Szimulációkkal a tömegpánik ellen

Dirk Helbing szociológus annak a lehetőségét vizsgálja, hogy miként lehet modellezni a tömegpánikot kiváltó eseményeket. Így talán a jövőben elkerülhetők lesznek a duisburgi Loveparade-en történt eseményekhez hasonló katasztrófák.

"A megoldást a szimulációk, a valós idejű ellenőrzés és a lehetséges kockázati helyekkel kapcsolatban hozott intézkedések jelenthetik" - jelentette ki Dirk Helbing, a Zürichi Műszaki Főiskola kutatója. A szakemberek szerint minden olyan helyen, ahol sokan gyűlnek össze, bármikor kitörhet a tömegpánik, avagy Crowd Disasters, ahogy a szociológusok a jelenséget nevezik. A 2006-os mekkai zarándoklat több, mint 300 muszlim hívő halálával végződött, amikor kitört egy tömegpánik, és sok embert eltapostak. Dirk Helbing többek között az erről az eseményről készült felvételeket is elemezte azért, hogy megértse, hol és miért törnek ki ilyen pánikok.

A professzor a legújabb elemzésében rámutatott, hogy bármikor kialakulhat egy tömegturbulencia (Crowd Turbulence), ha egy tömegben akkora lesz a tülekedés, hogy egyes emberek mások mellé szorulnak. Ilyen esetekben szabályos földrengésszerű lökéshullámok alakulnak ki, amelyek nagyon nehézzé teszik, hogy valaki a lábain maradjon. "A résztvevők elesnek és gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a tömeg átzúduljon rajtuk, mivel senki sem tudja már kontrollálni a mozgását. Mindenkit magával sodor és ide-oda dobál a tömeg" - állapította meg Helbing. Az ilyen helyzeteket csak súlyosbítják az ellentétes irányban mozgó emberáradatok.


19 ember halt meg a 2010-es Loveparade technobulin
Megoldást jelenthetnek a különleges kapuk, amelyek más folyosókba terelik a résztvevőket. Emellett fontos, hogy a résztvevők megfelelő információkat kapjanak a menekülési útvonalakról és hogy a biztonsági személyzet is jól képzett legyen. Ezenkívül lehetőség van a tömeg mozgásának előzetes modellezésére, így már a rendezvények előtt megállapítható, mik lehetnek az esetleges veszélyzónák, és ez alapján elkészíthetők a kiürítési, segítségnyújtási tervek is.

A valóságban azonban nagyon nehéz lemodellezni sok százezer ember mozgását, és a szervezőknek gyakran nincsenek megfelelő adataik a látogatók számáról sem. Erre jelenthet megoldást a videokamerás megfigyelés, amellyel valós időben követhetők nyomon az események és a szervezők bármikor beavatkozhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy vészhelyzet alakulhat ki. A kamerás rendszerekhez már társíthatók olyan szoftverek, amelyek képesek különböző szempontok (az emberek száma, viselkedése, mozgása stb.) alapján előrejelezni a kritikus helyzeteket. A lényeg, hogy a számítógépeket, valamint a modern információs és kommunikációs technológiákat a jelenleginél jobban ki lehetne használni a rendezvények biztosítására és a tragédiák elkerülésére.