A Blackberry csak bűnbak?

Több országban is gondot okoz a hatóságoknak a Blackberry okostelefon adattitkosítási rendszere, amely a törvényes lehallgatásokra jogosult állami szervezeteknek sem enged betekintést a megfigyelni kívánt előfizetők adatforgalmába. A cégnek nincs választási lehetősége: ha nem ad hozzáférést a felhasználói üzenetekhez, akkor letiltják.

A Blackberry vesszőfutása néhány napja kezdődött, amikor az arab világban egyre több hír jelent meg arról, hogy gondot okoz a Blackberry okostelefon adattitkosítási rendszere, amely a törvényes lehallgatásokra jogosult állami szervezeteknek sem enged betekintést a megfigyelni kívánt előfizetők adatforgalmába. Mivel a távközlési eszközök lehallgathatóságának megteremtése a szervezett bűnözés elleni harc egyik fontos eszköze, így a titkosszolgálatok munkáját egyre jobban hátráltatja az internet és az adatkommunikációra alkalmas okostelefonok terjedése.

A Blackberry gyártója, a kanadai Research in Motion (RIM) esetében a készülékekről küldött üzenetek, levelek és egyéb adatok a cég központi szerverein keresztül fejlett titkosítási eljárással jutnak el a címzetthez. A RIM szerint az eszközeik közötti kommunikációhoz még ők maguk sem férhetnek hozzá. A Blackberryt először Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek minősítette nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak és korlátozták a telefonon elérhető szolgáltatásokat. Azoknak, akik októbertől az Egyesült Arab Emírségekbe, ezen belül az Abu-Dzabiban és Dubajban lévő új médiaközpontokba látogatnak, azzal a ténnyel kell szembesülniük, hogy nem tudják majd használni BlackBerryjük üzenetküldő szolgáltatásait.


A tervezett letiltására reagálva voltak, akik a szaudi királyságban úgy döntöttek, hogy megszabadulnak kedvenc okostelefonjuktól. A Saudi Telecom mobilszolgáltatónak közel 400 ezer Blackberry előfizetője van, két riválisa további 290 ezer előfizetővel rendelkezik. A korlátozás egyelőre csak az üzenetküldő szolgáltatásra vonatkozik, azonban a szomszédos Egyesült Arab Emírségekben kilátásba helyezték, hogy októbertől a levelezőrendszerre és a mobilinternetre is kiterjesztik a tilalmat. A várható fejlemények miatt a rijádi mobiltelefon-piacon tucatnyi fiatal férfi már féláron is kínálta a RIM készülékeit. Az egyik telefonüzlet tulajdonosa szerint most már senki sem vesz Blackberryt, inkább megszabadulni próbál tőle.

De az arab világon kívül is gondot okoz az okostelefon, a céget már Indiában is figyelmeztették, hogy szolgáltatásai felfüggesztésre kerülnek, ha nem tesz eleget az illetékes hatóságok kéréseinek. Kormányzati források szerint a RIM korábban már tervbe vette, hogy szolgáltatásainak bizonyos műszaki paramétereit közzé teszi, az indiai biztonsági erők azonban teljes hozzáférést akarnak a Blackberry üzenetküldő rendszeréhez attól tartva, hogy militáns csoportok visszaélnek a rendszer lehetőségeivel. A 2008-as mumbai terrortámadás elkövetői állítólag Blackberry telefonon készíttették elő a merényleteket.

Kínában a tervezetthez képest két év csúszással, 2008-ban jelent meg a RIM készüléke. Elemzők szerint a késést a kínai kormány feltételei okozták, amelyek szerint a gyártónak bizonyítania kellett, hogy az új telefon nem jelent biztonsági kockázatot. A kínai távközlési piac sajátosságai és a reklámkampány hiánya miatt kevesen használnak Blackberryt. Az Egyesült Arab Emírségek három év sikertelen alkudozás után döntött úgy, hogy október 11-től letiltja az eszközön az internet, valamint a levelezési és üzenetküldési szolgáltatást.


Szaúd-Arábiában augusztus 6-tól válik elérhetetlenné az üzenetküldő szolgáltatás. Az arab világ legerősebb gazdasági erejének számító királyságban a Blackberry-tulajdonosok többsége lakossági felhasználó. Az üzenetküldő szolgáltatást előszeretettel használják a fiatalok, akik így tartják a kapcsolatot az ellentétes nemű társaikkal. Kuvaitban a szomszédos országokkal ellentétben nem tervezik az eszköz korlátozását, csupán a pornográf tartalmú weboldalak blokkolására szólították fel a kanadai gyártót, amely az év végéig kapott haladékot, hogy kiszűrje a nem kívánatos oldalakat.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emírségek tervezett lépését a szabad információáramlás súlyos korlátozásának minősítette, de korábban a Fehér Háznak is gondot okozott a Blackberry adatkezelése. Erre hivatkozva pedig az elnöktől, Barack Obamától is el akarták venni telefonját, mondván, az elnöki levelezés nyilvános dokumentumnak minősül. Obama végül megerősített biztonsági szoftverrel és címtárának - közeli barátokra, magas rangú kormánytagokra - korlátozott változatával tarthatta meg kedvenc készülékét.

A fentiek után a kérdés már csak az volt, hogy a vita mikor éri el Európát is. Nos, a blokádot alkalmazó vagy azzal fenyegetőző országokkal szögesen ellentétes álláspontot képvisel Nagy-Britannia. Itt a RIM rendszerét annyira biztonságosnak tartják, hogy Blackberryn keresztül a hírszerzésnek is engedélyezték a bizalmas információk továbbítását. Franciaországban viszont Nicolas Sarkozy elnöknek azt tanácsolták, hogy ne használja a Blackberry szolgáltatásait, mivel a helyi nemzetvédelmi hivatal (SGDN) gazdasági kémkedéssel foglalkozó szakértői attól tartottak, hogy a Nagy-Britanniában és Kanadában található szerverekről államtitkok juthatnak idegen kormányok tudomására.


Ezután Németország tette tiltólistára az iPhone mellett a Blackberryt is. Az indokok mindenhol ugyanazok, vagy nagyon hasonlóak. Thomas de Maiziere német belügyminiszter azzal indokolta a lépést, hogy országa IT-rendszerei ellen egyre gyakrabban hajtanak végre online támadásokat. Éppen ezért a politikus azt tanácsolta a kormány munkatársainak és az államigazgatásban dolgozóknak, hogy ne használják a RIM készülékét.

"Drámai módon megnőtt a hálózataink, különösen a kormányzati rendszerünk ellen végrehajtott akciók száma. Éppen emiatt kell a kabinetnek nagyon figyelnie arra, hogy hatékonyan védje a hálózatát. A Blackberry infrastruktúra egy cég saját zárt rendszere. A hálózatainkhoz való hozzáférési szabványokat azonban nem egy vállalatnak, hanem nekünk kell meghatároznunk. Mindenkinek fel kell ismernie a kockázatokat" - jegyezte meg de Maiziere.

Sebastian Edathy, az SPD biztonsági szakértője még ennél is tovább ment és a BSI álláspontját osztotta. A hivatal attól tart, hogy külföldi titkosszolgálatok, terroristák és hackerek feltörhetik a rendszereket, belehallgathatnak a beszélgetésekbe, fontos vagy titkos anyagokat másolhatnak le, megállapítják a hívó vagy a hívott fél tartózkodási helyét, valamint különböző adatokat (jelszavakat, hozzáférési kódokat, e-mail tartalmakat, telefonszámokat és SMS-ket) szerezhetnek meg.

Az egész ügy aligha lenne meglepő, ha éppen nem a Blackberryről lenne szó, ami pont annak köszönheti a népszerűségét, hogy biztonságos. Az üzletemberek többsége ilyen készüléket használ, nem véletlenül. Az igazi ok az, hogy az államok nem nézik jó szemmel, ha egy szolgáltató elrejtheti előlük ügyfelei adatait. Elég csak arra gondolni, hogy micsoda vita volt a Skype titkosításáról is: először a svájci, majd a német nyomozóknak tört bele a bicskájuk a Skype feltörésébe, majd az Eurojust kezdeményezte az internetes telefonrendszer lehallgatásának lehetővé tételét. Természetesen azonnal felbukkant a szokásos érv: a Skype a bűnözőket segíti, ami viszont kisvártatva megdőlt. Úgy tűnik tehát, hogy a Blackberry esetében ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik meg, mint a Skypenál.