AMD, Intel: Bemutatkoztak az első hibrid chipek

A két rivális - nyilván nem véletlenül - ugyanazon héten ismertette a következő évben megjelenő hibrid chipek főbb részleteit, az AMD esetében pedig mindezt élő bemutató is kísérte, mintegy kárpótlásul a későbbi debütálásért. Az Intel a jelek szerint ezúttal is elsőként robbant majd, ám a processzorháború Dávidja nem sokkal lemaradva követi majd őket, a grafikus kártyák terén elért sikereik révén pedig könnyen komoly meglepetést okozhatnak. Elemzők eközben már az integrált grafikus vezérlők várható haláláról beszélnek.

A hónap elején kezdtek el szállingózni az első hírek a várható bejelentésekről, és ezúttal egyik processzorgyártó sem maradt adós a fontos részletekkel. Nem akartak lemaradni egymástól, így szinte ugyanazon a napon vehettük kezünkbe a hivatalos közleményeket, illetve az azokat kifejtő külsős beszámolókat. Ezek révén most már tudjuk az egyik legfontosabb adatot: az Intel 2011 elején dobja piacra saját hibrid chipjeit, az AMD pedig a nyárra ígéri saját APU-it (Accelerated Processing Unit), amelyek már grafikus vezérlőt is rejtegetnek tokozásuk alatt.

Elsőként az AMD szólalt meg, igyekezvén elhappolni a figyelmet a legújabb IDF elől, némi sikerrel. Leslie Sobon, a cég globális marketingért felelős alelnöke arról beszélt egy interjúban, hogy a következő év első felében beindul a Fusion hibrid processzorok leszállítása, a nyári hónapokban pedig az üzletekben is hozzájuthatunk majd azokhoz. Mindenképpen érdemes tudni, hogy a Llano kódnevű változatok a mainstream és csúcskategóriás noteszgépekben, a Zacate sorozat tagjai pedig az olcsóbb noteszgépekben, valamint a netbookokban kapnak majd helyet, ennek megfelelő teljesítménnyel és árazással.


A cég be is mutatta egyik prototípusát, amely a Zacate családba tartozik: ebben két Bobcat processzormag dolgozik, természetesen az integrált GPU mellett, 18 wattos fogyasztással. (A netbookokba szánt változat 9 wattot eszik majd). A YouTube oldalára fel is került egy videó, amelyben ezt a családon belül viszonylag lassúnak számító chipet egy új Core i5 processzorral hasonlítják össze, amely viszont az Intel hagyományos integrált grafikus vezérlőjére támaszkodik. A különbség nem elhanyagolható, ami nemcsak a játékoknál lesz majd igencsak fontos - de erre még visszatérünk.

Ami az AMD tervezett felállását illeti, itt a következőkön érdemes végigfutni. A Llano kódnevű hibrid APU-k négy magra támaszkodhatnak majd (a jelenleg is meglévő architektúrából), ezen magok mindegyike 35 millió tranzisztorral, valamint 2,5 és 25 watt közötti fogyasztással érkezik, 3 GHz körüli maximális órajel mellett. A jól értesültek szerint a különböző Llano változatok teljes étvágya 20 és 59 watt között lesz, ezekből megjelenik majd ikermagos, három-, illetve négymagos példány is, dinamikus órajellel és minden földi jóval, 32 nanométeres gyártástechnológiával. Az ezt kiszolgáló AMD Sabine mobil platform mindezt PCI Express vezérlővel, legfeljebb 16 USB-csatlakozóval, USB 3.0 támogatással, 6 SATA-porttal, RAID-technológiával, gigabites Ethernet csatlakozóval, valamint opcionálisan választható grafikus vezérlővel egészíti majd ki.


A többi változat nyilván ennél gyengébb lesz, ám az AMD illetékese kiemelte, hogy a Llano demonstrációja láttán legfőbb partnereik mindvégig állukat keresték a padlón, ez pedig mindenképpen jó hír számunkra. Elhangzott továbbá, hogy a tábla PC-k nem szerepelnek első helyen a képzeletbeli listán, vagyis a cég inkább a netbookokra és noteszgépekre koncentrál, hogy itt kínáljon megfelelő megoldásokat kedvező áron.

Az Intel a korai hírekre saját bemutatóval, ismertetővel vágott vissza, amelyre az IDF alatt került sor. Ebben először a Westmere EX architektúráról ejtettek szót, amely a 32 nanométeres csíkszélességnek köszönhetően immár akár 10 mag erejét is egyazon tok alatt ötvözheti, ami a HyperThreading révén 20 párhuzamos szálat jelent - ez lesz az abszolút csúcskategória az asztali chipek terén. Legalább ekkora hangsúlyt kapott az eddig Sandy Bridge kódnéven emlegetett hibrid chipek családja, amely mostantól kezdve "a második generációs Core i3/i5/i7" néven szerepel majd, ezt pedig a sorozatszámoknál egy 2-es jelöli (vagyis három helyett négy számjegy szerepel majd az egyes típusoknál). A beszámolóról az AnandTech részletes elemzést is készített, a pontos technikai adatok iránt érdeklődőknek itt érdemes kutakodniuk a fontosabb adatok és jellemzők után.

A kevésbé profik és laikusok számára elég lehet, hogy az új család számos eltérő asztali és mobil változattal debütál majd jövőre, ezek fogyasztása (TDP) 35 wattól egészen 95 wattig terjed, a magok száma 2, illetve 4, a Turbo technológia pedig a Core i3 chipek kivételével mindegyik példány esetében elérhető lesz. Az Intel jelentős előrelépést ígér a Nehalem architektúrához, vagyis a jelenleg kapható Core i3/i5/i7 processzorokhoz képest, az integrált grafikus vezérlő pedig nyilván nagyban segíthet majd a játékok, a videózás, valamint a böngészés terén. A családon belül lesznek házilag húzható példányok is, ám mindenképpen rossz hír, hogy az alaplapi chipsetről lemarad az USB 3.0 támogatása, így ezt az alaplapgyártó partnereknek kell majd megoldaniuk, saját vezérlőkkel.


Mindkét rivális nagy hangsúlyt helyez a nagy felbontású videókra, az AMD itt nyilván a meglévő Radeon grafikus chipek esetében is felhasznált technológiákra támaszkodik, az Intel pedig igyekszik saját integrált GPU-it felturbózni, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsanak. Nem véletlenül hangsúlyozzák ki a fent belinkelt videóban is az AMD sebességbeli előnyét (az eggyel korábbi, vagyis mostani Intel GPU-val szemben), külön kitérve arra, hogy a jövőben a böngészők is egyre jobban támaszkodnak majd a grafikus vezérlőkre, vagyis az alapvető internetezés terén is jól jöhet majd a minőségbeli ugrás.

Ezzel kapcsolatban mi csak annyit szeretnénk még megjegyezni, hogy az AMD a jelek szerint nem kizárólag a mainstream és belépő szintű noteszgépek, de az erősebb és drágább mobil számítógépek esetében is felvenné a versenyt a különálló megoldásokkal (ami persze nem jelenti azt, hogy a processzorba integrált vezérlő rögtön agyon is verné a meglévő grafikus kártyákat). Mindazonáltal az Intel is kapott némi dicséretet, hiszen a Sandy Bridge nagyjából kétszeresen múlja felül az Intel HD grafikus vezérlők jelenlegi szintjét - valahol a Radeon 5450 körül mozog, ami nem rossz eredmény...

Az elmúlt napok a hibrid chipek bejelentkezése által keltett kisebb hisztéria jegyében teltek el, így nem véletlen, hogy egyes piaci elemzők rögtön az alaplapra integrált grafikus vezérlők várható haláláról kezdtek el értekezni. A Jon Peddie például azt jósolja, hogy mindez 2015-re nagyjából le is zajlik majd, ami már csak azért is érdekes, mert tavaly az integrált GPU-k az asztali és mobil PC-k piacán még 71 százalékos részesedést birtokoltak (ennek köszönheti az Intel vezető helyét a grafikus chipek gyártóinak versenyében, mégpedig nem csekély előnnyel).

Amíg tehát a vásárlók jó része eddig az alaplapra integrált GPU-k mellett voksolt (pontosabban, ez is bőven megfelelt igényeinek), addig a hibrid processzorok révén mindez megváltozik. Mi több, már két éven belül a teljes piac drasztikus átalakulásának lehetünk szemtanúi, az IGP-k addigra 10 százalékra szorulhatnak vissza, miközben a főszerepet az Intel és az AMD hibrid megoldásai veszik majd át - várhatóan ebben a sorrendben, vagyis az Intel meg tudja majd őrizni előnyét riválisával szemben.