Diktatúrákat buktathatnak a közösségi honlapok

Egyiptomban betiltották a Twitter és a Facebook használatát, így remélik megakadályozni újabb tüntetések megszervezését. Az internet és a közösségi hálózatok révén megnőtt az érdeklődés az egyiptomi tiltakozó megmozdulások iránt a fiatalok és a középosztály körében, ami egyaránt kihívást jelent a hatalomnak és a hagyományos ellenzéknek is.

Erőt alkalmazott a rendőrség Kairóban és Szuezben szerda délután, hogy feloszlassa a kormányellenes tüntetőket. Szemtanúk beszámolója szerint százak gyűltek össze az egyiptomi főváros központjában, az újságírók szövetségének székházánál. A rendőrök gumibotokkal ütötték a kordont áttörni igyekvő tüntetőket, majd könnygázzal próbálták megfékezni a köveket hajigáló demonstrálókat. Szuezben ugyancsak százak gyülekeztek annál a halottasháznál, ahova a keddi tüntetés egyik áldozatát elszállították. A tömeg a holttestet követeli, de a rendőrök ellenálltak, s itt is összecsapás bontakozott ki. Biztonsági források és szemtanúk szerint a tüntetők felgyújtottak egy kormányzati épületet a kikötővárosban, s megpróbálták lángra lobbantani a kormányzó párt helyi irodáját is.

A Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt megbuktató forradalom, illetve a hasonló mintát követő, több napja tartó egyiptomi tüntetések felrúgták a régi játékszabályokat, és kiszámíthatatlanabbá tették az arab országok belpolitikai életét. Hirtelen már nem elég az Anvar Szadat egyiptomi elnök meggyilkolása után életbe léptetett, és lassan harminc éve érvényben lévő szükségállapot ahhoz, hogy csírájában elfojtsa az utcai megmozdulásokat. A világhálón pedig már nem csak az államot lopva bírálók adnak egymásnak találkát: az internet a hatékony tömegmozgósítás eszközévé vált, amelynek köszönhetően Egyiptom-szerte több ezer fő adott hangot követeléseinek.

Akárcsak Tunéziában, az arab világ vezető hatalmának számító észak-afrikai országban is a Facebook és a Twitter bizonyult a legfontosabb eszköznek, hogy mozgósítsák az embereket, terjesszék a jelszavakat, és kihirdessék a gyülekezési pontokat. "Ami Egyiptomban történt, csaknem teljes egészében a Facebookon szerveződött" - mondta Iszkander al-Amrani ismert politológus és blogger.


A tiltakozó megmozdulások élharcosa, az Április 6. Ifjúsági Mozgalom a tüntetések előtt néhány nappal közvélemény-kutatás formájában a következő kérdést tette közzé a Facebookon: "Elmegy tüntetni január 25-én?". Közel 90 ezer ember válaszolt igennel, és néhány nappal később, január 25-én a három évtizede hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök a legnagyobb kormányellenes tüntetésekkel szembesült. A hagyományos ellenzék nagy része, akár iszlamista, akár világi, először csak fintorgott a kezdeményezésen vagy csak ímmel-ámmal csatlakozott hozzá, most viszont már egymás után adja ki a támogató közleményeket.

A hatóságok nem kommentálták nyilvánosan a közösségi hálók és a kommunikáció új technikáinak betörését a politikai-biztonsági kérdések területére. Mindazonáltal a mikroblog-szolgáltatásokat nyújtó Twitter kedd óta nem elérhető Egyiptomban, és részlegesen blokkolják a bambuser.com svéd honlapot, amely élőben közvetíti az interneten a mobiltelefonok vagy webkamerák által felvett videókat. A kairói Tahrír téren, a tüntetők fő gyülekezési helyszínén kedd óta nem működnek a mobilok. A demokrácia párti aktivisták ellentámadásba lendültek, és szerdán elkezdtek tanácsokat terjeszteni a technikai akadályok megkerülésére, hogy lehetővé tegyék a mozgósítás folytatását.


Mostanra a Facebook is nehezen megnyitható, helyenként már blokkolják ezt a közösségi oldalt is. A Facebookon már Hoszni Mubarak államfő és Ahmed Nazif miniszterelnök lemondását követelik, valamint a parlament feloszlatását és nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazó felhívások jelentek meg. A kormányszóvivő szerdán tagadta, hogy a hatóságok akadályozzák a közösségi portálok működését, mondván a kabinet tiszteletben tartja és védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát. A miniszterelnök ugyancsak kijelentette, hogy kormánya lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítást, amennyiben az jogszerűen történik.

A 2008-ban alapított Április 6. Ifjúsági Mozgalom alapvetően az interneten működik. Közlése szerint több tízezer tagja van, elsősorban iskolázott fiatalok, akik itt találták meg az önkifejezés korszerű és nyitott formáját. A több mint 80 milliós Egyiptomban 2010 végén mintegy 23 millióan használták rendszeresen vagy alkalomszerűen a világhálót, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 45 százalékkal emelkedett az internethasználók aránya. A mobiltelefonok száma egy év alatt 23 százalékkal 65 millióra növekedett a hivatalos statisztikák szerint.


A belügyminisztérium betiltott minden újabb tüntetést az országban, és egyben figyelmeztetett arra, hogy a rendőrség nem tűri el a gyülekezéseket és tiltakozásokat, azonnal lecsap az első csoportosulókra. Az egyiptomiak ugyanarra panaszkodnak, mint a tunéziaiak: a növekvő élelmiszerárakra, a munkanélküliségre és a önkényuralmi kormányzásra. Egyiptom 80 milliós lakossága évente 2 százalékkal növekszik, s a lakosság 60 százalékának - köztük a munkanélküliek 90 százalékának - az életkora 30 év alatt van. A lakosság 40 százaléka kevesebb mint napi két dollárból él, egyharmada pedig írástudatlan.

Az egyiptomi példa mindazonáltal azt is megmutatja, hogy a korszerű technológiák ismerete és alkalmazása önmagában még nem elégséges egy tiltakozó mozgalom sikeréhez, még akkor sem, ha látványos lendületet adhat. "A tüntető fiatalok a tüntetések során döntöttek arról, hogy mit követelnek", ami azt mutatja, hogy hiányzik az alapos felkészülés - mutatott rá Amrani, hozzátéve, hogy ha általános sztrájkra szólítanának fel, kevés esélyük lenne arra, egy szakszervezet legitimitásával rendelkezzenek.

Amr as-Sobaki, a kairói al-Ahram Intézet szakértője kiemelte, hogy a megmozdulások váratlanul nagy kiterjedése több tényezőnek köszönhető. A legfontosabb faktor a három évtizedes rendszer mozdulatlansága, és természetesen nagy ihletet adott a tunéziai "jázminos forradalom" is - mondta.