Túl bonyolult lett a Linux

Linus Torvalds, a Linux atyja attól fél, hogy eljöhet az az idő, amikor egyetlen fejlesztő sem fogja megérteni a Linuxot. Éppen ezért változtatni kell a rendszeren és sokkal egyszerűbbé kell válnia.

"A Linux programkódjainak egyes részeit csak kevesen ismerik igazán jól. A Linux egész egyszerűen túl bonyolulttá vált - ez egyébként mindig is gondokat okozott nekem. Az első Linux-verziónak 10 000 kódsora volt, a mai verziónak már 15 millió van. Ráadásul vannak olyan alrendszerek, amelyek nagyon bonyolultak lettek. Aggódva várom azt a napot, amikor egy olyan hibát fogunk elkövetni, amit már senki sem tud majd helyrehozni, ezért egyszerűbbé kell tennünk a Linuxot. A Linux szokatlannak számít a többi nyílt forráskódú projekthez képest, mert nincs egy kialakult fejlesztői mag, amely irányítaná a fejlesztéseket. Na jó, ott vagyok én, de én nem igazán szeretek irányítani."

"Mindenki, aki részt vesz a munkában, a többiektől függetlenül végzi a dolgát. Igazán nincs is arra szükség, hogy legyen egy központi csoport, ez tehát nem nagy probléma. Én sem dolgozom együtt több száz fejlesztővel, hanem legfeljebb ötvennel, s csak néhányukban bízom meg. Ők szintén csak néhány emberrel dolgoznak szorosan együtt. Ilyen a mi modellünk. Ez véletlenül alakult így ki, de úgy hiszem, ennek az az oka, hogy az emberek így szerveződnek, ez a bizalom hálózata. Én egyébként jelenleg a Fedora 14-et használom, a Fedora 15 ugyanis egy katasztrófa. A következő disztribúcióm pedig valószínűleg az openSUSE lesz. A SUSE-t tíz évvel ezelőtt már használtam és utána a Fedorára váltottam. Most visszatérhetnék a SUSE-hoz, de akár a Debianra is válthatnék. A Debian ugyanis az egyetlen disztribúció, amit soha sem használtam. Majd meglátjuk" - mondta Linus Torvalds.


A Linux atyja ezután arra tért ki, hogy vajon mikor jöhet el az áttörés éve a Linux számára. A szakember szerint nagyon nehéz sikeresnek lenni az asztali számítógépekhez szánt operációs rendszerek piacán. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem elég egy alap operációs rendszert elkészíteni, hanem a szoftvernek a számítógéphez csatlakoztatott összes eszközt is kezelnie kell. Az okostelefonoknál mindez másként van, ott elegendő, ha a rendszer csak magát a készüléket támogatja. A PC-knél viszont, ha valaki egy nyomtatót vagy egy grafikus kártyát akar csatlakoztatni, akkor az operációs rendszernek minden egyes modellt támogatnia kell.

Ugyanakkor a fejlesztők számos modell közül választhatnak. Az Apple által választott út az, hogy csak a saját hardvereiket támogatják. Létezik a Microsoft modellje: tudják a gyártók, hogy együtt kell működniük a Microsofttal ahhoz, ha el akarják adni a hardvereiket. A redmondi óriásnak 98 százalék körüli piaci részesedése volt, ezért ők maguk készítették el a meghajtóprogramjaikat, majd továbbadták azokat a Microsoftnak. Torvalds úgy vélte, hogy ez utóbbi modell valószínűleg a jövőben már nem fog működni.

A harmadik út pedig a Linuxé. Ők gyakorlatilag mindent egyedül csinálnak és azt mondják a gyártóknak: mindent támogatunk és megírjuk a szoftvereket nektek. De ha a gyártók nem adnak nekik információkat a termékeikről, akkor először ki kell találniuk, hogy valami miként működik és csak azután írhatják meg a meghajtóprogramokat. Így viszont akár egy teljes év is eltelhet addig, mire megjelenik egy eszköz Linuxhoz készített meghajtóprogramja. A Linux ennek ellenére bizonyos területeken sokkal sikeresebb, mint a Microsoft, sokkal előbb támogatta például a 64 bites processzorokat.

Van azonban egy probléma. A legtöbb ember egyszerű munkaeszközként tekint a számítógépére, el akarja végezni a segítségével a feladatait és ennyi. Torvalds viszont egy olyan játékként tekint a számítógépre, amit folyamatosan módosítani akar. Az emberek többsége ugyanakkor nem szeretné megváltoztatni a PC-jét. Amennyiben módosítják az operációs rendszerüket, akkor valami teljesen újat kell megtanulniuk, s ehhez nincs kedvük, még annak ellenére sem, hogy a Linux ingyenes és számos nagyszerű megoldást kínál a számukra.

"A számítógép-gyártók többségének semmilyen problémája nincs azzal, hogy a konfigurációik egy előre feltelepített Linuxot is tartalmazzanak. A fő céljuk azonban a termékeik eladása, és általában olyan embereknek adják el a számítógépeket, akik nem érdeklődnek az új dolgok iránt. A felhasználók többsége egyszerűen egy kész rendszert akar. Ez a szemléletmód akkor változhatna meg, ha mondjuk a Chromebook sikeres lenne. Nem tudom, hogy sikeres lesz-e, de, ha az asztali PC-k eléggé megváltoznak és ezek az új konfigurációk elfogadottá válnak, akkor a gyártók számára is könnyebb lesz az új modellek értékesítése. Addig viszont az emberek olyan gépeket akarnak, amelyek pontosan úgy működnek, mint a régi gépeik, így a gyártók ilyeneket szállítanak nekik."

"Mindez egy érdekes jelenség, de nem zavar. Nem ezért dolgozom a Linuxon. Egyszerűen szeretem, ha a számítógépemen Linux fut. Ez tesz boldoggá. De nem állandóan azon gondolkodom, hogy vajon mások Linuxot használnak-e vagy sem. Az, hogy elindítottam ezt a projektet kétségtelenül büszkévé tesz, de ezért nem mondom magamnak minden egyes nap, hogy megint egy Google-keresés, amit megint egy Linux-szerver hajtott végre. Egyes piacok jobban elfogadják a Linuxot, mások kevésbé. A szerverpiacon például 20 százalékos a részedésünk. A Microsoft hozzájárul a Linux fejlődéséhez, de úgy gondolom, ezzel elsősorban magukon segítenek. A Linuxot alkalmassá akarják tenni a saját virtualizációs megoldásaik futtatására. De ez jól van így. Az emberek a Linuxot saját, egoista céljaikból használják, hiszen mindenki szeretne valamit valamiért megváltoztatni" - tette hozzá Linus Torvalds.

A Linux atyja végül kitért arra, hogy legfeljebb néhány tucat szakember tudná átvenni a munkáját. Ennek oka nem abban keresendő, hogy ő technikailag annyira képzett, vagy hogy a többiek felett áll. Sokkal inkább az, hogy egy hatékony vezető és egy jó menedzser, méghozzá azért, mert a fejlesztők megbíznak benne. Ugyan nem hiszik, hogy mindig a legjobb döntést hozza meg, de bíznak benne, mert tudják, hogy ha egy hibás döntést hozott, akkor azt ki fogja javítani.