Élet Julian Assange árnyékában

Jacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek. A programozó és hacker csupán 28 éves, de máris elég tartalmas életet tudhat maga mögött. A Tor rendszer fejlesztőjeként és Julian Assange barátjaként kiváltotta a hatóságok érdeklődését.

Jacob Appelbaum sokat utazik szerte a világban, legutóbb éppen egy berlini rendezvényen tartott előadást az Anonymous csoportról. Az amerikai férfi @ioerror néven twitterezik és korábban a Rolling Stone magazinnak úgy nyilatkozott: csupa őrültből álló családban nőtt fel. Mindez közel sem volt túlzó kijelentés, lévén az édesanyja paranoid skizofréniában szenved, az édesapja pedig heroinfüggő volt. A fiatal Appelbaum sok időt töltött egy nevelőotthonban és állítása szerint az internet az egyetlen oka annak, hogy még él.

"Az, hogy mit viszek magammal attól is függ, hogy éppen honnan érkezem valahová és hová tartok. Néha különleges laptopokkal vagy merevlemezekkel utazom bizonyos országokba, de előfordul az is, hogy a notebookomban nincs HDD. De erről nem szeretnék többet mondani, elég pocsék dolog ugyanis, amikor valakit a saját országának 25 különböző biztonsági hivatala ellenőriz, csak azért, mert Julian Assange barátja. Még mindig különleges módon védem a magánéletemet. A szélsőségesek általi fenyegetettség egy valódi probléma és ráadásul az állam sem véd meg engem, hanem ehelyett terrorizál. Mindez arra kényszerít engem, hogy postafiókot használjak, mert nem akarom, hogy bárki megtudja hol lakom. Ez az állami terror megváltoztat. Lehetetlen azt hinni, hogy bármikor is véget fog érni ez az egész. Már nem igazán hiszek az ellenőrzések végében, de még, ha így is lesz, akkor is úgy gondolom, hogy helyesen cselekszem, amikor támogatom a barátaimat, különösen Juliant" - hangsúlyozta Jacob Appelbaum.


A programozó és hacker szerint a cenzúra elleni küzdelemben bárki részt vehet, aki használja a Tor nevű hálózatot. A felhasználók azzal is segíthetnek, ha a számítógépeikből Tor-csomópontokat csinálnak, így ugyanis másokat megvédhetnek a cenzúrától. Aki ma a cenzúra ellen akar harcolni, az kényelmesen megteheti ezt a kanapéján ülve.

"Akik meg akarják védeni a magánéletüket azok a legjobban akkor járnak el, ha lemondanak arról, hogy állandóan magukkal vigyék a mobiltelefonjukat, különösen az okostelefonjaikat. A törvényhozás ugyanis azzal még lépést tudott tartani, hogy olyan jeladókat viszünk magunkkal, amelyekkel telefonálhatunk is. A legjobb megoldás az, ha egyáltalán nem használunk mobiltelefont. A másik alternatíva, hogy teljesen új alapokon kell használnunk a mobil távközlést, úgy, hogy az ne legyen kémtechnika is egyben. De mondok mást: nevezzük át a Facebookot Stasibookká. Miként éreznénk magunkat, ha ezek után állandóan mindenkinek tájékoztatást adnánk a tevékenységeinkről?"

"Félelmetes ha belegondolunk, hogy egymást ellenőrizzük. Gyakorlatilag privatizáltuk és demokratizáltuk a Stasi-államot. Nem kellene egy olyan presztízskonzum-társadalomban élnünk, ahol mindig az a cél, hogy jutalmat kapjunk azért, mert embereket jelölünk be a fotókon. A technológiákról való lemondás nem jelentené azt, hogy elfogadjuk a megfigyelési államot, hiszen más alternatívákat kellene kifejlesztenünk. Amennyiben létezne egy öngyilkosságot lehetővé tévő eszköz, azt sem kellene használnunk csak azért, mert van. nem vagyunk kötelezve arra, hogy egymást ellenőrizzük" - közölte a fejlesztő.


Appelbaum úgy vélte: rendkívül sok készülék és dolog, amivel kapcsolatba kerülünk, nevezhető kémeszköznek. Aki nem szeretné, hogy jelentsenek róla, annak nagyon sok termékről és szolgáltatásról le kell mondania, vagy kompromisszumokat kell kötnie. Aki az Egyesült Államokba akar utazni, annak alá kell rendelnie magát az ottani megfigyelési rendszernek. A programozó hozzátette: remélhetőleg a jövőben olyan eszközeink lesznek, amelyek nem a cégek tulajdonába tartoznak majd, hanem a mi tulajdonunkba. Ez egyaránt igaz az operációs rendszerekre és a szoftverekre is. Szabad szoftvereinknek kell majd lenniük. Rajtunk fog állni, hogy megváltoztassuk őket olyanná, amilyenné akarjuk, hogy azt tegyék, amit mi akarunk és hogy megértsük miként is működnek. Ez nem lehetetlen, az emberek folyamatosan megváltoztatják a prioritásaikat, például ez történik akkor is, amikor gyerekük születik.

Appelbaumot 2010 augusztusában több órán át hallgatták ki az amerikai bevándorlási és vámhivatal (ICE), valamint az amerikai hadsereg képviselői. A hivatalos indoklás az volt, hogy "csupán egy szúrópróbaszerű biztonsági ellenőrzésről van szó". Az akcióban résztvevők - dokumentumok után kutatva - átvizsgálták Appelbaum poggyászát és elektronikus eszközeit, valamint egyfolytában a Wikileaksről, illetve Julian Assange tartózkodási helyéről kérdezték. Ügyvédet nem hívhatott, lefoglalták mindhárom mobiltelefonját, majd végül szabadon engedték. Később egy konferencián két FBI-ügynök kérdezgette, az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly októberben pedig azt követelte a Google és a Sonic.net vezetőitől, hogy haladéktalanul adják ki Jacob Appelbaum levelezését. A szaktárca nem az e-mailek tartalmára volt kíváncsi, hanem arra, hogy a férfi kikkel tartott kapcsolatot, a minisztérium ugyanis a Wikileaks informátorait kereste.