Németország és Lettország is kihátrálhat az ACTA mögül

Egyre kevesebb állam támogatja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA). Németországban a külügyi hivatal jelentette be, hogy leállították az aláírási-ratifikálási folyamatot és Lettország is ugyanígy döntött. Eközben világszerte több tízezer ember tüntetett a szerződés ellen.

Az ACTA-t január 26-án az Európai Unió és 22 tagállam, köztük Magyarország képviselői írták alá. Németország akkor formai okokra hivatkozva nem ellenjegyezte az egyezményt, most viszont a német külügyi hivatal jelezte: leállítják az egész aláírási-ratifikálási folyamatot. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter üdvözölte a szerződés körül időközben kirobbant vitát. "Szükség van arra, hogy minden részlet kiderüljön. Most az Európai Parlamentnek kell a megállapodással foglalkoznia és eldöntenie, hogy akarja-e az ACTA-t vagy sem. Németországon ugyanakkor nincs törvényhozási kényszer. A kormány elutasítja az internethozzáférések szerzői jogsértések miatti blokkolását. Én, személy szerint ellenzem a figyelmeztetési rendszer bevezetését is. Az internetszolgáltatók nem segédrendőrök" - nyilatkozta a politikus.

Markus Kerber, a Német Ipari Szövetség (BD) ügyvezetője ugyanakkor úgy vélte, hogy a helyi kabinet az álláspontjával és a szerepével nagyon sokat árt Németországnak, mint innovációs helynek és egy végzetes jelzést küld Brüsszelbe. Az ACTA ugyanis hozzájárul a nemzetközi kereskedelemben a német innovációk megvédésének.


Eközben világszerte több tízezer ember vonult az utcákra, hogy szervezetten tiltakozzon az ACTA ellen. Németországban 60 városban került sor demonstrációkra. Münchenben 16 000, Berlinben 2000, más forrás szerint 6000, míg Kölnben 2000 felhasználó gyűlt össze. "Ez egy sikeres, békés és hangos demonstráció volt. A résztvevők magas száma is azt mutatja, hogy a téma nagyon is fontos" - értékelte az eseményt Roland Jungnickel, a müncheni tüntetés főszervezője.


Észtországban több mint 2000, Vilniusban 600, Szófiában több mint 2000, Salzburgban 1000, míg Brüsszelben több száz felhasználó tüntetett az ACTA ellen. Mint ismeretes, vasárnap mintegy ezren vonultak az utcára Budapesten is, hogy az internet szabadságáért és az ACTA ratifikálása ellen tiltakozzanak. A megmozdulást civil mozgalmak szervezték és a tömeg a Jászai Mari térről indulva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) épülete elé vonult.

Fontos fejlemény, hogy részben a tüntetések hatására újabb állam lépett ki az ACTA-t támogatók táborából. Lengyelország és Csehország után Lettország is visszakozott. Daniels Pavluts lett gazdasági miniszter bejelentette, hogy országa egyelőre nem ratifikálja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást. Pavluts a döntését azzal indokolta, hogy a lakosság egy része aggályait fejezte ki a dokumentum miatt és a szakértők is bírálták a szerződést. A miniszter szerint mindenekelőtt egy konstruktív és értelmes párbeszédnek kell kezdődnie, s a folyamatba minden érintett érdekcsoportot be kell vonni.