Senki sem tudja, mit jelent az ACTA

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezménnyel (ACTA) számos hír foglalkozott már, azonban a dokumentum részletei alig ismertek. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a felhasználók többsége elutasítja a megállapodást.

A legtöbb internetező és civil szervezet egyelőre csak találgatja, hogy milyen következményekkel járhat az ACTA elfogadása. Az ACTA végleges tervezete ugyan már 2010 decemberében elérhetővé vált, azonban a felhasználók így is joggal érezhetik, hogy a fejük fölött döntöttek. Az Európai Unió és 22 tagállam, köztük Magyarország képviselői néhány nappal ezelőtt írták alá a megállapodást Tokióban. Hazánk ezzel csatlakozott Ausztráliához, Japánhoz, Kanadához, Marokkóhoz, Új-Zélandhoz, Dél-Koreához, Szingapúrhoz és az Egyesült Államokhoz. Az egyezményről a 2005-ös G8-csúcsot követően kezdett el egyeztetni az EU, az USA és további 9 állam azzal a céllal, hogy nemzetközi irányelveket állapítsanak meg a hamisítás és kalózkodás elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A megállapodáshoz 2013. május 1-jéig lehet csatlakozni.

"Önmagában az a célkitűzés, hogy az ACTA akadályozza meg a termékkalózkodást, valamint a márkanevekkel való visszaélést nem jelent problémát. Ez a szerződés gyakorlatilag az 1990-es években elfogadott Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights (TRIPS) frissített változataként is felfogható lenne. (A TRIPS szintén a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozott.) Az ACTA eredeti célja az volt, hogy meggátolják az olyan maffiaszerű, termékhamisító struktúrák kialakulását és elterjedését, mint amilyenek Kínában léteznek. Időközben azonban kibővítették a meghatározások körét és mindennek már komoly hatása van az internet szabadságára."

"S hogy miért van veszélyben a világháló szabadsága? Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, milyen veszélyek fenyegetnek minket, mert nem ismerjük az egyezménnyel kapcsolatos összes információt. Csak a végeredményt ismerjük, vagyis az aláírt anyagot, de azzal kapcsolatban már nem mondtak semmit, hogy a szöveget hogyan kell értelmezni. Emiatt sok jogász figyelmeztetett a lehetséges negatív következményekre, mivel a jól hangzó mondatok és új definíciók a végén veszélyeztethetik a véleményszabadságot és az adatvédelmet. A szerzői jogot már régóta újra kellene definiálni és hozzá kellene igazítani a digitális korszakhoz. Az ACTA segítségével azonban nem ez történik, hanem gyakorlatilag bebetonozzák a régi rendszert, továbbá meghatározták, hogy miért felelnek az internetszolgáltatók és a jogi utat gyakorlatilag privatizálták. Az utóbbi azt jelenti, hogy a jelenlegi formában a bírók, az ügyészek, a jogi eljárások kikapcsolhatók az eljárásokból." jelentette ki Markus Beckedahl, a netzpolitik.org nevű blog alapítója és a Digitális Társadalom nevű német szervezet vezetője.

"Az országokat elbizonytalanítják, miközben az internetszolgáltatókat és a szerzői jogok tulajdonosait együttműködésre kötelezik. A szolgáltatókat felelőssé teszik ügyfeleik tetteiért; ennek komoly hatásai lesznek. Az internetszolgáltatók ezért inkább ellenőrizni fogják az emberek online forgalmát és megfigyelik, hogy mit csinálnak az egyes meglátogatott oldalakon vagy hogy mit írtak a leveleikben. Mindezt anélkül teszik majd, hogy kifejezetten indokuk lenne ellenőrizni a felhasználókat. Az ACTA-nak köszönhetően az internetezőket automatikusan és a legnagyobb titokban lehet majd szerzői jogsértések után lenyomozni - ez kiemelten veszélyezteti a véleményszabadságot és a magánszférát. Egy szerzői jogtulajdonos megkeresheti majd a netszolgáltatót és követelheti, hogy büntesse meg azt a személyt, akiről azt hiszi, hogy fájlcserélő. S mindez jogi eljárás nélkül történhet majd meg!"

Az aktivista szerint vannak más vitatható dolgok is a megállapodás kapcsán. Az egyik ilyen, hogy a filmipar és az egyes országok képviselői az egészet szokványos kereskedelmi megállapodásként kezelték, és 3-4 éven keresztül zárt ajtók mögött tárgyaltak. Mindez teljesen abszurd, mert az emberek és a választott képviselőik sem tudtak semmit az egészről, holott elsősorban a felhasználókat érintik a következmények, s ezek után azt várnák el, hogy az Európai Parlament és a nemzeti országgyűlések képviselői egyszerűen csak rábólintsanak erre az egészre. Ez a dolog rávilágított, hogy az egész demokráciának komoly hiányosságai vannak. A titokzatosság annak is köszönhető, hogy a termékhamisítások kapcsán a legtöbb ember úgy gondolja, ez őt nem érinti. Ugyan felbukkantak, kiszivárogtak az elmúlt években jelentések, anyagok, amelyek rámutattak, hogy például a határellenőrzések során is átkutathatják majd bárkinek az MP3-lejátszóját, de ezekre a hírekre legfeljebb 2-3 napig figyeltek fel a felhasználók és az abszurd ötletek újra a feledés homályába merültek.

"Igazából senki sem sejti, hogy ez a szerződés mindannyiunkat érinteni fogja. Senki sincs tisztában azzal, hogy mit jelent az ACTA. Az Egyesült Államokban felmerült SOPA és PIPA törvénytervezetek nem jelentenek mást, mint Hollywood és a zeneipar kívánságlistáját. Ugyanezek a követelések szerepelnek az ACTA-ban is. Néhányat kihúztak, mert túl nagy lett volna a tiltakozás miattuk. E pontok mögött minden esetben lobbisták vannak, akiknek sok a pénzük és akik az elavult üzleti modelleket akarják mindenáron megvédeni, ezért támadják az új innovatív üzleti modelleket és az internetkultúrát. Hollywood már régóta minden olyan dologgal szemben fellép, amely technológiailag innovatív, elég csak a videorekorderre gondolni. Most az interneten és a számítógépeken a sor, mivel a film- és a zeneipar ezekre másológépekként tekint. Az ACTA-t még el kell fogadniuk a nemzeti országgyűléseknek és az Európai Parlamentnek. Utóbbi idén nyáron megakadályozhatja a hatályba lépését" - szögezte le Markus Beckedahl.

Szlovákiában hackerek támadtak a helyi kormány weboldalaira, korábban szintén támadások érték a cseh kormány, illetve a cseh szerzői jogvédő hivatal honlapját is. Emellett - dokumentum elfogadása elleni tiltakozásul - távozott posztjáról az Európai Parlament ACTA-jelentésért felelős képviselője, a vitatott megállapodás megfigyelője, aki leginkább azt kifogásolta, hogy az ACTA-val kapcsolatos egyeztetésekbe nem vonták be a társadalom legfontosabb képviselőit, a civil szervezeteket.