Késnek az ultrabookokba szánt Ivy Bridge processzorok

Az Intel egyik vezetője megerősítette azt az információt, hogy a tervezettnél 8-10 héttel később jelenhetnek meg a cég ultrabookokhoz kifejlesztett új generációs CPU-i.

Sean Maloney, az Intel alelnöke a Financial Timesnak nyilatkozva megerősítette azokat a korábban felröppent híreket, miszerint nem lesznek képesek a korábban megadott határidőre elkészíteni az első Ivy Bridge processzorokat. Ugyanakkor a szakember arra nem tért ki, hogy a késés érinti-e a termékek asztali számítógépekbe szánt változatait. "Azt hiszem, hogy talán júniusban" - válaszolta Maloney arra a kérdésre, hogy mikor jelenhetnek meg az ultrabookokba szánt Ivy Bridge CPU-k. Bár a júniusi időpont azt jelenti, hogy az új generációs modellek 8-10 hetes késéssel lesznek elérhetők, azonban a társaság még így is azon a határidőn belül marad, amit korábban Paul Otellini, az Intel vezérigazgatója adott meg.


Miután Maloney nem tért ki az Ivy Bridge processzorok asztali számítógépebe beépíthető változataira, így valószínűsíthető, hogy azok - az eredeti terveknek megfelelően - szintén a második negyedévben, áprilisban kerülhetnek a boltok polcaira. Az alelnök ugyanakkor azt mondta, hogy az új időpont nem függ össze az ultrabookok iránti gyér kereslettel, a késés sokkal inkább arra vezethető vissza, hogy az Ivy Bridge CPU-kat már 22 nanométeres gyártási eljárással készítik. Az első Ivy Bridge processzorral ellátott notebookok várhatóan az egyesült államokbeli iskolakezdésre lesznek elérhetők és ez alapján valószínűsíteni lehet, hogy ezeket a termékeket már Windows 8 operációs rendszerrel szállítják majd az Intel partnerei. Ezt támasztja alá az is, hogy az Ivy Bridge CPU-k bizonyos új energiatakarékossági funkcióit - például a Connected Standby-t - kizárólag a Windows 8 alatt lehet használni.

Az Intel tavaly nyáron hozta létre az ultrabook kategóriát és már gőzerővel dolgozik a Sandy Bridge-t felváltó architektúrán. Ezek a chipek a boltokban Core i 3000 néven lesznek kaphatók és az eddig elhangzott ígéretek szerint az irodai alkalmazásoknál 20 százalékkal gyorsabbak lesznek közvetlen elődeiknél, míg a grafikus vezérlőnél minimum 30, maximum 200 százalékos különbségről szól a fáma, attól függően, hogy az adott program mennyire intenzíven támaszkodik a vizuális elemekre. A támogatott technológiák listáján a DirectX 11 és az OpenCL 1.1 szabványok szerepelnek. A 22 nanométeres gyártástechnológiát lehetővé teszi a fogyasztás 77 wattra való leszorítását. Az Intel ugyanakkor semmit sem bíz a véletlenre, hiszen már tervezi az Ivy Bridge utódjának számító Haswell platformot, amely 2013-ban mutatkozhat be.