Egyre érdekesebbé válik a Plútó

Egyre érdekesebbé válik a Plútó

2012. július 14. 09:03, Szombat
A Plútó ötödik holdjának felfedezésével újra felerősödtek azok a hangok, amik visszakövetelik a parányi világ bolygó minősítését. Sajnos erre a legújabb felfedezés fényében sincs esély, azonban igen érdekes betekintést nyújthat az égitest történelmébe.

Mike Brown, a Caltech csillagász professzora - akinek a nevével már több égitest felfedezése kapcsán találkozhattunk, ugyanakkor neki tulajdonítják a Plútó leminősítését - úgy véli, hogy bár az ötödik hold nem befolyásolja a törpebolygó státuszát, mégis "jelent valamit". "Ez egy kiváló példa arra, hogy nem kell valaminek bolygónak lennie ahhoz, hogy érdekes legyen" - nyilatkozott a több mint 100 kisebb Kuiper-öv objektum felfedezésével büszkélkedő tudós a Discovery News-nak.

2005-ben Brown professzor vezette a távoli Eris-t felfedező Palomar Obszervatórium csapatát. Akkoriban nagy reményeket fűztek az újonnan észlelt világhoz, sokan a Naprendszer régóta keresett tizedik bolygójaként tekintettek rá. Azonban ahogy egyre nyilvánvalóbbá vált a tény, hogy számos, viszonylag nagy méretű égitest kering a Kuiper-övben, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elhatározta, megszabják a bolygó minősítéshez szükséges kritériumokat, ami igen sok vitát váltott ki 2006-os közzétételekor. A végeredményt ismerjük: azon túl hogy az Eris és több hozzá hasonló kis világ törpebolygó besorolást kapott, a Plútó is elvesztette bolygó rangját, mivel a Neptun pályáját keresztező objektum nem képes "megtisztítani saját pályáját".

"Mindenki aki azon morfondírozik, hogy a felfedezés azt jelenti-e, hogy a Plútó újra bolygóvá válhat azt mondja: 'Látod? A Plútó érdekes és komplex, nem kellene mégis bolygónak tekinteni?'" - tette hozzá Brown. "A válasz: Nem, a Naprendszer tele van érdekes és összetett dolgokkal, amik nem bolygók'. Vegyük csak a Titán bizarr metán tavait; az Europa hatalmas felszín alatti óceánjait; az Uránusz holdjait, amik egykor jégvulkánokat hordoztak. Ezek azonban nem bolygók, csupán a világegyetem csodáinak egy kis részhalmaza"

Az egyik ilyen "csoda" az ötödik hold, a P5 felfedezéséből, pontosabban a kialakulását firtató kérdésből adódik. Vajon egy réges-régi hatalmas objektummal való ütközés hozta létre azt a törmeléket amit ma a Plútó holdrendszereként látunk? "Az ötödik hold valóban belénk sulykolhatja azt az elméletet, mely szerint egykor valami odavághatott a Plútónak" - mondta Brown, aki gyakran hivatkozik a Kuiper-övre egyfajta planetáris "vérfröccsenésként". Ahogy a helyszínelők egy bűnügy helyszínén a vérfröccsenés elemzésével próbálják megállapítani egy erőszakos bűncselekmény elkövetőjének kilétét, a bolygótudósok a Kuiper-öv objektumait elemzik a Naprendszert formáló folyamatok kiderítése érdekében. A P5 felfedezésével, amit valószínűleg további holdak észlelése fog követni, Brown úgy véli, hogy a Plútó kezdi felfedni saját bűnügyi helyszínét.


A Seti Intézet csillagásza, Mark Showalter által, a Hubble Űrtávcső alkalmazásával tett felfedezést szerdán jelentették be, ami Brown feltevésével együtt nem feltétlenül jó hír a NASA a törpebolygó felderítésére indított New Horizons szondájának. Bár a P5 helyzetét már ismerik - sokkal többet még nem - Brown feltevéséből kiindulva akár egy egész törmelékhalom veheti körül a rendszert. Az óránkénti 48 000 kilométeres sebességgel közeledő New Horizons számára "akár a legkisebb, alig egy milligramm súlyú részecske is végzetes lehet" - mondta dr. S. Alan Stern, a küldetés főfelügyelője.

A P5 41 600 kilométerre kering a Plútótól, a New Horizons eredetileg bő 11 000 kilométerre közelítené meg a törpebolygót, Stern csapata azonban már dolgozik a B-terven, ha a Plútó környezete túlságosan zsúfolt lenne. Stern elmondása szerint a pályamódosítás nem befolyásolja a küldetés fő célkitűzéseinek teljesítését.

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások