Már hogyne tudná tisztára söpörni a pályát? Tudod mekkora égitestrõl beszélünk? A naprendszer kialakulásakor rengeteg törmelék marad vissza, ezek többségét a Jupiter meg a többi nagybolygó eltakarította, csak azon a helyen maradhattak meg törmelék, ahol az árapályerõk és rezonanciák ez megengedik.
"Ugyanakkor elég felelõtlen kijelentés szerintem másik naprendszerben lévõ bolygót az általad leírt definíció alapján bolygónak nevezni, hiszen csak annyit észlelünk, hogy a napja elõtt elhaladva változik a fény erõssége."
Ez nagyon kicsi fénycsökkenés, csak nagyon érzékeny mûszerrel mutatható ki. Viszont a kérdés jogos, mert sok esetben a csillag elõtt egy naprendszerbéli kisbolygó elhaladása okozza a fénycsökkenést, illetve (ritkán de) a csillag pulzációja is okozhatja. Ezek kiszûrése csak sok éves munkával lehetséges. Sokkal megbízhatóbbak az asztrometriai módszerek. Az általad említett fénycsökkenéses módszer fõleg a csillagához köze úgynevezett forró Jupiterekre érzékeny.
Szerintem nem jó ez a definíció, mert egy naphoz közel keringõ objektumnak ezek szerint könnyebb bolygónak lenni. Mert ha pl. a Jupiter keringene a Plutó sugarával, akkor lehet, hogy az sem lenne képes tisztára söpörni a saját pályáját.
Ugyanakkor elég felelõtlen kijelentés szerintem másik naprendszerben lévõ bolygót az általad leírt definíció alapján bolygónak nevezni, hiszen csak annyit észlelünk, hogy a napja elõtt elhaladva változik a fény erõssége. Honnan tudhatnánk, hogy megfelel-e a bolygó ezen definíciójának? De attól még hívjuk már bolygónak, mert azzal járunk a legközelebb a régi elenvezéshez.
Elég ha Plútó pályát ismernem, a többi égitest már eleve befolyásolja ezt a pályát anélkül is, hogy ismerném a kilétüket. Persze, egy pályájáról letért elég nagy gravitációval bíró törpebolygó befolyásolja a pályáját... de ez már más tészta. Számítógép kapacitás csak abban az esetben kell, ha valóban milliárd évekre akarod kiszámolni pályát (ez esetben csak valószínûséget kaphatsz), néhány millióra is elég egy számítás.
Kizárólag akkor tudod megmondani a Kuiper-öv, de minden más sok test által alkotott törmelékmezõ mozgását, ha minden egyes törmelékrõl pontos adataid vannak, és minden rájuk ható erõrõl is. Ezeken kívül még kell egy bõdületes számítástechnikai kapacitás, meg egy matematikai modell ami nem nagyon létezik még.
Szóval, elméletileg meg lehet határozni a pályákat, de a gyakorlatban ez nem igazán megy.
Tökmindegy mikor fedezték fel, a katotikus bolygómozgássokkal milliárd évekkel elõre (és persze utólag is) meg lehet mondani, az adott bolygó hol málnázik. Ha tudnád mi fán terem Kuiper-öv dinamikai szerkezete, hallottál volna arról, hogy rezonancia, akkor értenéd amit most mondok: nem takarít, mert nem tud. De ne haragudj rám, nem fogok kiselõadást tartani, ha érdekel valami akkor tegyél fel normális kérdést, különben ha hülyeséget beszélsz azt a továbbiakban is kijavítom. Szép napot.
nem mondtál újat. Éppen ezért írtam!
A Plútó is befolyásolja a többi bolygó mozgását. Lehet nem is vesszük észre egybõl észre, lévén a majd 250 év. Kb. 80 éve fedezték fel. Tehát ennyi idõ alatt nem olyan 1xü kibuktatni azt ami 250 éves ciklusban ismétlõdhet, és még csak 80 éve figyeled. Exobolygókat is csak úgy tudnak megfigyleni ha zavart idéz elõ a rendszerben: elmegy a napja elött és/vagy más bolygók mozgását bezavarja. A Plútó 250 év múlva lesz ott ahhol most van. Felfedezése óta gy.k. egy negyed kõrt sem tett meg. Eléggé merész olyat állítani, hogy õ nem takarít. ;) 80 év megfigyelésbõl. Ráadásúl biztos, hogy nem 80 évig folyamatosan figyelték. Tehát a 80 év szórványos megfigyelésére alapozva bármit is eléggé vitzes :D
agyatlanság az amikor megkérdezem, hogy miért lenne baj, ha több bolygója lenne a Napnak? Viszont választ nem adtál, ezt annak vélem, hogy túlképpen te sem tudod megmagyarázni miért lenne gond, ha több bolygója lenne a Napnak ;p
Nem baj, sõt a Holdakat is nevezzük bolygóknak, meg minden égitestet! Nagyszerû, akarom mondani bolygó. Nem azért nem bolygó a Plútó mert az már akkor más sok bolygó lenne, nem is tudom ilyen agyatlanságot honnan a fenébõl szedtél... Lentebb leírtam, miért törpebolygó és nem nagybolygó.
Nem, mert nem a retrográdtól lesz valami törpe vagy nagy bolygó. A törmelékek között gyakoribb a retrográd mozgás mint a bolygók között. Nem külön értelmezendõ, hanem a többi tulajdonságával együtt.
cikkhez: ez egy nagy blõdli.
A Naprendszer egy komoly, összehangolt gépezet. Mindegyik égitest hatást fejt ki a másikra. Csak a tömegarányoknak megfelelõen. Hogyan is lehetne elvárni egy kb. 2500km átmérõjû bolygótól, hogy egy 50ezer kilóméter átmérõvel rendelekzõ óriást befolyásoljon? De van rá hatással. Állitom, hogy ha begszüntetnénk a Plútót az komoly gravitációs gondokat okozzna a Naprendszerben.
Mint ahhogy a Tejútrendszer is hatással van a környezõ galaxisokra, még akkor is ha ezt elsõre nem is látjuk egyértelmûen. De a galaxis megszüntetésével, garantált lenne a katasztrófák sora a környezetünkben. Sztem.
Ha a retrográdiát is ide soroljúk akkor már a Vénus és az Uránusz is parázhat, hogy elveszik tõlük a bolygó nevet :)) Az Uránusznak különösen van félnivalója hiszen neki pl. a gyûrûje is 90fokot zár be a keringási síkjával arról ne is beszéljünk, hogy ebbõl következõen a forgása is 90fokot zár be a keringési síkkal. :) kapott egy baszott nagy sallert valakitõl ;) Az, hogy szöget zár be a többi bolygóhoz képest a keringési pályája semmit nem jelent, a Merkúr 7fokos szöget zár ba (Plútó 17,1)
Viszont látsózlagos retrográd mozgása több bolygónak is van a Naprendszeren belûl.. Tehát a retrográd mozgás kilõve mint negatív dolog.
Akkor majd módosítják a kritériumokat, hogy az is bele tartozzon vagy felírják, hogy találtak egy új kategóriát aminek egyenlõre ez az egy eleme ismert. Csillagból is van vörös óriás meg barna törpe is. Nem kell, hogy mindent bolygónak nevezzünk ami egy kicsit is hasonló más bolygónak nevezettekhez.
Abszolút. Pláne, hogy a Plútó nagyságú mindenféle törpebolygók az utóbbi évetizedekben azért rendesen megszaporodtak. Tartanánk már vagy 15-20 bolygónál and counting.
Na de ha a jelenlegi 9-et sem tudja az átlagos amcsi megjegyezni, akkor mi lenne, ha 20-at kéne. Nem kéne mindenkit beégetni azért a tévés vetélkedõkben. Szal jobb a békesség, csináltak egy konszolidáltabb bolygó definíciót, amivel a sok gyik bolygó csírát kicsukhatják.
De majd mi lesz, ha találunk mondjuk egy õrülten pörgõ, ellapult, esetleg anyagot is folyamatosan vesztõ jupitert, jó excentrikus, ekliptikára merõleges más égitestekét is kisebb nagyobb mértékben keresztezõ pályán valami másik naprendszerben?
Mert az nem lesz bolygó a jelenlegi def alapján.
Igen a bolygó definícióját az IAU határozza meg (Sg. trollerek??? :D ). De ez csak részben önkényes, rengeteg különbséget lehetne a Föld a többi bolygó és a Plútó között felsorolni. Így döntöttek, egy új kategória mellet, a törpebolygó. Ez ésszerû döntés volt.
Azt hogy mi bolygó meg mi nem, a Nemzetközi Csillagászati Unió határozza meg, nem SG-s trollerek. Igazából az Erisz felfedezése volt az utolsó szög a Pluto koporsójában, mert hogy néz ki az, hogy a Pluto bolygó, a nagyobb Erisz meg nem.
Az utóbbit meg azért nem akarták bolygó szintre emelni mert lehet hogy a külsõ naprendszer teli van ehhez hasonló, még fel nem fedezett égitestekkel, és a végén lehet hogy több száz bolygós lenne a naprendszer...
Annyiban igazad van, hogy a természet a skatulyákat nem ismeri - sok az átmenet. A világ megismerésének érdekében, viszont az ember rendszerezi a látottakat, ami többé kevésbé sikerül. Lehetne hozni olyan égitestet ami a bolygó és barna törpe határán van, az vajon mi. Még is valahogy mindent almaszósznak hívni valahogy irtózatos nagy hülyeségnek hangzik, mint ahogy az is, hogy mindenki értsen a fogalmak alatt azt amit akar. Igazi bábeli zûrzavar lenne! Ez nem demokrácia kérdése, a Plútó inkább nem bolygó mint az. Ennyi.
Egyáltalán nem erõltetett, ez azt jelenti valójában, hogy a Plútó esetében a felszálló csomó szekuláris frekvenciája rezonál a bolygórendszer egy szekuláris sajátfrekvenciájával. Vagyis különleges gravitációs viszonyban, ún. rezonanciában van a Naprendszer immár legkülsõ "igazi" bolygójával, a Neptunusszal. Ez annyit jelent, hogy amíg a Neptunusz háromszor kerüli meg a Napot, addig a Pluto pontosan kétszer. Nagyon leegyszerûsítve egy törmelékgyûrû legnagyobb tagja még nem bolygó.
De van más is:
- a keringési síkja nem esik egybe az ekliptika síkjával, forgása is retrográd, mint ahogy egy darab törmelék viselkedne
stb.
de hát egy bolygó az nem a napja körül kering, hanem az egész rendszer közös tömegközéppontja körül, ami valójában a háromtest probléma miatt amúgy pontosan nem is határozható meg :P
ha már nyelvtan és tudománynáci akarsz lenni, legyél profi! hova fog így sûlyedni a modern világ???
Mert "normálisan" nehéz megfogalmazni, elég szubjektív, Megmondhatták volna kilóra és méterre, de valószínûleg sokan nem értetnének vele egyet. Ezt a definíciót a csillagászok többsége elfogadja és szubjektív megítélésük alapján a Plútó nem felel meg neki, mint bolygó. Ha nem értesz vele egyet, nem kell elfogadnod, nem fog szájbaverni senki. Ahogy sok más (kissebbségben lévõ) csillagászt sem, aki szerint viszont a Plútó egy bolygó.
A harmadiknak, bár látható, hogy az kissé erõltetett. Mi az hogy tisztára? Akkor a föld se bolygó, mert csomó mûhold meg ûrszemét kering körülötte, és senki se látta még a söprûjét, amivel elsöpörné? Meg mi az hogy övezõ? Mennyire övezi? 1 fényév távolságnyira? Vagy 3 mm távolságnyira? Szóval ez amolyan "találjunk ki valami ökörséget 2006-ban, amibõl lehet tudományos cikket írni 200-at, és kaphatunk értük sok-sok zsozsókát" típusú tulajdonság. Normálisan meg se tudják fogalmazni, hogy miért minõsítették le a Plútót.
A Plútó bolygóssága nem nyelvtani kérdés. Kisbolygóknak is van holdja, és soha senki nem mondta, hogy a bolygó attól bolygó hogy van holdja. Ez annyira buta és tudománytalan, hogy már fáj...
A bolygó definíciója:
1. a Nap (illetve központi csillag) körül keringõ égitest
2. elegendõen nagy tömegû ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly, vagyis kissé egyszerûbben fogalmazva: megközelítõleg gömb alakba formálódjon
3. tisztára söpörte a pályáját övezõ térséget
Ha egy égitest megfelel ennek a három kritériumnak akkor bolygó.
Hülye fasz, annyira szánalmas, senki sem azzal érvelne, hogy a Plútó " érdekes és komplex", hanem azzal, amit a természetes nyelvben szinte fogalmilag hozzárendelünk egy bolygóhoz: a holdját!
Nyilván, lehet szofisztikáltabb szintre emelni a fogalmi meghatározását a bolygóknak, amik közé nem fér be a Plútó, de ne nézzék már idiótának a nem tudományos érdeklõdõket...
barátom, a neptun az egy egyetemi tanulmányi rendszer, amire te gondolsz az a Neptunusz.
Informatika és tudomány
