Microsoft: Ballmer után, valódi megújulás előtt?

A szoftvercég első embere nem is olyan rég még a vállalat átszervezéséről és megújulásáról beszélt, akkor azonban még nem tudta, hogy ezen megújulás részeként ő is távozni kényszerül majd. Steve Ballmer neve egybefonódott a PC-érával, leváltását követően pedig - mint a Nokia felvásárlás is mutatja - jóval nagyobb erővel fordulnak majd a mobil szegmens felé; nincs is nagyon más lehetőségük, amennyiben életben akarnak maradni. Nagy kérdés, hogy ki követi majd a cégvezért, és mennyiben tudnak valóban újat nyújtani a Windows 8.1 és a Windows RT után.

Alig egy hónappal ezelőtt, július utolsó napjaiban olvashattunk arról, hogy a Microsoft komoly átszervezésbe kezd, ennek célja pedig az, hogy a jövőben jóval nagyobb erővel összpontosítsanak napjaink slágerterületére, a mobil szférára. Négy mérnöki, illetve egy-egy marketinges, kutatás-fejlesztési, üzleti, pénzügyi, valamint HR és jogi csoport jönne létre, a jövőben pedig nagyobb hangsúlyt helyeznek az előfizetéses modellre (lásd Office 365), valamint az egyes platformok (Windows és Windows Phone) közötti átjárás megkönnyítésére. Az ígéret szerint az innovációval nem lesz gond, ehhez azonban a jelek szerint a vezérigazgatónak is távoznia kellett.

Érdekesség, hogy tavaly novemberben távozott az a Steven Sinofsky, aki egykor a Windows-részleget vezette, ez talán már előre jelezte a termékcsalád csökkenő jelentőségét - annál is inkább, mert a hírek szerint ő egyáltalán nem volt híve a táblák terjedésének és a riválisok által sikerrel alkalmazott stratégia átvételének. Az átszervezés részeként most maga Ballmer is távozik, pontosabban erre valamikor egy éven belül kerülne sor, vagyis a hardveres és szoftveres termékeket egyaránt kínáló cég megerősítésének feladata már utódjára hárul majd.


Egyes értesülések szerint bizonyos befektetői körök nyomásának engedve mondott le posztjáról a cégvezető, már csak azért is, mert egykoron még 2017-ig tervezte szerepkörének megtartását - ezt az értesülést nem sokkal később az érintettek határozottan cáfolták. Az biztos, hogy a befektetők általában pozitívan reagáltak a bejelentésre, felemlegetve Ballmer komoly tévedéseit, amelyek között az okostelefonok (iPhone) lebecsülése és a saját, azóta a süllyesztőben eltűnt alternatívák (lásd Zune) dicsőítése szerepel kiemelt helyen. Ma inkább a meglévő termékek, így például a Windows 8 és az Office 2013 egymással történő párosítása jelent gondot, itt még komoly akadályok merülnek fel, bár a Windows Phone és az Xbox One platformok révén van mire építeni az elképzelt jövőt.

A követendő útról néha egészen érdekes elképzelések látnak napvilágot, igaz, többnyire külső források jóvoltából. Ilyen a Skype előtérbe helyezése, amely egyesek szerint akár a Windows fölé emelkedhetne, saját böngészőt és központi kommunikációs platformot hozva létre, akár Skype telefonok piacra dobásával, a mintegy 300 millió meglévő felhasználóra alapozva. Mások annyiban értenek ezzel egyet, hogy a cégnek mindenképpen szüksége van egy centrális, központi szerepet betöltő márkanévre, amely összefogná az egymástól eltérő irányvonalakat képviselő termékeket, bár egyelőre inkább úgy tűnik, hogy a Microsoft a Skype-ot igyekszik beépíteni a meglévő platformokba, kidobva saját korábbi megoldását (Messenger).

A következő lépés egyelőre az utód kijelölése, erről egy külön testület dönt majd. Itt rögtön felmerült Bill Gates neve, ő azonban minden bizonnyal nem vállalná a feladatot, mivel inkább alapítványaival foglalkozna, így maradnak a többiek, akik valamely más vállalat éléről érkeznének. Ilyen jelölt például Stephen Elop, a Nokia első embere; Sanjay Jha, a Qualcomm volt vezérigazgatója; illetve Tony Bates, a Skype egykori főnöke, de a listán szerepel még Paul Maritz, egykori Microsoft-menedzser, valamint Satya Nadella, a cég Cloud- és Enterprise-részlegének jelenlegi vezetője. Egy online játékoldal fogadásai alapján a Nokia-vezér látszik a legesélyesebbnek, talán azért is, mert ő korábban a Microsoft üzleti divízióját vezette, ahol az Office csomagért is felelős volt. A finn gyártó élén ugyan még mindig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám bizakodásra ad okot, hogy sikerült növelni a Lumia készülékek forgalmát, és egyelőre legalábbis versenyben maradhatnak a szegmensen belül.

Az biztos, hogy már jövőre sokkal többet kell nyújtaniuk, ha életben akarnak maradni. A PC-piac folyamatosan szűkül, miközben a táblák és az okostelefonok terjedésének lendülete egyre javul. A Windows 8 inkább a Vista, mintsem a sokkal jobban teljesítő Windows 7 eredményeit produkálta, és bár itt végre elkészültek a Window 8.1-es verziójával, a foltozgatás valószínűleg nem hozza majd helyre a felhasználók körében megrendült bizalmat. A Start-gomb, az egyénire szabható csempék, valamint a javított keresési funkciók ehhez önmagukban nem elegendők. Jól jelzi ezt, hogy a Lenovo inkább saját Start menüjét mellékeli a Windows 8-as termékekhez, nem kíván a szoftvercég későbbi (remélt) lépéseire hagyatkozni.


A Windows RT terén még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, itt az utóbbi hetekben-hónapokban inkább arról szóltak a hírek, hogy mely gyártók hagytak fel a szoftver támogatásával. Az egyértelmű kudarc ellenére a Microsoft jelezte, hogy kitart az operációs rendszer és ezzel az ARM-architektúra mellett, a közeljövőben szeretne több ilyen megoldást is piacra dobni, amihez az nVidia együttműködését is sikerült megnyerniük. Azt remélik, hogy az RT túléli majd a kezdeti nehéz időszakot, ám ehhez a többiek - így az Acer, az Asus, valamint a Samsung - támogatására is szükségük lesz, amire jelenleg nem sok esélyt látni.

A Windows RT és a Surface táblák kudarcát némileg ellensúlyozni tudnák, ha a teljes Office csomag elérhető lenne Android és iOS táblákon, ami rögtön megdobná a szoftveres forgalmat. Eddig nyilván abban reménykedtek, hogy a Windows erőltetésével a felhasználók kitartanak majd ezen platform mellett, ám a Windows 8 sikertelensége itt komoly figyelmeztető jel. Az elemzők jó része egy lehetséges útvonalat lát a cég számára a táblák területén: piacra kell dobniuk egy, az alapoktól újratervezett, táblára specializált operációs rendszert, ezt pedig szorosan össze kell hangolniuk egy kijavított Windows platformmal, az Apple-féle iOS/MacOS páros mintájára. Kérdés azonban, hogy mennyire lenne sikeres egy ilyen egyértelmű másolat.

Ennél jóval radiálisabb lépés lenne a nyílt forráskódú platformok kiemelt támogatása, amivel kapcsolatban felvázolható egy, a nagyvállalatokra általában érvényes menetrend. Rögtön problémaként merül fel azonban, hogy nem túl sok ilyen vállalat hajtotta végre sikeresen a váltást, amelynek révén az ellenségből tartós szövetségest fabrikált, mindeközben megőrizve az első számú célként kitűzött profitábilis működést. Ballmer után erre még kisebb esély látszik, bár ez nagyban függ majd az utód személyétől.

Vannak, akik szerint a probléma nem a vezetés által követett stratégia, hanem maguk a Microsoftnak dolgozó emberek, a legfelsőbb szintektől a legalsóbb rétegig. Ők azok, akik képtelenek lépést tartani a változó piaccal, így a megoldást csakis a magasabb kvalitású munkatársak felvétele jelentheti. Az utóbbi években jelentős mértékben csökkentek a felvételi követelmények, a legjobb jelentkezők inkább a Facebook és a Google-féle internetes óriások felé orientálódnak, így itt kellene megtenni az első lépéseket - a személycsere talán éppen egy ilyen lassú, évekig tartó átalakulás szerves része.

A Microsoft kedden bejelentette, hogy megveszi a Nokia telefonos részlegét, amelynek értelmében a jövőben ők készítik majd el ezen megoldásokat, a hagyományos mobiltelefonoknál pedig még 10 évig használhatják a finn cég nevét. Elop ezzel egy időben visszatér korábbi munkáltatójához, ahol éppen ezt a (kibővült) részleget vezeti majd, és egyben kiemelt versenyzőként indul a Ballmer távozásával megüresedő vezérigazgatói székért. A tranzakció 2014 első negyedévében zárul majd le, Elop nem sokkal ezt követően kerülhet a Microsoft élére.