SG.hu·
A belga rendőrség szerint a Huawei vezetők is tudtak az uniós kenőpénzekről
A belga igazságügyi hatóságok szerint a Huawei Technologies vezetői valószínűleg tudtak az Európai Unió jogalkotóinak 2021-ben történő állítólagos megvesztegetéséről.
A kínai távközlési óriásvállalat egyik lobbistáját azzal vádolják, hogy kenőpénzeket folyósított, többek között 15 000 eurós díjat ajánlott fel az Európai Parlament egyik tagjának egy, a vállalat érdekeit népszerűsítő levélért. További 1500 eurót ajánlottak fel a levelet aláíró többi törvényhozónak. Bár a belga hatóságok nem állítják közvetlenül, hogy a megvesztegetést Kínából szervezték, a március 13-i európai elfogatóparancs szerint - amely egy parlamenti asszisztenst érint - a kínai vezetők jóváhagyták ezt az ügyletet.
"A Huawei komolyan veszi ezeket az állításokat, és továbbra is figyelni fogja a nyomozást a helyzet további megértése érdekében” - közölte a sencseni székhelyű vállalat szóvivője. „A Huawei zéró tolerancia politikát folytat a korrupcióval szemben, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy mindenkor megfelelünk az összes vonatkozó törvénynek és szabályozásnak”.
A belga rendőrség a múlt héten Belgiumban és Portugáliában végrehajtott razziák után négy személyt tartóztatott le korrupció és bűnszervezet működtetésének vádjával. Egy ötödik személyt, akit pénzmosással vádoltak, óvadék ellenében szabadlábra helyeztek. A belga ügyészség közölte, hogy a gyanú szerint politikai személyiségeket vesztegettek meg pénzzel, ajándékokkal vagy utazási költségtérítésekkel, hogy befolyásolják álláspontjukat. Az ügyben eddig senkit sem ítéltek el.
A letartóztatások a katari botrány nyomán újra felerősítették a régóta fennálló aggodalmakat a rendszerszintű korrupció kultúrájával kapcsolatban az EU fővárosában. Az említett korrupciós ügyben állítólag több százezer eurós kenőpénzeket fizettek ki európai parlamenti képviselőknek Katarhoz és Marokkóhoz köthető politikai szívességekért cserébe. A gyanúsítottak bírósági tárgyalásra várnak.
Nem sokkal a Huawei-ügyben nemrég történt letartóztatások után a belga rendőrség kérésére Fulvio Martusciello olasz európai parlamenti képviselő asszisztensét, Lucia Simeone-t házi őrizetbe helyezték Olaszországban. Martusciello jobbközép politikus később bejelentette, hogy nem pályázik Campania régió elnöki tisztségére, hogy megvédje pártját „minden lehetséges támadástól”.
A belga elfogatóparancsot Simeone ellen adták ki. Ez részletezi azokat a vádakat, amelyek szerint Martusciello azért kapta a 15 000 eurót, mert egy 2021-es nyílt levél élére állt, amelyet állítólag a Huawei finanszírozott, és amelyből Simeone állítólag anyagilag is részesült. A levelet nyolc uniós törvényhozó írta alá, és a kínai távközlési óriás számára kedvező hangsúllyal született - például figyelmeztetett az 5G átpolitizáltságára egy olyan időszakban, amikor az amerikai kormány erőteljesen lobbizott az európai felügyeleti szerveknél, hogy továbbra is óvatosak legyenek a Huawei-jel.
Martusciello elmondta, hogy „soha nem kapott semmit: sem jegyeket, sem kínai utakat, sem eszközöket”. Elmondta, hogy csak egyszer találkozott a Huawei lobbistájával, és soha nem fogadta el a meghívásait különböző eseményekre. Simeone ügyvédje, Antimo Giaccio azt mondta, hogy ügyfele tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, és soha nem vett részt semmilyen politikai tevékenységben, csak Martusciellónak dolgozott személyes asszisztensként és titkárként.
A Huawei és az európai nemzetek közötti kapcsolatokat már régóta vizsgálják - főként washingtoni nyomásra, mivel egyes kormányok attól tartanak, hogy biztonsági kockázatot jelent, ha egy kínai vállalatra támaszkodnak a kritikus infrastruktúrában. Az EU évekkel ezelőtt arra ösztönözte a tagállamokat, hogy korlátozzák a magas kockázatúnak ítélt beszállítókat, köztük a kínai cégeket, például a Huaweit. Eddig az EU 27 tagállamának kevesebb mint fele hozott jogi intézkedéseket a Huawei korlátozására vagy teljes kitiltására a vezeték nélküli hálózataikból. Néhány ország kezdetben kötelezettséget vállalt arra, hogy lecserél bizonyos hálózati berendezéseket, de az ígéreteket még nem teljesítették. Németország például egy évvel, 2026 végére tolta ki azt a határidőt, ameddig a kritikus Huawei és ZTE alkatrészeket ki kellett volna vonni az 5G-s központi mobilhálózataiból. A Huawei következetesen tagadja, hogy termékei biztonsági kockázatot jelentenének.
A kínai távközlési óriásvállalat egyik lobbistáját azzal vádolják, hogy kenőpénzeket folyósított, többek között 15 000 eurós díjat ajánlott fel az Európai Parlament egyik tagjának egy, a vállalat érdekeit népszerűsítő levélért. További 1500 eurót ajánlottak fel a levelet aláíró többi törvényhozónak. Bár a belga hatóságok nem állítják közvetlenül, hogy a megvesztegetést Kínából szervezték, a március 13-i európai elfogatóparancs szerint - amely egy parlamenti asszisztenst érint - a kínai vezetők jóváhagyták ezt az ügyletet.
"A Huawei komolyan veszi ezeket az állításokat, és továbbra is figyelni fogja a nyomozást a helyzet további megértése érdekében” - közölte a sencseni székhelyű vállalat szóvivője. „A Huawei zéró tolerancia politikát folytat a korrupcióval szemben, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy mindenkor megfelelünk az összes vonatkozó törvénynek és szabályozásnak”.
A belga rendőrség a múlt héten Belgiumban és Portugáliában végrehajtott razziák után négy személyt tartóztatott le korrupció és bűnszervezet működtetésének vádjával. Egy ötödik személyt, akit pénzmosással vádoltak, óvadék ellenében szabadlábra helyeztek. A belga ügyészség közölte, hogy a gyanú szerint politikai személyiségeket vesztegettek meg pénzzel, ajándékokkal vagy utazási költségtérítésekkel, hogy befolyásolják álláspontjukat. Az ügyben eddig senkit sem ítéltek el.
A letartóztatások a katari botrány nyomán újra felerősítették a régóta fennálló aggodalmakat a rendszerszintű korrupció kultúrájával kapcsolatban az EU fővárosában. Az említett korrupciós ügyben állítólag több százezer eurós kenőpénzeket fizettek ki európai parlamenti képviselőknek Katarhoz és Marokkóhoz köthető politikai szívességekért cserébe. A gyanúsítottak bírósági tárgyalásra várnak.
Nem sokkal a Huawei-ügyben nemrég történt letartóztatások után a belga rendőrség kérésére Fulvio Martusciello olasz európai parlamenti képviselő asszisztensét, Lucia Simeone-t házi őrizetbe helyezték Olaszországban. Martusciello jobbközép politikus később bejelentette, hogy nem pályázik Campania régió elnöki tisztségére, hogy megvédje pártját „minden lehetséges támadástól”.
A belga elfogatóparancsot Simeone ellen adták ki. Ez részletezi azokat a vádakat, amelyek szerint Martusciello azért kapta a 15 000 eurót, mert egy 2021-es nyílt levél élére állt, amelyet állítólag a Huawei finanszírozott, és amelyből Simeone állítólag anyagilag is részesült. A levelet nyolc uniós törvényhozó írta alá, és a kínai távközlési óriás számára kedvező hangsúllyal született - például figyelmeztetett az 5G átpolitizáltságára egy olyan időszakban, amikor az amerikai kormány erőteljesen lobbizott az európai felügyeleti szerveknél, hogy továbbra is óvatosak legyenek a Huawei-jel.
Martusciello elmondta, hogy „soha nem kapott semmit: sem jegyeket, sem kínai utakat, sem eszközöket”. Elmondta, hogy csak egyszer találkozott a Huawei lobbistájával, és soha nem fogadta el a meghívásait különböző eseményekre. Simeone ügyvédje, Antimo Giaccio azt mondta, hogy ügyfele tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, és soha nem vett részt semmilyen politikai tevékenységben, csak Martusciellónak dolgozott személyes asszisztensként és titkárként.
A Huawei és az európai nemzetek közötti kapcsolatokat már régóta vizsgálják - főként washingtoni nyomásra, mivel egyes kormányok attól tartanak, hogy biztonsági kockázatot jelent, ha egy kínai vállalatra támaszkodnak a kritikus infrastruktúrában. Az EU évekkel ezelőtt arra ösztönözte a tagállamokat, hogy korlátozzák a magas kockázatúnak ítélt beszállítókat, köztük a kínai cégeket, például a Huaweit. Eddig az EU 27 tagállamának kevesebb mint fele hozott jogi intézkedéseket a Huawei korlátozására vagy teljes kitiltására a vezeték nélküli hálózataikból. Néhány ország kezdetben kötelezettséget vállalt arra, hogy lecserél bizonyos hálózati berendezéseket, de az ígéreteket még nem teljesítették. Németország például egy évvel, 2026 végére tolta ki azt a határidőt, ameddig a kritikus Huawei és ZTE alkatrészeket ki kellett volna vonni az 5G-s központi mobilhálózataiból. A Huawei következetesen tagadja, hogy termékei biztonsági kockázatot jelentenének.