SG.hu·
Műanyagok billiói olvadnak ki az északi jégből
Mikroszemcsék billiói szabadulnak ki a jég fogságából, tovább szennyezve az óceánokat.
Egy nemzetközi kutatócsapat a napokban tette közzé új tanulmányát, amelyben az északi-sarki minták elemzése által igyekeznek következtetéseket levonni az óceánok szennyezésével és a különböző apró műanyag szemcsék útvonalával kapcsolatban. A globális felmelegedés miatt bekövetkező olvadás a Északi-sarkon további kellemetlen meglepetéseket tartogat számunkra.
Az anyagban arról olvashatunk, hogy az Északi-sark egyre gyorsabb ütemben olvadó jégtakarójából 2005 és 2010 között vett minták elemzése alapján a régió az úgynevezett műanyag mikroszemcsék billióit konzerválhatta, ezek pedig az olvadás következtében visszakerülnek az óceánok vizébe, vagyis tovább fokozzák azok szennyezettségét. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, az elkövetkező évtizedben kereken egybillió ilyen mikroszemcse olvadhat ki a jégből, ami már csak azért is kellemetlen, mert az itt mért koncentráció éppen ezerszerese a ma már jól ismert csendes-óceáni nagy szemétfoltnak. Ezek az 5 mm-nél kisebb szemcsék elsősorban a mosott ruhákból, kozmetikai és egyéb termékekből kerülnek a környezetbe, de a sarkok mellett egyéb régiók is érintettek, hiszen például Chile déli partjain is hasonló eredményeket mutatnak a mérések.
A leggyakrabban előforduló anyag a műselyem volt, ez a megvizsgált szennyeződések több, mint felében megtalálható - ez ugyan fából készül, de félig szintetikus anyagként nyugodtan besorolható a többiek közé. A második helyen a poliészter szerepelt, ezt követte a nejlon, a polipropilén, a polisztirén, valamint az akril és a polietilén.A jégtakaró ma már gyakorlatilag az emberiség globális hulladéktárolójának tekinthető, ám az olvadás miatt az ott tárolt szemét nem sokáig lesz ilyen kényelmes távolságra lakóhelyünktől, amit csak tovább súlyosbít, hogy folyamatosan állítjuk elő a hasonló termékeket - csak 2012-ben 288 millió tonna műanyag került a piacra.
A kutatók a jövőben az Antarktiszon is szeretnék elvégezni ezen vizsgálatokat, hogy megtudják, vajon az ott jellemző eltérő mozgások és viszonyok mennyiben változtatnak a helyzeten.
Egy nemzetközi kutatócsapat a napokban tette közzé új tanulmányát, amelyben az északi-sarki minták elemzése által igyekeznek következtetéseket levonni az óceánok szennyezésével és a különböző apró műanyag szemcsék útvonalával kapcsolatban. A globális felmelegedés miatt bekövetkező olvadás a Északi-sarkon további kellemetlen meglepetéseket tartogat számunkra.
Az anyagban arról olvashatunk, hogy az Északi-sark egyre gyorsabb ütemben olvadó jégtakarójából 2005 és 2010 között vett minták elemzése alapján a régió az úgynevezett műanyag mikroszemcsék billióit konzerválhatta, ezek pedig az olvadás következtében visszakerülnek az óceánok vizébe, vagyis tovább fokozzák azok szennyezettségét. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, az elkövetkező évtizedben kereken egybillió ilyen mikroszemcse olvadhat ki a jégből, ami már csak azért is kellemetlen, mert az itt mért koncentráció éppen ezerszerese a ma már jól ismert csendes-óceáni nagy szemétfoltnak. Ezek az 5 mm-nél kisebb szemcsék elsősorban a mosott ruhákból, kozmetikai és egyéb termékekből kerülnek a környezetbe, de a sarkok mellett egyéb régiók is érintettek, hiszen például Chile déli partjain is hasonló eredményeket mutatnak a mérések. A leggyakrabban előforduló anyag a műselyem volt, ez a megvizsgált szennyeződések több, mint felében megtalálható - ez ugyan fából készül, de félig szintetikus anyagként nyugodtan besorolható a többiek közé. A második helyen a poliészter szerepelt, ezt követte a nejlon, a polipropilén, a polisztirén, valamint az akril és a polietilén.A jégtakaró ma már gyakorlatilag az emberiség globális hulladéktárolójának tekinthető, ám az olvadás miatt az ott tárolt szemét nem sokáig lesz ilyen kényelmes távolságra lakóhelyünktől, amit csak tovább súlyosbít, hogy folyamatosan állítjuk elő a hasonló termékeket - csak 2012-ben 288 millió tonna műanyag került a piacra.
A kutatók a jövőben az Antarktiszon is szeretnék elvégezni ezen vizsgálatokat, hogy megtudják, vajon az ott jellemző eltérő mozgások és viszonyok mennyiben változtatnak a helyzeten.