SG.hu·

Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel

Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhõvel
Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő.

A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet. Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és bár ez a kozmikus tűzijáték valószínűleg nincs hatással a földi életre, a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja a Naprendszert a világűrbe.

A galaxisok, mint a Tejútrendszer is, egy csoportnyi kisebb galaxissal vannak körülvéve, amelyek körülötte keringenek, mint a méhek a kaptár körül. Jellemző módon ezek a keringő galaxisok "csendes életet élnek" és több milliárd éven át keringenek az anyagalaxis körül. Ugyanakkor időről időre lesüllyednek a középpontba, összeütköznek és elnyelődnek az anyagalaxis által. A Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszer legfényesebb kísérőgalaxisa, csak mintegy 1,5 milliárd éve került a közelbe: mintegy 163 ezer fényévre található a Tejútrendszertől.

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy vagy a Tejútrendszer körül fog keringeni évmilliárdokig, vagy mivel olyan gyorsan mozog, kimenekül a galaxis gravitációs erejéből. A legutóbbi mérések szerint azonban a Nagy Magellán-felhő csaknem kétszer annyi sötét anyaggal rendelkezik, mint korábban gondolták. A tudósok szerint mivel nagyobb tömege van az eddig véltnél, a Nagy Magellán-felhő gyorsan veszít energiájából és arra ítéltetett, hogy összeütközzön galaxisunkkal. A Durhami Egyetem és a Helsinki Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport az EAGLE szuperszámítógép szimulációját használta az összeütközés megjósolására. "Bár kétmilliárd év szélsőségesen hosszú idő az emberi élethez képest, a kozmikus időskálán ez nagyon rövid idő" - mondta Marius Cautun, durhami kutató.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Astrojan2020. 07. 13.. 11:56||#4
Ennek annyi köze van a keringéshez, hogy a nagyobb tömegű objektumnak nagyobb a gravitációs árnyékolása, a két test között nagyobb erők lépnek fel és ez gyorsítja a két test közeledését.

Ha az LMC mondjuk 100-szor akkora tömegű lenne mint most látjuk, akkor már vélhetően nem ő lenne a kisérőnk hanem mi keringenénk körülötte. Egyébként ez most is így van, a két test (= galaxis) közös tömegközéppont körül kering, csak a tejút mivel sokkal nagyobb ezért ő csak egy kicsit billeg, míg az LMC keringeni látszik.

Tehát ha a kósza űrhajós történetesen egy fekete lyukat veszítene el és nem egy kalapácsot akkor bizonyosan megváltozna a Föld mozgása, keringése, pályája. Persze csak szerintem. A Föld pálya a kalapács köré kunkorodna.
© esztyopa2019. 01. 29.. 10:42||#3
Akkor igyekeznünk kell,mert az a 2 milliárd év -egykettőre elrepül !
© ostoros2019. 01. 10.. 20:49||#2
Minmeghalung!
© VolJin2019. 01. 07.. 22:46||#1
A tömegnek mi köze van a keringéshez?
Ha egy objektumnak nagyobb a tömege, akkor a tehetetlensége is nagyobb...
Egy kósza űrhajós által elhagyott kalapácsnak is ugyanaz a keringési pályája, mint egy holdnak, ha azonos a sebessége.
Ezt most elmagyarázná valaki?