SG.hu·
Tárolási csúcsra törnek a holografikus korongok
Miközben a Blu-ray még csak most igyekszik felváltani otthonainkban a DVD-ket, egy új technika, a holografikus adattárolás is elkezdte szárnypróbálgatásait.
Egy kétrétegű Blu-ray lemez 50 gigabájt tárolására alkalmas, ami elég meggyőző ha az otthoni alkalmazásokat tekintjük. Az új anyagoknak köszönhetően azonban egyre megbízhatóbbá válik a három dimenziós hologramok írása és olvasása, ami a fenti adatmennyiség hússzorosát ígéri. A CD-k és DVD-k a felületükön elhelyezkedő parányi lyukakban, úgynevezett pitekben tárolják az adatokat, amit egy lézer olvas ki. Egy Blu-ray lemez több, mint ötszörös kapacitással rendelkezik egy DVD-hez képest, mivel ezek a lyukak még apróbbak, mint a CD-n vagy DVD-n . Ha dupla réteggel számolunk máris megkétszereződik az eltárolható adatmennyiség, ez azonban meg sem közelíti azt a területet, amit egy holografikus lemez hologramjának teljes vastagsága jelentene.
Az adatok írásához két lézersugárra van szükség, melyek egy fényérzékeny műanyagra dolgoznak. A két sugár ugyanazt a pontot célozza meg. Az egyik sugár folyamatosan ragyog, míg a másik pulzálva kódolja a nulláknak és egyeseknek megfelelő foltokat. Azokon a pontokon ahol a sugarak találkoznak, az erős fény a korong anyagának molekuláit láncokba fűzi, egy fizikai sémát hozva létre, ami a nullákat és egyeseket a korongba zárja. Ez a séma később egy másik lézer alkalmazásával visszaolvasható, mivel a megváltoztatott foltok másként reagálnak a fényre, mint az érintetlenül hagyott területek.
Mindazonáltal a holografikus adattároláshoz jelenleg használt műanyagban a lézerek által létrehozott szerkezeti változások egyben az anyag zsugorodásához is vezettek. Bár ez a változás mértékét tekintve meglehetősen kicsi, mindössze 0,23% körül mozog, a torzulás már elég nagy ahhoz, hogy jelentősen megnehezítse az adatok visszaolvasását, ami azt jelenti, hogy a nullák és az egyesek nem vihetők fel elég nagy sűrűségben ahhoz, hogy a technika igazán hatékonnyá váljon.
Craig Hawker és munkatársai a Santa Barbarai Kalifornia Egyetemen kiküszöbölték az anyagproblémát azáltal, hogy a polimer parányi molekuláit nagyobbakra és szétszórtabbakra cserélték. Ennek köszönhetően kevesebb kötési pontra van szükség egy folt létrehozásához, lecsökkenve a torzulás mértékét 0,04%-ra. "A valós alkalmazásokhoz a zsugorodási értéknek 0,1% alá kell csökkennie" - mondta Hawker.
A technika kifejlesztésében úttörő szerepet játszó cégek az új anyag alkalmazásával legalább 1000 gigabájtot sűríthetnek be egy egyszerű holografikus korongba. Az egyik ilyen cég a coloradói InPhase Technologie, amely több mint 20 hologram alapú adatmeghajtó fejlesztésével foglalkozó céget lát el termékeivel. Az InPhase marketinggel foglalkozó alelnöke, Art Rancis ígéretesnek nevezte Hawker munkáját. "Várakozással tekintünk a jövő eredményei elé, hogyan teljesít majd Hawker anyaga egy valódi magas sűrűségű digitális rögzítő rendszerben" - nyilatkozott a New Scientistnek.
Egy kétrétegű Blu-ray lemez 50 gigabájt tárolására alkalmas, ami elég meggyőző ha az otthoni alkalmazásokat tekintjük. Az új anyagoknak köszönhetően azonban egyre megbízhatóbbá válik a három dimenziós hologramok írása és olvasása, ami a fenti adatmennyiség hússzorosát ígéri. A CD-k és DVD-k a felületükön elhelyezkedő parányi lyukakban, úgynevezett pitekben tárolják az adatokat, amit egy lézer olvas ki. Egy Blu-ray lemez több, mint ötszörös kapacitással rendelkezik egy DVD-hez képest, mivel ezek a lyukak még apróbbak, mint a CD-n vagy DVD-n . Ha dupla réteggel számolunk máris megkétszereződik az eltárolható adatmennyiség, ez azonban meg sem közelíti azt a területet, amit egy holografikus lemez hologramjának teljes vastagsága jelentene.
Az adatok írásához két lézersugárra van szükség, melyek egy fényérzékeny műanyagra dolgoznak. A két sugár ugyanazt a pontot célozza meg. Az egyik sugár folyamatosan ragyog, míg a másik pulzálva kódolja a nulláknak és egyeseknek megfelelő foltokat. Azokon a pontokon ahol a sugarak találkoznak, az erős fény a korong anyagának molekuláit láncokba fűzi, egy fizikai sémát hozva létre, ami a nullákat és egyeseket a korongba zárja. Ez a séma később egy másik lézer alkalmazásával visszaolvasható, mivel a megváltoztatott foltok másként reagálnak a fényre, mint az érintetlenül hagyott területek.Mindazonáltal a holografikus adattároláshoz jelenleg használt műanyagban a lézerek által létrehozott szerkezeti változások egyben az anyag zsugorodásához is vezettek. Bár ez a változás mértékét tekintve meglehetősen kicsi, mindössze 0,23% körül mozog, a torzulás már elég nagy ahhoz, hogy jelentősen megnehezítse az adatok visszaolvasását, ami azt jelenti, hogy a nullák és az egyesek nem vihetők fel elég nagy sűrűségben ahhoz, hogy a technika igazán hatékonnyá váljon.
Craig Hawker és munkatársai a Santa Barbarai Kalifornia Egyetemen kiküszöbölték az anyagproblémát azáltal, hogy a polimer parányi molekuláit nagyobbakra és szétszórtabbakra cserélték. Ennek köszönhetően kevesebb kötési pontra van szükség egy folt létrehozásához, lecsökkenve a torzulás mértékét 0,04%-ra. "A valós alkalmazásokhoz a zsugorodási értéknek 0,1% alá kell csökkennie" - mondta Hawker.
A technika kifejlesztésében úttörő szerepet játszó cégek az új anyag alkalmazásával legalább 1000 gigabájtot sűríthetnek be egy egyszerű holografikus korongba. Az egyik ilyen cég a coloradói InPhase Technologie, amely több mint 20 hologram alapú adatmeghajtó fejlesztésével foglalkozó céget lát el termékeivel. Az InPhase marketinggel foglalkozó alelnöke, Art Rancis ígéretesnek nevezte Hawker munkáját. "Várakozással tekintünk a jövő eredményei elé, hogyan teljesít majd Hawker anyaga egy valódi magas sűrűségű digitális rögzítő rendszerben" - nyilatkozott a New Scientistnek.