SG.hu·
Újabb adalék a piramisok építéséhez
A tudomány évszázadok óta próbálja megérteni, hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak a nagy piramisok megépítésére. Most egy norvég építész állítja azt, hogy választ talált a rejtélyre.
A kutatók figyelmét olyannyira elvonja az építéshez használt kövek súlya, hogy hajlamosak átsiklani két jelentős probléma felett. "Honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova tegyék pontosan az óriás építőkockákat? Hogyan volt képes a főépítész közölni nagy pontosságú és részletességű terveit egy tízezres létszámú munkaerővel?" - tette fel a kérdést Ole J. Bryn, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) építész professzora, amikor az egyetem építészeti és képzőművészeti karán elkezdte tanulmányozni Hufu fáraó nagy piramisát.
A piramis csúcsa a kulcs. Bryn rajzai teljes méretben az NTNU cikkében tekinthetők meg
A Kheopsz piramis 2,3 millió mészkőtömbből áll, amik együtt körülbelül 7 millió tonnát nyomnak. A Kairó mellett elhelyezkedő piramis 146,6 méteres magasságával közel 4000 éven át birtokolta a legmagasabb épület címét. Bryn felfedezése viszonylag egyszerű. Véleménye szerint az egyiptomiak feltalálták a modern épületszerkezeti rácsot, különválasztva a szerkezet mérési rendszerét az épület fizikai valójától, ezáltal bevezetve a tűrést, ahogy azt a mai építészetben nevezik.
Áttanulmányozva a 30 legrégebbi egyiptomi piramis terveit Bryn egy precíziós rendszert fedezett fel. Ez elvileg lehetővé tette az egyiptomiak számára, hogy bámulatos pontossággal érjék el a piramis utolsó és legmagasabb pontját, a csúcsot. A rendszer alkalmazásával az összes korabeli piramisról modern projektdokumentáció készíthető. Ha az építész ismeri egy piramis fő dimenzióit, ugyanúgy meg tudja tervezni az ókori monstrumot, mint bármelyik modern épületet, azokkal az építészeti módszerekkel és mértékegység-rendszerrel, amit az ősi egyiptomiak alkalmaztak, magyarázta Bryn.
Bryn egy helyi építészeti szaklapban májusban közzétett tanulmányában több szerkezeti rácsos rajzot tett közzé, melyek kiinduló pontul szolgálhattak bármelyik egyiptomi piramishoz. Amennyiben Bryn rajzainak alapelve helytálló, a régészek egy új "térképpel" vághatnak neki annak bizonyításának, hogy a piramisok elképesztő pontosságú szerkezetek, nem csupán egy "halom ismeretlen szerkezetben felrakott nehéz kő". A norvég professzor a Trondheimben zajló Apex Point szakkiállításon mutatja be és magyarázza el elméletét a nagyközönségnek.
A kutatók figyelmét olyannyira elvonja az építéshez használt kövek súlya, hogy hajlamosak átsiklani két jelentős probléma felett. "Honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova tegyék pontosan az óriás építőkockákat? Hogyan volt képes a főépítész közölni nagy pontosságú és részletességű terveit egy tízezres létszámú munkaerővel?" - tette fel a kérdést Ole J. Bryn, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) építész professzora, amikor az egyetem építészeti és képzőművészeti karán elkezdte tanulmányozni Hufu fáraó nagy piramisát.
A piramis csúcsa a kulcs. Bryn rajzai teljes méretben az NTNU cikkében tekinthetők meg
A Kheopsz piramis 2,3 millió mészkőtömbből áll, amik együtt körülbelül 7 millió tonnát nyomnak. A Kairó mellett elhelyezkedő piramis 146,6 méteres magasságával közel 4000 éven át birtokolta a legmagasabb épület címét. Bryn felfedezése viszonylag egyszerű. Véleménye szerint az egyiptomiak feltalálták a modern épületszerkezeti rácsot, különválasztva a szerkezet mérési rendszerét az épület fizikai valójától, ezáltal bevezetve a tűrést, ahogy azt a mai építészetben nevezik.
Áttanulmányozva a 30 legrégebbi egyiptomi piramis terveit Bryn egy precíziós rendszert fedezett fel. Ez elvileg lehetővé tette az egyiptomiak számára, hogy bámulatos pontossággal érjék el a piramis utolsó és legmagasabb pontját, a csúcsot. A rendszer alkalmazásával az összes korabeli piramisról modern projektdokumentáció készíthető. Ha az építész ismeri egy piramis fő dimenzióit, ugyanúgy meg tudja tervezni az ókori monstrumot, mint bármelyik modern épületet, azokkal az építészeti módszerekkel és mértékegység-rendszerrel, amit az ősi egyiptomiak alkalmaztak, magyarázta Bryn.
Bryn egy helyi építészeti szaklapban májusban közzétett tanulmányában több szerkezeti rácsos rajzot tett közzé, melyek kiinduló pontul szolgálhattak bármelyik egyiptomi piramishoz. Amennyiben Bryn rajzainak alapelve helytálló, a régészek egy új "térképpel" vághatnak neki annak bizonyításának, hogy a piramisok elképesztő pontosságú szerkezetek, nem csupán egy "halom ismeretlen szerkezetben felrakott nehéz kő". A norvég professzor a Trondheimben zajló Apex Point szakkiállításon mutatja be és magyarázza el elméletét a nagyközönségnek.