SG.hu·2011. október 2.

Lassú a fénysebesség a tőzsdének

A részvények kereskedésében ma már minden mikroszekundum számít. A New Yorki Értéktőzsde (NYSE) a világ részvénykereskedésének harmadát bonyolítja, ami napi 22 milliárd tranzakciót jelent. A tőzsdét üzemeltető NYSE Euronext a gyorsaság fokozásán dolgozik, az automatikus számítógépes kereskedéseknél ugyanis a lefaragott másodperctöredékek milliókat jelentenek a kereskedőknek, a sebesség azonban komoly veszélyeket rejthet.

A Hibernia Atlantic kábeltársaság 300 millió dollárt invesztál egy új, az Atlanti-óceánt átszelő kábel lefektetésébe, amivel 6 milliszekundumot faragnak le a jelenlegi 65 milliszekundumos átviteli időből London és New York között. A korábbi infrastruktúra immár egy évtizedes, ezért várhatóan nagy lesz az érdeklődés az új transzatlanti kábel iránt, ami a díjakban is meg fog mutatkozni.

Egy számítógép egyetlen mikroszekundum alatt több millió utasítást tud végrehajtani, a fény azonban ennyi idő alatt még vákuumban is csak 330 métert képes megtenni. Ez maga az örökkévalóság, hiszen a legjobb üzletekért ma már nem emberek, hanem algoritmusok versenyeznek. "Kezd kellemetlenné válni a fény sebességének korlátja" - mondta Andrew Bach, a NYSE Euronext hálózati szolgáltatások vezetője a múlt héten Genfben megrendezett Európai Optikai Kommunikációs Konferencián.

A globális piacok jelenlegi nyugtalansága mellett különösnek tűnhet, hogy pont a kereskedések sebességén aggódik az értéktőzsde, különösen annak fényében, hogy az automatikus kereskedésnek jelentős szerepe volt a részvénypiac 2010. májusi "flash crash"-ében, vagyis gyors összeomlásában. A profithajhász kereskedők azonban továbbra is azt akarják, hogy számítógépeikre azonnal eljussanak a legfrissebb kereskedési adatok és algoritmusaik, vagy egyéb monitorozó, elemző vagy éppen az algoritmusokat megtéveszteni igyekvő programjaik - mert ilyenek is vannak - azonnal reagálhassanak a piaci mozgásokra. Az ügyfél, ahogy azt már megszokhattuk, egyszerűen távozik, ha a konkurencia számára kedvezőbb szolgáltatásokat, esetünkben nagyobb sebességet kínál.

Bach a jelenlegi szilárd üvegszálas technikáról az üreges fotonikus kristály szálakra való áttéréssel gyorsítana a jeleken. Az üveg körülbelül harmadával csökkenti a fény sebességét, magyarázta Philip Russell, aki németországi Erlangenben működő Max Planck Fénytudományi Intézetben tanulmányozza az új technikát.

Bach a jelek küldési módján is szeretne változtatni. Az egyik az adattömörítés megszüntetése, amit a sávszélességgel való spórolás jegyében alkalmaznak. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tömörítéssel 2-3 mikroszekundumot veszítsünk" - mondta. Ez azt jelentené, hogy egyszerre kevesebb információt küldhetnének, azonban az gyorsabban jutna át a hálózaton. A másik változtatás a jel minőségét javító, ugyanakkor a feldolgozási időt növelő hibajavító kódok elhagyása lenne, amit egy hibáknak ellenállóbb rendszer megalkotásával oldanák meg. Ugyancsak segítene, ha befejeznék az elveszett adatcsomagok újraküldésének gyakorlatát, tette hozzá Bach.

Mindezek azonban már megzavarhatnák a kereskedésekhez alkalmazott szoftvereket, mivel összekuszálódhatk a kereskedések sorrendje. Már az adatcsomagok érkezésében kialakuló 1-2 milliszekundumos véletlenszerű fluktuációk, az úgynevezett jitterek is összezavarhatják a számítógépes algoritmusokat, éppen ezért több elemző aggódik a sebességnövelés miatt. Júliusban Andrew Haldane, a brit jegybank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója figyelmeztetett, hogy a flash crash-ek, akárcsak az autós ütközések, nagyobb sebességeknél súlyosabbak lehetnek. Mások azonban amellett kardoskodnak, hogy "nincs bizonyíték" az automatikus kereskedés veszélyeire, pedig egy olyan folyamatról beszélünk, ami emberi léptékekkel egy szemvillanás alatt komoly változásokat idézhet elő.

Kapcsolódó cikkek és linkek

A tábornokok nem örülnek Európa technológiai szuverenitási törekvéseinek Bajban a tudomány, egyre kevésbé megismételhetõek az eredmények Algoritmusok segíthetnek az ideális munka megtalálásában 3D-s tetthely-rekonstruáló rendszert fejlesztettek ki Japán sírkövek - internethozzáféréssel Csengésük alapján szûrhetõk ki a hamis érmék Egységes szoftverkörnyezet a NASA új ûrteleszkópjához A Holdat pásztázhatjuk a NASA szoftverével

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Sajnos öngólt te rúgtál magadnak, mert nem azért haltak, éhen mert nem volt mezõgazdasági termelés, hanem azért nem volt mezõgazdasági termelés, mert kinyírták a piacot, és ha nincs piac, akkor nincs termelés sem, tudod kereskedelem (csere) nélkül nincs semmi. Csak úgy a végén nem árt megemlíteni, hogy a tõzsde nem más, mint a piac legmagasabb formája, ott ahol a tõkével kereskednek, és azt irányítják, azokra a helyekre, amelyiktõl a legproduktívabb mûködtetését várják, ami persze nagyjából megegyezik azzal a helyekkel ahol a tõke szükséges, pont úgy, mint az élelmiszerpiacon is. Más szóval, ha a Vörös Khmereknél a mezõgazdasági termelés nem is esett vissza, megszüntették azt a mechanizmust, amely az élelmiszert azokhoz szállította, akiknek szükségük volt rá (és persze mivel nem volt nekik mivel fizetni sem érte, nem volt mit elcserélniük érte akkor az egész dolog alapjában értelmetlen lett, pont úgy, mint a te hozzászólásod is.)

Akkor most magadat hazudtolod meg. "Ha ki van elégítve, akkor jó, ha nincs, akkor tragédia." Nem azt mondtam, hogy ezen múlik minden, de ez az alapja az egésznek erre építkeznek. Majd ha már nem lesz ember csak mondjuk robotok akkor maximálisan egyet értek veled , de egyenlõre energiát élelmiszerrel tudjuk bevinni a szervezetbe. Azért megnézném, hogy két hét éhezés után, hogy nyomkodnád a billentyûzetet, hogy ilyen nagy okosságot írjál. A Vörös Khmerek nem tudom, hogy jönnek ide, mert nem azt mondtam, hogy végezzük ki a városiakat. Egyébként ha jól emlékszem Kambodzsába a több millió áldozat nagy része éhen halt, ez most öngól volt barátom.

Nem nekem jött a kérdés, de szerintem, talán azért mert nem bízik magában, és aki nem bízik magában és a lehetõségekben az megpróbál minél távolabb maradni a szakadék szélétõl és ezért nagyobb tartalékokkal mer csak útnak indulni. Az más persze, hogy mivel többnyire ezt a nagy tartalékot nem tudja biztosítani akkor ez egyben jó kifogás/mentség is neki, hogy soha ne induljon útra.

+1-1

Miért is kellene 300k? Ezt úgy fejtsed már ki kérlek...

-1

A mellékhatások persze, hogy természetesek, én inkább arra akartam utalni, hogy lehetnek olyan mellékhatásai is a dolgoknak, amitõl pont az nem fog megoldódni, amit vársz tõle.
Pl: Kissebb/olcsóbb "szuperszámítógépek"? Cserébe sokkal több adattal kell dolgozni és sokkal komolyabb számításokat kell végezni.
Amiket felsorolsz, azok talán a múltban fantasztikusnak hangzottak, de mégsem oldották meg a világ problémáit.
A számítógépek, a mobilok és az internet elterjedése pedig biztosan felpörgette a gazdaságot, de nem olyan mértékben, hogy beköszöntsön a kánaán, hasonló kaliberû technológia nem húzná ki a világgazdaságot hipp-hopp a csávából. Fõleg mert ezeknek is évtizedek kellettek, hogy olyan mértékben elterjedjenek, hogy komoly piaci tényezõt jelentsenek.

Most panaszkodsz vagy dicsekedsz? Ha nektek ilyen fontosak a vidék elõnyei, élvezzétek hát a kényelmes életet ott.

Ja, hogy kéne a tiszta levegõ, a jókora porta, a nyugodt légkör, MEG a munkahely, jó fizetés, a város lehetõségei is egyszerre. Sõt, mindezt úgy, hogy körülötted mindenki magyarul beszél.

Miért nem egybõl a lottóötöst kunyerálod?

Az normális, hogy új problémák is jönnek meg mellékhatások ez nélkül nincs fejlõdés. Egyébként elég sok minden érik most is a K&F asztalokon meg szuperszámítógépeken csak ezek is mind olyan dolgok amelyekbõl nem lehet 1-2 év alatt kereskedelmi dolgot varázsolni, de nézzük csak meg volt számítógép, internet, mobil... ezek mind ezért elég komolyan vitték a gazdaságot, tehát a jövõben én nem is annyira azt várom, hogy 1 vagy 2 nagy dolog vigyen bennünket elõre hanem több 100 vagy akár több 1000 kisebb. Nem szabad elfelejteni, hogy azért ma olyan körülményeket és lehetõségeket lehet relatív apró pénzbõl csinálni (kisebb szuperszámítógépek, nagyon magas szintû nemzetközi real-time együttmûködés, fantasztikus szoftver) ami csak 10-20 évvel ezelõtt a világon, 1-2 helyen volt elképzelhetõ és még ott sem olyan szinten, mint ma. Ez idõvel eredményeket hoz, csak mint minden komplex dolog ez is olyan amit nem lehet felfújni.

A traktor nem hirtelen hullott le az égbõl, hanem már hosszú ideje megvoltak az elõzményei. Esetleg várni kellett, hogy az elõállítása elég olcsó legyen ahhoz, hogy Józsi bácsi számára is elérhetõ legyen.

Nanotech, vagy bármiféle csodatechnológia egyenlõre láthatáron sincs. Ha jönne egy nagy áttörés, még akkor is évtizedekbe telne, mire ipari méretben elterjedne. Szóval az 5-10 év kizárt. Vagy ha annyira siettetik a dolgot, hogy 1-2 éven belül elterjedjen, abból jó eséllyel katasztrófa lesz.
És sajnos még abban sem tudok egyet érteni, hogy "jönnie kell" elõbb utóbb.
Én is bízom benne, hogy történik valami ilyesmi, de biztosra azért nem veszem. Azt meg fõleg nem, hogy egy ilyen technológiai ugrás után a szép új világ köszöntene ránk, és ne hozna új problémákat vagy ne lennének valamilyen nem figyelembe vett gazdasági mellékhatásai.

Igen és az elsõ hónapban úgy élsz, mint dédapám az orosz fogságban :) tudom, mert csináltam, kenyér meg pástétom (na, jó egy picit azért jobb, mint az orosz fogságban) és sok gyaloglás :) de azért a végén megéri.

Ez igaz, de az ötlet az, hogy a jövõben a nagyobb produktivitás által könnyebb lesz visszafizetni az adóságot, mint most a jelenben nélkülözni. A baj akkor van, amikor a produktivitás nem növekszik úgy ahogy gondolták, a GDP elég beteg dolog, de ha már azt akarod használni akkor ha a GDP nem növekszik legalább annyival amennyivel az adóság akkor kezdõdnek a bajok.

Pl. képzeld el mi lenne ha a jövõ mondjuk 15-20 évben egy olyan hasonló produktivitás növekedés következne be mint az ipari forradalom idején, ha ez megtörténne akkor röhögve kifizetnénk az adóságot, de ez nagy kockázat mert mi lesz ha nem történik meg.

Pl. képzeld el a következõt:

Józsi bácsi, aki földmûves volt mondjuk 100 évvel ezelõtt és hitelbõl vett 10 lovat (mondjuk, hogy az nagy adóság volt neki), és szenved is, mert nagy a törlesztési részlet minden hónapban... Na, most képzeld el, hogy néhány év leforgása alatt, megérkezik a traktor és még néhány technológia, ami Józsi bácsi produktivitását növeli mondjuk 100%-al, és még az élelmiszerárak is megugranak mert a kereslet még jobban növekszik, Józsi bácsi eladja a 10 lovat és vesz egy traktort, és 3 év alatt röhögve teljesen törleszt. Na most ez lehetséges most is, ha a technológiai fejlõdés meghozza azt amit várunk akkor a nyugaton is lehetséges a 10% gazdasági növekedés minden évben, csak nem a tradicionális ágazatokban hanem pl. nanotechnológia, biotechnológia, úgynevezett knowledge economy... Igen tudom, sokan ebben nem hisznek, de ez elõbb vagy utóbb jön itt nincs mese, a kérdés csak az, hogy ez a produktivitás növekedés mikor következik be, ha 5-10 év múlva, akkor minden rendben lesz, de ha 50 év múlva, akkor nagy bajok lesznek. Egyébként ne én magyarázzak, olvasd el Alvin Toffler könyveit, Thomas Kuhn, vagy esetleg Raymond Kurzweil (kicsit túlzásba viszi szerintem, de az alapötlet ott is megvan), de Peter Thiel (eBay alapitó miliárdos) is mond elég érdekes dolgokat egy lehetséges jövõrõl. Nem kell ezt mind elhinni, de nagyon sok dolog ebbõl meg fog valósulni csak kérdés, hogy mikor. Azért is néha idõt kell nyerni még akkor is, ha csak illúzióval tartjuk fenn a világot, mert a jövõ mindég hozhat valamit amivel könnyen megoldjuk a jelenleg megoldhatatlan problémát. Kockázat vállalás nélkül nincs se élet se fejlõdés, csak vigyázni kell, hogy ne legyen a kockázat túl nagy.

További bejegyzések a fórumban...