Tudatos álom / testelhagyás

... tudatus álom és a korán nyakbaöntés ...

Afaamina ahlu alqura an yatiyahum basuna bayatan wahum naimoona
Awa amina ahlu alqura an yatiyahum basuna duhan wahum yalAAaboona
Afaaminoo makra Allahi fala yamanu makra Allahi illa alqawmu alkhasiroona

Awalam yahdi lillatheena yarithoona alarda min baAAdi ahliha an law nashao asabnahum bithunoobihim wanatbaAAu AAala quloobihim fahum la yasmaAAoona

szárnyaló fallosz....mint opció?:)

De gondolom a repkedés nem igen vált a napi ténykedéseid közé.:))

Ja és a másodiknál nem fogatlan, mert saját pénzen vett rágókája van.:))

Azt mondják, minden ismétli önmagát.
Kisszaros, pisis, fogatlan, feláll amikor pisikál-----vén szaros, húgyos, feláll amikor hugyozik.

Ja, hát 15 éves korom környékén valóban nem volt sok részem egyikben sem, bevallom férfiasan.

Epilepsziánál mûködõ gyógymód, hogy szó szerint kettévágják az agyat, megszüntetik a kapcsolatot a két félteke közt. Így az epilepsziás roham nem tud kialakulni, nem tud elterjedni a láncreakciószerû idegkisülés.
Mûködõképes marad tõle az ember, csak ilyen mellékhatásokkal jár, hogy egyik szemével nem tud olvasni, meg hasonlók. Ami képesség érzékszervhez ÉS agyféltekéhez van kötve, az nem mûködik a túloldali érzékszervekkel.

Amúgy érdekes az agy. Nem teljesen tartozik ide.
Egy nõ betegsége abból áll, hogy a jobb, és a bal egyféltekéje nem teljesen illeszkedik. Az okosok szerint normális esetben a jobb agyféltekének kellene a domináns szerepet vinni. Nos ennél a betegnél a tünet úgy nyílvánul meg, hogy a bal agyfélteke mindig felülbírálja a másik fél döntéseit. Amikor a bal kezével cigit tesz a szájába, a jobb keze mindig kiveszi azt. Ez történik minden erõfeszítése ellenére. Persze ez csak egy a rengeteg közül.
Valamennyire normális állapotot orvosságok segítségével tudják csak fenntartani. Sõt más hasonló betegnél a két félteke fizikai eltávolításával is próbálkoztak. Nem szó szerint érteni.

" mit szoktam csinálni? Repülni és dugni, " <#nevetes1><#nevetes1>

Ha már a valóságban mind a kettõ necces.:)))

A tudatosra meg tudatalattira bontás csak egy modell a sok közül, lehet, hogy semmi ilyesmi különválaszthatóság nincsen.
Álom. Kész, pont. Kár belõle messzemenõ következtetéseket levonni, nem tudunk még annyit az egészrõl, hogy biztosan állást lehessen foglalni, találgatni meg értelmetlen. Már nekünk, akiknek nincsenek pácienseink. Nyilván a pszichológusok, agykutatók és idegsebészek találgatásai hasznosak, de azok meg egyelõre nem találkoznak össze egymással.

Tudatos álomban mit szoktam csinálni? Repülni és dugni, nyilván. Mi mást? De egyébként nem voltam profi amikor még ment, akkor sem. Hamar szétesett az álom, és felébredtem. Nem azonnal a "ja, álmodom" felismerés után, mint mostanában, de viszonylag záros határidõn belül.

Csak agymûködés, megtréfál az agyunk , vagy a tudat alatti és a tudatos egyszerre funkcionál ? Lehet, hogy hülyeség amit kérdezek,de olyan mintha a két féle tudatállapot valahogy összekapcsolódna és számodra láthatóvá válna.
Mindenesetre érdekes, mi volt-ha publikus- a legérdekesebb az álom az álomban utazási élmények közül?

Ez egyébként a legnehezebb része a tudatos álomnak, amikor rájössz, hogy álmodsz, akkor valahogy el kell érni, hogy ne ébredj fel. Mert általában gyorsan követi egymást a két dolog.

Egy idõben egész rendszeresen tudatos álmodtam, de aztán változtak az alvási szokásaim, és azóta nem megy igazán... Pedig vicces dolog.

Más dimenzióknak ehhez egyébként semmi köze. Ez csak agymûködés.

A háttérmechanizmus nem ismert. A tudatos rész nyer befolyást az álomba ami valóságérzetet okoz.

Köszönöm a válaszod.

Szóval ezt úgy kell értelmezni,álmodsz és a tudatod valahogy tudatosan megébreszt, nem felébresztve és ...ez által más dimenzióba visz, aminek aktív részese vagy a megélés szintjén.

Teljesen életszerû érzés mikor megtörténik, vagyis szinte egy csoda. Ez véletlenül is elõfordulat, a lényeg hogy az álom folyik amikor a tudatos éberséged valahogy jelenlétet nyer a folyamatba, és akár kontrollálni is tudod hogy mi történjen, és azt élethûen a bõrödön is fogod érezni.

Már látom 2012 decemberi az utolsó beírás.
Na ezt benéztem. :)

Még egy kardinális kérdés még megfogalmazódott ez - a testen kívüliség -
ehhez álombéli állapot szükséges?

Tudatos álom, nem foglalkoztam eddig vele, de érdekesnek találtam az írásodat/ a beírásokat.
Így csak annyit tennék hozzá, bizonyára minden technikának , módszernek van hátulütõje, ha nem tökéletes a technika, vagy a tudásod akkor a veszélyfaktor fokozódik.
Kérdeznék, miért van szükséged rá, - ha jól értem- testelhagyó legyél?
Az érzésért, vagy a lehetõségért? Mi motivál?
Meséljetek róla...

Hello. Nagyon örülök hogy találtam itt egy kis közösséget aki szintén foglalkozik ezekkel a dolgokkal. Körülbelül 1éve hallottam a lucid dreamingrõl és egybõl felkeltette az érdeklõdésemet. Rögtön el is olvastam egy könyvet a témával kapcsolatban ami az építõ álom volt. 1év alatt 2x volt tudatos álmom, amire biztosan mondhatom hogy tudatos álom volt. Most legjobban az érdeklne hogy nem e veszélyes ez? Hallottam olyat hogy kómába lehet esni. Továbbá angol oldalakon keresgélek és nagyon sokszor belebotlom az OBE-ba.(out of body experience). Ezzel a módszerrel úgy érzed hogy elhagyod a testedet és egy fantom testet fogsz uralni, és ezáltal is tudatos álomba kerülsz. Ezt a módszert szintén említette az Építõ Álom c. könyv. Valaki eltudja magyarázni, hogy mi a különbség a Tudatos Álom és a Out of Body Experience között? Ezentúl gyakrabban fellesek ide :) Dream on!

Hallottál már arról, mikor a pancser, szerencsétlen nép elé vezetik a zsenit, a géniuszt? Aztán ezek a semmirevaló emberek(?) máglyán égették el õket? Vagy számûzték, mert túl undorító képet mutatott az eléjük vetített tükör? :)

Úgy hogy õ a buzi ambrus/kocsis geci ..

Szar neked. Hogy jön ez ide, és kit érdekel?

Tudok valamit.. de nem tudom szavakkal elmondani.. úgy érzem ez a legfontosabb dolog amit tanultam az ittlétem során a földi életben.
Ez a tudás nem tudom honnan jött.. az évek során tört elõ, és alapvetõen formálta meg a gondolataimat, a lelkemet.. A legfontosabb dolog ami engem felépít.
Furcsa..de biztosan tudom hogy ez a dolog ami itt van bennem...ez egy igazi dolog.
Azelõtt hogy megértettem volna a lényeget, olyan voltam, hogy lenni akartam valaki fontos, küzdöttem, teljesíteni akartam az életben. és ez odáig fajult, hogy sokszor mások kárán jutottam elõnyösebb pozíciókban, mint mindenki más a környezetemben, úgy tettem, és mások is ezt tették velem. Mindenki ezt a szörnyû játékot játssza.
Viszont most egy úgymond lusta ember lettem, nem küzdök, semmiért, és senki ellen. Nem akarok nagy lenni, gyenge vagyok, esendõ, és már képes az önfeláldozásra. Nem vagyok jobb ember.. de mindent másképp csinálok már.
Már a pénz sem érdekel, az sem érdekel, hogy mindig legyen valaki mellettem aki szeret engem. Nem akarok fontos lenni.
A legfontosabb, hogy önmagam akarok lenni, még akkor is ha ez az Én, egy hitványabb, szánalmasabb képet mutat, mint amit képes vagyok elhitetni.

Nagyon fontos ezt megérteni, hogy egyszerûen nem akarok jobb lenni a többi embernél, még akkor sem ha könnyen választhatnám ezt.
Sok minden megváltozott a fejemben..lassan..
És nem tudom elmondani, hogy mi ez.. csak azt, hogy ez nem kívülrõl jött, és hogy sok minden az illúzióra épül a világunkban, de ebben ami bennem van, biztos vagyok. Nem félek a haláltól sem. Önmagamat keresem, a rejtett képességeimet amik el lettek nyomva, próbálok az lenni aki már egyszer voltam.. azokat a tiszta ártatlan gondolatokat visszahozni a lelkembe, amik körülvettek azelõtt, hogy átmosott volna ez a szörnyû irányított társadalom.

baromságnak tartom ezt az õrült versengést egymással, olyan dolgokért amiknek a hiányát mi magunk hozzuk létre..pénz, szeretet, kapcsolat egymással
hülye õrült seggfejek vagyunk mind.. és a legnagyobb gonoszság, hogy gyermekeink lelkét erõszakkal megnyomorítjuk, hogy hasonlóvá váljanak hozzánk,
egy õrült, megszállott versengõ egoista gonoszsággá.
=(
Elegem van

A WILD és a WBTB-technika keverékét ajánlják nagyon nagy siker %-al.
Azt hiszem nekem is e-kettõ keverékével jött össze vhogyan, bár akkor épp össze-vissza aludtam.
Az RC-is jó lehet, mondjuk én nem próbáltam sokáig, így eredményt sem értem el vele, viszont nagyon jó a memória fejlesztésére. Az ember sokkal inkább a jelenben él és nem a "mi volt?" és "mi lesz még?"-gondolatokban tölti az életét.
Vezettem álomnaplót is, de sokéig tart mindíg leírni az álmot,ha nem olyan rövid, így azt elvetettem.

Köszönöm a linket!

nem csak sima mély álmok, hanem teljesen valósághû, érzed a bõrödön hogy mi történik típusú élmény, mivel a tudatosulás után érzed hogy ott vagy miközben folyik az álom. Úgy tûnik itt elég sok leírás/példa van hozzá.

Lehet irányítani az álmokat? Mit nem hallok. Ez nekem új. Mondjatok légyszi könyvet, vagy más leírást, amibõl el lehet sajátítani.

velem régebben csak megtörtént, pl. kora este visszaalváskor, vagy ebéd utáni fekvéskor... szóval olyankor a testem nem is akart elvileg aludni, illetve nem volt annyira fáradt hogy egybõl a pihentetõ alvásba menjen át. Mivel nem "rendesen" alszol, rövid ideig tart. Interneten a saját nevén vannak leírások, ha kell neked több infó róla.

Sziasztok, érdekelne ez az egész de fogalmam sincs hogy álljak neki..nagyon fura dolog, gondolom agyban dõl el nagy része vagy nem?

kizárt, illetve változó, mivel nekem csak kb. 5-ször volt ilyen, és nagy részükben irányítottam, mert ami a tudatomban volt, az egybõl megjelent vagy létrejött, és olyankor szinte Istennek érzi magát az ember és nagyon jó, de nem gyakoroltam, csak megtörtént régebben amikor felszínesen aludtam.

Igen, de ez csak gyakorlottabb tudatos-álmodóknak  megy, mert nem olyan egyszerû....:)

hát azért tudatos álom a topic, mert éber vagy benne és onnantól tudod formálni, arról van itt szó

Az alkotó álom sikerüt már valakinek?
Nagyon nagy buli lehet, teljesen mint az Eredet.-film :D

Nekem eddig csak ilyen félig tudatos álmom volt,vagy nem is tudom milennek írjam ezt le.


Mielõtt elkezdem az álmot mesélni annyit tudni kell, hogy mi váltotta ki az álombéli ébredésem.
Biztos sokatokkal elõfordult már, hogy úgy érezte, elõre tudta egy esemény bekövetkeztét, csak ennek akkor lett tudatában, amikor az esemény tényleg bekövetkezett.Akkor döbbentek rá, hogy adott dologra, vagy hasonlóra már gondoltatok, amikor az életben szembesültök vele. Addig ott lappang a tudattalanban.

Nos, a következõt álmodtam:
Egy uszodában voltam, annak is egy öltözõjében. Rokonaim voltak még ott.
Épp öltöztem át, amikor mondta valaki, hogy van egy feladatom:
Annak a párjával kell kimennem egy szál semmibe, akinek a neve az én szekrényem mellett van, vagy aki az én szekrényemben volt, mielõtt nekem kiadták volna, fene tudja..., zavaros ez, hogy most névre szóló szekrények voltak-e vagy nem, de nem is ez a lényeg,hanem a következõ:
Amikor ezt a feladatot meghallottam, akkor jött ez a "jövõ érzés", amit már feljebb említettem.
Annyival egészült ez ki, hogy jött egy felismerõ gondolatom is az érzéssel együtt, miszerint most valahogy sokkal gyorsabban történnek meg azok a dolgok, mint amelyeket mintha korábban már megéreztem volna! Szóval valami nem volt oké, éreztem, hogy most valami érdekes környezetben vagyok, ahol mintha másképp mûködnének az eddigi szabályok..
Aztán kimentem az öltözõbõl, ahol egy folyosóra értem, amely két irányba ágazott:
Balra irányba, amirõl eddig azt hittem, majd a medencéhez visz, kiderült, hogy egy Colosseumhoz hasonló gladiátor-aréna ,ahova ki kellene majd mennem vonaglani valami nõvel, egy szál semmiben :D
(jó nagy marhaság, tudom :D )
Megijedtem, ezért azt hiszem megfordultam. NA, ekkor egy egész más helyen találtam magam:
Egy kis tisztás volt, amely úgy nézett ki, hogy van egy kb fél-focipálya méretû zöld, füves terület, amit balról egy beton járda, jpbbról egy folyó határol, de a folyóparton van egy sínpár, amin egy kis erdei gõzmozdony jön velem szemben. Az a filmekbõl ismert zakatolós, fekete színû, fehér füstöt eregetõs :)

A park közepén van egy kb 20m magas fa,amely elõtt pedig olyan 20 m-re egy vas lóca.
A lóca mellett meg egy pingpong asztal.
Na, a következõ volt itt:
Még élénken benne volt az elõbbi "de fura most valahogy itt" érzés, ezér elkezdtem kérdezgetni anyut, hogy hol van az a nagy uszoda, ahol elõbb voltunk. Mondott egy várost.
Na, erre megkérdeztem, kié ez az uszoda? (ezt a kérdést már tudom,h célirányosan tettem fel, hogy el tudjam dönteni, álomban vagyok-e. Egyre inkább tudatossá kezdett válni az álom.) Mondta erre egyik rokonom nevét. Na, itt már tudtam, hogy mi van! Mondtam is neki: Nem, az övék nem lehet, nekik nincs ilyen épületük!! Hogy még inkább megbizonyosodjak az álomtérrõl, elhatároztam, hogy a fal tetejéig fogok ugrani. Neki szaladtam, elrugaszkodtam, nem sikerült ugyan a legtetejébe, de tudtam, hogy ekkorát sose lennék képes ugrani függõleges irányba.
Úgy kb 10m-t ugorhattam.
Ezután a padot akartam átugrani olyan távolságról, amit tudtam, h lehetetlen . Ez sem sikerült, de tudtam, hogy 16m-t sohasem tudnék ugrani kb 4 lépésbõl. Épp a pad elõtt értem földet.

Ezt követõen magyarázni kezdtem, hogy ez egy álom, stb és éreztem, hogy kezd a tér körülöttem halványodni és fel fogok ébrendi. Így is lett. Szinte azonnal felkeltem.

Egyszer kipróbáltam azt a technikát, hogy lefekvés után 5 órával fel kell kelni és 40 perc után vissza aludni. Na, ez a technika szerintem nagyon durván hatékony!!!!
Annyira élethû álmom volt, hogy szinte mindent éreztem, mindent hallottam, tapintottam, stb....
Teljsen magába szívott a tér, de ezt már csak most tudom, hogy ezt is megtapasztaltam. Az elõzõ álmom ahhoz képest egy felszínes élmény volt.  Remélem lesz még tudatos álmom mert nagy buli  :))

Szerintem egyszerû, mivel érezni fogod, hogy két tested van (egy álombeli, és egy igazi, ahogy fekszel az ágyon), és a tudatodnál tényleg félig ébren leszel

Szerintem tudatos álom során soha nem lehet teljesen tiszta a tudatod.

Éjszakánként legalább egyszer alvási paralízisem van. Az utóbbi alkalommal sikerült kontrollálni az ezalatt történõ eseményeket is. Eddig csak annyi volt, hogy "úsztam a nagy semmiben, és ki akartam jönni, fel akartam ébredni... kiabáltam", most viszont befolyással voltam a kaleidoszkóp szerû halucinációkra, le tudtam magam nyugtatni. Viszont amikor így "beleavatkoztam" a dolgokba, akkor fülsiketítõ zajt hallottam, mely megbontotta az irányításom. Ez párszor oda-vissza lejátszódott, majd zihálva ébredtem... furcsa egy éjszaka volt.

Sok tudatos álmodással kapcsolatos dolgot olvastam, jómagam is próbálkozok vele, van pár ilyennek titulált álmom is. De mondjátok meg kérlek, hogy mi a teljes garancia arra, hogy biztosan tudatomnál vagyok, és nem azt álmodom, hogy tudatomnál vagyok? :) Álombeli "tesztek" ide, vagy oda. (Kacifántos megfogalmazás, de remélem érthetõ voltam.)

az agy sohasem áll le és mindig mûködésben van, hiszen az álomban is vannak REM és non-REM fázisok, csak más mûködés jellemzi, és a metabolizmusunk alvásban is csupán 5-10%-kal csökken.. ha túl zavartak az álomképeid, attól még felriadhatsz, de csak erõs hatások okozzák ezt

miért olyan egyértelmû ez? azért alszunk h regenerálódjunk, az agyunk is pihen (vagy mégse?). éber állapotban jobban fel tudunk dolgozni eseményeket hisz az agyunk nagyobb kapacitáson mûködik.
arra következtetek hogy a testünk és az agyunk soha egy percre se áll le teljesen mert reagálunk.

tudat alatti / félig tudatos szinten feldolgozol eseményeket és az érzések is beletartoznak, nyilván reagálni fogsz rá

"Ilyenkor a test le van blokkolva.. de nem 100 % os a hatás."

hát ez az. nem 100%os. nem azt mondom hogy mindig reagálunk az álmokra csak néha.

én nem szoktam reagálni az álomra.. nem értem ezt
Ha mondjuk álmodban kint vagy az olimpián versenyezni, az még nem jelenti azt, hogy leizzadsz, vagy hogy egy helyben futnál vagy ugrálnál az álmodban.
Ilyenkor a test le van blokkolva.. de nem 100 % os a hatás.
Pl a szem mozgása nincs leblokkolva. Ezért van az, hogy vadul mozog a szem a lehunyt szemhéj mögött a REM álomfázisban.
Vagy amikor részben felébredsz alvás közben és kialakul az alvási paralízis olyankor az egész tested le van bénulva, még levegõt sem tudsz akaratlagosan venni, egyedül csak a szemedet tudod mozgatni és közben meg még látod az álomképeket meg a szobát is amiben vagy.. fura egy állampot, meg ijesztõ is.

Remélem jó helyen járok a kérdésemmel. Nem találtam más álommal foglalkozó topikot.
Ha jól tudom akkor az álom az "agyunk által vetített film" (nagyon leegyszerûsítve). Az agyunk játszik ilyenkor a megélt eseményekkel, a szorongásunkkal és sok egyébbel. de ha ez CSAK álom és nem valóság akkor mért van az h a testünk mégis reagál rá. Kiskorában az ember sokszor bepisilt az ágyába mert azt álmodta h kiment a WCre. Vagy ha rosszat álmodsz megizzadsz stb. Ez alapján az álom egy hamis inger amire a testünk a valóságban válaszol. Úgy tudom ez a hallucináció definíciója: hamis ingerre valós válasz.
Lehet válaszoltam a saját kérdésemre, de mért van az hogy az álmokra reagálunk?

csak kb negyed, fél órát voltam ebben az állapotban, aztán felkeltem a végén

És kipihenten ébredtél?

A két test érzés szokásos amikor azt is érzed hogy fekszel. Általában az irányítás azonnal be szokott jönni, de már régebben volt ilyen álmom.

Tegnap este amikor lefeküdtem, nekem is volt egy tudatos álmom.
Illetve sorozatom.
Lefeküdtem aludni, korán.
Eljött az a pont hogy elaludtam, de mintha valami miatt visszaébredtem volna, de teljesen felébredni nem tudtam. A szemem csukva volt, halvány álomképek lebegtek elõttem, inkább csak ilyen geometriai formák.
Éreztem a testemet, ahogy az ágyban fekszik, és hallottam a valóságos külvilág zajait. Leginkább a külvilág zajai kötöttek össze a valósággal.
Megmozdulni nagyon nehezen tudtam, mintha rettenetesen fáradt lett volna a testem, de a kezemet is meg tudtam mozdítani. Ekkor nem történt semmi. De éreztem, hogy jövök vissza a valóságban. Az agyam hirtelen mintha elöntötte volna valami, minden kitisztult. Kinyitottam a szemem, és felébredve a valóságban találtam magam. Felfogtam, hogy egy elaludtam, álmodtam, és az álom határáról jöttem vissza.
Még éreztem magamban enyhén azt az érzést amibõl visszajöttem, és mivel fáradt is voltam, megpróbáltam visszaaludni. Az ágyból nem keltem fel, maradtam abban a meleg kényelmes pózban az ágyban, ahogy aludni szoktam.
Becsuktam a szemem, vártam egy kicsit, éreztem ahogy az érzés lassan elönt, viszont végig a tudatomnál voltam. Lassan vissza estem abba az állapotba ahonnan kijöttem, és betörtek az álomképek a tudatomban.
Elkezdtem álmodni, úgy hogy félig meddig tudatomnál voltam.
Illetve, tudtam, hogy az ágyban vagyok, és nemrég aludtam vissza, viszont azt is tudtam, hogy egy idegen szobában voltam, csináltam dolgokat, és tudtam hogy álmodok.
Két testet éreztem, egy gyenge de könnyen "gondolattal", erõfeszítés nélkül irányítható álombeli testet. És éreztem azt a testemet is ami az ágyban maradt, mozdulatlanul, mint egy sújos kõ olyan érzés volt. Azt nem tudtam mozgatni, csak nagyon nehezen, és ha meg is mozdultam, lassan megint elindultam az ébredés felé. Úgyhogy inkább nem mozdultam, relaxáltam és álmodtam tovább.
A két test érzete olyan volt az álom és ébrenlét határában, hogy zsibbadtnak éreztem mindenemet. Egy kicsit olyan mint amikor elfekszed a kezed, és semmit nem érzel, és amikor megint hejre áll a keringés a kezedben minden elkezd szúrni egy kicsit. Na ilyet éreztem a teljes testemben, a határon.
Úgyhogy próbáltam elmélyíteni az álmot, próbáltam az álommal foglalkozni.
Félig meddig az álomnak önálló élete volt, de egy kicsit tudtam befolyásolni.
Azért lég vicces, hogy álom közben ebben az állapotban mik történnek.
Nézegettem a tükröt is, de a tükörképem folyton átfolyt valami más arcba. Akkor olyan volt, hogy felnézek egy képre a falon, a képen volt egy vörös rókának a képe. Tök átlagos képnek tûnt az álomban. De amikor pislogtam egyet az álomban, a kép megváltozott, a háttér lecserélõdött, a róka viszont ott maradt csak más pózban, és az arca is megváltozott.
Ez fura volt. Megint pislogni kezdtem, és egy pillanat alatt megint lecserélõdött a kép, a róka megint rajta volt csak már máshogy, és mindig az arcát néztem. Arra gondoltam, hogy ez határozottan olyan része az álomnak amit nem én irányítok, és hogy az agyam hozta létre a képet egy pillanat alatt amíg pislogtam, a kép amúgy elég részletes volt. Elkezdtem vadul pislogni, és a kép csak úgy pörgött, a róka újra és újra ott volt, mindig másmilyen pózban, és grimaszokat vágott.
A végén már röhögtem rajta.
Amúgy meg az ilyen tudatos álomban, az a jó, hogy nagyon kiélesednek, felerõsödnek az érzések, viszont a kritikus gondolkodás nagyon eltompul. Szinte csak úgy folytam az eseményekkel, nehezen tudtam akaratlagosan irányítani, ugyan úgy ahogy nehéz volt megmozdítanom a valódi alvó testemet.
Néha megmozdítottam, egy kicsit visszajöttem az ébrenlétbe, megint kitisztult az agyam, a gondolataim, átgondoltam hogy mi történt, örültem neki, majd megint visszamentem. Egy párszor ezt eljátszottam, végül felébredtem, kinyitottam a szemem, és teljesen felébredtem.
Ez volt életemben a 2. hogy ilyen vagy hasonló történt velem.
Az elsõ alkalommal is a valódi külsõ világ beszûrõdõ zajai, amiket hallottam, az segített ráeszmélnem hogy álmodok.

Elõfordult már velem,hogy ráébredtem álmodom,de ez elég ritka és szinte azonnal felébredek.Ami inkább jellemzõ,hogy a képességeim teljes birtokában vagyok és cselekszek,vagyis ugyanúgy teszek mint a hétköznapokban csak éppen extrém helyzetekben vagyok,de ez fel se tûnik.Gondolkodok,beszélek,számolok,mint máskor.
Mostanában alig telik telik el nap,hogy ne repülnék.Nem tudok vele betelni.A legjobban az éjszakákat várom egész nap,hogy újra a levegõben suhanhassak.Lenyûgözõ érzés,mely párosul azzal a tudattal,hogy ez milyen könnyû és természetes dolog,valamint az értetlenséggel,hogy miért nem tudom ezt máskor is megtenni.Szóval repülök,néha falakon át megyek,de nem döbbenek rá ennek ellenére se,hogy álmodásban vagyok.
Most azzal próbálkozom,hogy beprogramozom magamnak elalvás elõtt,hogyha repülök az párosuljon azzal a tudattal,hogy ez egy álom.

biztos régen jó volt