Fénysebességű gravitáció
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#230
bocs.!
ter-idot akartam irni..(nem csak teret..)
ter-idot akartam irni..(nem csak teret..)
\"one shot one kill..\"
#229
"És ezért hajlik el a csillagok mellett is. Mert van tömege!"
nem tudom..
inkabb a tomegek gorbitik meg a teret es ebben (a gorbult terben)halad kvazi egyenes palyan a "feny kvantuma"(vagy h pl. radiotechnikai berendezessel erzekelem akkor elektromagneses hullam..)
nem szukseges h legyen tomege..
dehat ez is csak egy tudati tenyezo..
egy modell..
nem tudom..
inkabb a tomegek gorbitik meg a teret es ebben (a gorbult terben)halad kvazi egyenes palyan a "feny kvantuma"(vagy h pl. radiotechnikai berendezessel erzekelem akkor elektromagneses hullam..)
nem szukseges h legyen tomege..
dehat ez is csak egy tudati tenyezo..
egy modell..
\"one shot one kill..\"
#228
Sajnos, a fizika nem tisztázta mindeddig, hogy mi is az hogy "töltés", mi az , hogy "töltéshordozó", mi, mit és hogyan okoz, mi a töltés definiciója stb.
Így azután nyugodtan le lehet írni vagy kérdezni, hogy:
"Az atommag körül keringõ elektronfelhõ a töltés különbség következtében vonzásban részesül, ezt centrifugális erõ kiegyensúlyozza"
Bocsi, de fogalmam sincs, mit értsek ezalatt?
A probléma az, hogy sajna- a fizikának sincs.
Láthatólag.
Így azután teljes a homály, ami önmagában úgy tûnik,- sokaknak nem rossz?
Hogy miért? Ez az igazi kérdés!
Nos a töltés: az pedig a dolgok lényege.
A lényeg pedig mindig: tudati tényezõ. És nem fizikai.
A töltés nem más, mint a káoszban- az isteni rendezett tudat.
Így hát a "töltés" is: tudati tényezõ.
Meghatározza, hogyan viselkedik a "töltéshordozó".
Ami azután képtelenségre is képessé válik.
Mert olyan lesz a tudata.
Például elindít egy zárt vektoráram kört.
Nem egyet, végtelen sokat. Amelyek önmagukban nulla hatásúak. Csak akkor és azt észleljük, amikor máshoz kötõdnek. És akkor vagy vonzzák azt, vagy taszítják azt. Attól függõen, hogy hogyan találkozik a két vektoráramkör? De saját vektoráramköre is hathat reá- azt "tehetelenségnek" hívjuk.
Amilyen a fizika is.
Ha egyszer a fény olyan, ahogyan azt Maxwell kitalálta, a gravitáció meg, ahogyan Newton, akkor nem is kell azon tovább törni a fejünket.
Nos:
-A FÉNY NEM OLYAN, AHOGY MAXWELL KITALÁLTA!
- A GRAVITÁCIÓ SEM TÖMEGVONZÁS CSUPÁN, ahogyan gondoljátok!
(Ja és az "egyszer egy" se olyan- de ez máslapra tartozik...)
Ennyi, amit tehetek mindenkiért, hogy ezt elmondom itt. Ez se kevés.
Ha ennél többre vagytok kiváncsiak, találjatok ki magatoknak másikat!(Mindig jólesik, ha egy fórumból kitiltanak ;-)
Így azután nyugodtan le lehet írni vagy kérdezni, hogy:
"Az atommag körül keringõ elektronfelhõ a töltés különbség következtében vonzásban részesül, ezt centrifugális erõ kiegyensúlyozza"
Bocsi, de fogalmam sincs, mit értsek ezalatt?
A probléma az, hogy sajna- a fizikának sincs.
Láthatólag.
Így azután teljes a homály, ami önmagában úgy tûnik,- sokaknak nem rossz?
Hogy miért? Ez az igazi kérdés!
Nos a töltés: az pedig a dolgok lényege.
A lényeg pedig mindig: tudati tényezõ. És nem fizikai.
A töltés nem más, mint a káoszban- az isteni rendezett tudat.
Így hát a "töltés" is: tudati tényezõ.
Meghatározza, hogyan viselkedik a "töltéshordozó".
Ami azután képtelenségre is képessé válik.
Mert olyan lesz a tudata.
Például elindít egy zárt vektoráram kört.
Nem egyet, végtelen sokat. Amelyek önmagukban nulla hatásúak. Csak akkor és azt észleljük, amikor máshoz kötõdnek. És akkor vagy vonzzák azt, vagy taszítják azt. Attól függõen, hogy hogyan találkozik a két vektoráramkör? De saját vektoráramköre is hathat reá- azt "tehetelenségnek" hívjuk.
Amilyen a fizika is.
Ha egyszer a fény olyan, ahogyan azt Maxwell kitalálta, a gravitáció meg, ahogyan Newton, akkor nem is kell azon tovább törni a fejünket.
Nos:
-A FÉNY NEM OLYAN, AHOGY MAXWELL KITALÁLTA!
- A GRAVITÁCIÓ SEM TÖMEGVONZÁS CSUPÁN, ahogyan gondoljátok!
(Ja és az "egyszer egy" se olyan- de ez máslapra tartozik...)
Ennyi, amit tehetek mindenkiért, hogy ezt elmondom itt. Ez se kevés.
Ha ennél többre vagytok kiváncsiak, találjatok ki magatoknak másikat!(Mindig jólesik, ha egy fórumból kitiltanak ;-)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#227
Az atommag körül keringõ elektronfelhõ a töltés különbség következtében vonzásban részesül, ezt centrifugális erõ kiegyensúlyozza. Elvileg ezért nem zuhany bele/roppan össze az egész?
Neutronnal elvileg nagyon könnyû hasadás elõidézni mert semleges töltésének következtében nem tériti el sem az elektornfelõ sem a proton(atommag), de mégis erõs vonzás lehet proton-proton, neutron-neutron, proton-neutron között ha a mag olyan stabil mint amilyen. Ez lenne az a bizonyos kvark vonzás ami nagyon kis távolságokon hat. Szóval a gravitáció és a magerõ csak vonzásban nyilvánulhat meg.
A kis vita ami felmerülhet a tér meggörbélésével kapcsolatban csak azoknak okoz maradandó feljtörést akik nem fogják fel hogy nem mindenhol és egyenletesen görbül, tehát a változás kimutatható. Ezt csak azért írom mert lehet olyan látásmód hogy hogy lehet kimutatni a görbülés mértékét ha a mérõmûszer is meggörbül...
Az hogy ha 'fénnyel' mérünk akkor hogy mérhetnénk meg fénynél gyorsabban terjedõ jelenségek, anyagot, hullámot? Szerintem lehetne mérni vele gyorsabbat ha lenne gyorsabb valami. Nem tudom hogy mennyire használató hozzá de szerintem a Doppler hatás is használható vagy legalábbis számolni kéne vele.
Neutronnal elvileg nagyon könnyû hasadás elõidézni mert semleges töltésének következtében nem tériti el sem az elektornfelõ sem a proton(atommag), de mégis erõs vonzás lehet proton-proton, neutron-neutron, proton-neutron között ha a mag olyan stabil mint amilyen. Ez lenne az a bizonyos kvark vonzás ami nagyon kis távolságokon hat. Szóval a gravitáció és a magerõ csak vonzásban nyilvánulhat meg.
A kis vita ami felmerülhet a tér meggörbélésével kapcsolatban csak azoknak okoz maradandó feljtörést akik nem fogják fel hogy nem mindenhol és egyenletesen görbül, tehát a változás kimutatható. Ezt csak azért írom mert lehet olyan látásmód hogy hogy lehet kimutatni a görbülés mértékét ha a mérõmûszer is meggörbül...
Az hogy ha 'fénnyel' mérünk akkor hogy mérhetnénk meg fénynél gyorsabban terjedõ jelenségek, anyagot, hullámot? Szerintem lehetne mérni vele gyorsabbat ha lenne gyorsabb valami. Nem tudom hogy mennyire használató hozzá de szerintem a Doppler hatás is használható vagy legalábbis számolni kéne vele.
#226
Az alapvetõ kérdés persze, hogy mit nevezünk töltéseknek?
Mert a töltések nem fizikai, hanem "tudati" tényezõk, amelyek formálják a környezetüket, tömeg, vagy energia vagy bármely formájuvá.
És az õ terjedésüket nevezzük sugárzásnak.
Ha a Higgs bozont tényleg "megtalálják", akkor az biztosan nem töltés, csak egy kreáció, egy töltéshordozó. Mint az elektron, vagy a proton.
Bocsi nem triplázok tovább.
Mert a töltések nem fizikai, hanem "tudati" tényezõk, amelyek formálják a környezetüket, tömeg, vagy energia vagy bármely formájuvá.
És az õ terjedésüket nevezzük sugárzásnak.
Ha a Higgs bozont tényleg "megtalálják", akkor az biztosan nem töltés, csak egy kreáció, egy töltéshordozó. Mint az elektron, vagy a proton.
Bocsi nem triplázok tovább.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#225
Amit fénynek nevezünk: tulajdonképpen egy fényatom, amely kitölti a teret, miközben periódusonként a tömegtöltés elektromossá és visszaalakul. Ez a DNS (terv) terjed tovább más fényatomok között továbbadódva a mondott fénysebességgel. Ezért nézhetjük tömegi, és energia jellegét, és vitatkozhatunk századokig rajtuk. (Mert ahogy beesik- úgy puffan). És ezért hajlik el a csillagok mellett is. Mert van tömege! Meg fény-nyomása. Meg ha kiáramlik a Napból, annak bizony a tömege is csökken.
Ám egy dolog megtévesztõ: ha mindezt a szerencsétlen, "üresfejû" vákuumnak tulajdonítják!
Márpedig Maxwell ezt állította, és erre most egyre több kutatóintézet adózik, illetve mások is adóznak. És még senki nem kérdezte meg- hát vajon az igaz? Talán még Einstein sem...
Azonban még mielõtt a vákuumra tulajdonítánk abszolút mindent, amit nem értünk, megállhatnánk azért kicsit gondolkozni is...
Ám egy dolog megtévesztõ: ha mindezt a szerencsétlen, "üresfejû" vákuumnak tulajdonítják!
Márpedig Maxwell ezt állította, és erre most egyre több kutatóintézet adózik, illetve mások is adóznak. És még senki nem kérdezte meg- hát vajon az igaz? Talán még Einstein sem...
Azonban még mielõtt a vákuumra tulajdonítánk abszolút mindent, amit nem értünk, megállhatnánk azért kicsit gondolkozni is...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#224
Üdv.
Én úgy gondolom, hogy amit fénynek hívunk, az egy "bivalens" (két töltésû) sugárzás. Amelyben az elektromos, és egy tömegtöltés változik.
A Poynting teljesítmény sûrûség vektora azért nem fordulhat szinuszosan nullába, mert akkor éppen a tömegtöltés van maximumon. A kettõ mindig állandó összeget ad.
(= c*(sin^2+cos^2)=1 ez csak a lényegét szemlélteti.
Vagyis hogy a fény "grav-inerciális- elektromágneses sugárzás" (GI-EM).
Ami egy periódusonként önmagában záródó, töltés-átalakuló vektormezõ.
Így minden periódus egyfajta "fényatom", ami kitölti teret. A viselkedése is olyan, mint a gázmolekuláké, emiatt a fénysebesség is az univerzum tömegsûrûségétõl függ, ahogyan a hanggé a levegõtõl.
Így nincs szüksége a "vákuum", vagy éter, vagy egyéb fényhordozóra, mert a fény önmaga az!
A fény: az univerzum "alapja", amelyre ráépülhetnek más, "monovalens"(egytöltetû) sugárzások, mint például a gravitáció is, és ezért természetes, hogy az is a fénysebességgel terjed.
Mert a gravitáció nemcsak tömegvonzás, hanem egyuttal tömegtaszítás is egyszerre-magában hordozza mindkettõt.
Mert ez a "monovalens" (egytöltésû) gravitációs sugárzás egy záródó vektoráramkört alkot, amely más hasonlókkal is kapcsolatba léphet.
Ily módon bármely tömegpont egyszerre "forrás" és "nyelõ".
Minden ebbõl a tulajdonságából vezethetõ le: a tömegvonzás, az antigravitáció és a tehetetlenség is.
A töltések pedig- csupán csak "tervek", DNS-ek, amelyek a környezetüket alakítják, monovalens sugárzásnál a végtelenig, "bi" és multivalens esetén pedig lokálisan, és hatásuk úgy adódik tovább a végtelenig.
A probléma tehát vagy ebben, vagy pedig eredendõen Maxwell féligkészelektromágneses- vákuum fényelméletében (EM-V) van. Én választottam...
Én úgy gondolom, hogy amit fénynek hívunk, az egy "bivalens" (két töltésû) sugárzás. Amelyben az elektromos, és egy tömegtöltés változik.
A Poynting teljesítmény sûrûség vektora azért nem fordulhat szinuszosan nullába, mert akkor éppen a tömegtöltés van maximumon. A kettõ mindig állandó összeget ad.
(= c*(sin^2+cos^2)=1 ez csak a lényegét szemlélteti.
Vagyis hogy a fény "grav-inerciális- elektromágneses sugárzás" (GI-EM).
Ami egy periódusonként önmagában záródó, töltés-átalakuló vektormezõ.
Így minden periódus egyfajta "fényatom", ami kitölti teret. A viselkedése is olyan, mint a gázmolekuláké, emiatt a fénysebesség is az univerzum tömegsûrûségétõl függ, ahogyan a hanggé a levegõtõl.
Így nincs szüksége a "vákuum", vagy éter, vagy egyéb fényhordozóra, mert a fény önmaga az!
A fény: az univerzum "alapja", amelyre ráépülhetnek más, "monovalens"(egytöltetû) sugárzások, mint például a gravitáció is, és ezért természetes, hogy az is a fénysebességgel terjed.
Mert a gravitáció nemcsak tömegvonzás, hanem egyuttal tömegtaszítás is egyszerre-magában hordozza mindkettõt.
Mert ez a "monovalens" (egytöltésû) gravitációs sugárzás egy záródó vektoráramkört alkot, amely más hasonlókkal is kapcsolatba léphet.
Ily módon bármely tömegpont egyszerre "forrás" és "nyelõ".
Minden ebbõl a tulajdonságából vezethetõ le: a tömegvonzás, az antigravitáció és a tehetetlenség is.
A töltések pedig- csupán csak "tervek", DNS-ek, amelyek a környezetüket alakítják, monovalens sugárzásnál a végtelenig, "bi" és multivalens esetén pedig lokálisan, és hatásuk úgy adódik tovább a végtelenig.
A probléma tehát vagy ebben, vagy pedig eredendõen Maxwell féligkészelektromágneses- vákuum fényelméletében (EM-V) van. Én választottam...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#223
sorry nem olvastam a vitát, holnap átrágom rajta magam
és komolyabban olvasok a cikk sorai között is
és komolyabban olvasok a cikk sorai között is
#222
Vélhetõen pont abban a cikkben olvastad amirõl diskurálunk: Fénysebességû gravitáció. Ezt próbáltam megvilágítani 216-ban, mit is tett Kopeikin. Az a bizonyítás egy nagy fekete pont, nem piros.
Megértetted 216-ot ?
Ha pedig nem a Kopeikin Jupiteres cikkére gondolnál, akkor légyszíves írd le konkrétan milyen cikkben olvastad.
221, Annyit mondhatok, hogy a gravitáció gyorsítja a testeket c négyzetre a másodperc tört része alatt. És ha neadjisten Téged gyorsítana ilyen sebességre a megfelelõen manipulált gravitációs sugárzás (sötét energia = DVAG), akkor semmiféle gyorsulást nem éreznél mert ez egy szabadesés, teljesen veszélytelen.
Megértetted 216-ot ?
Ha pedig nem a Kopeikin Jupiteres cikkére gondolnál, akkor légyszíves írd le konkrétan milyen cikkben olvastad.
221, Annyit mondhatok, hogy a gravitáció gyorsítja a testeket c négyzetre a másodperc tört része alatt. És ha neadjisten Téged gyorsítana ilyen sebességre a megfelelõen manipulált gravitációs sugárzás (sötét energia = DVAG), akkor semmiféle gyorsulást nem éreznél mert ez egy szabadesés, teljesen veszélytelen.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#221
mi igen? c^2 nagysegrendû sebességéu dologgal mutatták ki h a grav. sebessége c^2? és elárulod minek van c^2 sebessége a grav. kívül? és hogyan lehet ezt a kísérletet reprodukálni?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#220
pont itt az sg tud. hírekben olvastam nemrég, hogy
bizonyítottan fénysebességgel terjed, és Einsteinnek ismételten pirospont😊
bizonyítottan fénysebességgel terjed, és Einsteinnek ismételten pirospont😊
#219
Vagy pedig egy ezredmásodperc után repülne ki. Ezt nem igazán próbálta senki...
218, Igen.
218, Igen.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#218
és minek a segítségével mutatták ki hogy a grav. sebessége nagyságrendileg c^2 ? gondolom ezek szerint valami c^2 nagyságrendû sebeségû dologgal? hmm??
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#217
az, hogyha a Nap valahogy pikk-pakk eltûnne, 8 perc után a Föld kirepülne a pályájáról 😄
#216
A fénysebességû gravitáció annyit tesz, hogy Kopeikin FÉNY segítségével próbálta megmérni a gravitáció sebességét és mit ad isten, fénysebesség jött ki neki.
Ez kb olyan mintha hang segítségével mérnéd a fény sebességét és a fénysebességre minduntalan a hang sebessége jönne ki.
A gravitáció sebessége c négyzet (ne köss bele , ez csak a nagyságrend jelölése), ezért fény segítségével nem lehet ezt a nagy sebességet kimutatni..
Ez kb olyan mintha hang segítségével mérnéd a fény sebességét és a fénysebességre minduntalan a hang sebessége jönne ki.
A gravitáció sebessége c négyzet (ne köss bele , ez csak a nagyságrend jelölése), ezért fény segítségével nem lehet ezt a nagy sebességet kimutatni..
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#215
az meg mi az a "fénysebességû gravitáció"?<#wow2>
#214
Az ón (Sn) atommagszerkezet és a spin összefüggése
50p 57n Sn107 2.90 min 5/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (7n)
50p 59n Sn109 18.0 min 5/2+ 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (9n)
50p 61n Sn111 35.3 min 7/2+ 50 = 3+3 + 12 + 8 + 2x12 + (11n)
50p 63n Sn113 115.09 d 1/2+ 50 = 1+5 + 12 + 8 + 2x12 + (13n)
50p 65n Sn115 0.34% stable 1/2+ 50 = 3+3 + 12 + 8 + 2x12 + (15n)
50p 67n Sn117 7.68% stable 1/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (17n)
50p 69n Sn119 8.59% stable 1/2+ 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (19n)
50p 71n Sn121 27.03 h 3/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (21n)
50p 73n Sn123 129.2 d 11/2- 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (23n)
50p 75n Sn125 9.64 d 11/2- 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (25n)
50p 77n Sn127 2.10 h 11/2- 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (27n)
50p 79n Sn129 2.23 min 3/2+ 50 = 3+3+2 + 18 + 8+8+8 + (29n)
50p 81n Sn131 56.0 s 3/2+ 50 = 4+3+1 + 18 + 8+8+8 + (31n)
50p 83n Sn133 1.45 s 7/2- 50 = 3+2+3 + 12+6 + 8+8+8 + (33n)
50p 85n Sn135 530 ms 7/2- 50 = 3+4+1 + 12+6 + 8+8+8 + (35n)
50p 87n Sn137 190 ms 50 = 3+3+2 + 18 + 8+8+8 + (37n)
50p 57n Sn107 2.90 min 5/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (7n)
50p 59n Sn109 18.0 min 5/2+ 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (9n)
50p 61n Sn111 35.3 min 7/2+ 50 = 3+3 + 12 + 8 + 2x12 + (11n)
50p 63n Sn113 115.09 d 1/2+ 50 = 1+5 + 12 + 8 + 2x12 + (13n)
50p 65n Sn115 0.34% stable 1/2+ 50 = 3+3 + 12 + 8 + 2x12 + (15n)
50p 67n Sn117 7.68% stable 1/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (17n)
50p 69n Sn119 8.59% stable 1/2+ 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (19n)
50p 71n Sn121 27.03 h 3/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (21n)
50p 73n Sn123 129.2 d 11/2- 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (23n)
50p 75n Sn125 9.64 d 11/2- 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (25n)
50p 77n Sn127 2.10 h 11/2- 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (27n)
50p 79n Sn129 2.23 min 3/2+ 50 = 3+3+2 + 18 + 8+8+8 + (29n)
50p 81n Sn131 56.0 s 3/2+ 50 = 4+3+1 + 18 + 8+8+8 + (31n)
50p 83n Sn133 1.45 s 7/2- 50 = 3+2+3 + 12+6 + 8+8+8 + (33n)
50p 85n Sn135 530 ms 7/2- 50 = 3+4+1 + 12+6 + 8+8+8 + (35n)
50p 87n Sn137 190 ms 50 = 3+3+2 + 18 + 8+8+8 + (37n)
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#213
"Hiszen...egy bizonyos energiaszintet elerve a 4 alapveto energia egyesul egy szuperenergiava.."
4 jelenségcsoport van, amit különbözõ egyenletek írnak le. És a "szuperegyenlet" lesz hivatott ezeket egy egyenletbe/megfogalmazásba vegyíteni, ami alapján mindegyik csoport jelenségei leírhatók lesznek.
Remélem erre gondoltál, de az "energia" nem helytálló a mondatodban.
4 jelenségcsoport van, amit különbözõ egyenletek írnak le. És a "szuperegyenlet" lesz hivatott ezeket egy egyenletbe/megfogalmazásba vegyíteni, ami alapján mindegyik csoport jelenségei leírhatók lesznek.
Remélem erre gondoltál, de az "energia" nem helytálló a mondatodban.
#212
"..Az elektronokat sem a gravitáció tartja az atommag körüli pályákon.."
Nem tudom...ez ido tajt ez egyenlore(amennyire tudom,reg oglalkoztam a kerdessel)meg eldontetlen..
Hiszen...egy bizonyos energiaszintet elerve a 4 alapveto energia egyesul egy szuperenergiava..
Az altalaunk tapasztalhato 4 csak az alacsony energiaszinteken megnyilvanulo(szamunkra) formaja...
(joo..a gravitaciot meg tenyleg nem sikerult ebbe beleilleszteni,de az elmeleti fizikusok jo resze"hisz"benne hogy elobb utobb egy "nagyszeru" elmeletben a jovo Einstein-jenek--nem en vagyok 😊-- sikerulhet..)
Nem tudom...ez ido tajt ez egyenlore(amennyire tudom,reg oglalkoztam a kerdessel)meg eldontetlen..
Hiszen...egy bizonyos energiaszintet elerve a 4 alapveto energia egyesul egy szuperenergiava..
Az altalaunk tapasztalhato 4 csak az alacsony energiaszinteken megnyilvanulo(szamunkra) formaja...
(joo..a gravitaciot meg tenyleg nem sikerult ebbe beleilleszteni,de az elmeleti fizikusok jo resze"hisz"benne hogy elobb utobb egy "nagyszeru" elmeletben a jovo Einstein-jenek--nem en vagyok 😊-- sikerulhet..)
747 HEAVY
#211
"Okozza"..?
Inkabb csak hordozza...
A tomeg a tehetetlenseg merteke;tehat hogy egy erohatassal szemben mekkora az ellenallas merteke...
Nehany fogalom kicsit "zavarva" vagyon itten....ebben a topicban..
Bar lenyegtelen..csak megjegyeztem...
Inkabb csak hordozza...
A tomeg a tehetetlenseg merteke;tehat hogy egy erohatassal szemben mekkora az ellenallas merteke...
Nehany fogalom kicsit "zavarva" vagyon itten....ebben a topicban..
Bar lenyegtelen..csak megjegyeztem...
747 HEAVY
#210
Tehát az ált. rel. azt mondja, h a tömeg a tér görbültségének paramétere.
#209
Hogy konkrétan melyik, mit, hogyan okoz tudtommal még nem tudják. A gravitáció a vonzásban megnyilvánuló jelenség, a tömeg pedig paraméter a vonzás mértékéhez. Ahol tömeg van, ott gravitációs mezõ alakul ki - ami tapasztalható is - tehát ez alapján egyszerre okozza a tömeget és a gravitációt is, egyik nem megy a másik nélkül.
Az ált. rel. elmélet alapján pedig a tömeg valójában nem vonzást fejt ki, hanem a teret görbíti, ezáltal eltéríti a nem görbült térben várható mozgását a testeknek (ma ez az elfogadott, ugyanis megmagyaráz más jelenségeket is és pontosabb eredményeket is ad).
Aztán próbálkoznak a gravitáció miben létét megmagyarázni gravitonokkal (részecskék, amik kifejtik az erõhatást), de létük feltételezés és nem tény. Ha ez bebizonyosodik, akkor egyszer majd talán(?) arra jutunk, h a Higgs-bozonok vmilyen folyamat során gravitonokat bocsátanak ki.
Én ennyit tudok egyelõre... Talán van itt vki okos, aki jobban is el tudja mondani...
Az ált. rel. elmélet alapján pedig a tömeg valójában nem vonzást fejt ki, hanem a teret görbíti, ezáltal eltéríti a nem görbült térben várható mozgását a testeknek (ma ez az elfogadott, ugyanis megmagyaráz más jelenségeket is és pontosabb eredményeket is ad).
Aztán próbálkoznak a gravitáció miben létét megmagyarázni gravitonokkal (részecskék, amik kifejtik az erõhatást), de létük feltételezés és nem tény. Ha ez bebizonyosodik, akkor egyszer majd talán(?) arra jutunk, h a Higgs-bozonok vmilyen folyamat során gravitonokat bocsátanak ki.
Én ennyit tudok egyelõre... Talán van itt vki okos, aki jobban is el tudja mondani...
#208
Kedves Drtaj!
Jó ötlet, régi ötlet a nyomó gravitáció. Csupán néhány gond van vele.
De elõbb hagy jegyezzem meg, hogy a tömeg kifejezés egy jelenség csoportnak az összefoglaló neve.
Ebbe a csoportba a tehetetlenség és a tömegvonzás is beletartozik.
Az elektronokat sem a gravitáció tartja az atommag körüli pályákon.
Ami a taszító-nyomó gravitáció ellen szól, az az egyik, hogy a szigetelõ-árnyékoló tömeg is nyomó lenne.
Tetejében a hatása a négyzetes úttörvénybõl adódóan sokkal erõsebben nyomó, mint az általa leárnyékolt távoli tömegek nyomó hatása.
Vagy az energia-munkavégzés. Vagy akár magának a nyomásnak a hatása nyílt végtelen térben.
Ugyanis, ha zárt lenne a világmindenség, mondjuk buborék szerûen zárt csoportokba, akkor a buburék határolását egy olyan erõnek kellene biztosítania ami mindenre hat és ezáltal itt is érzékelhetõ, mérhetõ lenne.
Ha pedig nem lenne buborék, akkor 15 milliárd évi gyorsulás után már
közel fénysebességgel távolodna minden atom egymástól és nem alkothatnának testeket.
Mert ha taszítás, akkor minden taszít mindent. Pontosan úgy, mint ahogyan egy kondenzátor felületén az elektronok egymást.
Csak amíg a kondenzátor lemezének fizikai határa látja el a buborék határának szerepét, addig ezt az ûrben egy erõhatás láthatná el.
Csak az a gond, hogy nem érzékelünk olyan hatást, ami még a gravitációnál is erõsebb lenne.
Ezért javaslom, maradjunk a vonzó gravitációnál, mint a fotonok egy csoportjának a gravitonoknak köszönhetõ hatásnál.
Jaaa, hogy azt tapasztaljuk, hogy a fotonok a haladási irányukkal azonos irányba ható impulzust adnak át, és a gravitonok pedig ellenkezõ irányút?
Ez nem lehet gond, ha játszottál már búgócsigával, pörgenytûvel,
vagy a mai srácok blade-blade-jével.
Ha egy blade-blade pörgentyût felpörgetsz, és nekilöksz a szélének egy kisautót, akkor -- .. és milyen meglepõ -- nem úgy viselkedik mint
várnád.
Ha egyik kisautót nekilököd a másiknak, akkor a másik a meglökõjével azonos irányba fog gurulni.
A pörgentyû pedig arrafélé amerrõl jött a nekilökött kisautó.
Pontosan úgy mint amikor a gravitáció fotonjai eltalálnak egy részecskénket. Amerrõl jön a gravitron, arra hat erõ a részecskére.
Azaz nem löki elõre, mint a többi foton.
Bár, ha belegondolunk de Broglie óta tudjuk, hogy minden részecske egyben egy-egy pörgentyû is. Amit ha mozgatunk, akkor de Broglie hullámzásba kezd, mint minden mozgatott pörgentyû.
Akkor már nem is akkora csoda, hogy ha ezt a pörgentyû-részecskénket a "hátrafelé" oldalon éri foton találat, akkor a találati pont körül megperdül, ezzel "lendületet vesz" abba az irányba haladva, ahonnét jött az egy pillanatra "megtámasztó" gravitron.
Lám, így már vonzhat is a fotonáram. Így, ezzel a módszerrel a minden részecske által kisugárzott fotonok a többi részecskére, mint pörgentyûkre hatva gyakorolhatnak "vonzó" hatást.
Jó ötlet, régi ötlet a nyomó gravitáció. Csupán néhány gond van vele.
De elõbb hagy jegyezzem meg, hogy a tömeg kifejezés egy jelenség csoportnak az összefoglaló neve.
Ebbe a csoportba a tehetetlenség és a tömegvonzás is beletartozik.
Az elektronokat sem a gravitáció tartja az atommag körüli pályákon.
Ami a taszító-nyomó gravitáció ellen szól, az az egyik, hogy a szigetelõ-árnyékoló tömeg is nyomó lenne.
Tetejében a hatása a négyzetes úttörvénybõl adódóan sokkal erõsebben nyomó, mint az általa leárnyékolt távoli tömegek nyomó hatása.
Vagy az energia-munkavégzés. Vagy akár magának a nyomásnak a hatása nyílt végtelen térben.
Ugyanis, ha zárt lenne a világmindenség, mondjuk buborék szerûen zárt csoportokba, akkor a buburék határolását egy olyan erõnek kellene biztosítania ami mindenre hat és ezáltal itt is érzékelhetõ, mérhetõ lenne.
Ha pedig nem lenne buborék, akkor 15 milliárd évi gyorsulás után már
közel fénysebességgel távolodna minden atom egymástól és nem alkothatnának testeket.
Mert ha taszítás, akkor minden taszít mindent. Pontosan úgy, mint ahogyan egy kondenzátor felületén az elektronok egymást.
Csak amíg a kondenzátor lemezének fizikai határa látja el a buborék határának szerepét, addig ezt az ûrben egy erõhatás láthatná el.
Csak az a gond, hogy nem érzékelünk olyan hatást, ami még a gravitációnál is erõsebb lenne.
Ezért javaslom, maradjunk a vonzó gravitációnál, mint a fotonok egy csoportjának a gravitonoknak köszönhetõ hatásnál.
Jaaa, hogy azt tapasztaljuk, hogy a fotonok a haladási irányukkal azonos irányba ható impulzust adnak át, és a gravitonok pedig ellenkezõ irányút?
Ez nem lehet gond, ha játszottál már búgócsigával, pörgenytûvel,
vagy a mai srácok blade-blade-jével.
Ha egy blade-blade pörgentyût felpörgetsz, és nekilöksz a szélének egy kisautót, akkor -- .. és milyen meglepõ -- nem úgy viselkedik mint
várnád.
Ha egyik kisautót nekilököd a másiknak, akkor a másik a meglökõjével azonos irányba fog gurulni.
A pörgentyû pedig arrafélé amerrõl jött a nekilökött kisautó.
Pontosan úgy mint amikor a gravitáció fotonjai eltalálnak egy részecskénket. Amerrõl jön a gravitron, arra hat erõ a részecskére.
Azaz nem löki elõre, mint a többi foton.
Bár, ha belegondolunk de Broglie óta tudjuk, hogy minden részecske egyben egy-egy pörgentyû is. Amit ha mozgatunk, akkor de Broglie hullámzásba kezd, mint minden mozgatott pörgentyû.
Akkor már nem is akkora csoda, hogy ha ezt a pörgentyû-részecskénket a "hátrafelé" oldalon éri foton találat, akkor a találati pont körül megperdül, ezzel "lendületet vesz" abba az irányba haladva, ahonnét jött az egy pillanatra "megtámasztó" gravitron.
Lám, így már vonzhat is a fotonáram. Így, ezzel a módszerrel a minden részecske által kisugárzott fotonok a többi részecskére, mint pörgentyûkre hatva gyakorolhatnak "vonzó" hatást.
#207
Ez természetes, h a miértet bárhányszor fel lehet tenni ez viszi elõre a fejlõdést.
Amúgy a példád elég szemléletes, mert ha nekem azt mondják egy minden napi dologról, h az úgy van, de ha megkérdezném h miert/mitõl van és nem tudnakrá válaszolni akkor nevegyék már személyes sértésnek, hogy megpróbálok rájönni.
Mert nem olyan kis csaoportokba kérdeztem bele, h azok az elméletben lévõ részecskék mibõl állnak és aztán azok mibõl állnak.
Amúgy köszi az infót! Ha bár a tömeget megtudtad válaszolni, azt hittem azzal elõrébb leszek mert az alap kérdés még mindíg a gravitáció mert az, h "A gravitációt pedig ezen tulajdonság mennyiségének arányában váltja ki." Ezt nem teljesen értem, hogy hogy megy. Mert ha sajátmagugk (a részecskék) váltják ki a tömeget és annak arányában a gravitációt akkor ez szerintem paradox eléggé, mert inkább a gravitációt okozzák és ennek arányában a tömeget. nem?
Amúgy a példád elég szemléletes, mert ha nekem azt mondják egy minden napi dologról, h az úgy van, de ha megkérdezném h miert/mitõl van és nem tudnakrá válaszolni akkor nevegyék már személyes sértésnek, hogy megpróbálok rájönni.
Mert nem olyan kis csaoportokba kérdeztem bele, h azok az elméletben lévõ részecskék mibõl állnak és aztán azok mibõl állnak.
Amúgy köszi az infót! Ha bár a tömeget megtudtad válaszolni, azt hittem azzal elõrébb leszek mert az alap kérdés még mindíg a gravitáció mert az, h "A gravitációt pedig ezen tulajdonság mennyiségének arányában váltja ki." Ezt nem teljesen értem, hogy hogy megy. Mert ha sajátmagugk (a részecskék) váltják ki a tömeget és annak arányában a gravitációt akkor ez szerintem paradox eléggé, mert inkább a gravitációt okozzák és ennek arányában a tömeget. nem?
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#206
A Higgs-bozon egyelõre "csak" elméletben létezõ részecske és az LHC-ben végzett kísérletektõl remélik, h megtalálják/kimutatják. Elvileg ez a részecske adja egy-egy nagyobb részecskének a tömegét.
adamq01: Nem tudják, h mitõl van tömeg. Tudják viszont, h létezik és kimutatható tulajdonság. A gravitációt pedig ezen tulajdonság mennyiségének arányában váltja ki. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, h miért 2m-es a 2m magas léc?
A miértet mindenre fel lehet tenni. És minél több ismerettel rendelkezel annál tovább tudsz válaszolni rájuk. De egyszer úgyis eljutsz oda, ahol már nem tudsz rá mit válaszolni, mert addig terjedtek az ismereteid.
adamq01: Nem tudják, h mitõl van tömeg. Tudják viszont, h létezik és kimutatható tulajdonság. A gravitációt pedig ezen tulajdonság mennyiségének arányában váltja ki. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, h miért 2m-es a 2m magas léc?
A miértet mindenre fel lehet tenni. És minél több ismerettel rendelkezel annál tovább tudsz válaszolni rájuk. De egyszer úgyis eljutsz oda, ahol már nem tudsz rá mit válaszolni, mert addig terjedtek az ismereteid.
#205
oh, bocsáss meg h balga linkjeimmel kísérletet tettem ismereteid szélesítésére anélkül, h kérdésedre válaszoltam volna.
valóban én nem tudtam mi "okozza" a tömeget, ezért megkérdeztem az egyik professzoromat, (aki elméleti fizikus), ezt mondta:
"a tömeget a Higgs-bozon okozza"
valóban én nem tudtam mi "okozza" a tömeget, ezért megkérdeztem az egyik professzoromat, (aki elméleti fizikus), ezt mondta:
"a tömeget a Higgs-bozon okozza"
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#204
Jó elhiszem, nekem sajnos nem nyitja meg ,de nem is ez a lényeg, hanem konkrétan csak annyi a kérdésem:
"Utánnanézem és seholsem találtam kielégítõ választ, hogy mitõl is van." Elnézést ha nem volt elég precíz a kérdésem de azthittem h mivel a tömegrõl van szó rálehetjönni mire irányul a kérdésem.
De a kedvedért meg fogalmazom megint: Mi okozza a tömeget?
Ha nem tudod a választ akkor inkább ne linkelj és ne hozd föl az általános relativitás elméletet.
"Utánnanézem és seholsem találtam kielégítõ választ, hogy mitõl is van." Elnézést ha nem volt elég precíz a kérdésem de azthittem h mivel a tömegrõl van szó rálehetjönni mire irányul a kérdésem.
De a kedvedért meg fogalmazom megint: Mi okozza a tömeget?
Ha nem tudod a választ akkor inkább ne linkelj és ne hozd föl az általános relativitás elméletet.
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#203
és mit értesz pontosan az alatt hogy "meg is magyarázza tulajdonképpen mi is"? milyen válasz elégítene ki? ha erre bármit is válaszolnék nem lehetne-e arra újra "és az mitõl van?".
egyébként ezeket találtam:
videó (angol) <<ezt még nem néztem meg, nemtom mirõl szól, csak a címe aalapján gondolom ide tartozik
pdf ez elég "sûrû" de a végén tényleg ott vannak a megoldatlen problémák
egyébként ezeket találtam:
videó (angol) <<ezt még nem néztem meg, nemtom mirõl szól, csak a címe aalapján gondolom ide tartozik
pdf ez elég "sûrû" de a végén tényleg ott vannak a megoldatlen problémák
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#202
A közegrõl csak annyit teszavaiddal élve, meg görbítik a téridõt a testek.
Utánnanézem és seholsem találtam kielégítõ választ, hogy mitõl is van. Találtam adatokat, egyenleteket, számitásokat magáról a tömegrõl, de olyat nem ami meg is magyarázza tulajdonképpen mi is.
Utánnanézem és seholsem találtam kielégítõ választ, hogy mitõl is van. Találtam adatokat, egyenleteket, számitásokat magáról a tömegrõl, de olyat nem ami meg is magyarázza tulajdonképpen mi is.
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#201
jó, akkor nézd meg a közeget. biztos a tér összehúzódik köztük..nem? nem.
ami meg a tömeget illeti.. mi az h nem tudják. legfeljebb te nem tudod, meg én, vagy már kérdeztél egy részecskefizikust és azt mondta h nem tudja? (az nem elég ha fizikatanárodat kérdezed, neki ezt nem kell tudnia)
ami meg a tömeget illeti.. mi az h nem tudják. legfeljebb te nem tudod, meg én, vagy már kérdeztél egy részecskefizikust és azt mondta h nem tudja? (az nem elég ha fizikatanárodat kérdezed, neki ezt nem kell tudnia)
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#200
Persze, filozófia de attól még lehet igaz, a relativitás elméletsem tökéletes, te is tudod. Akkor miért kell azzal magyarázni mindíg mindent?
"ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni."
Ez elég nagy baromság (és a hozzá állás is rossz), pláne, h aztán meg is cáfolod magad a relativitás elmélettel. Attól még, h két test közelít egymásfelé nem feltétlenül vonzák egymást, elöbb megkéne nézni a közeget.
"2 tömeg mozgása nem a gravitációs erõvel van magyarázva, hanem a téridõ (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével)."
Pontosítanék. A gravitáció van a magyarázva a téridõ görbeségével ami a test tömegével van magyarázva, de arra már nem tudják a választ mitõl van a test tömeg.
"ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni."
Ez elég nagy baromság (és a hozzá állás is rossz), pláne, h aztán meg is cáfolod magad a relativitás elmélettel. Attól még, h két test közelít egymásfelé nem feltétlenül vonzák egymást, elöbb megkéne nézni a közeget.
"2 tömeg mozgása nem a gravitációs erõvel van magyarázva, hanem a téridõ (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével)."
Pontosítanék. A gravitáció van a magyarázva a téridõ görbeségével ami a test tömegével van magyarázva, de arra már nem tudják a választ mitõl van a test tömeg.
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#199
mert filozofálgatás. ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni.
mellesleg 2 tömeg mozgása nem a gravitációs erõvel van magyarázva, hanem a téridõ (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével). ezt nem az én elméletem, hanem Einstein általános relativitáselmélete.
amit pedig az atomokról és elektronokról ír, szintén nem állja meg a helyét (tudom, alapsulin azt tanulják h körpályán mozognak), ti. a mozgásuk hullámfüggvénnyel van leírva. tovább már nem is olvastam asszem
mellesleg 2 tömeg mozgása nem a gravitációs erõvel van magyarázva, hanem a téridõ (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével). ezt nem az én elméletem, hanem Einstein általános relativitáselmélete.
amit pedig az atomokról és elektronokról ír, szintén nem állja meg a helyét (tudom, alapsulin azt tanulják h körpályán mozognak), ti. a mozgásuk hullámfüggvénnyel van leírva. tovább már nem is olvastam asszem
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#198
mert?
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#197
elolvastam, és mindjárt meg is bántam.<#vigyor3>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#196
Olvasd el drlaj (#177) hozzászólását akkor érthetöbb lesz.
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#195
<#conf>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#194
Sziasztok! Engem nagyon megfogott drlaj elgondolása annak ellenére, hogy nemnagyon értek hozzá és a 10. es fizikából is csak kettesvagyok, bár az kevésbé is érdekel mint ez a téma...
Már egyszert írtam ötleteket, de most megint eszembe jutott néhány.
1. Találtam egy cikket a neutron csillagokrólItt olvashatjátok. A lényeg a legutolsó címszó alatt van.
A neutron csillagok egy csillagból keletkeznek, miután felrobbannak összezsugorodnak, de ennek ellenére gravitációjuk nem csökken. Anno még a tanárom úgy mondta "Ha egy gombostû hegynyi neutron csillagot letnnék az asztalra olyan nehélenne, hogy átjukasztaná a földet" 😊 Tehát én arra a következtetésre jutottam, ha drlaj elméletét vizsgálom, akkor nem a tömeg a meghatározó a gravitációban hanem a sûrûség és aztán a térfogat és ezzel velejárója a súly is. Mert drlaj elmélete aztmondja ki, hogy a gravitáció nem vonzás, hanem taszítás elvétele. Ezt a taszítást úgy lehet elvenni "leárnyékolni" hogy a taszító részecskék egy részét nem engedjük át, thehát ahányad részét nem enged át a test annyival nõ a gravitációja. Minnél sûrûbb ez a test annál több részecskét fog fel, mint pl. egy neutron csillag, ami ahogy zsugorodott úgy lett egyre tömörebb és ahogy ezt írom eszembejutott az is, hogy valószínûleg azért zsugorodik végtelenségig, mert mígnem miután már elérte azt a tömörséget hogy szinte egyetlen részecskétsem enged át. Ezek a részecskék nyomják össze és nem tudom, hogy a cikk mit akart azzal kifejezni, hogy egy "fekete lyukba belehullik", de akkor elképzelhetõ, hogy a feketejuk az univerzum legtömörebb dolga, amit nem azért nemlátnak mert láthatatlan, hanem azért mert egy hatalmas dolgot keresnek a vonzásából kifolyólag amibõl következtetnek "biztos hatalmasnak kell lennie". Pedig nem a súly a meghatározó hanem a sûrûség.
Van még valami ami viszont az elmélet cáfolata.
Vesszünk egy gömbtestet pl egy bolygót, mondjuk a földet, akkor a mértani közepén súlytalanságvan, mert ott elvileg ugyan annyi a taszítás.
Erre még nemsikerült elméletet gyártani, de lehet hogy eleve rossz a feltevésem.
Már egyszert írtam ötleteket, de most megint eszembe jutott néhány.
1. Találtam egy cikket a neutron csillagokrólItt olvashatjátok. A lényeg a legutolsó címszó alatt van.
A neutron csillagok egy csillagból keletkeznek, miután felrobbannak összezsugorodnak, de ennek ellenére gravitációjuk nem csökken. Anno még a tanárom úgy mondta "Ha egy gombostû hegynyi neutron csillagot letnnék az asztalra olyan nehélenne, hogy átjukasztaná a földet" 😊 Tehát én arra a következtetésre jutottam, ha drlaj elméletét vizsgálom, akkor nem a tömeg a meghatározó a gravitációban hanem a sûrûség és aztán a térfogat és ezzel velejárója a súly is. Mert drlaj elmélete aztmondja ki, hogy a gravitáció nem vonzás, hanem taszítás elvétele. Ezt a taszítást úgy lehet elvenni "leárnyékolni" hogy a taszító részecskék egy részét nem engedjük át, thehát ahányad részét nem enged át a test annyival nõ a gravitációja. Minnél sûrûbb ez a test annál több részecskét fog fel, mint pl. egy neutron csillag, ami ahogy zsugorodott úgy lett egyre tömörebb és ahogy ezt írom eszembejutott az is, hogy valószínûleg azért zsugorodik végtelenségig, mert mígnem miután már elérte azt a tömörséget hogy szinte egyetlen részecskétsem enged át. Ezek a részecskék nyomják össze és nem tudom, hogy a cikk mit akart azzal kifejezni, hogy egy "fekete lyukba belehullik", de akkor elképzelhetõ, hogy a feketejuk az univerzum legtömörebb dolga, amit nem azért nemlátnak mert láthatatlan, hanem azért mert egy hatalmas dolgot keresnek a vonzásából kifolyólag amibõl következtetnek "biztos hatalmasnak kell lennie". Pedig nem a súly a meghatározó hanem a sûrûség.
Van még valami ami viszont az elmélet cáfolata.
Vesszünk egy gömbtestet pl egy bolygót, mondjuk a földet, akkor a mértani közepén súlytalanságvan, mert ott elvileg ugyan annyi a taszítás.
Erre még nemsikerült elméletet gyártani, de lehet hogy eleve rossz a feltevésem.
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#193
2 kísérletet említ a szöveg: giroszkóp emelõset és giroszkóp lóg a kocsin, ami ettõl halad
Nem látom magam elõtt, h pontosan mire gondoltak (illetve, amit látok, az nem mûködne úgy, mint ahogyan leírja a cikk). Szal konkrétat ennyi alapján én nem tok mit mondani. De így látatlanban azt mondom, h újabb "zseni", aki azt hiszi feltalálta a spanyol viaszt.
Nem látom magam elõtt, h pontosan mire gondoltak (illetve, amit látok, az nem mûködne úgy, mint ahogyan leírja a cikk). Szal konkrétat ennyi alapján én nem tok mit mondani. De így látatlanban azt mondom, h újabb "zseni", aki azt hiszi feltalálta a spanyol viaszt.
#192
http://index.hu/tudomany/giro0619/
mit gondotok errõl a szerkezetrõl ami a cikkben szerepel?
mit gondotok errõl a szerkezetrõl ami a cikkben szerepel?
anno 1987
#191
Hali!
Xarügy hogy mínusz tudással hozzászólok, de: Filózgattam a témán és szerintem az az egyik alapvetõ baj, hogy a fényebességet sebességnek értelmezzük, pedig az talán a világegyetemünk egy a világegyetem kvantumállapotától meghatározott állandó. Egy kvantumhatár. Ez meghatározza a hatások max terjedési sebességét. Ennek átlépése már kvantumugrást eredményezne. Tömeggel bíró dolog nem érheti el, mert a gyorsításhoz végtelen energia szükséges (E egyenlõ M szer C négyzet). Ha Valami eléri ezt a kvantumhatárt, akkor kilép az univerzumból. Ehhez viszont az univerzum teljes energiája szükséges. Tehát a saját vonatkoztatási rendszerében " megsemmisíti" az univerzumot, vagy magával viszi az összes energiát és egy másik univerzumot hoz létre.
A relativitáselmélet a teret nem "dolognak" tekinti, hanem a lehetséges tehetetlenségi mozgáspályák összességének. A három mozgási dimenzió mellé egyenértékûként hozzávette az idõt, és az univerzumot egy négydimenziós koordinátarendszerként kezeli, ami matek szempontból egyszerû és elegáns levezetéseket ad. Primitíven fogalmazva a Thales tétel adaptálásával bármely téridõpontot meg lehet határozni. ( Ne égessetek be.) Mivel Einstein, noha kvantumfizikai jellegû felfedezésért kapott Nobel díjat, a kvantumfizika létjogosultságát haláláig nem volt hajlandó elfogadni. Viszont a relativitáselmélet "szinte tökéletes", ezért megcáfolni nem, csak meghaladni lehet, ahogy a Newtoni értelmezést haladta meg éppen õ. Mindebbõl következik, hogy Einstein mozgásállapotokkal, távolságokkal és sebességekkel dolgozott. Ezzel fel is állította a megismerés újabb korlátait. Nem szükséges a rel. és a specrel elmélet megdöntése, hanem a soron következõ lépés az egyenletek átírása a "kvantumgravitáció" látásmódja szerint.- Ez a fizikusok és a matematikusok nagy kihívása, mert enélkül ott tartunk,mint a tizenkilencedik század végén, amikor a fizikát lezárt fejezetnek tekintették a tudományok között. Nem rizsázok többet, akit érdekel rákereshet a hozzászólásaimra az SG idevágó témáiban.
Xarügy hogy mínusz tudással hozzászólok, de: Filózgattam a témán és szerintem az az egyik alapvetõ baj, hogy a fényebességet sebességnek értelmezzük, pedig az talán a világegyetemünk egy a világegyetem kvantumállapotától meghatározott állandó. Egy kvantumhatár. Ez meghatározza a hatások max terjedési sebességét. Ennek átlépése már kvantumugrást eredményezne. Tömeggel bíró dolog nem érheti el, mert a gyorsításhoz végtelen energia szükséges (E egyenlõ M szer C négyzet). Ha Valami eléri ezt a kvantumhatárt, akkor kilép az univerzumból. Ehhez viszont az univerzum teljes energiája szükséges. Tehát a saját vonatkoztatási rendszerében " megsemmisíti" az univerzumot, vagy magával viszi az összes energiát és egy másik univerzumot hoz létre.
A relativitáselmélet a teret nem "dolognak" tekinti, hanem a lehetséges tehetetlenségi mozgáspályák összességének. A három mozgási dimenzió mellé egyenértékûként hozzávette az idõt, és az univerzumot egy négydimenziós koordinátarendszerként kezeli, ami matek szempontból egyszerû és elegáns levezetéseket ad. Primitíven fogalmazva a Thales tétel adaptálásával bármely téridõpontot meg lehet határozni. ( Ne égessetek be.) Mivel Einstein, noha kvantumfizikai jellegû felfedezésért kapott Nobel díjat, a kvantumfizika létjogosultságát haláláig nem volt hajlandó elfogadni. Viszont a relativitáselmélet "szinte tökéletes", ezért megcáfolni nem, csak meghaladni lehet, ahogy a Newtoni értelmezést haladta meg éppen õ. Mindebbõl következik, hogy Einstein mozgásállapotokkal, távolságokkal és sebességekkel dolgozott. Ezzel fel is állította a megismerés újabb korlátait. Nem szükséges a rel. és a specrel elmélet megdöntése, hanem a soron következõ lépés az egyenletek átírása a "kvantumgravitáció" látásmódja szerint.- Ez a fizikusok és a matematikusok nagy kihívása, mert enélkül ott tartunk,mint a tizenkilencedik század végén, amikor a fizikát lezárt fejezetnek tekintették a tudományok között. Nem rizsázok többet, akit érdekel rákereshet a hozzászólásaimra az SG idevágó témáiban.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#190
Jah, ha beválik, bizonyítható és elfogadják a nagyokosok, akkor majd még tuti hallunk róla.
#189
Én hallottam olyat is, hogy a fénysebesség nem állandó. Ezt úgy kell érteni, hogy idõben változik, tehát mikor õsrobbanás volt, akkor még más volt a fénysebesség mint most.
Ez az elmélet azonban nem bizonyított, sõt még ki sincs dolgozva teljesen, valami brazil csillagász felvetése volt, vagy 3-4 éve, azóta nem hallottam róla semmit.
Ez az elmélet azonban nem bizonyított, sõt még ki sincs dolgozva teljesen, valami brazil csillagász felvetése volt, vagy 3-4 éve, azóta nem hallottam róla semmit.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#188
ez nem paradox, a fénysebesség mint határsebesség azt jelenti, h információ nem küldhetõ nagyobb sebességgel mint c a vákuumban. az univerzum tényleg nagyobb sebességel tágulhat mint c, sõt közvetlenül a big bang után volt egy ún. iflációs szakasz, amikor az univerzum felvúvódott a fénysebességnél nagyonsoxoros sebességgel.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#187
Az hagyján,hogy a gravitáció fénysebességû, de van ami még gyorsabb is!
"Egy csillagászcsoport megtalálta az univerzum legtávolabbi objektumát, ami a Földtõl 13,1 milliárd fényévre felrobbant csillag. A robbanás 640 millió évvel az õsrobbanás után következett be, a kozmikus õskorban, amikor az elsõ csillagok és galaxisok keletkeztek."
Ez azt jelenti, hogy az õsrobbanás anyaga sokkal gyorsabb!
Eltekintve a 640 millió évtõl, kb. egyszerre indultunk(?), és mi már 4,6 milliárd éve itt vagyunk, a fényünk mégis csak most ért utol!
Kéne már egy jó kvantumelmélet, ez így paradox. Egy helyes elmélet a vöröseltolódásra is egyértelmû választ adhatna.
"Egy csillagászcsoport megtalálta az univerzum legtávolabbi objektumát, ami a Földtõl 13,1 milliárd fényévre felrobbant csillag. A robbanás 640 millió évvel az õsrobbanás után következett be, a kozmikus õskorban, amikor az elsõ csillagok és galaxisok keletkeztek."
Ez azt jelenti, hogy az õsrobbanás anyaga sokkal gyorsabb!
Eltekintve a 640 millió évtõl, kb. egyszerre indultunk(?), és mi már 4,6 milliárd éve itt vagyunk, a fényünk mégis csak most ért utol!
Kéne már egy jó kvantumelmélet, ez így paradox. Egy helyes elmélet a vöröseltolódásra is egyértelmû választ adhatna.
#186
Elméletek kontra valóság:
Miért hiszik ezt vagy azt valóságosabbnak mint mást?
Itt a teljes novella:
Rajmond F. Jones : Zajszint (magyar)
Miért hiszik ezt vagy azt valóságosabbnak mint mást?
Itt a teljes novella:
Rajmond F. Jones : Zajszint (magyar)
#185
senki nem állítja h a rel. elmélet tökéletes, tudjuk h nem az, mert nem kvantumelmélet, hanem klasszikus. de pillanatnylilag ez a legjobb elélet. ha pedig valaki arra hivatkozik, h a rel. elméletnek valami ellentmond az nem azért van, mert isteníti azt, hanem azért, mert a rel. elmélet bizonyítottan helyesen magyarázza meg a jelenségeket (a nem kvantumosakat).
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#184
Pont a relativitáselmélet az, ami a mai világban a lehetõ legközelebb áll a tökéletességhez.
#183
Üdv mindenki
Bocsi hogy csak így beleszólok de fel kell vetni az ötletet hogy a relativitáselmélet nem feltétlenül tökéletes. Nem szabad csak arra hivatkozni hogy azért mert a relativitás elm. miatt nem lehet. Mindig kreativnak kell leni és el kell fogadni azt is ami nem felfogható a mai tudással. Hisz gondoljunk bele mit gondolt akkor Galilei amikor azt látta atávcsövén hogy a nap körûl forog a fõld. Ez egetrengetö dolog volt számára és nem mellékesen az egész akkori csillagászatot aláásta. Ez persze nem azt jelenti hogy én ifju fejjel kikezdem Einstein képleteit amik beváltak! Csupán egy relativ megoldás lehetöségét hozom fel.
Bocsi hogy csak így beleszólok de fel kell vetni az ötletet hogy a relativitáselmélet nem feltétlenül tökéletes. Nem szabad csak arra hivatkozni hogy azért mert a relativitás elm. miatt nem lehet. Mindig kreativnak kell leni és el kell fogadni azt is ami nem felfogható a mai tudással. Hisz gondoljunk bele mit gondolt akkor Galilei amikor azt látta atávcsövén hogy a nap körûl forog a fõld. Ez egetrengetö dolog volt számára és nem mellékesen az egész akkori csillagászatot aláásta. Ez persze nem azt jelenti hogy én ifju fejjel kikezdem Einstein képleteit amik beváltak! Csupán egy relativ megoldás lehetöségét hozom fel.
#182
a tömeg nem vonzza a dolgokat, és nincs grav. erõ sem az ált. relativitás elmélet szerint, hanem amit említettél is, a testek azért mozognak egymás felé, mert a téridõt a tömegeik meggörbítik ugy, ahogy, és abban mozognak úgy, ahogy.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#181
Igaz, h nem nekem írtál, de annyiban szeretnélek kijavítani, h az úgynevezett tér valójában nem létezik. Így nem is tud meggörbülni semmi. Drága fizikusaink pontosan azt sem tudják, mi okozza a tömeget.
A többi stimmel... 😄
A többi stimmel... 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce