Fénysebességû gravitáció
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1030
Szinte csak a "Haditechnikai Topic" megy. Mert oda rendes emberek járnak. <#szomoru1>
#1029
Milyen "jó" ez a rend és ez a csend!
aki kételkedik, az gondolkodik
#1028
Gondoltam, hogy volt elõzménye.
Akkor magamba beszélgetek. :O)
Egy másik fórumon hosszas várakozás után visszaengedték az egyik ismerõsömet.
kb. 24óránát nem szólt semmihez se hozzá. Ennek ellenére a következõ admin meglátta a nevét, hogy bent van, megint kizárta, bár nem követett el semmit.
Na befejeztem a témát.
Akkor magamba beszélgetek. :O)
Egy másik fórumon hosszas várakozás után visszaengedték az egyik ismerõsömet.
kb. 24óránát nem szólt semmihez se hozzá. Ennek ellenére a következõ admin meglátta a nevét, hogy bent van, megint kizárta, bár nem követett el semmit.
Na befejeztem a témát.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1027
A látszat ellenére ez itt most nem elõzmény nélküli kizárás volt. Exy sokat tett érte, hogy Cifu most már utazzon rá.
#1026
Már én is gondoltam rá.
Minden fórumon vannak emberek, akik így, vagy úgy megakadályozzák az elõremutató társalgást.
Nem tudom, hogy ezt ingyen teszik, vagy bizonyos díjazás ellenében?
Az utóbbi esetben, nekem is jó lenne valami mellék jövedelem. ;o)
Minden fórumon vannak emberek, akik így, vagy úgy megakadályozzák az elõremutató társalgást.
Nem tudom, hogy ezt ingyen teszik, vagy bizonyos díjazás ellenében?
Az utóbbi esetben, nekem is jó lenne valami mellék jövedelem. ;o)
aki kételkedik, az gondolkodik
#1025
Komolyan nem értem, hogy miért kell a termékeny beszélgetéseket sorozatosan félbeszakítani kizárásokkal. Mintha az lenne a cél, hogy ne jöjjenek ide az emberek beszélgetni. De akkor meg minek van fórum?
#1024
kipinil úgy látom itt befogták a szádat.
Egy másik fórumon én is jártam így, hogy nem tudtam kifejteni az érveimet.
Ezért az általad említett fórumon (azt is olvasom) várom a meggyõzõ érveket!
Ha meggyõzöl, én ide fogom írni.
Egy másik fórumon én is jártam így, hogy nem tudtam kifejteni az érveimet.
Ezért az általad említett fórumon (azt is olvasom) várom a meggyõzõ érveket!
Ha meggyõzöl, én ide fogom írni.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1023
Na többször meghallgattam.
Kiss János biológus többször megemlíti, hogy kb. 24órás (kicsit több) a biológiai óra.
Ezek után kíváncsi lennék ki (és hol) hallja a "29 órát"?
De a hülyeséget lehet terjeszteni. Ha azt írják oda: a biológiai óra 24 órás, "valamivel" kevesebben olvasták, hallgatták volna meg.
Kiss János biológus többször megemlíti, hogy kb. 24órás (kicsit több) a biológiai óra.
Ezek után kíváncsi lennék ki (és hol) hallja a "29 órát"?
De a hülyeséget lehet terjeszteni. Ha azt írják oda: a biológiai óra 24 órás, "valamivel" kevesebben olvasták, hallgatták volna meg.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1022
Hallgasd csak meg a tudóst. Meg fogsz lepõdni miket mond...
http://beszelgetes.com/
#1021
Bocs, nem emeltem ki, de azért nem mindegy milyen link.
Az ami bizonyítja. Az, hogy más fórumon szóba került és ilyen tartalom került beírásra az nem bizonyíték.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cirkadi%C3%A1n_ritmus
Enélkül, láttam leírva, hogy egy ember hallott egy embert beszélni aki... :O)
Az ami bizonyítja. Az, hogy más fórumon szóba került és ilyen tartalom került beírásra az nem bizonyíték.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cirkadi%C3%A1n_ritmus
Enélkül, láttam leírva, hogy egy ember hallott egy embert beszélni aki... :O)
aki kételkedik, az gondolkodik
#1020
tessék, itt egy link hozzá:
http://beszelgetes.com/node/433
A #49-ben megvan letölthetõen is. (A 22-es az)
Több linket nem adok, mert még a végén azthiszik reklámozom az oldalt.
http://beszelgetes.com/node/433
A #49-ben megvan letölthetõen is. (A 22-es az)
Több linket nem adok, mert még a végén azthiszik reklámozom az oldalt.
http://beszelgetes.com/
#1019
"sejtjeink beépített órája kb napi 29 órával számolnak"
Errõl jó lenne bõvebb infó, mert eddig ezt nem hallottam.
Errõl jó lenne bõvebb infó, mert eddig ezt nem hallottam.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1018
Kérdezd forrait. Õ ez tudja számolni is. Méghozzá -állítása szerint- meglehetõs pontossággal.
Engem csak egyvalami zavar. Ha ez a dolog igaz, akkor ugye folyamatosan csökken a forgási idõ. De akkor viszont nem innen származunk, hanem ide csak telepítettek minket. Ugyanis más tudományág kísérletébõl biztosra vehetõ, hogy sejtjeink beépített órája kb napi 29 órával számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az a bolygó ahonnan származunk, (vagy amire tervezve vagyunk) nemhogy gyorsabban, de sokkal lassabban forgott mint a Föld forog jelenleg.
Szóval bennem is vannak kételyek bõven, de úgytûnik a tudományos világban nincsen olyan intézmény, ami összegezné, összefogná a különbözõ tudományágak egymásnak ellentmondó anyagait, hogy aztán a végén válaszokat kapjunk ezekre a szerintem nagyon is izgalmas kérdésekre.
Engem csak egyvalami zavar. Ha ez a dolog igaz, akkor ugye folyamatosan csökken a forgási idõ. De akkor viszont nem innen származunk, hanem ide csak telepítettek minket. Ugyanis más tudományág kísérletébõl biztosra vehetõ, hogy sejtjeink beépített órája kb napi 29 órával számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az a bolygó ahonnan származunk, (vagy amire tervezve vagyunk) nemhogy gyorsabban, de sokkal lassabban forgott mint a Föld forog jelenleg.
Szóval bennem is vannak kételyek bõven, de úgytûnik a tudományos világban nincsen olyan intézmény, ami összegezné, összefogná a különbözõ tudományágak egymásnak ellentmondó anyagait, hogy aztán a végén válaszokat kapjunk ezekre a szerintem nagyon is izgalmas kérdésekre.
http://beszelgetes.com/
#1017
Tehát a forgás során állandóan (mozgási) energiát veszítünk (hõ formájában).
Ha a keringéssel szinkronba forgunk, akkor lényegében állunk és akkor a minimális az energiánk.
Még jó, hogy az olvadt kõzet elég jó csapágynak tûnik, ezért elég sokáig forog.
Ez alapján viszont minden bolygó távolodik a Naptól, nem csak a Föld - Hold egymástól.
Ez természetesen tisztán, csak körpálya esetén valósul meg. Más esetekben rezonanciák zavarják, csökkentik, erõsítik ezt a hatást.
Vagy tartják fent és akkor csak bizonyos stabil pályák maradnak meg.
Ha a keringéssel szinkronba forgunk, akkor lényegében állunk és akkor a minimális az energiánk.
Még jó, hogy az olvadt kõzet elég jó csapágynak tûnik, ezért elég sokáig forog.
Ez alapján viszont minden bolygó távolodik a Naptól, nem csak a Föld - Hold egymástól.
Ez természetesen tisztán, csak körpálya esetén valósul meg. Más esetekben rezonanciák zavarják, csökkentik, erõsítik ezt a hatást.
Vagy tartják fent és akkor csak bizonyos stabil pályák maradnak meg.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1016
"Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et.
Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hõ is keletkezik."
Foroghat az többet is mint 1. A lényeg, hogy a mézesgolyó-effektus lejátszódik, vagy sem. Minden jel arra mutat, hogy igen. Forrainak igaza van. Távolodunk.
Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hõ is keletkezik."
Foroghat az többet is mint 1. A lényeg, hogy a mézesgolyó-effektus lejátszódik, vagy sem. Minden jel arra mutat, hogy igen. Forrainak igaza van. Távolodunk.
http://beszelgetes.com/
#1015
Hát igen. Erre nem is gondoltam.
Ha a mag eredetileg nem forgott a Naphoz képest, akkor most se forog.
Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et.
Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hõ is keletkezik.
Lehetséges, hogy a Föld hõjének egy része innen, és nem radióaktiv bomlásból keletkezik.
A gravitációs fékezés (árapály) hatására ezek után természetes, hogy pont annyira fékezi le, hogy ne forogjon.
Ebben az esetben, ha tartja az irányt akkor a központi testrõl nézve pont 1 fordulatot tesz meg 1 keringés alatt.
Ha a mag eredetileg nem forgott a Naphoz képest, akkor most se forog.
Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et.
Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hõ is keletkezik.
Lehetséges, hogy a Föld hõjének egy része innen, és nem radióaktiv bomlásból keletkezik.
A gravitációs fékezés (árapály) hatására ezek után természetes, hogy pont annyira fékezi le, hogy ne forogjon.
Ebben az esetben, ha tartja az irányt akkor a központi testrõl nézve pont 1 fordulatot tesz meg 1 keringés alatt.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1014
Én ezt már sokszor végiggondoltam. A tudományt mára a dogmák õrzése mozgatja. Mivel azonban minden-mindennel összefügg, bármi ilyesmi dominószerû végigborulást jelentene. Ezért nem ismételnek meg kísérleteket. Ezért nem hajlandóak semmiféle új dolgot megvizsgálni. Nekem ez a véleményem. És hozzáteszem, sajnos. Ugyanis a tudománynak nem ez lenne a feladata...
http://beszelgetes.com/
#1012
A hold belsõ része már kiszáradt. Innen a kötött forgás.
http://beszelgetes.com/
#1011
Nézni érdekes ez a mézesgolyó.
Igaz fizikailag semmi pláne benne.
Egy nagyobb gömbön belül, a külsõ forgását simán lehet fékezni.
Ha te sétálnál egy gömbön belül, mozgásod sebességével befolyásolni tudnád a külsõ sebességét.
Amikor kerékpározol, kerékre vonatkozóan ezt teszed.
"Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön."
Jogos akkor ha van igazság.
Csak annyit kérek tõled, adjál neki igazat és gondold végig a következményeket!
Az eddig dokumentált megfigyelésekben nem változna semmi?
Ha igen, akkor az elmélete ellentmond a megfigyeléseknek.
Jelen pillanatban ezt az effektust csak ott és csak akkor és csak õ figyelte meg. Ezzel szemben van millió más megfigyelés.
Igaz fizikailag semmi pláne benne.
Egy nagyobb gömbön belül, a külsõ forgását simán lehet fékezni.
Ha te sétálnál egy gömbön belül, mozgásod sebességével befolyásolni tudnád a külsõ sebességét.
Amikor kerékpározol, kerékre vonatkozóan ezt teszed.
"Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön."
Jogos akkor ha van igazság.
Csak annyit kérek tõled, adjál neki igazat és gondold végig a következményeket!
Az eddig dokumentált megfigyelésekben nem változna semmi?
Ha igen, akkor az elmélete ellentmond a megfigyeléseknek.
Jelen pillanatban ezt az effektust csak ott és csak akkor és csak õ figyelte meg. Ezzel szemben van millió más megfigyelés.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1010
A garvitáció egészen egyszerû eszközökkel, megismételhetõ kísérletekkel megváltoztatható. Íme egy eklatáns példa:
http://www.youtube.com/watch?v=lFArgSxsvqo
http://www.youtube.com/watch?v=lFArgSxsvqo
http://beszelgetes.com/
#1009
A tehetelenség definiciója (még csak munkahipotézis!)
"A tehetetlenség: a tömeg- tudatú (vagy a tudatos- tömegû)testek önmagukra ható, saját tömeg(tudati?)vonzása."
Aminek pedig a tömeg(tudat) véges terjedési sebessége az oka, amely viszont a környezõ világ kompressziómodulusától (tömeg, vagy tudati) nyomásától is függ.
Adott univerziumra meghatározott mértékû, más univerzumokban más lasúbb, és gyorsabb is lehet.
Ha egy ilyen, az utóbbi elszáguld mellettünk, akkor a legcélszerübb leköpdösni, és gusztustalan dolgokat mutogatni utána, hátha felbosszantja õt.
"A tehetetlenség: a tömeg- tudatú (vagy a tudatos- tömegû)testek önmagukra ható, saját tömeg(tudati?)vonzása."
Aminek pedig a tömeg(tudat) véges terjedési sebessége az oka, amely viszont a környezõ világ kompressziómodulusától (tömeg, vagy tudati) nyomásától is függ.
Adott univerziumra meghatározott mértékû, más univerzumokban más lasúbb, és gyorsabb is lehet.
Ha egy ilyen, az utóbbi elszáguld mellettünk, akkor a legcélszerübb leköpdösni, és gusztustalan dolgokat mutogatni utána, hátha felbosszantja õt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1008
Ha ketten is mondjuk, sokkal könnyebb, már csak 3,5 Mrd embert kell, hogy egyedül meggyõzzek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1007
Próbálna persze a fizika is elszakadni a piaci valóságtól, csakhogy azt a vákuum felfúvásával törekszik megtenni, amit még a legképtelenebb ezotéria se tudna elképzelni!
Azt mondják a "zavarosban" könnyû halászni.
Ám csak a fizika tudhatja: hogy a "semmiben" még könnyebb!
Azt mondják a "zavarosban" könnyû halászni.
Ám csak a fizika tudhatja: hogy a "semmiben" még könnyebb!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1006
Tessék, itt a mézesgolyó:
http://www.youtube.com/watch?v=KuwTeZL_gzk
Az ejtõkísérletet pedig bármikor meg lehet ismételni. Tudományos volt, számlája van róla és nem estek le egyszerre. Ezek tehát tények. Az, hogy ki mit gondol és hogyan fejti meg a "nemestekleegyszerre" tényét, már vitatható. Én azonban nem akarom ezt vitatni. Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön. Világosan látható, hogyan próbálják semlegesíteni, kiröhögtetni, szõnyeg alá söpörni ezt a tényanyagot.:
Megtehetnék, hogy ellenõrzik? Igen.
Megtehetnék, hogy új elméletet állítanak fel rá? Igen.
Megteszik? Nem.
Ezen tessék elgondolkodni, ne pedig azon, hogy iszigyi megfejtése jó, -vagy nemjó.
http://www.youtube.com/watch?v=KuwTeZL_gzk
Az ejtõkísérletet pedig bármikor meg lehet ismételni. Tudományos volt, számlája van róla és nem estek le egyszerre. Ezek tehát tények. Az, hogy ki mit gondol és hogyan fejti meg a "nemestekleegyszerre" tényét, már vitatható. Én azonban nem akarom ezt vitatni. Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön. Világosan látható, hogyan próbálják semlegesíteni, kiröhögtetni, szõnyeg alá söpörni ezt a tényanyagot.:
Megtehetnék, hogy ellenõrzik? Igen.
Megtehetnék, hogy új elméletet állítanak fel rá? Igen.
Megteszik? Nem.
Ezen tessék elgondolkodni, ne pedig azon, hogy iszigyi megfejtése jó, -vagy nemjó.
http://beszelgetes.com/
#1005
Van "Fizika"- nagy betûs is! Amelynek azonban el kellene szakadnia a történetileg kialakult, "...kérek 1 kg tonhalat..." alapú fizikától.
Amire persze szintén szükség van, de a maga helyén, és korlátaival.
Amire persze szintén szükség van, de a maga helyén, és korlátaival.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1004
A Cassini rés a Szaturnusz USP pályájánál van!
Az alatta lévõ gyûrûk zuhannak, a fölötte lévõk pedig szépen távolodnak tõle. Azért van ott a rés!
Nagyon érdekes, igaz dolog ez, a fizika és a csillagászat együgyüsége miatt, amelyben nagyon hisztek- sokat veszítetek.
Meg kellene talán próbálni legyõzni a tehetetlenségeteket, és önállóan gondolkodni?
Magamról tudom, nem könnyû, de megéri.
Az alatta lévõ gyûrûk zuhannak, a fölötte lévõk pedig szépen távolodnak tõle. Azért van ott a rés!
Nagyon érdekes, igaz dolog ez, a fizika és a csillagászat együgyüsége miatt, amelyben nagyon hisztek- sokat veszítetek.
Meg kellene talán próbálni legyõzni a tehetetlenségeteket, és önállóan gondolkodni?
Magamról tudom, nem könnyû, de megéri.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1003
A bolygók csomósodási elméletérõl beszélsz?
Valamely többé- kevésbé rendezett porkorongban az egy égi mechanikai paradoxon (lásd gázbolygó gyûrûk)!
A ritkás porkorongból, ami a Nap körül maradhatott- nem csomósodhatott ki semmi! Mert amit a kezdetben (feltételezetten) kialakuló porfelhõbõl a még gyorsan forgó (2-3 óra periódussal!)Nap még a gázbolygók kiszakadása elõtt nem fúvott ki a messzeségbe, azt az elsõ, majd a többi belõle kiszakadó, óriás gázbolygó "seperte" össze!
Ugyanazok- elsõként a hatalmas Anonymus1, amely elszakadt a Naprendszertõl is, hagyta ránk az útján kikondenzálódott Plutót, és a Szednát, valamint az Oorth felhõ nagy szögben keringõ kisebb nagyobb objektumait, a meteorokat, üstököseket, kisbolygókat.
Mert azok ugyebár hogyan csomósodhattak volna szép gömbbé, ha nem lettek volna eleve olvadékok?
Szóval- ne írj nekem a "szedimentálásról".
Vagy ha írsz, írd inkább azt, hogy az megtörtént! Hiszen szemmel látható.
Csakhogy éppen a kiszakadó, és elrohanó gázbolygók külsõ burkának gyors lehülésekor. Hiszen elõször a szilárd részek kondenzálódnak, azután a víz, utána a metán. Nézz körül- így épül fel a Naprendszer!
De a fórumon, ahol te jól érzed még magad, az én errõl szóló topikomat, kirugták a tudományból, hogy legyen helye a banaliásitásoknak, és a sületlenségeknek.
Ja: és a szabadesés egyetemlegessége változó gravitációs potenciál esetén nem létezhet!
(Szeretnék láblécet írni- ahogy uwu- nál láttam. Hogy kell? uwu-segíts!)
Valamely többé- kevésbé rendezett porkorongban az egy égi mechanikai paradoxon (lásd gázbolygó gyûrûk)!
A ritkás porkorongból, ami a Nap körül maradhatott- nem csomósodhatott ki semmi! Mert amit a kezdetben (feltételezetten) kialakuló porfelhõbõl a még gyorsan forgó (2-3 óra periódussal!)Nap még a gázbolygók kiszakadása elõtt nem fúvott ki a messzeségbe, azt az elsõ, majd a többi belõle kiszakadó, óriás gázbolygó "seperte" össze!
Ugyanazok- elsõként a hatalmas Anonymus1, amely elszakadt a Naprendszertõl is, hagyta ránk az útján kikondenzálódott Plutót, és a Szednát, valamint az Oorth felhõ nagy szögben keringõ kisebb nagyobb objektumait, a meteorokat, üstököseket, kisbolygókat.
Mert azok ugyebár hogyan csomósodhattak volna szép gömbbé, ha nem lettek volna eleve olvadékok?
Szóval- ne írj nekem a "szedimentálásról".
Vagy ha írsz, írd inkább azt, hogy az megtörtént! Hiszen szemmel látható.
Csakhogy éppen a kiszakadó, és elrohanó gázbolygók külsõ burkának gyors lehülésekor. Hiszen elõször a szilárd részek kondenzálódnak, azután a víz, utána a metán. Nézz körül- így épül fel a Naprendszer!
De a fórumon, ahol te jól érzed még magad, az én errõl szóló topikomat, kirugták a tudományból, hogy legyen helye a banaliásitásoknak, és a sületlenségeknek.
Ja: és a szabadesés egyetemlegessége változó gravitációs potenciál esetén nem létezhet!
(Szeretnék láblécet írni- ahogy uwu- nál láttam. Hogy kell? uwu-segíts!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1002
Lehet az ütközés is.
De lehet még sok más ok is.
Pld. a kifúvások is megpördíthetik.
Vagy a világûr viszkozitása az árapály.
Vagy hogy lehül egy gáztömeg, átmérõje csökken, fordulata nõ.
- Miért forog a Föld 24 órával?
Mert lefékezõdött az árapály miatt! mondja bárki. (eddig gilt?)
- De mennyivel forgott kezdetben? 17-19 órával- mondják a paleontologusok, és a geofizikusok, (én meg, hogy másfél órával, ami a Hold kiszakadási sebessége a még képlékeny, olvadék Földbõl)
- Miért annyival? Ez a kérdés fel sem merül, nemhogy megválaszolást nyerjen. Talán valami ütközés miatt?
- Hogy lehet, hogy minden bolygó (kivéve Vénusz...) ennyivel forgott?
Ezt a kérdést sem teszik fel, én megválaszoltam, mégpedig a kiazakadás impulzusmegmaradásával, és a lehûléssel.
A bolygók csomosodási elmélete nem tesz fel kérdéseket, amelyeket nem tuid megválaszolni.
Hanem egyszerûen törli õket.
Kipinil felteszi a kérdést, mik azok a kis földméretû golyóscsák a Nap közelében? Pillanatok alatt megjelentek, sokáig ott vannak?
A válasz: letörlik õket, hogy képhibák.
A honlapomon azt a kérdést járom körül, pld. a mûvészettörténelemben, hogy az "Ember" csak azt veszi észre a képeken, amit már elmondtak róla neki. (ja, és amit szeretne látni rajta). Ha valami más is van azokon, azt a tudata ignorálja. Lelki vakságnak mondható ez.
Nincs ez másképpen a természet tudományokban sem: a matematikától kezdve a csillagászatban, stb. A dolgok ugyanis, sokféleképpen mûködnek, és megoldhatók- egy bizonyos határig.
Szerintem az a határ már eljött, és kell már arról írni.
Nincs is probléma. Írok.
De lehet még sok más ok is.
Pld. a kifúvások is megpördíthetik.
Vagy a világûr viszkozitása az árapály.
Vagy hogy lehül egy gáztömeg, átmérõje csökken, fordulata nõ.
- Miért forog a Föld 24 órával?
Mert lefékezõdött az árapály miatt! mondja bárki. (eddig gilt?)
- De mennyivel forgott kezdetben? 17-19 órával- mondják a paleontologusok, és a geofizikusok, (én meg, hogy másfél órával, ami a Hold kiszakadási sebessége a még képlékeny, olvadék Földbõl)
- Miért annyival? Ez a kérdés fel sem merül, nemhogy megválaszolást nyerjen. Talán valami ütközés miatt?
- Hogy lehet, hogy minden bolygó (kivéve Vénusz...) ennyivel forgott?
Ezt a kérdést sem teszik fel, én megválaszoltam, mégpedig a kiazakadás impulzusmegmaradásával, és a lehûléssel.
A bolygók csomosodási elmélete nem tesz fel kérdéseket, amelyeket nem tuid megválaszolni.
Hanem egyszerûen törli õket.
Kipinil felteszi a kérdést, mik azok a kis földméretû golyóscsák a Nap közelében? Pillanatok alatt megjelentek, sokáig ott vannak?
A válasz: letörlik õket, hogy képhibák.
A honlapomon azt a kérdést járom körül, pld. a mûvészettörténelemben, hogy az "Ember" csak azt veszi észre a képeken, amit már elmondtak róla neki. (ja, és amit szeretne látni rajta). Ha valami más is van azokon, azt a tudata ignorálja. Lelki vakságnak mondható ez.
Nincs ez másképpen a természet tudományokban sem: a matematikától kezdve a csillagászatban, stb. A dolgok ugyanis, sokféleképpen mûködnek, és megoldhatók- egy bizonyos határig.
Szerintem az a határ már eljött, és kell már arról írni.
Nincs is probléma. Írok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1001
Nem.
Ha fékezõdtek volna, akkor mindegyik fékezõdött volna.
Ha különbözõ képpen gyorsultak volna, akkor a Nap körüli keringésünk során (ami ténylegesen zuhanás a nap gravitációs terében) különbözõ sebességgel zuhannának a különbözõ elemek. A Föld anyaga szétválogatódott volna. Bizonyos anyagok elõrébb keringenének, mások hátrébb.
4,5 milliárd * pi*2*150 millió km csak nagyobb zuhanás, mint 130 méter? :o)
Ha fékezõdtek volna, akkor mindegyik fékezõdött volna.
Ha különbözõ képpen gyorsultak volna, akkor a Nap körüli keringésünk során (ami ténylegesen zuhanás a nap gravitációs terében) különbözõ sebességgel zuhannának a különbözõ elemek. A Föld anyaga szétválogatódott volna. Bizonyos anyagok elõrébb keringenének, mások hátrébb.
4,5 milliárd * pi*2*150 millió km csak nagyobb zuhanás, mint 130 méter? :o)
aki kételkedik, az gondolkodik
#1000
"A kisbolygó teniszpálya méretû. Mitõl gyorsulhatott így fel a forgása?"
Tegyük fel van a kezedben egy teniszütõ és egy labda.
Megütöd egyenesen, a labda nem pörög.
De mi történik, ha a labda nagy sebességgel érinti a földet?
Ezt természetesen csak az egyik oldalával tudja megtenni.
Iszonyúan megpördül. :O)
Nos ilyesmi súrlódás a kisbolygók között bármikor elõfordulhat és elõ is fordul.
Tegyük fel van a kezedben egy teniszütõ és egy labda.
Megütöd egyenesen, a labda nem pörög.
De mi történik, ha a labda nagy sebességgel érinti a földet?
Ezt természetesen csak az egyik oldalával tudja megtenni.
Iszonyúan megpördül. :O)
Nos ilyesmi súrlódás a kisbolygók között bármikor elõfordulhat és elõ is fordul.
aki kételkedik, az gondolkodik
#999
Vajon a Hold keringési sebessége nem fékezõdik az árapály miatt?
Ja, de az is külsõ hatás- a gravitáció miatt van- kiáltanátok fel!
És igazatok van!
Ám az ejtõtornyi mütyürök is pont ugyanarra a külsõ határa fékezõdhettek!
Ha pedig ezt a Holdra elhiszitek, akkor a mütyürükre miért nem?
Talán mert iszugyi kétségbeesett stratégiát választott, az állandó ismétléssel?
Én is azt teszem, kétségbeesek, és stratégiázok- mindhiába.
Ja, de az is külsõ hatás- a gravitáció miatt van- kiáltanátok fel!
És igazatok van!
Ám az ejtõtornyi mütyürök is pont ugyanarra a külsõ határa fékezõdhettek!
Ha pedig ezt a Holdra elhiszitek, akkor a mütyürükre miért nem?
Talán mert iszugyi kétségbeesett stratégiát választott, az állandó ismétléssel?
Én is azt teszem, kétségbeesek, és stratégiázok- mindhiába.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#998
Vajon a föld árapály forgásfékezõdése, amit pedig még a csillagászat is elfogad (ami szinte hihetetlen!), nem ilyen belsõ surlódás?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#997
Bnum: teljesen egyetértek veled, ha azt állitod, hogy a súlyos, és a tehetetlen tömegek egyenlõk, sõt-azonosak is.
Én csak a szabadesés egyetemlegességét tagadom, mert az mástól, pld. a surlódástól is függ.
Márpedig a külsõ surlódást senki nem tagadja!
Annak analógiája pedig a "belsõ surlódás".
Iszugyi azt mérte ki. Mert a próbatestek így vagy úgy, de nem egyszerre érkeztek le.
Legfeljebb nem megfelelõen interpretálja, amit én is kifogásoltam.
De egy részét az állitásának elfogadom. Azon veled is vitatkozhatnánk.
(A belsõ ellenálláson.)
Én csak a szabadesés egyetemlegességét tagadom, mert az mástól, pld. a surlódástól is függ.
Márpedig a külsõ surlódást senki nem tagadja!
Annak analógiája pedig a "belsõ surlódás".
Iszugyi azt mérte ki. Mert a próbatestek így vagy úgy, de nem egyszerre érkeztek le.
Legfeljebb nem megfelelõen interpretálja, amit én is kifogásoltam.
De egy részét az állitásának elfogadom. Azon veled is vitatkozhatnánk.
(A belsõ ellenálláson.)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#996
Kipinil: játszd be légyszi a "mézes lép" videót! Azaz a "mézes képet", a golyós fiúval!
Dehogy: a mézes golyót, a fiú képével!
Ez képet ad a belsõ ellenállásról.
Dehogy: a mézes golyót, a fiú képével!
Ez képet ad a belsõ ellenállásról.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#995
Már jeleztem, hogy pályán ez nem jelentkezik.
A tömegek belsõ surlódása (szerintem) létezõ dolog, analóg a külsõvel, hiszen a gravitáció belül is hat rájuk.
Hogy lehet, hogy ez nem jelentkezik?
A képen amit látunk, a sárga farkinca sehol nem a napszél irányába kanyarodik, mert arra a kék csóva, a sárga pedig messze nem pálya irányú. Talán a forgással van mindez kapcsolatban?
Ne feledd- a szabadesés egyetemlegessége esetén nem is lehetne farkinca, minden azonos pályán zuhanna! Egy porszem se eshetne le!
Magyarázd el, légyszi.
A tömegek belsõ surlódása (szerintem) létezõ dolog, analóg a külsõvel, hiszen a gravitáció belül is hat rájuk.
Hogy lehet, hogy ez nem jelentkezik?
A képen amit látunk, a sárga farkinca sehol nem a napszél irányába kanyarodik, mert arra a kék csóva, a sárga pedig messze nem pálya irányú. Talán a forgással van mindez kapcsolatban?
Ne feledd- a szabadesés egyetemlegessége esetén nem is lehetne farkinca, minden azonos pályán zuhanna! Egy porszem se eshetne le!
Magyarázd el, légyszi.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#994
"A 2008 HJ-jelû kisbolygó 42,7 másodperc alatt fordul meg tengelye körül, ami az eddig észlelt legrövidebb forgási periódus a Naprendszerben"
A kisbolygó teniszpálya méretû. Mitõl gyorsulhatott így fel a forgása?
A kisbolygó teniszpálya méretû. Mitõl gyorsulhatott így fel a forgása?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#993
Nem vagyok üstökös szakértõ.
Nekem megfelel qetuol magyarázata.
A lényeg minél kisebb a részecske és a töltésétõl is függõen lép külcsönhatásba a napszéllel, aminek hatására a csóvában szelektálódás is létrejön.
A valódi szél hatását is felhasználják ilyen célra.
Nekem megfelel qetuol magyarázata.
A lényeg minél kisebb a részecske és a töltésétõl is függõen lép külcsönhatásba a napszéllel, aminek hatására a csóvában szelektálódás is létrejön.
A valódi szél hatását is felhasználják ilyen célra.
aki kételkedik, az gondolkodik
#992
"Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl:
Nem egyszerre estek le."
Igen és te bizonyítva látod, hogy semmi más erõ nem hatott a kísérleti darabokra mint a gravitáció?
Csak gondold el mi történt volna HA igaza van és a különbözõ elemek különbözõ sebességgel esnek?
Akkor milyen eredmény született volna?
A kiértékelése se volt semmi, mivel a század másodperc kijelzõje, ami tükörben látszott és a számjegyek váltása nem volt szinkronban a 25kép/sec-es filmmel.
Tehát többnyire hiányos számjegyek tükörképe látszik.
A kísérlet eredménye (aminek én találkoztam a számszerûsített változatával is) közelebb volt a kaotikus mozgáshoz, mint bármi máshoz.
A lényeg, ha a mozgásuknak bármi köze lett volna a tömeghez, akkor, vagy egymáshoz képest el kellett volna mozdulni (a rendszámokkal arányosan, vagy más módon), vagy nem.
Ténylegesen az egyenletes mozgáshoz képest kisebb eltéréseket látunk.
Látunk kisebb nagyobb gyorsulást, kezdõ gyorsulást és vissza esést.
Ezt röviden egy külsõ zavarnak, indulási zökkenõnek, vagy billenés hatásának lehet minõsíteni és nem többnek.
Azon kívül ha a feltételezés igaz lenne, 10000 helyen lehetne észrevenni.
Csak gondoljátok el, mennyi helyen zuhannak 130m-nél nagyobb magasságból testek csak a Naprendszerben.
Akit érdekel talál az origon is kb 10000 hozzászólásból álló fórumot, az indexen még többet, de elõfordul más helyen is.
Egy biztos, ha én fizikus lennék és nem tudnám ezt az effektus 10 másik kísérlettel bizonyítani, akkor fognám a kis lapátot és elásnám magam.
Ennél egyszerûbb ha azt állítjuk, hogy nem engedik megismételni a kísérletünket abban a bizonyos toronyban.
Így nem derül ki, minden fizikához nemértõnek, hogy az eredeti állítás teljesen hibás. A fizikához kicsit, és jobban értöknek ez kezdettõl világos volt.
Utólag, hiányos információk alapján, lehet hogy több embert félre vezetett õ, vagy a hír.
Azért gondoljátok el, mi történne az ûrállomáson (ami zuhan a Föld körül)
ha igaza lenne? :O)
Nem egyszerre estek le."
Igen és te bizonyítva látod, hogy semmi más erõ nem hatott a kísérleti darabokra mint a gravitáció?
Csak gondold el mi történt volna HA igaza van és a különbözõ elemek különbözõ sebességgel esnek?
Akkor milyen eredmény született volna?
A kiértékelése se volt semmi, mivel a század másodperc kijelzõje, ami tükörben látszott és a számjegyek váltása nem volt szinkronban a 25kép/sec-es filmmel.
Tehát többnyire hiányos számjegyek tükörképe látszik.
A kísérlet eredménye (aminek én találkoztam a számszerûsített változatával is) közelebb volt a kaotikus mozgáshoz, mint bármi máshoz.
A lényeg, ha a mozgásuknak bármi köze lett volna a tömeghez, akkor, vagy egymáshoz képest el kellett volna mozdulni (a rendszámokkal arányosan, vagy más módon), vagy nem.
Ténylegesen az egyenletes mozgáshoz képest kisebb eltéréseket látunk.
Látunk kisebb nagyobb gyorsulást, kezdõ gyorsulást és vissza esést.
Ezt röviden egy külsõ zavarnak, indulási zökkenõnek, vagy billenés hatásának lehet minõsíteni és nem többnek.
Azon kívül ha a feltételezés igaz lenne, 10000 helyen lehetne észrevenni.
Csak gondoljátok el, mennyi helyen zuhannak 130m-nél nagyobb magasságból testek csak a Naprendszerben.
Akit érdekel talál az origon is kb 10000 hozzászólásból álló fórumot, az indexen még többet, de elõfordul más helyen is.
Egy biztos, ha én fizikus lennék és nem tudnám ezt az effektus 10 másik kísérlettel bizonyítani, akkor fognám a kis lapátot és elásnám magam.
Ennél egyszerûbb ha azt állítjuk, hogy nem engedik megismételni a kísérletünket abban a bizonyos toronyban.
Így nem derül ki, minden fizikához nemértõnek, hogy az eredeti állítás teljesen hibás. A fizikához kicsit, és jobban értöknek ez kezdettõl világos volt.
Utólag, hiányos információk alapján, lehet hogy több embert félre vezetett õ, vagy a hír.
Azért gondoljátok el, mi történne az ûrállomáson (ami zuhan a Föld körül)
ha igaza lenne? :O)
aki kételkedik, az gondolkodik
#991
Ami a "Gravitáció"
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#990
Szerintem mindez nem offtopik, mert a tömegvonzás, és a tehetetlenség lényegéhez vihet közelebb.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#989
Kedves Bnum.
"A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé.
Bár egy közbe jövõ Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja."
Hát permanens napkitörés lehetett az közel egy éven keresztül, ami így megkavarta az össze vissza lengedezõ porfarkincákat a hozzászólásod utáni képen.
Meglehetõsen zavarba ejtõ a hozzátartozó magyarázat is, amely a tiedtõl merõben eltérõ.
"magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösbõl, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösbõl, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog."
(Elég furán, és nem úgy, ahogyan írja)
Engem érdekelne, ha ezt tisztáznád qetuollal.
"A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé.
Bár egy közbe jövõ Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja."
Hát permanens napkitörés lehetett az közel egy éven keresztül, ami így megkavarta az össze vissza lengedezõ porfarkincákat a hozzászólásod utáni képen.
Meglehetõsen zavarba ejtõ a hozzátartozó magyarázat is, amely a tiedtõl merõben eltérõ.
"magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösbõl, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösbõl, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog."
(Elég furán, és nem úgy, ahogyan írja)
Engem érdekelne, ha ezt tisztáznád qetuollal.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#988
Nem az az érdekes, hogy a Vénusz retrográd forgású, a Merkur is lassan forog- annak valami más oka lehet. (A Merkurra pld. a Nap árapálya nagy).
Sokkal inkább az a kérdés, hogy a Hale-Bopp forgásperiódusa miért hasonlít a gázbolygókéhoz? Leginkább a Neptunuszéhoz, de a többihez is.
Valamely forgó égitestbõl kiszakadó tömeg ugyebár megörzi a perdületét.
Mivel addig az égitesttel együtt forgott, kis ráhagyással mondható, hogy azzal "kötött forgású volt. Amíg az égitest egésze egyet fordult, õ is pont annyit (ha csak szlipje nem volt, mint a gázbolygóknál). Így hozzárendelhetõ egy forgási, és egy keringési impulzusmomentum is, pont amilyen egy külön bolygóé is lenne!
Ha egy ilyen kiszakad a központi égitestbõl, és keringeni kezd körülötte, akkor is megõrzi összes impulzusmomentumát.
Mi történik ilyenkor? Gyorsul e a forgása, vagy lassul? Mi történik a központi bolygóval a kiszakadása miatt? Hogyan és mitõl változik késõbb a forgásuk? Milyen egyéb folyamatok kapcsolódnak!
Nos- ilyen és hasonló kérdésekre, amelyeket nemigen tesznek föl- keresnék a "Forgástörvények" a választ. (ilyeneket is számoltam)
Pedig ezek nélkül a naprendszer egyetlen porszemének a története sem lehet érthetõ!
Persze, ez se túl könnyû!
Lehet, hogy pont emiatt hagyott fel az ifjú fizikus nemzedék ennek a még feltáratlan területnek a kutatásával, és kezdett inkább bozonvadászatba?
Sokkal inkább az a kérdés, hogy a Hale-Bopp forgásperiódusa miért hasonlít a gázbolygókéhoz? Leginkább a Neptunuszéhoz, de a többihez is.
Valamely forgó égitestbõl kiszakadó tömeg ugyebár megörzi a perdületét.
Mivel addig az égitesttel együtt forgott, kis ráhagyással mondható, hogy azzal "kötött forgású volt. Amíg az égitest egésze egyet fordult, õ is pont annyit (ha csak szlipje nem volt, mint a gázbolygóknál). Így hozzárendelhetõ egy forgási, és egy keringési impulzusmomentum is, pont amilyen egy külön bolygóé is lenne!
Ha egy ilyen kiszakad a központi égitestbõl, és keringeni kezd körülötte, akkor is megõrzi összes impulzusmomentumát.
Mi történik ilyenkor? Gyorsul e a forgása, vagy lassul? Mi történik a központi bolygóval a kiszakadása miatt? Hogyan és mitõl változik késõbb a forgásuk? Milyen egyéb folyamatok kapcsolódnak!
Nos- ilyen és hasonló kérdésekre, amelyeket nemigen tesznek föl- keresnék a "Forgástörvények" a választ. (ilyeneket is számoltam)
Pedig ezek nélkül a naprendszer egyetlen porszemének a története sem lehet érthetõ!
Persze, ez se túl könnyû!
Lehet, hogy pont emiatt hagyott fel az ifjú fizikus nemzedék ennek a még feltáratlan területnek a kutatásával, és kezdett inkább bozonvadászatba?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#987
"...és renndeltetésszerû alkalmazása..."
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#986
Amit egyébként még hiányolok a fizikában, és a csillagászatban, az a forgástörvények összefoglalása, és rendeltetésszerû összefoglalása.
Amelyek itt- ott, a különbözõ tudományágakban nyomokban még ugyan fellelhetõk, azonban alkalmazási lehetõségeik korántsem általánosak.
Csak a fizikának elõbb össze kellene õket "gyûjtenie". Meg a filozófiának is, mert mindenütt az az alap.
Szóval én hiányolom azt, hogy az égitestek, köztük az üstökösök forgásperiódusának alakulásával nem foglalkoznak sehol.
Hát nem furcsa, hogy szinte minden bolygó és égitest forgássebessége a naprendszerben <25 óra alatt változik? Még ez az üstökös is. Mitõl van ez így? Hogyan változik?
Mondom- az a fizikus és csillagász-növendék járna a legjobban, aki azok klasszikus, már elhagyott ágaira fordítja az erõfeszítéseit.
Hadd kergessék a többiek a részecskéket, amelyekbõl azonos tudati töltésük esetén is sok millió lehet. Amennyi csillag sincs az égen.
Amelyek itt- ott, a különbözõ tudományágakban nyomokban még ugyan fellelhetõk, azonban alkalmazási lehetõségeik korántsem általánosak.
Csak a fizikának elõbb össze kellene õket "gyûjtenie". Meg a filozófiának is, mert mindenütt az az alap.
Szóval én hiányolom azt, hogy az égitestek, köztük az üstökösök forgásperiódusának alakulásával nem foglalkoznak sehol.
Hát nem furcsa, hogy szinte minden bolygó és égitest forgássebessége a naprendszerben <25 óra alatt változik? Még ez az üstökös is. Mitõl van ez így? Hogyan változik?
Mondom- az a fizikus és csillagász-növendék járna a legjobban, aki azok klasszikus, már elhagyott ágaira fordítja az erõfeszítéseit.
Hadd kergessék a többiek a részecskéket, amelyekbõl azonos tudati töltésük esetén is sok millió lehet. Amennyi csillag sincs az égen.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#985
Egyben azonban nem értek egyet kipinillel: hogy egyes intézmények a kolosszális tudásukat rejtegetik...
Mert szerintem inkább a kolosszális tudatlanságukkal hencegnek.
Mert szerintem inkább a kolosszális tudatlanságukkal hencegnek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#984
Az bizonyára igaz, hogy a filmfelvételen nem egyszerre estek le a minták.
Sõt, iszugyi korrelációt talált a tömeghiány, és az eltérések között.
No már most, mert jelenleg nincs olyan elmélet (az enyémen kivül), ami ezt lehetõvé tenné, a tehetetlen tömeg azonosságának sérelme nélkül, a kísérletet elbagatelizálják.
Márpedig egy ejtõkísérletet nem lehet mással helyettesíteni, csak azzal.
Így kipinilnek tök igaza van, csak lehet, hogy a tudósok megitélése nem tökéletes nála.
Mert lehetne rosszabb is.
Sõt, iszugyi korrelációt talált a tömeghiány, és az eltérések között.
No már most, mert jelenleg nincs olyan elmélet (az enyémen kivül), ami ezt lehetõvé tenné, a tehetetlen tömeg azonosságának sérelme nélkül, a kísérletet elbagatelizálják.
Márpedig egy ejtõkísérletet nem lehet mással helyettesíteni, csak azzal.
Így kipinilnek tök igaza van, csak lehet, hogy a tudósok megitélése nem tökéletes nála.
Mert lehetne rosszabb is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#983
"Az alap tévedése az volt, hogy különbözõ anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben.
Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különbözõ képpen gyorsulnak a gravitációs térben.
A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején.
Ezért jó eredményt nem kaphatott."
Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl:
Nem egyszerre estek le. Pedig eddig ebbõl indult ki a tudomány. Érdekes módon eddig passzoltak is ehhez az intézményes tudomány képletei. Most, hogy Ö a saját pénzén tudományosan bebizonyította, hogy nem egyszerre esnek le, valaminek változnia kellett volna. Ez a változás elmaradt. Miért? Szerinted?
Én megmondom miért. mert ez is egy dominó-effektust indítana el és ehhez gyávák a tisztelt intézményes tudomány tudós urai. Ezért.
Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különbözõ képpen gyorsulnak a gravitációs térben.
A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején.
Ezért jó eredményt nem kaphatott."
Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl:
Nem egyszerre estek le. Pedig eddig ebbõl indult ki a tudomány. Érdekes módon eddig passzoltak is ehhez az intézményes tudomány képletei. Most, hogy Ö a saját pénzén tudományosan bebizonyította, hogy nem egyszerre esnek le, valaminek változnia kellett volna. Ez a változás elmaradt. Miért? Szerinted?
Én megmondom miért. mert ez is egy dominó-effektust indítana el és ehhez gyávák a tisztelt intézményes tudomány tudós urai. Ezért.
http://beszelgetes.com/
#982
Ha a szabadesés egyetemlegessége igaz lenne, akkor az üstökösnek nem lenne csóvája. Ahogyan a földnek sincs. Vagy van neki? Talán egy pici van, ki tudja? Amit a mikro-nano Pa napszélnyomás fúj ki belõle?
Az üstökös esetén egy ötven kilométer átmérõjû magból, 10 cse távolságra, valahol a Szaturnusz körül? Ráadásul az üstökös jóval nagyobb, karakteres tömegvonzása (~0,01 m/s^2) ellenében?
Lehet, hogy ezt a távcsövükkel számolták, mert nem volt még abakuszuk sem?
A HaleBopp üstökös magja forog, ~11,6 óra a periódusa. Az ebbõl származó centrifugális gyorsulása jelenleg is csupán csak egy nagyságrenddel kisebb (0,001 m/s^2), mint a tömegvonzása.
Az USP- kritérium pályája emiatt jelenleg csak ~ 57,8 km, alig nagyobb, mint a sugara! Ami azon kivül jut, azt mindent távolit!
Pedig a forgási periódusa változó- az útja során a bolygók és a Nap árapálya változtatja. Korábban sokkal kisebb is lehetett, amitõl az USP pálya benne magában haladhatott! Nem csoda tehát, ha a magja kettétört, és bõségesen bocsát ki magából port, és részecskéket.
Már százszor leírtam, mi az, hogy USP, és hogy miért fontos!
Bármihez fordulunk az égbolton, az árapályt megtaláljuk!
A szabadesés egyetemlegességének sérüléséért is õ a felelõs, nem a tehetetlen tömeg változása.
Egyszerûen: lyukas a csillagászat, mert lyukasabb a fizika.
No!
Amit mondtam, úgy vagyon!
Az üstökös esetén egy ötven kilométer átmérõjû magból, 10 cse távolságra, valahol a Szaturnusz körül? Ráadásul az üstökös jóval nagyobb, karakteres tömegvonzása (~0,01 m/s^2) ellenében?
Lehet, hogy ezt a távcsövükkel számolták, mert nem volt még abakuszuk sem?
A HaleBopp üstökös magja forog, ~11,6 óra a periódusa. Az ebbõl származó centrifugális gyorsulása jelenleg is csupán csak egy nagyságrenddel kisebb (0,001 m/s^2), mint a tömegvonzása.
Az USP- kritérium pályája emiatt jelenleg csak ~ 57,8 km, alig nagyobb, mint a sugara! Ami azon kivül jut, azt mindent távolit!
Pedig a forgási periódusa változó- az útja során a bolygók és a Nap árapálya változtatja. Korábban sokkal kisebb is lehetett, amitõl az USP pálya benne magában haladhatott! Nem csoda tehát, ha a magja kettétört, és bõségesen bocsát ki magából port, és részecskéket.
Már százszor leírtam, mi az, hogy USP, és hogy miért fontos!
Bármihez fordulunk az égbolton, az árapályt megtaláljuk!
A szabadesés egyetemlegességének sérüléséért is õ a felelõs, nem a tehetetlen tömeg változása.
Egyszerûen: lyukas a csillagászat, mert lyukasabb a fizika.
No!
Amit mondtam, úgy vagyon!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#981
A Hairou obszervatórium képei óriási poszterméretûek. Nincsenek pixelhibák, sem meteorológiai léggömb. Egyébként pedig nyilvánosak. naponta letöltheted az aktuális képeiket.
"Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínûségû, hogy elég hátul van a sorban."
Mondtam, hogy próbálj elõítéletek nélkül vizsgálódni. Látom ez nem sikerült. Mit mondhatnék, talán azt, hogy az általad vélt valószínûség nem befolyásolja a valóságot.
"Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínûségû, hogy elég hátul van a sorban."
Mondtam, hogy próbálj elõítéletek nélkül vizsgálódni. Látom ez nem sikerült. Mit mondhatnék, talán azt, hogy az általad vélt valószínûség nem befolyásolja a valóságot.
http://beszelgetes.com/