Tudományos tévedés

Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy forrás nélkül Einsteinre hivatkozni lehet, hogy rövid távon hasznosnak tûnõ hatásvadászat, ellenben csúnyán pofára lehet vele esni.

Egyébként jellemzõen az "alternatívok", meg a vallási fundamentalisták szokása, a valódi Einstein-idézetek pontatlan/hiányos idézésével és félremagyarázással együtt.

Ezzel sem akartam semmit mondani, csak megjegyeztem lábjegyzetként...

Ez így van. Gyakori jelenség.
Bár speciel ezt az idézetet is gyakran mondogatta az öregfiú..

Hányszor hívjam fel a figyelmed arra, hogy a bulvársajtó baromira nem ugyanaz, mintha a cikket olvasnád?

Az meg kit lep meg, hogy a média arról és azt mond, amirõl és amit akar?

Szal akkor ezzel az egésszel mit is akartál mondani? Hogy nem néztél utána az eredeti cikknek? Oké, és?

Kedves DronkZéró!

Egyrészt sorozatban gyártanak gravitációs térerõsség mérõket, mint ahogyan interferométereket és még számos "különlegesnek" tûnõ mérõmûszert.
Másrészt valóban így mûködik a skálázás. Van érzékenyebb és olcsóbb kevésbé érzékenyebb.
Általános érvényû szabály a "legkisebb kényszer elve". A fizikai folyamatok így az emberi folyamatok is a legkisebb kényszer irányában haladnak.

Az persze mindig jó kérdés, hogy ez a bizonyos legkisebb kényszer éppen merre és miért éppen arra tereli a folyamatot.

"Egyébként tévedsz, hogy a gyártónak nem lenne érdeke a végtelen pontosságú mérõmûszer:"..

Nos, miután a legkisebb kényszer elvének ellent mondana, ezért nem áll érdekében.

Egyébként mindegy, hogy én tévedek-e. Fõleg akkor amikor másik emberrel-emberekkel beszélgetek.
Hiszen mindegyikünk tudja, hogy egyikünk sincs az Isteni tudás birtokában. Ezért éppen úgy tévedhet az is aki azt állítja, hogy téved a másik.
Ezért legközelebb sokkal szebben mutatna, ha odabiggyesztenéd, hogy "szerinted", azaz "Szerinted tévedek."
Így legközelebb kevésbé lesz égõ a számodra, hogy úgy kiáltottad ki a tévedésemet, hogy közben minden mondatod tévesnek bizonyult.

"Mert az olyan baromi menõ, ha Einsteinre hivatkozunk."

Számomra Einstein nélkül is "baromi menõ" volt. Szóval ki az akit el lehet vakítani egy Einsteinre való hivatkozással? ... Egy biztos, téged meg lehet zavarni.

Tessék, egy kis hétköznapi tudomány, annak akiknek példa kell arra, hogy mirõl beszélünk: Gazdasági növekedést vagy klímaváltozást szeretnénk?

Az idézet az sg.hu nyitóoldaláról van:

"Lehetetlen a globális gazdasági növekedés folytatása, ha a nemzeteknek meg kell oldaniuk az éghajlatváltozás problémáját, figyelmeztet egy kutatás."

Kutatás, meg kutatók, de hol van itt a tudomány? Ki tudja. De nem is ez a lényeg, hanem hogy ki mit hisz. És ha a kutató mondja, aki nyilvánvalóan racionális objektív elfogulatlan tudós szakember, akkor az úgy is van. Úgyhogy lehet választani: megszorítások, vagy elsöpörnek minket a természeti erõk. Hát, ha így fogalmazódik meg a kérdés, akkor még a hülye is tudja hogy mit kell választania: jöhet a megszorítás.

Tudományos tévedés? Vagy csak társadalomformálás valós idõben? Megfogalmazás kérdése.

Rengeteg dolgot tulajdonítanak Einsteinnek, amit soha nem mondott. Mert az olyan baromi menõ, ha Einsteinre hivatkozunk.

Igen, szerintem is értékes gondolat. Albert Einsteinnek tulajdonítják.

Kedves Sz4bolcs!
Olvass figyelmesebben! Én ezt írtam:
" Ha mégis így érezted, akkor bizonyára belül úgy érezted, hogy valahol van némi igazság a mondataimban."

és nem azt, hogy igazam lenne.

Az viszont igaz, hogy a reagálásoddal jellemezted a saját lelkületedet.

Egyben jó példát adtál arról amit idéztem. A hozzászólásod azt tükrözi, hogy benned hogyan képezõdtek le az általam idézett gondolatok.

Most akkor váltsunk témát? Muszáj? <#smile>

Egyébként nem volt konszenzus, nem is ezért hoztam szóba.

"Ez ugyanazt jelenti mintha leírnád, hogy hülyeséget mondtál. Az én álláspontom fix, te meg rámutattál, hogy változik. Hol van ebben az értelem?"

Mindegy, felejtsd el, nem találom, hogy mikor beszélgettünk errõl. Anélkül meg felesleges erre karaktert pazarolni.

Még az is lehet, hogy összekeverlek valakivel.

"Nem errõl szól, de ezt már részletesen kitárgyaltuk hónapokkal ezelõtt."

Volt konszenzus?

Másrészt, miért nem? A tudomány arra irányul, hogy az objektív világról alkosson olyan modellt, ami azt jól leírja. De az egész a tudósok szubjektív világán keresztül lehet csak hozzáférni.
PONTOSAN EZÉRT kell publikálni, reprodukálni, ellenõrizni az eredményt, mert egyetlen kutató vagy kutatócsoport eredménye tartalmazhat szubjektív elemeket, amiket ki KELL küszöbölni.

A tudomány ezen jellemzésével egyetértesz?

Mindenki arra asszociál, amire akar. Meg amire tud. <#hehe> (Azért ez a smiley, hogy szép legyen a sorminta.)

"Az is le lett szögezve, hogy kiirtják vele az embereket, meg hogy biológiai fegyver, és különben is csip van benne. Aztán valahogy mégse."

Erre megint csak azt tudom mondani, hogy mi közöm nekem ehhez az egészhez? Tõlem azt kérdezd, amit én állítok. Ezt nem én állítottam, nem is tudom az álláspontot megvédeni. Tanulj meg különbséget tenni fórumozó és fórumozó között, ahogy forrás és forrás között is biztos különbséget teszel.

De pont itt van a kutya elásva. Ezt a különbségtételt neked kell megtenni. Senki se fogja a kezedet, és magyarázza el, hogy abból a sok szemétbõl amit hallasz, mi igaz, és mi hamis. Ez az élet szépsége. És ahogy arra a Zeitgeist kapcsán is sokan célozgatnak (nekem szimplán gyanús a dolog egyelõre) a hatalom direkt kavarja a szart. Nem könnyíti meg a dolgodat akkor mikor a valóságot manipulálgatókat próbálod nyakon csípni.

Ezért kevés forrás van amit fenntartások és magyarázat nélkül ajánlani merek. A legtöbb forrással úgy vagyok, hogy érdemes megnézni, de még mindig meg kell szûrni azokat (mindenhonnan lehet tanulni valamit). Az egyik forrás amivel eddig szinte 100%-ban meg voltam elégedve, az a Wade Frazier oldala. Történelemmel és gazdasággal foglalkozó írásait ajánlom nagyon. Az emberrõl magáról is sokat meg lehet tudni.

Természettudós lelkületû embereket lehet a hõszivattyúkkal és szabad energiával kapcsolatos részek fognak érdekelni majd (hõszivattyúkról van szó itt is). Részletesen leírja hogy hogyan tették tönkre a vállalkozásaikat. De ezen témákat csak megemlítem (!) véleményt nem mondanék, ha nem muszáj.

"Azt fejtegettem annak idején, hogy az objektív valósághoz úgy lehetne közelebb kerülni, ha minél több szubjektív valóságot megvizsgálnánk, és megalkotnánk ebbõl egy olyan modellt, ami minden szubjektív valóságot kielégít. Ha nem is teljesen, de legalább annyira, ahogy az a tudományban elfogadott."

-Philip K. Dick egyik könyvében hasonlóan mûködik a tudomány.. ...csak ott a kocsikat imával javítják. <#hehe>

Csak azért mert én leírtam, nyilvánvalóvá vált bárki számára is bármi? Nem? Akkor meg? Vagy ha esetleg NEKED egyedül leesik a tantusz, akkor mi van? Még mindig semmi. +1 ember aki lehet hogy tud valamit, de lehetõsége nincs semmire. Nem oszt, nem szoroz. Nem éri meg velünk foglalkozni.

Na. De ha lenne egy TV adóm, ami minden este 8-tól adna egy órás mûsort ahol az emberiség alap tévedésein végigmennénk szépen, és ezt a mûsor minden egyes alkalommal mondjuk 100 millió ember nézné, na az más kérdés lenne.

És talán most már azt is tudod, hogy miért nem esik szó ilyen témákról a TV-ben.

Az is le lett szögezve, hogy kiirtják vele az embereket, meg hogy biológiai fegyver, és különben is csip van benne. Aztán valahogy mégse.
Az oltásos kampány sikeres volt, már most elegen be vannak oltva ahhoz, hogy ne legyen komoly gond. Egyébként én sem oltattam be magam, nem láttam értelmét.

Mégis csak sántít valami.
ha ez ennyire valós és fontos, miért nem tüntetnek el téged?
Bujkálsz? Kijátszod õket? Sokszor támadnak?

Te kb. semmit se tudsz arról, hogy hogyan mûködik az egész. Soha semmit el se olvasol, ha elolvasod, nem érted... De azt kijelented, hogy "ha igazat beszélnél, nem beszélnél, sõt szóba se kerülne". Van egy rossz hírem: nagyon sokan tudják hogy mi folyik a világban. És mire megyünk vele? Mire mentünk azzal, hogy a H1N1 hisztéria elején azonnal leszögeztük, hogy hülyeség oltatni? Na, mire? Várom a válaszod.
Bár ez lehet rossz példa, mert végül bebukták az egészet, még a WHO-t is nekiálltak faggatni, hogy mire fel beszél hülyeségeket, de legalább láthatod, hogy nem minden ember birka és bármit nem lehet lenyomni az emberek torkán. De az is biztos, hogy mindez nem rajtad múlik!

Ez ilyen próféták-féle hablaty: "Baze ez leállt velem vitázni. -> Akkor nekem aztán igazam van."

Nézd, ez nem általános iskola. Mondatot akarsz elemezni? Miért? Megint kötözködsz, mi? Ennyit tudsz hozzátenni a vitához, igaz?

"Mert senki számára nem válhat nyilvánvalóvá, hogy a világhatalom egypólusú."

A "nyilvánvalóvá válás" kifejezés mond neked valamit? Te nem tudod, hogy a világ egypólusú, mert az nem nyilvánvaló, és te csak azt veszed észre, ami nyilvánvaló. Tudod, mint a hidak. Azokat nehéz félremagyarázni. De a világ kicsit bonyolultabb.

Ha igazat beszélnél, nem beszélnél, sõt szóba se kerülne.
Mindenki boldog tudatlanságban élne, és nem derülne ki soha.

"Sehová. Csak megállapítottam a dolgot."

Ez ugyanazt jelenti mintha leírnád, hogy hülyeséget mondtál. Az én álláspontom fix, te meg rámutattál, hogy változik. Hol van ebben az értelem?

"Hát bizony a tudomány errõl szól."

Nem errõl szól, de ezt már részletesen kitárgyaltuk hónapokkal ezelõtt.
Egyáltalán miért jött elõ ez a téma, és hirtelen miért nem arról beszélünk, amirõl eddig? Ja, emlékszem. Albertus felvetett valamit. <#bohoc>

Nem annyira, téged kihagytak, tehát hazudsz.<#vigyor3>

Ez, hogy mindent vizsgálnak, egy teória, és nem tény. Lehet benne hinni, vagy lehet azt mondani, hogy ez kétséges.

Te nagyon is jól tudod azt, hogy valójában nem tudod. Ha tudnád, nem lenne smiley az írásod végén.
Ergo nagyon is jó munkát végeznek a központosítók.

"Elmagyaráznád, hogy hova akarsz kilyukadni?"

Sehová. Csak megállapítottam a dolgot.

"ha minél több szubjektív valóságot megvizsgálnánk, és megalkotnánk ebbõl egy olyan modellt, ami minden szubjektív valóságot kielégít. Ha nem is teljesen(...) Ez a modell lenne a mindenki által elfogadott valóságmodell."

Hát bizony a tudomány errõl szól. Akik ezt csinálják, azok neked valamiért büdösek. Feloldhatnád ezt az ellentmondást, igazán!

Ne szûkítsd már le a kérdést. Ez a tudományos tévedés topik, nem a természettudományos tévedés topik.

Egyébként meg az alapkutatásra (erre egy másik hsz-ben hivatkozol) is az vonatkozik ami a többire, abban a pillanatban, hogy azt a kutatást egy olyan külsõs finanszírozza, aki/ami az alapkutatás eredményeit saját céljaira kívánja felhasználni.

Mondhatnál 2-3 példát arra, hogy milyen alapkutatás nem gyûrûzik be soha a társadalom vérkeringésébe (azaz a megbízó nem tudja felhasználni saját céljaira). Csak hogy érthetõ legyen az álláspontod.

Sõt, most már én is tudom. Valamit nagyon rosszul csinálnak ezek a központosítók.

"Mert senki számára nem válhat nyilvánvalóvá, hogy a világhatalom egypólusú."
Akkor te ezt honnan tudod ilyen biztosan?
Ha még te is megtudhatod, akkor hogy lehet titkos? <#guluszem1>

"Mindent vizsgálnak, amit lehet."

Na ez az!!! Szép volt, jó volt Zéró!

"Egyébként tévedsz, hogy a gyártónak nem lenne érdeke a végtelen pontosságú mérõmûszer: nagyon gyorsan kicsinálná a konkurenciát és monopolhelyzetbe kerülhetne egy ilyen elõrelépéssel."

Jól tippelek, hogy ez megint nem a szakterületed? Ne legyél naiv. De legalább ne próbáld meg a tudományt érintõ elméleteidet politikával és gazdasággal kapcsolatos nézeteiddel megtámogatni.

Sose cél nagyon gyorsan kicsinálni a konkurenciát. Elég a picit jobb. Elég a pont annyival jobb hogy az adott cég még talpon maradjon.
De persze ez csak elméleti kérdés, hiszen a piacon nincs is konkurencia. A világ globalizálódik - huh, micsoda szót gyártottam le itt a rím kedvéért - azaz nem, hanem centralizálódik. Centralizáció. Ismerõs? Egyre kevesebbek irányítanak egyre több mindent. Ilyen körülmények között nem csinálja ki senki a másikat. Nem csak azért mert úgyis egy kézben vannak a cégek, hanem azért sem, mert akkor a piacgazdaság nevû színjáték fenntartása érdekében az állam beavatkozna, és mesterségesen gyártana konkurenciát. Mert senki számára nem válhat nyilvánvalóvá, hogy a világhatalom egypólusú.

"Szerintem sokkal fontosabb annak a tartalma amit mondtak. Még az is sokszor mellékes, hogy aki mondta az kicsoda, micsoda."

Ez is fontos gondolat, attól teljesen függetlenül, hogy mi a szövegkörnyezet.

"A tudás az az objektív valóságnak az emberi tudatban képzõdõ szubjektív leképezése.." .V.I.L.
Errõl van szó. Miért kell úgy csinálni, mintha ez nem így lenne?

...majd...

Te csinálsz úgy, mintha nem létezne objektív valóság, vagy megismerhetetlen lenne... De most vissza nem keresem az errõl szóló vitánkat... Neked az volt akkor az álláspontod, hogy ilyen nem létezik, csak hit van. Remélem rémlik...

Elmagyaráznád, hogy hova akarsz kilyukadni?

Én mindig is azt állítottam, most is, hogy objektív valóság van. Csak mi nem tudunk róla. Mind az objektivitással, mind a teljességgel problémáink vannak. Mi kizárólag a szubjektív rész-valóságunkról tudunk. Azt fejtegettem annak idején, hogy az objektív valósághoz úgy lehetne közelebb kerülni, ha minél több szubjektív valóságot megvizsgálnánk, és megalkotnánk ebbõl egy olyan modellt, ami minden szubjektív valóságot kielégít. Ha nem is teljesen, de legalább annyira, ahogy az a tudományban elfogadott. Ez a modell lenne a mindenki által elfogadott valóságmodell. Ráadásul ez még tudományosan is hangzik. (Utóbbi mondatba nem belekötni!)

A végtelen egy elméleti fogalom, így a kérdésed is elméleti.

Egyébként nem mondod komolyan, hogy gravitációs térerõsséget mérõ készüléket szériában gyártanak?

Egyébként tévedsz, hogy a gyártónak nem lenne érdeke a végtelen pontosságú mérõmûszer: nagyon gyorsan kicsinálná a konkurenciát és monopolhelyzetbe kerülhetne egy ilyen elõrelépéssel.

"Meg légy oly kedves, ne akard már megszabni, hogy mirõl beszélhetek"

Na látod? benned így képzõdtek le a mondataim. Pedig csupán a saját véleményemet írtam le.
Ha most elemeznéd, hogy ennek ellenére miért érezted úgy, hogy kötelezõek rád is az én mondataimban szereplõ intelmek, akkor a saját tudatalattid jelzéseinek nyomára is rábukkanhatnál.

Dehogyis határozom meg azt, hogy Te mirõl beszélhetsz! Ha mégis így érezted, akkor bizonyára belül úgy érezted, hogy valahol van némi igazság a mondataimban.

Egyébként a példádra..

A gravitációs térerõsséget mérõ készülék pontosságát célzó fejlesztésnek mi lehet az eredménye?

Az alkalmazónak az lenne az érdeke, hogy elsõre a végtelen pontosságú eszközt kapjon, de ez ütközik a tervezõ-gyártó érdekével, és mindazokéval akik nem rendelkeznek a végtelen pontosságú eszközzel és nem tudják megszerezni sem..

Szerinted így milyen pontosságú eszközöket lehet elérni a piacon?

Igen, de a történelem nem is természettudomány.

Tekintve, hogy remarkkal volt már errõl vitám, nem lényegtelen a dolog. Nem árt tudni, ha a vitapartner véleménye változik a témában.

Meg légy oly kedves, ne akard már megszabni, hogy mirõl beszélhetek! Oké, hogy szerinted fontosabb más, szerintem meg ez volt fontos. Pont.

Nos, amit írtam, azt minden emberi tevékenységre érvényesnek gondolom.
Az alapkutatásokra éppen úgy, mint a piaci bevásárlásra.

Mindig valakinek az érdeke és más valakinek az érdekével szemben áll minden felismerés.

Gondolj csak bele! Ha mindenki az objektív valóság megismerésére törekedne, akkor nem lenne történelmünk.

Kedves DronkZero!

"Te csinálsz úgy, mintha nem létezne obje"..

Komolyan úgy gondolod, hogy lényeges kérdés az, hogy a másik mit tesz?
Ha mindenki folyton a másikra mutogat, akkor mutogatásból állnak a beszélgetések.

Szerintem sokkal fontosabb annak a tartalma amit mondtak. Még az is sokszor mellékes, hogy aki mondta az kicsoda, micsoda.

Na ezért kellett volna konkretizálni, hogy akkor most mirõl van szó konkrétabban.

Mert én speciel alapkutatásokra gondoltam, nem egy egyszerû mérésre.

Könnyen érthetõ példaként:
Kutatási téma: Merrefelé esnek a dolgok, ha magukra hagyjuk õket?
Megvásárolt hamis válasz: Felfelé.

Na _ilyen_ eredményekre sztem senkinek nincs szüksége.

Nos, ezt pont olyannak látom, mint az itteni beszélgetéseket.

Vannak akik önös érdekeik miatt mindent elkövetnek, még a szabályok megsértését is, ahhoz, hogy az "eredmény" az õ valós vagy vélt érdeküknek megfelelõ legyen.

És vannak azok akiknek a valóság minél objektívebb megközelítése az érdeke, és még akkor is ennek érdekében tevékenykednek, amikor adott esetben a saját érdekükkel valamilyen szempontból ellenkezõ az eredmény.

Én magam ez utóbbi csoporthoz próbálok tartozni. Nem állítom, hogy minden esetben sikerül, de törekszem rá.

"Ezzel van bajom. Ennek semmi értelme a világon. Kinek van szüksége ROSSZ eredményre? "

Nos, ha már vásároltál volna változó összetételû anyagot, például ércet, akkor tudnád, hogy mindkét fél érdeke a mérési eredmények meghamisítása.
Az eladónak felfelé, a vevõnek lefelé elcsalni a valós érctartalmat.

Vagy ahogy a viccben amikor a cigánygyerek csak ült az álló lovon.
Az apja ráförmedt, hogy miért nem lovagol, erre a gyerek:
"- De Idesapám nem mondta, hogy vesszük vagy eladjuk?"..

Többek között ezért vezették be a kettõs vakpróba fogalmát, valamint azt, hogy elõre megállapodnak a mérési eredmények értékelésének módjában, szabályaiban.

Te csinálsz úgy, mintha nem létezne objektív valóság, vagy megismerhetetlen lenne... De most vissza nem keresem az errõl szóló vitánkat... Neked az volt akkor az álláspontod, hogy ilyen nem létezik, csak hit van. Remélem rémlik...

"Vagy esetleg tõlem kérdezed, hogy azok akik nem úgy szemlélik a tudást mint én, azok miért nem így szemlélik?"

Ez utóbbi volt a kérdés.

" Errõl van szó. Miért kell úgy csinálni, mintha ez nem így lenne?"

Úgy érzed, hogy én úgy csinálnék, mintha nem így lenne?

Vagy esetleg tõlem kérdezed, hogy azok akik nem úgy szemlélik a tudást mint én, azok miért nem így szemlélik?

"A tudás az az objektív valóságnak az emberi tudatban képzõdõ szubjektív leképezése.." .V.I.L.

<#eljen> Errõl van szó. Miért kell úgy csinálni, mintha ez nem így lenne?

" A forrás determinálja, hogy a tudomány objektív-e vagy hagyja magát külsõ tényezõk által befolyásolni."

Ezzel van bajom. Ennek semmi értelme a világon. Kinek van szüksége ROSSZ eredményre? Kinek éri az meg, hogy pénzt fizessen olyasmiért, ami nem vezet sehová? Mi értelme az olyan kutatásnak, ami nem objektív?

Azt érzem, hogy már megint képtelen vagy elszakadni az orvostudománytól... Ott talán a legtöbb az ilyen eset, ha érdekel, kifejtem miért, hosszú téma.

"Ha a tudós társadalom nem önellátó, akkor törvényszerûen korrupt."

A kutatás gyakorlatilag egy szolgáltatás, ami egy kérdésre keres választ. Nyilván aki fizet érte, az az igazságot szeretné tudni, neki kell valamire az eredmény. Rossz eredményre még mindig nem tudom, kinek van szüksége. Ki fizet azért, hogy használhatatlan információkat gyártsanak neki? Ahhoz nem kell kutatás.

"ha nem álltok ki az adott elmélet mellett, akkor a továbbiakban nem finanszírozom a tevékenységeteket."

Hát ezt tényleg nem tudom elképzelni, tekintve, hogy egy pénzes nemtudósnak semmi érdeke nem fûzõdik egy elmélethez, neki eredmények kellenek, amit fel tud használni.
Mondj már egy konkrét példát!

Meg mosódik össze (már megint) az alapkutatás a termékfejlesztéssel(feltalálással). Ami nem ugyanaz. Valahogy ketté kéne már választani.

"Talán nem véletlen, hogy alternatív eredmények szinte kizárólag ilyen független forrásokból származnak."

Hát valóban nem véletlen, mert azt nevezzük alternatívnak, amit senki másnak nem sikerült reprodukálnia, csak annak, aki reklámozza. Ha van egy kutatólabor, aki állítja, hogy elért egy eredményt, közzéteszi a kísérlet leírását, de ennek ellenére a világon senki másnak nem sikerül azokat az eredményeket hoznia, akkor azt az eredményt hamisnak tekinthetjük.
Namármost az az "eredmény" válik alternatívvá, amit annak ellenére megpróbálnak eladni, hogy gyakorlatilag kiderült, hogy nem is igaz.

Ezt a gondolatmenetet kérlek rágd át jól, mert itt van a kutya elásva, véleményem szerint ezzel nem vagy tisztában, és emiatt van nézeteltérésünk.

"Te is olvastál már Indexes híreket, ahol tudósokra hivatkozva szajkózták hogy mindenki oltassa be magát, meg hogy járjunk mind biciklivel különben itt a világvége... "

Jajmár az oltásfóbia... tájékozatlanságból ered.
A sok fasz elkezdett riadozni, hogy húúú, higaaaany, meg húúúú teszteletleeeeen, aztán gyakorlatilag annyi van, hogy most nem egy 4-5 évvel ezelõtti szezonális influenzát tettek az oltásba, hanem egy 30 évvel ezelõttit. Azt aztán gecire tesztelni kell... Ebbõl volt az egész hisztéria. Amit nem tudósok keltettek, hanem az ostobák, félelembõl. (Ugye minden félelmetes, ami ismeretlen, alapvetõ pszichológia.) Érdekes módon én sem a járványtól, sem az oltástól nem fostam magam össze.
Emellett az meg hadd ne a tudomány sara legyen már, hogy a média azt hazudik amit akar!

És még egyszer:
"mindenki oltassa be magát (...) különben itt a világvége"

Érdekes, NWO topik meg attól zengett alternatív köcsögökre hivatkozva, hogy NE oltassuk be magunkat, mert különben világvége, meg agycsippelés...

Jó példa lehet erre két idézet:

Az egyik szerint növekszik a tömeg:
""azért kérlek ,mert ha valamit elkezdünk gyorsítani, akkor a tömege is elkezd növekedni (annál jobban, minél nagyobb a sebessége). Ha már a fénysebességghez közeli a sebessége, akkor a tömege is olyan nagy, h hiába is próbálnánk még tovább gyorsítani, nem növekedne a sebessége tovább (de a tömege igen). Ki van ez próbálva a részecskegyorsítókban, szal ez nem csak elmélet hanem gyakorlat.""


A másik szerint csak a tehetetlenség növekszik, de a tömeg nem:

"A tömeg növekedésrõl.. Nem növekszik a tömeg.
Csupán a mozgás irányú tehetetlensége növekszik meg a testeknek.
Newton IV. törvénye szépen leírja a jelenséget. Hiába mozog valamelyik irányban egy tömeg akármekkora sebességgel, minden más irányú sebesség változásához éppen akkora erõre van szükség, mintha éppen állna.
Azaz ha a tömege növekedne, akkor Newton II.-IV. törvényei nem lehetnének érvényesek, mert akkor a többi irányú elmozdítást már csak (a nagyobb tömegnek megfelelõ) nagyobb erõvel lehetne elérni.
Eddig viszont minden mérési tapasztalat azt bizonyította-igazolta, hogy nincs ilyen "nagyobb erõ" igény, hanem Newton törvényei minden sebességnél érvényesek."

Megfigyelhetõ, hogy ugyanazon jelenség másként képezõdött le a két személyben.

"A tudás az az objektív valóságnak az emberi tudatban képzõdõ szubjektív leképezése.." .V.I.L.

Azaz nincs, nem lehet olyan, hogy abszolút tudás. Ami az egyik ember számára tudás, az a másik ember számára lehet tudatlanság és kölcsönösen ugyanerrõl a másik is így vélekedhet.