KOZMOSZ
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1284
A K mezonnak van mind a négy formája:K+,K-,Ko és anti Ko...Van anti pimezon, melynek nincs töltése?Vagy abbólcsak három van?
dixitque deus fiat lux
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1283
Nekem ebben ez tetszik:
"...the Crew Exploration Vehicle now scheduled for its initial piloted launch in 2014."
Szóval ennyit az STS gyors leváltásáról... 😉
"...the Crew Exploration Vehicle now scheduled for its initial piloted launch in 2014."
Szóval ennyit az STS gyors leváltásáról... 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1282
Bushnak a tudodmijét...!!
dixitque deus fiat lux
#1281
Bár szerintem már nem sok esélye van a Hubble-nak, de mint tudjuk, a remény hal meg utoljára:
http://www.space.com/news/griffin_hearing_050412.html
http://www.space.com/news/griffin_hearing_050412.html
#1280
Ez a link nem inkább a pályamomentumot magyarázza el?
dixitque deus fiat lux
#1279
Ez a link nem inkább a pályamomentumot magyarázza el?
dixitque deus fiat lux
#1278
Nem tudtok valahol olcsó távcsövet (úgy 8.000ig)?
dixitque deus fiat lux
#1276
Mekora fordulat után látszik ugyanolyannak?!?
Mert amikor a dámát forgatjuk akkor értem h amikor elforgatom 90 fokot akkor fektetve látom a nõcit...
Amikor nem ugyanolyannak látszik akkor milyen egy részecske?Minden részecskének van spinje,nem? Mondj egy példát egy részecskével...lécci
Mert amikor a dámát forgatjuk akkor értem h amikor elforgatom 90 fokot akkor fektetve látom a nõcit...
Amikor nem ugyanolyannak látszik akkor milyen egy részecske?Minden részecskének van spinje,nem? Mondj egy példát egy részecskével...lécci
dixitque deus fiat lux
#1275
Egyáltalán nem forgás, se rejtett forgás ahogy néha emlegetik.
Egyeszerûen fogalmazva forgásszimmetria. Nagyjából azt mutatja meg, hogy mekkora fordulat után látszik a részecske ugyanolyannak.
Pl ahogy Hawking bemutatta az egyik könyvében, egy kör dámát 180 fokos elforgatás után látjuk ugyanolyannak. Ez 2-es spinnek lehet nevezni.A feles spinû elektron 720 fokos forgás után látszik ugyanolyannak.
Jelzem maga a spin ennél sokkal több, ez csak egy hasonlat.
Mert írhatnák olyanokat hogy topologikus csoport meg hasonlók, de kinek hiányzik az. <#vigyor>
Egyeszerûen fogalmazva forgásszimmetria. Nagyjából azt mutatja meg, hogy mekkora fordulat után látszik a részecske ugyanolyannak.
Pl ahogy Hawking bemutatta az egyik könyvében, egy kör dámát 180 fokos elforgatás után látjuk ugyanolyannak. Ez 2-es spinnek lehet nevezni.A feles spinû elektron 720 fokos forgás után látszik ugyanolyannak.
Jelzem maga a spin ennél sokkal több, ez csak egy hasonlat.
Mert írhatnák olyanokat hogy topologikus csoport meg hasonlók, de kinek hiányzik az. <#vigyor>
#1274
1ébként hogy érted, hogy az a legnehezebb?
Mit kéne tudnom ahhoz hogy azt +értsem?
Nem csak szimplán a részecske forgását jelenti?
Mit kéne tudnom ahhoz hogy azt +értsem?
Nem csak szimplán a részecske forgását jelenti?
dixitque deus fiat lux
#1273
Aha...érteem
A tér úgymond összehúzódik a gyorsuló elõtt és közelebb lesz hozzá...
Ezért hamarabb fog benne haladni, nem?
A tér úgymond összehúzódik a gyorsuló elõtt és közelebb lesz hozzá...
Ezért hamarabb fog benne haladni, nem?
dixitque deus fiat lux
#1272
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.
#1271
...két pont között
#1270
Az ikerparadoxon már nem is érdekel, egybõl a legnehezebbet. <#vigyor>
Azért leírom, ne hagyjuk félbe a dolgot. Minden rendszerben szimmetrikusan megy végbe az idõdilatáció addig, amíg egyenletese mozognak. De ha az egyik gyorsul, akkor az a Minkowski-térben görbén halad, emiatt kevesebb idõ fog benne eltelni, mint annak aki egyenesen haladt, avagy nem gyorsult.
Azt szokás mondani, a Minkowski-térben a leghoszabb távolság az egyenes.
A gravitációban mozgó megfigyelõnek ugyan ezért jár lassabban az órája.
Azért leírom, ne hagyjuk félbe a dolgot. Minden rendszerben szimmetrikusan megy végbe az idõdilatáció addig, amíg egyenletese mozognak. De ha az egyik gyorsul, akkor az a Minkowski-térben görbén halad, emiatt kevesebb idõ fog benne eltelni, mint annak aki egyenesen haladt, avagy nem gyorsult.
Azt szokás mondani, a Minkowski-térben a leghoszabb távolság az egyenes.
A gravitációban mozgó megfigyelõnek ugyan ezért jár lassabban az órája.
#1269
Hogyan tudnátok nekem elmagyarázni egyszerûen és ha lehet egy jó kis példával egy részecske spinjét?
Met nagyon nem értem ezt itt...
Met nagyon nem értem ezt itt...
dixitque deus fiat lux
#1268
Érdekes gondolat!
Kösz a magyarázatokat....
Lehet, hogy nehezen fogom fel a dolgokat de ez csak azért van mert még csak 17 vagyok, de mind1...kösz
Kösz a magyarázatokat....
Lehet, hogy nehezen fogom fel a dolgokat de ez csak azért van mert még csak 17 vagyok, de mind1...kösz
dixitque deus fiat lux
#1267
Én fordítva gondolom, hogy a tömeg valamiképpen az idõdilatáció miatt jön létre. De ez már magánvélemény.
#1266
És akkor most mit gondolsz a sebességgel összefüggõ tömeg-es gondolatomról?
dixitque deus fiat lux
#1265
Nem telik senkinek gyorsabban. Saját rendszerében mindegyik normál ütemûnek érzi az idõ múlását. Minden hozzá képest mozgóét pedig lassabbnak.
Miért? Azt szokták mondani, mert nincs abszolút idõ, csak az egységes téridõ. Ezt írja le a Minkowski-tér, aminek ilyen a viselkedése.
Miért? Azt szokták mondani, mert nincs abszolút idõ, csak az egységes téridõ. Ezt írja le a Minkowski-tér, aminek ilyen a viselkedése.
#1264
Tehát akkor jól éreztem...
Nemrég írtam itt: "Õ miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik..."
Ezért nem tudtam megállapítani, hogy melyik megy lassaban illetve gyorsabban, mert itt is van egy csavar mit paraszti ésszel nehézkes +állapítani...
Ezt azért elég nehéz elképzelni... De akkor ha az ûrhajóból lassabnak látszik az idõ akkor hogy van, hogy neki mégiscsak gyorsabban telik?
Nemrég írtam itt: "Õ miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik..."
Ezért nem tudtam megállapítani, hogy melyik megy lassaban illetve gyorsabban, mert itt is van egy csavar mit paraszti ésszel nehézkes +állapítani...
Ezt azért elég nehéz elképzelni... De akkor ha az ûrhajóból lassabnak látszik az idõ akkor hogy van, hogy neki mégiscsak gyorsabban telik?
dixitque deus fiat lux
#1262
Hangzatos kifejezés, ismeretterjesztõ leírásokban szokás használni, nekem nem tetszik, de ez az én bajom. Nyugodtan használd.
Az idõdilatációs dolgot akkor jól sejtettem.
Most felejtsük el az ikerparadoxont, és olvasd el az elejétõl a leírásomat.Az elsõ rendszerbõl nézve a második mozog, annak lassabban telik az ideje. Viszont a második rendszerhez képest az elsõ mozog, és annak telik lassabban az ideje.
A Fölrõl nézve az ûrhajóban telik lassabban az idõ, az ûrhajóról nézve a Föld ideje lassult le.
A két rendszer megkülömbözhetetlen. Most lehet sikoltozni...
Az idõdilatációs dolgot akkor jól sejtettem.
Most felejtsük el az ikerparadoxont, és olvasd el az elejétõl a leírásomat.Az elsõ rendszerbõl nézve a második mozog, annak lassabban telik az ideje. Viszont a második rendszerhez képest az elsõ mozog, és annak telik lassabban az ideje.
A Fölrõl nézve az ûrhajóban telik lassabban az idõ, az ûrhajóról nézve a Föld ideje lassult le.
A két rendszer megkülömbözhetetlen. Most lehet sikoltozni...
#1261
1ébként a tér-idõszövetet a Tökéletes világmindenség címû sorozatban láttam a spektrumon.Ekkor hallottam elõször és ezért ragadt meg bennem.De ha ez nem így van akkor ezentúl nem használom... 😉
dixitque deus fiat lux
#1260
Van különbség a kettõ között?Én azt hittem ugyanaz a krttõ?
Mit jelent a szó : dilatáció? (di:kettõ, latáció:különbség, nem?)
De igaz az amit gondolok valamelyikben?Nem toom, hogy miért gondolom...
Mit jelent a szó : dilatáció? (di:kettõ, latáció:különbség, nem?)
De igaz az amit gondolok valamelyikben?Nem toom, hogy miért gondolom...
dixitque deus fiat lux
#1259
Nem tetszik a téridõ-szövete kifejezés. Mint írtam a téridõként leír valami alapvetõen a fény.
A képletekben nem szerepel a tömeg, csak a sebességtõl függ az idõdilatáció.
Van egy olyan érzésem, hogy te kevered az ikerparadoxonnál fellépõ idõkülömbséget a sima idõdilatációval. Vagy tévedek?
A képletekben nem szerepel a tömeg, csak a sebességtõl függ az idõdilatáció.
Van egy olyan érzésem, hogy te kevered az ikerparadoxonnál fellépõ idõkülömbséget a sima idõdilatációval. Vagy tévedek?
#1258
A mechanikus órák atomjait is fotonok tartják össze. Nem látok külömbséget a mechanikus és a fényórák között. Az utóbbi egyszerûsítés. De legyen akár mechanikus akár atomóra, mindenképp meghatározó alkotóeleme a fény.
#1257
qébként értem amit mondasz csak ez egy másik feltevés...ami magyarázatra vár.
dixitque deus fiat lux
#1256
Egy test minél gyorsabb annál nagyobb a tömege...
Ha már a fénysebességhez közeli sebességünk van akkor a tömegünk is nagyon nagy.És azt is tudjuk, hogy a nagy tömegek, mint a feketelyukak, vagy a Nap is a nagy gravitációjuk miatt torzítják a téridõ szövetet...
Szerintetek nem lehet az az idõdilatáció oka, egy gyors ûrhajón, a nagy sebességmiatt nagy a tömege és ez torzitja a téridõszövetet?...
Ha már a fénysebességhez közeli sebességünk van akkor a tömegünk is nagyon nagy.És azt is tudjuk, hogy a nagy tömegek, mint a feketelyukak, vagy a Nap is a nagy gravitációjuk miatt torzítják a téridõ szövetet...
Szerintetek nem lehet az az idõdilatáció oka, egy gyors ûrhajón, a nagy sebességmiatt nagy a tömege és ez torzitja a téridõszövetet?...
dixitque deus fiat lux
#1255
"Számunkra a fény a tér a távolság az idõ. Ezzel mérünk."
Ebbõl ered egy szép ellentmondás (és ezt a szót kérem, hogy cáfolja meg egy nálam avatottabb ember, hisz érzem, hogy nincs ellentmondás, de...). Tegyünk fel ugyanis a gyorsan mozgó ûrhajóra egy fénnyel mérõ órát (amilyennel az ilyen gondolatkísérletekben mérni szoktunk), és egy mechanikus órát is. Kívülrõl nézve a fényóra nyilván lassabban látszik járni, a mechanikus órának viszont erre nincs oka, tehát a megfigyelõ órájával egyezõ értéket fog mutatni.
Hogy is van ez? a mechanikus óra nem az idõt méri, hanem a kis elmozdulásokat, amikrõl "tudjuk", hogy mennyi idõ alatt zajlanak le "lassú" környezetben? Vagy más magyarázat van?
Ebbõl ered egy szép ellentmondás (és ezt a szót kérem, hogy cáfolja meg egy nálam avatottabb ember, hisz érzem, hogy nincs ellentmondás, de...). Tegyünk fel ugyanis a gyorsan mozgó ûrhajóra egy fénnyel mérõ órát (amilyennel az ilyen gondolatkísérletekben mérni szoktunk), és egy mechanikus órát is. Kívülrõl nézve a fényóra nyilván lassabban látszik járni, a mechanikus órának viszont erre nincs oka, tehát a megfigyelõ órájával egyezõ értéket fog mutatni.
Hogy is van ez? a mechanikus óra nem az idõt méri, hanem a kis elmozdulásokat, amikrõl "tudjuk", hogy mennyi idõ alatt zajlanak le "lassú" környezetben? Vagy más magyarázat van?
fun is fun and done is done
#1254
A Maxwell-egyenletek valamivel többet elárulnak nekünk a fény furcsa dolgairól. Változó elektromos tér mágneses teret kelt, változo mágneses tér elektromosat. És ez a hatás mindig c-vel terjed, függetlenül attól, milyen sebességû megfigyelõ nézi.
A fény máshogy terjed, mint amihez mi hozzászoktunk, emiatt van ez az egész kavarodás. A fény alatt nem csak a látható fényt értem, hanem az egész elektromágneses spektrumot.
Számunkra a fény a tér a távolság az idõ. Ezzel mérünk.
A fény máshogy terjed, mint amihez mi hozzászoktunk, emiatt van ez az egész kavarodás. A fény alatt nem csak a látható fényt értem, hanem az egész elektromágneses spektrumot.
Számunkra a fény a tér a távolság az idõ. Ezzel mérünk.
#1253
A minkowski tér metrikáját már leírtam, ez egy távolságdefiníció. Nekünk elég róla ennyit tudni.
A Lorentz transzformáció
Felírod az események térbeli és idõbeli koordinátáit, majd a képletekkel átszámolod a másik inerciális rendszerbe.
néhány példa itt
A Lorentz transzformáció
Felírod az események térbeli és idõbeli koordinátáit, majd a képletekkel átszámolod a másik inerciális rendszerbe.
néhány példa itt
#1252
Na mind1...
Kösz szépen mindent!De tényleg.
Jó éjt mindenkinek!
Kösz szépen mindent!De tényleg.
Jó éjt mindenkinek!
dixitque deus fiat lux
#1251
Navégre...
Mindig is éreztem, hogy van ebben a szövegekben valami kihagyás, és valószínüleg ezért is nem magyarázzák el olyan pontosan a dolgokat...
És hogyan kell ezt a Lorentz-trafót lerajzolni?És próbáltam a Minkowski metrikáról is adatot gyüjteni a net-en de 1szerüen nem találtam semmt... 😞
(igazából már gondoltam hogy hagylak pihenni,de most felvillanyoztál😊
(De azért szólj ha már meguntál és hogy menjek a ...-ba ok?😊
Mindig is éreztem, hogy van ebben a szövegekben valami kihagyás, és valószínüleg ezért is nem magyarázzák el olyan pontosan a dolgokat...
És hogyan kell ezt a Lorentz-trafót lerajzolni?És próbáltam a Minkowski metrikáról is adatot gyüjteni a net-en de 1szerüen nem találtam semmt... 😞
(igazából már gondoltam hogy hagylak pihenni,de most felvillanyoztál😊
(De azért szólj ha már meguntál és hogy menjek a ...-ba ok?😊
dixitque deus fiat lux
#1250
Igazán akkor lehet megérteni a példád, ha lerajzolod Lorentz-trafóval mind a két rendszerbõl. Akkor látni fogod ennek a geometriának a torzító hatását.
#1249
A magyarázat a Minkowski metrika adja.
Rátapintottál Einstein elméletének egyetlen hibájára. Nem mond más okot, csak a téridõ geometriáját.
Én mindig azt mondom, a fénysebesség állandósága az ok. A torz geometria ennek a következménye.
Rátapintottál Einstein elméletének egyetlen hibájára. Nem mond más okot, csak a téridõ geometriáját.
Én mindig azt mondom, a fénysebesség állandósága az ok. A torz geometria ennek a következménye.
#1248
Király...kezdem érteni,de
ez még nem magyarázza, hogy MIÉRT látja a külsõ másképp.Kell lennie egy olyan magyarázatnak is amelyik megmondja hogy pl.az egyik fénnyaláb késõbb éri el az ember szemét vagy ilyesmi.Vagy csak ennyi magyarázat van hogy minden relatív és megfigyelõfüggõ?
ez még nem magyarázza, hogy MIÉRT látja a külsõ másképp.Kell lennie egy olyan magyarázatnak is amelyik megmondja hogy pl.az egyik fénnyaláb késõbb éri el az ember szemét vagy ilyesmi.Vagy csak ennyi magyarázat van hogy minden relatív és megfigyelõfüggõ?
dixitque deus fiat lux
#1247
Ha én figyelem a táguló univerzumot, én vagyok a tágulás középpontja, ha te akkor meg te.
Ez van. Mindenki a világ közepe.
Ez van. Mindenki a világ közepe.
#1246
A specrel szerint az egyidejûség relatív, megfigyelõfüggõ.
Viszont az ok-okozat soha nem sérül meg.
Kivülrõl mi látjuk az _igazságot_ hogy nem egyszerre gyulladnak meg, viszont _értjük_, hogy a belsõ megfigyelõ miért látja egyidejûnek az eseményt.
A belsõ ugyan így látja az _igazat_, hogy egyszerre gzulladnak meg, és meg tudja magyarázni, mi miért látjuk máshogy.
Viszont az ok-okozat soha nem sérül meg.
Kivülrõl mi látjuk az _igazságot_ hogy nem egyszerre gyulladnak meg, viszont _értjük_, hogy a belsõ megfigyelõ miért látja egyidejûnek az eseményt.
A belsõ ugyan így látja az _igazat_, hogy egyszerre gzulladnak meg, és meg tudja magyarázni, mi miért látjuk máshogy.
#1245
Okok.
Következõ kérdésem:A megfigyelõ miért látja másképp a helyzetet?
Õ miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik.Akkor valamelyikük téved, nem? Hisz az egyiknek egyszerre gyulladak, másiknak, pedig nem....
hm?szerinted?
Következõ kérdésem:A megfigyelõ miért látja másképp a helyzetet?
Õ miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik.Akkor valamelyikük téved, nem? Hisz az egyiknek egyszerre gyulladak, másiknak, pedig nem....
hm?szerinted?
dixitque deus fiat lux
#1244
Az inerciarendszer az amelyik nem gyorsul és nem forog. Egyenletes sebességgel mozog. Ezekkel foglalkozik a speciális relativitás.
Majd késõbb született meg az általános relativitás elve, ahol a gravitáció megjelenik. De ezt hanyagoljuk, meg a fevetett kérdéshez nincs is szükségünk rá.
Majd késõbb született meg az általános relativitás elve, ahol a gravitáció megjelenik. De ezt hanyagoljuk, meg a fevetett kérdéshez nincs is szükségünk rá.
#1243
Ahaa, szóval gyorsulásmentesnél...(ezt nem vettem figyelembe)
És ha az ûrhajó éppen gyorsul és akkor adjuk a petárdákat gyújtó fény impulzust?Az vátoztatna valamit?
És ha az ûrhajó éppen gyorsul és akkor adjuk a petárdákat gyújtó fény impulzust?Az vátoztatna valamit?
dixitque deus fiat lux
#1242
Pont lefele esik. Természetesen gyorsulásmentes mozgásnál.
#1241
Erre már Galileo Galilei rájött, messze megelõzve Einsteint, hogy ha egy hajóban vagyunk, nem tudjuk semmiképp eldönteni, hogy az áll vagy mozog.
#1240
Szal úgyértem,ha 1 mozgó autóba leejtenénk valamit az az autó mozgása miatt nem pont lefele esne, nem?
Akkor hogy nincs hatással az ûrhajó mozgása a benne lévõ fényre?
Az h fény állandó sebessége állandó még nem magyarázza...
Akkor hogy nincs hatással az ûrhajó mozgása a benne lévõ fényre?
Az h fény állandó sebessége állandó még nem magyarázza...
dixitque deus fiat lux
#1239
Inkább maradjunk a petárdás példánál...
Tehát azt veszem ki abból, amit mondasz, hogy az ûrhajóból szemlélõnek úgy tûnik mintha a saját rendszere álló lenne.Igaz?
Na ezt nem értem...
Ez úgy van valahogy mint amikor mész az autóval akkor sincs benne szél vagy hogy mondjam (mivel lefogja a szélvédõ persze)...szal úgyértem, hogy az autóba is a levegõ állandó(tegyük fel h az ablakok zárva vannak)...érted mire gondolok?...
Tehát azt veszem ki abból, amit mondasz, hogy az ûrhajóból szemlélõnek úgy tûnik mintha a saját rendszere álló lenne.Igaz?
Na ezt nem értem...
Ez úgy van valahogy mint amikor mész az autóval akkor sincs benne szél vagy hogy mondjam (mivel lefogja a szélvédõ persze)...szal úgyértem, hogy az autóba is a levegõ állandó(tegyük fel h az ablakok zárva vannak)...érted mire gondolok?...
dixitque deus fiat lux
#1238
Nem hiszem 😊
Most jöhet ez
"akkor miért vana az, hogy az ûrhajós többnek látja azt az idõt mint a bent lévõ?"
Hogy? Részletesebben pls.
Most jöhet ez
"akkor miért vana az, hogy az ûrhajós többnek látja azt az idõt mint a bent lévõ?"
Hogy? Részletesebben pls.
#1237
Eddig még értem...
dixitque deus fiat lux
#1236
Ha megnézzük a minkowski-tér viselkedését, azt fogjuk látni, hogy az idõ normál ütemben mindig a saját rendszerében álló megfigyelõnek telik, hozzá képest minden mozgónak lassabban jár az órája.
Ha most átülünk a mozgó inerciális rendszerbe, akkor onnan ugyan azt fogjuk látni, mint az elõzõbõl.
A specrel második axiómája, hogy a természet törvényei _minden_ inerciarendszerben azonosak. Nem lehet olyan kisérletet végezni, amivel megkülömböztethetõek lennének egymástól.
Összefoglalva az eddigieket, hozzánk képest minden mozgónak lassabban jár az ideje.
Ha mozgunk akkor is. Eddig OK?
Ha most átülünk a mozgó inerciális rendszerbe, akkor onnan ugyan azt fogjuk látni, mint az elõzõbõl.
A specrel második axiómája, hogy a természet törvényei _minden_ inerciarendszerben azonosak. Nem lehet olyan kisérletet végezni, amivel megkülömböztethetõek lennének egymástól.
Összefoglalva az eddigieket, hozzánk képest minden mozgónak lassabban jár az ideje.
Ha mozgunk akkor is. Eddig OK?
#1235
úgyértem Michelson-Moreley kisérlet....
igen-igen...
igen-igen...
dixitque deus fiat lux