Mi az élet értelme

Imadtam Lorenzet olvasni.. O irta le eloszor azt, hogy a tarsadalmunkban nem mukodnek a termeszetes szelekciok es hosszutavon igy vagy ugy, korcs lesz a fajunk. Persze ezzel igy most lehet vitatkozni, de ahogy O ramutat, azzal nem. ;) Ha nincs szelekcio es eziranyu fellepes, akkor multikulti metroszexualis <#kocsog> elbutult aberracio lesz az egesz eletterunk.. na ezert felre is soportek, mar amennyire egy Nobel-dijast felre lehetett.

kezded kapizsgalni..
A filozofianak lenyege, h felvet kerdeseket, amit esetleg a tudomany fog majd megvalaszolni.. vagyis iranyitja, keretbe foglalja azt, viszont nelkule tenyleg nem sokat er..

'Nem kell hozzá különösebb jóstehettség, minden rend után káosz jön és minden káosz után rend, drámák és katarzisok sorozata a létforgatag, mert ami kinn van az lényegileg az ami benn. Bennünk is néha felgyülemlenek a meg nem emésztett dolgok és néha kisülnek, szerintem így van ez kollektívan is.. most kisülünk. Én az objektivitást abban látom, hogy ezeket a dolgokat mint egy kívülálló szemlélem, mintha nem lennék része (mint ahogy lényegileg nem is vagyok) és így egész érdekes, sõt hálát adok a sorsnak... bárkinek, hogy ilyen idõkben születhettem, hogy megtapasztalhatom ezt is. A "kívülálló" embert azért tisztelem és azért választom a kétségtelenül nehezebb kívülállóságot, mert értékesebbnek tartom, mint a csordamentalitást (amit szintén megtapasztaltam), de pusztán csak azért mert kevés van belõle.
Ennek a világnak az összeomlása után is lesz egy jobb világ amikoris elkényelmesednek az emberek elfelejtik azt amit megtanultunk, megint hülyék lesznek és minden kezdõdik elõrõl. teljesen fölösleges emiatt aggódni inkább dõlj hátra és élvezd...


Amit ebbõl ki akarok hozni az az, hogy mindenkinek "igaza" van, annak is aki a véget hirdeti (hisz eccer mindennek vége van) de annak is aki szerint minden OK, hisz eccer minden rendbe jön aztán megint eromlik.. Isten ezzel játszik, ez van :)'

A civilizált emberiség nyolc halálos bûne:


1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést,
agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk,
elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idõ õszinte emberi
elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a
pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztõ szelekciós
nyomás zavara.
6. Szülõ-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók
rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a
reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövõ iránti
felelõsségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)

Kedvenc idézeteimbõl:

A "torony" a "magaslat" az álmokban is és más allegorikus fogalomalkotásokban is az elmében felállított "építmények" (pl. Pál beszél az elmében az Isten megismerése ellen emelt magaslatokról). Más néven gondolkodási minták.

Bábel csak allegória.

Régen, amikor az ember nem volt ilyen korcs ezeknek az archaikus tapasztalatoknak közvetlenül a birtokában volt mindenki (hogy a változatosság jó és megõrzendõ és az univerzális rend ellen való az uniformizálódás). Amikor az ember elkezdett korcsosulni (ma fejlõdésnek hívják a korcsságot ünneplõ legelkorcsosultabb korcsok) lejegyezték ezeket a tapasztalatokat, akik még értették, hogy megmaradjanak, abban a reményben, hogy a korcs kor egyszer elmúlik és a korcsok azt fogják csinálni amire mindig is hivatottak voltak: piramisba követ hordani, öntözõcsatornát ásni és más a szellemi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfeleõ tevékenységet végezni, nem pedig társadalmi rendet, világnézetet "alulról" (a dolgok természetes irányával ellentétesen) alakítani.

Ma is bábel van: azaz csak egy üdvözítõ nézetrendszer és gondolkodás és társadalmi berendezkedés létezik, a többi az náci, primitív, "felszabadítandó", elnyomandó, maradi stb...

"Aki alkalmas piramis, vagy bármi építésre, olyan korcs nem is lehet."

Tagoljuk a dolgot. Gondolom nem az tervezte, tájolta, vízszintezte, szervezte a logisztikát a piramisépítéshez aki utána húzta a követ.

Azok akik érdemesek a hatalomra sosem akarják a hatalmat sosem "nyomulnak" (Krisztushoz is kimentek a pusztába), igazából semmit nem akarnak, megszûntek akarni. Nincs mit kiéljenek, kompenzáljanak nincs mit és miért harácsoljanak. Ez egy más létállapot. A korcsok egyszerûen, amikor belefáradnak a saját mérhetetlen korcsságukban való tobzódásban kimennek hozzájuk a pusztába ( a vallások ezt úgy mondják megtérnek). A nem korcs létállapot csak azok számára nem elképzelhetõ, akiknek elvont képük sincs a korcsságból való kiemelkedésre, és el sem tudják képzelni hogy vannak (lesznek) akik nem korcsok mint õk.

A korcsoknak mindig kell találni valami tennivalót, csak egy nem korcs tud békében ülni szemlélõdni és gyönyörködni és SEMMIT nem csinálni, és ettõl boldog lenni (igazából ezért idegesíti a korcsokon való uralkodás gondolata, mert tud jobbat). A korcs ha nincs mit csinálnia (létfenntartásban ügyködni), akkor rombol, most ez mindegy hogy minek látszik kedvtelésnek bárminek, valamit kitalál, hogy irigykedjenek a szomszédok, vagy bármi, de csak úgy lenni nem tud (nem ismeri ezt a létállapotot), mert ez a természete. Úgyhogy ha más nincs, akkor a korcsnak piramist kell építenie...

LOL
Az ilyen önjelölt fizikaprofesszorok mindig azt hiszik a macska attól halm meg, hogy ránéz aki a kísérletet csinálja. Csak a lényeget nem érted, de sebaj.
Sajnos ez nem erre példa.
A tanulság az lenne, hogy nem kerültünk közelebb a valóság pontos megértéséhez, ahhoz az igazsághoz ami mindent mozgat. Ez is csak egy újabb modell, pontosabb mint az eddigiek ennyi az egész, de nem az igazi.
Azt lehetne feltételezni (jogosan), hogya vsalószínûségszámítás bevitelével kiküszöbölhetõ az a tény, hogy sdoha nem ismerhetjük meg teljességében a világot. Hát szép trükk lett volna, de sajnos a természet rafináltabb, nbem hagyja magát. Azóta viágossá vált, hogy nem így van. Csak számításba vehetjük, hogy mennyire tudjuk pontosan.

Mm, nem feluton.. visszaolvastam, azert irtam.
uwunak is, igen, pont arra pelda..

Nem szeretem, ha a tudomanyt kulonvalasztjuk a filozofiatol es azt egy materialista mindenhatonak tartjuk, a filozofiat pedig felesleges kepzelgesnek titulaljuk..

Nem errõl volt szó, hanem a valóság létérõl, vagy nem létérõl. Egy állat nem vonja kétségbe a valóság létezését. Egy tudós sem. Egy mérnök sem. Ez csak a bölcsészek és filozófusok heppje, és õk sem gondolják komolyan.

Tök jó, hogy bekapcsolódsz félúton, félreérted a mondandómat, és akkor még én vagyok a hülye...

Nézz utána: Mire is példa amit írsz.
Csak mert nem errõl volt szó. olvass vissza mielõtt hozzászólsz, volt ennek elõzménye!

Ami nem allati, az helytelen? Akkor a fejlodes is "rossz" alapbol, igy a tudomany is..
Mellesleg a tudomany eleg sok helyen talalkozik a filozofiaval, pl. a vilag keletkezese, stb.. nem kulonitheto el egymastol a 2.

Nezz utana: Schrodinger macskaja..

Nem. De mivel az egész filozófia, az összes rendszerével együtt úri passzió, így nincs sok értelme foglalkozni vele.

Nevezd, ahogy akarod, nálunk "okosabb" filozófusok már biztos megtették (empirizmus, talán?), de kurvára lényegtelen, minek nevezed.

Bárhová is csûröd-csavarod a filozófiai hülyeséget, akárhányszor is bizonyítod be, hogy a valóság nem létezik, _úgysem_hiszed_el_. Különben már nem beszélgetnél itt velem. Még vagyunk annyira állatok, hogy ne tudjunk elszakadni a valóságtól.

Bizonyítéknak legyen elég, hogy egyetlen filozófus állat sincs, _mind_ adottnak veszi a létezõ valóságot. Minden más emberi faszság...

Aha, tehát neked az érzékszerveid érzékelnek filozófiai rendszert?

Inkább erre válaszolnék megint.

Szal abban a filozófiai rendszerben, amit az érzékszerveid érzékelnek. Amiben az állatok élnek. Amiben te sem kételkedtél, amíg el nem kezdtél filozófiával foglalkozni.

A "természetes" filozófiai rendszerben.

Abban az egyben, amit nem az ember talált ki a saját szórakoztatására.

És ezekben a filozófiai rendszerekben mit jelent az, hogy létezõ?

A tudományéban, és a mindennapi életében.

Melyik filozófiai rendszerben axióma ez a kijelentés?

Pl. Arisztotelész megírja Organonját.

Ha ezen van kedved rágózni, csak hajrá.
De minden jel arra utal, hogy ez van, szokjál hozzá.
Csak filozófiai kérdés, hogy van-e gyakorlatilag mindennek amit használunk, és mûködik ez elengedhetetlen feltétele.

Axióma, nem bizonyítjuk.

"A valóság egy létezõ dolog" - De szép ez így leírva. :D
Tudományos-e, avagy az ontológia tudomány?

Nyilvánvalóan bölcs(ész) írás, valamit ki kell találni, hogy igazolják a létjogosultságukat. Maguknak legalábbis. Tekintve a tényt, hogy "a tudós" semmi ilyesmit nem csinál.

Szal szép dolog ez, csak a haszna semmi.

Mindenkihez szól a kérdés, tudtok olyan eseményt mondani a történelemben, amikor a filozófiának bármi haszna volt? Már a szórakoztatáson kívül, persze.

Észérvek? Mirõl beszélsz te? Ide az emberek vicceket mesélni járnak.

Beérném az észérvekkel is, de ahogy látom azok nem lesznek. :)

Te vajon azt hinnéd, hogy egymást gyõzködni járunk ide? Bizonyára nem, mert akkor megpróbáltál volna magad is valami meggyõzõt írni.

A meggyõzõdésed a magánügyed. Nincs nekem abba beleszólásom. De valamit közzétenni arra hivatkozva, hogy "talán van akit érdekel", az más dolog.

Hát ez gyönyörû.
Csak semmi haszna<#hehe>

Jah, így már meggyõztél. <#hehe>

Nekem meg ez jutott eszembe:

A tudós: Szét tudja szedni az építõelemeket úgy, hogy bebizonyítsa, hogy az így kapott részek értelmetlenek, azaz az építõelemek is értelmetlenek.

A bölcs: Össze tudja rakni az építõelemeket úgy, hogy az egész aztán értelmet nyerjen, azaz így az építõelemek is értelmet nyernek.

"Ha én egy majmot látok a csilláron hintázni, te pedig nem, akkor az a majom nem valóságos, hanem én képzelem vagy hallucinálom. Ha mindketten látjuk a majmot, ugyanazt a majmot, akkor tekintjük valóságnak. A valóság tehát a „kollektív illúzió"

Tényleg elég meredek magyarázat.

Hofit idézve:
-Van neked akváriumod?
-Nincs
-Na látod, akkor te buzi vagy!

A mondókád elsõ részének, még csak értelme sincs, legalább is eredményt nem szolgáltat:D

Aztán mikor kimondod az elsõ nagy "igazságot" egy logikai hibára lapozva: "A valóság tehát a „kollektív illúzió”" Ez a kijelentés nem következik az elõzõekbõl, csupán nem zárja ki azt.
Hogy megértsd a hiba mibenlétét, egy példa:
-Adott egy piros dolog.
-Te megállapítod, hogy azért kék, mert nem sárga.

A valóság egy létezõ dolog, attól hogy kitalálsz dolgokat, nem lesz más a világ. Az rendben van, hogy mindenki a saját szemszögébõl, a saját kis szeletét látja a világnak, de a maradékot nem kitalálni, hanem megismerni kell. Ebbõl fakad a te alapvetõ hibád ami miatt egyetlen értelmes gondolatod sem lehet. Érzésbõl nem fog menni,
ez sajnos nélkülözhetetlen.

Ilyen, amikor bölcsészek "kitalálják" a világot. Az nem baj, hogy gyakorlatilag egyetlen helytálló állítás sincs benne, de legalább jól hangzik.

Hát igen a "virtuális" világgal már most rendelkezik mindenki, hiszen a "virtuális" jelentése "nem valódi, látszólagos". Mindenki ezermilliárd féle képpen láthatja a világot. Mi ez, ha nem virtuális?

Talán van akit érdekel: Az élet értelme – szájbarágó gyorstalpaló elveszett lelkeknek
Idézet:

A kõ létének nemhogy az értelmét, de magát a puszta létét is az adja, hogy folyamatosan közli önmagát az Univerzummal. Hogy az információ szüntelenül áramlik, ennek legfontosabb alapja az energiaminimumra való törekvés elve. Minden anyag arra törekszik, hogy minél több energiát kisugározzon magából. Ha fényen keresztül nem is, de hõsugárzáson, gravitonsugárzáson, stb. keresztül a kõ folyamatosan továbbítani fogja önmagát a környezetének. Ha a dolgok energiamaximumra törekednének, akkor fekete lyukakká válnának, és nem lenne közöttük aktív, pozitív, sugárzó, továbbító közeg (hiszen azt valakinek ki is kell bocsátania), tehát nem lehetnének ugyanannak az Univerzumnak az elemei.

Adni és venni. Végsõ soron erre redukálható le minden. Önkéntelen, „passzív” vevõk vagyunk mindannyian, és aktív adók – a kõvel ellentétben mi tudatos tetteken keresztül vagyunk képesek közölni önmagunkat, hatni a világegyetemre.

És most nézzük meg, milyen társadalomban élünk, és az mit tanít nekünk. Elvenni – ez a legfontosabb. Minél többet magadba szívsz, annál több vagy, minél többet kiadsz magadból, annál kevesebb leszel – így aztán próbáld maximalizálni az elvevést, és minimalizálni az adást, s akkor majd, ahogy egyre gyarapodik egzisztenciád, úgy fogod egyre jobban érezni magad – érezni önmagad, érezni saját létedet.

Csak az a baj, hogy az Univerzum nem így mûködik. Egy mindent magába szippantó fekete lyuk létezésérõl senki nem tud, és fõleg senkit sem érdekel. Én legalábbis még csak olyan vallást láttam, ahol a csillagokat, bolygókat, Napot, Holdat tisztelték, szimbolikusan megszemélyesítették – olyat még nem, ahol az ezen fénylõ égitestek közötti sötét ûrnek bármilyen jelentõséget tulajdonítottak volna. Pedig az ûr még csak nem is szív el semmit, csak teljes passzivitással, módosítás nélkül (saját létének hozzáadása nélkül) továbbítja az adatokat, mint a rézhuzal. És akkor odajönnek hozzám az emberek, és megkérdezik, mi az élet értelme. Semmi, ez a válaszom; ahogy te csinálod, úgy semmi.

Mi a különbség, általában, a hétköznapi ember számára, a valóság és az illúzió között? Ha én egy majmot látok a csilláron hintázni, te pedig nem, akkor az a majom nem valóságos, hanem én képzelem vagy hallucinálom. Ha mindketten látjuk a majmot, ugyanazt a majmot, akkor tekintjük valóságnak. A valóság tehát a „kollektív illúzió” – egy információ minél szélesebb körben terjed tova, annál „valóságosabbá” válik (ezzel élnek vissza az Irányítók, ugye).

Amit kisajátítasz, amit önmagad részévé teszel, számodra megszokott, sajátod, önmagad része, de mások számára idegen, ismeretlen, akár tiltott – az nem ugyanaz a „majom” neked, mint a többi embernek, ergo az emberi felfogás keretein belül nézve nem is létezik, csak képzeled.

Amit kiadsz magadból, amit hozzáteszel a világhoz, amit hatsz, változtatsz, láthatóvá teszel, az a valóságod része, az vagy te, a saját kis adatfolyamod, ami beleszivárog a kontinuum hatalmas forgatagába. Amikor adsz, amikor hozzáteszel, akkor érzed, hogy létezel. Ha tennivalód van, akkor érzed, hogy miért kell felkelned reggel, ha elvennivalód van, az soha nem fog elégséges választ adni. Ha egyáltalán megkérdezed, hogy mi az élet értelme, az azt jelenti, hogy már fordítva látod a világot, hogy megfeledkeztél az energiaminimumra való törekvés egyetemes törvényérõl.

Karácsonykor nem azért adunk egymásnak ajándékot, hogy nagyon örüljön a másik a szerzett illúziónak, hanem hogy emlékeztessük egymást és önmagunkat, hogy mi az élet értelme.

A halálról jut eszembe:

Csögyam Trungpa írása

Ezt múltkor találtam indexen:
'Elsirattam, eltemettem, áldozattal jóllakattam, jaj, de félek, félek mégis! Mert halálnak halálával meg kell halnom, Szabitu! Ezért futok a világban, ezért állok itt elõtted, mert hogy tudnám elhallgatni, hogy tudnám kiordítani, hogy meghalok, Szabitu! Enkidu, kit úgy szerettem, porrá lett a föld alatt. Most nekem is meg kell halnom, nemde, én is elnyúlok majd s föl nem kelek mindörökké, föl nem kelek, Szabitu!'

nézõpont kérdése

vagy a tévedés.

"a kincs, amiért porig égtem"

Rosszul gondolod, mert amikor sokat hallgatod az angolt egyre jobban megérted majd, ennyi. Külön kell edzeni a fület az angol szavakra, nézz angolul dolgokat. Elég sok videóval lehet amúgy is találkozni a neten (hát ha még angolul nézel egy sorozatot, felirattal (és néha amikor akarod megnézed hogyan függ össze a felirat és az amit közben mondanak)).

Egyébként nálam is volt hogy nem értettem egy szót valahol, mert például a második szótagon volt a hangsúly, emiatt elválasztottam és két külön szónak gondoltam. Vagy sokkal rosszabbul értem a brit angolt mint az amerikait, nyilván mert a britet hallottam kevesebbszer :) De például a Heti hetesben is nyilván volt olyan amikor nem értettem mit sunnyogott valaki, hiába tekertem vissza a felvételt. De a kiejtést lehet tanulni.

Mondjuk azt nem vagom, h milyen fullel lehet kihallani a "driven"t es a "hear"t..
Szerintem en hiaba tanulom meg az osszes szabalyt es a szavakat, SOHA nem fogom erteni az angol beszedet. :(

Cheers!

valamit fennhagyni az utókornak (gyerek pl)

Conan! What is best in life?
Conan: To crush your enemies, see them driven before you, and to hear the lamentation of their women.
That is good....

egyik kedvenc versem

Mit ér a mennyiség, ha nincs mögötte minõség...<#conf><#beka3>

Minél tovább élni,megpróbálni megérni a 100-at.

Nem ertem mit mond.. crushy enemies.. elementation women v mi? :)

A mester bölcsessége ide is jó:

http://www.youtube.com/v/kkSFIWzi7aA

Dino Buzzati:A tatárpuszta,nemrég olvastam filmben is meg van amit nem láttam.
Az élet értelmetlen eltékozlásáról szól,a fõhõs fiatal tisztként kezdi pályafutását egy elhagyatott erõdben,kezdetben ott marad a katonai elõmenetele érdekében pár hónapra,évre...Késõbb õ is annak az eszmének a megszállottja lesz,hogy fontos küldetése lesz az erõdnek,ami már ember emlékezet óta céltalan.Hogy életének volt-e értelme,beteljesült-e az álma,hogy fontos csatában lesz része amivel hazáját védi és megemlékeznek róla majd hõsiességéért megtudhatjátok a filmbõl vagy a könyvbõl.Több életpályára is van példa ebben kisregényben mindenki felismerhet magából valamit.

Halotti beszéd

elég szépen van elõadva, szerintem mindenképp nézzétek meg