Gravitáció vs. Kvantummechanika

<#bee1>

Menyj vissza szépen játszani

Akkor ez egy "spechalfrel" tele ellentmondásokkal. Jó ez így? Nem. Kuka. <#bohoc>

"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors"
en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass

"force carriers known as the W+, W−, and Z bosons. The mass of each of these bosons is far greater than the mass of a proton or neutron, which is consistent with the short range of the weak force."
https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_interaction

A két eset ugyan az .. ami nem is csoda
"The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,<2> following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity "
en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism

Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via symmetry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson has drawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas become longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged
pdfs.semanticscholar.org/e6fa/83f186f9555a4864c3e50d3e488f6f09c5cd.pdf

55:35 "because maybe we are living in a superconductor"
youtube: Lawrence Krauss - Hidden Realities: The Greatest Story Ever Told.. So Far
www.youtube.com/watch?v=BRNtcj6YRuc

Vegyünk egy newtoni teret (Euklideszi tér) de a fény sebessége nem végtelen, hanem véges (c).
A "testeket" építsük fel hullámokból. Ez annyit jelent, hogy a test méretét az interferencia helyek fogják meghatározni.
A kérdés az, hogy vajon megkapjuk a hosszkontrakciót ebből az egyszerű feltételezésből kiindulva?
Nos amint látszik az ábrán, idődilatáció nélkül is kijön a hosszkontrakciót , sőt a két "egyidejű" konstruktív interferenciapont is eltolódott, pont úgy, ahogy a relativitásban. Ehhez már csak az idődilatációt kell hozzáépíteni, és egy az egyben megkapjuk a specrelt.

https://en.wikipedia.org/wiki/Relativity_of_simultaneity

Az a helyzet az éterrel kapcsolatban, hogy amihez eredetileg ki lett találva ez a fogalom, annak az éternek létezik a nyugalmi rendszere. A kvantumvákuumnak pedig nincsen (a kvantumtérelmélet egy speciálisan relativisztikus elmélet), tehát ezt félrevezető is lenne ismét éternek nevezni. A kvantumvákuum szerintem sokkal jobb. Lorentznek pedig csak szerencséje volt, hogy a transzformációja éppen egyezik a relativitáselmélet tér-idő forgatáséval. (Egyébként a Lorentz-transzformációs éterelmélet elvileg is hibás...)

Persze egyértelműen a te dolgod, de miért kell trollokkal harcolnod?
Ha csak azért nem, higy a tiéd legyen az utlosó szó :)

Egyébként ez sem teljes mértékben csak tudományos fórum. Van olyan része is az tény, de másrészről ez egy nyílt regisztrációs közösség, akiket összetett vagy konkrét témák érdekelnek (játék, zene, film stb..) Sőt eredetileg csak játék (gamer) fórum volt. A tudományos topikok, csak amolyan melléktermékek, mert igény merült fel rájuk..

Az sg fórumot szerintem manapság talán 100-an sem követjük rendszeresen, a topikokban meg tucat alatt van a hozzászóló nickek száma rendszerint. Szóval nem tudom érdemes-e ilyen kis közönség előtt "produkálnod" magad.

Dehat akinek nem ment el meg az osszes esze az latja, hogy mirol szol a Higgs-mezo.
Eleg csak megkeresni a Higgs-mechanizmus eredetet.
"The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,<2> following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity"
en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
De semmi gond, nyilvan en vagyok a hulye...
hogy szobaallok ILYENEKKEL

"The modern concept of the vacuum of space, confirmed every day by experiment, is a relativistic ether. But we do not call it this because it is taboo"
en.wikipedia.org/wiki/Aether_theories#Quantum_vacuum

Innen meg nem bannoltak, mivel foleg en voltam az aki a fo-trollokkal harcolt, pl albertusszal es a tobbiekkel.
Ellenben a draga index forum teljesen mas vallashoz tartozik, ahol allergiasak mindenre, ami ellent mond a szent eszmeiknek, vagy inkabb vallasuknak. Sajnos az nem tudomany forum, hanem hit-forum.

Matematikailag cafold meg az egyenletet. Nem tudod.
Inentol kezdve nekem van igazam... es mindig is volt.
Ahogy Lorentznek is. A relativitas koordinata transzformaciojanak a neve
LORENTZ TRANSZFORMATION. Nem Einstein vagy valami hasonlo.
Marpedig ezt a trafot Lorentz a szilard eter-modelljebol fejlesztette ki.
A mai mainstream fizikaban van egy olyan tabu, hogy nem beszelunk az eterrol, mikorben az elete vege fele Einstein es Dirac is kijelentette, hogy a modern fizika azt mutatja, hogy van egyfajta modern eterunk.
Szerencsere a fizika ugy mukodik, hogy majd ez a nemzedek szepen kihal, es majd akkor nem lesz tabu kimondani az igazsagot. Attol fuggetlenul, hogy ez a modern eter nem teljesen olyan, mint amilyennek Lorentz elkepzelte.

Miért ne tennék? Hiszen ő maga is várja már..
(lásd: kvantumfizika totyik, 1078-as hozzászólás)

Miért bannolják??

Miért érzem én úgy, hogy "neó bátyó" egy többszörösen bannolt, álregek hadával örökkön visszatérő wiki-mis-másoló tag? :D

neyoo írta: "Van egy rövid válasz: Azért ilyen a "geometriája" a világnak, mert minden csak közönséges hullám."
Azért mert te speciel egy hullám példáján kalkuláltál, ez még nem áll. A relativitáselméletben ez nem igaz.

Egy észrevétel..

A "közönséges hullám" és a "szilárd kristály" pszeudo-konstans definíciós értékek közül, kimaradt az: "És ez ennyire egyszerű." Kijelentés.

De ezt leszámítva hibátlan esszé :)
Csak így tovább..

Na, akkor kezdjük. Mi is a lényege a relativitásnak és honnan ered az idődilatáció és a hosszkontrakció vagyis a Minkowski geometria? Van egy rövid válasz erre, de csak és szigorúan a matek után.

Ugyanis az a fizika nyelve.


Szóval a fény sebessége független a forrás sebességétől. A következő levezetés erre az egyetlen tényre épít.

Legyen egy közegünk és mozogjon benne a hullám. 2/c másodperc a hullám periódusideje. A hullámhosszt úgy definiáljuk, hogy a hullám visszaverődik egy (x0) koordinátáról. A visszaverődő hullámok jól meghatározott téridő koordinátákban fogják metszeni egymást. Ezek a konstruktív interferencia helyek fogják megadni az adott "test" méretét.

Tehát egy álló IR (inercia rendszer)-ben a fentebb említett periódusidejű hullám hullámhossza 1 méter a faltól (x0) számítva. És innen periódikusan ismétlődik a konstruktív interferenciájú hely.

Tehát azért választottam 2/c periódusidőt, hogy a hullám vissza tudjon érni pont a következő hullámfront indulásáig, ha s=1 méter. Ez a hullámhossz az álló IR-ben.


Most mozogjon az egész cucc (v) sebességgel. Igy néz ki ez egy tér és egy idő dimenzióban. A koordináta rendszer ugyan az, mint amiben az előbb leírtam a folyamatot. Tehát nincs és nem is volt semmiféle koordináta transzformáció.

A piros fényjel előre és hátra az alábbi egyenletekkel számolható idő alatt ér el a kék mozgó x koordinátától a sárga x0 falig, ami most nyilván mozog.

előre mozgó fényjel futási ideje:
t=(s+t*v)/c
tc=s+t*v
tc-t*v=s
t*(c-v)=s
t=s/(c-v)

és hátra
t=(s-t*v)/c
tc=s-t*v
tc+t*v=s
t*(c+v)=s
t=s/(c+v)

Tehát a legalsó piros vonalnak az oda-vissza út a kék konstruktív interferencia helyig t3 időbe telik. Ahol

t1=s/(c+v)
t2=s/(c-v)
t3=t1+t2 t2=t3-t1


Ebből kiszámolható az (s) távolság függése a t3-tól és a (v) sebességtől. A (c) a hullám terjedési sebessége.

t3-t1=s/(c-v)
t1=-(s/(c-v)-t3)
t1=t3-s/(c-v)

t1=s/(c+v)
t1=t3-s/(c-v)
s/(c+v)=t3-s/(c-v)
s/(c+v)+s/(c-v)=t3
s*(1/(c+v) + 1/(c-v))=t3
s=t3/(1/(c+v) + 1/(c-v))
s=t3/(((c+v)+(c-v)) / ((c-v)*(c+v)))
s=t3/((c+c)/(c*c-v*c + c*v-v*v))
s=t3/(2c/(c*c - v*v))
s=t3*(c*c - v*v)/(2c)


Mostmár csak a t3 függése kellene. Erre Feynman kitalált egy jó modellt, a fényórát. A mozgásra merőlegesen pattogó fényjellel időt tudunk mérni. Ha ez a fényóra mozog, akkor a mért idő lassul. Az ok egyszerű: a jelnek keresztbe kell haladnia. Ebből a keresztmozgásból számolható az idődilatáció az alábbiak szerint

q=c/sqrt(c*c - v*v) Ez a mozgásra merőleges sebesség komponens aránya a c-hez.

rendezzük át az egyenletet,

q=(c/c)/(sqrt(c*c - v*v) /c)
q=1/sqrt((c*c - v*v)/(c*c))
q=1/sqrt(1 - v*v/(c*c))
https://en.wikipedia.org/wiki/Time_dilation

15–4Transformation of time
http://www.feynmanlectures.caltech.edu/I_15.html
Az idődilatáció rendben.


Mostmár tudjuk a t3 értékét a mozgó IR-ben.

s0=1 méter
t0=2*s0/c=2/c az oda-vissza idő az első IR-ben
t3=t0*c/sqrt(c*c-v*v) és a mozgó IR-ben
t3=2/sqrt(c*c-v*v)

s=2*(c*c - v*v)/(2c*sqrt(c*c-v*v))
s=sqrt(c*c - v*v)/c

Ez a hosszkontrakció egyenlete, ha a test méretét egy hullám konstruktív interferencia helyei határozzák meg. Rendezzük át az egyenletet.

s=sqrt((c*c - v*v)/(c*c))
s=sqrt(1 - v*v/(c*c))
s0=1

s=1sqrt(1 - v*v/(c*c))

https://en.wikipedia.org/wiki/Length_contraction

Szóval a rövid válasz:
azért ilyen a "geometriája" a világnak, mert minden csak közönséges hullám.


Egy szilard kristalyban vagy NEO.
Nem tetszik?
Az szr ugy..

engedjétek meg, hogy egy posztban válaszoljak mindhármótoknak, nem pedig külön külön:

"ΣFi=0, de Fi-k nem kell 0-k legyenek. Egyébként úgy mondják, hogy az áltrel szerint egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a görbült térben."

pontosan ezt mondtam én is. talán az ½eredõ½ szó még elkelt volna oda.

"Ahogy alattam is mondják és ahogy te is írtad - hatnak rá erõk, hiszen körbeesi a Földet, hat rá a gravitáció, folyamatosan módosítja a sebességének irányát, van delta v - tehát gyorsul."

nem egészen, nem gyorsul a relativitás elmélet értelmében, hiszen (ahogy polárka is írta) egyenletes mozgást végez. a relativitás elméletben nincsen gravitációs erõ, mint olyan, hanem a testek azért végeznek olyan mozgást, amilyet, mert a görbült téridõben mozognak.

"Inerciarendszer a Földet körülvevõ gömbhéj felületén. De amint kitér abból, már nem azonos inerciarendszerhez tartozik, mert vagy a sebessége, vagy a mozgásának iránya fog változni. Ez világosan látszik Newton elsõ törvényébõl, ha értelmezed a példára (ûrhajós körbeesi a Földet). Ezért nem tekintjük inerciarendszernek a forgómozgást vagy körmozgást (keringést) végzõ állapotokat. Az, hogy egy magára hagyott testre nem hatnak erõk, nem ekvivalens azzal, hogy a rá ható erõk összeredõje nulla."

a szabadon esõ rendszer is inerciarendszer. a spirális pályán Föld felé zuhanó rendszer is inerciarendszer. Newton törvényét meg nincs értelme elõcincálni, mert az általános relativitáselméletnek semmi köze Newtonhoz.

Inerciarendszer a Földet körülvevõ gömbhéj felületén. De amint kitér abból, már nem azonos inerciarendszerhez tartozik, mert vagy a sebessége, vagy a mozgásának iránya fog változni. Ez világosan látszik Newton elsõ törvényébõl, ha értelmezed a példára (ûrhajós körbeesi a Földet). Ezért nem tekintjük inerciarendszernek a forgómozgást vagy körmozgást (keringést) végzõ állapotokat. Az, hogy egy magára hagyott testre nem hatnak erõk, nem ekvivalens azzal, hogy a rá ható erõk összeredõje nulla.

Ahogy alattam is mondják és ahogy te is írtad - hatnak rá erõk, hiszen körbeesi a Földet, hat rá a gravitáció, folyamatosan módosítja a sebességének irányát, van delta v - tehát gyorsul.

ΣFi=0
, de Fi-k nem kell 0-k legyenek.

Egyébként úgy mondják, hogy az áltrel szerint egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a görbült térben.

ne haragudj, de ebbe is muszáj belekotnom :-) attól, hogy egy objektum valami körül kering meg nem feltétlenül van gyorsuló rendszerben. Az Föld körül keringõ urhajoban az ûrhajós súlytalansag állapotában van, vagyis nem hat rá erõ. kvázi szabadon esik. körbeesi a Földet. azaz inerciarendszer.

A fénysebességet megközelítõ, évekig tartó utazás (ahol az ikerparadoxon hatása számottevõ lesz emberi mértékben) szerintem bõven nagy lépték, tehát már nem elhanyagolható.

De ettõl eltekintve sem tudsz olyan megfigyelési pontot mutatni, amelyik valódi inerciarendszer, vagy bármilyen módon gyorsulásmentes; fõleg, hogy még azt is feltételezik, hogy a teljes univerzumnak is forog, bár emberi léptékkel nézve egészen lassan, de a méretbõl adódóan van bõven momentuma - ez lehet az egyik oka a galaxisok ellapulásának, forgásirányba állásának - tehát semmelyik pontra nem lehet az univerzumon belül azt mondani, hogy gyorsulásmentes.

az inerciarendszer attól nem kitüntetett, hogy minden ilyen rendszerben ugyanúgy játszódnak le a folyamatok, nem lehet megk¸ulönbözetni õket. de a gyorsuló rendszerekben másképpen játszódnak a folymatok, a rendszer gyorsulásától függõen. azért írtam, hogy míg az inerciarendszerek abszolút sebességérõl nincs értelme beszélni, csak inerciarendszerek egymáshoz viszonyított sebességérõl (mivel nincs kitûntetett koordinátarendszer, amihez a sebességet viszonyíthatnánk), addig a gyorsuló rendszer gyorsulása nem viszonylagos dolog, hanem abszolút, mert azt nem egy másik koordinátarendszerhez viszonyítjuk, hanem kísérlettel állapíthatjuk meg magában a rendszerben!

a világegyetem gyorsulása más tészta, ott a tér tágul nem olyan értelemben van gyorsulás, mint ahogy az ûrhajó gyorsul, és amúgy csak nagy léptékektre érvényes.

az ikerparadoxon feloldása az, hogy az ûrhajós iker nem ienrciarendszerben mozgott végig, mert amikor elindul, visszafordul, megáll óhatatlanul is gyorsuláson esik át.

Amugymeg szerintem eleve ertelmetlen a szokapcsolat..kituntetett-inerciarendszer...

(Nem trollkodom..tenyleg a velemenyemet irtam)

Nem csak kituntettt inerciarendszer nincsen, hanem kituntetett koordinata-rendszer sem...Amiben a mozgast ertelmezzuk...
A relativitas-elmeletben koordinata-rendszerekrol beszelunk...Inerciarendszer(dehat ezt itt tudja mindenki)a specialis r-e. hatokore...Azert altalanos relativitas-elmelet a neve(a masiknak), mert minden rendszerre ervenyes, fuggetlenul attol, hogy egy masik koordinata-rendszerhez viszonyitva milyen mozgast vegez...Az adja meg a mozgas leirasat, hogy milyen koordinata-rendszert valasztok a leirsara...

Nem jol jott at akkor a velemenyem...(az elemi kvantum elektro-dinamikai levezetesnek amit perezenteltal, ehhez semmi koze, hanem a dolog lenyegerol beszelek)
Maga a "reszecske" es "hullam" a jelenseg leirasara hasznalt extrapolaciok...Nem tudjuk, hogy mi ezen entitasok(amiket reszecskeknek nevezunk) VALOSAGOS megjelenes ezen extrapolacioktol fuggetlenul...Jobb (pontosabb?)hijan hasznaljuk ezeket...legalabbis a kvantumelmelet koppenhagai-ertelmezese ertelmeben(aminek magam is a hive vagyok) Amilyen szempontbol Te kozelited meg( a koppenhagaival szogesen elkulonulo ertelmezes) az az Everett fele sok-vilag ertelmezes, amit egyenlore magam reszerol tul meredek elkepzelesnek tartok(amig be nem bizonyosodik ez a kvantum-elmelet tenyleges leirasa..erre meg par evet varni kell..legalabbis, amig sikerul kvantum-szamitogepeket epitenunk)..

" csak a végzett kísérletek jellegébõl következik, hogy mikor melyik formája érvényesül inkább."

Inkabb erre gondoltam...(ez jobb kozelitese a koppenhagai ertelmezesnek)

Így korrekt, viszont - tekintve, hogy az egész világegyetem és minden, ami benne van a jelenlegi eredmények szerint gyorsulva tágul - valódi inerciarendszer csak elméletben, papíron létezhet, minden gyorsul valamilyen módon.

Könnyen lehet, hogy ez az egyik összetevõje a paradoxonoknak - sehol nincs nem-inerciarendszer, így nem lehet igazi egyidejûségrõl sem beszélni, csak akkor, ha elhanyagoljuk ezeket a hatásokat. Ami persze egyre pontatlanabb lesz, minél nagyobb sebességrõl, idõrõl vagy távolságról van szó.

kitüntetett inerciarendszer nincs. de azt, hogy a megfigyelõ inerciarendszerben tartózkodik e, vagy gyorsuló rendszerben, egyértelmûen el tudja dönteni a megfigyelõ, nem csak azt, hogy egymáshoz lépest nem gyorsulnak e, hanem hogy a saját rendszerük nem gyorsuló e.

más szavakkal, attól, hogy egymáshoz képest gyorsulnak, még lehet az egyik inerciarendszer, ha a másik gyorsul az egyikhez képest. vagy: ha mindkettõ egyformán gyorsul, akkor egymáshoz képest nem gyorsulnak, mégis mindkettõ gyorsuló rendszer, nem inercia.

Nem létezik olyan, hogy abszolút, hol képzeled el a külsõ, fix megfigyelõpontot?

Épp azt próbálom megérteni, hogy nincs olyan hogy abszolút. Akkor is érvényeseknek kell lenniük egy inerciarendszeren belül a newtoni szabályoknak, ha az az inerciarendszer történetesen akár 'négykilences' fénysebességgel száguld a megfigyelõhöz képest. Mi van, ha az egész univerzumunk picivel fénysebesség alatti sebességgel száguld a téridõben? Hogyan gyõzõdnénk meg róla, hogy nem így van?

nem csak egymáshoz képest, hanem abszolút értelemben.

Mindazon pillanatokban, amikor épp nem gyorsulnak egymáshoz képest.

nem, amikor mindketten inerciarendzserben vagytok, ugyanazt látjátok. vagyis õ is azt látja, hogy lassan öregszel, te is azt, hogy õ lassan öregszik.

Üdv Einstein világában, gyakorlatilag ezzel kezdõdik a speciális relativitáselmélet ismertetése minden ismeretterjesztõ kiadványban.

Leírtad az ikerparadoxont, mihez kezdjünk vele?

Nos, akkor vegyük a következõt, amely az ûrhajós probléma lényegére mutat rá: gyakorlatilag ugyanaz a dilemma mint az ûrállomásos esetnél, csak picit átfogalmazva, egyszerûsítve.
Tehát tegyük fel, hogy a Földrõl elindulok egy nagy, Naprendszer körüli túrára. Jófajta technológia van a birtokomban, utazásom során egyre gyorsuló mozgással a fénysebesség 99%-át érem el. Ekkor ugye a saját idõm le fog lassulni a Földön maradt megfigyelõhöz képest, vagyis az õ ideje gyorsabban fog telni hozzám képest, mint az enyém, õ gyorsabban öregszik mint én (ugye innen az ikerparadoxon).
No de mivel a relativitáselmélet szerint minden mozgás viszonylagos, ezért egy harmadik inerciarendszer-beli megfigyelõ nem fogja tudni eldönteni, hogy én gyorsulok-e a Földhöz képest, vagy a Föld gyorsul-e hozzám képest. Õ csak azt fogja látni, hogy távolodunk egymástól. Tehát gyakorlatilag úgy is vehetem a dolgot, hogy én végig "egy helyben álltam", és a Föld kezdett távolodni tõlem Naprendszerestül, majd tett egy nagy kört körülöttem. Ilyen szemszögbõl azonban a Föld sajátidejének kellene idõlassulást 'elszenvednie' hozzám képest, nem nekem hozzá képest.

Akkor most hogy is van ez? <#fejvakaras>

Én úgy értelmeztem uwu válaszát számodra #1354-ben, hogy az egész gondolatmeneted problémás, nem csak konkrétan az ûrhajós "bizonyítási kísérlet" - te erre kérdeztél rá, majd meg is adtad magadnak a választ.

Mire gondolsz pontosabban? Az elsõ kérdés amit idéztél tõlem, az az ûrhajós kísérletre vonatkozik, a második idézeted viszont az "éter" rácspontjaira. A kettõnek nincs köze egymáshoz.

"hol van a probléma a gondolatmenetben" és "A probléma az egynél több dimenzió esetén kezdõdik"

Persze hogy kutyulom ismert elméletek elemeit, hiszen új gondolatok úgy születnek, hogy kísérletek alapján a régi, már igazolt elméletekbõl tákolunk össze valami újat, amit aztán megpróbálunk igazolni/cáfolni ilyen vagy olyan úton-módon. Szóval hol van a probléma a gondolatmenetben, nem tudod?

A könyvvel kapcsolatos tippet köszi, már jön lefelé, belekukkantok. Egy dimenzióban pedig nagyon szépen lehet szemléltetni a rácspontokat, nem is kell hozzá olyan nagy képzelõerõ ;-) A probléma az egynél több dimenzió esetén kezdõdik, ahol már megjelennek a szögek is.

A radartechnológia (elõdeinek) kifejlõdése hosszú idõre nyúlik vissza, a múlt elõtti évszázadig. Sõt, gondolom nem árulok el titkot azzal, hogy elõször a németek helyeztek üzembe olyan eszközt, amelyik a rádióhullámok visszaverõdése alapján detektált bizonyos objektumokat :)
Ám még mindig nem találtam infót arról, hogy mi köze az "éterelméletnek" a radarhoz? Errõl tudsz valami linket adni?

Simonyi könyve szuper, még bölcsészebb beállítottságúaknak is érdekesen, érthetõen magyaráz. Fia pedig (Charles Simonyi néven) az Excel egyik apukája, mellesleg kétszeres ûrhajós :)

Az a hiba hogy nincs benne logika. El kéne dönteni milyen axiómák szerint gondolkodsz, és úgy felépíteni valamit. Az hogy ismert elméletek elemeit kutyulod össze, és csapongsz össze vissza, az nem vezet sehova.

Nézegessél elõször egyszerû matematikai levezetéseket. Aztán nézz utána a modellezés témakörének. Meg van egy régi, de nagyon jól sikerült könyv: Simonyi Károly - A fizika kultúrtörténete, elsõ sorban ezt ajánlanám, de rengeteg hasznos irodalom van. Na meg ott a wiki meg google.
Aztán pár év múlva gondolkozz el megint a témán.

Rajzolj már egy minden irányban azonos távolságban lévõ rácspontokat tartalmazó hálót!
Tök mindegy hány dimenzióban, kíváncsian várom XD

Keres rá hogy radar.

Errõl az éteres angliai csatás dologról tudsz valami linket adni? Hiába keresgélek, nem találok róla semmit

Ez jó meglátás, még gondolkodom a dolgon. Elõször a Mátrix c. filmben látott egyszerû, kockákból álló térhálóra gondoltam, de abban ugye az átlókig tartó út hosszabb mint a szomszédos rácspont távolsága. Aztán gondoltam a gömbszimmetrikus rácsozatra, de igazából ez sem modellezné pontosan a hipotézisem, mindenesetre már jobb közelítés. Végeredményben a bármely irányban azonos távolságra lévõ rácspontok ötlete sem nagyobb õrültség, mint jónéhány, kísérletileg már igazolt feltevés a kvantumvilágban.

Kísérlet: indirekt módon bizonyítva, tételezzük fel, hogy létezik az éter, és ezzel együtt az abszolút nyugalmi helyzet (ANYH). Építsünk egy ûrállomást az ûr egy olyan pontján, amely a lehetõ legtávolabb van minden gravitáló testtõl (zavaró hatások redukálása). Ûrállomásunk ekkor az ANYH-hez képest egy bizonyos sebességgel fog haladni valamilyen irányban, de nem tudjuk melyik irányba és mekkora sebességgel.
Ûrállomásunkon építsünk apró ûrhajókat, melyekbe egy-egy stopperórát helyezünk el. Indítsuk el mindet azonos idõpontban (az ûrhajócskákat és az órákat is), azonos gyorsulással, de különbözõ irányokba. X idõ eltelte után fordítsuk meg õket, és azonos sebességgel reptessük vissza õket az ûrállomásunkra. Ekkor a sok ûrhajó közül valamelyik ûrhajónk elõször folyamatosan lassul az ANYH-hez képest, majd azt elérve újra gyorsulni kezd, majd ugyanezt a folyamatot visszafelé is lejátszva visszatér az ûrállomásunkra.

Ezen ûrhajó ismérvei a visszaérkezését követõen:
- Az órája a visszaérkezést követõen a legtöbb idõt mutatja (legtöbbet "öregedett" a kísérlet alatt);
- Az ûrhajó a legkevesebb energiamennyiséget használta el a gyorsításokhoz, így neki maradt a legtöbb üzemanyaga (legkisebb mértékben nõtt a tömege).

Kérdés: Ha valóban nem létezik ANYH, akkor hol a hiba a gondolatmenetben?

Az általad elképzelt hálónak milyen a geometriája?
Csak mert egy hálóban akárhogy is néz ki, szerintem kellene lennie kitüntetett irányoknak, és tudomásom szerint a természeti jelenségekben ennek semmi nyoma.

Egyébként az éterhez való ragaszkodás egészen addig volt divat, amíg be nem bukták miatta a nácik az angliai csatát.