Kína

"spanyol ajkúak országa" alig számlál több lakost, mint a lengyeleké.

akkor mirõl van szó? melyi kszakmára gondoltál? Bevándorlási hivatal? ja hát ott igen, nem árt, ha tudsz kínaiul.

hidd el ,hogy nem 😄

60 millió francia is hidd el, hogy sokat utazik, csak nekik messze van kelet, ezértn em nagyon jönnek ide. Mindneki azthiszi, hogy a németek utaznak a legtöbbet, csak azért mert nyaranként a második hivatalos nyelv itthon a német...

Rohadtul nem errõl votl szó az elõbb, hanem arról, hogy EU-ban melyik az elterjedtebb nyelv. Konkrét adatokat idéztem az elöbb, miszerint a franciát beszélik legtöbben idegen nyelvként az angol után.

Attól még, hogy spanyolok nagy ország, még nem jelenti azt, hogy nagy nyelv európában a spanyol. Spanyol ország gazdasági szereppe kutyaszar a nagyonkhoz képest, najó ez erõs volt, de messz nem olyan gazdaságilag fontos országok, mint a franciák, németek, angolok, olaszok. Lengyelek is baromi nagy ország, mégsem elterjedt nyelv a lengyel. Szóval ez hülyeség.

Az amcsi példára meg annyit, hogy itt most európáról beszéltünk, de ha már benne vagyunk, akkor annyit, hogy õk is elõbb fognak megtanulni angolul, ha valami komolyabbat is akarnak csinálni, mint mosodás, mint egy átlag amerikai spanyolul.

Én is utálom. A kínait is biztos, ha tanulnám (a négy hangsúlyt különösen), de kívülállóként nagyon szép, és különleges.
/Szerintem soha a büdös életben nem tudnám megtanulni. 😊/

németnél undoritobb nyevet elkélni sem tudok.

A kínai kaja finom ^__^
"szok, kici, olcó! jöjjön jöjjön, vegyen cak! cakcak ezehaccá' "

Utolsó mondatodra: Viszont sokkal szebb, mint a német.

bocs, itt nem programozasrol van szo, arra tokeletesen eleg az angol is.

spanyolt a vilag szamos pontjan beszelik, amerikaban a gyarmatok miatt (mexiko, amerikaban tobb lassan a mexika mint a feher ember), Nyugat europaban nem kis teruletet tesz ki a spanyol ajkuak orszaga. Nemetet meg a turizmus miatt beszelik sokan. Franciak csak az egy ketto gyarmatuk miatt elterjedt nyelv, amugy nem igazan, europaban nem a fo nyelv

A 80 millió német iszonyat sokat utazik, éppen ezért a fogadó országoknak nagyon fontos hogy értsék. Menj el mallorcára vagy ibizára, tele van az egész németekkel. Ugyanez a helyzet távolkeleten is, ahol van turizmus, ott értenek németül.

A spanyol max a világ második -harmadik leginkább elterjedt nyelve..
pl Dél- és Közép-Amerika.. lassan USA is. 😊
De tény, h EUn bellül az #56 érvényes, mind a 25 nyelv hivatalos, de tervben van az egy esetleg 2 nyelvû EU (hivatali rendszer). Az angol a legesélyesebb, viszont az is szempont, h nemár USÁval közös nyelv legyen. 😊 Tehát szóba jöhet még a francia esetleg német.

ezt a spanyolt még mindig nem értem, honnan vetted 😄

Németettel meg kb szart sem kezdesz európán kívül. Euban is csak ausztria, svájc, németország.

Franciát ráadásul megértik még csomó helyen Afrikában, Kanadában, Belgiumban, Luxemburgban, Svájcban és néhány volt francia gyarmaton is hivatalos nyelv.

Egyébként elvileg minden nyelv hivatalos, de az EU-ban legtöbben az angolt és a franciát beszélik idegen nyelvként... Angolt 31% Franciát 12% Németet 8%, spanyolt meg 4% csak.

Ja tolmácsnak felvesznek kínaiul tudót, de semmi másnak. Ne mondd már nekem, hogy nulla tapasztalattal felvesznek mondjuk egy programozót, csak azért mert tud kínaiul 😄 Ez egy hülyeség, mégis mindenki ezzel jön, mert olyan jól hangzik, hogy a Kínai nyelv a legfontosabb. Elõbb tanul meg egy kínai angolul, mint egy másik országbeli kínaiul

Lol ez hol olvastad??? 😄 EU hivatalos nyelve angol francia.... Spanyol... lol 😄DDD Egyik legszegényebb EU tagország...

Nézz utána.

franciat nem fogok megtanulni, es kurvara nem hivatalos nyelv sehol, az eu ranglistan, az angol a nemet es a spanyol utan van, akarmennyire faj is elismerniuk a franciaknak

a cegekkel kapcsolatban meg nem egy peldat lattam, hogy vegzettseg nelkul alkamaznak igencsak jo pozicioban embereket, akiknek olyan nyelvtudasuk van, ami ket piacot tud osszekotni. Elobb vesznek fel egy ceghez ami kinabol akar betorni Euba, mint egy kozgazdaszt aki biztos jobb mint te, de kurvara nem beszeli a nyelvet

ez meg egy oltári nagy baromság. Egy munkahely nem a nyelvekrõl szól, hanem a tapasztalatról. Cégek 98%-ban le se szarják, hogy tudsz-e kínaiul vagy sem.

tanulj német helyett franciát 😊 elvileg EU-ban a francia a "hivatalosabb"

nekem angolt kene feltornazni felsore, ami tuti meglesz, nemetbol rakene vennem magam h megtnauljam azt az undormanyos szar nyelvet, kinai meg majd😊

akkor nekem már csak a német középfokú kell már 😊

no emberek, ezt a nyelvet kell egyetem alatt tanulni. kinai kozeppel angol felsovel es meg egy nyugat europai kozeppel meg persze a magyarral nincs az a ceg ahova ne vennenek fel igen magas fizetessel

Na,akkor már kínába sem megyek...

Magyarországon is lehet ilyet.. 😊

Betiltották Kínában a pucér nõn tálalt szusit

Mostantól az ínyencek nem kaphatják a kínai japán éttermekben meztelen hölgyhasakon szervírozva a szusit: a kínai kereskedelmi minisztérium rendeletben tiltotta be a vendéglõi felszolgálás e közkedvelt formáját.

Korábban már Jünnan tartományban betiltották a pucér nõi testen történõ felszolgálást: egy hónapja 2000 jüanra, azaz csaknem 50 ezer forintra bírságolták azt az étteremtulajdonost, aki meztelen szusit kínált a vendégeknek A jünnani étterem a helyi egyetem diáklányait alkalmazták "tálcaként", kiknek (csaknem) meztelen, virágkompozíciókba öltöztetett testérõl lakmározhattak az urak.

A jünnani hivatalnokok szerint az élõ "szusi-tálak" alkalmazása ellentmond a nõk jogait védõ törvénynek, a meztelen nõi testrõl való csemegézés pedig egyébként is ellentétes a kínai társadalom erkölcsiségével, megalázó az érintett hölgyek számára, ráadásul higiéniai szempontból is veszélyes.



A megbírságolt étterem tulajdonosa vitatta a hatóságok döntését, mondván, hogy a meztelen szusitál ötlete az õsi japán hagyományokban gyökerezik.

A kínai kereskedelmi minisztérium döntése értelmében mostantól azonban nemcsak a vendéglõi meztelenkedés lesz tilos az egész országban, hanem a fedetlen nõi testtel való bárminemû reklámozás is.

kínait sztem nem fogsz találni, mert a kormány szûri, legalábbis olyat nem aminek a szervere kínában van...

A WTO mérsékletre int a kínai textildömping elleni intézkedésekben

Az Európai Bizottság kedden vagy szerdán hoz hivatalos döntést arról, hogy indít-e vizsgálatot a kínai textiláruk feltételezett dömpingje ügyében, jelentette be sajtótájékoztatóján hétfõn a bizottsági szóvivõ.

Azt mondta, gyorsított vizsgálat is lehetséges, ha akár egyetlen uniós tagállam is a hivatalos importcsökkentés korábbi bevezetését szeretné. A vizsgálat, a normális eljárás szerint, 150 nap alatt vezethet el akár a hivatalos mennyiségi korlátozások visszaállításához. Egy tagország külön kérésére azonban rendkívüli eljárást alkalmazhatnak, amely a folyamat elsõ részét jelentõsen lerövidítené: így a vizsgálati szakasz és a Kínával folytatott nemhivatalos megbeszélések nem tarthatnak tovább 60 napnál. Néhány tagország úgy véli, hogy a vizsgálat hivatalos ideje túl hosszú lenne, és ez túlságosan nagy kárt okozna az európai textiliparnak.

Az európai ágazati szövetség, az Eurotex és a tagországok közül elsõsorban a hagyományos divatnagyhatalmak, Olaszország és Franciaország sürgetik az Európai Bizottság beavatkozását. A francia textilipar azt valószínûsíti, hogy a kínai árudömping miatt az idén újabb 7 ezer állás szûnhet meg az ágazatban. A francia textilipar - a nagyságra harmadik Európában - az elmúlt években évi tíz százalékos munkahelycsökkenést volt kénytelen elszenvedni.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója hétfõn mérsékletet kért a kínai textilexport dömping nyomán tervezett uniós és amerikai lépésekben. Szupacsaj Panicspakdi szerint az érintett országoknak legalább egy évet kellene várniuk arra, hogy világosan kiderüljön: ténylegesen hogyan alakul a kínai textilexport a január 1-én megszûnt kvótaszabályozás után. Szupacsaj, aki a Wall Street Journal hétfõi számában nyilatkozott, úgy vélte, hogy ennek megítélésére néhány hónap nem elég, mint mondta: "ennél belátóbbnak kell lennünk a számok vizsgálatánál".

Egyes kínai textiláruk feltételezett uniós dömpingje kapcsán a hétvégén elmélyült a vita az EU és Kína között: Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos bejelentette, hogy április 25-én vizsgálatot és nem hivatalos megbeszéléseket kezd Kínával. A vizsgálat összesen kilenc termékkategóriát érint, miután az elsõ negyedévi importadatok azt mutatják, hogy ezekben a termékcsoportokban 51-534 százalékos volt az importnövekedés a tavalyi elsõ negyedhez képest az unió piacán. Ez gyakorlatilag olyan eljárás megindulását jelenti, amelyben - utolsó lépésként - akár a kvóták útján való korlátozást is felújíthatják bizonyos kínai textilipari termékekre. Az ezzel kapcsolatban elfogadott EU irányelvek szerint a 10-100 százalék között textilimport növekedés - a 2004-es szinthez képest - vizsgálatot vonhat maga után. Mandelson az elsõ negyedéves kínai textilkereskedelmi adatok láttán közölte, hogy a mutatók egyes termékcsoportoknál tényleg drámaiak, így eljött az idõ a cselekvésre. Ugyanakkor hangsúlyozta: az esetleges kényszerû korlátozások elkerülhetõk, ha Kína maga korlátozza exportját.

A kínai kereskedelmi minisztérium korábban már tiltakozott az EU és az Egyesült Államok, textilpiacaikat a feltételezett kínai dömping ellen védõ, tervezett intézkedései ellen. Peking szerint az ilyen lépések sértik a világkereskedelmet. A tiltakozás szerint a január 1-tõl megszûntetett kvótarendszer újbóli bevezetése sértené a szabad kereskedelem alapelveit, és alapjaiban rázná meg a többoldalú kereskedelmi rendszert. Az amerikai textilipar azt kérte a kormányzattól, hogy 14 ruházati kategóriában állítsa vissza az idén január 1-tõl eltörölt korábbi importkvótákat. Washingtoni adatok szerint a kínai textiláruk amerikai importja 33,6 százalékkal nõtt januárban tavaly januárhoz képest, 1,05 milliárd dollárra. Az amerikai kereskedelmi kormányzat azt fontolgatja, hogy a növekedési határt 7,5 százalékban korlátozza.

A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivõje a tervezett uniós intézkedések ellen is tiltakozott már korábban, mondván, hogy az ezzel kapcsolatban kiadott uniós irányelvek "rendkívül negatív hatással lesznek nem csupán a Kína és Európa közti, de a globális kereskedelemre is."

Igen, komolyan irtam. Hogy miért ekkora a magyar fórumélet? Szerintem ez is simán megérne egy topicot. Rengeteg oka lehet - a magyarokban hatalmas a közlési vágy, rengeteg el nem mondott dolguk van, no meg máshol a blogélet gazdag, nálunk meg hozzájuk képest az aránytalanul szegény.

japán viszont van, most nem kopizok mert késõ van, de nagyon gazdag az internetes világuk. No meg inkább azt a másik topicomba kérdezd majd meg. 😊

Ez komoly? Néha én is szoktam keresni külföldi fórumokat, de eddig elég gyatra oldalakra akadtam. Csetben sem találtam nekem megfelelõt (angoltanulás szempontjából)..
Jó lenne kínaiakkal is beszélgetni Kínáról, v japánokkal Japánról (angolul).

Megpróbálom a China Daily-t, mindenestre thanks.

passz, talán a China Daily ha van annak fóruma
de hogy õszinte legyek, tudomásom szerint a magyar fórumozgatás átlagon felüli, index.hu hoz hasonló külföldi képzõdmény (annak ellenére hogy mi csak tizmilliós nemzetecske vagyunk) szerintem nincs.

Na igen, nem bölcs dolog a történelmet megmásítani, vagy legalábbis szépíteni. Persze ezt meg a Kínai vezetés rendesen kihasználja. Azért kíváncsi lennék, hogy mikor lesz az embereknek elegük. Bár ez biztos nem lesz egyhamar.

Cat
Véletlen nem tudsz ajánlani olyan nemzetközi fórumot, ami Kínára van kihegyezve? És persze Kínaiak is írnak oda (Japánra találtam, csak oda egy árva Japán sem írt).
Megköszönném

Kína bátorítja a japánellenes megmozdulásokat

Kazumi Tanaka harmincéves Pekingben élõ tokiói nõ két hete egyfolytában bocsánatot kér. "Rettenetesen sajnálom a történteket, mind magam mind az egész japán nép nevében" - ismétli el akcentusos kínaiján naponta többször a taxiban, az étteremben meg az egyetemen, ahol nyelvet tanul. Illedelmesen fejet is hajt a mondat végén, mégis van a hanghordozásban valami békéltetõ, a kicsinyes vitákon felüli összekacsintás: ugye szerinted is nevetséges ez az egész? A kínaiak - van aki könnyek közt - meg is bocsátanak Kazuminak. Csakhogy amikor már egy Nikonnal dolgozó fotós is sérti a kínai nép nemzeti érzelmeit, nincs mindenki ennyire humoránál/eszénél.

A készülõdõ demonstrációkról három hete szereztem elõször tudomást egy népszerû pekingi blogon keresztül. A felhívásban a legnagyobb elektromos cikkeket forgalmazó fõvárosi piac-monstrum elé szólították a szimpatizánsokat, szerénytelenül húszezer fõre taksálva a várható létszámot.



Persze. Abban az országban, ahol keresztül-kasul ellenõriznek minden leírt, vagy nyilvánosan kimondott szót, ahol a nagyobb állami ünnepek környékén leszerelik a Tienanmen tér melletti nyilvános vécék ajtaját, nehogy valaki rendbontást készítsen elõ, pont ott lesz húszezres tüntetés. És mégis lett. Igaz Pekingben csak ötezer, de egy hét múlva Sanghajban valóban összejött harmincezer ember.

Elõször az akció sikere volt gyanús, majd pedig az, hogy a külföldi hírcsatornák riportjait a pekingi megmozdulásról végig lehetett nézni. Ez azért furcsa, mert, ha bármilyen, Kínát csak burkoltan is bíráló, a hivatalos kínai véleménytõl eltérõ, jellegzetesen Tajvannal vagy az emberi jogokkal kapcsolatos híradás kerül mûsorra, néhány percre elsötétül a képernyõ a pekingi külföldi otthonában. Az egyszerû kínaiak természetesen nem foghatják a BBC-t vagy a CNN-t. Tehát nyilvánvalóvá vált a múlt hét végén, hogy a megmozdulás a kormány érdekeivel összecseng, esetleg onnan irányított, és a nemzetközi nyilvánosság csak kiszolgálja Kína dominancia-törekvéseit, esetleg elgondolkodtatja a világot Japán állandó BT-tagsávál kapcsolatban.

A kínai sajtó persze sajátosan tálalja az eseményeket. A pekingi demonstrációról nem adhattak helyszíni tudósítást a lapok, csak a hivatalos, Csinhua-hírügynökség által készített anyagot vehették át. Az angol nyelvû China Daily, melynek cikkei nagyrészt a Zsenminzsöpao pártnapilap szerkesztõségében készülnek, eddig egyáltalán nem számolt be a tüntetésekrõl, viszont mindig szerepel a címlapon egy, a japánok disznóságait felelevenítõ cikk. Pár napja egy rövid képes beszámoló a címlap jobb felsõ sarkában Schröder német kancellár Buchenwaldban mondott beszédébõl idézett, sûrûn ismételgetve a szégyen, és a bocsánat szavakat - alatta egy hasonló terjedelmû helyre kis írás hangsúlyozta, hogy Japán képtelen õszintén megbánni a háborús bûnöket.



Az össze-vissza cenzúrázott interneten minden további nélkül lehet hozzájutni a japánellenes virtuál-csomópontokhoz, a milliónyi chat roomhoz. A témakört gazdagon tálaló oldalak egyike a japanpig.com, ahol fotó-és kisfilmarchívum áll a japán vonatkozású valós történelmi tényekre kíváncsi netezõ rendelkezésére. Valamint innen is elérhetõ a webszerte népszerû Samurai asshole névre keresztelt japánverõ játék, ahol kínai kung-fu mesterként kell elbánni a karatézó szamurájokkal. A hivatalos média-magatartásból is kitûnik, hogy a kormány szerepe nagyon kényes. Japánnal eddig igyekeztek a diplomáciai jóviszony fenntartására, mely 1972 óta viszonylag sértetlen, és Japán gazdaságilag is jócskán besegített a kommunista országnak. És hát igen, többször bocsánatot is kértek az 1931-45 közötti invázió és azt kísérõ mészárlások, erõszakolások, emberkísérletek miatt.

Miért kell ez a feszültség most, mikor olyan szépen beindult Kína? Mi táplálja ezt a nem túl praktikus nacionalizmust? Az egyik réteg a valóban rettenetes történelmi tények és minden ehhez kapcsolódó esemény: a japán vezetõk rendszeres tisztelettétele a japán háborús síremlékeknél, az adott korszakot érintõ, japánok által kifogásolt kínai értelmezõ szótárak és a kínaiaknak nem tetszõ japán történelemkönyvek.

Vannak kevésbé absztrakt nézeteltérések például energiaforrás-ügyben, illetve több apró, vitatható hovatartozású sziget-ügyében. Ezen szigetek leghíresebbje a kínaiul Tiaojü, japánul Senkaku nevû kis lakatlan földterület, ahová nagy kedvvel hajóznak ki a nemzeti érzelmû fiatalok mindkét országból; és amelynek világítótornyára a japánok Kína tájékoztatásának mellõzésével a februári Holdújév alatt kitûzték a japán zászlót. A nagyobb sziget, Tajvan, szintén okot ad a szemöldökráncolásra, mivel Japán többször is vette magának a bátorságot és a kínai kommunista kormány figyelmen kívül hagyásával tárgyalt a szakadár vezetõkkel. És vannak a már japofóbián keresztül üggyé vált események, mint például 2003-ban a dél-kínai Dzsuhajban leleplezett és világgá kürtölt négyszáz japán szexturista esete, akik óvatlanul épp az 1931-es japán bevonulás évfordulóján kívánták igénybe venni a már elõre leszervezett, egyébként más külföldiek által is szívesen látogatott kínai örömlányok szolgáltatásait.

A fenti fordulatok már magukban elegendõk lennének a torzsalkodáshoz, de van még más is. Több elemzõ is egyetért abban, hogy a nacionalizmus életben tartása a mostanra ideológiailag okafogyottá vált kommunista párt legitimációját jelenti: a legfontosabb idea, amely mögé az óriási országot egy emberként fel lehet sorakoztatni. A proletáriátus gyõzelme vagy a kollektív termelés és vagyonelosztás teljesen kiveszett a modern Kína jelszavainak kelléktárából.



Viszont bekerült a sokat tûrt, történelmileg megalázott nép fogalma, amelynek alapja, hogy az 1840-es elsõ ópiumháborúval kezdõdõen a Nyugat - fõleg az angolok és a franciák -, valamint majdnem száz év múlva, az invázió idején Japán tényleg csúnyán elbántak Kínával. Ez a komolyabb retorzió nélküli megalázottság-tudat remekül összeegyeztethetõ volt az imperialistagyûlölettel, mely indulat ma a nacionalizmusban él tovább. A nemzeti öntudatot táplálják a monumentális beruházások, erõmûvek építése, az ûrrepülés, az olimpiai aranyak és még a karaoke-szobákban félrészegen elvonyított egyre divatosabb patrióta slágerek is.

Kik vonulnak az utcára ott, ahol a gyülekezési jog, mint állampolgári jog nemigen létezik, ahol ismeretlen a szólásszabadság? Fõleg fiatalok. Egyetemisták és a netkávézókban megszállottan egymással virtuál-harcoló srácok. Kivonulnak az utcára, mert most lehet üvölteni, bomolni, akár egy koncerten vagy karneválon. Lényegesen elõkelõbb gõzkiengedés ez, mint egy stroboszkópos diszkóban ütemesen fejetrázni a hangfalak elõtt. Ki lehet tombolni az elégedetlenséget. Sõt a nacionalizmussal viszonylag könnyen lehet azonosulni, azt lehet gondolni, hogy ezt most õk szabadon választották, el lehet felejteni, hogy közben ez államérdek is, meg hogy talán a mozgosító emailt a propagandaosztály küldte. Komolynak lehet tûnni, hazafinak és szabadnak.

De közben azt is elfelejtik, hogy az egész igaz ügyért, valós tényekért küzdõ harcot egy olyan társadalom tagjaiként vívják, ahol nemhogy a történelemrõl nem lehet tiszta képet kapni, hanem a jelenleg zajló események is cenzúrázva vannak. Ahol az emberek nem tudnak a pápa temetésérõl, ahol a 16 évvel ezelõtti Tienanmen-téri események egyik fõ alakja is ki van iktatva a köztudatból.



Közben az interneten már megjelentek a következõ megmozdulások kitûzött idõpontjai. A május elsejei munkaszüneti napra Nankingba, május 4-re újra Pekingbe, Sanghajba valamint Vencsouba és Csunkingba szerveznek demonstrációt. Május 4. a modern Kína elsõ tömegdemonstrációjának, az 1919-es Tienanmen téri diáktüntetésnek az évfordulója. A többezer diák a versailles-i békekonferencia döntése ellen tiltakozott, amelyen Japánnak ítélték a tengermenti Sandong tartományt. A tüntetésbõl mozgalom lett, mely nemcsak a japán befolyás ellen harcolt, hanem országon belüli reformokat is sürgetett.

Az egységben az erõ elvnek a kínaiak nevetve eleget tudnak tenni, tömeget, fiatalokat mozgósítani ebben az embermasszában nem olyan nehéz, de egy diktatórikus hatalom részérõl ezt elnézni sõt támogatni vakmerõség. Ha ez a tömeg túllépi a kezelhetõ méretet, könnyen hangot adhat valódi elégedetlenségeinek: a brutális városrendezések, monumentális beruházások miatti kiköltöztetetések vagy a közpénzeket elkaszinózó vezetéssel szemben a nincstelenségig való elszegényedés okozta elkeseredésnek. Akárcsak a máris hõsként emlegetett rohamrendõrverõ falusiak, akik állítólag a lakóhelyüket ért kontrollálatlan környezetmérgezést elégelték meg.

De ha nem is fordulnak komolyabb kormányellenességbe a következõ patrióta-demonstrációk - amennyiben nem akadályozza meg õket a hatalom - , akkor is egyre kínosabbá válnak. Nem biztos, hogy megéri Kínának ez a külpolitikai erõfitogtatás. Az országnak gazdaságilag stabilizálnia kell magát, ami egybeesik a kínaiak nagy részének legfontosabb hagyományos kívánságával is, melyet egy pesti kínai vendéglõs így foglalt össze: "péncvan, mindenvan".

lol bazze 😄, arról mért nem szólnak hogy erekció közben mennyi? 😊

LOL

<#hehe><#banplz>

Nem igaz, hogy a kínaiaknak rövid a péniszük

Egy hongkongi tanulmány szerint a kínai férfiak péniszhossza átlagosan 8,46 cm. Ehhez az eredményhez öt hónapon át folytak a mérések 148 férfin. A legfiatalabb 23 éves volt, a legidõsebb 93. Erekciós állapotban azonban nem mérték meg a hímvesszõket.

Más országokban is végeztek már korábban hasonló méréseket, aminek alapján a kínaiak a középmezõnyben vannak. A németeké 8,6 centi, az izraeli férfiaké 8,3, a törököké 7,8. A legrövidebb a Fülöp-szigeteki férfiaké: 7,35 centis, a leghosszabb pedig olaszoké, ott 9 centi az átlag. Az Egyesült Államokban 8,8 centiméteres az átlagméret.

A hongkongi urológusok, akik a mérést végezték, úgy találták, hogy minél kövérebb valaki, annál kurtább a hímtagja. Ennek oka a véredények állapotának hízás miatti rosszabbodása lehet. A testmagasság és a péniszhossz között viszont nem találtak összefüggést.

A témához megjegyzendõ, hogy alapvetõen kétféle hímvesszõ van, az un. hús- és a vérvesszõ. Az elõbbi nyugalmi állapotban terjedelmesebb, mint a második, ám erekció közben nem sokkal nagyobb, mint petyhüdten. A vérvesszõ viszont jókorát képes nõni, ha vérrel telítõdik.

Szélesedik a textilvita az EU és Kína között

Egyes kínai textiláruk feltételezett uniós dömpingje kapcsán élesedik a vita az EU és Kína között: Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos április 25-én vizsgálatot és nemhivatalos megbeszéléseket kezd Kínával néhány kínai textilipari termékcsoport ügyében.

Ez gyakorlatilag egy olyan eljárás megindulását jelenti, amelyben - utolsó lépésként - akár bizonyos kínai textilipari termékek kvótakorlátozásának újbóli bevezetéséig is eljuthatnak, de legkorábban csak szeptemberben. Mandelson szóvivõje ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: kielégítõ adatok állnak rendelkezésre a tagországok részérõl, amelyek igazolhatják az uniós beavatkozást. Ugyanakkor közölte: a kép nem egységes, termékcsoportról-termékcsoportra kell megvizsgálni a helyzetet, a ez érintett termékcsoportokat azonban csak késõbb részletezik.

Az európai ágazati szövetség, az Eurotex és a tagországok közül elsõsorban a hagyományos divatnagyhatalmak, Olaszország és Franciaország sürgetik az Európai Bizottság beavatkozását. A kínai kereskedelmi minisztérium korábban már tiltakozott az EU és az Egyesült Államok, textilpiacaikat a feltételezett kínai dömping ellen védõ, tervezett intézkedései ellen. Peking szerint az ilyen lépések sértik a világkereskedelmet. A tiltakozás szerint a január 1-tõl megszûntetett kvótarendszer újbóli bevezetése sértené a szabad kereskedelem alapelveit, és alapjaiban rázná meg a többoldalú kereskedelmi rendszert.

Az amerikai textilipar azt kérte a kormányzattól, hogy 14 ruházati kategóriában állítsa vissza az idén január 1-tõl eltörölt korábbi importkvótákat. Washington szerint a kínai textiláruk amerikai importja 33,6 százalékkal nõtt januárban tavaly januárhoz képest, 1,05 milliárd dollárra. Washington azt fontolgatja, hogy a növekedési határt 7,5 százalékban korlátozza.

A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivõje a tervezett uniós intézkedések ellen is tiltakozott, mondván, hogy az ezzel kapcsolatban kiadott uniós irányelvek "rendkívül negatív hatással lesznek nem csupán a Kína és Európa közti, de a globális textilkereskedelemre is". Az ezzel kapcsolatban elfogadott EU irányelvek szerint a 10-100 százalék között textilimport növekedés - a 2004-es szinthez képest - vizsgálatot vonhat maga után. Peter Mandelson ugyanakkor korábban kijelentette, hogy bármilyen vizsgálat elõtt, elõször áttekintik az idei elsõ három hónap - vagyis a kvóta nélküli idõszak - kínai textilimport adatait. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányelvek kiadása nem jelent feltétlenül korlátozást, Pekinggel elõször nemhivatalos tárgyalásokat folytatnak.

na épp megjelent egy cikk az origoban itt

Ja,az más 😊

Nem biztos....sztem akkor egyenlitõdnének ki az erõviszonyok,nem?

Nem!😊

De Németországban dolgoztam egy ideig és a Hannoveri illetve a Kölni kiállításon a Hong-Kong standot építettük. Ott Kínai magánszakács fõzött. Amikor számomra ehetõ volt a kaja akkor mindig elfogadtam a meghívást!😊

Van rá esély!😞

Gondoljátok át, mi lenne, ha Kina,India,Pakisztán csinálna egy triumvirátust?

Kussolás lenne Brüsszelben az biztos... 😊

Jártál Kinában? <#eljen>

Itt lenne az ideje,hogy arra járjon egy cunami <#zavart1>

Igen, Kína lesz a pont. Emlékszem megkérdeztek egy nagynevû koponyát, hogy mit gondol mi lesz 20 év múlva a valuta. Erre csak annyit válaszolt: Kína. De nem szabad kifelejteni/lebecsülni Indiát sem, az õ gazdasági fejlõdésük is veszélyezteti az amerikai piacot(de nekik azért ne nyissunk külön topikot).

így átolvasva a statisztikai adatokat, elsõ gondolatom az volt, hogy sok jóra nem fog vezetni ez az egész.
Valaki, valahol erõböl fog pontot tenni a végére ennek az egésznek...😞