Űrkutatás

poén

Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.10.31. 15:50:44

akkor javaslok egy egyszerű kísérletett, amig magad is elvégzhetsz, fogj két ceruzát a kezedbe, rajzolj egy kört (nem kell nagyon precíznek lenni, bár érdemes, javasolt a második ceruzát minnél nagyobb távolságra tenni, ahogy lehetséges, akkor jobban látszik.)

Majd tedd fel az előző második ceruzát egy körző rajzoló felére, és végezd el ismét a kör megrajzolását (ismét, nagyobb táv jobbanszemléltet.)

Forog az a saját tengelye körül. Ha a nekünk nem hiszel itt van szemléltető animáció is róla:
Kötött tengelyforgás

NASA, DART

A NASA mérései szerint a DART szonda becsapódása a korábbi 11 óra 55 percről 32 perccel csökkentette a Dimorphos aszteroida keringési idejét a páros nagyobb tagja, a Didymos körül.

Az első találat egy releváns oldalról, a google segítségével nagyon kimerítő választ ad, ha rákeresnél:

"A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

Ezt a jelenséget kötött keringésnek, esetleg kötött tengelyforgásnak hívjuk. Az egymás körül keringő kiterjedt – azaz nem pontszerű – égitestek esetében mindig fellépnek gravitációs árapályerők, melyek a gravitációs és tehetetlenségi erők helyfüggése miatt lépnek fel (pl. a Hold Földhöz közelebbi oldalát nagyobb erővel vonzza a Föld, mint a közepét, vagy a túloldalát). Mindezek miatt a Hold felszínére ható eredő erő egy elnyúlt alakú felület mentén lesz állandó, ami kialakítja az ún. dagálypúpot. Visszahatásként ez természetesen létrejön a Föld felszínén is, és ez okozza a tengerjárást, a hat óránként váltakozó apály és dagály jelenségét. Az égitestek kezdetben gyors tengelyforgása miatt a dagálypúp hossztengelye nem pontosan a másik égitest középpontja felé mutat, ezért forgatónyomaték lép fel. Ez a forgással ellentétes irányban hat, azaz lassítja az égitestek rotációját. Elegendően hosszú idő alatt beáll az egyensúlyi helyzet, amikor a tengely körüli forgás periódusa megegyezik a keringéssel az egyik égitestre, a mi esetünkben a Holdra, így kötött tengelyforgás alakul ki. Még hosszabb idő alatt a Föld forgása is hozzá fog idomulni a Hold keringéséhez, amikor a két test szuperkötött keringésű lesz: azaz mindkét égitest mindig ugyanazt az oldalát fordítja a másik felé. Ilyen pl. a Pluto és legnagyobb holdja, a Charon.

Naprendszerünkben ez a jelenség egyáltalán nem ritka – többek közt például a Jupiter négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-féle holdja is kötött keringést végez az óriásbolygó körül."

Szerintem engedd el, mint a kalapácsvető a telefont.

Mivel a kalapácsvető nem magyarázza meg azt, hogy a "Hold miért ugyanazt a felét mutatja nekünk", így nem jó analógia. Egészen más oka van a kalapács esetében, mint Föld-Hold rendszer esetében.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.10.11. 18:31:27

"...égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre."

Tehat, repvez osszefoglalanam: a kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Ellenben a fold es a hold kozott nincs bazi nagy kotel, a holdat senki nem festette feketere/pirosra, mint a golyot szoktak, ja es a Fold sem emlekeztet tulzottan egy kalapacsvetore egy dobokorben. Valamint meg tanultunk valami ujat a tanult emberekrol es a tokfejsegrol is.

akkor itt valami nagyon félre ment itt nálatok arrol amit én mondtam, egy szoval sem irtam azt , hogy a hold nem fordul , de nem a saját tengelye körül hanem a földhoz közel egy holdon kivüli forgástengely körül forog, saját tengelye körül csak imbolygo mozgást végez ahogy a video is szépen szemlélteti

ÉS igen azzal is tisztába vagyok, hogy a kalapács vetönél nem tömegvonzás van , csak arra akartam utalni, hogy ott is a vetövel egyutt forog ,de sose látod a távolabbi oldalát a golyonak, mert a kötél nem engedné, hogy a saját tengelye körül megforduljon.

A mellékelet videon is láthatod, hogy a sötét folt csak fel le imbolyok az egyenlitőkörül, de sose tunik el mert nem forog.

A telefonos hasonlatod is ezért sántit, mert ha igazad lenne akkor miközben körbe fordulok akozbe a telefon hátlapi kameráját is kellene látnom ha neked lenne igazad, de mivel a kezembe nem fordul meg ezért csak velem egyszerre tud körbe fordulni,de nem a telefon saját tengelye körül.

Nem találtak ki új fizikát. A golyó nincs gravitációs tömegvonzásban a kalapácsvetővel, hanem merev forgó mozgást végez, ezzel szemben két keringő égitest egymásra ható gravitációja miatt fellépő excentrikus anomália, vagy középanomália a kalapácsvetőnél nem lép fel, és az égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre. Ez nem új fizika, ez középiskolás fizika.

Ne ma', a TF-en feltalaltak valami ujfajta fizikat?! A kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Meg a kozos tomegkozeppont korulotti keringest is remekul bemutatja.

Es Repvez, persze hogy a Hold forog sajat tengelye korul. Ha kepzeletben megprobalod kivenni a Folet a kepbol, akkor rogton meglatod. Alternativakent fogd a a telefonodat a kezedbe, indits egy video rogzitest, majd a kepernyovel folyamatosan magad fele fordulj korbe magadon.(A telefon folyamatosan ugyanazt az oldalat feled forditva kering korulotted.) Tekintsd meg a videot, amin lathato, hogy a telefonod korbefordult a tengelye korul: A szoba mind a negy sarkat lathadod a videon.
Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2022.10.11. 15:10:34

~4cm-ert távolodik évente. És ez a távolodás okozza a föld forgásának lassulását is.

Szerk: Itt egy könnyű cikk a témában
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.10.10. 01:18:55

A kalapácsvető kalapácsa nem kering, hanem forgómozgást végez, ami nagyon más. Amúgy a Hold lassan távolodik a Földtől, régen közelebb volt sokkal.

Ahogy a lenti videobol látszik, mozog a Hold és nem forog a saját tengelye körül, mintha egy kalapácsvetönl a kalapács sem fordul a tengelye kürül attól, hogy én forgok vele egyutt. .

De ez a jelen én a videoban szereplö animáciora gondoltam, hogy tul sok egybeesésnek kellett ahhoz egybeállnia ahhoz, hogy ez a szimulácio a valoshoz közelitsen.Az utközés után rövig idő alatt el keleltt érni ezt az egyensulyi állapotot, mert ha nem akkor vagy megindzult volna a lassu közeledés vagy távolodás a Földhöz/től.
Az orbitális pályája és a tomege is szinte megegyezonek kellett lennie, ,mert ha ezek változtak akkor annak külsö hatásra kellett hogy bekövetkezzen.

A két égitestnek is közel azonos halmazállapotban kellett lennie mert ha az egyik puhább mint a másik akkor máris nem olvadnak egybe csakugy mintha tul rideg lett volna valamelyik. egy gyurma golyo és egy vasgolyó nem fog igy egybefolyni, csak ugy mint egy porcelán és egy vasgolyo sem, de két azonos tulajdonságu anyag már igen , mondjuk két aluminium golyo már képes lehet igy egymásba olvadni utközés hatására.

ahogy említették már lejjebb, a hold lasan változó felét mutatja, nem teljesen egyezik a két idő. egyben ahhoz, hogy állandón a föld felé nétzen egy oldalan (vagy közel), ahhoz forognia kell, pont minden holdhónapban egyszer megkerülni a földet, és ugyanezen idő alatt megfordulnia egyszer. (a nem pontosságot most ismét hagyjuk ki) azaz forog az, csak lassan, ám mennyi bőven elég, nem kevésbé a kezdeti szakaszban sokkal gyorsabb volt vélhetően, csak aztán beállt ez a mostani páros játék.

az összetevők terén meg nem is teljsen tiszta a probléma, melyik elemet nem leled a földön, ami a holdon megtlálható? Mert ha a tricium a kérdés, akkor az nincs magától ott, hanem folyamatosan létrejön a védtelen napsugárzás áldásos tevékenységeként.

A legtöbb ember nem ismeri a Hold librációt, mint jelenséget. A Hold valójában nem mindig ugyanazt felét mutatja felénk, csak majdnem.

Sok ember fejében úgy képzdőik le, hogy tökéles a szinkron a Hold és Föld forgása között. Ami nem igaz. Főleg, mert a távolság sem állandó a kettő között.

(Csak kiegészítés repveznek.)


Utoljára szerkesztette: militavia, 2022.10.07. 15:58:09

Gravitációs kölcsönhatás. Sőt a föld forgása is lassul és meg fog állni pár milliárd év múlva.

hold kialakulásának egy verzioja lehet

Számomra azért lenne pár kérdés, hogy jelenleg a hold mindig a föld felé fordul, mindig ugyan azt az oldalát látjuk. ha valoban igy alakult ki ahogy a videoban akkor elvileg forognia kellett ahhoz, hogy felvegye a gömb formát ahogy a föld is, ha forgott akkor mi állitotta meg a forgását? ha nem akkor mitöl lett gömb alaku? illetve a földön is minden anyagot meg kell , hogy találjunk ami a holdon van, mivel csak egy kis rész maradt a többi beépült a földbe a beléje csapodo bolygobol.

Olympus Mons
wiki
600km átmérőjű az alapja és 22,5 km magas

Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.09.22. 21:27:23

How 2 astrophotographers teamed up to capture a stellar image of the moon
npr.org

arról nem találtam infót, hogy hogyan készitette, mert a megapixel nem jelent semmit sem most, hogy egy mobilba is lesz máűr 200megapixeles camera, attol még nem lesz ilyen kép vele készitve.


Más.
LAssan az Artemis is kilovésre kerül és a starship is közelit az elsö fellövéshez is.

Azzal kapcsolatban ismét csak azt tudom elmondani, hogy lassan 1 éve volt az utolso suborbital fellovés és ha jol emlékszem 3-4 fellövés volt abbol az utolso élte tul ugy ahogy a landolást. Azután nem értettem, hogy miért maradt abba a tesztelés , mert attól , hogy most a orbital fellovésre készülnek a suborbital padrol még lehetett volna fellöni még legalább 1-2 hajot, addig, hogy ténylegesen minden hiba nélkül vissza tudjon szállni a helyére,még akor is ha csak ideiglenes fix lábakat szereltek volna rá a tervezési változtatások miatt.
Mivel az az egy sikeres leszállás nem hinném, hogy minden apro problémát megtaláltak és kiküszöböltek és már nem lett volna szukség a többi teszte, hogy most egybol mehet az orbit.
Füleg, hogy az is sok változást szemvedett.

A S15ös volt az utolso amit suborbitra fellöttek a 16ost már nem azt szét is szedték, most már a 24esnt akarják fellöni ,de már a 25ös is szinte teljesen kész és 27ig különbözö fázisokban vannak, ahogy a buszterek tekintetében is, a 4essel akartak kezdeni, most már a 7est tervezik felloni, de a 8as is már kész és még további részek is kész vannak.

ezért mondom, hogy valami nincs összehangolva, mert vagy a tervezés a tul gyors vagy az épités , és mire elérnének odáig, hogy tesztelhessenek valamit élöbe már okafogyottá válik, mert uj tervek vannak amihez ugy gyártmány is kellene. Igy meg csak csüszik az egész mert adig addig finomitgatnak amig nem lesz belöle semmi sem elkészitve és élöbe letesztelve.

Jaj de kár, hogy egy picit bemozdult. Egyébként rohadt jó. Köszi.

Two years ago, I teamed up with a fellow redditor to try and take the most ridiculous moon shot we could come up with.
Today, we proudly introduce our newest collaboration, a 174 megapixel look at our cosmic companion.
Zoom in to check it out!
reddit
https://i.redd.it/zm4nfgq29yi91.jpg

Litofán 3D nyomtatott éjszakai lámpa előtét


https://www.etsy.com/shop/WhopperPrinting

"Hamarosan megjelennek az első képek a NASA Webb űrteleszkópjáról"
https://www.nasa.gov/feature/goddard/2022/first-images-from-nasa-s-webb-space-telescope-coming-soon


Így néz ki a J.Webb küldetésirányító központja:

Pár napja már úgy volt, hogy a ship20 az mégsem fog repülni, megy a displayre, a booster 4 meg kuka. Most épp a booster 6 és a ship 24 a jelölt az orbit-tesztre, ráadásul már a raptor2-motorokkal. De hogy hol és mikor az kérdőjeles az említett FAA engedély miatt.
A másik részre: el tudok képzelni olyan útitervet, hogy ha a majd elkészülő floridai indítóálláson bizonyítani tudják a rendszer életképességét és biztonságosságát, akkor már nem lesz akadálya az engedélyeknek texasban sem. A floridai platformot úgyis meg kellett volna építeni előbb-utóbb, most ezzel csak előbbre hozták az építést. A lényeg, hogy egyik építkezés nem zárja ki a másikat, sőt, simán lehet hogy az előre lefektetett tervet követik. Persze mindez csak ilyen okoskodás a kerítésen kívülről. Tulajdonképpen a témával foglalkozó bloggerek is abból próbálnak következtetni, ami kívülről látszik.

egy kicsit visszakanyarodva a SpaceX-hez és a Spaceshipre. Egy kicsit most megint értetlenül álok a folyamatok elött amik zajlanak ott.
Annak ellenére, hogy folyamatosan készülnek az eszközök, az aktiv tesztelés megszunt ha a cryo nyomásprobákat nem számoljuk.
A gyártó soron már a ship 25 darabjai készülnek és a booster9 é, mikozben a ship 20 és a booster 4 fellövése és hajtömü tesztjei sem történtek még meg.
A ship 15 óta nem volt mégcsak 10 km-es fellövés sem, mintha az olyan tökéletesen sikerült volna, hogy azt nem lehetne ujra tesztelni, hogy több adat legyen vagy pontositani a szoftvert és a folyamatot a flipmanövert a késöbbiekhez, még ugy is ,ha ehhez lábakra lenne szükség a shipre , erre ott van a ship 15 ami már repült egyszer és a ship 16 is ami még nem de elkészült és félretették.

Aztán ott van az orbital teszt amit már tavaly novemberben meg akartak csinálni, de ahhoz meg még a torony sem volt elkészitve, azóta meg kiderült, hoyg az FAA sem adta még meg az engedélyt és jó ha ebben az évben sikerül nekik, de már azt is megirták, hogy ez az orbitalis teszt sem a ship 20as és booster4es párossal lesz, tehát megint lesz egy cucc amit fél éven keresztül teszteltek és mégsem lesz belöle semmi , pedig ez is tudna sok uj adattal szolgálni azokhoz a fejlesztésekhez amik a következüben kellenek és leget olyan hibára is rájönnének ami a már elkészült hajokra is hatással lenne és emiatt kukázni vagy modositani kellene öket.

Aztán ott van , hogy eddig ugy volt hogy a starbase lesz az egész föhadiszállása és ott fog minden kiépülni meg egy marsi probaváros szerüség.
Erre most meg cape Canaveral-ban kezdenek felhuzni egy uj kilövő tornyot és gyártósort, mert ott már az FAA engedéllyel nem lenne gond.
Szóval akkor most mégis hol lesz az egész fejlesztése, mert ha starbasen csinálják a hajokat akkor azokat fel kell vinni floridába, ha meg floridába költöznek akkor minek fejlesztik még most is a starbase-t?

Szóval most nem látom azt a fajta folyamatot ami a shipnél a 10km-es fellövésekig látszott, hogy ez és ez követi egymást ami a következö lépéshez kell.

össteállt a JW teleszkop tükre márcsak a finomhangolás van hátra, hogy élesebb és érzékenyebb legyen a kép, de a tükrök már egypontba mitatnak .

Részben, az űrhöz is kapcsolódva: Szuperionos és forró fekete víz avagy egy új halmazállapot
Utoljára szerkesztette: kjhun, 2022.02.27. 17:40:19

Tekintve hogy ezek az urtavcsovek nem forognak (ellentetben a foldfelszinhez rogzitett tavcsovekkel), ilyenre nincs szukseg ott.
Ha egyszer rairanyitod egy csillagra, akkor elvben ott marad.

Nem tudom, hogy a Hubble-t meg a Webb-et pontosan hogyan vezérlik, de a földön "amatőr" távcsövekkel a következő: kell egy equatorialis mechanika, melynek a raktatengelyét az északi pólusra állítjuk (ennek pontosításával szépen el lehet bíbbelődni egy darabig), ha e körül a Föld forgási sebességével szinron forgatjuk a mechanika többi részét a távcsővel, akkor aránylag pontosan követi a csillagokat. Hosszú záridejű felvételhez csillagkövetéssel (külön vezetőtávcső, kamera, elektronika/számítógép) lehet pontosítani a mechanika forgását. Na meg aztán jöhet az utófeldolgozás, mely az "elcsúszott" (sőt, a mechanika szándékosan is eltolja őket pár pixellel, mert jobb lesz a minőség a végső feldolgozásnál) képeket is összefésüli, javítja. Aztán lesznek belőle ilyen "amatőr" felvételek: https://apod.nasa.gov/apod/astropix.html?

Mit értesz nagyon pontos precíz beállításon? A tükröt kell nagyon pontos-precízen beállítani, hogy egy tükörként működjön. Mert amúgy külön mozgatható darabokból van.

A peldadban a nap koruli keringes ideje, es a sajat tengely koruli forgas ideje megegyezik, ezert a teleszkop mindig a keringes kozeppontjaval ellentetes iranyba nez.
A valosagban viszont semmifele ilyen szabaly nincs. Ha egyszer raallitjak egy csillagra, akkor az a csillagon marad a tehetetlenseg miatt, a keringestol fuggetlenul. A gond csak az lesz, hogy par havonta kikerul a hovedo pajzsanak a takarasabol, szoval fel evente mas celpontot kell keresnie hogy ne a nap iranyaba kelljen fotoznia. Persze egyebkent sem terveztek 12 honapos expozicios idovel, szoval ez csak elvi limitacio.

A bicikli és világítótorony túl közel van ahhoz, hogy különböző szögből készült képek ne mást mutassanak. A képstabilizálás és a tárgykövetés a csillagászati megfigyelések ​esetében a már említett giroszkópok és lendkerekek végzik. Sőt még a boltban kapható csillagászati távcsöveknek is ugyanolyan sebességgel kell forogniuk, mint a Föld forgása, hogy az égitestek ne húzzanak csíkot a felvételen (erre van az óramű). A JWST esetében a megfigyelések során az X- és Y-tengely dőlésszögét folyamatosan állítja a helyzetszabályozó rendszer, a már említett giroszkópok segítségével, és ezért a vizsgált égterület nem fog bemozdulni, mert lekövetik a mozgását. Az meg nem számít, hogy körpályán van, mert nem fogja más "oldalát" mutatni ilyen távolságból.

Próbáld ki: helyez egy kamerát egy teherautó állványára, kezd el exponálni az éjszakai égboltot, és vezess egyenes vonalban, egyenletes úton. Ha az út teljesen sík, a fénykép továbbra is éles lesz - mert a mozgása egyáltalán nem számít, a csillagok olyan távol vannak, hogy az ég ugyanúgy néz ki, akár egy helyen, akár 100 km-re van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.15. 09:44:19

Tudsz esetleg példát vagy leirást, hogy ez akkor hogy is müködik, mert akkor miért is olyan fontos ez a nagyon preciz beállitás a teleszkopnál ha nem is annyira számit ekkora távolságnál ha bemozdul?

Nagyon mások a sebesség és távolság nagyságrendjei. 1000 fényév elég sok, 100.000.000 még több.

tegyél egy fényképezőgépet egy bicikli kerékre ugy hogy a fényképező giroszkoppal mindig egy adogg pontba mondjuk egy nagyon messzi törönyra fokuszál és forgasd meg a kereket. az a fél méter forgásban lévő kamera a 10-20km-re lévő toronyról ugyan ugy nem fog éles képet csinálni pedig elég messze van .
DE akár egy astrofotora is mondhatnám, hogy a holdat akarod vagy a sarkcsillagot ugyan igy lefotózni, és már egy 10mpes záridőnél is ha nem igazitod a föld mozgásáshoz a kamerát már homályos lesz és egy csik lesz a pontszerü csillag.

" célra tartják akkor is ha ugy vesszuk , hogy egyszer az egyik másszor a másik oldalát látná ugyan annak a tárgynak ha 3 honapig készül egy kép és közbe is elmozdul."

Olyan távolságról van szó, hogy nem mozdul el. Mindig ugyanabba az irányba néz, nem számít ekkora távolságból, semmit. Nem lesz "oldala".
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.14. 19:44:58

félreértetek, nem ugy értem, hogy nem oldották meg vagy nem lehet hanem azt , hogy hogyan csinálják hogy lesz stabil kép.
Az L2 körül 6 honap alatt tesz meg egy kört a két ellentétes oldal között meg van több mint 250000km tehát mégha stabilan is a célra tartják akkor is ha ugy vesszuk , hogy egyszer az egyik másszor a másik oldalát látná ugyan annak a tárgynak ha 3 honapig készül egy kép és közbe is elmozdul.
Ha meg ugyan azon a ponton akarnak stabil képet csinálni akkor mindig 6 honapot kell várniuk, hogy ugyan oda a helyre visszaérjen és és mikron pontossággal visszaállni és ugyan anyni iseig késziteni egy ujabb felvételt.
DE mivel 6 honap alatt a nap körül is forod azért, pont az ellentétes oldalán lenne az a cillag amirol elöször készitett képet, tehát egy ujabb fél évet kell várnia , hogy visszaforduljon arra a csillagra.

Vagy hogy lesz ez megoldva ?

Az osszes urtavcso kering a nap es a fold korul, a JWST sem mas ebben. Sot a Hubble-hoz kepest meg lassabban is kering a fold korul (L2 korul), szoval kevesebbet kell korrigalni. Szoval ezt a problemat mar regen megoldottak.

Egyebkent ha egyszer raallitod egy celpontra, idealis esetben tokeletes stabilitassal, akkor a tehetetlenseg miatt az a celponton is marad. A keringes nem fogja megforgatni. A gravitacio nem general forgatonyomatekot.
Hosszabb tavon ugyan az arapaly hatas miatti surlodas kovetkezteben kotott tengelyforgasuva valik, de ez nagysagrendekkel lassabban tortenik mint a fotok keszitese.

Vezetőtávcsövet is használhatnak mint a Föld-szinten a követés pontosításához. A Föld többször fordul meg a tengelye körül, mint a nap körül, mégis lehet akár több hónap különbséggel gyűjteni az expo.-kat az adott objektumról.

Addig rendben van, hogy célontartják giroszkoppal, de a JW teleszkopnak 230000km-es orbitja van az L2 körül és még a nap körül is, ezeket a mozgásokat hogy köszöbölik ki, hogy ne mozduljon be a kép amikor több napig is eltarthat egy egy kép készitése?

Stabil pont nincs, giroszkópokkal és/vagy lendkerekekkel oldják meg a célratartást az űrtávcsőkénél. A JWST esetében egy újfajta rendszert használnak, ami egy félgömb rezonátor giroszkópot (HRG). Aminek az "újdonsága", hogy nem tartalmaznak mechanikus alakrészeket, így nem ez lesz a gyenge pontja a megfigyeléseknek, mint pl.: a Kepler esetében, ami a meghibásodás után már nem tudott célon maradni (így a K2 meghosszabbított küldetés egészen más célokat határoztak meg). A pozicionálást meg vezető csillagokkal végzik.

Olvasmány
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.14. 12:40:01

WEBB távcső elso képe

Még a kalibrálás folyik. Csak azért elgondolkodtam, ha ennyire pontos és kis eltéréssel csináltak mindent, hogy éles legyen a kép akkor azt hogy oldják, meg, hogy stabilan egy pontba nézzen ? Mert ahogy néztem, az L2es pontban nem fixen áll hanem egy pont körül kering és még a nap körül is, szoval ha orákba vagy napokba telik neki egy kép elkészitése, hogy minél több fény érkezzen a tükörre akkor azt , hogy oldják meg, hogy ne mozduljon be a kép és ne legyen homályos vagy hogy áll vissza ugyan arra a pontra ?
gyanitom a beépitett pozicionálo rakétákkal nem lehet ilyen pontosságot elérni , de még talán a léptető motorokkal sem, ha a tükröket moszgatják.

egyetlen esetet tudok elképzelni , de ahhoz, még évtizedekre vagyunk , hogy megvalosuljon.
Csak ugy, ha egy föld körüli urraktár lenne , uza és rakomány vegyesen és a földröl napi 3 fellövéssel vinné fel a cuccokat és a mars föld között meg ingajáratok lennének amik nem szálnak le sehol csak megpakolják öket az urraktárban és a marsnál meg kidobják egy leszálloegységgel vagy akár ott is egy külön tárolo bázis még az urben.

Sehogy, szép mese az egész, ha heti egy indításig eljut akkor már nagyon szép, ám az csak egy lépés a sok-sok lépés közül, ami viszont nem hangzik elég jól. Tényleg azt képzeli, hogy egyetlen eszköz fog naponta háromszor repülni, és akkor be lehet dobni a többet viszünk fel, mint eddig valaha, a realitást meg nem szükséges behozni.

és hogy gondoltad a leosztást , hogy kijöjjön a 3 fellövés/ nap /év ? meg az ujrahasznositási fordulás időt?