REIKI (gyógyítás)

Te szegény:)
A név kötelez?

Egyrészt takarodj a picsába a reklámoddal, másrészt takarodj a picsába a hazugságaiddal!

Szép, és szeretetteljes napot kívánok mindenkinek.
Kedves út keresõk, és tanulni vágyók. A Reiki az Reiki. Szerencsére én még nem találkoztam olyan reiki ágazattal, aminek tanai hamisak lennének, vagy szimbólumai-behangolásai-avatásai nem mûködtek volna. Fölösleges acsarkodni, hogy ki eredeti, ki az igazi, hiszen a reiki a szeretetrõl szól, az univerzális energiák ezen fajtájának közvetítésérõl. Mindenki válassza a neki tetszõt, amit a szíve diktál. Aki egyszer kapott tanári beavatást, jogosultságot, az mind ugyan azzal az energiával kezel, és ugyan úgy avat. Igaz, láttam már pályám során furcsaságokat avatás szempontjából, de a reiki annyira toleráns, ha tisztelettel bánunk vele, akkor mûködik. Mint az átadása is. Persze Ushui nagy mesterrõl is terjeng 4 féle történet, de mindnek ugyan az a mondanivalója. A segíteni akarás, az univerzum és az univerzális erõk tisztelete, az alázat, az adni és elfogadni törvények betartása és még sorolhatnánk. Egy szóval nem az egó magasztalása, hanem a feltétel nélküli szeretet, és nyitottság.
Én a reikibõl, rengeteg ágazat tanait hallgattam már meg kíváncsiságból, de az összesnek a mondanivalója ugyan az. Persze ágazatonként eltérõ lehet a szimbólumok száma, ez még lehet választási segítség.
De errõl hónapokat lehetne beszélni alvás nélkül, :), nem az a cél most,aki szeretne az írjon nyugodtan privátban, és eszmecserélhetünk, de egyet sosem felejtsünk el. A reiki a szeretetrõl, az isteni energiáról, a mindenrõl szól. Nem arról, hogy versengjenek a mester tanárok egymással.
Aki úgy dönt, hogy rálép erre a csodálatos útra, annak csak gratulálni tudok, és sok szeretettel üdvözölni!:)
http://healingreiki.hupont.hu/12/kepzesek

Nem keverendõ a placebo és a reiki. S nem mindenki kér ellenszolgáltatást a kezelésért. Bár kéne mert ami "ingyé" van az nem jó nem kell.....

Nyilván... de ezeket tudni kell kiszûrni... :)

A Reiki ( errõl nyilatkozom, mert ezzel van tapasztalatom ), annak is az Ushui féle tradicionális vonala nem placebo... ez tény! :)

Persze hogy mûködik és sok orvos használja,a placebo elfogadott módszer nagyon sok esetben,hívhatjuk reikinek,homeopátiának,vagy még 1000-féle módon,de nyilván érthetõ,hogy ha az ember szívügyére települ rá vmilyen áltudományos baromság,pusztán anyagi célból(lásd ezo tv,blikk és egyéb magazinok horoszkópjai stb.),akkor érthetõ módon az böki egy picit az ember csõrét:)

Ez lenne a normális... a nyugati, és a keleti orvoslás együttes alkalmazása. Hogy az én "mesterem" szavaival éljek, egymás nélkül mindkettõ fél lábú óriás.

Én ismerek sõt ö maga is alkalmazza és használja persze csak és kizárólag a beteg beleegyezésével. Többet is ismerek van közte állat orvos is. S nem csak a reikit használják hanem a többi kézrátétes gyógyítást is.

Amúgy egy a közgázon végzett ismerõsöm 20 ezret nyomott el az EZO TV-én. TV2

De ha nem vered nagy dobra, hogy ismered mit tudnak, akkor híres tudós (úgy legyen!!), és hosszú életû is leszel.
Csak bizzál:)))

Én nem egy olyan orvost(!) ismerek, aki titokban reiki mesterhez jár... ;)

A reakció korrekt, sok sikert... ;)

Remélhetõleg nem,mivel ha minden jól megy geológus leszek,ás hát elég hülyén nézne ki egy reikiben és egyéb ásványos hókuszpókuszban hívõ geológus.
de no offense gyerekek,csak pont megláttam a topicot,gondoltam trollkodok egy komment erejéig<#wave>

No igen...

S majd én kérek elnézést!

Én is ilyen pökhendi pöcs voltam régen, csak abban hittem amit a szememmel láthattam. Majd az idõ megváltoztatja a gondolkodásod... ha szerencséd van...

éppen ásványtant tanultam amikor google kidobott egy ilyet,felvidította a napomat:D régen nevettem ilyen jókat:D

Nem hiszek ebben...
bár van egy ismerõsöm aki prana-nadiról mesél mindig és nem tûnik humbuknak az õ szájából... mégsem hiszek benne
lehet, hogy el kellene egy tanfolyamra mennem?
Ezek ingyenesek tudtommal! Jól tudom???

Számmisztika, reiki, szellemgyógyászat, ezotéria:
ezoteria.uhh.hu

Kézrátét érdekes dolog. A szív csakra színe zöld, vagyis mint tudományosan is bebizonyították "világítunk" ha pedig egy tárgyat zöldnek látunk ugyebár tudjuk milyen színt ver vissza, milyet nyel el. Na ha a szívcsakra a kezekkel van összeköttetésben és zöld...hát nem tûnik hülyeségnek. Bár õszinte legyek egy ilyen tanfolyamot sem végeztem el...
Szellem: hagyományos értelemben érted, hogy halott emberek lelkei?

Letezo dolog, mondjuk nekem meg csak a prana-nadival volt tapasztalatom, de az is hasonlo.Rengeteg problemat meg lehet vele oldani.

Szép reggelt!
Mi a véleményetek a másik kézrátétes gyógyításról a szellem gyógyászatról?
Legyen szép napotok!

Ehh, jól elbeszélgettek a REI-KI rõl :D :D

Nem kell kiakadni. Az a lényeg, de az is info, amit a stílusa üzen.

Ez az "úgy gondolják" picit degradálóan hangzott, azért kérdeztem rá...

Nekem van egy kollégám aki ha beszél hozzám akkor ráng a fél arca, és ha a kezét is úgy tartja akkor az is látszik hogy az ujjai is remegnek. Elõször megpróbáltam a kommunikációja részeként értelmezni a látottakat, de a látszólagos idegessége vagy haragja vagy mérge sose volt összeegyeztethetõ a hanghordozással és a mondandójával, mert mindig kimért nyugodt stílusban beszélt.
Így elkönyveltem hogy õ egy ilyen ember, aki nem tud rángó arc és kéz nélkül beszélni. Van ilyen.
Van olyan is, aki nem tud leírni úgy egy mondatot hogy ne tegye elé hogy HAHAHAHA. Most erre miért kell kiakadni? Úgyis az a lényeg hogy mit mond, nem?

Errõl Okkultist jutott az eszembe.<#whatever>
Nah õ pl. hullámzóan trágárkodott. Hol többet, hol kevesebbet.

Feltételeztem. Különben minek "gyakorolnák"?

Ne ehhez nekem még túl erõs az egom, de igyekszem! :)

"Adom amit mondasz, de ez egyenlõ feleket feltételez."
Én már számtalan esetben beszélgettem el teljesen nyugodtan válaszolgatva olyan emberekkel akik válogatott trágárságokkal, flémmel, provokációval tûzdelték meg írásaikat. Általában nem is hozom fel a dolgot, mert nem ér meg az egész ennyit, de mikor a másik már copy-paste-eli századszorra is ugyanazt a tartalommal nem bíró provokációt, akkor meg szoktam említeni hogy kár a gõzért, rám ez nincs hatással.
(De persze én se mûködöm 100%-os hatékonysággal... <#wink>)

Ezzel azt akarom mondani hogy ez nagyszerûen mûködik akkor is ha egyoldalú a dolog. Az eredménye a tapasztalataim szerint az, hogy a trágárkodó, flémelgetõ másik fél szép lassan stílust vált.

Adom amit mondasz, de ez egyenlõ feleket feltételez. A fórum pedig nem az egyenlõ szintû emberkék találkozásáról szól. Én csupán óvszerként próbálom alkalmazni az általam vázolt eljárást... sok felesleges szócsatától, egocsörtetéstõl megvéd... mondhatnám úgy is, hogy fórum specifikus hangnem! :)

Úgy gondolják? :) Mibõl gondolod, hogy csak úgy gondolják? :)

H ON legyek:
Reiki szól még vmi többrõl, minth egyesek úgy gondolják, h meggyógyultak tõle?

K

"Ha valaki azért nem jut számára késõbb fontosnak bizonyuló információhoz, mert elakad a felszínen, akkor az kinek rossz?..."
Az annak az illetõnek a baja. Egyetértek, ahogy te is:
"Ezzel nem azt akarom mondani hogy a stílus nem fontos. De, az. De azért vannak más szempontok is."

Stíluselemekkel kapcsolatban annyi a mondandóm, hogy az jár jól, aki átrágja magát az irreleváns mázon. Ha valaki azért nem jut számára késõbb fontosnak bizonyuló információhoz, mert elakad a felszínen, akkor az kinek rossz? Kinek a vesztesége ez? Vagy fordítva: kinek jó az, ha nem egymás mondandójának a tartalmára figyelünk, hanem a tálalás miatt veszekedünk egymással? Talán annak aki ezen már túl van és míg mások veszekednek, õ tud a zavarosban halászni.

Ezzel nem azt akarom mondani hogy a stílus nem fontos. De, az. De azért vannak más szempontok is.

Az objektivitás kérdése meg filozófiai téma és jóval nagyobb falat annál hogy itt kifejtsük. Elnézést ha ez most kihátrálásnak tûnik, de off-nak is tartom, meg idõm sincs most rá.

A stíluselemek is hordoznak információt, méghozzá az adott ember hozzáállásáról, viselkedésérõl. Van, h hasznos is ezeket nem ignorálni. Az is elõfordulhat, h akaratlanul "szöget üt a fejedben" ezen "üzenet" és nem sikerül teljesen megszabadulni tõle.

Ha szigorúan vesszük, akkor tényleg semmi sem lehet objektív, de akkor a fogalmi megkülönböztetés is fölösleges lenne. Márpedig nem véletlen létezik és használják. Vannak dolgok, amikrõl lehet objektíven beszélni, pl.:
Egymás mellett áll 2 ember és néznek egy almafát. Leesik egy alma és az egyik felveszi. A másik azt mondja késõbb vkinek, h leesett az alma és felvette a társa. Akkor ez egy objektív kijelentés, hiszen mindketten elismerik, h az történt. Tehát lehet olyan egyszerû dolgokat mondani, amiket az egyén látásmódja nem befolyásol.

Amiket felsoroltál azok még mindig csak stíluselemek. Én arra céloztam hogy a stíluselemeken az, aki tudja hogy nem a stílus a lényeg hanem a tartalom, az át tudja rágni magát és a tartalomra figyel nem a stílusra. (Erre hoztam azt a bizonytalan példát, hogy a szubjektivitás nem távolítható el az emberi kommunikációból, így ezt mindenkinek tényként kellene kezelnie, hogy mikor a másik beszél, akkor az a saját kis világáról beszél, és nem abszolút igazságokat nyilatkoztat ki.) Innen kezdve "teljesen" mindegy hogy az a válasz hogy "te hülye vagy" vagy az hogy "már ne haragudj de én ezzel nem értek egyet".
A teljesen azért van idézõjelben, mert ezt megvalósítani azért nem olyan egyszerû, de aki tudja hogy nem a stíluselemeken van a lényeg, annak azért menni szokott a dolog - ha megpróbálja.
Látom én is hogy sokan stíluselemek miatt veszekednek (nagybetûzés, szóhasználat, szmájlihasználat, HAHAHA-zás stb.) ami szvsz értelmetlen dolog. A mondandóm lényege az, hogy célravezetõbb ha az információt nem hordozó stíluselemeket (a többségük ilyen) ignorálja az ember, mert mindig mindenki nem alkalmazhatja az összes odaillõ/megkívánt/megkövetelt stíluselemet. Én próbálom ezt alkalmazni, és mondjuk néha nem jön össze, az esetek többségében mégis.

Én személy szerint a stílusbeli konfliktus-okoknál sokkal nagyobb problémát látok azon esetekben mikor a stíluselemeket félredobva az marad hogy a másik valami teljesen másról beszél. Számomra ez jelent jelenleg nagyobb problémát, hogy mi van akkor ha csak az egyik fél számára nyilvánvaló hogy valami teljesen másról beszélnek? Most _nem_ az eltérõ véleményrõl beszélek, hanem azon esetekrõl mikor az egyik körtérõl a másik almáról beszél, és ez csak az egyiknek esik le. Ebbõl eddig még mindig csak veszekedés lett, mert ha a másik fél ragaszkodik ahhoz hogy de márpedig mindketten a körtérõl beszéltek, akkor nagyjából semmit se lehet tenni, mint veszekedni, vagy hallgatni, de az értelmes kommunikációnak mindenképp vége.

Nyilván nem a "szerintem" szónak van ilyen mágikus hatása, hanem a szövegkörnyezet, a stílus lesz más tõle. :) Nem mindegy, hogy a véleményedre az a válasz érkezik, hogy

1.: Ez baromság!

2.: Szerintem nincs igazad!

3.: <#wilting>

4.: Te hülye vagy!

Na most a fentiek közül a 2. a legritkább az internetes világban... aztán ugye ott van még az a verzió, amikor kiragadnak egy félmondatot rosszindulatból, vagy mert nem értik, és ez alapján olyan mondandót adnak a szádba, amit még csak véletlenül sem akartál kifejteni... :)

A fórumozás világában, egy "szerintem" odabiggyesztése alkalmanként bizony kifogja a szelet az egogyurik vitorlájából, és legalább részben megkíméli magát az ember a felesleges mérgelõdéstõl! :) Tudod, mindenkivel õszintén, mindenkivel az Õ szintjén! :)

Szerintem:
Egyrészt aki mindazt tudja amit te, az nem keveredik "fölösleges és feloldhatatlan" konfliktusba a másikkal csak azért mert a másik elfelejtette odabiggyeszteni a "szerintem"-et.
Másrészt elviekben se lehetséges az hogy valaki ne azt írja le hogy "szerinte" hogy van valami. Ezt a tudománnyal kapcsolatban se értik a vér-objektivisták, hogy végsõ soron nincs objektivitás. Az objektivitás olyanfajta ember fölötti létezése amirõl beszélnek, az nem bizonyítható, legalábbis én nem látom be hogy hogyan lehetne bizonyítani hogy létezik.
Harmadrészt én úgy tapasztalom hogy a konfliktusok java részét valami teljesen más okozza, és nem egy lemaradt "szerintem". Lásd. példának a mi vitáinkat...
Szerintem.

Ezzel meg én értek teljes mértékben egyet! :)

Ezzel teljes mértékben egyetértek.

Én is szoktam másoktól hiányolni a "sztem"-et és társait (néha én is lehagyom), pedig nagyon jól rávilágít a lényegre. Az ember egy vitatott/bizonytalan témában min. 1. hsz.-ában hasznos, ha ott van. Mert mások könnyen afféle támadásként értékelik az elhangzottakat és fölösleges, feloldhatatlan konfliktust kerítenek belõle. Legalábbis én eddig így vettem észre.

A körülmények teljes ignorálása mellett, kizárólag belsõ "jelenségek" vizsgálatával nem lehet teljes életet élni. Még mindig nem értem hogyan gondolod hogy külön lehet választani az egyént az egyént magába foglaló külvilágtól. A kettõ egyébként is EGY. Egy rendszert alkot, ugyanazon törvényszerûségek érvényesek rá, ugyanazokból az építõkövekbõl épül fel stb.

Szerintem se az nem jár jó úton aki kizárólag külsõ okokat emleget fel, de az sem aki kizárólag belsõ okokat. A kettõ együtt létezik csak, mindegyiket külön-külön is, és a kettõ kapcsolatában is vizsgálni kell.
Ez igaz az orvostudományra is, de igazából mindenre.

Azt írtam hogy a kulcs az egyén kezében van. De ez nem jelenti azt hogy annyiban kimerül az egyén felelõssége hogy a belsõ világát rendbe tegye. Egy élõ világban, egy közösségben élünk, így nem fordulhatunk el attól. De mindennek (gyógyításnak, civilizációépítésnek stb.) a kezdete az egyén, mert az egyén mást nem tud a külvilágra projektálni mint amivel önmaga már rendelkezik. Ha rendezetlenség, betegség, meg nem értés, harag, félelem uralja az egyént, akkor külsõségekben sem tud ennél többet megvalósítani. Az nem elég, hogy eljátssza a békét, nyugalmat, harmóniát, egészségességet, bizalmat, bölcsességet. Ha eljátssza, akkor az nem az, és ez a hamisság a legkülönfélébb formákban tör a felszínre megmutatván a rendszer valódi mivoltát.

Én ezt az álláspontot képviselem az NWO fórumon is. Úgyhogy nem vezet sok jóra, ha általánosítasz. A belsõ világunkat is és a külsõ világot is érdemes megvizsgálni. Pl. csak azért mert részletesen kitárgyaljuk a bankrendszert, én nem azon az állásponton vagyok, hogy elsõdleges feladatunk ennek a rendszernek a megváltoztatása. Elsõdlegesen magunkat kell felkészítenünk, képesnek tennünk arra hogy a valósággal harmóniában élve, kiteljesedve, egyénként és együtt a közösségként is a bennünk rejlõ potenciált minél teljesebben kihasználhatjuk (nem azért mert mindezt "muszáj", hanem más okokból). Ha ez megvan, akkor úgyis megoldást találunk a bankrendszer problémáira is. De most a bankrendszert behelyettesítheted az orvostudománnyal is, a képlet ugyanaz.
Tehát csak azért mert rámutatunk okokra, nem egyértelmû hogy ezzel azt is meghatároztuk hogy mi legyen a következõ lépés.
Mikor rámutatok a napra, hogy annyira égeti már a vállamat hogy szinte lángol, akkor ezzel talán meghatároztam a megoldást is? Ami megoldás mi lenne? Hogy szedjük le a napot az égrõl? Ugye hogy nem.

Nem igazán így tapasztaltam itt... sok a "megmondom a frankót ego gyuri"... van az õ véleménye ami kõbevésett, mindenki más meg hülye...

Szerintem meg a fejlõdés kulcsa maga a tanulás... megy szépen sorban... ha megvan az egyik, jön a következõ... ha nincs meg, leragadunk... szerintem nincs ebben misztikum... nekem például így természetes! :)

Minden vélemény úgy kezdõdik, csak van, aki nem írja ki, a többi meg nem veszi észre.

De szerintem is inkább csak psziché létezik, ami nem valami abszolut dolog, a fejlõdésének sincs semmiféle misztikus jelentõsége.

De ennek ellenére, amikor egy vélemény úgy kezdõdik, hogy "szerintem", az elõtt emelem a kalapom. Nincs azzal gond, ha más a vélemény... engem nem zavar, úgyis mindenki a saját tapasztalásai alapján alkot véleményt, azt ugye meg nem tudhatjuk jobban, hogy a másik mit tapasztalt... az megint más kérdés, hogy a tapasztalásából vajon a jó következtetést vonta-e le az illetõ! :)

A probléma ott kezdõdik, amikor a saját alternatívánkat kizárólagosnak tekintjük... :) ( velem is elõfordul még... :) ) A lényeg a tanulás, a fejlõdés, és, hogy ne véssünk kõbe semmit... ;)

Na igen, véletlenek nincsenek! :)

Sztem a klasszikus értelemben vett lélek csak illúzió, amit arra használnak az emberek, h fenntartsák a reményt, a bizakodást h többek egy megismerhetõ, bonyolult "gépezetnél", annak ellenére, h egyre több ismeretünk ezt engedi sejtetni.
Ez a szemlélet merõben különbözik az általad képviselttõl, tehát tényleg szélmalomharc lenne a vége a dolgoknak.

Nincs mégegy olyan nép, aminek ilyen népszerû lenne a hibáztatása, de vannak ennek okai. :)

Ezt értem én, csak azt nem, hogy sokaknak pont ez jut az eszébe ilyenkor... az egész már ilyen mantra szerû...

Úgy, hogy sokan azt mondják, hogy "nézz magadba, ott a megoldás", aztán a következõ mondatukban külsõ dolgokra köpködnek.

Épp írnom kellett valamit, amit sokan felelõsnek tartanak rossz dolgokért.