Logika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Először is, távolról sem féltudományos dologról van szó. Nem is lehetne megírni féltudományos-bestseller módon, senki se értene belőle semmit. Azonban ettől függetlenül célom úgy megírni, hogy mindenki értse, vagy legalábbis azok akiknek van valami fogalmuk logikáról, információelméletről, ilyesmikről.
Az elméletem _nagyon_ egyszerű. A neten nem találtam ilyesmit. Viszont azt tudni kell, hogy mint sok más elmélet esetében is, nem teljesen új dologról van szó. Valahogy úgy tudnám szemléltetni, hogy a relativitás elmélet részei is részben léteztek Eistein előtt is, a nem-euklédeszi geometria formájában. Tehát pl. valaki beleköthetett volna a relativitás elméletbe úgy, hogy "na de nem találtál fel semmi újat". (Lehet hogy bele is kötöttek annak idején.)
Nos, az én elméletemre ez méginkább igaz. Sőt, valójában nekem is évekbe tellt, mire tudatosult bennem, hogy ez valami új lehet. És ebben még most se vagyok biztos természetesen, szóval nem vagyok egy olyan őrült, aki mindenáron azt hiszi hogy feltalált valamit.
Viszont egyre biztosabb vagyok, hogy ez tényleg valami új, valami igazi dolog lehet. Az igaz mondjuk, hogy úgy tűnik, az elméletem a tudomány és tudományfilozófia határán van. Vagy csak még mindig nem hiszem el magam sem, hogy konkrétan tudományos elmélet? :) Az viszont biztos igaz, hogy aki nem foglalkozott a világ megértésével a tudományon felül (filozófia, tudományfilozófia), az jóval nehezebben értheti meg. Bár ez attól is függ hogy írom le. Jelenleg már a 4. verziót írom le és még mindig nem tudom, ez-e a helyes forma...
A másik meg ügye, az idő... Munka mellett nem igazán van időm sajnos. Annak ellenére hogy egyre komolyabban hiszek az egészben, és megtehetném, hogy pár évre "szabadságolom" magam, és csak az elmélettem foglalkozok... Csak a bátorságomat kéne összeszednem?
Hajaj nehéz dolgok ezek... :)
1) Simán lehet, hogy ez az elmélet már ki van találva, csak valami Smith-Johnson néven fut. Ezért érdemes utánajárni, hogy milyen alapfogalmakat használsz, ezek melyik tudományterületben fordulnak elő, és annak a szakirodalmát kicsit jobban megismerni - ekkor talán újabb ötletekkel is gazdagodhatsz.
2) Ki kell találni, hogy ezt most tudományos körökben szeretnéd elfogadtatni, vagy csak a hétköznapi embereknek szeretnéd megmutatni. Utóbbi esetben ajánlom a féltudományos bestseller műfaját, amely habár tudományos körökbe nem fog beemelni, de jövedelmet mindenképpen hoz. Ha tudományos körökben szeretnél mozogni, akkor pedig az sajnos általában úgy működik, hogy a szerző neve mellett szokott szerepelni a munkahelyének neve. Emiatt ajánlott valamilyen, ilyen témával foglalkozó szakember segítségét kikérni. Minden PhD hallgató első cikkében általában a témavezetője neve is szerepel, mint társszerző még akkor is, ha az egész munka a fiatal feltörekvő tehetség érdeme. Ennek az is előnye, hogy a kutya se fogja elolvasni, ha Mr. Gombabácsi lesz a szerző neve, viszont ha Gombabácsi-Híresvagyok, akkor már sokan, mert Híresvagyok professzortól már olvasott cikket, és találkozott is már vele 5 éve egy konferencián Belgiumban. Emiatt nehezen lehet "levédetni" egy elméletet. Továbbá lehetnek az elméletben hibák, és a tudományterületnek is van egy zsargonja/stílusa, amit meg kell tanulni, különben nem fogják elolvasni, mert "ezt csak valami kontár írta".
Szóval elég nehéz vállalkozás. Mondjuk én csak a természettudományos részét látom a dolgoknak, lehet, hogy bölcsészeknél ez máshogy működik, abban nem vagyok otthon :) De sok sikert! Amúgy ha van már BSc diplomád, akkor ELTÉ-n van "Logika és tudományelmélet" MSc meglehetősen szabad tanrenddel, így ott is érdemes szétnézni (legalább a tanszéken megnézni, hogy ki foglalkozik olyasmivel, amivel te is).
Berselius from the North: lvl 108 (Elder) Druid Titokzatos paladin: lvl 101 (Royal) Paladin (Lonesome Greybeard: lvl 45 Elder Druid)
Nem akarok külön topikot nyitni, de van egy logikai elméletem. Nem tudom hogy is nevezzem, azt hiszem a logikai elmélet a legjobb kifejezés rá.
Persze nem fogom most nyilvánosságra hozni, ugyanis pont az lenne a kérdésem, vajon hogyan kéne nyilvánosságra hozni...
A net teli van mindenféle őrült, hülye, vagy zavaros, de akár igaz új elméletekkel. Ezek legtöbbje első ránézésre hülyeség, a nagy része meg olyan hosszú és zavaros, hogy az íróján kívül szerintem senki se olvassa el. De még ha igaz is egy ilyen "akárki" által kitalált elmélet, hogyan futhat be, hogyan lehet ismert? Hogy lehet elérni hogy ne lopják el?
Na persze erre mindenki rávágja hogy ha a dolog műxik akkor azonnal elismerést fog szerezni. Ez talán igaz is mondjuk egy fizikai elméletre, vagy akár egy matematikaira is. És szerintem az én elméletemre is - azaz műxik! A gond csak az, hogy... na de ha valakit érdekel akkor írom tovább, lehet hogy feleslegesen koptatom csak a billentyűzetet...
<#nezze>#nezze>
de 8. nem megy ...:(( grrr
Itt kezdődik: http://benoke98.web.fazekas.hu/jatek/
Utoljára szerkesztette: jatekos101, 2014.12.08. 17:58:10
<#confused>#confused>
<#circling>#circling>
<#puszis>#puszis> -> <#love11>#love11>
Berselius from the North: lvl 108 (Elder) Druid Titokzatos paladin: lvl 101 (Royal) Paladin (Lonesome Greybeard: lvl 45 Elder Druid)
ahol 1 szerepel ,ott kell kattintani:
00011
11011
11100
01110
10110
vagy a tükörképei:
01101
01110
00111
11011
11000
vagy:
01101
01110
00111
11011
11000
vagy:
11000
11011
00111
01110
01101
Valaki nem tudja véletlenül ennek a megoldását? Nem bírom kirakni, mindig marad 1!!!
For sale: thedronewebshop.com
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
VAGYra példa:
Van egy fotocellás ajtó, ami kinyílik (1) vagy nem nyílik ki(0).
Legyen ez az outpu.
Ha "A" ember jön (1), az ajtó kinyílik.
Ha "B" ember jön (1), az ajtó kinyílik.
Ha "A" és "B" ember is jön, az ajtó még mindig kinyílik.
Ha egyik se jön (0) az ajtó nem nyílik ki.

dixitque deus fiat lux
Lenne egy kérésem. Tudnátok oylan gyakorlati példákat írni amiken 2 változós logikai füvvgényeket használnak?
itt egy példa. iylenre gondolok:
villamosok ajtajai és az elindulás között ilyen a kapcsolat. Mondjuk ÉS, mert az mondhatjuk, hogy a csukott ajtó ’1’ a nyitott ’0’ és csak akkor megy a villamos (’1’) ha minden ajtó csukva van (’1’).
remélem réthetõ voltam.
kellene példa VAGYRA, XORRA, NANDRA, NORRA, ÉS EQ-RA.
köszi!
Math log.
"Egy kijelentõ mondat állítás, ha egyértelmû információt
hordoz és igazságértékkel bír ."
"Egy állítés igaz, ha az információtartalom a valóságnak
megfelelõ, egyébként hamis, függetlenül tudásunktól."
"Ezt a mondatot nem lehet bizonyítani" Nem állítás matematikai logika szerint ez a mondat, többek között azért, mert igazságértékkel nem bír.
Pont ezt láttad be.
Nincs ilyenfajta gebasz az Arisztotelészi logikába ezek szerint.
Egy hasonló eset ami teljesen más :) ::
"Tétel. Létezik felsorolható, de nem rekurzív nyelv.
Bizonyítás: Tekintsük azokat a Turing-gépeket, melyek nem fogadják el a saját
kódjukat inputként. Ezen Turing-gépek kódjai meghatároznak egy nyelvet. Erröl a
nyelvrõl belátható, hogy rekurzív felsorolható, ám ezzel mi nem foglalkozunk. Ha ez a nyelv még rekurzív is volna, akkor lenne egy Turing gép, amely pontosan ezt a nyelvet ismerné fel. Azaz azokat a kódokat ismerné fel, amelyhez tartozó Turinggépek nem ismerik fel magukat. Felismeri-e ez a gép saját magát? Ha nem, akkor kódja benne van a nyelvben, de akkor a definíció miatt fel kellene ismernie saját magát. Ha pedig felismeri, akkor olyan a kódja, hogy nem ismerheti fel magát.
Mindkét esetben ellentmondáshoz jutottunk, így ez a nyelv nem lehet rekurzív."
Algoritmus elmélet 22. oldal
"Egy L nyelvet rekurzívan felsorolhatónak nevezünk, ha van olyan Turing-gép amely által felismert nyelv éppen az L."
Szinén onnan.
Mint látod ez a logikusan bizonyítható.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
nem szóltam:)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
a feladat = (4. gyök alatt 16+x) + ( 4. gyök allatt 16-x)=4
eltévedtél! :)
ha hamis akkor ezt jelenti a mondat:
"a mondatot lehet bizonyítani" így a mondat igaz! ( akár helyes dolgot, akár hamis dolgot akar bizonyítani :D )
errõl is "csak" ennyit akartam mondani :)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
"ez nem igaz. rentgeteg olyan dolgog bizonyítható ami messze nem fedi a valóságot , tehát hamis."
nem a hamis dologra volt mondva hanem arra hogy a mondat maga hamis :)
érted.
"A fa kék."
"csak" ennyit az elejérõl :) (a többi visszont ehhez kapcsolódik:)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
no valójában aquir példa mondata így hangzott volna. nem így hangzott de gondolatban atöbbi is oda volt értendõ. tehát az egész gondolat menet megváltozott.
vagyis ha hamis, akkor azt a mondatot ,hogy " ezt a mondatot nem lehet bizonyítnai" lehet bizonyítani. ha lehet bizonyítani azt ,hogy " ezt nem lehet bizonyítni" akkor ennyi. akor bevan bizonyítva ,hogy ezt "ezt a mondatot nem lehet bizonyítani". mivel nem azt lehet bizonyítani ,hogy "ezt a mondatot nem lehet bizonyítani" hanem csak azt lehet bizonyítani ,hogy "ezt a mondatot nem lehet bizonyítani" lehet bizonyítani , ezért itt megis áll a dolog.
ez nem igaz. rentgeteg olyan dolgog bizonyítható ami messze nem fedi a valóságot , tehát hamis.
"most vegyük ezt a mondatot:
"Ezt a mondatot nem lehet bizonyítani"
namármost ha ez a mondat hamis, akkor bizonyítható.
pontosan. vagyis ha ez hamis akkor így hangzik a mondat:
Ezt a mondatot lehet bizonyítani.
"Vagyis akkor ez igaz, így ellentmondásra jutunk.
de ha nem csak az igaz mondatokat lehet bizonyítani, akkor abból a ténybõl ,hogy ez a mondat bizonyítható nem feltétlenül azt lehet kikövetkeztetni ,hogy akkor ez a mondat egyben igaz is.
"Ha ez a mondat viszont igaz, akkor igaz az is, hogy nem bizonyítható."
valóban. és attól még lehet igaz ,hogy nem bizonyítható így fennáll annak is az esélye, hogy igen is igaz.
De hát pont most mondtam el (most bizonyítottam), hogy nem lehet hamis a mondat, így bizonyítottam az ellenkezõjét, ami megint nem igaz :))"
Erre van egy kis logikai bukfencem =)
de én most csak unalmamba kötöttem bele. amugy cuki kis bukfenc volt, nekem teccett :))))))
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
\"Két dolog végtelen, a világûr és az emberi butaság, de az elõbbiben nem vagyok biztos.\" Albert Einstein
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Ez az állítás hazugság. mondatokról meg nem lehet megállapítani semmit, mert csak utal valamire nem tudod mire ez csak egy megfelelõ szövegkörnyezetben lenne értelmes
\"Két dolog végtelen, a világûr és az emberi butaság, de az elõbbiben nem vagyok biztos.\" Albert Einstein
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
