Bolygóközi gyarmatosítás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#110
ez már tervben van, hamarosan
de asszem egy üstökös "szelét" már begyûjtötték, nem tudom leért-e
nem is technológiai kérdés hanem pénz
de asszem egy üstökös "szelét" már begyûjtötték, nem tudom leért-e
nem is technológiai kérdés hanem pénz
#109
Mikor lesz olyan technológiánk, hogy
1. felfedezni
2. berakni valami tartályba
3. hazaküldeni
4. biztosítani a túlélését a tartálynak
?
1. felfedezni
2. berakni valami tartályba
3. hazaküldeni
4. biztosítani a túlélését a tartálynak
?
#108
gondolom elõtte mintákat megõriznének belõlük
#107
Igen mert van annyi joga mint az összes földi élõlénynek együtt. Én me tenném legalábbis.
#106
szerinted érdekelne valakit egy baktérium?:D A földön az sem érdekli õket, hogy fajok ezreit pusztítják ki.
#105
De mi van akkor hogyha a Marson találnak baktériumokt=életet? A Földhöz hasonló légkör megölheti õket. Te ilyenkor is gyarmatosítanál? Ott van az Europa meg az Enceladus. Azokat kolonizáljuk. Amúgy meg tud valaki valamit a Phobos körüli rejtélyes erõrõl? (szondák eltûnése, kapcsolat hirtelen megszakadása és visszaállása)
#104
Régen olvastam egy regényt amiben 2130-ra a Merkúrtól a Plútóig mindenhol megvolt kolonozálás. Igazi technikai nagyság ebben a két környezetben fennmaradni. Merkúr=korlátlan energia és fémkészlet
#103
Marson a megtelepedés szerintem idõvel kivitelezhetõ lesz, sõt vannak tanulmányok amik szerint 100 év alatt elérhetõ a Földhöz hasonló légkör, vagyis skafander nélkül lehet majd lélegezni
#102
<#wilting>
#101
NASA Tervek Harmadik rész
Napenergia-konverterek
A bolygóközi ûr – akárcsak maga az Univerzum – energiától feszül. Valóságos energia-özönben élünk, csupán a megfelelõ technikát kell a megfelelõ helyen alkalmaznunk. Az Egyesült Államok Energia Hiavatalának (US. Energy Department) kérésére már 1978-79 ben kidolgozták a tudósok az SPS (SOLAR POWER SATELLITE – Napenergiát gyûjtõ Mûholdak ) tervet. Ennek lényege a napenergiát elektromos árammá konvertáló napcellákból épített, a Föld (késõbb más, a Naphoz elég közel keringõ bolygó/hold) körül keringõ óriáskollektorok építése. (Méretük igazán impozáns lenne: egy-egy kollektor akár a Csepel-sziget méretét is elérné – gyk: nem csupán a budapesti Csepelre gondolok, hanem az egész Csepel-szigetre!) A begyûjtött és átalakított energiát mikrohullámú sugárnyalábba gyûjtve sugároznánk a Földre (adott égitestre), ahol visszaalakítanánk elektromos energiává
(ebbõl következik, hogy a napkollektorok geoszinkron pályán keringenének, azaz „lentrõl”, az adott égitestrõl nézve egy ponton maradnának – az adott visszaalakító-erõmû felett)
Fõképp a Föld számára jelentene sokat ezen kollektorok megépítése. Tiszta energiát adna számunkra, mentesítené a Föld légkörét a jelenleg igen szennyezõ (az üvegház-hatást kiváltó szén-dioxidot és pl. rákkeltõ anyagokat a levegõbe ömlesztõ) hagyományos erõmûvektõl, és a maghasadásos atomerõmûveknél is jóval biztonságosabb lenne. Megépítése ugyan költséges, de az energiát ingyen nyerné – még a karbantartás melett is igen olcsón adna áramot számunkra.
Az elsõ kolóniákat – A Holdvárosnál már leírt „helyi” erõmûvek mellett – szintén kellõ energiával tudnák ellátni (természetesen a Naptól mért távolságának és méretének függvényében – a Föld esetében pl. egy ilyen kollektor 1-10 de akár 100 Megawatt leadására lenne képes)
[/img]
Napenergia-konverterek
A bolygóközi ûr – akárcsak maga az Univerzum – energiától feszül. Valóságos energia-özönben élünk, csupán a megfelelõ technikát kell a megfelelõ helyen alkalmaznunk. Az Egyesült Államok Energia Hiavatalának (US. Energy Department) kérésére már 1978-79 ben kidolgozták a tudósok az SPS (SOLAR POWER SATELLITE – Napenergiát gyûjtõ Mûholdak ) tervet. Ennek lényege a napenergiát elektromos árammá konvertáló napcellákból épített, a Föld (késõbb más, a Naphoz elég közel keringõ bolygó/hold) körül keringõ óriáskollektorok építése. (Méretük igazán impozáns lenne: egy-egy kollektor akár a Csepel-sziget méretét is elérné – gyk: nem csupán a budapesti Csepelre gondolok, hanem az egész Csepel-szigetre!) A begyûjtött és átalakított energiát mikrohullámú sugárnyalábba gyûjtve sugároznánk a Földre (adott égitestre), ahol visszaalakítanánk elektromos energiává
(ebbõl következik, hogy a napkollektorok geoszinkron pályán keringenének, azaz „lentrõl”, az adott égitestrõl nézve egy ponton maradnának – az adott visszaalakító-erõmû felett)
Fõképp a Föld számára jelentene sokat ezen kollektorok megépítése. Tiszta energiát adna számunkra, mentesítené a Föld légkörét a jelenleg igen szennyezõ (az üvegház-hatást kiváltó szén-dioxidot és pl. rákkeltõ anyagokat a levegõbe ömlesztõ) hagyományos erõmûvektõl, és a maghasadásos atomerõmûveknél is jóval biztonságosabb lenne. Megépítése ugyan költséges, de az energiát ingyen nyerné – még a karbantartás melett is igen olcsón adna áramot számunkra.
Az elsõ kolóniákat – A Holdvárosnál már leírt „helyi” erõmûvek mellett – szintén kellõ energiával tudnák ellátni (természetesen a Naptól mért távolságának és méretének függvényében – a Föld esetében pl. egy ilyen kollektor 1-10 de akár 100 Megawatt leadására lenne képes)
[/img]Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
#100
Lol.
Akkor már inkább a Ráknépség vagy XEnu herceg és a gonosz pszihológusai. :)
Akkor már inkább a Ráknépség vagy XEnu herceg és a gonosz pszihológusai. :)
Ellenkezõleg, Isten akar bennünket rabságba tartani, de senkit sem kényszerit, erre, csak az élet legfeljebb!
Dehogy akarja, csak az ásványkincsek kellenek nekik!
#97
Nem akarok illúzió romboló lenni, de az Universum gyarmatosítása már rég megtörtént, még mielött mi itt a Földön a jelenlegi formánkban megjelentünk volna. Amint azt Stewart Swerdlow is leírja, egy különlegesen gonosz faj a Draco-Reptil, melynek a földi képviselöjét Sátánnak ismerünk, megakarja szerezni a totális uralmat az emberiség és az Universum többi lénye felett is. Az, hogy mi bolygókat fogunk kolonizálni csak egy álom, a valóság pedig, hogy velünk kolonizáltatnak. A chippek távolirányítható robotokká változtathatják az embert, ami egy központból távolirányított robot lesz. A Mars - Hold "kolonizálása" már rég megtörtént agymanipulált rabszolgákkal.
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#96
Holdváros
NASA Tervek 2015(?)-ig Második Rész
Mindennemû olyan tevékenységet, amely a bolygók közötti ûrutazásra épít meg kell elõznie egy megfelelõ kapacitású és legfõképpen állandó ûrbázis megépítésének. A Föld ebbõl a szempontból szerencsés – mivel kísérõnk a Hold félig kész ûrbázisunk már jelenleg is. (Értem ezalatt hogy a Hold megléte miatt az alapok már adva vannak) A Hold biztosít egyúttal felhasználható nyersanyagokat is (lásd lentebb)
A kilencvenes évek elején a NASA tudósai 2015 környékére szabták a Holdváros (Luna City) létrehozásának dátumát. Ez az idõpont napjainkban már megdõlni látszik, de még reálisan tartható a terv kivitelezése 2025-2030 környékén. A bázis jelentõségét nem kezdeti mérete vagy bármilyen különösebb haszonnal járó tevékenysége adná. A HOLDBÁZIS UGRÓDESZKAKÉNT SZOLGÁLNA A KÉSÕBBI EXPEDÍCIÓK SZÁMÁRA. A század második felében megvalósuló interplanetáris (bolygóközi) utazások rendkívül hasznos támaszpontja lenne – gondoljunk a hatodakkora gravitációbõl eredõ elõnyére (kisebb szökési sebesség az ûrjármûvek felbocsájtásakor) vagy a környezetet kímélõ hatásra (a bolygóközi ûrjármûvek nem lépnének a Föld légkörébe) A Holdkolónia részben önellátó lenne – részben a Földrõl kapna utánpótlást.
A Hold felszíne (talaja) gazdag ásványkincsekben – vizet elõállítva megoldható egy cirkulációs rendszerben mûködõ (azaz a vizet visszaforgató) farmgazdálkodás. Vizet – könnyen elõállíthatunk a Holdkõzetbõl felszabadítható nagy mennyiségû oxigén és hidrogén elõállításával. (Ez megoldaná az oxigénszükséglet pótlását is egyben.) Szintén kinyerhetõ hélium3 izotóp, mely fûtõelemként szolgálhat a megépülõ – nem túl nagy kapacitású - fuziós erõmû(vek)nek. A Hold gazdag titániumkészlete kifizetõdõvé tenne – igaz hosszabb távon – a bányászatot is.
A Holdkolónia kezdetben kis lélekszámú lenne – pár száz embernek, fõleg tudósoknak – adna munkát. Hoszabb távon „céges környezetté” válna, azaz megjelennének a profitorientált kezdeményezések is (bányászat, hulladéklerakás /földi veszélyes hulladéké/, ûrtechnika) Nagyon valószínû a Hold KATONAI CÉLÚ „hasznosítása” is
NASA Tervek 2015(?)-ig Második Rész
Mindennemû olyan tevékenységet, amely a bolygók közötti ûrutazásra épít meg kell elõznie egy megfelelõ kapacitású és legfõképpen állandó ûrbázis megépítésének. A Föld ebbõl a szempontból szerencsés – mivel kísérõnk a Hold félig kész ûrbázisunk már jelenleg is. (Értem ezalatt hogy a Hold megléte miatt az alapok már adva vannak) A Hold biztosít egyúttal felhasználható nyersanyagokat is (lásd lentebb)
A kilencvenes évek elején a NASA tudósai 2015 környékére szabták a Holdváros (Luna City) létrehozásának dátumát. Ez az idõpont napjainkban már megdõlni látszik, de még reálisan tartható a terv kivitelezése 2025-2030 környékén. A bázis jelentõségét nem kezdeti mérete vagy bármilyen különösebb haszonnal járó tevékenysége adná. A HOLDBÁZIS UGRÓDESZKAKÉNT SZOLGÁLNA A KÉSÕBBI EXPEDÍCIÓK SZÁMÁRA. A század második felében megvalósuló interplanetáris (bolygóközi) utazások rendkívül hasznos támaszpontja lenne – gondoljunk a hatodakkora gravitációbõl eredõ elõnyére (kisebb szökési sebesség az ûrjármûvek felbocsájtásakor) vagy a környezetet kímélõ hatásra (a bolygóközi ûrjármûvek nem lépnének a Föld légkörébe) A Holdkolónia részben önellátó lenne – részben a Földrõl kapna utánpótlást.
A Hold felszíne (talaja) gazdag ásványkincsekben – vizet elõállítva megoldható egy cirkulációs rendszerben mûködõ (azaz a vizet visszaforgató) farmgazdálkodás. Vizet – könnyen elõállíthatunk a Holdkõzetbõl felszabadítható nagy mennyiségû oxigén és hidrogén elõállításával. (Ez megoldaná az oxigénszükséglet pótlását is egyben.) Szintén kinyerhetõ hélium3 izotóp, mely fûtõelemként szolgálhat a megépülõ – nem túl nagy kapacitású - fuziós erõmû(vek)nek. A Hold gazdag titániumkészlete kifizetõdõvé tenne – igaz hosszabb távon – a bányászatot is.
A Holdkolónia kezdetben kis lélekszámú lenne – pár száz embernek, fõleg tudósoknak – adna munkát. Hoszabb távon „céges környezetté” válna, azaz megjelennének a profitorientált kezdeményezések is (bányászat, hulladéklerakás /földi veszélyes hulladéké/, ûrtechnika) Nagyon valószínû a Hold KATONAI CÉLÚ „hasznosítása” is
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
#95
Nem rossz... És képzeljétek el ha rádásul még futunk is! :)
#94
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
#93
A lemaradt képek (lehetne picivel okosabb a kódolás :)):
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
#92
Végre megleltem kedvenc topikomat – mely ünnepi pillanatot azonnal egy miniatûr kiselõadás-sorozat megírásával teszem emlékezetessé az ifjúság nagy-nagy örömére. Témám a NASA által a ’90-es évek elején publikált anyagokból merítkezik.
NASA Tervek – 2015-ig
A XXI-ik század elsõ negyedében számos ûrállomást helyezünk Föld körüli pályára. Ezek egy része tisztán a tudományos kutatást szolgálja majd, míg nagyobb részük speciális termelési feladatokat ( a súlytalanság-béli körülményeket igénylõ anyagok elõállítását) látja majd el. Ezek jelentõs része teljesen automatizált lesz: az emberi személyzetre az idõszakos „látogatási munkák” hárulnak majd (nagyobb hibák kijavítása, a késztermékek ill. nyersanyagok ki/be szállítása stb.) így gazdaságosabban lehet majd az értékes helyet kihasználni (nem kell állandó személyzetnek azt fenntartani)
Az „ûrközlekedés” gazdaságosabbá válásával (hát igen, ezért is kellene az ûrsikló programot életben tartani) megjelenhetnek a „céges ûralkalmazások”, amelyek elég kifizetõdõek lennének a nagycégek számára, hogy Föld körüli pályán fenntartott – akár bérelt vagy saját tulajdonú – ûrállomásokat üzemeltessenek.
Ennek megvalósulása reális – ám a 2015-ös határidõ eltolódni látszik. Itt említeném meg: szintén jelentõs bevételeket hozhat az ûrturizmus is – hamarosan várható újgazdagék megjelenése is a világûrben.
Kis kiegészítés:
Ûrsikló-projectek. A nyolcvanas évek elején az USA (NASA) látványos eredményeket ért el ûrsikló-programjának elindításával. A SZU azonnal saját tervbe fogott: nem a mérnökökön és más szakembereken múlott a BURAN sajnálatos letündöklése Más országok is tervekbe fogtak: a mellékelt képen látható jármûvek tervei biztatóan hatottak (ne feledjük az õket említõ dokumentum és ábra jó tizenöt éves)
Reményeim szerint a tervek nem maradnak papíron és mágneslemezeken.
NASA Tervek – 2015-ig
A XXI-ik század elsõ negyedében számos ûrállomást helyezünk Föld körüli pályára. Ezek egy része tisztán a tudományos kutatást szolgálja majd, míg nagyobb részük speciális termelési feladatokat ( a súlytalanság-béli körülményeket igénylõ anyagok elõállítását) látja majd el. Ezek jelentõs része teljesen automatizált lesz: az emberi személyzetre az idõszakos „látogatási munkák” hárulnak majd (nagyobb hibák kijavítása, a késztermékek ill. nyersanyagok ki/be szállítása stb.) így gazdaságosabban lehet majd az értékes helyet kihasználni (nem kell állandó személyzetnek azt fenntartani)
Az „ûrközlekedés” gazdaságosabbá válásával (hát igen, ezért is kellene az ûrsikló programot életben tartani) megjelenhetnek a „céges ûralkalmazások”, amelyek elég kifizetõdõek lennének a nagycégek számára, hogy Föld körüli pályán fenntartott – akár bérelt vagy saját tulajdonú – ûrállomásokat üzemeltessenek.
Ennek megvalósulása reális – ám a 2015-ös határidõ eltolódni látszik. Itt említeném meg: szintén jelentõs bevételeket hozhat az ûrturizmus is – hamarosan várható újgazdagék megjelenése is a világûrben.
Kis kiegészítés:
Ûrsikló-projectek. A nyolcvanas évek elején az USA (NASA) látványos eredményeket ért el ûrsikló-programjának elindításával. A SZU azonnal saját tervbe fogott: nem a mérnökökön és más szakembereken múlott a BURAN sajnálatos letündöklése Más országok is tervekbe fogtak: a mellékelt képen látható jármûvek tervei biztatóan hatottak (ne feledjük az õket említõ dokumentum és ábra jó tizenöt éves)
Reményeim szerint a tervek nem maradnak papíron és mágneslemezeken.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
#91
219150000000000km-re tudnánk elgyalogolni 5 milliárd év alatt.
#90
simán
Az intenzíven fekszem. Kérem, a sípszó elõtt hagyjon üzenetet. Napról napra az újdonság varázsával ajándékoz meg az amnézia!
#89
Addig akár gyalog is elhúzhatunk innen.
#88
A nappból nem lesz szupernova! -túl kicsi!
És egyébként is a nap még elél vagy 5 milliárd évig!
-Királyságot mindenkinek-
És egyébként is a nap még elél vagy 5 milliárd évig!
-Királyságot mindenkinek-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#87
Jó lesz az jópár millió évnek is. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#86
Föci tanárom: "...és jobb ha felkészülünk arra, hogy amikor a a nap magába olvasztja a többi bolygót és szupernova lesz belõle (ami röpke jópár ezer év múlva lesz), el tudjunk utazni másik naprendszerbe..." lol
Az intenzíven fekszem. Kérem, a sípszó elõtt hagyjon üzenetet. Napról napra az újdonság varázsával ajándékoz meg az amnézia!
#85
Akkor meg minek bármit is tenni? <#idiota>
#84
ez igy igaz!!!
tenni meg nem teszünk semmit sem!!
de ha már most tennénk valamit már az is késö lenne
tenni meg nem teszünk semmit sem!!
de ha már most tennénk valamit már az is késö lenne
#83
<#taps>
#82
Valszeg a végén így is úgy lessz. Rájövünk hogy ha meg akarjuk úszni össze kell fogni. Nekemmég az se lene baj ha egyeduralom lenne. A demokrávia néha gázos dolog. Igazi összefogást amolyan felvilágosult abszolutizmus mintájára lehetne csinálni.
Mint a régi poénban.
- Hú ti hangyák ti aztán... óriási építményeket emeltek, teljesen öszhangban törtök elõre a célért! Semi széthúzás! Hogy csináljátok ezt?
- Egyszerû. Nállunk királyság van.
Mint a régi poénban.
- Hú ti hangyák ti aztán... óriási építményeket emeltek, teljesen öszhangban törtök elõre a célért! Semi széthúzás! Hogy csináljátok ezt?
- Egyszerû. Nállunk királyság van.
#81
Ahelyett, hogy ellõdözik, inkább adnák nekünk ingyen, és nem kéne milliárdokért grippeneket meg mindefélét venni
#79
Szet fogjuk szennyezni a bolygonkat mielott lelephetnenk innen a Marsra vagy a Plutora vagy ahova tetszik.....
<#nezze><#falbav><#wilting><#bdead>
<#nezze><#falbav><#wilting><#bdead>
#78
Nem lesz itt semmi Kolonizalas majd meglatjatok;))
#77
<#zavart2><#violent>
#76
Vagy a Föld a Marstól! <#wow1><#ijedt>
#75
Majd amikor a Mars függetlenedni akar a Földtõl... :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#74
Persze meg ahhoz sincs köze, hogy 20 év múlva olajból behozatalra fog szorúlni.....
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#73
Ezt a gumiba való offtopic témát azért hanyagolni kéne! <#ejnye1>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#72
Az oka, fõleg az volt hogy az usa hadianyagtermelõegységeinek raktárai kezdtek feltõltõdni, és ki kellett üríteni, valamint az usa gazdasága idõnként a századeleji válságba jutna ha nm vezetnének néha háborút stb (persze azért a kõolajnak is volt némi szerepe a háborúban)
Bocs ez itt off
Bocs ez itt off
\"Két dolog végtelen, a világûr és az emberi butaság, de az elõbbiben nem vagyok biztos.\" Albert Einstein
#71
Persze hogy szereti a háború, régi módszer ez arra, hogy elterelje a lakosság figyelmét a belsõ gondokról.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#63
Ugye tudo hogy USA-Irak háborúnak semmi köze a nyersanyagokhoz
\"Két dolog végtelen, a világûr és az emberi butaság, de az elõbbiben nem vagyok biztos.\" Albert Einstein
#62
vagy ez lesz
2000 valahányban már nem lesz lakható terület a nyersanyagokat felhazsnájjuk
nyersanyagokért lesznek majd háború /lásd Irak -USA
mindenki beleszól a háborúba a nayghatalmak csatlakoznak majd az állásaikhoz
kitõr a 3.-dik vh
térkép ujrarajzolódik
megpróbálnak az emberek összefogni mer igy jobb
ûrhajók a közeli bolygókra
nyersanyag kihasználása a bolygókon
a gyarmatokon letelepedünk
mjad elválunk anyaföldünktõl/lásd amerika
szerintem ennyi lesz
uccse fogom megérni^^
2000 valahányban már nem lesz lakható terület a nyersanyagokat felhazsnájjuk
nyersanyagokért lesznek majd háború /lásd Irak -USA
mindenki beleszól a háborúba a nayghatalmak csatlakoznak majd az állásaikhoz
kitõr a 3.-dik vh
térkép ujrarajzolódik
megpróbálnak az emberek összefogni mer igy jobb
ûrhajók a közeli bolygókra
nyersanyag kihasználása a bolygókon
a gyarmatokon letelepedünk
mjad elválunk anyaföldünktõl/lásd amerika
szerintem ennyi lesz
uccse fogom megérni^^
#61
Pedig eloszor a bolygokoz lesz gyarmatositva. Mar megvannak a tervek az urszallodara. Eloszor lesz par urbazis, majd csak utana telepszunk a hold/marsra. Bar lehet az europan jobb lesz a lehetoseg. Majd meg addig kitalaljak okosok, mit eri meg kolonizalni. Idovel 2 dolog lehetseges ugyis. kimerulnek a fold eroforrasai, es kinyirjuk egymast, vagy megindulunk a naprendszer tobbi bolygoja fele.
Az elso verzio valoszinubb :)
Az elso verzio valoszinubb :)
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#60
Most olvastam végig a topicot és látom hogy itt reálisan gondolkodó ember nem sok van! Hogyan lehet ennyi barmoságot összeírni?<#csodalk><#csodalk>
Elõször is miért akarnának fellázadni mindenáron az új kolóniák lakói(kivéve ha olyan sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó módon válogatott bolygók lesznek). Aztán már a topik neve is höülyeség, BOLYGÓKÖZI gyarmatosítás, esetleg bolygót lehet gyarmatosítani, na de bolygóközt?
Elõször is miért akarnának fellázadni mindenáron az új kolóniák lakói(kivéve ha olyan sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó sípszó módon válogatott bolygók lesznek). Aztán már a topik neve is höülyeség, BOLYGÓKÖZI gyarmatosítás, esetleg bolygót lehet gyarmatosítani, na de bolygóközt?
\"Két dolog végtelen, a világûr és az emberi butaság, de az elõbbiben nem vagyok biztos.\" Albert Einstein
#59
vagy még azokkal sem
#58
szerintem nem megyünk innen sehova, ebben van a ráció ahogy elnézem az emberiséget:
"Azt nem tudom milyen fegyverekkel fogják megvívni a Harmadik Világháborút, de azt igen, hogy a Negyediket botokkal és kövekkel..." Albert Einstein
"Azt nem tudom milyen fegyverekkel fogják megvívni a Harmadik Világháborút, de azt igen, hogy a Negyediket botokkal és kövekkel..." Albert Einstein
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#57
látom járnak erre mûvelt emberek is
ilyenek mehetnek majd a gyarmatokra
ilyenek mehetnek majd a gyarmatokra
#56
Bocsánat, ezt még muszáj
"A fenti képet Masolino Da Panicale (1383-1440) festette, és Olaszországban, a Santa Maria Maggiore templomban található. UFO invázió (?) a „vezérhajóban” Jézussal és Máriával."
Te jószagú.. :D
"A fenti képet Masolino Da Panicale (1383-1440) festette, és Olaszországban, a Santa Maria Maggiore templomban található. UFO invázió (?) a „vezérhajóban” Jézussal és Máriával."
Te jószagú.. :D
http://www.mobilize.hu - miért is állnál meg?