Lézer chipek és petaflop számítógépek
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#59
<#eljen> És valóban, még mindig a kettes számrendszer fogjai vagyunk a számítástechnikában, ami egyszerû, de kétlem hogy mesterséges inteligencia építésére alkalmas lenne...
Kiváncsi leszek mikor térünk át többszintû adatkezelésre és tárolásra (értsd: kettes számrendszertõl nagyobb számrendszer használatára a számtech-ben). Az már más kérdés, hogy például egy hármas vagy négyes számrendszeren alapuló logikai kapu megépítése eléggé bonyolultnak/lehetetlennek hangzik. :(
Mostanáig mérgelõdtem, hogy a procigyártók és szoftverfejlesztõk mikor térnek már át az olcsó, tömeges, többmagos, többprocis megoldásokra. Fõleg az intel BX csipkészletének idejétõl húztág az idegeimet a majdnem haszontalan órajel versennyel. Hát a gyártók/fejlesztõk részérõl ez a lépés sokkal tovább tartott, mint gondoltam... így elméletileg a kettes számrendszerrõl áttérés is messze a jövõbe mutat... :(
Kiváncsi leszek mikor térünk át többszintû adatkezelésre és tárolásra (értsd: kettes számrendszertõl nagyobb számrendszer használatára a számtech-ben). Az már más kérdés, hogy például egy hármas vagy négyes számrendszeren alapuló logikai kapu megépítése eléggé bonyolultnak/lehetetlennek hangzik. :(
Mostanáig mérgelõdtem, hogy a procigyártók és szoftverfejlesztõk mikor térnek már át az olcsó, tömeges, többmagos, többprocis megoldásokra. Fõleg az intel BX csipkészletének idejétõl húztág az idegeimet a majdnem haszontalan órajel versennyel. Hát a gyártók/fejlesztõk részérõl ez a lépés sokkal tovább tartott, mint gondoltam... így elméletileg a kettes számrendszerrõl áttérés is messze a jövõbe mutat... :(
#58
Mire gondolsz? A kvantumgépekre? Az még kísérleti fázisban van, hiányos a technológia. A logikai kapukon alapuló gépek esetén meg nincs egyszerûbb és nagyszerûbb a bináris számrendszernél.
#57
Áve!
Szerintem vicces, hogy a jelen kor nagy koponyái még mindig nem tudtak elszakadni a bináris számrendszertõl. Pedig a technológia adott...
Csürsz!
Én
Szerintem vicces, hogy a jelen kor nagy koponyái még mindig nem tudtak elszakadni a bináris számrendszertõl. Pedig a technológia adott...
Csürsz!
Én
#56
Ezek azért erõsen csak becslések. Ilyen-olyan modelleken alapulóak. Nem is tudom, hogy jöhetett ki, mert ugye az agy nem ilyen direkt módon számol. (Egyébként Plutónium kedvéért flops.)
#55
jah igen az a mondat telleg eleg fura lett:) nah kb arra akartam utalni vele hogy nehany helyen irogatjak hogy az agy szamitasi teljesitmenye sok sok teraflop lenne ha lehetne igy merni, es egy ember altal irt MI-nek nem valszinu hogy eleg lenne az a kapacitas.bar fene tudja, ha csak gepben letezne kiesnenek rogton a mozgasert felelos reszek meg ilyenek...most igy utolag mar magam sem igazan ertem miert kezdtem el errol irni na mindegy:D neha kicsit szetszortnak erzem magam..:)
#54
"ha lesz is sokkal nagyobb szamitasi teljesitmeny kell majd neki mint amennyit az emberi agy nyujtani tud."
Ez a mondat nem teljesen világos elõttem. :)
"senki nemtud tokeletes programot irni(ilyen osszetettsegut)."
Az agy sem tökéletes, mégis mûködik. Sõt bizonyos szintig a sérüléseket is kompenzálni tudja.
Amúgy - a mai legelterjedtebb elképzelések szerint - az agy építõköveinek (neuronok) mûködése egyszerû (így egyszerû rutinokkal szimulálható), csak épp sok van belõlük, és nem ismert a pontos szerkezetük és funkciójuk a belõlük álló nagyobb egységeknek. Azaz nem a programozás a nehéz, hanem az ismeretek hiányosak. <Én kicsit máshogy gondolom.>
Ez a mondat nem teljesen világos elõttem. :)
"senki nemtud tokeletes programot irni(ilyen osszetettsegut)."
Az agy sem tökéletes, mégis mûködik. Sõt bizonyos szintig a sérüléseket is kompenzálni tudja.
Amúgy - a mai legelterjedtebb elképzelések szerint - az agy építõköveinek (neuronok) mûködése egyszerû (így egyszerû rutinokkal szimulálható), csak épp sok van belõlük, és nem ismert a pontos szerkezetük és funkciójuk a belõlük álló nagyobb egységeknek. Azaz nem a programozás a nehéz, hanem az ismeretek hiányosak. <Én kicsit máshogy gondolom.>
#53
nem lehet tudni hogy a tobb 1000 vagy megtobb algoritmusbol nem lehetne egy egeszet osszeallitani.amugy enis azon az allasponton vagyok hogy nincs meg program hozza.ha lesz is sokkal nagyobb szamitasi teljesitmeny kell majd neki mint amennyit az emberi agy nyujtani tud.senki nemtud tokeletes programot irni(ilyen osszetettsegut).
#52
Nemtom, vmi megmagyarázhatatlan okból a relativitáselmélet nem annyira fura, mint a kettõs természet, de lehet azért, mert nem lett még nekem rendesen és elfogadhatóan elmagyarázva: miért?, mikor?(?), hogyan?, bár ezek elég szubjektívek. Na mindegy, inkább hagyjuk.
A világegyetem valójában furább, bár egyszerûbb, mint gondolnánk.
A világegyetem valójában furább, bár egyszerûbb, mint gondolnánk.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#51
Mint mondta már valaki, még nincs is mit futtatni. Kezdemények vannak, félkész elméletek, de ezek is inkább csak részfunkciókra.
#50
erdekes lenne ha mukodne azon a gepen az MI. arra lennek legjobban kivancsi hogy vajon okosabb e nalunk...vagy ha nemis az legalabb logikusabban gondolkodik e...ertem ezalatt hogy tud egy maganal jobb MI-t tervezni...ami ugye megintcsak tervezne egy nala jobbat es el is ertunk a szingularitashoz:)
#49
Nagyon fura. :) De pl. a husszúság-kontrakció vagy az idõdilatáció nem fura? (Vagy... valahol szinte minden?)
#48
Nem nem fogadom el, csak kicsit fura.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#47
Aha, szóval idegenkedsz tõle. Ez azt jelenti, nem fogadod el? Tudod, ez már rég nem csak elmélet, egy sor jelenség egyértelmûen mutatja, hogy márpedig ez van, tetszik-nem tetszik. :) Olyan jelenségek, amiket hiába is tudnánk pontosabban megnézni, ott már rég nem részecske-szerû viselkedés van. Hacsak nem makroméretekre felfújt "részecskékrõl" van szó - ugyanis bár az energiaátadás pontszerû, a különféle hatások (akár saját magára, lásd interferencia) makroméretûek. De akkor már ugyanott vagyunk. :) A hit-nyilatkozatok helyett jobb volna utánanézned. ;)
#46
Félig, én egyedül egyetlen egy vmitõl idegenkedek, az a fura hullámkiterjedéstõl és mégis "részecskeként" való kölcsönhatástól. Legszívesebben egy lokalizált kis "hullámzó" (mint egy lebegõ vízcsepp) vmit képzelek el, ami mikor rendszerbe rendezzük, vhogy a rendszer is hasonló lesz. Amit leírtam az egy régebbi álláspont, egyszer mondtam, hogy igazából onnan is veszem, hogy olvastam egy korabeli könyvben, hogy ebbõl a levezetésbõl következik, hogy nem tudjuk egyszerre(!) mindkét tulajdonságot mérni kellõ pontossággal.
A hozzászólásom végén mondjuk visszahelyezkedek jelenlegi "fõ" álláspontomra, miszerint, amint úgy tudjuk megfigyelni a "részecskéket", hogy nem változtatjuk meg a tulajdonságaikat "jelentõsen", akkor majd eldõl minden (vagy jön egy új tudományos forradalom). Egyébként a könyvben a legérdekesebb az volt, hogy volt benne egy rész, ami a hullámviselkedéssel foglalkozik, és ott pl. szerepel a Schrödinger-egyenlet asszem, és elég érdekes, hogy ott a hullátulajdonság ("szétkenõdés") mértéke a tömegtõl függ, a mi testünk is elmosódik, ha egyként tekintünk rá, mindössze baromi kicsi az "elkenõdés" mértéke.
Na asszem ennyi, kiicsit álmos vok, jó éjt mindenkinek!<#integet2>
A hozzászólásom végén mondjuk visszahelyezkedek jelenlegi "fõ" álláspontomra, miszerint, amint úgy tudjuk megfigyelni a "részecskéket", hogy nem változtatjuk meg a tulajdonságaikat "jelentõsen", akkor majd eldõl minden (vagy jön egy új tudományos forradalom). Egyébként a könyvben a legérdekesebb az volt, hogy volt benne egy rész, ami a hullámviselkedéssel foglalkozik, és ott pl. szerepel a Schrödinger-egyenlet asszem, és elég érdekes, hogy ott a hullátulajdonság ("szétkenõdés") mértéke a tömegtõl függ, a mi testünk is elmosódik, ha egyként tekintünk rá, mindössze baromi kicsi az "elkenõdés" mértéke.
Na asszem ennyi, kiicsit álmos vok, jó éjt mindenkinek!<#integet2>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#45
Az "álláspontod" kissé elavult. http://nyuz.elte.hu/archiv16/szam7/kvantum.htm
Nem léteznek részecskék, abban a formában, amit gondolsz (golyócskák). Azok valójában hullámszerû "közegek" energiaátadó pontjai, és mint ilyenek, helyük nem fix.
Nem léteznek részecskék, abban a formában, amit gondolsz (golyócskák). Azok valójában hullámszerû "közegek" energiaátadó pontjai, és mint ilyenek, helyük nem fix.
#44
Mint már több helyen, itt is kiállok azon álláspontom mellett, ami arra vonatkozik, hogy azért nem tudhatjuk egyszerre mindkét tulajdonságot nagy pontossággal megállapítani, mert a helymeghatározáshoz rövid(? hajnal van) hullámhosszú "fény" kell, ami meg nagy energiájú, ezért elcseszi az impulzusát a vizsgált részecskének.
Szerintem alapvetõen ez csak technikai probléma, ha eljön az az idõ, mikor (számot tevõ) behatás nélkül meg tudjuk nézni a microvilág részecskéit, akkor nagyon-nagyon sok kérdésünkre választ kapunk.
Szerintem alapvetõen ez csak technikai probléma, ha eljön az az idõ, mikor (számot tevõ) behatás nélkül meg tudjuk nézni a microvilág részecskéit, akkor nagyon-nagyon sok kérdésünkre választ kapunk.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#43
Mind1 is, mert amire #30 írta a hozzászólást szerintem (#11-re), az eleve gáz, mert 2 p-vel írta (petafloppos)...
(és akkor ezt még nem is említettem: elektrónikus) :D
(és akkor ezt még nem is említettem: elektrónikus) :D
This message has been ROT-13 encrypted twice for higher security. A bus station is where a bus stops, a train station is where a train stops. On my desk I have a work station...
#42
Már bocs ............ DE olvastátok ti a cikket ?<#nezze><#wilting>
#41
Biztos nem atomi szintem szimulálnak, hanem valószínû sejtszinten. És annak is erõsen egyszerûsített modelljével. Plusz a felsõbb szinteknek is egyszerûsített modelljeivel. (Eleve nem tudnak mindent.) Szóval enyhén szólva nem lesz 100%-osan megbízható. Fõleg hogy minden ember különbözõ IRL.
#40
Mértékegységként flops, de kategorizáláskor szokás a "petaflop számítógép" alak.
#39
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Az agyam eldobom! Még neki áll magyarázni, hogy miért nem süllyed el a hajó ha vasból van:)))
Köszönjük wanek, hogy megosztottad velünk, most már mi is tudjuk:))))))))))
Az agyam eldobom! Még neki áll magyarázni, hogy miért nem süllyed el a hajó ha vasból van:)))
Köszönjük wanek, hogy megosztottad velünk, most már mi is tudjuk:))))))))))
#38
Nekem modod? :)
A newtoni fizika szerint, ha ismernénk az összes atom helyzetét, sebességét, akkor ki lehetne számolni a jövõt.
Erre jön Heisenberg, hogy nem ismerhetjük akármilyen pontossággal egyszerre mindkettõt, mert igazából csak valószínûség mindegyik.
De ezzel is csak magadat cáfolod.
Elértünk az információtárolás olyan szintjére, ahonnan már nem nagyon lehet hova menni.
A mostani vinyók pl. 50 Gbit/inch^2 nagyságrendû adatsûrûséggel dolgoznak, és az elméleti határ 400 Gbit/inch^2.
Efölött a hõmozgás szétveri a mágneses rendezettséget.
Persze lehet hûteni, a kérdés, hogy megéri-e?
De mivel már az atomi szinteket közelítjük, ez azt jelenti, hogy egyszerûen már nem lehet hova menni.
A newtoni fizika szerint, ha ismernénk az összes atom helyzetét, sebességét, akkor ki lehetne számolni a jövõt.
Erre jön Heisenberg, hogy nem ismerhetjük akármilyen pontossággal egyszerre mindkettõt, mert igazából csak valószínûség mindegyik.
De ezzel is csak magadat cáfolod.
Elértünk az információtárolás olyan szintjére, ahonnan már nem nagyon lehet hova menni.
A mostani vinyók pl. 50 Gbit/inch^2 nagyságrendû adatsûrûséggel dolgoznak, és az elméleti határ 400 Gbit/inch^2.
Efölött a hõmozgás szétveri a mágneses rendezettséget.
Persze lehet hûteni, a kérdés, hogy megéri-e?
De mivel már az atomi szinteket közelítjük, ez azt jelenti, hogy egyszerûen már nem lehet hova menni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
14-15 nagyságrendnyi különbség van 1 mól gázmolekulának csak a számossága(tehát nem a tárolt adat!) és az 512 mega ram között.
Ezért nem lehet. A tranzisztorok méretét a jelenleginél már nem fogják ezerszer kisebbre csinálni, már most is csak száz valahány atom egy tranzisztor!
És az még mindig csak 3 nagyságrendet jelentene, és még mindig csak 1 mólról van szó!
Szóval ha úgy 100000000000000000000 szorosára növekedik a tárolókapacitás, _AKKOR_ lehet atomi szinten egy embert modellezni.
1000000000000 szoros növekedés már Exabyte nagyságrendû adatokat jelentene.
Az más kérdés, hogy nem szükséges minden atomot eltárolni, ha minden sejt megvan, az már nagyon jó, és egy emberhez épp elég.
De az atomi szint lenne a valódi.
ps: a double 4 byte
Ezért nem lehet. A tranzisztorok méretét a jelenleginél már nem fogják ezerszer kisebbre csinálni, már most is csak száz valahány atom egy tranzisztor!
És az még mindig csak 3 nagyságrendet jelentene, és még mindig csak 1 mólról van szó!
Szóval ha úgy 100000000000000000000 szorosára növekedik a tárolókapacitás, _AKKOR_ lehet atomi szinten egy embert modellezni.
1000000000000 szoros növekedés már Exabyte nagyságrendû adatokat jelentene.
Az más kérdés, hogy nem szükséges minden atomot eltárolni, ha minden sejt megvan, az már nagyon jó, és egy emberhez épp elég.
De az atomi szint lenne a valódi.
ps: a double 4 byte
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Az optika még nem chip, ez meg az. Errõl szól a cikk.
A kemény munka a késõbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
FLOPi diszk :D
A kemény munka a késõbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#34
Különben meg a Heisenberg féle határozatlansági reláció miatt minél pontosabban tudjuk az atom helyét annál pontatlanabbul a sebességét és fordítva. Ez azért van mert az atomok nem mint parányi vasgolyók száguldoznak a térben. A leírásukhoz tutira sokkal több bájt kell majd.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#33
Én csak azt mondom, hogy a világon nagyon sok olyan dolog van amit egykor lehetetlennek tartottak, de kiderült, hogy nem az. Ezért gondolom, hogy nem lehetetlen. Pláne úgy nem, ha már ki tudjuk számolni mi kell hozzá. Mondjuk nem a jövõ héten lesz az tuti, de egyszer lehetséges lehet.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#32
Egyet értek. Szerintem sincs sok értelme a hírnek.
Ráadásul egy a 25Gbps nem is olyan extrém sok, tekintve, hogy a 10 Gigás optika már elég régóta létezõ dolog... <#rolleyes>
Ráadásul egy a 25Gbps nem is olyan extrém sok, tekintve, hogy a 10 Gigás optika már elég régóta létezõ dolog... <#rolleyes>
#31
Vitatkozhatsz, ha akarsz, de attól nem lesz igazad.
Még 1 mólnyi atomot sem lehet lemodellezni, az emberben meg még abból is van egypár.
Ha kiszámolnád, hogy mennyi RAM kéne hozzá, akkor te is tudnád, hogy lehetetlen.
Egy atomról tárolni kell:
1)pozíció, 3db double
2)sebesség, 3 db double
3)elektronszerkezet, legyen csak 3 byte
4)mag, 2 byte már elég
ez összesen 11 byte egy atomra
Ezt szorozd meg 6.022*10^23-al
Egy 512-es modul kapacitása 512*2^20 byte!
Szóval van egy "kis" nagyságrenbeli különbség.(most nincs idõm, de délután közös alapra fogom hozni)
Még 1 mólnyi atomot sem lehet lemodellezni, az emberben meg még abból is van egypár.
Ha kiszámolnád, hogy mennyi RAM kéne hozzá, akkor te is tudnád, hogy lehetetlen.
Egy atomról tárolni kell:
1)pozíció, 3db double
2)sebesség, 3 db double
3)elektronszerkezet, legyen csak 3 byte
4)mag, 2 byte már elég
ez összesen 11 byte egy atomra
Ezt szorozd meg 6.022*10^23-al
Egy 512-es modul kapacitása 512*2^20 byte!
Szóval van egy "kis" nagyságrenbeli különbség.(most nincs idõm, de délután közös alapra fogom hozni)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#30
FLOPS! Nem teraflopos meg meg gigaflopos meg ilyenek. FLOPS ennek a mértékegységnek a neve. Floating-point Operations Per Second. Ennek a rövidítése és a second nélkül nincs értelme, mert nincs megadva mire vetíted le az adott mennyiséget.
#29
Persze, mert azok mondhatni célprojektek. Pontosan lehet tudni, miért és mire kell a számítási teljesítmény, mennyi idõ alatt térül meg, satöbbi. A szuperszámítógépek gyorsan elavulnak, az ilyenekre szánt célszoftvereket gyakran hamarabb megírják és tesztelik kisebb gépeken, mint hogy elkészül a platform. Ha csinálnál MI-bõl is egy ilyet, milliónyi kutató jelenne meg, hogy az õ algoritmusát futtassák le vele, mert az lesz a tuti, noha biztosat senki sem tud.
Egyébként van sok ilyen projekt MI-re is, pl. az én kutatócsoportom is részt vesz egy ilyenben, bár azok nem feltétlen óriási számítógépekkel történnek, hanem elosztott farmokon történõ számolgatással. Sajnos a módszerekbõl annyi van, hogy pusztán az ígéretesebbek kiválasztása elképesztõ munkát igényelne, és amikor már ennyi pénz forog egy fejlesztésben akkor elõjön az, hogy mindenki más módszert gondol a legjobbnak, így aztán semmire se jutnak.
Egyébként van sok ilyen projekt MI-re is, pl. az én kutatócsoportom is részt vesz egy ilyenben, bár azok nem feltétlen óriási számítógépekkel történnek, hanem elosztott farmokon történõ számolgatással. Sajnos a módszerekbõl annyi van, hogy pusztán az ígéretesebbek kiválasztása elképesztõ munkát igényelne, és amikor már ennyi pénz forog egy fejlesztésben akkor elõjön az, hogy mindenki más módszert gondol a legjobbnak, így aztán semmire se jutnak.
#28
Nos , lehet hogy én nem értelmezem jól a cikket DE nem adatátvitelrõl van szó? MI KÖZE az optikai átvitelnek a számítási teljesítményhez ?
Már kész adatok átvitele , illetve a számítások között van egy kis különbség ... na m1 ... <#wilting>
Már kész adatok átvitele , illetve a számítások között van egy kis különbség ... na m1 ... <#wilting>
#27
Elvégre manapság már hatalmas és drága csillagászati mûszereket és részecskegyorsítókat építenek az adott tudoményterületek kutatésaihoz.Illene már hasonló mérvû projecteket létrehozni MI kutatásban is....
#26
A lézer is árammal mûködik...
Amúgy a fogyasztás ilyen helyeken tényleg probléma lehet lassan. De mind1, mert aki szuperszámítógépet épít annak lesz pénze hozzá erõmûre is. Vannak azért elég szép teljesítményû gázmotoros megoldások, amelyekbõl jól skálázható gyors reagálású erõmûveket lehet összeállítani.
OFF:
A hajó támájáról mey annyit, ha vákuum lenne belõle akkor sokkal erõsebb hajótest kellene, hogy ne roppantsa össze a falaira nehezedõ víz nyomása.
Amúgy a fogyasztás ilyen helyeken tényleg probléma lehet lassan. De mind1, mert aki szuperszámítógépet épít annak lesz pénze hozzá erõmûre is. Vannak azért elég szép teljesítményû gázmotoros megoldások, amelyekbõl jól skálázható gyors reagálású erõmûveket lehet összeállítani.
OFF:
A hajó támájáról mey annyit, ha vákuum lenne belõle akkor sokkal erõsebb hajótest kellene, hogy ne roppantsa össze a falaira nehezedõ víz nyomása.
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#25
Pontosan erre gondoltam!
Ha az MI-kutatók végre egy ilyen gépen "garázdálkodhatnának" nagyot lehetne elõrelépni a témában....<#eljen>
Ha az MI-kutatók végre egy ilyen gépen "garázdálkodhatnának" nagyot lehetne elõrelépni a témában....<#eljen>
#24
A Föld több országa is komolyan tervezgeti a robot haderõt,élükön az USA-val.Egy ilyen rendszer mûködtetéséhez szükség lesz efféle gépekre,és nem fogják rá sajnálni a pénzt....<#violent>
#23
télleg, ha mindent lézerbõl csinálnak, a hajót is abból fogyják? :D:D:D:D
jaja : )
pár évtized múlva már ezek is csak játékszerel lesznek <#wink>
pár évtized múlva már ezek is csak játékszerel lesznek <#wink>
#21
Sztem már annyira elmentetek más témába, hogy a cikk nevét "Lézer chipek és petaflop számítógépek"-rõl lasan majd meg kell változtatni "Építsünk vasból halyót"-ra, hogy passzoljon a hozzászólásokhoz. LOL <#nevetes2>
CPU Tuning Toplista http://cputuning.net
#20
Hibas. A legures ternek is van fajsulya, -foleg ha gyakorlati szempont szerint nezzuk (nincs tokeletes vakum)- csak sokkal kevesebb mint a levegonek(pl 1 atmoszferan).
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#19
Olyan mint a telya, vagy a tely :)Amugy azt szoktak mondani pl.: 5000 tonna vizkiszoritasu.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#18
"nem a levegõn van a hangsúly, hanem az egésznek a térfogatán" - akár lehet légüres is, a térfogat a lényeg! Persze ha egy hajóról van szó, ott - praktikusan - mindenhol van levegõ... Furcsa lenne, ha a hajó belsejében légzõkészülékkel kéne mozogni :)
#17
Mi az a halyó?
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#16
A halyónak soha nem a súlyát mondják meg te nyunyi, henem a víszkiszorítását! <#circling>
#15
Azért ezt írtam, mert a századfordulón még így tudták. Ha megfigyeled ez válasz egy elõzõ üzenetre.
Viszont egy légüres térrel teli vas tartály (mondjuk hajónak) mégiscsak vasból van és mégiscsak úszik a vízen. (mondjuk az lehet, hogy ilyet nem csináltak, de szeintem azért lehetséges)
Különben az télleg érdekes, hogy a hajóknak a súlyát mondják de a térfogatát nem nagyon...
Viszont egy légüres térrel teli vas tartály (mondjuk hajónak) mégiscsak vasból van és mégiscsak úszik a vízen. (mondjuk az lehet, hogy ilyet nem csináltak, de szeintem azért lehetséges)
Különben az télleg érdekes, hogy a hajóknak a súlyát mondják de a térfogatát nem nagyon...
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#14
Olyan hajót, ami tömör vasból van, valóban lehetetlen építeni. Legálábbis olyat, ami mindenféle egyéb segítség nélkül képes a vízen lebegni.
PS: építeni persze lehetne, csak legfeljebb elsüllyed :)
PS: építeni persze lehetne, csak legfeljebb elsüllyed :)
#13
Ez így csak féligazság. Ugyanis a hajó nem csak vasból van (az egyéb anyagoktól most tekintsünk el), hanem levegõbõl is (nem a levegõn van a hangsúly, hanem az egésznek a térfogatán). Ez így elsõ hallásra hülyén hangzik, de ez az igazság. Ha a vas tömege kellõen nagy térfogatot határoz meg, akkor a hajó aljától a vízszintig terjedõ levegõ is beletartozik, és így az átlegos fajsúlyuk már lehet kisebb, mint a víz fajsúlya, vagyis nem süllyed el. De ha pl. oldalra burul, vagy léket kap, és a víz be tud hatolni a hajótestbe, akkor az átlagos fajsúly folyamatosan csökken, és így majd elmerül.
#12
Lehetetlen... LOL! Mint a vasból hajót építeni! <#nevetes1>
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#11
Mintha úgy rémlene az sg-n pár napja lett volna híradás arról hogy egy komolyabb szuperszámítógépen sikerült modellezni talán egyetlen darab sejt mûködését hosszú másodpercekig. Ennek fényében az emberi szimuláció eléggé elnagyolt lesz még egy petafloppos gépen is.
Ha energiafogyasztásában nem lesz drasztikusan kissebb mint az elektrónikus változata akkor külön erõmûvet kell dedikáltan szánni egy majdan petafloppos masinához. Azaz az Iparilag fejlett országok közül is csak 2-3 engedhetnék meg maguknak egy ilyen gép folyamatos mûködtetését.:-(((( fõleg ha ilyen mértékben nõnek az energiaárak.
Sajna nem sokára egy átlag családnak nagyon meg kell majd néznie mennyit fogyaszt egy számitógép...visszatérve az eredeti témára a fogyasztás problémája már a google-t is érinti.
Bár amennyire lehet titkolja az adatokat de 200 000 gugli gép rendesen zabál és talán ezért is akarják lecserélni. Esetleg õket is érdekelheti az optikai tecno.
Nem csodálkoznék ha a Gugli üzeletetné szép csendben a világ legerõsebb számítógépét gridekre osztva, csak nincs hype csinnadratta...
/Van azért esély az optikai rendszerek kissebb fogyasztásra szerintem/
Ha energiafogyasztásában nem lesz drasztikusan kissebb mint az elektrónikus változata akkor külön erõmûvet kell dedikáltan szánni egy majdan petafloppos masinához. Azaz az Iparilag fejlett országok közül is csak 2-3 engedhetnék meg maguknak egy ilyen gép folyamatos mûködtetését.:-(((( fõleg ha ilyen mértékben nõnek az energiaárak.
Sajna nem sokára egy átlag családnak nagyon meg kell majd néznie mennyit fogyaszt egy számitógép...visszatérve az eredeti témára a fogyasztás problémája már a google-t is érinti.
Bár amennyire lehet titkolja az adatokat de 200 000 gugli gép rendesen zabál és talán ezért is akarják lecserélni. Esetleg õket is érdekelheti az optikai tecno.
Nem csodálkoznék ha a Gugli üzeletetné szép csendben a világ legerõsebb számítógépét gridekre osztva, csak nincs hype csinnadratta...
/Van azért esély az optikai rendszerek kissebb fogyasztásra szerintem/
#10
Azt az emberi testet hogyan gondolták? Remélem nem atomi szinten, mert az lehetetlen.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Oldal 1 / 2Következő →