Csoda vagy átverés a boszniai piramis?
Oldal 1 / 11Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#511
Nah, ha ezeket felnyitják "szép" dolgok fognak történni.
#509
Nemtudjátok, hogy a koordinátákat hova kel beírni?
#508
De ezek "csak" kövek..talán az indiánok átjöttek Angliába kõnaptárat építeni??
Nem egyszerûbb ( Occam) feltételezni, h volt régebben már egy világot behálózó civilizáció, mely ( többek között) épített ilyen kõ-csillagvizsgálókat is?
Aztán jött 1 özönvíz ( melynek történetét minden néptörzs ismeri) és elsöpörte õket úgy ahogy voltak? ( valszeg valami komolyabb meteorbecsapódás az óceánba)
Nem egyszerûbb ( Occam) feltételezni, h volt régebben már egy világot behálózó civilizáció, mely ( többek között) épített ilyen kõ-csillagvizsgálókat is?
Aztán jött 1 özönvíz ( melynek történetét minden néptörzs ismeri) és elsöpörte õket úgy ahogy voltak? ( valszeg valami komolyabb meteorbecsapódás az óceánba)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#507
Nemrég Ukrajnában is találtak piramisokat: link
Ez talán összevág azzal az elmélettel, hogy a kultúra bölcsõje Mezopotámia mellett a Közép- és Kelet-Európai térség. Csak itt valami miatt megállt a fejlõdés. A késõbbi görög és római kultúrák már mind keleti kisugárzásból jöttek létre.
Ez talán összevág azzal az elmélettel, hogy a kultúra bölcsõje Mezopotámia mellett a Közép- és Kelet-Európai térség. Csak itt valami miatt megállt a fejlõdés. A késõbbi görög és római kultúrák már mind keleti kisugárzásból jöttek létre.
#505
Találhatnának még itt - ott egypárat...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#504
A Barakat nevû egyiptomi geológus esküszik hogy a kövek kézzel csiszoltak. Én elhiszem neki, elvégre azért geológus hogy tudja mit beszél. A tudóstársadalom megosztott a kérdésben, vannak akik mellette, vannak akik ellene beszélnek. Az ásatásokból pedig egyre jobban az lászik hogy ez tényleg ember által emelt épület lehet.
#503
Ahogy így nézegettem a címet arra gondoltam, h se nem csoda és remélem nem is átverés, hanem ( ha tényleg egy piramist rejt az a domboldal) akkor csak annyi történt, h a történelem tudomány roppant keveset tud még a múltról..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#502
:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#501
Gyere el a kõfaragó mûhelybe, tudok mutatni én is szerszámokat.. :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#500
meg mutatták a faragók munkáját és eszközeit is...
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#499
Hétvégén volt egy mûsor a piramisokról, érdekes volt. Pl. megtudtam, hogy egy véletlen folytán tudják, hogy a piramisok belsejében nem ugyanolyan tömbök vannak, mint a "peremükön", hanem kõtörmelékkel vannak feltöltve bizonyos részek, nameg az is érdekes volt, hogy a nagy piramis nagyrésze mészkõ, és mindössze 4 k nagy tömb gránit, és egyenként 200 ember kellett hozzájuk. Meg az is érdekes volt, hogy egyfolytában rámpát mutattak, mert ezt látják a legvalószínûbbnek.
...
...
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#498
Mint említettem, sokat dolgoztam kõfaragó ismerõsömmel, készítettünk ezt-azt...a márvány a gránithoz képest szinte puha anyag..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#497
Azt nem, de ha eleget ásnak a végén még megtalálják Attila sírját :D, végül is lehet hogy azért nem vitte le az idõjárás a földet róla (vala), mert mint tudjuk betemették (aztat vala)... :)))
#496
A Függõkerteket is megtalálták már vagy ahhoz még nem fértek hozzá a lezuhant ufo roncsoktól? <#hehe>
#495
Fejlemények: Állítólag újabb épületeket találtak, még egy piramist és egy templomot, vagy mit. És írást. olyan rovás félét megint. :))) Hát, több piramis mint kolbász. :)))
#494
Jellemzõ, fontosabb a presztizs, mint az igazság.
#493
Nemrég az Archeology.org lehozott egy durva kritikát Osmanagicról, és a feltételezett boszniai piramisról. Most pedig kénytelen-kelletlen megemlítik, hogy talán mégis lehetséges hogy egy "primitív" piramisról van szó. Ehhehe. a kritika még mindig címlapon, a megemlítés meg pár sor a "news" között.
#492
így hasad a gránit:
hasad a granit 1
hasad a granit 2
1920 - ban így csinálták
1872-ben így
A nõk így
hasad a granit 1
hasad a granit 2
1920 - ban így csinálták
1872-ben így
A nõk így
#491
Ezer évig tökéletesítették a technikát. Szerintem épp elég jól ment nekik.
#490
gondolom valahogy így csinálták az egyiptomiak is:
http://www.himalayanacademy.com/taka/past/2004/September/September_10_2004/DSC_0015.jpg
http://www.himalayanacademy.com/taka/past/2004/September/September_10_2004/DSC_0015.jpg
#489
Még sohasem faragtam követ. Szerintem meg kéne kérdezni egy kõmûvest aki gránittal és mészkõvel foglalkozik. Viszont azt tudom, hogy a gránit és a mészkõ is elég egyenesen hasad. Biztos, hogy kemény munka de idõtlen idõk óta a mai napig bányásznak és faragnak/hasítanak köveket. Sok felé a mai napig kézzel és egyszerû szerszámokkal. Azt tudom, hogy a szobrokon szarkofágokon és a kõbányákban megtalálták az eszközök nyomait. Bronzfûrészek, rézfúrók, kõkalapácsok. Úgy tudom, hogy a kínaiak a jadét bronzfûrészekkel vágták és koptatóanyagnak homokot használtak valószínûleg az egyiptomiak is. De szerintem a kövek többsége egyszerû hasított kõtömb.
#487
Nem bírom megállni, de próbáljatok már követ bányászni bronz eszközökkel!! Vagy akár acéllal !
Tudjátok hogyan megy kézzel?
elõször is lyukat kell vésni a sziklába minnél mélyebbre.
Azután bele kell ékelni keményfa husángokat és el kell kezdeni vízzel öntözni. A keményfa aztán megdagad és lerepeszti a formátlan kõdarabot. Mire akár egyet is kifaragsz.. közben meg forgatni is kell valamely hossztengelye mentén, hiszen mind a 6 oldalát meg kell munkálni, nem is akárhogy!! Szóval aki nem próbálta az nagyon könnyen beszél..
A másik módszer, h bazi nagy tüzet raksz a sziklán és jól felhevíted. Azután pedig ráöntesz hirtelen nagy mennyiségû vizet. A hirtelen lehûléstõl elreped a kõ. Persze nem ott, ahol kelene..
Tudjátok hogyan megy kézzel?
elõször is lyukat kell vésni a sziklába minnél mélyebbre.
Azután bele kell ékelni keményfa husángokat és el kell kezdeni vízzel öntözni. A keményfa aztán megdagad és lerepeszti a formátlan kõdarabot. Mire akár egyet is kifaragsz.. közben meg forgatni is kell valamely hossztengelye mentén, hiszen mind a 6 oldalát meg kell munkálni, nem is akárhogy!! Szóval aki nem próbálta az nagyon könnyen beszél..
A másik módszer, h bazi nagy tüzet raksz a sziklán és jól felhevíted. Azután pedig ráöntesz hirtelen nagy mennyiségû vizet. A hirtelen lehûléstõl elreped a kõ. Persze nem ott, ahol kelene..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#486
Az egyiptomi piramis köveinek 99% a egyszerû téglatest. Egyen méretben
#485
minden hegyet azonnal kikérdezni!
#484
Hát az egyiptomi szakemberek valóban megerõsítették hogy ezek piramisok. Valami 1 hónapog fognak ott dolgozni az egyiptomiak is.
Szóval mostmár tényleg nézzen körül mindenki otthon hogy nem egy piramis tövében lakik-e. :))
Szóval mostmár tényleg nézzen körül mindenki otthon hogy nem egy piramis tövében lakik-e. :))
#483
ja értem már hogy miért first, ha tényleg igaz az a nagyon durva 12000 éves becslés...
#482
"na de könyörgöm, azt a követ még ha a folyamatos szállítást meg is oldották (még pár ezer ember) ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni. Olyan pontosságal amit azokal a szerszámokkal nem valószínû hogy pillanatok alatt kivitelezni lehet."
A megoldás az, hogy nagyon sokan voltak. Ha mondjuk 1 követ kibányászni 1 nap, és méretre faragni+csiszolni még 1 5-5 munkásnak, akkor 3000 munkás képes 10 percenként 1 követ elkészíteni.
A megoldás az, hogy nagyon sokan voltak. Ha mondjuk 1 követ kibányászni 1 nap, és méretre faragni+csiszolni még 1 5-5 munkásnak, akkor 3000 munkás képes 10 percenként 1 követ elkészíteni.
#481
Azt kiszámolta már valaki hogy a v alakú sínen felfelé guruló duplakúp megfelelõen nagy megvalósítása estén, egy ilyen szerkentyûvel lehetne-e ekkora köveket emelni?
#480
Azét a kövek nagy része egyen méretre készûlt, így nem volt nehéz úgy megfaragni, hpgy passzoljanak.
#479
Itt azért megint elõtérbe kerül a logisztika. A követ nem máshol kell megcsiszolni, hanem ott a helyén, hiszen illeszkednie kell a mellette lévõ formájához. Ez a helyszínen való csiszolgatás, összefûrészelés, mellétolás ez mind idõ és helyigényes.
#478
" kb 10 percenként helyére került 1 kb 2 tonnás kavics, na de könyörgöm, ..., ... ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni."
Ha 5 percenként kerül helyre egy kõ akkor az egy óránként 12 követ jelent, naponta pedig 144 (60/5*12) 12 órás munkanappal számolva.
Ha két ember egy nap alatt egy követ bányászik ki és két ember egy nap alatt egy követ csiszol meg. akkor az naponta és kövenként 4 ember. Vagyis 576 (144*4) ember elég a bányászáshoz és csiszoláshoz hogy tudják tartani a tempót. Ezzel a számmal még bõven nagyvonalú is lehetsz ha akarsz és megszorozhatod 10-el. még akkor sem sok.
Ha 5 percenként kerül helyre egy kõ akkor az egy óránként 12 követ jelent, naponta pedig 144 (60/5*12) 12 órás munkanappal számolva.
Ha két ember egy nap alatt egy követ bányászik ki és két ember egy nap alatt egy követ csiszol meg. akkor az naponta és kövenként 4 ember. Vagyis 576 (144*4) ember elég a bányászáshoz és csiszoláshoz hogy tudják tartani a tempót. Ezzel a számmal még bõven nagyvonalú is lehetsz ha akarsz és megszorozhatod 10-el. még akkor sem sok.
#477
Én a helyükben azért a first european pyramidot átírnám greatest european pyramid-ra.
#476
Fõleg ezer évek alatt.
Ez is nagyon érdekes: "After studying excavations on the north side of the pyramid, Barakat concludes that the blocks here are handmade and have been created using a mould to form the blocks, which consist of an ancient 'concrete'-like mix. He also noticed a white line some 0.5cm thick between the blocks, indicating a cement-like substance has been used to adhere
the blocks together. A similar method has been seen in the construction of the Egyptian pyramids. "
Azt írja hoggy az egyiptomi csávó szerint betonoztak a jó öregek, meg fuga is volt közöttük. Ehhehe, érdekes lenne a vitáitok szempontjából ha igaza lenne :)))
Ez is nagyon érdekes: "After studying excavations on the north side of the pyramid, Barakat concludes that the blocks here are handmade and have been created using a mould to form the blocks, which consist of an ancient 'concrete'-like mix. He also noticed a white line some 0.5cm thick between the blocks, indicating a cement-like substance has been used to adhere
the blocks together. A similar method has been seen in the construction of the Egyptian pyramids. "
Azt írja hoggy az egyiptomi csávó szerint betonoztak a jó öregek, meg fuga is volt közöttük. Ehhehe, érdekes lenne a vitáitok szempontjából ha igaza lenne :)))
#475
De ilyet azért tud a természet is.
#474
#473
Ehhehe, haladunk: "Leading geologists from Egypt have confirmed that the pyramidal structure discovered near the town of Visocica is indeed a pyramid. Dr Aly Abd Barakat (an expert on Egyptian pyramids) visited two areas of excavation - the north and east faces - at the structure, which is now known as the Bosnian Pyramid of the Sun. His conclusions about the blocks on the eastern face is that they are of a similar construction to those found in Egyption pyramids - the blocks are handmade and polished; in Egypt, stones were polished to reflect the sunlight. Barakat also believes that the blocks, 4m x 1.5m in size, were brought here from a different location."
#472
0,5 mm a rés két kõ közt
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#471
nos hát sokmindent leirtatok, én annyit kérdeznék hogy ezek a kibaszott ügyes egyiptomiak hogy a ragyába csinálták meg azt: hogy ugye az épitést kb 10k ember végezte, kb 10 percenként helyére került 1 kb 2 tonnás kavics, na de könyörgöm, azt a követ még ha a folyamatos szállítást meg is oldották (még pár ezer ember) ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni. Olyan pontosságal amit azokal a szerszámokkal nem valószínû hogy pillanatok alatt kivitelezni lehet. A nagy piramison olyan pontosan vannak ilesztve, megmunkálva a kövek hogy talán 1 papírlapot be lehet dugni közéjük (de nem 100%) <#nemtudom>
#470
Miért nem szabadalmaztatta az a csehszlovák valaki. Az nagyon egyszerû , sokba se kerül. Csak be kell bizonyítani, hogy mûködik.
#469
Ez jó, de azért tényleg mégiscsak meg lehetne nézni egy (elektron)mikroszkóppal.
#468
Ez itt nem placebohatás, hanem egyszerû önbecsapás esetleg, ha a borotva valójában nem élesebb. (A placebohatás ezzel ellentétben valós változás, csak nem egy adott dolog váltja ki közvetlenül, hanem az <ön>szuggesszió.)
#467
Persze, ha a természettudományok által ismert törvények nem engedik meg a mûködését, akkor majd szólok a piramisomnak, h nem élezhet borotvát sem, és ne is produkálja nekem itt a piramis hatásokat..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#466
Nos, én nem vagyok kutató-fizikus, de a II. V.H.-ban pl az oroszok is ezt használták..( és sokan voltak ) :) aztán egy Csehszlovák valaki szabadalmaztatni is akarta..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#465
Az a baj, hogy a személyes kipróbálásba a placeboeffektus is belejátszhat, ha látnék egy elektonmikroszkópos képet a piramis elõtt-utáni pengérõl, az tán meggyõzne.
#464
A pénz nem volt gond: A pénz még nem is létezett akkor. A munkások természetben kaptak fizettséget. fõleg kajában de szerszámokban, nyersanyagban is.
A kaja nem volt gond: Hála a Nílus áradásának Egyiptom az ókori világ éléskamrája. Gondolj csak ara, hogy a Bibliában a zsidók hányszor menekültek egyiptom földjére mert mindenhol máshol éhhínség volt. Vagy arra hogy egyiptomot a római császárok magánbirtokká tették, és az ott termett gabona felesleggel képesek voltak ellátni az egész itáliaia félszigetet.
A gabona nem az egyetlen növény amely a megfelelõ környezetben megõrzi a csírázóképeséégét. Vannak 2000 év után kicsírázó lótuszmagok, olajfamagok stb.
A kaja nem volt gond: Hála a Nílus áradásának Egyiptom az ókori világ éléskamrája. Gondolj csak ara, hogy a Bibliában a zsidók hányszor menekültek egyiptom földjére mert mindenhol máshol éhhínség volt. Vagy arra hogy egyiptomot a római császárok magánbirtokká tették, és az ott termett gabona felesleggel képesek voltak ellátni az egész itáliaia félszigetet.
A gabona nem az egyetlen növény amely a megfelelõ környezetben megõrzi a csírázóképeséégét. Vannak 2000 év után kicsírázó lótuszmagok, olajfamagok stb.
#463
Nagyanyáméknak is volt régen ilyen kis "borotvaélezõ" piramisa. Ez persze még nem sokat jelent, sajnos nem tudtam kipróbálni, mert addigra már elveszett.
#462
És hogy lesz éles? Eldiffundálnak a vasatomok, de nem diffúz módon, hanem koncentráltan az él körõl, meghatározott helyekrõl, vagy többszörös magfúzióval vasatomok keletkeznek az él tetején, pótolva a lekopott réteget?
Oldal 1 / 11Következő →