Szabad energia

a 10k (P1) és az 50k (P2) potméterek állítják a frekvenciát meg az amplitudót. (a fejlesztett változatban a 4szögjel tetején levõ színuszjeleknek is állíthatónak kell lennie, szintén frekv. és amplitudó, hogy a rezonancia könnyen behangolható legyen) A fámfelületek érintkeznek a vízzel, de állítólag ha le vannak szigeteve, akkor is mûködik. (Peter Lindemann) próbálkozások 99%-ka közvetlen , pl. a lemezes változat is. A lényeg, hogy csak a felületek érintkezzenek a vízzel, ahol a + és a - bemegy, ott nem. Ez a lemezekkel könnyebben megoldható, ott leszigetelve a víztartályon kívül van összekötve minden második. (+-+-+-+- és így tovább)
Mégegy 3fázisú jelalak:

Valószínû ugyanaz a lényege minegyiknek, de a 4szögjel tetejére ültetett a leghatásosabb, de MÉG senki nem csinálta meg tisztán elektronikus változatban. (az lenne a hatékony, mert akkor nem kellene egy plusz motor, ami csak a generátort forgatja! ami nem is szabályozható könnyen, amplitudó pl. egyáltalán nem, a frekv. is csak szûk tartományban)

-Van olyan próbálkozás is, hogy 3-as csoportokban van a csõ, a 3fázishoz, de van ahol közös, tehát nem lényeges.
Szintén van olyan próbálkozás is, hogy a csövek egymáshoz képest is 3-as csaoportokban vannak, hogy egymással is rezonálhassanak, én az egyszerûbb lemezes változatot próbálom összehozni.
-Nincs konkrét adat, valahol 5-50kHz között van, állztólag 42,3kHz az egyik ilyen rezonancia frekv.
-Igen az egy 4szögjel generátor, a színuszjel ráültetés egy autó generátorral(3fázisú) van megoldva,(3000-es fordulaton kezd mûködni a dolog) ezt szeretném elektronikus megoldással kiváltani. PONT erre keresek megoldást.
-Kipróbáltam, de csak az alap 4szögjelgenerátor változatot. Mûködik, de sz*rul, tehát nem lépi át a Faraday ekvivalenst. (mint az elektrolízis, csak nincs hõtermelés) Lehet még különbözõ trükköket bevetni,mint bifiláris tekercsek, változtatható induktivitású tekercsek, stb.
EZ is egy ilyen változat,ahol szintén 3fázisú jel van, de egymáson, meg kellene próbálni ezt is a 4szögjel tetején. Ilyen kapcsolást nem találtam, ezt kellene összehozni, de még arra sem találtam senkit.

Itt a generátor és a 4szögjel összekombinálása:

és itt:

Még:
- Mivel állítod a négyszögjel amplitudóját?
- A rezonátorcsövek, gondolom, a vízbe merülnek. Le vannak szigetelve vagy a fémfelület érintkezik a vízzel?

Ahoj!

Nem biztos, hogy jól értem, megkérdem hát:
- Háromfázisú szinuszjel, tehát három rezonátorlemez v. csõ szükséges?
- A lemezek/csövek egymáshoz képest való elrendezése közömbös, vagy valami rendszer szerint történik?
- Mik a négyszögjel és a szinuszjel/ek hozzávetõleges adatai? A 100Hz-100kHz elég tág tartomány a keresgéléshez.
- A lenti kapcsolás egy egyszerû négyszögjel-generátor. A szinuszjelet a magas szintre kell ültetni, alacsony szinten kikapcsolni. Ezt mi végzi?
- Te kipróbáltad a vízbontót, vagy csak belinkeltél egy képet a kapcsolásról?

Aki vízbontással akar kísérletezni, (NEM elektrolízissel!!) az ezt a jelalakot állítsa elõ:

50%-os kitöltési tényezõjû 4szögjel, a tetején (MODULÁCIÓ!) 3 FÁZISÚ színuszjel, az amplitudó/frekvencia (100Hz-100KHz) külön-külön állítható kell, hogy legyen a 4szög és a színuszjelnél is. Kell még hozzá egy ROZSDAMENTES acélcsõ, benne egy másik, a kettõ között legyen kb. 1,5mm rés, vagy lemezekkel ugyanez. Nem világos még, hogy a rezonancia fenntartása hogyan lehetséges, mert amikor beindul a vízbontás, akkor az egység rezonanciafrekvenciája is megváltozik. (mint amikor a pohár széttörik a rez.frekv. hatására, de mi még a maradék darabokat is tovább akarjuk törni, ill. folyamatos "üvegpohár utánpótlás" van) (a jel egy FET-re van ráküldve, a FET hajtja meg a rozsdamentes acél REZONÁTOR lemezeket, vagy csöveket.

Egyelõre még senki nem csinálta meg tisztán elektronikai alkatrészekkel a jelalak elõállítását, akiknek mûködik, azok egy AUTÓ GENERÁTORRAL (3000-es fordulaton) állították elõ a színuszjelet)

Az egérbe kellene tenni egy dinamót, ami a tologatáskor áramot termelne!

Az interneten lévõ mászkálós játékok mozgási energiáját kellene kinyerni. Abból rengeteg energiát szerezhetnénk.

"Vigyázz vele, javaslom nézz utána miket írogat ez az idióta."

Hümm-hüm, az ilyeneket meg mind benthagyta a moderátor. Elég 'érdekesen' moderál.

Vigyázz vele, javaslom nézz utána miket írogat ez az idióta.
Az összes SG tudományos topikot telenyomta a legvadabb agymenésekkel, mindenféle mondanivaló nélkül képes írni, és kötekedni.
Teljesen beteg ez az exy1.

"Minden topicban megkérdezed ezt? :D"

Persze. Jó tudni vannak-e vannak-e beszélgetésre nyitott fórumtagok. Íme, a személyedben már találtam egyet. Örülök!

"Szabad energia, olyan gépek, amelyek sértik az energiamegmaradás törvényét. "

alcím...
Minden topicban megkérdezed ezt? :D

Mirõl szól ez a topik? Elmondaná nekem ezt valaki röviden?

Aha, erre gondoltam... :)

A vízbontás szerintem még felejtõsebb, mindenféle kovalens kötéseket kell felbontani, az meg "drága". Ahhoz képest elhanyagolható a felhajtóerõ munkája, a befektetett energiát meg nem lehet mindet visszaszerezni...

Hali

Sztorno minden :)
Kiszamoltam, ugyan annyi munka kell a felfujashoz mint ami a mozgaskor keletkezik + meg a vesztesegek ugyhogy inkabb tobb.

De azert arra kivancsi lennek hogy ha vizbontas lenne ilyen melysegben akkor a kepzodo gaztol mennyi munkat vegezne a ballaszt. Ezt viszont magasabb fizikat/kemiai ismeretekkel redelkezonek kellene kiszamolnia.

Szoval az a kerdes hogy a sullyedeskor vegzett 0.03kWh elektrolizishez valo felhasznalasa eleg -e arra hogy kiemelje a ballasztot. Felfele nem is kell munkat vegezni eleg ha siman felemelkedik, a ballaszban keletkezett H2 + O2 -t pedig arra hasznaljuk amire akarjuk (futes, uzemanyagcella)

szvsz!
pont nem..
"..amennyiben a matematika torvenyei a valosagra vonatkoznak nem bizonyosak,amennyiben viszont bizonyosak nem a valosagra vonatkoznak.."(A.Einstein,mondjuk attol meg lehetne tevedes mert Albert mondta...)
tovabba..egy matematikus megengedheti maganak hogy tevedjen,egy fizikus nem(ugyanis komoly fizikai kovetkezmenyei lehetnek a valosagra vonatkoztatva)...

Hello
A kompressoros megoldashoz szerintem is sok energia kellene hogy felfujja 75m melyen. Most azon gondolkodom hogy mi lenne ha a ballasztot nem felfujnam hanem egy henger lenne nagy dugattyuval(~0.3 kobmeter) es belulrol egy kis hydaulikus henger ( autoemelo 20tonna :)) tolna az also es felso holtpontra. Szerintem ehez sokkal kevesebb munka kellene, egy kamiont felemel 12V/60W-os fogaskerekes olajszivattyuval 10 perc alatt.

http://lelkes.home.sk/ballaszthydro.jpg

Érdekes. :)

De van egy olyan érzésem, hogy túl sok lesz az az elhanyagolt veszteség, leginkább a generátornál és a megtermelt energia tárolásánál...
És arról tudunk valamit, hogy mekkora munkával lehet felfújni azt a ballasztot 70m víz nyomása alatt? Lehet, hogy pont annyi munka kell bele, mint amennyit majd a felhajtóerõ termel... Ez nekem eléggé gyanús...

De alapvetõen mûködõnek tûnik, semmi lehetetlen nincs benne.(a "szabadenergiás" csodamasinákhoz képest) Gyakorlati szempontból lehet gond még a "felfújó" tömlõvel, az folyton gyötörve van a használat során, valami üzembiztos megoldás kell... Meg a kompresszort ne a hálószoba mellé rakd.

De asszem ezt meg kéne építeni, hogy kiderüljön, termel-e valamit...

Hali

Regen nem irt mar ide senki. Regebben szo volt a viz alatti harangban torteno vizbontasrol ez adott egy otletet amit szerintem mar biztonsan sokan kiprobaltak.
A lenyeg az hogy van egy mely viz/kut/to stb. aminek az aljara rogzitve van egy csiga. A viz felszinen pedig van egy masik csiga ami ossze van kotve az feneken levovel. Ezen a kotelen van egy ballaszt amiben ha nincs levego 150kg-ot huz lefele ha pedig a ballasztban levego van az egyszeruseg kedveert 150kg-t huz felfele. A ket holtpont kozotti vizszitkulombseg legyen 70m. A kerdes az hogy ha a ballaszt mozog fel es le a 70m-t holtpontok kozott vegez -e annyi munkat amennyi eleg arra hogy egy kompresszor felfujja a ballasztot 75m-el a vizszint alatt?

En kiszamoltam es nagyon meglepodtem hogy igen aztan egy kicsit kibovitettem alternatorral es UPS-el es kivancsi lennek hogy a vesztesegek utan is megerne -e megepitteni egy ilyen konstrukciot.
Kompresszornak egy 300 Euros mezei komresszort valasztottam ami 220V/1.5kW , 200l/min - 0.8MPa parameterekkel rendelkezik ettol szerintem vannak sokkal jobb hatasfokuak is de meg igy is pluszban van az energiatermeles.
Csatolom a vazlatot: http://lelkes.home.sk/ballaszt.jpg
A vizellenalast es a hatasfokokat elhanyagoltam de szerintem nem ezen mulik.

Mit szoltok hozza, mi benne a gyenge pont

Udv Duchovny

Újabb bizonyítékok az energie megmaradási törvény érvénytelenségére!

Szabad energia-szabad a vásár!

Hamis törvények topic-ot ajánlom az érdeklõdõknek!

Látod,most is véletlen volt.

Megköszönném kedvességedet, ez csak ilyen "semmi"iromány,komolyabbakat a "verseid"topicba másoltam be.

Kedves Bájital,
Talán próbálkozhatnál az amatõr versírók topikjában
(lehet nagyobb sikered lenne....ja és ha gondolod szívesen keresek egy linket is.....)

óhhh...bocsika....nem ide akartam....

...gyere!...tartok neked kicsi elõadást, melynek címe:
"Humánember és a szabad energiák."
...tudod,nekem azt mondták egyszer
az ember talán a legegyszerûbb rendszer...
a legegyszerûbb rendszerek között is a férfi faj,
tudod ott,az a bizonyos része
a világ legegyszerûbb gépe...
...gondold át, figyi, de télleg !!!!...
...mûködése beindul gondolatátvitelre
még csak annyira hozzányúlni sem kell...
s ha belegondolsz programozás is mellékes
tudja mit,s miért,s hogyan kell....
ha kerül súrlódási állapotba,minél nagyobb a súrlódás
úgy magát egyre jobban tuningolja....
s ha beindul,tudod,olyan vákuum turbó rezonancia
na akkor felszabadul a szabad energia....
s mit nem rejt a fizikai törvény:
a gravitációs erõ hatására eredeti állapotába visszatér...
az anyaga meg olyan:hiába érte súrlódási erõ,viszkozitás
és még a satöbbi....
alkatrésze talán sohasem fog elkopni...
engedd,hogy szárnyra kapjon a szabad energia,
Humánember így leszel bölcsebb és okosabb...
...tudod:...
...szellemed is szárnyra kap...
(ja,az elõbb szellemeket is idéztem)

Hát fiúk ha már kitomboltátok az indulatokat akkor itt van egy kis téma frissítés......<#integet2>

"Az összes PC-tápegység ezt a "kapcsolóüzemû" módszert alkalmazza."
Hopp, itt az igazi hamisítás! Plusz egy modult raksz be a két dolog közé!
Mintha azt mondanánk: tegyünk be egy trafót.

"Így MP1, MP2, MP3, jpeg, mpeg, ... shanon tétel alapján mintavételezett jel."
A Shannon tétel alapján van mintavételezve (ugye a digitalizált tömörítetlen jel), megfelelõ metódusok alapján korlátozva (pszichoakusztikus modell, adatvesztés), és külön tömörítve.

Hogy maradjunk a példánál <#nyes>:
A del *.* tömörítés? Naná, 0 byte-ba tömörít akármekkora állományt! Hogy abszolút veszteséges az már részletkérdés.
Az átlagolás tömörítés? Naná, egy értékbe tömörít akármennyi értéket! Hogy utána eléggé érdekes a visszaállítás, az már részletkérdés.
2 byte-ba összetömöríthetõ akármekkora állomány? Naná, erre vannak remek módok, csak a buta informatikusok nem fedezték fel: http://pcforum.hu/tarsalgo/24368/Tomorites+barmekkora+fajlt+2+bajtba.html.

Szia!

A példák jók, de csak meghamísítva mutatják a lényeget.

Azt írtad nem tömörítés... erre hozod a 12V-os égõt 230 V-ra..
Egy fázishasításos, vagy idõszelet modulációs kapcsolóval gond nélkül üzemeltethetõ a 12 V-os égõ akármekkora feszültségû, így 230 V-os hálózatról is.
Csupán az idõszeletet kell olyan kicsire venni, hogy a 12 V-os
izzó csak felizzon, de ne melegedjen túl.

Az összes PC-tápegység ezt a "kapcsolóüzemû" módszert alkalmazza.
Rászaggatja az egyenirányított 400 V (2x1,42*240) feszültséget egy olyan trafóra amelyik normál 50Hz trafóként ~ 24 V -os lenne, csak hogy 35 000 Hz-es gyakoriságú, nagyon rövid idõszeletkékre.
Így a nyitójel szélességével közel zérótól 200-500 W teljesítményig
csak a terhelés függvényében szelepelik rá a trafóra..

Ez is egyfajta mintavételesés..

Különben a logikai tömörítés nem választható el a mintavétellel történõ tömörítéstõl.

Egyrészt, mert mindkettõ ugyanazon algoritmuson alapszik, másrészt mert mindkettõ alapelve azonos:
Nagy számú változatosságot tartalmazó bejövõ jelbõl, elõre meghatározott számú, erõsen korlátozott mennyiségû változatosságot
kiválasztani.
Mégpedig ha lehetséges olyan változatosságokat kiválasztani, amelyek az adott igényeknek-feltételeknek a lehetõ legjobban megfelelõ visszaállítást tesznek lehetõvé.

Ezen szabályok az összes veszteséges tömörítõ eljárásra igazak.

Így MP1, MP2, MP3, jpeg, mpeg, ... shanon tétel alapján mintavételezett jel.

Mondok egy példát:
1. Van egy 230 Veff, 50Hz (szinusz), váltakozófeszültségû feszültségforrásod, és egy 12 V-os 3W-os izzód.
2. Ha ez utóbbit rákötöd az elõbbire mi történik? Természetesen az izzó az örök elektronmezõkre számûzi magát.
3. De mi van abban az esetben, ha 20 darabot kötünk sorosan a feszültségforrásra? Szépen világítanak.

A 3. pontban vázolt dologtól megdõl a 2. pontban tapasztalt eset? Nem!


Vagy egy másik példa:
1. Vegyünk egy titkárnõt, aki egy állományt RSA algoritmussal kódol le (a privát kulcs nála van a pendrive-on).
2. Ugye tudjuk, hogy ha nincs meg a privát kulcs nélkül nagyon sok idõbe telne az állomány kikódolása.
3. Vegyünk egy görbe éjszakát, melyen leitatjuk a titkárnõt, és lemásoljuk a pendrive-on levõ (mert a titkárnõ mindig magánál tartja ezt) privát kulcsot, amivel dekódoljuk az állományt.

Az RSA-ban van a hiba? Nem!

Mint a fenti példákból látható, a szabályszerûségek egymásra épülnek, nem döntik meg egymást.

Két dolgot különböztessünk meg: a mintavételezést, és a tömörítést. A kettõ nem ugyanaz.
A mintavételezés csak a megfelelõ (például az átviteli vonal tulajdonságaitól függõvé) korlátok közé szorítja az analóg jelet, és úgy alakítja digitálissá.
Erre épül rá a tömörítés, ami ettõl teljesen független. Hogy szenved-e további korlátozást (veszteséges tömörítés), vagy nem, az megint más tészta.

Egy példa: a hallható hangokat 16-20 Hz-tõl 16-20 kHz-ig határozzák meg. Szóval cirka 20 kHz-es sávszélesség.
A mintavételezési törvény szerint ehhez a sávszélesség duplája, vagy annál többnek (ez utóbbi a gyakorlati használatból kifolyóan kötelezõ érvényû) kell lennie. Így mintavételezünk 44,1 kHz-cel.
Slussz. Idáig tartott a mintavételezés.

Ez 16 bites dinamikát, és 2 csatornát feltételezve másodpercenként 44100 Hz * 16 bit * 2 csatorna = 1411200 bit/sec.
Innentõl kezdve tömöríthetünk, ahogy akarunk.
FLAC segítségével (veszteségmentes tömörítés) például 58,70%-ára is csökkenthetjük az állomány méretét.

De például MP3 segítségével, kiszedhetünk az "átlag" emberi fül számára nem annyira fontos összetevõket. Kisebb lesz az állomány mérete? Kisebb, de milyen áron! Tömörítésnek nevezhetjük ezt a cselekedetet? Egyrészrõl igen (hisz kisebb lett a fileméret), másrészrõl nem (oda a jel egy jelentõs része! ez megengedhetetlen!).
Utána ráengedhetjük a Huffman kódolást. Tömörítés? Mindkét esetben igen.

Szia!

Szóval azt állítod, hogy a mintavételezési ütemet ill. a sávszélességet nem korlátozza az MP3, MP4 , PCX mint ahogyan a
shanon tétel alapján korlátozott mintaszám és sávszélesség?

hanem csak veszteség nélüli Huffman kódolások..???

Oké! kipróbáljuk, küldök egy 150 kbyte -os MP3 file-t és légyszi alakítsd vissza a 7 megabyte-osra.. Amirõl tömörítették..MP3-al..

Menni fog?

Csak azért mert 100 GB-nyi olyan MP3-as anyagom van aminek szerinted nem csökkentették a sávszélességét.. és a módszereddel vissza szeretném állíttatni..
Vállalod?

"Ha korlátozol, levágod a jel többi részét, akkor a jel eredeti mennyiségét csökkented."
De így el is veszíted a jel nagy részét.
Mondhatnánk - az MP3 is ezt csinálja! - de ott a lényegi tömörítést nem a sávkorlátozás végzi, hanem a Huffman-kódolás.

"Tehettem, mert az MP3, MP4, PCX formátumok régesrégen bebizonyították elöttem."
Nem bizonyítottak semmit. A mintavételezési törvény nem foglalkozik a tömörítéssel. Repülésrõl már akkor van szó, ha felszállt a gép - Ferihegyig tartó autóúton még nem.

Miért kapsz e-Mailt?
Mert nem merik nyíltan vállalni a véleményüket.. mert azért annyira nem bisztosak a dolgukban..

Arról nem is szólva, hogy kezdettõl te állítottad be a megdöntött tételek közé és védted.

Én csupán azt bizonyítottam be, hogy pontatlan és rossz a megfogalmazása.

Tehettem, mert az MP3, MP4, PCX formátumok régesrégen bebizonyították elöttem.

Szia!

Nemvédhetõ a szélhámosság, de nem is kiáltható ki minden annak.

"Nem tömörítés csak sávszélesség korlátozás" ..

Jól figyelj!

Ha korlátozol, levágod a jel többi részét, akkor a jel eredeti mennyiségét csökkented.
Kevesebb helyet igényel így a tárolása.. ilyen értelemben tömörebb lett.

Nagyon sok tankönyvben, van olyan, a múltat idézõ kijelentés amirõl ma már pontosan tudjuk, hogy nem igaz és mégis valamilyen okból a mai napig tanítjuk.

Nézd meg az áram folyásának irányait.. Az elektron negatív töltésével a negatív pólusból a pozitív felé áramlik, ez nyílvánvaló...
Ja igen, de csak az 1930-as évektõl.. Mert elötte a francia akadémia döntése alapján a pozitív töltésû elektron a pozitív pólusból jött..

Akkor most + vagy - ?? Természetesen minusz, de még mindig, hagyomány tiszteletbõl az ellenkezõ irányú áramot is tanítjuk.

Úristen! A diákokat átverik:
14. Mit neveznek csatornakapacitásnak? Zajmentes és zajos csatorna kapacitása milyen tényezõk függvénye? Hogyan lehet növelni?

Pereld be gyorsan a BME-t! Hülyeségeket oktatnak!

" A mágnese falszárító humbug, ,de a szondás elektrolitikust falak fémszerkezetek védelmére évtizedek óta alkalmazzak sikerrel."
Ezért a gravomágneses falszárító megvédhetõ...

"A Nyquist-Shannon tétel arra való, hogy erõssen torzított, tömörített jelcsomaggal helyettesítsük az eredeti jelet. "
Semmi tömörítés nincs a Nyquist-Shannon tételben.
Csak sávkorlátozás.

Mi a fenének van benne híradástechnikai/elektrotechnikai/távközléstechnikai szakkönyvekben (nem egyben, nem tízben, ezerben! és nemcsak régiekben, újakban is!)? Miért bizonyították be a helyességét (amerikai egyetemeken matematika szakon külön foglalkoznak a témával)? Miért akar mûködni mégis a non-oversampling DAC?
Miért kapok privát üzenetben, e-mailben megerõsítéseket arról, hogy a Nyquist-Shannon tétellel semmi gond?
Miért nem olvasni egyetlen releváns forrást arról, hogy hibás a Nyquist--Shannon tétel (tudom! elhallgattatja õket az olajlobby!), és hogy ez valójában egy tömörítési metódus (már megint az NWO ver át minket!)?

Elmondom: mert nincs hiba benne. A gyakorlatban vannak gyakorlati megkötések, de ez nem rúgja fel az elméleti tételt.

Értsd már meg, hogy

A Nyquist-Shannon tétel arra való, hogy erõssen torzított, tömörített jelcsomaggal helyettesítsük az eredeti jelet.
Olyan csomaggal amit visszahallgatva a félsüket dizsilátogatóban az az illúzió ébred, hogy az eredetivel egyezõt hall.
Erre való.. Erre találták ki. És mint kiderült ennél is igénytelenebb a hallgatóság, mert ezt a jelcsökkentett masszát MP3 tömörítéssel tovább rongálva képes "élvezni"..

Így nézve, az MP3 már ledöntötte a Nyquist-Shannon tételt.

A többi humbugodra is jellemzõ, mindent tagadsz, gondolkodás nélkül.

A mágnese falszárító humbug, ,de a szondás elektrolitikust falak fémszerkezetek védelmére évtizedek óta alkalmazzak sikerrel.
(Megjegyzem, hogy mint korábban írtam, tapasztalatból tudom, hogy mûködik.)

Nem lehet egységesen mindenrõl kijelenteni, vakon, hogy csalás.
Van ami az és van ami kiválló termék.. Még akkor is ha nem érted, hogy hogyan mûködik.

De álljunk meg egy szóra! Az egész Nyquist-Shannon tétel értelmetlenségét pedzgeted?
Hohó, akkor itt az idõ, hogy a Fókusz/Aktív csinnadratta-mûsorok foglalkozzanak vele! Itt az idõ, hogy bekerüljön a Blikkbe, az UFO magazinba!
"Megdölt a Shannon mintavételezési törvény!
Mérnökhallgatók, laikus érdeklõdök, matematikusok millióit csapta be Claude Shannon elhíresült tétele. Részletek a reklám után!

(Pár mosópor, fájdalomcsillapító, és egészségügyi-betét reklám közé beszúrva):
Nedves a fala? Használjon gravomágneses falszárítót!
Már a Parlamentben is ezt használja!
Csak 199999 Ft+Áfa!

Elõrángattuk ezt a nagyszerû embert - Claude Shannon-t - a sírjából, csak önöknek, csak most!

- Kedves Claude, hogyan történt mindez?
- Hát az úgy volt, hogy éppen nagy semmittevésben üldögéltem a Bell egyik laboratóriumában, amikor észrevettem, hogy az egyik csinos titkárnõ hatalmas irattömb-halmazokat próbált átcipelni - sikertelenül - az egyik irodából a másikba. Miközben segítettem neki, ekkor jutott eszembe a teória.
- Nem gondolt arra hogy téved?
- Nézze kisasszony, ön képes lenne 2 m magas irattömb kupacot egy az egyben átcipelni a 10 m-re levõ irodába?
- Bevallom õszintén nem. Talán több adagban.
- No látja. Épp ezért gondoltam ki a teóriámat.
Egy kis reklám után folytatjuk!

(Pár hitelreklám, autóhirdetés közé beszúrva):
Takarítson meg vizet, áramot új, BNV díjas mosógolyónkkal!
Hívjon minket bizalommal!


- De akkor ön átvert több millió embert! Az egész teória egy nagy humbug!
- Kedves kisasszony csinálja utánam! Az elméletem matematikailag bizonyítva van, egyetemeken foglalkoznak a bizonyításával, és szakkönyvek tízezrei közlik. Whittaker, Kotelnikov barátaim is engem igazolnak. A D/A A/D átalakítók remekül mûködnek - kinek jutott volna eszébe hogy kételkedjen benne?
..."

Szóval rajta! Ha nekünk - anyaszomorító, porbafingó, nyugodtan leanyázandó, buta, marha, állat, megtévesztett egyéneknek - nem sikerül bebizonyítanod - szakkönyvek garmadájának ellenében - a Nyquist-Shannon tétel valótlanságát, akkor ott a média, a nyilvánosság. A kereskedelmi médiáktól kezdve (lásd Tomcatet, aki még a Havast is túszul ejtette) az egyetemi elõadásokon át (szkeptikus konferencia), a tudományos szaklapokban (Természet világa, Scientific American, New Scientist, Élet és tudomány) való publikálással bezáróan.
A gaz szar matematikusok nem értenek hozzá! A non-oversampling DAC UFO-technológia! A normál betárcsázós modem ellentmond neki (az MP3-mal és a FLAC tömörítésekkel egyetemben)!
A fizikusok? Húúúú, õk meg az Antikrisztusok! Orruknál fogva vezetik egész tanítványseregeik! Az örökmozgókat erõteljesen ellenzik, a csodaketyeréket nem fogadják el. Biztos az olajlobby vette meg õket!

Szia!
Ugye nem a türelmem határát keresed?

Drága lélek! A Shanon tételt nem 1 db szinuszra, hanem egy komplett pl. 20 kHz sávszélességû hangcsomagra mondták ki.
Csúsztatás? Te csúsztatsz.
De rendben ebbõl a szemszögbõl:
Gondolom azt tudod, hogy a szinusz hullám egy folyamatos függvény.

A "folyamatos függvény" kifejezés azt jelenti, hogy sem egy sem akárhány pontja nem képviselheti a teljes hullám minden pontját, mert a hullám végtelen sok pontból áll.
Felhívom a figyelmed a "végtelen sok" pontra.. Így megértheted, hogy
a végtelen sok ponton végtelen sok értéket vesz fel.

Nem létezik olyan matematikai lehetõség, amikor a végtelen sok értéket egyetlen konkrét értékben tárolhatunk.
Nem lehetséges egyetlen mintavételezéssel a végtelen sok értéket megmérni-tárolni.

Nem úgy van az!
Ugyanis a Nyquist-Shannon elmélet gyakorlatban is jól megállja a helyét.
Persze ehhez az elmélet gyakorlati alkalmazásában való kiterjesztésére van szükség.
Nincs ideális aluláteresztõ szûrõ, dirac impulzus - mégis mûködnek egyszeres mintavételezésû, non-oversampling DAC áramkörök, a maguk gyakorlati problémáival (még annak ellenére, hogy az oversampling az elterjedt, mert az olcsóbb, egyszerûbb megoldást nyújt).
Annak ellenére, hogy csúsztatásokkal, személyeskedésekkel, szakirodalom nélkül próbálja valaki bizonyítani az összeesküvés-elméleteit.

A szabadenergiás gépek-készítõi meg egyre-másra vallják be, hogy nem mûködnek a ketyeréik örökmozgóként, vagy kiderül róluk hogy marketingfogás/csalás.

Nos itt van az eb eltemetve. Az elmélet nem mindig válik be a gyakorlatban. Így van ez az ún. szabadenergia gépeknél is.

"Számunkra a -60 dB is végtelen meredekségû, a -200 dB meg végképpen.."
Matematikailag nem.

"Hogy mondhatod, hogy nem összetett jel?? "
Az eredeti probléma-felvetésben egy darab 20 kHz-es szinuszhullámról volt szó. Te utólag csúsztatsz - többrõl beszélsz.

"Egy zeneszám, hangszerei, a hangszerek húrjai..az énekesek, mindenki számtalanul sok hullám-jel forrása.."
Amit hogyha lebontunk, megkapjuk a különbözõ - sávszélességi korlátokon belüli - szinuszhullámokat.

De még mindig nem látod át a problémát. Egy teljesen elméleti (matematikai) teóriát akarsz a korlátaival együtt egy az egyben a gyakorlatban implementálni. Ez persze hogy nem fog menni.
Ott van a zaj; ott vannak az A/D átalakító, az aluláteresztõ szûrõ, az átviteli vonal, stb... gyengeségei.

Faustus, te tényleg csak a "könyvekbõl hallottál" eddig a digitalizálásról.

Nos, nem baj. Itt vagyok és segítek. Kérdezz bármit nyugodtan.
Csupán abban egyezzünk meg, hogy nem vitatod a válaszomat.
Én úgy is külön jelzem, ha nem vagyok valamiben biztos.. vagy ha valamit én sem ismerek.. hajaj.. olyan is van..
De amit ismerek abban szívesen segítek.

Te drága lélek!

Hogy mondhatod, hogy nem összetett jel??

Minden. Még az egyetlen ember beszédhangja is többezer hullámból, különbözõ frekvenciájú és különféle fázisú jelek halmazából rakódik össze..
Egy zeneszám, hangszerei, a hangszerek húrjai..az énekesek, mindenki számtalanul sok hullám-jel forrása..
Ezeket kell átvinnünk a digitalizálással.

Számunkra a -60 dB is végtelen meredekségû, a -200 dB meg végképpen..

És már megint erõsen csúsztatsz. Összetett jelrõl beszélsz, miközben nem összetett jel volt az eredeti felvetés.

-végtelen dB meredekségû szûrõ jelentené a "tökéletes" megoldást. De olyan analóg szûrõben nincs. ;) Elmélet != gyakorlat

Az analóg szûrésrõl..
"Az analóg szûrõ meg jó megközelítés, de nem teljesen tökéletes"

Nos, miután az ember számára hallhatatlan -60 dB, így a -180 dB/oktáv
vágással (dB az érték 120 dB az hatványkitevõben durván a minusz negyvenedikent jelent..), még sok milliószoros erõsítés sem képes hallható szintre emelni.

Szia!
Nos, ezért élsz hatalmas tévedésben:

"Egy szinuszhullámot - elméletben! - nem kell fokonként mintavételezni ahhoz, hogy eldöntsd róla, hogy milyen polaritású az adott félhullám. Elég csak egyszer"

Debizony, fokonként vagy igényesebb esetben ezred fokonként mintavételezünk.
Messze nem elegendõ a polaritása.

A teljes felfutásában, az amplitudó minden ezred fokában van "kódolva" a hang minden jellemzõje.

Egyetlen színusz jelnél, elegendõ a frekvencia és a csúcsamplitúdó ismerete, (erre építenek a mid szintetizátorok), mintavételezés sem kell. Egyetlen egy sem..

Ha viszont pl. egyszerre öt fázisban szól ugyanaz az egyetlen szinusz, akkor olcsóbb mintavételezni, mint az öt különbözõ fázis nyomonkövetése.
Ha pedig 20-20 000 elõfoduló különbözõ frekvenciájú és végtelen sok fázisú jelet nézzük (egy kórus és egy szinfónikus zenekar hangjai)
akkor kizárólag a tisztességes mintavételszámmal képzett adatfolyam
adhatja vissza a hangzást.

Más megközelítésben: Ha csak a polaritást nézzük akkor értelmetlenséget követünk el, mert az emberi fûl képtelen a hang
amplitudóját érzékelni..
Meg különben is, egy 16 bites rendszerben a + - 1 amplitudó tárolt értéke 32767 és 32768 de a maximális amplitudó (hangerõsségé) ugyanezen irányokban 0 és 65535..
Mert mindig nullaeltolással digitalizálunk, így minden érték a negatív érték is pozitív értékként tárolódik.

Egy szinuszhullámot - elméletben! - nem kell fokonként mintavételezni ahhoz, hogy eldöntsd róla, hogy milyen polaritású az adott félhullám. Elég csak egyszer.

Gyakorlatban persze ebbõl kifolyólag (és az olcsósága és egyszerûsége miatt) mintavételeznek túl.

Az analóg szûrõ meg jó megközelítés, de nem teljesen tökéletes:
Claus Biaesh, Wiebke: CD lemezjátszó és digitális magnó, Mûszaki könyvkiadó, Budapest, 1991