Szabad energia

Mellébeszélsz már megint..

Nézzük egy konkrét példán át:

139 az összeg amit a mintavételezéskor kaptunk,

de nem tudjuk, hogy hány db szám összege, nem tudjuk az egyes tagok
értékeit sem..

de külön-külön vissza kell állítanunk pontosan minden tagot,

szerinted lehetséges? IGEN vagy NEM

Nem, a hallgatásom azt jelenti, hogy teljesen felesleges veled foglalkoznom, nincs idõm arra, hogy a hiányos ismereteidet bepótoljam.

Másrészt kicsi vagyok én hozzád, te az egész mérnöki és tudóstársadalmat és az utóbbi 50-100 év információelméleti tudását übereled. Meg merjek szólalni ezzel szemben?😊

Remélem a hallgatásod azt jelzi, hogy végre megértetted, hogy tévedtél:

"Akármennyire is erõsködsz, a Shannon tétel helyes és érvényes"

és megérte erõlködnöm, hogy megértsd, hogy mennyire téves ill.
hogy mennyire másról szól a tétel.

Vagy szerinted, ha 10 000 db számot összeadunk, akkor az egy db eredménybõl visszakaphatók valamilyen módon?

Mert összesen egyetlen mintánk van 10 000 db különbözõ érték egybeni tárolására..

Ez még a Mandelbrot függvénnyel is lehetetlen..

Pont olyan lehetetlen mint egy 10 000 db szám összeadással képzett összegébõl visszaállítani az egyes tagokat..

A válasz nem, mert lehetetlen..

Mellébeszélsz..

a példában felhullámonként 180 000 000 értéket vesz fel a jel a jelzett felbontással, ezt kellett volna felelned.

ebbõl 1 db-ot véletlenszerûen kiválasztva 1,1 : 180 000 000 -hoz
a mintavételezés pontossága..

Másként a vételezett minta segítségével újra fel kell építeni a
20 kHz-es jelet..

Szerinted lehetséges, ha 1 tízezred fokos fáziseltolással 10 000 db
20 kHz félhullám együtt van jelen?

A kérdésed teljesen irreleváns a téma szempontjából, mivel a Shannon tétel azt állítja, hogy ha csak a diszkrét mintavételezett jeleink vannak meg, azok is elegendõ információt hordoznak az eredeti folyamatos idejû jel tökéletes visszaállításához.

Oké..

áruld el, hogy szerinted egy db félhullám hány db értéket vehet fel 0 és 180 fok közötti tartományban pl. 20 dB jelmaximummal..??

Mondjuk 20 kHz-s a jel és a 180 fokot 0,000 000 1 fokonként felosztjuk..

Ha megértetted, akkor feltétlezem, hogy képes vagy tovább lépni és
azt is megérteni amit azóta írtam.

" Valószínûsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés.."

Akármennyire is erõsködsz, a Shannon tétel helyes és érvényes. Te most jössz a túlmintavételezéssel, ami szintén egy valid dolog, csak sajnos kevered a dolgokat... Nem azért kell túlmintavételezni, hogy tökeletesebb vissza lehessen állítani az analóg jelet, hanem azért, mert ez így OLCSÓBB és HATÉKONYABB a digitális technikában. Olvasnivaló:

http://en.wikipedia.org/wiki/Oversampling

Szia!

Minden ismeret az aktuális kor szintjén áll..

Így az adott idõpontban van feltételezésen alapuló, tapasztalaton alapuló, általánosított, és csúcsszinten bizonyított.. elméleteken
alapuló modelleket használunk.

Természetesen ha lenne "bölcsek köve", akkor lennének jobb törvényeink is..

Azért az érdekes, hogy az általad a #637-ben linkelt jegyzetben is ez szerepel:

"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"

Most akkor azóta meggondoltad magad? Vagy ezzel sohasem értettél egyet, csak az ellenség megtévesztése érdekében linkelted be?

Szia Faustus!

"Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz:
"44100 Hz >= 2*20000 Hz"

vagyis félhullámok száma 40 000 db, erre jutó minták száma 44 100 db

Tehát 1 azaz egy db 0-180 fok tartomány minden fokát, ezredfokát
teljes egészében kitöltõ félhullámra jutó mintavételek száma=

44100/40000=1,1025 db minta/ félhullám..

"Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem.
"Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának."

A tétel alapján mintavételezett jel véletlenszerû adatsort adott.

Ezért olyan cégek mint a Sound Blaster gyártója a Creativ Lab
már nagyon régen bevezette a 64-szeres túlmintavételezést.

Vagyis amikor 48 kHz-s mintaszámra állítod be a felvételt, akkor
a PC-d hangkártyája a valóságban
64*48 000 db azaz 3 072 000 db mintát vesz, majd ebbõl a mintaszámból egy risk mátrix kiszûri a szükséges adatsort..

Valószínûsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés..


" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.."
Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.

Nos vegyél fel a legkényelmesebb testhelyzetedet, és tarts ebben a legkényelmesebb testhelyzetedben is munkának érzed azt ami fizikai értelemben nem munka..

A kés, tû mûködési alapelve az ék alapelve.. Ék, lejtõ remélem
mint alapelv nem változott az elmúlt egymillió évben..
Még ha a design szerinted már más... nem ék... Akkor mi???

Szia!

Még csak tornyot sem kell építened, már a természet megépítette és a tetejére tett bennünket. Csak le kell nézznünk róla..lefelé..

Fúrj le 100 km-t (a föld átmérõje több mint 12 000 km! tehát a 100 km csak a felszín..) és néhány ezer fokos magmából annyi energiát kapsz amennyit csak akarsz..

Szia Kedves Mrzool!

"Mérnöki agyadat.." kérlek, hogy ha már eljutottál a diplomáig olvasni tudás nélkül, akkor itt és most kezd a bepótlását.

Négyszer írtam le eddig:

Ha a jel 20 000 Hz -es akkor ez azt jelenti, hogy másodpercenként
20 000 db teljes szinusz hullám van jelen másodpercenként.

== és ez a másodpercenként 20 000 db teljes hullám
2*20 000 = 40 000 db félhullámból áll másodpercenként
Vagyis ha másodpercenként 44 000 mintát veszel akkor

(most jön a magas matematika! jól figyel!j

44 000 db minta másodpercenként /40 000 db félhullám/ ==
44000/40000 azaz 1,1 db minta / félhullám..
Azaz a 0-tól 180 fokos fázisszögig terjedõ félhullámonként

összesen 1,1 db mintát vesz pl a CD AD-konvertere..

jól jegyewzd meg és ne keverd össze!

félhullámonként és nem másodpercenként 1,1 db minta!

Az "ingyen" szót idézõjelbe tettem. Bár ahogy mondod, úgy pontos.
Amúgy a szabadenergia .lap.hu oldalon van egy cég, aki ilyesmiket telepít "szegényeberek" 200 n.méter feletti alapterületû házacskájába.

Hát ez csak akkor igaz, ha nem akarod tízegynéhány fok fölé fûteni a rendszert, mert a magasabb hõmérséklethez ez a mélység nem elég.
Ha a hõszivattyúra gondolsz az más, és nem ingyenfûtõ, mert az olyan elven mûködik, mint a hûtõszekrény, a hatásfoka pedig azért van 300% körül, mert a befektetett elektromos energia 100%-ot hozna egy hõsugárzóval, így meg lehûtöd a földet és azt a hõkülönbséget viszed be a lakásba, így a hiányzó plusz %-okat a földbõl veszi ki a rendszer, az áram meg a szivattyúzáshoz kell.

" Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendõ 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni."
Mit is mond ki a Nyquist-Shannon tétel?
A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese:
fminta >= 2f0
Forrás: DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS

Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz:
44100 Hz >= 2*20000 Hz

Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem.
Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának.

" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.."
Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.

"hogy mûködik a Billy Meyer motor"
Mivel a két mágnes-körgyûrû az ellentétes pólusokból (és a különbözõ mágneses terekbõl) kifolyólag taszítják egymást az alsó, golyón levõ körgyûrû le akar csúszni a golyóról, de az elcsúszás következtében az alsó mágnes-körgyûrû egyik fele közelebb kerül a felsõ mágneshez, aminek következtében az elõbb említett fél jobban fogja taszítani a felsõ mágnest és a másik irányba fog csúszni. Ráadásul a golyó is, és a kézben tartott mágnes is mozog. Egyfajta libikóka, vagy inkább egykerekezés - de nem örökmozgó (viszont aranyos játék).

"E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt.."
A csatolt ingás kísérletnél ne vegyük figyelembe a csatolást minek az, csak bonyolítja a rendszert - mondta Egely.

"20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk."
Vegyük bele az emberi pszichét (mert az is közrejátszik), az emberi test szerkezetét (ami egy bonyolult szerkezet, pláne nem is egy hatékony kütyü).

"igazolás, modell, és bizonyítás nélkül"
Rengeteg perpetuum mobile bukott meg, rengeteg rendszer 100% alatti hatásfokú.
Egyetlen egy rendszer nem volt ami valójában, reprodukálhatóan, huzamosabb ideig, gyakorlatban képes lett volna arra, hogy 100% feletti hatásfokot adjon.

"egy mûkedvelõ biológustól"
Julius Robert von Mayer elsõdlegesen orvos volt, és hobbiból foglalkozott fizikával.

"Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek"
Elméleti modellekben, laboratóriumi kísérletekben megpróbálják kizárni a zavaró hatásokat. Ezek a hatások viszont csökkentik a hatásfokot (lásd: a gyakorlati élettartamok/hatásfokok alatta vannak az elméletinek).

"Pedig e kettõ eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott.."
Hát azért némi apró változás következett be a késgyártásban. Itt van például az ergonómia, pár apróbb jelentéktelen módosítás, új anyagok megjelenése (alumínium, inox acél - 1800-as évek végétõl), különbözõ formák, élek.
Maga az elv nem változott (jó, kiegészült). De mondhatnánk a kereket is, az éket, a tûzifát.

"mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??"
"2; csillagok, koronák, stb, nem a moderátorokat jelzi. hanem hogy vip tag az illetõ. 5 csillag = 1 korona. és a csillagok a regisztrált idõt jelzik. azaz akinek koronája van és egy csillagja az már az 6. éve tagja a fórumnak, akinek 1 koronája van az már 5. éve tagja a fórumnak... akinek 4 csillagja van az már 4. éve tagja a fórumnak. és így tovább."
Forrás: http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1032812542&mit=%233532

"Csillagokkal jelölt VIP státusz az üzenet fejlécében"
SG Fórum - VIP fórumozók

Ja és jó barátod a keresõ.

Ne idegeskedj HUmanEmber41st 😊
mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??

Nem kell ólomtornyot készíteni, csak egy pár száz méter mûanyagcsövet lefektetni 1-2 méter mélyre, máris kész az "ingyen" fûtõ hõcserélõ. Hogy a jó kis geotermál hõt kinyerõ mélyfúrásokról, a szabadba kifolyó hévizekrõl ne is beszéljünk ( mert ideges leszek) 😄 😄

Van jobb rajzolóprogram.
😛PPPPP

"A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság."

Tényleg nem egzakt... Ugy van nevezve a fizika mint egzakt tudomány, pedig nincs egyetlen egy fizikai törvény se amelyik örökkön örökké mindig mindig ugyanúgy legyen(lásd egy stabil proton is elbomlik(vagy mondd hidrogén atom, akármelyik))
A nagy rugó összenyomva és aztán feloldva savban az nekem is nagyon tetszett, de szerintem se tûnhet el az a sok rugalmas energia, szerintem rendesen fel kéne fõzze a savat miközbe feloldódik, mindenesetre nagyon izgi lenne egy ilyet látni gyakorlatice is 😊
Szóval negyszerû felvetés volt ez Albertus-tól, õ egy nagytudású fizikus, de ami az igazán nagyszerû itt hogy hozzá hasonló szinten/mércén vannak a vitatói is. Vagány.
Apropó..ennyi nagy koponya és lusta mind hogy egy elmélettel jöjjön hogy mûködik a Billy Meyer motor? Szerintem nem kameratrükk...
Rajzolok akkor nemsokára én valamit, megmutatom mire jutottam, csak elõbb ki kell aludjam magam legyen kitartásom paint-ezni(köszi ne gyertek hogy van jobb rajzolóprogram is mint az, mert úgyse értek hozzájuk)

Hail!

Ritkán írsz, de akkor sokat...😊

"Öveges, Budó, Szalay" Nem mai csirke, indeed... De mégis hol, mikor?

"Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania."
Induktív úton "elhisszük, hogy érvényes" és ez az amiért a matematikusok röhögnek az én fajtámon. (Lehet, hogy eddig az a véges számú ember, aki kiugrott a negyedikrõl, összetörte a pofáját, de ez logikailag nem jelenti azt, hogy ha én most kiugrom biztosan leesek és összetöröm a pofám)

A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság.

A nyugalomban lévõ testeken végzett munka példád azért sántikál egy kicsit... (gravitáció lehúzza, rugalmas hatások visszalökik... Egy lengõ inga is energiát tárol, de termelni nem képes) Építek egy 100m magas ólomtornyot, az aljába teszek egy hõcserélõt és kész a gravitációkazán???

A feloldott vasútiütközõ példában szerintem elég sok mindent figyelmen kívül hagysz...

"Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerû, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletébõl, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk."

Már sokszor megfogadtam, hogy nem állok le veled, de ez kicsapta a biztosítékot a mérnöki agyamban. Ezt a postodat érdemes lenne kinyomtatni, és kiragasztani, legyen min nevetnem ha épp rossz a kedvem.😊

Képzeld el, a 20kHz-es jelbõl nem 1 azaz nem EGY mintát veszünk, hanem legalább 40 ezret. Így már talán mûködik, nem? Mert rajtad kívül mindenki szerint igaz a Shannon tétel, milliónyi ezen az elven - tökéletesen - mûködõ berendezés is ezt igazolja. De te csak továbbra is vezess szembe a forgalommal... Az a próbálkozásod pedig, hogy személyeskedéssel és nagyobb hanggal, több hozzászólással, ugyanaz ismételgetésével próbálod meggyõzni a vitapertnereid, egyszerûen szánalmas.

De van még néhány adósságod... Pl. a 2.4kHz-es sávszélen 64Mbites átvitel, valamiféle Euler-képlet, elméleti bizonyítás a 28k-nál gyorsabb telefonos-modemes átvitel lehetetlenségére... Kíváncsian várjuk ezeket.

Einstein (Lebegyev) óta nem, mert tudjuk, hogy E=m*c^2 vagyis ismerjük a tömeg és energia közötti átalakulás arányát..
Így erre az esetre már úgy módosították a megmaradási tételt, hogy közösen értelmezzük, vagyis:
egymásba szabadon átalakulhatnak, mert ami tömegként hiányozna, az energiaként jelen lesz, amibõl viszont visszaszámítható, hogy ez a megjelent energia mekkora tömegnek felel meg..

Bár, megjegyzem a hétköznapi életben méréssel nem nagyon vennénk észre, hiszen pl. 100 kg jó kõszén elégetésekor felszabaduló energia
csupán 0,000 000 136 kg tömeg "eltünését" okozza, miközben a keletkezett füstgázokat sok-sok tonnás óriástartályban tudnánk csak felfogni, így azok megmérése erõsen kérdéses..
De az atombombában átalakuló urán néhány dkg-os "tömegvesztesége"
már ezertonna TNT robbanóerejével egyenértékû változást okoz..

Jó de ezen gondolatmenet alapján az is ellentmond neki, amikor mondjuk szenet égetünk és abból nyerünk energiát, nem?

A geotermikus erõmûvek errõl szólnak, de nem ez a lényeges ebben,
hanem az, hogy az energiamegmaradás tételét érvényteleníti..

Mert az egymásra helyezett tárgyak, nem végeznek mozgást vagyis nincs munkavégzés azon mai fizika szerint, amelyik erre a tévhitre alapozta a megmaradási törvényeit is..

Pedig mint látjuk van munkavégzés.. és ennek a munkavégzésnek a folyamatosan felszabaduló energiáját hõ formájában elsugározza a környezetbe minden tárgy.
És a megmaradási törvényekbõl még sem hiányzik ez a gigantikus energia mennyiség..

jaja. Azt is meg kéne csapolni. 😄

A megoldás egyszerû,
0,000000000034 C fokkkal megemeli a sav hõmérsékletét..

De nézzük másként.. Ha valamit felmelegítesz, akkor annak az atomjai jobban fognak fickándozni.. Ezzel többet ütköznek a szomszédaikkal is..

Vagyis egy gázt összenyomsz felmelegszik (ezt a hûtõszekrény hátához tett kezeddel érzékelheted..), ha viszont pl a föld kerülete 40 000 000 méter akkor sugara (K=2*r*Pi) r=6 366 196,724 méter vagtag közet
nyomja a belsõ 1 métert aminek súlyereje közel

F= 156 130 999 173 149

Mit gondolsz milyen forróra képes melgíteni a belsõ 1 métert ?

Abban azt hiszem egyetértesz, hogy nagyon sok ezer fokra..

majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával

helyett:

majd platina dróttal összekötözzük és az így beletárólt energiával

ez egy ilyen nap.. mellégépelek. bocs

Na egy másik példa:

Van egy vasúti ütközõrugó.. Kicsit eltorzítom az adatait, de nagyjából 1 méter hosszú és 1 000 000 N-al nyomható össze 0,5 méter hosszúra.. majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával együtt egy vödör savba tesszük, ami a rugó vas (acél) anyagát feloldja..

De vajon az 1000 000 N erõvel összepréselési munka hova lesz? Mit csinál? Megmarad? Vagy elvész?

Akkor meg kell csapolni a gravitációt valahogy ,azt csá.

aha. Tök jó.

ótát elírás, helyesen: órát.. bocs

Szia!

Igen, a darumágnest..

A munkás példát nem érted?

Akkor másként:

A fizika jelen állása szerint ha nem emelsz és nem gyorsítasz valamit, akkor nem végzel munkát sem.
Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát..

Már az elsõ percek végén majd leszakad a karod-derekad, pedig munkát nem végzel, nem emeled feljebb és nem is gyorsítod..

Tehát fizikai értelemben nem végzel munkát, mégis szerinted végzel, mert energiádat emészti fel.
Oké.. tedd egy másik asztalra rá.. Ott áll, ugyanakkora magasságon, de most nem végez senki munkát rajta.. és te sem fáradsz el..
Mondjuk, de ez még így sem igaz..

Hiszen a gravitáció lefelé nyomja (húzza) az asztalt a másik asztal elektronjai közé, azok meg idõrõl idõre vissza-vissza lökik, aminek az egyensúlyaként látszólag áll, de a valóságban hullámzó mozgással folyamatosan le és fel mozog..

Vagyis a fizika mai állása mellett, ha így szemléljük akkor végez a gravitáció munkát rajta..

Akkor hogy is van ez? Most végez vagy nem ?

Végezni végez.. De ezt mi nem számítjuk, nem vesszük figyelembe..
mert olyan csekély mértékben melegszik a két asztal ettõl a gravitációs munkától, hogy a legérzékenyebb mûszereinkkel sem érzékelhetjük..

Szia!

" "Öveges, Budó, Szalay" Õk hol tanítottak téged? "
Sajnos nemvagyok már mai csirke..

"Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet.."

Ez nem így mûködik. Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania.
Javasolt, hogy olyan matematikai modellt mellékeljen az elméletéhez, amelybe behelyettesítve a mérési adatokat, az eredmények igazolják a törvény helyességét.

Ilyen matematikai modellek nem léteznek, de van helyettük 1842-bõl
egy mûkedvelõ biológustól egy kijelentés az anyagmegmaradásra, és ma már mindenre.. még az információ mennyiségre is kiterjesztették..
igazolás, modell, és bizonyítás nélkül.

Amikor olyanok jönnek új elméletekkel mint pl. A. Einstein, Lebegyev,
Lavoisier, akkor az addigi tekintély elvû kijelentéseket módosítják..
De senki sem bizonyította még, hogy igaz lenne..

Sõt! Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek, de ott is csak többé-kevésbé, mint ahogy a mûszereink pontosságának növekedésével kiderült..

Az pedig, nagyon jól hanzik hogy:
" A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni? "

De sajnos félreérted a lényeget. Tudjuk, hogy a tételeink korlátosan érvényesek, de "se pénz, se paripa" és talán még kedv sincs a helyesbítésükre, így kényelmi szempontból ezeket használjuk..
Ez pont olyan mint a kés, vagy a tû.. Van lényegesen fejlettebb eszközünk is, de mutass olyan háztartást, ahol ne lenne kés vagy tû..
Pedig e kettõ eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott..
Sõt! Az elmúlt kb. 300 évben még anyagában sem..
Tehát van jobb, modernebb, de mégis a primitív verziót használjuk.. mert a célnak megfelel így is.
Így vagyunk a hibás törvényekkel is.
De! Semmi esetre sem szabad a hibás törvényeinkre hivatkozva "cáfolni"
semmit sem!

"(Mûködik már valakinél örökmozgó?) " Ez a kérdésed költõi..
Ha van, akkor sem kapsz választ rá.. Ha nincs, akkor is csak annyit jelent ez a "nincs", hogy még nem készítettek olyat..

De semmiképpen sem azt, hogy nem is lehet..

Szia!

Nagyon nehéz úgy beszélgetni egy ellenzékbe vonult partnerrel, akinek annyira nincsenek meg az alapjai, hogy alapvetõ kérdéseket is a netrõl próbál megismerni, de azt is rosszul, közben pedig kézzel lábbal védekezik a tudás megszerzése ellen.
Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendõ 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni.
Feltételezem, hogy nem tudod, vagy nem érted azt, hogy egy teljes szinusz hullám két féhullámból áll.

Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerû, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletébõl, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk.
Javaslom rajzolj fel egy szinusz hullámot és jelöld be magadnak azokat a pontjait amik jellemzõek a hullámra..
Ilyen pl. a nullátmenetek helye, a maximum helye, és mivel a hangképben nem egyetlen frekvencia van, így miután a 40 000 db félhullám
nem tisztán szinusz alakú, így a maximumot és a minimumot "hullámos" vonallal összekötve a félhullámonkénti 3 db szélsõ pont közé még legalább két-két pontot kell megjelölni ahhoz, hogy 50%-os pontossággal
megismételhetõ legyen a jel..

Tudom, ezt nehéz megértened, felfognod, de küzdj! Érdemes.

Ha az ellenkezés helyett a kérdéseidet teszed fel, még én is szívesen segítek neked.

A munkás példát nem értem, de a darut is a laposelem hajtotta?

Szia!

Javaslom nézd a Spectrum-Nationale Geographic-stb csatornák
"Hogyan mûködik?" filmjeit..
Miért mondom?

A hétvégén pl. azt láthattuk, hogy energia nélkül hogyan lebegnek a szupravezetõk állandó mágnesek terében, vagy pl. azt, hogy hogyan
emelhet fel négy laposelemmel hajtott mágnes több száz kilós tömeget..

Az energiáról, mozgásról, munkáról a mi fogalmaink a fiziológiánkból-fizikánkból adódóan eléggé torz.
Gondolj csak bele! Mekkora munka pl. 1000 db darabonként 2 kg tömegû téglát mondjuk 10 méterrel arrébb hordani?
Miközben a fizika szerint semekkora..
Most gondolom felhúzod a szemöldököd: Hogy-hogy semekkora? Amikor két ezer kilót kell 10 méterrel odébb rakni..?
Pedig amit el kell végezni az 2 kg tömeg felgyorsítása E=m*v^2/2 energiával v sebességre, majd a lefékezésekor ezt az energiát átadni a következõnek és ezzel a következõt felgyorsítani..
E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt..

Ezzel szemben mi hogyan látjuk? Odébb kell cipelni két tonnát,
leszedni az egyik oldalról és felrakni a másik oldalon..
De maga a cipekedés is mekkora munkát jelent?! Pont annyit, mint pl. 20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk..

A mágnesesség is pont ilyen, csak tetejében a terét nem is látjuk..

Ez az izé tök érdekes lenne, h. készülne belõle olyan változat, amihez nem kell manuális beavatkozás, hanem rögzítve lenne a csiga meg az a kör is, amit fölé tart.
KÍváncsi vagyok, az meddig mozogna.

Maga a készítõje vallotta be, hogy nem önfutó -> nem örökmozgó -> nem 100% feletti teljesítményû

Akkor tapsoljunk az EBM-nek. Idáig még senki sem mondta, h nem képes 30%-al megnövelni a bemeneti teljesítményt.
Jó, h nem örökmozgó, de van egy igazán mûködõ gépünk, ami többet ad le , mint amennyit felvesz.
Ezt mindig "elfelejted"...

"Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni..."

A mágneses erõtérnek bármely zárt görbére vett integrálja zérus. (konzervatív erõtér)
Ha a gömböc ugyanoda jut vissza, ahonnét kiindult, bárhogyan állítgathatod a mágneseket, az golyó nem "gyûjt energiát".

A vonatos példája is nagyon súlyos. 😄

"És ez az, ami ezekben a könyvekben nincs benne" -pafffff
😄😄😄: ez kurvajó, hogy osztja. Amúgy aki elõtte ül az Egely?

Még nincs lezárva Faustus....
Még mindig ott van a Billy Meyer Simple magnet motor-ja , ma azon filozofáltam az hogy mûködhet.
Van valami tippem. És neked van Faustus?

"A Stirling-motor nem örökmozgó"
"Ámbár nem örökmozgó, nem over-unity"

"Csak az a baj vele"
Ezért mondom, hogy több potenciál van benne. Lehet tökéletesíteni, hatásfokát növelni, stb...
De mondhattam volna napkollektort, biodízel elõállítást, stb...

Álljon meg a menet! A Stirling-motor nem örökmozgó, és nem termel energiát!
Azon különleges gépek egyike, amely képes a környezete hõenergiáját mozgási energiává alakítani. Csak az a baj vele, hogy irdatlanul drága az elõállítása és nagyon kevés mozgási energia kinyerésére képes.

Egy komolyabb Stirling-motor
Egy gyorsjáratú
Még egy
Naphajtású
Teásbögre-hajtású 😉