Szabad energia
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#676
Ámbár nem örökmozgó, nem over-unity, de ebben több potenciál van (annak ellenére, hogy ezen a videón csak egy modell szerepel): Stirling-motor-modell
#675
"csak adjon energiát 100% felett"
1. ami örökmozgó (mert a létrejött energia visszatáplálva a rendszerbe folyamatos mûködést - leszámítva az amortizációt - tenne lehetõvé)
2. másrészt az elõbb említett okokból kifolyólag nem igazán lehetséges (ha elérjük a 90% feletti eredményeket, akkor már tapsolhatunk örömünkben)
1. ami örökmozgó (mert a létrejött energia visszatáplálva a rendszerbe folyamatos mûködést - leszámítva az amortizációt - tenne lehetõvé)
2. másrészt az elõbb említett okokból kifolyólag nem igazán lehetséges (ha elérjük a 90% feletti eredményeket, akkor már tapsolhatunk örömünkben)
#674
Nana!! Matrix-ból nem kikezdeni velem!! 😊 Túl jó vagyok abban! 😊 Nyithatunk topikot róla én nagyon szivesen venném ! 😊
És nem kell örökké menjen Faustus, nem úgy értem/értjük mi az örökmozgót, csak adjon energiát 100% felett, ami alkatrész elkopott meg kicseréljük.
És nem kell örökké menjen Faustus, nem úgy értem/értjük mi az örökmozgót, csak adjon energiát 100% felett, ami alkatrész elkopott meg kicseréljük.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#673
"Most mit töritek a fejeteket az örökmozgón?"
"- Ne próbáld elhajlítani, mert az lehetetlen. Helyette inkább próbáld felismerni az igazságot!
- Miféle igazságot?
- Hogy nincs kanál.
- Nincs kanál?
- Akkor majd látni fogod, nem a kanál hajlik, hanem te magad."
A mátrix 😉
"nem-e akadna mégis eset"
Tegyük fel, hogy van egy jó csapágyazású pörgettyûd. Ha elegendõ erõvel meglököd, akkor a pörgettyû sokáig fog mozogni, míg végül leáll (lásd a Finsrud féle szerkezet külsõ energiabevitelét). Viszont örökké nem tud mozogni, mert sok apró tényezõ befolyásolja a mozgását (súrlódás, légellenállás). Ha ezeket a tényezõket csökkented (megolajozod , kis súrlódási együtthatójú elemeket használsz, stb), maximalizálhatod a mûködési idõt.
"- Ne próbáld elhajlítani, mert az lehetetlen. Helyette inkább próbáld felismerni az igazságot!
- Miféle igazságot?
- Hogy nincs kanál.
- Nincs kanál?
- Akkor majd látni fogod, nem a kanál hajlik, hanem te magad."
A mátrix 😉
"nem-e akadna mégis eset"
Tegyük fel, hogy van egy jó csapágyazású pörgettyûd. Ha elegendõ erõvel meglököd, akkor a pörgettyû sokáig fog mozogni, míg végül leáll (lásd a Finsrud féle szerkezet külsõ energiabevitelét). Viszont örökké nem tud mozogni, mert sok apró tényezõ befolyásolja a mozgását (súrlódás, légellenállás). Ha ezeket a tényezõket csökkented (megolajozod , kis súrlódási együtthatójú elemeket használsz, stb), maximalizálhatod a mûködési idõt.
#672
Na úgy már igen BártfaiB...ezt elhiszem. Ha tényleg így állna a helyzet hogy nincs megoldás hogy el is hagyja síkon a smot-ot akkor hiába emelkedik lejtõn, tényleg kevés esély van kihasználni. Már csak azt kéne valahogy megtudni, hogy ha elég jól odafigyelnénk, több fajta hosszú mágnessel is próbálkozva, több szöggel köztük, nem-e akadna mégis eset amikor mégis elegendõ mozgási energiát gyûjtene össze a gyorsítás alatt hogy mégis kiszabaduljon a végpont vonzásából.
Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni...<#fejvakaras>
Egy kis matektudással ezt a kérdést talán meg lehetne válaszolni...<#fejvakaras>
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#671
Most mit töritek a fejeteket az örökmozgón? Éppen rajta állsz egyen!
A legjobb örökmozgó a föld, hiszen már évmilliók óta kering a nap körül.
A legjobb örökmozgó a föld, hiszen már évmilliók óta kering a nap körül.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
#670
Nem fog mûködni. A golyó sajnos nem lõ ki, mert a másik végén a mágnes olyan erõs, hogy a kilövés után rögtön vissza is rántja. Próbáld csak ki!
Sajnos a lyukkal és a gravitációs erõvel való kombinálás sem jön be, mert a bár a lejtõ végén beleeshet egy lyukba a golyó, de az a beleesés sokkal kisebb lendülettel történik, mintha csak úgy simán leejtenénk, ugyanis a golyóra egyrészt hat lefelé a gravitációs erõ, felfelé viszont a mágneses erõ, s bár lehet, hogy a lyuknál a gravitációs erõ nagyobb, de a golyóra ható öszz erõ kisebb annál, mint egy mágneses tértõl mentes helyen, így a golyó lendülete nem lesz akkora, hogy az vissza tudná vinni a lejtõ kezdeti pontjára.
Úgyhogy ebbõl nem lesz örökmozgó.
A videón az csapja be az embert, hogy amikor az emelkedõ végén a golyó leesik a tálkába, akkor mi azt szabad szemmel nem érzékeljük, hogy abba nem 10 m/s gyorsulással esik bele, hanem csak jóval kevesebbel, így kézzel ugyan vissza lehet tenni a kiindulópontra, de a saját lendülete már nem vinné oda vissza.
Sajnos a lyukkal és a gravitációs erõvel való kombinálás sem jön be, mert a bár a lejtõ végén beleeshet egy lyukba a golyó, de az a beleesés sokkal kisebb lendülettel történik, mintha csak úgy simán leejtenénk, ugyanis a golyóra egyrészt hat lefelé a gravitációs erõ, felfelé viszont a mágneses erõ, s bár lehet, hogy a lyuknál a gravitációs erõ nagyobb, de a golyóra ható öszz erõ kisebb annál, mint egy mágneses tértõl mentes helyen, így a golyó lendülete nem lesz akkora, hogy az vissza tudná vinni a lejtõ kezdeti pontjára.
Úgyhogy ebbõl nem lesz örökmozgó.
A videón az csapja be az embert, hogy amikor az emelkedõ végén a golyó leesik a tálkába, akkor mi azt szabad szemmel nem érzékeljük, hogy abba nem 10 m/s gyorsulással esik bele, hanem csak jóval kevesebbel, így kézzel ugyan vissza lehet tenni a kiindulópontra, de a saját lendülete már nem vinné oda vissza.
www.bbs.hu
#669
És utána egy kis fizikaelõadás: Dr. Orosz László - Áltudományos mechanika
#668
Hallgasd végig a belinkelt elõadást. Végig.
#667
Azért érdekelne, h hol hibázik Egely abban a levezetésben.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#666
Tértechnológia - használat elõtt vegyetek be Andaxint 😉
#665
Akit megtalálhatsz például Egely Tértechnológia könyvében is. Szép kis mendemondákat szõttek e köré az ember köré is (õ tervezte a Náciknak az Ufókat...).
#664
Azért vannak lehetõségek a súrlódás enyhítésére, a légellenállás csökkentésére, a melegedés csökkentésére.
Locotus: keress rá ha már minden reményedet elvesztetted, Viktor Schauberger nevére...
Locotus: keress rá ha már minden reményedet elvesztetted, Viktor Schauberger nevére...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#663
"Se a smot-os kérdés számomra nem lett megmagyarázva"
Olvasd el még egyszer Greg Watson leírását.
Õ vallja be, hogy a körbe épített smot nem válik be, 5 perc múltán megáll ("The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point").
Õ vallja be, hogy vannak mechanikai veszteségek.
Finsrud is bevallja: készüléke idõnként önmagától megáll, külsõ energiabevitel kell neki. A bevitt energia kis mértékben való kivitelébõl származik a "sokáig mozgás".
Az EBM feltalálója is megemlíti: nem önmagától futó a ketyeréje. Az ok: a generátort meghajtó motor veszteségeit nem képes fedezni a generátor.
"az asztalba 0 szintkülönbségre"
A mágnesek által szerzett lendület, és a golyó mozgatása (mert oda kéne vinni a golyót) fedezi a "szükséges" energiát. Vegyük észre továbbá, hogy kicsi energiákról beszélünk, és nincsenek megfelelõ mérõeszközeink a pontos energiamérlegek felállítására.
Vedd észre: a gyakorlati életben jelen vannak a veszteségek (súrlódás, melegedés, légellenállás, stb...), az öregedés, az amortizáció. Hogy speciális körülményeket biztosítsunk, túl sok gyakorlati problémát le kellene küzdeni, amit amatõr módszerekkel nem lehet kikerülni.
Olvasd el még egyszer Greg Watson leírását.
Õ vallja be, hogy a körbe épített smot nem válik be, 5 perc múltán megáll ("The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point").
Õ vallja be, hogy vannak mechanikai veszteségek.
Finsrud is bevallja: készüléke idõnként önmagától megáll, külsõ energiabevitel kell neki. A bevitt energia kis mértékben való kivitelébõl származik a "sokáig mozgás".
Az EBM feltalálója is megemlíti: nem önmagától futó a ketyeréje. Az ok: a generátort meghajtó motor veszteségeit nem képes fedezni a generátor.
"az asztalba 0 szintkülönbségre"
A mágnesek által szerzett lendület, és a golyó mozgatása (mert oda kéne vinni a golyót) fedezi a "szükséges" energiát. Vegyük észre továbbá, hogy kicsi energiákról beszélünk, és nincsenek megfelelõ mérõeszközeink a pontos energiamérlegek felállítására.
Vedd észre: a gyakorlati életben jelen vannak a veszteségek (súrlódás, melegedés, légellenállás, stb...), az öregedés, az amortizáció. Hogy speciális körülményeket biztosítsunk, túl sok gyakorlati problémát le kellene küzdeni, amit amatõr módszerekkel nem lehet kikerülni.
#662
Most én is erre mit mondjak? Se a smot-os kérdés számomra nem lett megmagyarázva habogva volt valami hasonlat az ingárol, meg hogy fel kell emelni a smot szintjére újra a golyót, mikor kihangsúlyoztam hogy lehetne beleépítve az asztalba 0 szintkülömbségre. Onnantól kezdve hogy a golyót beteszed a smot bemenetéhez, és önként elhagyja a másik végén anélkül hogy visszatérne nem tudom mit kell belekomplikálni a szintkülömbséget a hasonlatozást az ingákkal.. még lejtõ se kellene. Nem is figyelt senki se a kedvenc liceumi mechanikai paradoxonomra, pedig abban akartam bemutatni, hogy lehet valami a pusztán szituációból adódóan több mint ami eredezteti.
Na lényeg hogy nem sok értelme van ide írkáljak, nemigazán a válaszokon dolgozunk. Kell valahonnan szerezzek valami mágneseket és próbálgassak már én is egy-két dolgot lássam már hogy van ez. Az a baj egy kalapácsom sincs saját, semmim sincs nemtudok csinálni semmit.
Na lényeg hogy nem sok értelme van ide írkáljak, nemigazán a válaszokon dolgozunk. Kell valahonnan szerezzek valami mágneseket és próbálgassak már én is egy-két dolgot lássam már hogy van ez. Az a baj egy kalapácsom sincs saját, semmim sincs nemtudok csinálni semmit.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#661
"De nincsenek itt operátorok?? "
Moderátorok vannak.
"nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl"
Tehát: merj nem tudni!
Tök mindegy az adott energia honnan jön, elnevezzük zéróponti energiának, és kész a csodakütyünk.
Nem! Nem szabad, hogy a csodavárás elgyengítsen bennünket és bedõljünk bármiféle csodaketyerének - mert könnyen megvezethetõek leszünk.
Másrészt ezek a "csodaketyerék" némileg feleslegesen idõnket, pénzünket, idegeinket emészti fel, hogy végül kijelenthessük: not self-running. (Azért csak némileg, mert némi tapasztalatot azért szerzünk.)
Akkor merre tovább? Talán az alternatív energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus) irányába. Azokban több potenciál van.
Illetve az ésszerû kísérletezés (nem az örökmozgó keresése, áltudományok kreálása).
Moderátorok vannak.
"nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl"
Tehát: merj nem tudni!
Tök mindegy az adott energia honnan jön, elnevezzük zéróponti energiának, és kész a csodakütyünk.
Nem! Nem szabad, hogy a csodavárás elgyengítsen bennünket és bedõljünk bármiféle csodaketyerének - mert könnyen megvezethetõek leszünk.
Másrészt ezek a "csodaketyerék" némileg feleslegesen idõnket, pénzünket, idegeinket emészti fel, hogy végül kijelenthessük: not self-running. (Azért csak némileg, mert némi tapasztalatot azért szerzünk.)
Akkor merre tovább? Talán az alternatív energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus) irányába. Azokban több potenciál van.
Illetve az ésszerû kísérletezés (nem az örökmozgó keresése, áltudományok kreálása).
#660
Tényleg Bájital nem vagy valami témábavágó...csak töltöd a semmivel a sorokat. De nincsenek itt operátorok?? (mint pl IRC-en)
és tényleg ránkférne ha valaki probálkozna már gyakorlatba is valamivel
Es szeretném ujra elmondani én is mint szabadenergia támogató, azt amit Albertus-tól is olvashattunk, nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl. Valószínûleg ezek sokaknak könnyen hülyeségnek tûnik, de akkor tessék csak azt a kérdést teszem fel: maga a világ, minden ami fizika honnan van?
(ELVAROM annyit tõletek hogy ne olyannal gyertek hogy Istentõl, mert õrá is rá lehet húzni a kérdést hogy honnan van)
és tényleg ránkférne ha valaki probálkozna már gyakorlatba is valamivel
Es szeretném ujra elmondani én is mint szabadenergia támogató, azt amit Albertus-tól is olvashattunk, nem az energiamegmaradást kell megdönteni, hanem egy kicsit el kéne tekinteni a görcsösen minden kell legyen valahonnan, és a minden kell legyen valamibõl-tõl. Valószínûleg ezek sokaknak könnyen hülyeségnek tûnik, de akkor tessék csak azt a kérdést teszem fel: maga a világ, minden ami fizika honnan van?
(ELVAROM annyit tõletek hogy ne olyannal gyertek hogy Istentõl, mert õrá is rá lehet húzni a kérdést hogy honnan van)
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#659
Kérdezz meg egy felnõttet, hogy mit jelent az "offtopic" kifejezés, ne várd meg, h én magyarázzam el privát üzenet formájában.
Neked nem lenne jó, mert megállnál a fejlõdésben, én megbánnám, amiket írnék, de akkor már késõ lenne...
Neked nem lenne jó, mert megállnál a fejlõdésben, én megbánnám, amiket írnék, de akkor már késõ lenne...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#658
Neked lehet naon nagy problémád,sajnálatra méltó.
#657
Akkor meg húzz innét a rákba!!!!
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#656
Csak egy kis helyreigazítás:nem keresek társat.
#655
Ahoj Albertus!
"Öveges, Budó, Szalay"
Õk hol tanítottak téged?
"Mutass bármelyik megmaradási törvényre bizonyítást.. aztán folytathatjuk.."
Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet..
A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket<#vigyor1>) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni?
(Mûködik már valakinél örökmozgó?)
"Öveges, Budó, Szalay"
Õk hol tanítottak téged?
"Mutass bármelyik megmaradási törvényre bizonyítást.. aztán folytathatjuk.."
Cáfold meg.. És megcsókolom lábad elõtt az anyaföldet..
A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket<#vigyor1>) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai fõtételt kisérleti úton megcáfolni?
(Mûködik már valakinél örökmozgó?)
#654
"csak az a baj nincs kölcsönhatás..."
Kedves Bájital, ez nem a chat.hu/hotdog.hu/privi.hu/randivonal.hu/tarskereso.lap.hu weboldal. Ha társkeresés a célod, az elõbb említett oldalakon nagyobb valószínûséggel juthatsz sikerre (és hozhatsz létre kölcsönhatást).
Kedves Bájital, ez nem a chat.hu/hotdog.hu/privi.hu/randivonal.hu/tarskereso.lap.hu weboldal. Ha társkeresés a célod, az elõbb említett oldalakon nagyobb valószínûséggel juthatsz sikerre (és hozhatsz létre kölcsönhatást).
#653
...de naon csípem õket,csak az a baj nincs kölcsönhatás...
#652
Ne félj bébi,itt vagyok én is.Szok okosz.
#651
Látod, ez nem is rossz ötlet!
Minek bontsuk a vizet, mikor Viktor Schauberger közvetlen az örvényhatásból nyert ki energiát?
Minek bontsuk a vizet, mikor Viktor Schauberger közvetlen az örvényhatásból nyert ki energiát?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#650
De nem örökmozgó (ezt a készítõ be is vallja).
Ez olyan mint ha a vízbontás és a hidrogén+oxigén egyesítésbõl kihagynánk az elõbbit (a vízbontást, mivel az energiát pazarol el).
Ez olyan mint ha a vízbontás és a hidrogén+oxigén egyesítésbõl kihagynánk az elõbbit (a vízbontást, mivel az energiát pazarol el).
#649
De az EBM mûködés közben akkor is többletenergiát ad le.
A jegyzõkönyvek tanúsága szerint.
A jegyzõkönyvek tanúsága szerint.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#648
Továbbra sem tudtuk meg a híres HP (ami átalakult Agilent Technologies-zé, majd abból lett Avago Technologies) chip típusszámát (Az Avago - az Ethernet chipek gyártójának - oldalán leginkább elektro-optikai megoldásokat találhatunk, "csodás UTP-seket" nem).
És mivel elektro-optikai dologról van szó (nem szimplán elektromos), ezért (illetve az elõbb említett Avago elektro-optikai átalakítók miatt) továbbra is gyanakszom.
Továbbra sem tudtuk meg melyik Euler-képlet/formula mond ellent a csodachipnek (és errõl ki írt - hisz ennek nagy visszhangja kellett hogy legyen).
Az Al elektródák és a "gravomágneses térrel" (milyen szép szavak! mint a "semleges áramot használó impulzus üzemû makroszkópikus kvantum-oszcillátor") "mûködõ" falszárító berendezés között azért némi különbség van.
" Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 "
Amelyek veszteséges tömörítési eljárások. Hangnál ez még megengedhetõ, de adatnál már nem.
A Nyquist-Shannon témához:
"The sampling rate must be greater than twice the bandwidth and not just the maximum/highest frequency. Stating the theorem with the latter assumes that signal is low-pass in nature. A signal is not always low-pass in nature."
Forrás: McFLY - Nyquist-Shannon sampling theorem
Azaz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak kell lennie a sávszélesség duplájánál. Ezért van az, hogy az audio CD mintavételezési frekvenciája 44100 Hz, ami a 20000 Hz-es sávszélességet biztosítja.
És mivel elektro-optikai dologról van szó (nem szimplán elektromos), ezért (illetve az elõbb említett Avago elektro-optikai átalakítók miatt) továbbra is gyanakszom.
Továbbra sem tudtuk meg melyik Euler-képlet/formula mond ellent a csodachipnek (és errõl ki írt - hisz ennek nagy visszhangja kellett hogy legyen).
Az Al elektródák és a "gravomágneses térrel" (milyen szép szavak! mint a "semleges áramot használó impulzus üzemû makroszkópikus kvantum-oszcillátor") "mûködõ" falszárító berendezés között azért némi különbség van.
" Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 "
Amelyek veszteséges tömörítési eljárások. Hangnál ez még megengedhetõ, de adatnál már nem.
A Nyquist-Shannon témához:
"The sampling rate must be greater than twice the bandwidth and not just the maximum/highest frequency. Stating the theorem with the latter assumes that signal is low-pass in nature. A signal is not always low-pass in nature."
Forrás: McFLY - Nyquist-Shannon sampling theorem
Azaz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak kell lennie a sávszélesség duplájánál. Ezért van az, hogy az audio CD mintavételezési frekvenciája 44100 Hz, ami a 20000 Hz-es sávszélességet biztosítja.
#647
1. A smot-hoz energiabevitel (emelés, lökés, a mágnes vonzása, stb) szükségeltetik.
2. Ezek az energiák teszik lehetõvé, hogy a golyóbis felmenjen a rámpán.
3. Viszont vannak remek veszteségeink - súrlódás, a golyó melegedése, a mágneses mezõ egyenetlensége, stb... Ezek egy idõ után megállítják a szerkentyût.
"The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point"
Forrás: SMOT - Mark III - Greg Watson-tól tehát az egész kitalálójától (szóval maga a szerzõ látja be - mint Finsrud, az EBM esetében is - hogy ez egy idõ múlva megáll).
2. Ezek az energiák teszik lehetõvé, hogy a golyóbis felmenjen a rámpán.
3. Viszont vannak remek veszteségeink - súrlódás, a golyó melegedése, a mágneses mezõ egyenetlensége, stb... Ezek egy idõ után megállítják a szerkentyût.
"The best results to date (2nd Aug, 1997) have been about 5 minutes of operation before the ball gets stuck at the exit point"
Forrás: SMOT - Mark III - Greg Watson-tól tehát az egész kitalálójától (szóval maga a szerzõ látja be - mint Finsrud, az EBM esetében is - hogy ez egy idõ múlva megáll).
#646
Én is megnéztem Faustus a linkjeidet, a filmekkel, megnéztem a kuruzslókat akik összemagyaráznak mindenfélet ami nincs. Igen, csúnya dolog. Vagy lehet menne az amit akarnak csak nem értenek hozzá és kitalálnak mindenfélet. Mindenképp nemjó. De amit én már egész ittlétem alatt látok, hogy mikor felvetõdik egy szabadenergia dologról szó, a fikázó forumok meg linkeket kapjuk/om vissza, pedig engem fõképp az érdekelne ha valami nem megy az MIÉRT nem megy, és másodsorban mint érdemes tanulság megemlíteni hogy vannak a csalók. Tényleg vannak. Szerintem Faustus nem mersz állást foglalni a smot-tal kapcsolatban, az a számolás ott azon az oldalon a 113% - 34% mechanical loss egy valami nem mérvadó hogy így fejezzem ki. Így a kérdést elismétlem mégegyszer mindenkinek:
Mi a véleményetek : ha a smot-ból végülis tényleg hajlandó plussz energiával kijönni a golyó,a mechanikai lossokat meg ki lehet küszöbölni maximális mértékig(lásd légpárna, vagy japán mágnessines vonat módszer akármi) annak a golyónak lenne elég energiája hogy visszatérjen a smot bementhez és újra 113% -ot venne fel
Mi a véleményetek : ha a smot-ból végülis tényleg hajlandó plussz energiával kijönni a golyó,a mechanikai lossokat meg ki lehet küszöbölni maximális mértékig(lásd légpárna, vagy japán mágnessines vonat módszer akármi) annak a golyónak lenne elég energiája hogy visszatérjen a smot bementhez és újra 113% -ot venne fel
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#645
Ezt úgy veszem, hogy nem kívánsz értelmesen beszélgetni..
#644
Most kaptuk a hírt, hogy az autópályán egy õrült szembe száguld a forgalommal! Erre az emberünk hitetlenül megcsóválja a fejét:
– Egy õrült? Hiszen mind az!
– Egy õrült? Hiszen mind az!
#643
Fura egy "parner" vagy te.. Elmagyarázom, talán megérted, de nem fogadod el, és elõjössz azzal a tudós társadalommal, amelyik háromnegyede még az energia megmaradásban hisz.. és fogalmuk sincs arról, hogy Furier mi a fenét csinált..
Úgy tûnik, hogy csak ellenkezni akarsz, arra pedig nekem nincs "szabad energiám"..
Ha stílust váltasz és érdemi beszélgetésre kapható vagy, kérlek jelezd.
Addig pedig szia, legyen szép napod!
Úgy tûnik, hogy csak ellenkezni akarsz, arra pedig nekem nincs "szabad energiám"..
Ha stílust váltasz és érdemi beszélgetésre kapható vagy, kérlek jelezd.
Addig pedig szia, legyen szép napod!
#642
Örülök, hogy pár sorban megdöntöd a Shannon tételt, javaslom esetleg készíts egy remek publikációt belõle, mert a tudóstársadalom valamiért nem osztja a nézeteidet. A hangtömörítést pedig ne keverd bele, sõt, egyáltalán ne keverd bele a hallható hangokat.
Eleve nem errõl volt szó, de te ide terelted a témát. Mint általában ha elbuksz vmin, akkor terelsz. Eredetileg adatátivitelrõl volt szó, és bizony sem az UTP kábeleken, sem a sima telefonkábelen nem a hallható tartományban zajlik ez a fajta átvitel.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem? És a fillérekért kapható 64 megabites átvitel 2kHz-en?
Eleve nem errõl volt szó, de te ide terelted a témát. Mint általában ha elbuksz vmin, akkor terelsz. Eredetileg adatátivitelrõl volt szó, és bizony sem az UTP kábeleken, sem a sima telefonkábelen nem a hallható tartományban zajlik ez a fajta átvitel.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem? És a fillérekért kapható 64 megabites átvitel 2kHz-en?
#641
Bár, az is igaz, hogy közben nagyon offtopic lettél, mert a "Szabad energia" topicban átviteltechnikai alapfogalmakat kellett számodra elmagyarázni.
Végül is, volt egy kevés "szabad energiám" erre a célra is..<#integet2>
Végül is, volt egy kevés "szabad energiám" erre a célra is..<#integet2>
#640
A tétel valóban kijelenti, hogy "véges számú minta esetén információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
De mint rámutattam, a tétel hibás állítás. Mert az átviteli sáv felsõ végé felé közeledve a mintavételek száma a félhullámok számához közelít.
Szélsõ esetben egy minta/ egy félhullám. Ami viszont a félhullám 0 és 180 fok közötti terjedelmébõl csak egyetlen véletlenszerûen kiválasztott pont mintavételezését jelenti.
A szinuszhullám Furier analízisébõl jól látható, hogy ahhoz, hogy
ha maximum 50%-os torzulást engedünk meg a jelre, mert a jel teljes
információ tartalmának legalább 50%-át szeretnénk átvinni,
akkor minimum 5 azaz öt ponton kell mintavételezni minden félhullámot, vagyis a teljes hullámot 10 azaz tíz helyen..
Így 20 000 minta esetén 50%-os információ tartamról 20 000 /10 azaz
max 2 kHz-s jel esetén beszélhetünk.. De!
Miután az emberi hallás 10 kHz felett a kisebb frekvenciájú, de nagyobb amplitudójú jelekkel kifedhetõ, nincs is szükség arra, hogy hallás igényû átvitelnél valóban jelveszteség-adatveszteség nélkül átvigyük a jeleket.
Erre vonatkozott, az általad többször is idézett mondatom.
Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 hang tömörítési algoritmusokra, akkor még azt is láthatjuk, hogy nem csak a 20 kHz körüli jelek, vághatók ki a hangképbõl, a hallásunkra való hivatkozással, hanem
minden olyan jel is, amelyet gyengén vagy egyáltalán nem hallanánk a
környezetében lévõ nagyobb intenzitású jelek miatt.
Szerencse, hogy nem értetted meg elsõre az utalásom lényegét, mert így lehetõséget adtál arra, hogy részletezzük.
De mint rámutattam, a tétel hibás állítás. Mert az átviteli sáv felsõ végé felé közeledve a mintavételek száma a félhullámok számához közelít.
Szélsõ esetben egy minta/ egy félhullám. Ami viszont a félhullám 0 és 180 fok közötti terjedelmébõl csak egyetlen véletlenszerûen kiválasztott pont mintavételezését jelenti.
A szinuszhullám Furier analízisébõl jól látható, hogy ahhoz, hogy
ha maximum 50%-os torzulást engedünk meg a jelre, mert a jel teljes
információ tartalmának legalább 50%-át szeretnénk átvinni,
akkor minimum 5 azaz öt ponton kell mintavételezni minden félhullámot, vagyis a teljes hullámot 10 azaz tíz helyen..
Így 20 000 minta esetén 50%-os információ tartamról 20 000 /10 azaz
max 2 kHz-s jel esetén beszélhetünk.. De!
Miután az emberi hallás 10 kHz felett a kisebb frekvenciájú, de nagyobb amplitudójú jelekkel kifedhetõ, nincs is szükség arra, hogy hallás igényû átvitelnél valóban jelveszteség-adatveszteség nélkül átvigyük a jeleket.
Erre vonatkozott, az általad többször is idézett mondatom.
Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 hang tömörítési algoritmusokra, akkor még azt is láthatjuk, hogy nem csak a 20 kHz körüli jelek, vághatók ki a hangképbõl, a hallásunkra való hivatkozással, hanem
minden olyan jel is, amelyet gyengén vagy egyáltalán nem hallanánk a
környezetében lévõ nagyobb intenzitású jelek miatt.
Szerencse, hogy nem értetted meg elsõre az utalásom lényegét, mert így lehetõséget adtál arra, hogy részletezzük.
#639
Tudod te végtelen vicces vagy, ám most már egyben fárasztó is. Bár az is lehet, hogy csak egy szimpla provokátor vagy. Még a megadott pdf-ben is helyesen szerepel a tétel:
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Ezzel szemben szerinted a Nyquist-Shannon ezt jelenti:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Még mindig nem látod a különbséget?
A #635 és a #638 pedig egyszerûen szánalmas, megint láthattuk a már megszokott Albertus-féle "beszélek bele a nagyvilágba konkrétumok nélkül" elõadást. Taps.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem?
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba esõ idõfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihetõ, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Ezzel szemben szerinted a Nyquist-Shannon ezt jelenti:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Még mindig nem látod a különbséget?
A #635 és a #638 pedig egyszerûen szánalmas, megint láthattuk a már megszokott Albertus-féle "beszélek bele a nagyvilágba konkrétumok nélkül" elõadást. Taps.
Emlékeztetõ: Euler? Illetve a szerinted létezõ matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem?
#638
Jó pénzért..
#637
Látom nem érted, ezért olvasd el:
http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/digitalis_jelfeldolgozas.pdf
Aztán, ha megértetted, akkor olvasd el azt amit lentebb írtam errõl,
a félperiódusonkénti öt minta vételérõl..
Utánna megbeszéljük.
http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/digitalis_jelfeldolgozas.pdf
Aztán, ha megértetted, akkor olvasd el azt amit lentebb írtam errõl,
a félperiódusonkénti öt minta vételérõl..
Utánna megbeszéljük.
#636
"A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekbõl épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan
64 megabitet 2800 Hz sávszélességen."
Akkor erre gondolom tudsz linket is adni.
64 megabitet 2800 Hz sávszélességen."
Akkor erre gondolom tudsz linket is adni.
#635
A nem két, hanem 3200-400 = 2800 Hz a sávszélesség.. ha már akkor..
Hogyan lehet ezen a sávon átvinni megabites infó mennyiséget?
Remélem tudod, hogy a szinusz jel pillanatnyi változási sebességét
követni tudja az erõsítõ-stb-átviteli rendszer úgy, hogy a 400 Hz
leglassabb változását és a 3 200 Hz leggyorsabb változását is torzítás nélkül átviszi.
Láttál már összetett jelet oszcilloszkópon? Az összes jel eredõként jelenik meg.
Ha pl. 1024 db egymstól eltérõ, de mindegyik az átviteli sávba esõ frekvenciájú, akkor ezek eredõje hibátlanul átmegy a teljes átviteli sávon.
A fogadó oldalon a megfelelõ algoritmus szerint dolgozó dekóder különválasztja az 1024 csatornát..
A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekbõl épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan
64 megabitet 2800 Hz sávszélességen.
Hogyan lehet ezen a sávon átvinni megabites infó mennyiséget?
Remélem tudod, hogy a szinusz jel pillanatnyi változási sebességét
követni tudja az erõsítõ-stb-átviteli rendszer úgy, hogy a 400 Hz
leglassabb változását és a 3 200 Hz leggyorsabb változását is torzítás nélkül átviszi.
Láttál már összetett jelet oszcilloszkópon? Az összes jel eredõként jelenik meg.
Ha pl. 1024 db egymstól eltérõ, de mindegyik az átviteli sávba esõ frekvenciájú, akkor ezek eredõje hibátlanul átmegy a teljes átviteli sávon.
A fogadó oldalon a megfelelõ algoritmus szerint dolgozó dekóder különválasztja az 1024 csatornát..
A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekbõl épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan
64 megabitet 2800 Hz sávszélességen.
#634
Akkor újra leírom, mert komoly gondok lehetnek a felfogóképességeddel:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ezt írtad, ez pedig egyszerûen nem igaz. Rossz. Hibás. A Nyquist-Shannon tétel nem ez.
A többire mikor leszel szíves válaszolni?
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ezt írtad, ez pedig egyszerûen nem igaz. Rossz. Hibás. A Nyquist-Shannon tétel nem ez.
A többire mikor leszel szíves válaszolni?
#633
Mert? Mi a kifogásod?
A hifi 20 Hz - 20 Khz sávját a CD-n 2x(stereo két sávja) 44 kHz 12 bites mintavételezésselrögzíti..
Vagyis a legfelsõ freki 20 kHz-nek 44 000 félperiódusa van..
44 000/44 000 =1 minta/félhullám mi nem érthetõ ezen ?
#632
Ne terelj, ezt írtad:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ha szerinted ez így korrekt, akkor no comment.😊 BTW mi is van Euler papával? És hol vannak a konkrétumok, hogy 2 kHz-es sávszélességen megabiteket viszel át?
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerûen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ha szerinted ez így korrekt, akkor no comment.😊 BTW mi is van Euler papával? És hol vannak a konkrétumok, hogy 2 kHz-es sávszélességen megabiteket viszel át?
#631
Szia!
Látom nem vitattad az energia megmaradás tételének érvénytelenségét, a lengõ hintás példán keresztül. Ez megint csak dícséretes.
A hozzászólásodban lehetetlenként említed az elektrolitos falszárítást is.. sajnos, mert nem lehetetlen sõt!
A hatvanas években, régi építésû, téglafalazatú, családi házban laktam, olyan területen, ahol a felszín közeli talajnedvességnek igen magas volt a szóda és salétrom szintje.
Így a falazat kapillárisaiban a talaj fölé másfél méter magasra felkúszó nedvességet kellett megszüntetni valahogy.
Akkor még a silicofob készítmények nem léteztek, így maradt volna a költséges aláfalazásos szigetelés, az akkori technológiával.
Ez az út nem volt járható. Így maradt a tudomány.
A kapillárhatás felszívja a talajvizes oldatot, amely oldat a fenti párolgás miatt besûrösödik, (néha kikristályosodó fehér szóda ill. salétrom foltokkal) és így szabaddá válnak a kapillárisok és az elpárolgó oldat helyére újabb oldatot szívnak fel..
Fokozza a hatást, hogy a sûrûsödés miatt az ózmikus hatás is az oldat
felszívását segíti..
80 cm-ként elektródokat (hosszú vas szögeket) ütöttünk a fugákba a
talaj felett kb 20 cm magasan, és összekötöttük õket keményforrasztással egy a talajba szúrt alumínium elektródával.
Egy hónapon belül kiszáradt az addig folyton nedves fal.
A salétromos vakolatot leverve, tiszta malterral újravakolva a foltok véglegesen eltüntek.
Egy dologra kellett ügyelni, hogy a látványosan fogyó Alu eletródát
néhány évente ki kellett cserélni..
Az általad becsatolt link bal oldalán az ionfolyamatot meglepõ pontossággal ábrázolták.
Érdemes figyelmesen elolvasni.
Látom nem vitattad az energia megmaradás tételének érvénytelenségét, a lengõ hintás példán keresztül. Ez megint csak dícséretes.
A hozzászólásodban lehetetlenként említed az elektrolitos falszárítást is.. sajnos, mert nem lehetetlen sõt!
A hatvanas években, régi építésû, téglafalazatú, családi házban laktam, olyan területen, ahol a felszín közeli talajnedvességnek igen magas volt a szóda és salétrom szintje.
Így a falazat kapillárisaiban a talaj fölé másfél méter magasra felkúszó nedvességet kellett megszüntetni valahogy.
Akkor még a silicofob készítmények nem léteztek, így maradt volna a költséges aláfalazásos szigetelés, az akkori technológiával.
Ez az út nem volt járható. Így maradt a tudomány.
A kapillárhatás felszívja a talajvizes oldatot, amely oldat a fenti párolgás miatt besûrösödik, (néha kikristályosodó fehér szóda ill. salétrom foltokkal) és így szabaddá válnak a kapillárisok és az elpárolgó oldat helyére újabb oldatot szívnak fel..
Fokozza a hatást, hogy a sûrûsödés miatt az ózmikus hatás is az oldat
felszívását segíti..
80 cm-ként elektródokat (hosszú vas szögeket) ütöttünk a fugákba a
talaj felett kb 20 cm magasan, és összekötöttük õket keményforrasztással egy a talajba szúrt alumínium elektródával.
Egy hónapon belül kiszáradt az addig folyton nedves fal.
A salétromos vakolatot leverve, tiszta malterral újravakolva a foltok véglegesen eltüntek.
Egy dologra kellett ügyelni, hogy a látványosan fogyó Alu eletródát
néhány évente ki kellett cserélni..
Az általad becsatolt link bal oldalán az ionfolyamatot meglepõ pontossággal ábrázolták.
Érdemes figyelmesen elolvasni.
#630
Szia!
Tévedsz. Nem kell értelemszerûen közének lennie az optikai szálhoz.
Egy SMD tok 6 ill. 8 kivezetéssel.. Link: hp-semiconductor.com
Meglep, hogy vitatkozol és közben ez a nagyon sok éves technológia ismeretlen számodra..
Tévedsz. Nem kell értelemszerûen közének lennie az optikai szálhoz.
Egy SMD tok 6 ill. 8 kivezetéssel.. Link: hp-semiconductor.com
Meglep, hogy vitatkozol és közben ez a nagyon sok éves technológia ismeretlen számodra..
#629
Szia!
Azt az "égés" szavunkon kívûl ismerheted, hogy egy db szinusz hullám két db félperiódusból áll.
Ezen félperiódusokból idõegység alatt (pl. 1 sec) kétszer annyi van
mint az adott jel frekvenciája..
Nyílván megérted, hogy a félperiódusonként összesen egy ponton mintavételezzük a szinusz hullámot, akkor a zéró (0 és 180 fokos fázishelyzet) értéktõl a maximális értékig (90 fokos fázishelyzet)
bármelyik pontját elcsípheti véletlen szerûen..
Így a "Nyquist–Shannon" tétel alapján mintavételezett jel..
Most jövök rá, hogy ezt már leírtam lentebb. Olvasd el figyelmesen és megérted.
Ha mégsem értenéd meg, keress olyat aki tud olvasni. Felolvassa neked.
Azt az "égés" szavunkon kívûl ismerheted, hogy egy db szinusz hullám két db félperiódusból áll.
Ezen félperiódusokból idõegység alatt (pl. 1 sec) kétszer annyi van
mint az adott jel frekvenciája..
Nyílván megérted, hogy a félperiódusonként összesen egy ponton mintavételezzük a szinusz hullámot, akkor a zéró (0 és 180 fokos fázishelyzet) értéktõl a maximális értékig (90 fokos fázishelyzet)
bármelyik pontját elcsípheti véletlen szerûen..
Így a "Nyquist–Shannon" tétel alapján mintavételezett jel..
Most jövök rá, hogy ezt már leírtam lentebb. Olvasd el figyelmesen és megérted.
Ha mégsem értenéd meg, keress olyat aki tud olvasni. Felolvassa neked.
#627
"És mi történik olyankor, ha többféle golyót mozgatnánk ilyen smot pályán?"
Egy golyó egy "egységnyi" energiát von ki a rendszerbõl adott idõ alatt.
Két golyó kétszer annyit.
Ergó a két golyós rendszer fele annyi ideig mûködik.
Locutos:
"The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained."
The SMOT Energy
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet."
Simple Magnetic Overunity Toy
Pár csalásra való felhívás:
A csodálatos falszárító
A még csodálatosabb mosógolyó
Egy golyó egy "egységnyi" energiát von ki a rendszerbõl adott idõ alatt.
Két golyó kétszer annyit.
Ergó a két golyós rendszer fele annyi ideig mûködik.
Locutos:
"The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained."
The SMOT Energy
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet."
Simple Magnetic Overunity Toy
Pár csalásra való felhívás:
A csodálatos falszárító
A még csodálatosabb mosógolyó