Bemutatkozott az egy fotonos adattárolás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#150
Minek ide egymás után több, ha egy is elég állítólag? És miért nem jó a kép?
#149
Miért kéne nekem megmagyaráznom? Nem én végeztem el a kisérletet, és nem én állítok képtelenséget.
Amúgy a kvantumfizikával egyetértõk a fotonokkal kapcsolatban idõnként ellentmondásba kerülnek, legalábbis ez a benyomásom. Ugyanis beszélnek fotonpárról is. Ha léteznek a fotonpárok, akkor miféle 1 fotonról van szó?
Más: ha a cikkben szereplõ dolgok igazak, akkor igaznak kellett volna lennie egy 3 réses kisérletnek is, de soha ilyenrõl nem volt szó. Miért is? Vagy csak fejlõdtek azóta a fotonok? Vagy korábban senkinek sem jutott eszébe 3 réssel elvégezni a kisérletet? LOL!
Amúgy a kvantumfizikával egyetértõk a fotonokkal kapcsolatban idõnként ellentmondásba kerülnek, legalábbis ez a benyomásom. Ugyanis beszélnek fotonpárról is. Ha léteznek a fotonpárok, akkor miféle 1 fotonról van szó?
Más: ha a cikkben szereplõ dolgok igazak, akkor igaznak kellett volna lennie egy 3 réses kisérletnek is, de soha ilyenrõl nem volt szó. Miért is? Vagy csak fejlõdtek azóta a fotonok? Vagy korábban senkinek sem jutott eszébe 3 réssel elvégezni a kisérletet? LOL!
#148
No jó. Akkor hogy is magyarázod a 2-réses kísérlet eredményét?
#147
El van döntve: egyszerre csak 1, de egymás után több.
#146
LOL.
#145
"ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdõl." - de hát eleve nem is törvény, csak valami barom kitalálta, és tévesen így nevezte. Ez inkább becslés, vagy jóslás. A törvény(szerûség) jelentése egészen más, és ez nagyon félrevezetõ így ebben az esetben. Az értelmesebbje egyrészt ezzel tisztában volt, másrészt azt is lehetett tudni, hogy vannak elvi határok, amit már nem fognak tudni túllépni. A "Moore törvény" egyébként nem más, mint egy tudományosnak tûnõ ipari-technikai marketing halandzsa.
"Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást" - egészen biztos vagyok abban, hogy a kutatásokat nem a scifik motiválják. Lehet akármekkora scifi rajongó egy kutató, ha nem kap egy vasat sem a kutatásokra, akkor még mielõtt elkezdhette volna, be is fejezheti...
Egyébként scifi írók közül is alapvetõen kétféle van. Az egyik fele tudományos munkát végez, és hobby szinten ír, a másik fele meg csak jó fantáziával ellátott, de különösebb tudományos ismeretekkel nem rendelkezõ, viszont jó írói vénával megáldott emberke. Ha elolvasol egy könyvet, jó eséllyel megtippelhetõ, hogy az író melyik kategóriába tartozik.
"Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást" - egészen biztos vagyok abban, hogy a kutatásokat nem a scifik motiválják. Lehet akármekkora scifi rajongó egy kutató, ha nem kap egy vasat sem a kutatásokra, akkor még mielõtt elkezdhette volna, be is fejezheti...
Egyébként scifi írók közül is alapvetõen kétféle van. Az egyik fele tudományos munkát végez, és hobby szinten ír, a másik fele meg csak jó fantáziával ellátott, de különösebb tudományos ismeretekkel nem rendelkezõ, viszont jó írói vénával megáldott emberke. Ha elolvasol egy könyvet, jó eséllyel megtippelhetõ, hogy az író melyik kategóriába tartozik.
#144
Hidd el, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezt nem fogadja el. És ennek semmi köze a megértéshez. Mert nem arról van szó, hogy nem értem, hanem arról, hogy nem fogadom el. Ez ugye nem ugyanaz.
#143
Most akkor 1, vagy több? Döntsd már el!
#142
Te nem érted, mellébeszélsz.
#141
És az nem beteg és nevetséges dolog, hogy itt 100 év fizikáját simfölöd, csak mert nem érted. "Nem értem, ergo hülyeség."
#140
De, egyszerre ott is csak 1 volt (van). Egymás utáni fotonok (egységnyi hullámcsomagok) adják ki együtt az interferenciaképet. És ha nem interferálna magával, csak a rések vetítõdnének ki a túloldalon lévõ fotólemezre, kamerára, stb.
#139
Látom, még mindig nem érted. 1-1 foton 1-1 pixelt aktivál itt. Ha túl kevés fotonnal végzik el a kísérletet, nem lesz teljesen tiszta a kép.
#138
http://hu.wikipedia.org/wiki/Moore-t%C3%B6rv%C3%A9ny
ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdõl.
A Sci-Fi pedig a kedvencem. De nem innen veszem az infókat. Volt a discoverin egy film, vagyis sorozat a Startreck, terminátor filmekrõl és hogy mit adott a világnak. Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást. Lehet hogy hülyeségnek tûnik de a megkérdezett kutatók Sci-Fi rajongók voltak. Hülyén hangzik?:D pedig igaz.
ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdõl.
A Sci-Fi pedig a kedvencem. De nem innen veszem az infókat. Volt a discoverin egy film, vagyis sorozat a Startreck, terminátor filmekrõl és hogy mit adott a világnak. Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást. Lehet hogy hülyeségnek tûnik de a megkérdezett kutatók Sci-Fi rajongók voltak. Hülyén hangzik?:D pedig igaz.
#137
Biztos voltak rosszul nevelt fotonok is, amik nem tudták, hogy nekik most miképp kéne viselkedni. LOL!
Annyira beteg dolog ez, mint amikor az egyház mosakodik.
Annyira beteg dolog ez, mint amikor az egyház mosakodik.
#136
Az 1 foton és a rés esetére gondolsz? Hát ott sem 1 foton volt!
#135
Idézek magamtól:
"A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitõl a legkisebb mértékben is eltérõ képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton."
"A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitõl a legkisebb mértékben is eltérõ képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton."
#134
#133
A képbõl az látszik, hogy sok foton becsapódásának statisztikus eloszlása alakította ki.
Egyébként nem csodálom, hogy felmerültek benned, amit a #120-asban írtál. Ha csak ez a kísérlet létezne, és nem elõzte volna meg sok másik, amelyekben az itt leírt effektusokat már bizonyították, más is joggal vetné fel. Csakhogy megelõzte...
Egyébként nem csodálom, hogy felmerültek benned, amit a #120-asban írtál. Ha csak ez a kísérlet létezne, és nem elõzte volna meg sok másik, amelyekben az itt leírt effektusokat már bizonyították, más is joggal vetné fel. Csakhogy megelõzte...
#132
Tudtommal évekkel ezelõtt sikerült már tetszõleges idõre megállítani a fényt.
#131
Ne beszélj mellé. Itt a nagyokosok azt mondták, hogy az információ nem sérül. Már pedig sérül, ez látszik a képbõl is.
A hibajavító eljárás más dolog, az nem ide tartozik, mert nem errõl megy a vita.
A hibajavító eljárás más dolog, az nem ide tartozik, mert nem errõl megy a vita.
#130
cdn/dvdn is baromira sérül torzul az adat. Már amikor felirtad annyi pi/po hiba van rajta hogy rémisztõ.
De ez kutyát se zavarja, már a tényleg tré hibajavíó képességgel rendelkezõ red-book(audio) cdn is Dmin=5ös red-solomon kod van kombinálva keresztkodképzéssel, a hibás adatot on the fly úgy javítja a rendszer hogycsak na. És ez RedBook nem adattárolás ahol a tucatnyi olvashatatlan pit irdatlan mennyiségû pi/po hiba ellenére jellemzõen egy bitnyi hiba nincs egy durván karcos cdn sem. És akkor ez CD és nem dvd és fõleg nem vmelyik kék lézeres csoda.
Jellemzõen minnél több szabad hely van annál durvább hibajavító kodolást lehet alkalmazni itt pedig az van mint szemét azaz lazán elképzelhetõ, hogy ebbõla technológiából 10-20-30éven belûl háttértár lesz.
De ez kutyát se zavarja, már a tényleg tré hibajavíó képességgel rendelkezõ red-book(audio) cdn is Dmin=5ös red-solomon kod van kombinálva keresztkodképzéssel, a hibás adatot on the fly úgy javítja a rendszer hogycsak na. És ez RedBook nem adattárolás ahol a tucatnyi olvashatatlan pit irdatlan mennyiségû pi/po hiba ellenére jellemzõen egy bitnyi hiba nincs egy durván karcos cdn sem. És akkor ez CD és nem dvd és fõleg nem vmelyik kék lézeres csoda.
Jellemzõen minnél több szabad hely van annál durvább hibajavító kodolást lehet alkalmazni itt pedig az van mint szemét azaz lazán elképzelhetõ, hogy ebbõla technológiából 10-20-30éven belûl háttértár lesz.
#129
Megy ám a perpatvar...<#vigyor2> Szerintem ennek a technológiának, nem a képtárolás a lényege, mint amin vitatkozunk, hanem mondjuk "pixelképeket" viszünk át/tárolunk. Ha minden pixel 1 bit, akkor már tök mindegy hogy az piros vagy vörös, vagy fehér vagy szürke abból már tudni fogja a koder/dekoder hogy 1 vagy 0 és innentõl kezdve nem felesleges a kísérletezés. Már kérdés az, hogy nem hiszek abban, hogy letudják lassítani/tárolni a fotont. Ha csak nem feltalálja valaki az ebben rejlõ spanyol viaszt. De hát mondjátok meg... szerintem soha nem fog megvalósulni a fény tényleges megállítása korlátlan idõre, az nem lenne egy kicsit sok energiabefektetés egyébként?
#128
1. idézem: "Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ."
2. idézem: "Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bõven elegendõ lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)"
A képen a betûk valóban felismerhetõk, mert nem vagyunk hülyegyerekek. De! A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitõl a legkisebb mértékben is eltérõ képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton.
Adatot így tárolni nem a legmegfelelõbb módszer.
2. idézem: "Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bõven elegendõ lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)"
A képen a betûk valóban felismerhetõk, mert nem vagyunk hülyegyerekek. De! A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitõl a legkisebb mértékben is eltérõ képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton.
Adatot így tárolni nem a legmegfelelõbb módszer.
#127
Moore törvény? Még az elnevezés is rossz! Maximum sejtés/becslés/jóslat.
"a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómû" - én nem láttam, de biztosan úgy van, ahogy írod. Ismeretszerzésre javaslom, hogy ne scifikbõl szerezd a "tudást".
"a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómû" - én nem láttam, de biztosan úgy van, ahogy írod. Ismeretszerzésre javaslom, hogy ne scifikbõl szerezd a "tudást".
#126
Én meg wanek vagyok. Örülök, hogy bemutatkoztál. A hozzászólásod nagy mértékben elõsegítette a cikkben leírtak megértését. Értelmi képességeid olyan nagy értéket képviselnek, hogy csak szuperlatívuszokban lehetne téged jellemezni. Végre errõl is tudomást szerezhettünk. Gratulálok!
#125
Valamiért a kutatók között van a legtöbb Sci-Fi rajongó:D
#124
Lehetetlen? Moore törvényrõl hallotál már? és nézd meg ma hol tartunk és még mivel csinálják a procikat. Vagy szerinted a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómû (kb 20 éve) most hogy repülhet az ûrben? Mert sokan úgy gondolkoztak mint te?
#123
wanek, te nagyon komoly egy seggfej vagy.
#122
"1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban."
Idézem : Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne.
"2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betût, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t."
Egyetlen egy darab fotonból te nem fogod látni a képet, csak azt, hogy van foton/nincs foton.
A klasszikus kétréses kísérlethez hasonlóan itt is létrejön az interferencia kép akkor is, ha egyesével mennek át a fotonoka rendszeren. Tehát 1 foton kvantumállapota is tartalmazza a teljes rendszer lenyomatát, de azt jelenleg csak statisztikai úton tudjuk leképezni, ezért kell sok foton.
"A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki."
Teljesen jól felismerhetõk a betûk. Ehhez hozzátéve egy egyszerû hibajavító kódolást, már kész is van a veszteségmentes átvitel (a mostani adathordozókon is hibajavító kódot használnak).
Idézem : Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne.
"2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betût, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t."
Egyetlen egy darab fotonból te nem fogod látni a képet, csak azt, hogy van foton/nincs foton.
A klasszikus kétréses kísérlethez hasonlóan itt is létrejön az interferencia kép akkor is, ha egyesével mennek át a fotonoka rendszeren. Tehát 1 foton kvantumállapota is tartalmazza a teljes rendszer lenyomatát, de azt jelenleg csak statisztikai úton tudjuk leképezni, ezért kell sok foton.
"A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki."
Teljesen jól felismerhetõk a betûk. Ehhez hozzátéve egy egyszerû hibajavító kódolást, már kész is van a veszteségmentes átvitel (a mostani adathordozókon is hibajavító kódot használnak).
#121
3000000 helyett 300000
#120
Megy itt a mellébeszélés rendesen.
1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban. Vagyis a lassítástól most valahogy nem estem seggre.
2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betût, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t. Most tegyünk egy vastag üveglapot, ami 97.296 Celziusz fokos és 23.56 cm vastag :) a szemünk és a két betû közé. Ismét pillantsunk rá. Megállapítjuk, hogy ismét látjuk az SG-t. Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ. Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bõven elegendõ lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)
A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki.
Nevetséges ez az egész.
1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban. Vagyis a lassítástól most valahogy nem estem seggre.
2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betût, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t. Most tegyünk egy vastag üveglapot, ami 97.296 Celziusz fokos és 23.56 cm vastag :) a szemünk és a két betû közé. Ismét pillantsunk rá. Megállapítjuk, hogy ismét látjuk az SG-t. Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ. Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bõven elegendõ lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)
A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki.
Nevetséges ez az egész.
#119
Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne. Nem a visszanyerés lehetõségét vizsgálták.
#118
Mikor lesz ez az ultraérzékeny szenzor beépítve a digitális kamerákba ?
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#116
Végülis, ez a kísérlet a klasszikus 2-réses kíséelet egy változata - a két rés helyett egy sablon van -, kiegészítve a lelassítással.
#115
Ugye megmondtam, hogy felesleges ra akar megegyel tobb szot vesztegetni?! :-)
Ugy tunik nem feleslegesen olvastam el Feynman QED-jet: az elozo hozzaszolasokban a fizikaban nalam joval tajekozottabbak is csak megerositeni tudtak, hogy a kiserlet csak azt bizonyitotta, hogy az az arva foton eltarolta az infot, de kinyerni nem lehet ebbol az egyetlen fotonbol a kepet.
Amugy az emlitett konyvet (Richard Feynman: Quantum Electrodynamics) mindenkinek csak ajanlani tudom, mivel nagyon kozertheto es olvasmanyos. Feynman hatalmas kiserleti fizikus volt es nagyon jol tudott a laikusoknak is magyarazni.
Ugy tunik nem feleslegesen olvastam el Feynman QED-jet: az elozo hozzaszolasokban a fizikaban nalam joval tajekozottabbak is csak megerositeni tudtak, hogy a kiserlet csak azt bizonyitotta, hogy az az arva foton eltarolta az infot, de kinyerni nem lehet ebbol az egyetlen fotonbol a kepet.
Amugy az emlitett konyvet (Richard Feynman: Quantum Electrodynamics) mindenkinek csak ajanlani tudom, mivel nagyon kozertheto es olvasmanyos. Feynman hatalmas kiserleti fizikus volt es nagyon jol tudott a laikusoknak is magyarazni.
#114
kotonfoton :)
#113
olvasd el mégeccer lassabban ugy am blokk az egészet.
#112
"Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerûen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon."
Lehetséges. Arra is gondoltam, hogy ezzel a technikával esetleg több információ tárolható el adott számú (sok) fotonban, mintha egy foton egy bitet kódolna.
Lehetséges. Arra is gondoltam, hogy ezzel a technikával esetleg több információ tárolható el adott számú (sok) fotonban, mintha egy foton egy bitet kódolna.
#111
jah persze, vszinu egy 1 fotonra is erzekeny fotonkinyerot hasznalnak, hogy erre nem gondoltam! (Amugy az encoding device-on camera-kent van az erzekelo feltuntetve) A kerdes meg mindig all: 1 fotonbol hogy hoznak ossze 1 sok keppontbol allo kepet.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#110
Már látom elõre hogy nemsokára vallásosnak tart majd téged wanek mester... Méghozzá olyan felekezethez tartozónak, ahol a körbemetélés is a rítusok része. Mindig ez van ha kifogy az érvekbõl :).
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#109
Végigolvastam az angol cikket is többször, de az talán még a magyarnál is "furcsább". Vagy csak az én magyar agyam nem áll rá az amerikai cikkekre.
Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerûen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon.
Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerûen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon.
#108
Még egy észrevétel. A labor fényképe pár dolgot elárul, pár dolgot nem.
A fényinterferencia kisérletek, fõleg ha egy új ismeretet kívánunk kinyerni, kib***ottul rezgés- és hõtágulás mentes alapot (asztalt vagy mit) kívánnak. A fényképen látható optikai asztal szerintem illusztráció, nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a kisérletek egy másik helyiségben folytak.
A fotonlassításhoz. Errõl olvastam korábban valahol, de most nem találtam. Ott nem szobahõmérsékletû céziumgázt használtak, hanem a nulla Kelvint nagyon-nagyon megközelítõ közeget (szintén a térben lebegõ atomokról volt szó, de mivel nem a hõmozgás miatt pattogtak a térben, ezért nem nevezném "gáz"-nak)
Szerintem az idõ el fogja dönteni, hogy mi volt itt a lényeg. Én várnék pár évet.
A fényinterferencia kisérletek, fõleg ha egy új ismeretet kívánunk kinyerni, kib***ottul rezgés- és hõtágulás mentes alapot (asztalt vagy mit) kívánnak. A fényképen látható optikai asztal szerintem illusztráció, nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a kisérletek egy másik helyiségben folytak.
A fotonlassításhoz. Errõl olvastam korábban valahol, de most nem találtam. Ott nem szobahõmérsékletû céziumgázt használtak, hanem a nulla Kelvint nagyon-nagyon megközelítõ közeget (szintén a térben lebegõ atomokról volt szó, de mivel nem a hõmozgás miatt pattogtak a térben, ezért nem nevezném "gáz"-nak)
Szerintem az idõ el fogja dönteni, hogy mi volt itt a lényeg. Én várnék pár évet.
#107
Elolvastam a cikket. Aztán a hozzászólásokat. Aztán az angol "eredetit".
Meg vagyok döbbenve. Olyan fikázás-tömeg van itt, mintha legalábbis Izraelrõl szólna ez a cikk.
Az eredeti cikkben található linkek közül a legfontosabb a 4.: "Download the paper from Physical Review Letters" Ez nem elérhetõ akárkinek. A többi link viszont nem ad új infót.
Én tisztelem ezt a kutató embert. De a cikkben vázolt eljárás CÉLJÁT nem értem. Amit korábban tanultam fizikából, az alapján ez (a kép visszanyerése) csak sok fotonnal lehetséges. Nem az a lényeg, hogy CCD-vel-e vagy mással.
Számomra úgy tûnik, hogy ez a kutató ember egy tudományos cikket írhatott. A kutatási téma nem új, a "fotonhasításos" interferencia kísérletek már jó pár évtizede folynak. Azon kisérletek egyike ez, amely alapjaiban határozza meg a fizikai világképünket.
Azt tudjuk, hogy egyetlen fotonnyi energiamennyiségnek megfelelõ elektromágneses sugárzás el tud tárolni valamekkora infót. A legelsõ kisérletben csupán két rés képét. Ezt tovább lehet fejleszteni (mint most), de hogy mi célból, az nem derült ki. Attól persze még lehet nagyon fontos célja, de ez szerintem tudományos cél.
Az én benyomásom a következõ: valami oknál fogva valaki egy szép alapkutatási kategóriás kisérletet megpróbált alkalmazott technikai kategóriás kisérletként "eladni". Talán így könnyebb pénzt szerezni a kutatásokhoz, kitudja. Az eddigi hozzászólásokat látva, ez nem volt szerencsés próbálkozás.
Meg vagyok döbbenve. Olyan fikázás-tömeg van itt, mintha legalábbis Izraelrõl szólna ez a cikk.
Az eredeti cikkben található linkek közül a legfontosabb a 4.: "Download the paper from Physical Review Letters" Ez nem elérhetõ akárkinek. A többi link viszont nem ad új infót.
Én tisztelem ezt a kutató embert. De a cikkben vázolt eljárás CÉLJÁT nem értem. Amit korábban tanultam fizikából, az alapján ez (a kép visszanyerése) csak sok fotonnal lehetséges. Nem az a lényeg, hogy CCD-vel-e vagy mással.
Számomra úgy tûnik, hogy ez a kutató ember egy tudományos cikket írhatott. A kutatási téma nem új, a "fotonhasításos" interferencia kísérletek már jó pár évtizede folynak. Azon kisérletek egyike ez, amely alapjaiban határozza meg a fizikai világképünket.
Azt tudjuk, hogy egyetlen fotonnyi energiamennyiségnek megfelelõ elektromágneses sugárzás el tud tárolni valamekkora infót. A legelsõ kisérletben csupán két rés képét. Ezt tovább lehet fejleszteni (mint most), de hogy mi célból, az nem derült ki. Attól persze még lehet nagyon fontos célja, de ez szerintem tudományos cél.
Az én benyomásom a következõ: valami oknál fogva valaki egy szép alapkutatási kategóriás kisérletet megpróbált alkalmazott technikai kategóriás kisérletként "eladni". Talán így könnyebb pénzt szerezni a kutatásokhoz, kitudja. Az eddigi hozzászólásokat látva, ez nem volt szerencsés próbálkozás.
#106
"Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni."
Garantáltan nem képes. Elnyelõdéskor a foton részecskeként viselkedik, vagyis legfejljebb egy pixelt aktivál, így az információ elveszik.
Sokkal trükkösebbnek kell lenni a kinyeréshez.
Garantáltan nem képes. Elnyelõdéskor a foton részecskeként viselkedik, vagyis legfejljebb egy pixelt aktivál, így az információ elveszik.
Sokkal trükkösebbnek kell lenni a kinyeréshez.
#105
"Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban"
No, akkor kvázi kollégák vagyunk. Én is Szegeden végeztem fizikusként, de én inkább számítógépes szimulációkkal foglalkoztam.
Ha jól látom te is félreértetted a kísérletet. Mivel 1 fotonról van szó, nem lehet interferencia képet létrehozni (interferenciát igen, de képet nem). Végülis a cikk nem szól arról, hogy hogyan nyerték vissza az információt, de a kép alapján valószínûleg sok egyformán kódolt fotonnal hoztak létre interferencia képet.
No, akkor kvázi kollégák vagyunk. Én is Szegeden végeztem fizikusként, de én inkább számítógépes szimulációkkal foglalkoztam.
Ha jól látom te is félreértetted a kísérletet. Mivel 1 fotonról van szó, nem lehet interferencia képet létrehozni (interferenciát igen, de képet nem). Végülis a cikk nem szól arról, hogy hogyan nyerték vissza az információt, de a kép alapján valószínûleg sok egyformán kódolt fotonnal hoztak létre interferencia képet.
#104
Hát, igen. Egybõl meglátszik miért kell sok idõ még a tudósok között is mire egy adott elméletet elfogadnak. Ha sszabad megjegyeznem újfent: itt most nem foton részecskékrõl és statiszikákról van szó, hanem foton hullámokról. Az viszont tényleg képes egyszerre "letapogatni" a teljes ábrát.
Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni.
A gyûrûs tárolókat alapvetõen nem, mint egyfajta "fény-vinyó" szokás emlegetni?
A gyûrûs tárolók pufferként (Átmeneti tárolóként.) való alkalmazásának nagyon nagy hibája, ahogy elõbb is elhangzott, pont a fény sebességébõl adódik: hihetelen nagy gyûrûket kéne építeni elfogadhazó méretû késleltetés (Értsd tárolási idõ.) eléréséhez. (A fény egy másodperc alatt a Földet az Egyenlítõ mentén ~7-szer futná körbe.)
Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni.
A gyûrûs tárolókat alapvetõen nem, mint egyfajta "fény-vinyó" szokás emlegetni?
A gyûrûs tárolók pufferként (Átmeneti tárolóként.) való alkalmazásának nagyon nagy hibája, ahogy elõbb is elhangzott, pont a fény sebességébõl adódik: hihetelen nagy gyûrûket kéne építeni elfogadhazó méretû késleltetés (Értsd tárolási idõ.) eléréséhez. (A fény egy másodperc alatt a Földet az Egyenlítõ mentén ~7-szer futná körbe.)
#103
Jé, az angol cikk érthetõ. Utána elolvasva a magyart már az is világosabb. Javaslom a fordítónak, hogy olvastassa el mással is szöveget, és ne akarjon mindenáron szépen fogalmazni, mert az anglicizmusokkal nem megy. Inkább érthetõen. Itt például engem marhára megzavart, hogy mit akar "optikai pufferelés"-nek hívni, ami egyik pillanatban a felfedezés eredménye, a másikban már régóta aktívan kutatott terület. Ha annyit írt volna, hogy "fotonokban történõ adattárolás", az egész cikk érthetõbb lenne.
#102
"Az egyetlen alatt itt egyetlen foton 'falrol' lehet csak szo. Egy foton nem tudna visszaadni a teljes kepet, csak ha sokat kuldunk at majd megnezzuk a becsapodasi kepet."
Itt elvileg pont arról van szó, hogy ténylegesen 1db foton tárolja az infót. Kinyerni viszont egyelõre csak statisztikai módszerrel lehet, vagyis sok egyformán kódolt foton kell. A cél viszont nyílván az, hogy 1db fotonból is kinyerhetõ legyen a kép.
Itt elvileg pont arról van szó, hogy ténylegesen 1db foton tárolja az infót. Kinyerni viszont egyelõre csak statisztikai módszerrel lehet, vagyis sok egyformán kódolt foton kell. A cél viszont nyílván az, hogy 1db fotonból is kinyerhetõ legyen a kép.
#101
Nos, mivel látom, hogy elég flame gyanús ez a téma ezért megpróbálok igen óvatosan fogalmazni. Noha nem vagyok a kvantumfizika géniusza, azért az optikában kicsit otthon vagyok. (Végzetség szerinz "csak" fizika tanár...Ha valakit érdekel.)
Szerintem a cikk megfogalmazása lehetne szerencsésebb, de csak azt tudom mondani, hogy akinek szánták az ennyibõl tökéletesen megérti.
Jórészt a teljes cikk megértésehez szükséges mindent kielemeztetek már itt, de ha megengeditek kicsit összefoglalnám kiegészítve itt -ott. Mindenkinek ajánlom tanulmányozásra a 34-dik hozzászólásban lévõ képet.
Valóban nagyon régóta létezik az egyfotonos technika, ha lehet ebbe ne kössünk bele. Arra a bizonyos elsõ kérdésre: nem kell megmérni, hogy egy foton jött ki, az eszköz a kialakítása folytán olyan, hogy idõegység alatt csupán egy foton tud áthaladni rajta. (Persze ebben van egy <>0 valószínûsége a több fotonnak, de ez 10^-10, szóval lövöldözhetnek egy darabig, mire azt tapasztalják, hogy ott bizony több is lehetett.)
A kettes kérdésre csak annyit: a számítógépnek miért is van memóriája? Hát azért, hogy az adatokat (A többi most lényegtelen.) késõbbi feldolgozásig el tudjuk raktározni. A fény meglehetõsen gyors dolog ám, a mai számítógépek számára felfoghatatlanul. Fénnyel tárolni az adatokat azt jelentené, hogy a memótiamodulok marhanagyok lennének. Ezért kell lelassítanunk.
Honnan tudták, hogy lelassult? Onnan, hogy a fizika a területük. A fény terjedési sebessége, amit szeretünk csak terjedési sebességnek nevezni, és 300e km/s -nek emlegetni a vákuumbeli sebessége. Minden más közegben a fény ennél lassaban halad. Vagyis nem kellett megmérniük, ez tény. (Ha mégis meg akarnák mérni, az annyiba telne nekik, hogy a csõ (A képen Cesium vapor cell.) végére odatesznek egy detektort és látják, hogy a foton az úthosszból adódónál késõbb érkezik meg = lassabban haladt a csõben.)
A mondás itt az, hogy Ennyivel. A levegõ törésmutatója (Ami a vákuumbeli és levegõbeli sebességek arányával (Is.) egyenlõ.) 1egész-soknulla-kicsiszám. A kutatóknak most sikerült egy olyan egyszerûen elõállítható közeget találniuk, aminél ez nagyobb, ~1.01 (Hiszen a jel hossza 1/100-ad akkora volt.)
A "mit sûrítettek be" rész kicsit fogósabb. Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban, és ott hallottam egy igen találó szemléltetést, igaz ott az idõ rövidségére használták. "Egy femtoszekundum olyan rövid idõ, hogy ez alatt a fény is csak egy papírlap vastagságnyit halad elõre a térben." Ezek után hogyan is kell érteni a besûrítést? A csõben a fény haladási sebessége olyan kicsi, hogy vákuumban 100-szor akkora utat tudna megtenni az idõ alatt, amíg ott végigér a cikkben emlegetett 10cm úton.
A harmadik kérdés elõtt hadd reagáljak egy másik hozzászólásra. Kb. az volt, hogy ez a technika olyan, mintha egyetlen bitbe akarnánk belesûríteni egy képet. De ez nem ugyanaz: a bitnek ugyanis csak egy állapotjelzõje van, annak is csak két állapota, ugyebár egy vagy nulla. A fénynek viszont nem! (Hullámhossz, fázis, stb.) Itt most pontosan a fény kettõs természetét kell elõvenni: ahogy a cikkben is volt, a fégy, mint hullám az adott sablonon a teljes felületével kölcsönthatva halad át. Kilépéskor a sablon teljes képi információja benne van: intenzitások és fáziskülönbségek formájában. (A cikkben mutatott színes UR az adott helyen áthaladó fény intenzitása, és nem valami valószínûségi eloszlás.) Az integritás megõrzés pedig arra utal, hogy ennek a fotonnak, mint hullámcsomagnak a fázisait és intenzitásait sikerült megõrizni. (A femtosec lézerekben is használnak ilyen "tömörítõket", de ott pont az a lényeg, hogy a hullám minél inkább egy fázisban legyen.)
A negyedik kérdét valójában a második kérdés vége, tehát most nem írom le mégegyszer. (Itt nem a foton részecske hosszáról, hanem a foton hullámcsomag elejének és végének térbeli távolságáról.)
A következõ kérdésre a legegyszerûbb válasz a fent nevezett ábra. (Egyben a másik hozzászóló felvetésére is azt szeretném mondani: de igen, kinyerhetõ az információ és nem csak elméletben.) A nehezebb válasz, pedig az interferencia. Az ábrán ez is nagyon jól megfigyelhetõ: a bejövõ hullámut két részre osztják (Az elsõ beamsplitter.) , az egyik része halad át a sablonon (Tehát veszi fel az információt.) a másik része pedig egy más, de optikailag azonos úthosszon halad. (A kitérõ sugár.) Majd a kettõt újra egyesítik (A második beamsplitter.) és a kialakult interferenciakép pontosan a sablonon való áthaladáskor keletkezett intenzitás és fázis eltéréseket fogja adni. (Hiszen a hullám két része között semmi más eltérés nincs.)
Hatodiknak pedig annyit, hogy fotonokról beszélünk, ahol az egyetlen szóba jöhetõ hosszméret a halladási iránnyal megegyezõ távolságok. Nyilván tíz centiméter hosszú a csõ, amin át kell jutnia. Teljesen egyértelmû, hogy azért ~100 impulzust lehet tárolni benne, mert a fényjelet 1/100-ad részére tudták rövidíteni benne.
Szerintem a cikk megfogalmazása lehetne szerencsésebb, de csak azt tudom mondani, hogy akinek szánták az ennyibõl tökéletesen megérti.
Jórészt a teljes cikk megértésehez szükséges mindent kielemeztetek már itt, de ha megengeditek kicsit összefoglalnám kiegészítve itt -ott. Mindenkinek ajánlom tanulmányozásra a 34-dik hozzászólásban lévõ képet.
Valóban nagyon régóta létezik az egyfotonos technika, ha lehet ebbe ne kössünk bele. Arra a bizonyos elsõ kérdésre: nem kell megmérni, hogy egy foton jött ki, az eszköz a kialakítása folytán olyan, hogy idõegység alatt csupán egy foton tud áthaladni rajta. (Persze ebben van egy <>0 valószínûsége a több fotonnak, de ez 10^-10, szóval lövöldözhetnek egy darabig, mire azt tapasztalják, hogy ott bizony több is lehetett.)
A kettes kérdésre csak annyit: a számítógépnek miért is van memóriája? Hát azért, hogy az adatokat (A többi most lényegtelen.) késõbbi feldolgozásig el tudjuk raktározni. A fény meglehetõsen gyors dolog ám, a mai számítógépek számára felfoghatatlanul. Fénnyel tárolni az adatokat azt jelentené, hogy a memótiamodulok marhanagyok lennének. Ezért kell lelassítanunk.
Honnan tudták, hogy lelassult? Onnan, hogy a fizika a területük. A fény terjedési sebessége, amit szeretünk csak terjedési sebességnek nevezni, és 300e km/s -nek emlegetni a vákuumbeli sebessége. Minden más közegben a fény ennél lassaban halad. Vagyis nem kellett megmérniük, ez tény. (Ha mégis meg akarnák mérni, az annyiba telne nekik, hogy a csõ (A képen Cesium vapor cell.) végére odatesznek egy detektort és látják, hogy a foton az úthosszból adódónál késõbb érkezik meg = lassabban haladt a csõben.)
A mondás itt az, hogy Ennyivel. A levegõ törésmutatója (Ami a vákuumbeli és levegõbeli sebességek arányával (Is.) egyenlõ.) 1egész-soknulla-kicsiszám. A kutatóknak most sikerült egy olyan egyszerûen elõállítható közeget találniuk, aminél ez nagyobb, ~1.01 (Hiszen a jel hossza 1/100-ad akkora volt.)
A "mit sûrítettek be" rész kicsit fogósabb. Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban, és ott hallottam egy igen találó szemléltetést, igaz ott az idõ rövidségére használták. "Egy femtoszekundum olyan rövid idõ, hogy ez alatt a fény is csak egy papírlap vastagságnyit halad elõre a térben." Ezek után hogyan is kell érteni a besûrítést? A csõben a fény haladási sebessége olyan kicsi, hogy vákuumban 100-szor akkora utat tudna megtenni az idõ alatt, amíg ott végigér a cikkben emlegetett 10cm úton.
A harmadik kérdés elõtt hadd reagáljak egy másik hozzászólásra. Kb. az volt, hogy ez a technika olyan, mintha egyetlen bitbe akarnánk belesûríteni egy képet. De ez nem ugyanaz: a bitnek ugyanis csak egy állapotjelzõje van, annak is csak két állapota, ugyebár egy vagy nulla. A fénynek viszont nem! (Hullámhossz, fázis, stb.) Itt most pontosan a fény kettõs természetét kell elõvenni: ahogy a cikkben is volt, a fégy, mint hullám az adott sablonon a teljes felületével kölcsönthatva halad át. Kilépéskor a sablon teljes képi információja benne van: intenzitások és fáziskülönbségek formájában. (A cikkben mutatott színes UR az adott helyen áthaladó fény intenzitása, és nem valami valószínûségi eloszlás.) Az integritás megõrzés pedig arra utal, hogy ennek a fotonnak, mint hullámcsomagnak a fázisait és intenzitásait sikerült megõrizni. (A femtosec lézerekben is használnak ilyen "tömörítõket", de ott pont az a lényeg, hogy a hullám minél inkább egy fázisban legyen.)
A negyedik kérdét valójában a második kérdés vége, tehát most nem írom le mégegyszer. (Itt nem a foton részecske hosszáról, hanem a foton hullámcsomag elejének és végének térbeli távolságáról.)
A következõ kérdésre a legegyszerûbb válasz a fent nevezett ábra. (Egyben a másik hozzászóló felvetésére is azt szeretném mondani: de igen, kinyerhetõ az információ és nem csak elméletben.) A nehezebb válasz, pedig az interferencia. Az ábrán ez is nagyon jól megfigyelhetõ: a bejövõ hullámut két részre osztják (Az elsõ beamsplitter.) , az egyik része halad át a sablonon (Tehát veszi fel az információt.) a másik része pedig egy más, de optikailag azonos úthosszon halad. (A kitérõ sugár.) Majd a kettõt újra egyesítik (A második beamsplitter.) és a kialakult interferenciakép pontosan a sablonon való áthaladáskor keletkezett intenzitás és fázis eltéréseket fogja adni. (Hiszen a hullám két része között semmi más eltérés nincs.)
Hatodiknak pedig annyit, hogy fotonokról beszélünk, ahol az egyetlen szóba jöhetõ hosszméret a halladási iránnyal megegyezõ távolságok. Nyilván tíz centiméter hosszú a csõ, amin át kell jutnia. Teljesen egyértelmû, hogy azért ~100 impulzust lehet tárolni benne, mert a fényjelet 1/100-ad részére tudták rövidíteni benne.