Bemutatkozott az egy fotonos adattárolás

Jujj de sötét vagy, valószínû, hogy CCD-vel fogják visszanyerni az infót...

Én azt nem bírom megérteni, hogy értelmes(?) emberek miért egy ilyen bulvárlapon megjelenõ hevenyészett fordítást vesznek szentírásnak, ahelyett, hogy ha tényleg érdekli õket, akkor utánaolvassanak.

Persze ha csak fikázni akartok, arra jó. Kellemes felüdülés, hogy néha hozzáértõk is felbukkannak...

Arra nagyon kivancsi lennek, hogy 1 foton hogyan hoz letre ilyen tobb keppontbol allo kepet egy CCD-n...

"Nem egészen errõl van szó. Amirõl te beszélsz, annál nagyon sok foton együttesen tartalmazza az infót, itt pedig egyetlen egy darab. Persze ez még erõsen alapkutatás, valószínûtlen, hogy 20 éven belül kereskedelmi termék lenne belõle."

Az egyetlen alatt itt egyetlen foton 'falrol' lehet csak szo. Egy foton nem tudna visszaadni a teljes kepet, csak ha sokat kuldunk at majd megnezzuk a becsapodasi kepet. Alternativakent lehet egy foton hosszu impulzust is kuldeni, amitol egy 1 foton vastag foton 'fal' rohan at a keszuleken. Ez ugyanazt az eredmenyt hozza, csak gyorsabb, mivel a statisztika egy lepesben lesz meg. Ha a hullamot sikerul tomoriteni azzal, hogy lelassitjuk, akkor sokkal rovidebb tarolo kell neki. (lasd az altalam leirt tomorites nelkuli tarolast egy tobb kilometeres optikai kabelben)

De ugye ha jól értem, akkor egy fotonból nem tudják visszanyerni az infot (egyelõre), csak azt bizonyították, hogy 1db is hordozza a teljes információt. A cikk elsõ mondata elég félrevezetõ:
"egy kép adatai egyetlen fotonba sûrítve elraktározhatók, és adatvesztés nélkül vissza is nyerhetõk."

Nem egészen errõl van szó. Amirõl te beszélsz, annál nagyon sok foton együttesen tartalmazza az infót, itt pedig egyetlen egy darab. Persze ez még erõsen alapkutatás, valószínûtlen, hogy 20 éven belül kereskedelmi termék lenne belõle.

Végre értelmes hozzászólások is vannak. Nem lehetne itt valahogy szûrni?

"hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."

Az egesz arrol szol, hogy egy hologramot felepito fenysugarat sikerult lelassitanuk, majd a referencia segitsegevel visszaallitani a kepet. Ilyet mar a sztaki-ban is csinaltak 5 eve, de ott meg matematikai muveleteket is vegeztek ket kep interferenciainak segitsegevel. A kulonbseg a lassitas modja es kivitelezese.

Persze letezik egy jobb megoldas is, gyurus tarolonak hivjak es hasonlo a regi higany cellas memoriakhoz. Alapvetoen egy hosszu optikai kabel kell hozza, amiben folyamatosan kering a jel. Egy ponton van egy optikai erosito (lezeres), ami gondoskodik hogy a jelnek a kovetkezo korhoz is legyen eleg enerigaja. Olvasni szekvencialisan lehet, mint a regi elektromechanikus dobos memoriakat, csak ez a gyuru fenysebesseggel 'forog', tehat sokkal gyorsabb. Irni az erosito modulaciojaval lehet, olvasni az erositett jel kicsatolasaval. Ha rakunk egy szinkron jelet a sugarba, akkor a kesleltetes alapjan lehet tudni hogy melyik bit mikor jon. (lasd: szinkron lyuk a regi floppy-kon, szervo sav a mai merevlemezeken) A technika egyszeru, csak a jelenlegi alacson frekvencias lezerekkel nagyon hosszu kabeltekercs kell a buffer letrehozasahoz. Ugyanilyen bufferkent viselkedik egy tavoli urbeli pontra kilott majd onnan visszaverodo lezer vagy radiojel is. (az urtavkozlesben mar szamolni kell a relativisztikus hatasokkal is)

Pontatlanul fogalmaztam. Telenyomod gázzal és még utána nekiállsz ritkítani vákuum közelébe. Lesz bennt gáz, de baromi kis nyomáson, de mégis ott lesz.

De tudod mit? Legyen igaztad és ez kamu. ÚGY szerteném majd látni a képed amikor majd ez tényleg mûködni fog, akkor mit mondasaz majd? Elismered, hogy tévedtél? Remélem. Persze, ha fordítva van és kamu, akkor már most elismerem, hogy igazad volt.

Gondolom ez a cikk rövid kivonata egy több éves kutatásnak, amely arra irányul, hogy egyetlen fotonban több információt tároljanak mint egy bitben és azt ki is nyerjék. A cikket pedig megpróbálták olyan nyelven írni, hogy azok is felfogjanak belõle valamit, akik még azt sem tudják, hogy az autójuk elektronikája hogyan mûködik. Nyilván egy csomó infó elveszett a cikk írása közben.

"Idézd be nekem a cikkbõl azt a részt, ahol az alacsony nyomásra utaltak volna. Ha egyszer leírják konkrétan a hõmérsékletet, akkor minimum az elvárható, hogy a nyomásra is utalnak, még ha konkrét adatot nem is adnak rá."

Nem írják, mert triviális. Semmi más nem lehet a rendszerben csak pár cézium atom, különben a fotonok elnyelõdnek, és b@szhatod az információt.
Egyébként is az eredeti cikket olvasd el, ha ilyen adatok kellenek.

"már eleve a fázisát sem tudja megõrizni, ha a hullámhosszt csökkentik"

A hullámhossznak semmi köze a fázishoz.

"van a részecskéknek önálló rezgése?"

Természetesen. Errõl szól a kvantumfizika.

"Viszont a foton detektalasakor (vagyis az informacio visszanyeresekor) mar a reszecsketermeszete ervenyesul, vagyis a mereskor csak azt lehet merni, hogy van-e foton, vagy nincs es hogy a beeso fotonnak mekkora az energiaja (hullamhossza). Kovetkezeskeppen a visszanyereskor elvesz az osszes tarolt adat."

Nyílván nem közvetlenül kell detektálni. Vannak ötleteim, hogy merre lehetne elindulni a kutatással, de nyílván akik ezzel foglalkoznak nálam sokkal jobban tudják.

"A klasszikus interferencia kiserletek is ugyanezt mutatjak be"

Ott nem cél az információ kinyerés, illetve nem ilyen formában, úgyhogy nem is akarták 1 foton állapotát pontosan meghatározni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet megcsinálni.

"Az oké hogy egy fotonban van tárolva a kép infó.. de hogyan tároljuk a fotont ?"

Errõl szól a cikk. Lelassítják a fotont, így az tovább marad a dobozban. Persze még jócskán fejleszteni kell rajta, hogy a elég hosszú ideig lehessen így tárolni. Más kísérletekben sikerült lényegében megállítani egy fotont.

"Nem vagyok zseni. De a kamut jó érzékkel felismerem."

Tõled nem is vártunk mást. Szerinted minden tudományos cikk kamu.

"1. "A professzor azonban olyannyira lecsökkentette a fény erejét, hogy mindössze egyetlen foton jutott át." - ezt hogyan is csinálta és miért olyan biztos benne, hogy csak 1 foton jutott át? Mivel mérte ki, hogy csak 1 foton?"

Már a multkor is elmagyaráztuk, hogy már érgóta létezik 1 fotonos fényforrás. Nem is kell nekik megépíteni, meg lehet vásárolni készen.
Ellenõrizni meg úgy tudják, hogy elé tesznek egy megfelelõen érzékeny detektort, ami egy fotont is érzékel. Ez nem nagy ügy, ilyen már 100 éve is létezett. És minden fotont detektálni, elég ha tudják, hogy hány százalék valószínûséggel detektál, abból egyszerûen ki lehet számítani, hogy idõegység alatt mennyi foton jön ki a fényforrásból.

"1 fotonról volt szó! Akkor miféle társaknak kellett helyet biztosítani?"

Egyszerre egy fotont használnak, de egymás után többet is be lehet rakni.

"Honnan tudák, hogy lelassították?"

Megmérték. Interferométerrel nagyon egyszerûen ki lehet mérni a legkisebb lassulást is.

"Mit sûrítettek be?"

A hullámcsomagot. Ezt nehéz röviden elmagyarázni, ha nem ismered a szükséges matekot és fizikát. Ha érdekel, nézz utánna a fourier tranzformációnak, a hullámtannak és a kvantumoptikának.

"egy foton integritását? Hogyan van 1 fotonnak integritása?"

A bele rakott információt ki tudták nyerni. Ezt jelenti az integritás.

"Egy fotonnak van hossza? És még össze is tömörítették?"

Igen van. Lásd hullámtan. Az impulzus tömörítés régóta használt viszonylag egyszerû módszer. Pl. így állítanak elõ rövid (10^−15 másodperces) terawattos impulzust egy pár wattos folytonos lézerbõl.

"hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."

Van szó. Statisztikai úton. Ez persze a gyakorlati alkalmazásnál nem jó módszer, mert sok fotonba kell ugyanazt az infót bekódolni. De bebizonyították, hogy az információ egy fotonban is megvan, úgyhogy elvileg kinyerhetõ. Most így hirtelen nem tudok rá jó módszert, de sok nálam okosabb ember jóval hosszabban fog gondolkodni a problémán.

"a 10 centi az most hossz, szélesség, mélység, vagy mi?"

Nyílván 10x10x10-es kocka.

"És miért csak 100 impulzus?"

Gondolom ennyi fér be anélkül, hogy egymással interferálnának.

te ki a f.sznak képzeled magad, hogy ilyeneket írsz. csak azért, hogy kiélhesd basz.gatós hajlamaidat, nem kell írni.

kabbe..

Idézni tudom magamat.. okoskodás helyett olvasd a forrást..

Bazzeg ugy teszed magad mintha legalábbis te szartad volna a spanyol viaszt és a kvantumelméletet oda vissza valamint a relativitáéselmélet kiagyalása és bizonyítása sem okozna neked hatalmas gondot..

Vegyél szerintem kicsit vissza.

Talan ha elolvasnad az eredeti angol forrást akkor utat találna a fény az értelmedhez (igen benne van a cikkben link formájában) HA akkora fizikus genius vag akkor biztos tudsz angolul és vágod a szaknyelvet is. Ha meg nemakkor azt hiszem nincs mirõl beszélni.

Egyébként én sem értek sok mindent a biológiában.. Azt hittem az életképtelen spermák nem jutnak be a petébe...de látszik neked sikerült.

Én csak azt nem értem, miért olvassa el a cikkeket, ha már elõre tudja, hogy kamu.
De nem is érdemes ilyen kapitális f-ekre több szót fecsérelni.
És hogy ontopic is legyen: ha sikerülne kinyerni az eltárolt infót néhány fotonból, az azért hihetetlen lökést adna pl. a távközlésnek. Mindenesetre az elsõ lépéseken túl vannak, úgyhogy hajrá!

Ez jarhato utnak tunik, amennyiben egyszer kiderul, hogy ilyen szinten lehetseges fotonokat "klonozni". Ketlem, hogy lehetne, de egy fizikus ezt biztosan jobban tudja.

Tudjuk, tudjuk!Meg azt is, hogy annyira szereti a magas lovát, hogy az Istennek se hajlandó lemászni róla<#eplus2>

Ilyen "kõkorszaki" módszerrel, hogy "becsapatjuk" ("részecske viselkedésre kényszerítjük"), nem is. De késõbb még (ki)találhatnak valamit. Tudod, olyan kvantumfizikait. :) Pl. lemásolják a hullámcsomagot 1000 másik fotonra (mérés nélkül), majd ezeket "csapatják be" az érzékelõkre.

Már tudhatnátok: wanek szerint a relativitás-elmélet egy baromság, a kvantumfizika meg kamu (és így persze minden kamu, ami azon alapul). (És hogy miért? Mert zsidóknak is van/volt ezekhez nem kevés köze. Ugye pl. Einstein is zsidó volt, stb.)

Bocs,de ha azt nem tudod h a fény kettõstermészetû,és van hullám tulajdonsága is,tehát "hossza",akkor teljesen felesleges bármit megmagyaráznom.
Csodálkozom h letudtad irni az eddigi marhaságaidat...

"Ha hülyevagy hozzá NE szólj bele." - kisfiam! Majd akkor hülyézz le, ha tudsz válaszolni a kérdéseimre. De addig meg csak magadról állítod azt, amit nekem szántál.

Itt nem várja el senki h meglegyen a fizika érettségid,de azért nem kéne feleselegesen osztani az "észt" a hülyeségeidrõl...
Neked kamu,másnak 3-5 évi munkássága.
Ha hülyevagy hozzá NE szólj bele.

nem értem pontos mijez, de sztem ha fejlesztik, csak nyerhetünk vele ;)

Egyaltalan nem mondtam ellent magamnak:

Egyreszt azt allitottam, hogy statisztikailag bebizonyitottak, hogy egy foton valoban tartalmazza az egesz kepet.

Masreszt viszont azt is allitottam, hogy ennek a bebizonyitasahoz nem volt eleg egyetlen foton, vagyis nem voltak kepesek egyetlen fotonbol kinyerni a kepet.
Az eltarolt informacio kinyeresehez tobb ezer ugyanilyen fotonra volt szukseg.

A gyengebbek kedveert: ez azt jelenti, hogy bar el lehet tarolni a kepet egy fotonban, de kinyerni mar nem lehet belole.

homály az egész!<#buck><#zavart2><#confused>

http://www.rochester.edu/news/photos/hi_res/Howell/Howell-Device.jpg

Ott az email cím ha érdekel biztos ad róla bõvebb tájékoztatást, linket....

Ittvan egy részletesebb cikk róla a wpn
http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/01/18/AR2007011801683.html

Tegye fel a kezét, aki megértette, mirõl szól a cikk a szöveg alapján. Én elméletben fizikus is volnék, de a szöveg ferdítése olyan, hogy halvány lila gõzöm sincs, mi is történt. Van itt fotonlassítás, kvantum-adattárolás, anyámkínja egyben, de hogy mi közük egymáshoz? Mit fordítottak (félre) "pufferelésnek"? Ez nem pusztán fordítási probléma, itt a szöveg nyelvfüggetlen kohéziója hiányzik, de nagyon. Mondjuk például le lehetne írni, hogy miért is világraszóló a tárolási technikákban, ha egy 10 centis helyre bezsúfoltunk 100 ilyen rossz minõségû képet, ezt nagymamám száz éve tudja a fotóalbumával.

ilyen képet azt nem. De itt nemis van ilyenrõl szó. Hanem arról, hogy hordozza.

azabaj kvantumfizikára nemlehet jó pldát hozni mert teljesen totálisan máshogy müködik mint a tapasztalt vagy "közérthetõ" einsteini.

zzebi: hol találtad az infot? ez a cikk + a belinkelt angol verzió elég homály:(

Ezt miért pont a #62-re írtad?
"Ez nem egy olyan hely." - azt már rég tudom. De félrevezetni nem kell a nem szakmai helyeken sem.

mivagyte beton?

Ha szakmai cikket akarsz akkor menj olyan helyre ahol olyanok vannak. Ez nem egy olyan hely.

Ahol pedig olyan cikkek vannak ott 10000*részletesebben lelesz írva minden, csak necsodálkozza ha nem kvantumfizikus révén egyetlen szót se fogsz belõle érteni.

Így van. De a cikk pont az ellenkezõjét állítja, és ezért tartom kamunak.

Ha "100000" fotonba beletudjuk tuszkolni hogyõmost pl vörös.
Akkor egybe is bepumpáltuk. (100000*1be) ha ezt különválasztjuk akkor azott egy vörös foton hordozza az infót hogyõmost vörös(xxxnm).


Ha "100000" vörös foton leadja az energiáját a CCDn és abból kinyeri a CCD, hogy ezmost vörös(xxxnm), akkor egy is leadja az energiáját amit érzékelni tudunk és megtudjuk állapítani, hogyazmost vörös.
azaz kinyertük az információt.

Nesze nemnagycucc, látunk.... xnm látom vörös, egyet nem mert nem ehez a mennyiséghez "szokott" a szemem.

Persze ezcsak logikus feltvés ami cáfol. De közel se biztos igaz, kvantumfizikába számomra semmi se biztos, a fekete se fekete....

JAJ! Hogyan lehet vákuumról beszélni, ha ott gáz van? Magadnál vagy, okoska?

Nekem abból jön le a kis nyomás, hogy az ilyen kísérleteket általában vákuumban végzik tudtommal.

egy foton tényleg nem adhat ilyen képet (amúgy is úgy néz ki a kép mint ami vmi statisztikai eloszlást mutat)

Kisgyerek! Neked is ott a válasz a #56-ban.

Így van, saját magának mond ellent.

Szörnyû mit vesztettem:D Egy tudatlan okoskodó nem akar hozzám szólni:D

Idézd be nekem a cikkbõl azt a részt, ahol az alacsony nyomásra utaltak volna. Ha egyszer leírják konkrétan a hõmérsékletet, akkor minimum az elvárható, hogy a nyomásra is utalnak, még ha konkrét adatot nem is adnak rá. De ilyet nem találsz.

"Amugy utananeztem a cikknek es valoban az tortent, amit itt most leirtam. A kutatok valojaban csak bebizonyitottak, hogy a fotonok egymagukban is tartalmazzak a teljes kepet ugy, hogy a kiserletet millioszor megismeteltek es igy kijott a statisztikakbol, hogy bezony mar egyetlen fotonban is benne volt az info."

Huha akkor mégis kitudják nyerni az infót belõle?
Lehet énvagyok a laikus de mintha magadnak mondanál ellent.

Hagyd, neki a víz is 100 fokon forr, anélkül, hogy megkérdezné a környzeti nyomást.

Bocs, persze az atom jelenti az oszthatatlant, nem a kvantum, de ez az okfejtes szempontjabol lenyegtelen.

Anno PopularSben olvastam kb 5éve errõl részletesen, akkor még csak az elmélet létezett.
Dolgoztak azóta a fiuk. :)

Teljesen felesleges, akar egy szoval tobbet is vesztegetni az egesz temara, mivel barmennyi adatot is tuszkolnak bele egy foton allapotaba, azt nem lehet kinyerni belole.

Az elektromagneses sugarzas kvantumja a foton. A kvantum szo eleve oszthatatlant jelent. Egy fotont nem lehet darabokra bontani, that nem lehet pl egy fel fotont megmerni (nem is letezik fel foton).

Eszerint nem tudunk egy CCD-t odatenni az egy szal foton ele ugy, hogy a CCD a kulonbozo pixeleken a foton kulonbozo darabkait detektalja. Ehelyett a CCD-nek mindig csak egy pixelen fogunk egy teljes fotont detektalni. Az, hogy melyik pixelen, az veletlenszeru, de a pozicio statisztikai eloszlasa koveti majd az eltarolt kep tartalmat.
De persze az elozo mondatban mar benne van, hogy tobb fotonrol beszelek, amikbol statisztikat lehet csinalni. Vagyis az informaciot csak akkor lehet kinyerni, ha a merest tobb ezerszer megismeteljuk, mindig mas-mas (bar azonos allapotu) fotonnal es mindig feljegyezzuk, hogy az egyes fotonok melyik pixelbe csapodtak be.

Amugy utananeztem a cikknek es valoban az tortent, amit itt most leirtam. A kutatok valojaban csak bebizonyitottak, hogy a fotonok egymagukban is tartalmazzak a teljes kepet ugy, hogy a kiserletet millioszor megismeteltek es igy kijott a statisztikakbol, hogy bezony mar egyetlen fotonban is benne volt az info.
De kerem, ebben semmi ujdonsag nincs.