Megismerhetjük a Nagy-piramis titkát

Melyik ajtó mögött?

Na megtudták már mivan az ajtó mögött?

Látom senkit sem érdekel, hogy elszámoltam valamit.
50 sornyi ember 10 kilóval számolva 10 másodpercenként 50x10 kg juttat fel.
2.5 tonna 50 másodpercenként. Ez se rossz.

Persze lehet, hogy egyszerûen felhúzták a köveket kötelekkel a földön gyalogolva.
200 ember 5 tonnát röhögve felhúz akárhova.

eredeti kep

A piramisok építéséhez semmi különlegesre nincs szükség.
Kell sok ember, kötelek, jól csúszó vizes agyag, na meg sok idõ.

A nílusi agyag különösen finom összetételû, amit a keramikusok tudnak is, de ami fontosabb: nagyon jól csúszik ha vizes.
A vizes agyag(clay) csúszási állandója 0.15 alatt is lehet. Egy kép fentmaradt, ahol egy szánon egy 60 tonnás szobrot húz
160 ember.
Nem nehéz kiszámolni, a vizes agyagon egy emberre kb 60000x0.15/160 kg jut. Ez 56.25 kg. Ennyit simán elhúz egy ember.
Jól látszik az is, ahogy egy ember locsolja a szán talpa elõtt a talajt. A vontatók mehettek az agyag út melett a homokban.

Egy átlagos kõ súlya 2.5 tonna volt, ami 24x könnyebb mint a szobor. Ehhez elég lenne 7 ember !

Tehát a szállítással nem volt ott semmi gond. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a rómaiak hány obeliszket szállítottak egyiptomból
rómába, van amelyik 320 tonnás volt. (google: obelisk ton vatican)



A következõ probléma, hogyan juttassunk fel 2.5 tonnát mondjuk 50 méter magasra.
A megoldás egy még ma is használatos technika. Helyesebben kettõ.
Az egyik az ellensúly, amit a liftekben alkalmaznak.

Át kell vetni a félig kész piramison egy(sok) kötelet, az egyik végére a felhúzandó kõ, a másikra az ellensúly.
A piramis oldala nem véletlenûl olyan meredek amilyen.
Ennél a szögnél mûködik optimálisan az ellensúly. Ha nagyobb lenne a meredeksége a piramis oldalának,
akkor kicsi lenne a súrlódás, túl gyorsan menne felfele a kõ. Ha laposabb lenne, akkor a nagy súrlódás miatt lefékezõdne a kõ.

Ez mind szép, de hogy jut fel az ellensúly?
Ez a másik technika, amikor sorba állnak az emberek, és pl vödröket adogatnak egymásnak .
A piramis két átellenes oldalát meghagyták lépcsõsre, itt áltak az emberek, akik adogadták 5-15 kg-os köveket felfele
ellensúlynak. Lehetett az ellensúly homok is, de ez mellékes.
A másik két oldalán a piramisnak meg az ellensúlyos módszerrel mentek fel a kövek a gravitáció segítségével.
Senkinek sem kellet le-fel rohangálnia a piramison, megoldható minden egyszerûbben is.
És ahol egymás mellé már 3 ekkora monstrumot is fel tudtak húzni, ott volt egy egyszerû módszer.

Milyen hatékony ez a módszer?
A piramis 200 méter széles, a két átellenes oldalán 50 sor ember felfele simán elfért egy oldalon.
Ha 10 másodpercenként 10 kiló ellensúlyt adtak át egymásnak, akkor 2.5 tonna feljutott 25x10 másodperc alatt
ha csak egy sor volt ! Ha csak 10 sorral számolok, akkor már 25 másodperc alatt jut fel 2.5 tonna ellensúly.
25 másodpercenként feljuthatott egy kõ !


Nem hinném hogy rámpák építésével killódtak volna, amikor ott volt a piramis oldala.

"Motiváció lehetséges volt (vallás), az infrastruktúra lehetséges volt (élelmi, stb) és lehet h több ideig építették, mint ahogy most gondoljuk. Így már könnyen elképzelhetõ, ugye?"

Volt olyan egyiptomi vallás, mely kimondta, h a híveknek piramist kell építeni?

Itt arról van szó, hogy kétféle fejlõdés lehetséges egy adott probléma megoldásában:
- Egy adott technológia csiszolgatása.
- Új technológia bevezetése.
Egy adott technológiának mindíg megvannak a korlátai, ami miatt egy idõ után a fejlõdés nagyon lelassul. Ilyenkor kell egy új technológiára áttérni, aminek tágabbak a lehetõségei. Ez azonban azt is jelenti egyben, hogy a következõ generáció számára a régi technológia megtanulása már semmiféle elõnnyel nem jár, így ha a tudás nincs alaposan dokumentálva, egy pillanat alatt véglegesen elveszik.
Tehát nem csoda, hogy ma fogalmunk sincs, hogy építették a piramisokat.
És természetesen ez azt is jelenti, hogy abutaság azt mondani, hogy mivel mi X dologra Y technológiát használunk, régebben X-et nem tudhatták megcsinálni, mert nem volt nekik Y-juk. Sõt, minden technológiának sajátos jellemzõi vannak, így könnyen lehet, hogy az újabb technológiával nem is lehet pontosan olyan dolgot csinálni, mint a régivel (vagy legalábbis nem hatékony). Például az autó gyorsabb és kényelmesebb,mint a ló, de nem talál haza egyedül (még).
Hasonlóan ma nem szokás sok tonnás kövekbõl építkezni, és nem is lenne sok értelme, de a piramisok építéséhez használt technológia valószínûleg így volt a leghatékonyabb (pl. sokkal kevesebb felületet kellett megmunkálni, mint kisebb kövek esetén).

Tipikus magyar mentalitás: nem lehet, ezért, meg ezért meg ezért.
Szeretnélek emlékeztetni, hogy a piramisokat nem magyarok építették - nem is tudták volna - hanem egyiptomiak. Így már teljesen más, ugyi?

Ez a kollektív humán intelligencia egy nagyon érdekes tulajdonsága. Bár szerintem minden, amit régen meg tudtunk csinálni, ma is elkészíthetõ, tehát nem váltások, hanem többé-kevésbé folyamatos bõvülés tapasztalható.

Hogy ez a tulajdonság áldás-e, avagy átok, más kérdés. Biztos, hogy sokat segít abban, hogy egyre nehezebb feladatokkal tudunk megbirkózni, de probléma is, mert a feladatok szétosztása nem az üdvözítõ út az autonóm rendszerek esetében. Nagyjából ezért lassul általában is a bonyolult rendszerek fejlõdése. Azért rohadt nehéz ûrhajót gyártani, mert másfél millió alkatrészbõl áll, és mindegyikhez kellett egy gyár, mérnökök hada és beszállítói lánc. A Space Shuttle mögött ott áll a Föld teljes ipara, és ha elromlik valamije az ûrben, képtelenség helyben kijavítani, mert az összes gyárat nem viheti magával. Önjavító rendszerek kellenének, mint az emberi test, de ez egy alapoktól kezdve teljesen más technológiai gondolkodást igényelne a mûszaki eszközök gyártásában.

Népszerû azt hinni, hogy tudásunk kizárólag az információban van. Pedig ha hirtelen egy fémevõ baci megenné az összes gyártósort a világon, alighanem évszázadokig tartana, amíg újra számítógépeket tudnánk gyártani. Nem csak az információ mennyisége fejlõdik, hanem az eszközeink minõsége: a mai esztergapad egy olyan esztergapadon készült, amit egy még korábbi esztergapad gyártott... Ha ez a lánc elölrõl indulna, alighanem akkor is sokáig tartana újra legyártani a legutolsó modellt, ha maradnának könyvek arra nézve, hogy is kell.

A helyzet egyébként ugyanaz a DNS-sel: népszerû úgy gondolni, hogy pl. a humán DNS minden információt tartalmaz az emberrõl, azaz ha pl. átküldenénk rádióval egy szuper technológiájú idegen fajnak, képes lenne legyártani az embert. Hát nem, a DNS is csak egy könyv: azon fehérjék nélkül, amelyek képesek elolvasni, nem ér semmit. Az információ tekintélyes része a mama petesejtjében van, azon fehérjék konformációjában, amelyek aztán pl. a DNS-rõl leolvasott peptidláncokat megfelelõ formába hajtogatják, új fehérjéket hozva ezzel létre.

FEJLÕDÉS! Sokmindent csak így lehet elérni ill megérteni. Gondoljunk pl az elektronikára: ha egy távoli civilizáció csak annyit tudna rólunk, h használtunk számítógépet akkor nem tudnának rájönni, h hogyan is csináltuk mert nem azon az úton haladnának végig - ugye felfedezték a mágnesességet, a félvezetõket, az elektronikát, tök véletelenül a digitális technikát és így tovább.

Kleopátra idején a rómaiak felgyújtották az alexandriai könyvtárat ahol több százezer tekercs volt, szinte minden addigi tudós ember tudományával és ezek a fontos adatok örökre elvesztek, pedig (szerintem van rá esély) ott lehettek akár a piramisokról is dokumentumok. Egyszerûen elolvashatnánk, h mit és hogyan csináltak, de sztem csak rossz irányban indulunk el mi is.

Jártam már többször az Esztergomi-Bazilikában és egyik alkalommal (kb 5 éve) volt ott egy csapat akik régi épületek restaurálásával foglalkoztak (ceruzával rajzolták az egyik fal mintázatát papírra) és megkérdeztem egyiküket, h mégis hogyan csinálták azt a bazi nagy oszlopot amelyiknek a külsejérõl hiányzott is egy darab? A fazon azt válaszolta, h ahhoz, h megtudjuk le kéne bontani az épületet az oszlop tetejéig úgyhogy csak találgatni lehet és a beszélgetésünk végén azt mondta, h mai technikával ilyet a legnagyobb építészek sem tudnak építeni, fõleg úgy, h az száz éveket kibírjon.

Ilyenkor az jut eszembe, h minden kultúra csak a véletlennek köszönheti, h oda jutott ahova mert minden ember a kor feltalálóinak a kéznyomát hordozza, mert ha másfelé fejlõdik a világ akkor a TÖBBSÉG kénytelen azt az utat járni. Én sem tudnék legyártani egy PC-t, hiába van itt a szemem elõtt, fogalmam sincs a technológiáról és eszközeim sincsenek hozzá, h megcsináljam. Még egy tápkábelt sem tudnék csinálni, hiába is mennék rezet bányászni...

A nyílásokat 1870-ben fedezték fel. 1920-ban már megpróbált egy Dixon nevû pacák fémrudakkal belekotorni, nem sok sikerrel. Miután a járatok a piramis külseje felé haladnak és a királyi szobában is vannak ilyen nyílások, amelyek egyértelmûen a külvilágba vezetnek, aligha fognak érdekes dolgokat találni, legfeljebb kijutnak a szabadba. Jó eséllyel ezek a középsõ (királynõi) kamrához töltötték be ugyanazt a funkciót, mint a feljebb levõ nyílások a királyihoz. A járatok vége pusztán 6 méterre van a piramis külsejétõl - mondjuk azt nem értem, miért nem próbálnak odakinn is keresgélni.

Érdekesebb lehetne az az üreg, amit a mikrogravitációs mérések a királynõi kamra alatt sejtenek, mert az tényleg a piramis közepén van, csak hát arra meg még nem kaptak engedélyt.

Pedig bezony például a magyar falun is nagyon sok szabadideje volt az átlag parasztnak telente. Nyaranta megszakadtak a munkától, de amikor a földeken nem lehetett dolgozni, a fonóban bohóckodtak, meg hímezték a matyót meg akkor tartották az esküvõket.

Errõl a Hawassról már több könyvet is olvastam, hogy mekkora geci. Már ha jól tudom több mint 10 éve felfedezte egy tudós ezeket a járatokat. Neki volt egy roppant drága ilyen kis távirányítós robotja, és engedélyt kértek, hogy had nyissák meg a járatot, erre Hawassnak köszönhetõen kibaszták õket az országból, és lezárták a piramist több hétre. A másik pedig az, hogy ami annó a Nationalon ment az kamu felvétel volt.

Nem omlott volna össze, Egyiptom volt az ókor éléskamrája kurva nagy népességgel és nagyon jó mezõgazdasági mõdszerekkel.
Attól még nem lesz valaki fölösleges hogy éppen nem a földeken dolgozik és az ókori paraszt élete se arról szólt hogy 365 napból mindegyiket a földeken töltötte volna.

Szerintem kevered az ókort az õskorral.

Példa: a fáraóknak több tízezres hadseregük volt és azokat is tudták etetni.

lol <#hehe>

Arra vissza térve, hogy mikor dolgoztak a piramison az emberek hát akkor amikor áradt a Nilus és a földeken nem tudtak dolgozni. A legtöbb központi hatalomba szettek dézsmát, és mellékesen még munkával is tartoztak az úralkodónak.

Nem mondtam h az volna a jó, csak példa volt, h mire lenne elég az a tõke, amit elherdálnak..

Szvsz Afrika menthetetlen, legalábbis most úgy néz ki; és hiszek a mondásban, miszerint nem halat kell adni a népnek, hanem meg kell tanítani halászni.

"A hidegháború alatt és ma is sok ország a fegyverkezésre költ esztelen pénzeket, amibõl pl egész Afrika jól lakhatna."

Az se lenne megoldás ha Afrikát elkezdenénk támogatni, gyakorlatilag a korrupt elit réteget pénzelnéd.

É-Korea télleg rossz példa volt, de a román Ciauchesku (v h kell írni?) diktatúrája alatt sok ökörséget csinált a nép kollektívan, mert a seggfej úgy gondolta.
A hidegháború alatt és ma is sok ország a fegyverkezésre költ esztelen pénzeket, amibõl pl egész Afrika jól lakhatna. Az ókori Egyiptomban ugyanígy miért ne csinálhattak volna -esztelenül- néhány piramist? Motiváció lehetséges volt (vallás), az infrastruktúra lehetséges volt (élelmi, stb) és lehet h több ideig építették, mint ahogy most gondoljuk. Így már könnyen elképzelhetõ, ugye?

Azért hozzáteszem, h sok furcsa dolog van a kultúrájukban/történelmükben és a jelenlegi hipotézisek gyenge lábakon állnak. Saját véleményem, h a piramisoknak más funkciót is be kellett tölteniük, mint 1 1szerû kriptának.

egyrészt most ez a fele-fele nyilván nem pontos arány volt, mert honnét tudnám a pontos arányt. másrészt ezeknek a diktatúráknak a monumentumai sokszor jóval többet bírnak, mint a demokráciák gazdaságos építményei. (elég csak mondjuk a pesti metró felújtásra gondolni, ahol az új már átadásakor beázott, a régivel meg harminc évig nem volt ilyen jellegû gond) egyébként példának nem csak Észak-Koreát lehetne hozni, hanem mondjuk a volt Szovjetúniót is, ûrprogramostól meg Szojuzostól (nagyzásból is, tartósságból is jeles mindkettõ, ha a hasonló erejû nyugati gazdaságokat nézem)

Lehet hogy igy van lehet hogy nem. Mindenesetre amit te mondasz az alapján egyiptom összeomlott volna akármilyen fanatikusak is voltak az emberek. Az nagyon jó hogy az emberek fele a piramis épitésen dolgozott a másik fele meg a földeken, de akkor ezek szerint egyiptom nagyon túl volt népesedve hogy a lakosság fele tök fölösleges volt... mert ugye ez azt jelenti hogy mikor nem volt piramisépités akkor ezek csak otthon lógtak hisz a másik fele alapból is mindent meg tudott termelni... ugye érzed az ellentmondást.

De a fõ gondom azzal amit te mondasz, hogy hozod példának észak koreát, de közben meg õk nemhogy piramist nem tudnak épiteni, hanem száraz kenyerük sincs..
Persze csingcsung (nagy vezir) megparancsolhatna a lakosságnak hogy épitsenek piramist, de kb. 3 hónapon belül éhen ill kihalna észak korea, a maradék meg ledöntené a rezsimet.
Ráadásul a piramis épités nehéz fizikai munka, itt egy kis éhezés nem fér bele, vagy ha igen, akkor az a piramis nem úgy lesz megépitve hgoy 5000 éven át áljon.

Emlékszel, hogy a II. világháború végén mi váltott ki megdöbbenést Japánban? Hogy megszólalt a császár. Akire istenként tekintettek. És akiért valszeg a fél népe meghalt volna, ha azt adja parancsba, hogy utolsó vérükig küzdjenek a partraszállók ellen. (de már elõtte is akadtak pl. kamikaze pilóták szép számmal) Ez szinte a minap volt, 60 éve, mondhatni a mai világ egyik legfejlettebb országában. Na most cirka 5000 évvel ez elõtt (tehát majdnem 100-szor olyan régen; szal nem nagyapáink korában, hanem úgy 200-300 iziglen visszamenõleg) az egyiptomi fáraókra szintén istenként tekintettek. (valszeg ha lehet mégúgyabbúl, mint 45-ben Japánban) Én a mai agyammal aligha tudom elképzelni, hogy mi mindent tettek volna meg érte, de azt még kevésbé, hogy mit nem. Viszont az egész tuti, hogy ha 1945-ben Japánban az életüket adták volna érte, akkor i.e. 3000-ben Egyiptomban egy "kis" éhezés lazán belefért mellette. És a demokratikus munkaszervezést (és a velejáró korrupciót) meg végképp egész felesleges ahhoz hasonlítani ami akkoriban ott folyhatott. Arrafele nem volt szakszervezet valszeg, sem sztrájk, és a korabeli körülmények között 5%os éves bércsökkenést (mondjuk ennyivel kisebb termést) valszeg észre se nagyon vettek, de ha mégis, különösebb jelentõséget nem tulajdonítottak neki.

Amúgy a kérdésidre:
-ki és mibõl etette a munkásokat ha mindenki piramist épitett? (Mi van, ha a fele dolgozott a másik fele meg megtermelte az egésznek a kaja adagot?)
-ki dolgozott a földeken ha mindenki a piramist épitette? (Lásd. fent)
-ki mikor és hány évig képezte ki a brigádokat? (Ugye nem gondolod ezt komolyan? Ha te fél évet melózol építkezésen másik 99999 társaságában, jobb szaki leszel, mintha 3 évet végzed a szakmunkásképzõt. Ráadásul az akkori technológiák valszeg még kevesebb képzést igényeltek, mint a maiak)
-4 év alatt készült el a piramis... na ezen szarrá röhögtem magam. Egy normál emeletes házat nem tudnak sokszor felhúzni 2007-ben 3-4 év alatt, nemhogy egy piramist. És senkise jöjjön azzal hogy 100 ezer ember épitette, mert itthon sem nem azért épitik 1000 géppel meg 10 ezer emberrel mert nem lehetne, hanem mert a költségeket senkisem birná állni. Az akkori egyiptom sem birta volna állni hogy a dolgozó parasztok 3 vagy akár csak egy évig is ne dolgozzan a mezõgazdaságban. Egész egyiptom összeomlott volna és éhen halt volna a fél birodalom. (igen, mai gazdász szemmel a világon nem sok minden akad, amihez 100000 ember munkáskezét igénybe vennék egy demokráciában, mert inkább gépesítenek; de azért pl. egy Észak-Koreában már hamarabb elképzelhetõ ez; egy még egyszemélyibb irányításnál egy sokkal elmaradottabb társadalomban meg méginkább; személyi kultuszának méretétõl függ, az meg Egyiptomban a fáraóra nézve erõsen megvolt)
-A piramisok viszonylag szük helyen vannak. Gondoljatok bele hogy egy sziget fesztiválon 1 hét alatt mekkora szemét és sz@r hegy keletkezik. (Hát tudod azért a sziget fesztiválon az ott járók kicsit se arról híresek, hogy ügyelnének a környezetük tisztaságára. Ebben a tekintetben még akár 5000 éve is ûberelhették õket.)

Ebben egyetértünk ha már linuxban nem is :)
<#eljen>

ezzel az egésszel az a gond hogy ahhoz hogy homokból egy ekkora buckát építs, és ezt folyamatosan ellásák(logisztika) és minden munkás élelmezése, stb megvalósuljon elég sok szervezés kelett. Ez nem megy úgy hogy márpedig ezt és ezt csinálod. Ezért is hülyeség a rabszolga mozi, ahol a munkásnak nagyon nem érdeke hogy dolgozzon. A másik hogy sok okoskodást összehordanak manapság, de mégsem lehet kijelenteni hogy így vagy amúgy készültek a piramisok. Hisz mindenhol arról olvasnánk hogy rájöttek. Ezek mind elmélet és egyik sem meggyõzõ. Nem hiába ez egy kúltúra volt. Manapság fejlett gépekkel csodálkozunk rajtuk. Minden tiszteletem az építõknek!

egyébként itt is van még egy link, most olvastam.
piramis

Nos itt a link: nagy piramis
Én ugyan nem számoltam utánna de ez a legfontosabb rész belõle:
"The accepted values by Egyptologists bear out the following result: 2,400,000 stones used ÷ 20 years ÷ 365 days per year ÷ 10 work hours per day ÷ 60 minutes per hour = 0.55 stones laid per minute."
Két perc per kõ én 1 percre emlékeztem.

A gyorsitásra pedig néhány aprócska hátráltató tényezõ:
1, gondoljatok bele, egy picike 4-es metrót 30 éve nem vagyunk képesek megépiteni annyiba kerül. Ti viszont feltételezitek hogy az egyiptomi fáraó összecsõditett akárhány tizezer munkást a piramisépitésre. Ez nagyon tetszetõs dolog fél óráig. Aztán ha valaki józan ésszel utánnagondol, felvetõdnek a kérdések:
-ki és mibõl etette a munkásokat ha mindenki piramist épitett?
-ki dolgozott a földeken ha mindenki a piramist épitette?
-ki mikor és hány évig képezte ki a brigádokat? (remélem senkisem hiszi hogy egyiptomban, ami alapvetõen egy mezõgazdasági jellegü ország volt, mindenki kömüves volt...)
-4 év alatt készült el a piramis... na ezen szarrá röhögtem magam. Egy normál emeletes házat nem tudnak sokszor felhúzni 2007-ben 3-4 év alatt, nemhogy egy piramist. És senkise jöjjön azzal hogy 100 ezer ember épitette, mert itthon sem nem azért épitik 1000 géppel meg 10 ezer emberrel mert nem lehetne, hanem mert a költségeket senkisem birná állni. Az akkori egyiptom sem birta volna állni hogy a dolgozó parasztok 3 vagy akár csak egy évig is ne dolgozzan a mezõgazdaságban. Egész egyiptom összeomlott volna és éhen halt volna a fél birodalom.
-A piramisok viszonylag szük helyen vannak. Gondoljatok bele hogy egy sziget fesztiválon 1 hét alatt mekkora szemét és sz@r hegy keletkezik. Ezzel ott is meg kellet küzdeni. Én nem hiszem el hogy akkoriban az emberek sokkal másabbak lettek volna mint ma, igy ami ma is óriási feladat az akkoriban mégnagyobb volt.

Egyszóval, csak azt akarom mondani hogy a legtöbb ember nem veszi számitásba azt hogy amikor kijelenti hogy 20 ezer ember dolgozott valamit, akkor azt a 20 ezer embert itatni, etetni kellet és persze a sz@rát is el kellet takaritani. A járványügyi dolgokról már nem is beszélve. Ha meg valaki azt mondja hogy 40 ezer ember épitette, akkor ezek a dolgok sokszor nem is duplázodnak hanem hatványozódnak.

Biróandrás a te elméleted is nagyon tetszetõs, csak épp olyan fokú szervezést tételez fel, amit a mai napig senkinem sem sikerült még megcsinálni. Sajnos az az érzésem itt még senki sem járt a piramisoknál és nem is tudja elképzelni mekkorák azok a kövek, mert mindenki úgy vagdalózik velük, mintha tényleg csak azon múlna a dolog hoyg megfogja két ember és odahajitja. Ajánlom mindenki figyelmébe hogy probáljon meg a haverjaival egy autót a kerekei nélkül farönkökön 30 kilómétert arébbgörgetni, akkor majd rájönn hogy ez nem is oylan egyszerü.

"Kiszámoltak hogy a nagy piramisnál azt hiszem kb. 1 percenként kéne a helyére rakni egy követ hogy 20 év alatt felépüljön."

A megoldás két egyszerû ötlet : futószalag, és párhuzamosítás.
A kövek kifejtése, készítése, szállítása, és beépítése külön feladat, és esetleg még tovább osztható. Tehát ha minden fázishoz külön csapatot rendelünk, akkor jócskán felgyorsítható a folyamat, hiszen egyszerre több kövön is dolgozhatnak (minden kõ más fázisnál tart).
Emelett egyszerre több ilyen "futószalag" is lehet, vagyis még sokszorozható a termelés sebessége.
A korlátozó tényezõk:
1. A rendelkezésre álló nyersanyag mennyisége. Ezzel nem volt gond.
2. A szükséges munkások száma. Megint csak nem gond, tízezrével voltak.
3. Az építmény mérete (hány brigád fér oda). Szintén megvan.
Szóval semmi akadálya nincs, hogy átlagosan akár percenként a helyére kerüljön egy kõ. És mint már alább leírták így nem is 20, hanem inkább 3-4 év alatt el is készül a piramis. A nagy kövek szállítására meg sokféle módszert kitaláltak már, a múltkor le is írtunk párat, most nem ismételném.
És még egy dolog : a piramisépítés nem úgy történt, hogy egyik reggel a fáraó úgy ébredt, hogy márpedig neki most kell egy ilyen qrva nagy bigyó több tonnás kövekbõl. Eredetileg kis sírhalmokból indultak ki normál méretû téglákkal, és fokozatosan több száz (akár ezer) és valatt jutottak el a nagy piramisokig. És ezek a köztes lépések megvannak még ma is, csak nem mutogatják a túristáknak, mert nem túl látványosak.
Szóval bárhogy is csinálták az egyiptomiak, bõségesen volt idejük csiszolgatni a technológiát.

Piramisoknál nincsen zárókõ.

Bezony akár 1 óra is lehetett egy kõtömb helyrerakása, de miért ne lehetett volna több "brigád" mondjuk mind a 4 oldalán pakolták a köveket, akkor 1 "brigád"nak már 4 órája volt 1 kõtöbmre. De akkár 100 "brigád" is pakolhatott 1xre és akkor mindjárt 4nap volt 1 kõre és ugye nem az eltúlzott 1 perc. Nyilván az 1 perc is hülyeség és a 4nap is, pedig csak a számokkal bûvészkedünk.

Jah igen, és most olvasom az indexen, hogy újabb elméletek szerint a 2,5 millió kõtömb lehet, hogy "csak" 0,6 millió, ami néggyel rögtön felszoroztatja a lentebbi számokat, tehát 24-32 perc-tõl akár óránként 1 kõtömbig juthatunk. (Azért ez már igen messze van a percenként 1-tõl)

amúgy ezekrõl a piramisokról nekem a Bábel story jut eszembe, amiben ugye az emberek - valaha régen - el akarták érni az isteneket és ilyen tornyo(ka?)t építettek; amiért aztán azok megharagudtak

Nah, errõl az "1 perc alatt kellett 1 követ a helyére tenni, hogy 20 év alatt kész legyen storyról". A legnagyobb piramis kb. 2,5 millió kõtömböt tartalmaz. Ha percenként 1et a helyére tesznek, az óránként 60, naponta 1440, évente 525600, és nem egészen 5 év alatt 2,5 millió. Szal az "1 perc" az inkább úgy 6-8, de felkúszhat akár 15-re is, ha mondjuk az unoka fejezte be a piramist. Ez is baromi gyors, de mégiscsak 15-szörös az eltérés.

lehet hogy azért építették a piramisokat, hogy lejárat legyen:
azaz azthitték jön az apokalipszis, így királyaikat ezekbe a lejáratokban eltemetve lassanként lemenekültek a titkos földalatti rendszerükbe, ahol nincs telefon/internet/tv<--mert a bazinagy kõtömbök meg a föld amúgyis leárnyékolna, de fejlett technológiájuk van. Néha feljönnek páran lakosnak álcázva magukat, hogy jót röhögjenek a kutatókon akik nemtudnak lejutni hozzájuk :D
(a nagyon fehérbõrû egyiptomiak feltünõek lennének így nem sokszor jönnek ki)

najó ez csak poén

ja nem 6x annyi csak 3x, na akkor 21perc

Ha 1 piramis másfélmillió kõ és 20 évig épült akkor 1 kõ 7perc és nem 1.
Ha 60évig épült akkor 1 kõ már majdnem 45 perc.

Ja igen, egyébként eredetileg azt akartam irni hogy rohadt óraátállitás, és jól agyonverném azt aki kitalálta miközben nyilvánvaló hogy semmit sem spórolunk.

Igen, tudom mi is tanultuk a suliban. De mint emlitettem, az a gond hogy elméletileg 20 évig épült a piramis. Kiszámoltak hogy a nagy piramisnál azt hiszem kb. 1 percenként kéne a helyére rakni egy követ hogy 20 év alatt felépüljön. Na most, ez még mai technikával is szinte lehetetlennek bizonyulna. Nem csak oda kellet hajigálniuk a követ, hanem szépen odapasszintani méretre szabni stb stb, mindezt akkori technikával (nem volt még kerék sem).
Az általad emlitett módszered kiprobálták a gyakorlatban is, és csináltak egy pár kõböl álló piramist néhány hónap alatt... csak épp a nagy piramis másfél millió kõbõl áll.

Persze lehetséges hogy nem 20 év alatt épitették, hanem mondjuk 60. De ekkor is még mindig csak 3 perc van egy kõ helyretételére... És minnél tovább húzzuk az épités idejét, szembesülünk egy másik problémával, éspedig hogy miért épitették?
Mert jelenleg azt mondják hogy a piramis a fáraók sirja (ez sem igaz teljesen, a legtöbbje a királysirban nyugszik) de ez feltételezi hogy max 30 évig lehetett épiteni egy ilyen piramist, figyelembe véve az akkor átlagéletkorokat.
Összegezve, valójában még ma sem tudjuk hogy pontosan miért és hogyan és mennyi ideig épitették a piramisokat.

"Igen, ezekkel az elméletekkel mindig az a baj, hogy tök jól müködik 1-2 kõvel, majd mikor kiszámoljál hogy azzal a módszerrel az ismert kövek számában mennyi ideig tartana felépiteni a nagy piramist, mindig több száz év jön ki..."

Nehogy azt hidd!
Egy belsõ spirál mentén soronként felépíthetõ, ha a spirál egy kockányival a piramis külsõ fala mentén egy oldalnyi távolságon emelkedik egy szintet. Itt egy szint alatt egy kõ magasságát értem. Ha letudnám rajzolni, érthetõbb lenne.
A végén csak a spirált kell betömni úgy, hogy mindig az elõzõ kõig feltolják a következõ követ.
Dr. Kotász

Jó jó, Egyiptomban ugye az egyiptomi "szabad" melósok, meg rabszolgák( ? ) építették a piramisokat. De Kínában, Boszniában, és Óceánia kis szigetein megalit tipusú építményeket vajon kik építették?
És miért? Mert egy ilyesminek nekiállni, bizony nem kis szervezõ munkát igényel. Az, h a fáraó emlékének..hmm lehet, h az egyiptomi freskók alatt más képek rejtõznek. ( persze az is érdekes, hogyan festették ki füstölgõ olajmécsesek nélkül az a rentgeteg falfelületet. Vannak teóriák valami tükörrendszerrõl, amivel a napfényt betrükközték... sztem ki kellene próbálni, vajon sikerülne? Lehet a fénynél dolgozni, festeni?
Az egyik piramis teljesen dísztelen, semmi felirat nincs rajta, csak egy teljesen eldugott szobácska plafonján van beleírva a fáraó neve. A többi meg szépen kifestve stb..

A nagyobb katedrálisokat és bazilikákat is több generáció húzta föl. Úgy rémlik az öreg olasz módszere is ezen belül maradt (tehát 30-60 év). Nem emlékszem pontosan, picit kóma voltam.

Igen, ezekkel az elméletekkel mindig az a baj, hogy tök jól müködik 1-2 kõvel, majd mikor kiszámoljál hogy azzal a módszerrel az ismert kövek számában mennyi ideig tartana felépiteni a nagy piramist, mindig több száz év jön ki...

Homok lifttel. kijuggatták az alját, a homok ömlött kifelé, és így ereszkedett alá a zárókõ. Egy olasz nyugdíjas építész (spektrumon vagy natgeon v. valamelyik ilyen csatornán) józan paraszti ésszel levezette hogyan rakhatták össze a piramist, túl sok ember sem kellett hozzá. A fõarcheológus is bólogatott hozzá "ez a legvalószínûbb módja" a levitáló papok meg stb mellett. A kökveket sineken mozgatták, meg öntötték meg faragták meg stb, a fa sínt zsirral kenték, külsõ belsõ rámpákat használtak stb.

Egyébként nem fantasztikus hogy így megtudták építeni. Kíváncsi lennék mikor helyezték be a zárókövet. Mert utólag én elképzelhetetlennek tartom. Szal ezeket beleépítették?? vagy hogy?? mert véhgül is ki is lehetne húzni... tök jól nézne ki hogy mint egy kártyavár összeomolna az egész :D

ha emlékeim nem csalnak, az egyiptomiaknál még a rabszolgák elég kis számban voltak jelen. A munkások egyiptomiak voltak, az uralkodó parancsára vezényelték ki az embereket, és korlátozott idõre csak, utánna visszatérhettek saját munkájukhoz. Persze ha úgy vesszük, ott mindenki az uralkodó szolgája volt.
piramis helyett inkább gúla formát említenék. Mivel az égbolt az emberek számára elérhetetlen>>logikus hogy az istenek ott lakoznak>>ezért megpróbálnak közelebb kerülni hozzájuk>>gúla forma a legkedvezõbb ha magas épületet akarunk építeni. Pl: a piramisokhoz hasonló magasságú tornyot elég nehéz lett volna építeni.
Másrészt a matematika rejtélyessége is közrejátszik. A háromszög mint síkidom speciális tulajdonságait már az egyiptomiak is ismerték, és a tégi idõkben misztikus dolognak tartották a matematikát. Az egyiptomiak a számmisztikájukat próbálták épületükbe belehelyezni.

lol :D

Lehet hogy hülyeség volt megépíteni, de miért vonzódtak az emberek a föld minden táján a piramis formához? mert volt máshol is, és az elsõk ha minden igaz földbõl voltak. Még kínában van pár ha jól emlékszem.

Az új kutatások szerint a munka alatt a közemberbõl nemes, felsõbb vezetõ válhatott. Sok felsõbb vezetõ csontjain találtak nyomokat, hogy õk is dolgoztak. Kicsit úgy néz ki hogy a rabszolgahajcsár mozi kezd megdõlni. Õk csinálták az elsõ "büfét" halat adtak kis bódéból a megéhezõ munkásoknak. Ja és orvosi ellátást is kaptak. A nationalon, volt film az egyiptomban nemrég talált leletekrõl.

Matjoska. A nagy piramisban lesz egy kisebb piramis, a kisebb piramisban egy ujabb kisebb, majd a valtozatossag kedveert... <#wink>

Vagy beküldi a robotot, és egy korábban elkészített videót játsz le élõbe' a jónépnek /mint a robot kameraképe/. Lesz ott még akárhány ajtó így<#vigyor2>

"Keopsz, más néven Kufu"
Felment a H betûk ára? :O
Kheopsz más néven Khufu (de létezik Hufu írásmód is.)