Geotermikus energia
Oldal 1 / 9Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#402
Energiatárolóként lehetne új életet lehelni a bezárt szénerőművekbe
vagyis megújulóval földkupacokat 600 fokra fűtenek, majd éjjel ebből gőzt hoznak létre ami a hőerőmű turbináját működtetné
vagyis megújulóval földkupacokat 600 fokra fűtenek, majd éjjel ebből gőzt hoznak létre ami a hőerőmű turbináját működtetné
#401
Valami itt ezzel a cikkel nem stimmel. Az "áttörés" azaz a repesztés, már régen létetik. Továbbá, nem sikerült az sem megoldni, hogy bárhol lehesen használni. Tulajdonképpen nem derül ki, hogy ebből most mi az áttörés. Ez leginkább valami cég marketingszövege lehet.
#399
Ez a geotermikus energia topic, nem fúzió, vagy atom! Az enrgiabiztonság fogalmára meg ha jól emlékszem régebben több forrást is megadtam neked, így ezzel nem kívánok foglakozni.
#398
A nukleáris területen n+1 alaptechnológiához hozzá sem lett nyúlva, az U vonalnál is bőven van potencinál.
A befektetés skálázhatóságaát meg az SMR szolgálná.
Ezekről tudjuk, hogy lehetséges és működik. A fúzió meg egy ígéret 60 éve.
Az én szememben olyan, mint a harci lézer. Érdekes játékszer, de nem látom, hogy ez mikor lesz használható.
A több irányba dolgozás közben az atomenergiát sikerült a kispadra ültetni, amikor annak önmagában tucatnyi működőképes iránya van.
A befektetés skálázhatóságaát meg az SMR szolgálná.
Ezekről tudjuk, hogy lehetséges és működik. A fúzió meg egy ígéret 60 éve.
Az én szememben olyan, mint a harci lézer. Érdekes játékszer, de nem látom, hogy ez mikor lesz használható.
A több irányba dolgozás közben az atomenergiát sikerült a kispadra ültetni, amikor annak önmagában tucatnyi működőképes iránya van.
#397
érted mire céloztam, és egyébként is simán lehet, hogy pulzus alapú lesz a végső fúziós rendszer, ami táplálja majd a hőerőművet, azaz simán lehetne a bomba a hőforrás, most az mellékes, hogy anyagilag nem érné meg, a többi sem jelenleg.
#396
Energiabiztonsági okból, jó ha többféle erőműve van egy országnak, és persze egy fúziós erőmű nagyon drága lesz, amit nem minden ország fog tudni kigazdálkodni, mint ahogy atomerőműve sincs mindenkinek aki szeretné. Ez kiválthatná a fosszilist, de semmi esetre sem jó megoldás egyetlen irányba indulni el.
#395
A termonukleáris bombát nem nevezném erőműnek. Fúziót bomba nélkül is elő tudunk állítani már az ötvenes évek óta, ma már filléres dolgokból is. Nem a fúzió a nehéz, hanem az energiatöbblet biztosító önfenetartó fúzió, amire az említett bomba sem képes. Szóval jelenleg erőművet prezentálni nem tudunk, azaz ITER lesz a prezentáció. Szóval a fúzió nem egyenlő az erőművel...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.26. 18:37:37
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.26. 18:37:37
#394
ellenben az egyetlen fúziós erőművet amit prezentálni tudunk, azt termonukleáris bombának hívjuk, a szabályozhatósága nem nulla, ám kissé elégtelen. ez persze nem jelenti azt, hogya geotermikus cucc sokkal jobb lesz, csak létezik.
#393
Ha van szabályozható fúziós erőműved, akkor semmik értelme geotermikussal bohóckódni.
#392
Rengeteg olaj, és gáz fúrás volt Magyarországon, ebből tudjuk, van egy nagynyomású igen sós víz réteg, ami alá kellene fúrni, hogy kellő mennyiségű hő álljon rendelkezésre egy erőműhöz. Nos, ha az erőmű valamilyen okból kifolyólag megsérül, olyan ökológiai katasztrófát okozna, amihez képes Csernobil semmi. Az fél országot elöntené a sós víz (medencébe lakunk, ugyebár), és gyakorlatilag a Magyarország kétharmadán holt tengeri állapotok uralkodnának, a maradék részen is az élővilág kipusztulna, és a vizeink elszennyeződnének. Egy sós tó lenne, és egy tábla, hogy itt egy ország állott... Nem kérek belőle, köszönöm.
Ellenben a fúziós erőmű, egy jó megoldás, és valóban hasznos eszköz lesz. Ez nem mese.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.17. 06:59:52
Ellenben a fúziós erőmű, egy jó megoldás, és valóban hasznos eszköz lesz. Ez nem mese.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.17. 06:59:52
#391
A geotermikus kapcsán is hülyeségekkel dobálózás megy.
A Földben levő hőenergiatartalom civilizációs szemmel végtelen.
A Föld születése óta adja le a hőt és csak a felső kéreg az, ami ennyi idő alatt is meg tudott szilárdulni.
Így nézve tényleg végtelen.
A probléma az, hogy a kérek, aminek mi a tetejét fúrogatjuk legfeljebb oda annak töredéke jut el és az nem állandó.
Volt már olyan geoterm. erőmű, ahol a hőforrás elapadt.
Tehát globálisan a Föld hőjét nem tudjuk elhasználni 4+ mrd és valatt is a Föld alig hűlt le a kéreg alatt.
(A Marson a lemeztektonika emiatt régen nincs, az lehűlt már.) De ettől maga a geoterm, se nem olcsó, se nem stabil annyira, mint egyesek gondolják. És végképp nem olcsó.
Izlandon az, mert oda mindent importálni kéne és mert egy tektonikus törésvonalon vannak.
Az, hogy fúziós erőmű, a messiást várva majd geotermikus potenciált nyit meg az akkora baromság, aminél nagyobbat keveset hallottam.
Az összes ilyen vicc zöld oldalról linkelni bármit felesleges.
A Földben levő hőenergiatartalom civilizációs szemmel végtelen.
A Föld születése óta adja le a hőt és csak a felső kéreg az, ami ennyi idő alatt is meg tudott szilárdulni.
Így nézve tényleg végtelen.
A probléma az, hogy a kérek, aminek mi a tetejét fúrogatjuk legfeljebb oda annak töredéke jut el és az nem állandó.
Volt már olyan geoterm. erőmű, ahol a hőforrás elapadt.
Tehát globálisan a Föld hőjét nem tudjuk elhasználni 4+ mrd és valatt is a Föld alig hűlt le a kéreg alatt.
(A Marson a lemeztektonika emiatt régen nincs, az lehűlt már.) De ettől maga a geoterm, se nem olcsó, se nem stabil annyira, mint egyesek gondolják. És végképp nem olcsó.
Izlandon az, mert oda mindent importálni kéne és mert egy tektonikus törésvonalon vannak.
Az, hogy fúziós erőmű, a messiást várva majd geotermikus potenciált nyit meg az akkora baromság, aminél nagyobbat keveset hallottam.
Az összes ilyen vicc zöld oldalról linkelni bármit felesleges.
#390
Ha létezik fúziós erőmű, akkor nettó hülyeség geotermikus fúrrásal bohóckodni azzal.
#389
#388
"A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent." (Wiki) A Föld egy hatalmas atomreaktorként működik, főleg ebből származik a geotermikus energia, kimeríthetetlen, folyamatosan újra képződik, teljesen független a mi felhasználásunktól.
Ha ég egy tábortűz és abban csak gyönyörködnek, vagy bográcsgulyást főznek felette attól nem fog gyorsabban leégni a tábortűz. A napenergia se lesz kevesebb, ha növeljük a napelemek számát.
Ha ég egy tábortűz és abban csak gyönyörködnek, vagy bográcsgulyást főznek felette attól nem fog gyorsabban leégni a tábortűz. A napenergia se lesz kevesebb, ha növeljük a napelemek számát.
#387
Mutatnal kerlek szamokat, hogy mennyi geotermikus energia all rendelkezesre a fold magjaban (= az osszes hoenergia), es mennyit is tervezunk kinyerni?
Es tedd melle a szamot hogy az emberiseg osszesen mennyi energiat termelt es hasznalt el az ipari forradalom ota osszesen, minden egyes eromuvet beleszamolva.
Es tedd melle a szamot hogy az emberiseg osszesen mennyi energiat termelt es hasznalt el az ipari forradalom ota osszesen, minden egyes eromuvet beleszamolva.
#386
Arányait tekintve a jelentéktelennél is kisebb amit így 'kiszipolyoznának'. Eleve a Föld saját hőjének kisugárzása az egyik ami fenntertja az élhető hőmérsékletet, amit a Napból kapunk hőt üvegházhatásostul kevés lenne hozzá.
#385
Sequoyah/Kepek: Arra nem gondoltatok vajon, ha kiszipolyoznánk, a geotermikus energiát, azzal csak ártanánk hosszabb távon, a Földnek? Ha, meghűl (khmmm, megfázik, LOL :D) a magja, akkor mi lesz? Nuku, mágnese mező, stb... Bár, a Nap körül való keringés szerepét is vizsgálni kéne, e téren, a tengelyforgással együtt. Hozzáad vagy elvesz?
#384
Ez a "korlatlan" szo egy erosen tulzo kozhely. Pont annyira korlatlan mint a nap, szel es vizenergia.
Nagyszeru alternativaja a fosszilis energiahordozoknak, de ezert is fizetni kell majd azert, mert meg kell epiteni egy eromuvet.
Nagyszeru alternativaja a fosszilis energiahordozoknak, de ezert is fizetni kell majd azert, mert meg kell epiteni egy eromuvet.
#383
Szinte korlátlan energia jön majd a Föld legmélyebb lyukából
"Az ambiciózus cél eléréséhez különleges vákuumcsöveket, úgynevezett gyrotronokat használnának, amelyek milliméteres hullámhosszú fénysugarak és erős mágneses mezők segítségével dolgoznának. Azaz, nem egyszerűen megfúrnák a bolygó köpenyét, hanem, mintha csak egy hatalmas lézert használnának, kiégetnék a közel 20 kilométeres mélységbe vezető utat. A tervek szerint jóval mélyebbre hatolnának, mint a világ eddigi legmélyebb olajkútja, a katari Al Shaheen, amely 12 kilométeres mélységből hozza a felszínre a kőolajat."
"Az ambiciózus cél eléréséhez különleges vákuumcsöveket, úgynevezett gyrotronokat használnának, amelyek milliméteres hullámhosszú fénysugarak és erős mágneses mezők segítségével dolgoznának. Azaz, nem egyszerűen megfúrnák a bolygó köpenyét, hanem, mintha csak egy hatalmas lézert használnának, kiégetnék a közel 20 kilométeres mélységbe vezető utat. A tervek szerint jóval mélyebbre hatolnának, mint a világ eddigi legmélyebb olajkútja, a katari Al Shaheen, amely 12 kilométeres mélységből hozza a felszínre a kőolajat."
#382
#378
Köszi!
#376
Sziasztok!
A geotermikus energia hasznosításáról írom a szakdolgozatom.
Ha tudtok ezzel kapcsoltos könyveket, weboldalakat küldjetek róla infót!
Elõre is köszi!:)
A geotermikus energia hasznosításáról írom a szakdolgozatom.
Ha tudtok ezzel kapcsoltos könyveket, weboldalakat küldjetek róla infót!
Elõre is köszi!:)
#374
(Remélem az elõbbi már nem spam, és nem is off, pusztán, mert tréfálkozok is? Azt pedig ami "á"-val kezdõdik, rapál-al folytatódik, y-al végzõdik, és a csillagászok nem használják, sõt- nekem is tilos, most meg sem említettem!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#373
Meghallgattam a linket, nagyon tárgyilagos, megalapozottnak tûnik. Mondjuk ugyanannyit én fele idõ alatt adnék elõ, viszont õ emiatt érthetõbb is.
Egy két apróság azért rámutat, hogy nem kalorikus mérnök, pl. hogy a stockholmi tengervíz hõszivattyú COP>1....
Errõl tudnék több adatot is: 6 gépegység, 30MW/db hõ, 8MW/db áram, vagyis COP=3,75, +2,5/+0,5oC tengervíznél. Az elpárologtató -3 oC (ebbõl következtetni lehetne a tengervíz sótartalmára, hiszen nem fagyhat be!)
Érdekesebb az igen nagy kondenzátor hõmérséklet: 82 oC, így a távfûtés 80/57 oC.
Maguk a gépek monstrumok, van felvételem, ha érdekes.
Nekem persze a Balaton, a Velencei tó, a Fertõ tó, és a városligeti mûjégpálya juthat csak az eszembe. Mi a véleményetek, meg lehetne oldani pl. Siófokon? Ott ugyanis van távfûtés, és rengeteg tóparti szálloda! A víz persze édes, s így megfagyhat~legfeljebb +0,5 oC elpárologtatási hõmérséklet megengedhetõ. Viszont erõsebb, vastagabb jég képzõdne sokkal elõbb, és azt is mondhatnánk, hogy a Balaton környezettudatos is.
A vizet a Sióból lehetne elvezetni, vissza azonban legalább 500 m-re a parttól.
(Persze ez éppen a Környezetvédelemnél megakadna, mert a kishalaknak meleg alsót, a nagyobbacska ikrás halaknak meg nercbundát írnának elõ, ami ellen viszont az állatvédõk tiltakoznának.)
Nagyon sok egyéb érdekes dologról is beszélt.
Egy két apróság azért rámutat, hogy nem kalorikus mérnök, pl. hogy a stockholmi tengervíz hõszivattyú COP>1....
Errõl tudnék több adatot is: 6 gépegység, 30MW/db hõ, 8MW/db áram, vagyis COP=3,75, +2,5/+0,5oC tengervíznél. Az elpárologtató -3 oC (ebbõl következtetni lehetne a tengervíz sótartalmára, hiszen nem fagyhat be!)
Érdekesebb az igen nagy kondenzátor hõmérséklet: 82 oC, így a távfûtés 80/57 oC.
Maguk a gépek monstrumok, van felvételem, ha érdekes.
Nekem persze a Balaton, a Velencei tó, a Fertõ tó, és a városligeti mûjégpálya juthat csak az eszembe. Mi a véleményetek, meg lehetne oldani pl. Siófokon? Ott ugyanis van távfûtés, és rengeteg tóparti szálloda! A víz persze édes, s így megfagyhat~legfeljebb +0,5 oC elpárologtatási hõmérséklet megengedhetõ. Viszont erõsebb, vastagabb jég képzõdne sokkal elõbb, és azt is mondhatnánk, hogy a Balaton környezettudatos is.
A vizet a Sióból lehetne elvezetni, vissza azonban legalább 500 m-re a parttól.
(Persze ez éppen a Környezetvédelemnél megakadna, mert a kishalaknak meleg alsót, a nagyobbacska ikrás halaknak meg nercbundát írnának elõ, ami ellen viszont az állatvédõk tiltakoznának.)
Nagyon sok egyéb érdekes dologról is beszélt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#372
http://www.youtube.com/watch?v=DEO3XAC1J-s&feature=player_embedded
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#371
Nem igazán értem a kérdést. A talaj hõmérséklete még évszakok között is alig változik bizonyos mélységben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#370
vízszintes talajszondánál ajánlott a minél kevesebb árnyék és a nagy füves terület
de ha valaki rendszeresen öntözi a füvét azzal nem hûti le azt amit a nap a talajra sugároz?
de ha valaki rendszeresen öntözi a füvét azzal nem hûti le azt amit a nap a talajra sugároz?
#369
Most így visszaolvasva a települések méretével sokat kínlódtatok.
Mint azóta is látható a kisebb 3-10 ezer lakosú települések is ki tudnak alakítani keringtetõ rendszereket, ami fûtési célra hasznosítanak, majd visszapumpálják a föld alá.
A másik a pénz: mint látható megnyirbálnak mindenféle olyan forrást amire nem is gondoltunk (magánnyugdíjak). Valamit valamiért. Inkább a fûtésrendszerek és villamos energia fejlesztésbe nyomják az 1000 milliárdokat mint metroba, autópályába, hadseregbe stb.
ez a jövõ (többek között):
http://www.youtube.com/v/c0g9xTZHAOQ&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
Mint azóta is látható a kisebb 3-10 ezer lakosú települések is ki tudnak alakítani keringtetõ rendszereket, ami fûtési célra hasznosítanak, majd visszapumpálják a föld alá.
A másik a pénz: mint látható megnyirbálnak mindenféle olyan forrást amire nem is gondoltunk (magánnyugdíjak). Valamit valamiért. Inkább a fûtésrendszerek és villamos energia fejlesztésbe nyomják az 1000 milliárdokat mint metroba, autópályába, hadseregbe stb.
ez a jövõ (többek között):
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#368
Sejtem, hogy maradni fognak.
És persze, korszerübbé is válnak. Szuper kritikus hõmérsékletûvé. Azonban a honlapomon van egy áramlástani elemzés is, talán téged érdekelne.
Az egyidejü kényszer és szabadáramlásról szól, amelynek egyes megjelenési formái nagyon cikik lehetnek a hõcserélõkre. Remélem, hogy mások is tudnak róla.
Mert Csernobilban nem tudtak. És kicsit közelebb se.
Pontosabban talán csak az nem hallott róla, akinek kellett volna?
Így a hõcserélõ, mielõtt még "elmérgesedett" volna magfizikai okokból, áramlási okokból már régen tönkrement.
Olvastál valahol errõl valamit? Egy keveset a honlapomon lehet.
És persze, korszerübbé is válnak. Szuper kritikus hõmérsékletûvé. Azonban a honlapomon van egy áramlástani elemzés is, talán téged érdekelne.
Az egyidejü kényszer és szabadáramlásról szól, amelynek egyes megjelenési formái nagyon cikik lehetnek a hõcserélõkre. Remélem, hogy mások is tudnak róla.
Mert Csernobilban nem tudtak. És kicsit közelebb se.
Pontosabban talán csak az nem hallott róla, akinek kellett volna?
Így a hõcserélõ, mielõtt még "elmérgesedett" volna magfizikai okokból, áramlási okokból már régen tönkrement.
Olvastál valahol errõl valamit? Egy keveset a honlapomon lehet.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#367
Az atomerõmûvek maradni fognak.
A fejlõdõ országokban nagyobb hangsúlyt fognak kapni mint valaha.
Már látom Indiát, ahogy akár 100 új reaktort állít üzembe a következõ 50-60 évben.
A fejlõdõ országokban nagyobb hangsúlyt fognak kapni mint valaha.
Már látom Indiát, ahogy akár 100 új reaktort állít üzembe a következõ 50-60 évben.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#366
Molnibalage becslése reálisabb, én szélsõséget mondtam.
Gazdálkodni kellene a primer energiaforrásokkal. Különben nem mûködhetnek majd a hõszivattyúk se.
Illetve maradnak az atomerõmûvek? A fúziós erõmû még hol van, a jobb hatásfokú szuperkritikus (SCWR) üzemûtõl meg minél távolabb álljak...
Gazdálkodni kellene a primer energiaforrásokkal. Különben nem mûködhetnek majd a hõszivattyúk se.
Illetve maradnak az atomerõmûvek? A fúziós erõmû még hol van, a jobb hatásfokú szuperkritikus (SCWR) üzemûtõl meg minél távolabb álljak...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#365
A geotermikus energiának többféle forrása van.
1. Az árapály, amit a Föld forgása táplál, és ami lassan lassul (még jó sokáig). Ennek nagyságrendje 10^19-20 Joule/ év.
2. A Föld mélyének a hõárama.
Magyarországon ez átlagosan ~0,05 W/m^2, vagyis négyzetkilométerenként 50 kW/km^2, éves szinten ~450 MW/évkm^2, ~45000 m3/év/km2 földgáz. Helyenként pld. Somogyban ez nagyobb is lehet.
Magyarországra vonatkoztatva ez évi 4,5*10^9 m3 földgáz, ami a hazai igénynek csak ~30%-a. Ne feledd el, ~15 Mrd m3/év földgáz fogy, egy leropbbant ipar mellett! Vagyis az összes igényt egyenletesen nem fedezné ma sem. Ha persze kizsákmányoljuk, hõszivattyúkkal például túlhûtjük, akkor fedezhetné, egy ideig az egészet is.
Hasonló, jobb vagy rosszabb arány van bárhol, Izlandon pld. nagyon jó az arány.
Azonban a tengerekbe érkezõ hõ csak a vizet melegíti.
A földhõ tehát általában nem használható közvetlenül energetikai célra, csak kivételes helyeken.
Ugyanakkor bárhol használható hõtárolásra.
Például, ha nyáron hûtesz, hõt viszel a talajba, amit télen elvonsz belõle. Így nem zsákmányolod ki a földhõt annyira.
Mert amit télen elveszel, azt nyáron visszatáplálod.
A geotermikus szondák azok, amelyeket csak 100-200 m-ig mélyitenek, és amelyekbõl egyenként 4-8 kW hõ vehetõ ki óránként hõszivattyúval. Ami nem kevés, elég lehet egy jól szigetelt házikó fûtéséhez. Nyáron, mikor hûtesz, a hõt visszavezetheted.
A hõszivattyú, amivel ez elérhetõ, lehet villamos, vagy hõbázisú. De valamilyen arányú primer energiaforrás is kell mind a kettõhöz. A földhõ se adja ingyen magát.
Vannak más problémák is.
A 100 oC tartomány pld. csak 1500-2000 m mélyen érhetõ el. A rétegvizek ugyan melegek, de tartalmaznak oldott anyagokat, amiket vissza kell sajtolni, hogy a környezetet ne szennyezzék.
Vagyis a geotermikus energia önmagában szerintem hosszutávon nem old meg minden problémát, csak helyenként.
1. Az árapály, amit a Föld forgása táplál, és ami lassan lassul (még jó sokáig). Ennek nagyságrendje 10^19-20 Joule/ év.
2. A Föld mélyének a hõárama.
Magyarországon ez átlagosan ~0,05 W/m^2, vagyis négyzetkilométerenként 50 kW/km^2, éves szinten ~450 MW/évkm^2, ~45000 m3/év/km2 földgáz. Helyenként pld. Somogyban ez nagyobb is lehet.
Magyarországra vonatkoztatva ez évi 4,5*10^9 m3 földgáz, ami a hazai igénynek csak ~30%-a. Ne feledd el, ~15 Mrd m3/év földgáz fogy, egy leropbbant ipar mellett! Vagyis az összes igényt egyenletesen nem fedezné ma sem. Ha persze kizsákmányoljuk, hõszivattyúkkal például túlhûtjük, akkor fedezhetné, egy ideig az egészet is.
Hasonló, jobb vagy rosszabb arány van bárhol, Izlandon pld. nagyon jó az arány.
Azonban a tengerekbe érkezõ hõ csak a vizet melegíti.
A földhõ tehát általában nem használható közvetlenül energetikai célra, csak kivételes helyeken.
Ugyanakkor bárhol használható hõtárolásra.
Például, ha nyáron hûtesz, hõt viszel a talajba, amit télen elvonsz belõle. Így nem zsákmányolod ki a földhõt annyira.
Mert amit télen elveszel, azt nyáron visszatáplálod.
A geotermikus szondák azok, amelyeket csak 100-200 m-ig mélyitenek, és amelyekbõl egyenként 4-8 kW hõ vehetõ ki óránként hõszivattyúval. Ami nem kevés, elég lehet egy jól szigetelt házikó fûtéséhez. Nyáron, mikor hûtesz, a hõt visszavezetheted.
A hõszivattyú, amivel ez elérhetõ, lehet villamos, vagy hõbázisú. De valamilyen arányú primer energiaforrás is kell mind a kettõhöz. A földhõ se adja ingyen magát.
Vannak más problémák is.
A 100 oC tartomány pld. csak 1500-2000 m mélyen érhetõ el. A rétegvizek ugyan melegek, de tartalmaznak oldott anyagokat, amiket vissza kell sajtolni, hogy a környezetet ne szennyezzék.
Vagyis a geotermikus energia önmagában szerintem hosszutávon nem old meg minden problémát, csak helyenként.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#364
Egyszámjegyû százalék ott, ahol van egyáltalán forrás. Világszinten szerintem még ennyi sem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#363
Végül is mindkettõt. Az áram és a fûtés is hasznos.
#362
Az energia alatt villamos áramot vagy fûtést értesz? Mert az országok teljes energiafelhasználását erre a kettõre szokták vetíteni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#361
Nem olvastam végig még a topikot, lehet, h volt már ilyen kérdés, de azért felteszem:
Szerintetek, ha a világ kormányai, ilyen-olyan vezetõi stb. gõzerõvel elkezdenének dolgozni azon, h minél nagyobb legyen a geotermikus energia felhasználás az élet minden területén, ahol szükség lehet rá (tegyük fel azt az extrém esetet, h az olajlobbi egyáltalán nem szólna bele), akkor mekkora részarányt lehetne vele elérni a világ energiatermelésében? Az egész ehhez kapcsolódó technológia mennyire fejlett, már csúcspontján van, és csak szélesebb körben kéne alkalmazni, vagy azért van még mit fejlõdni?
Szerintetek, ha a világ kormányai, ilyen-olyan vezetõi stb. gõzerõvel elkezdenének dolgozni azon, h minél nagyobb legyen a geotermikus energia felhasználás az élet minden területén, ahol szükség lehet rá (tegyük fel azt az extrém esetet, h az olajlobbi egyáltalán nem szólna bele), akkor mekkora részarányt lehetne vele elérni a világ energiatermelésében? Az egész ehhez kapcsolódó technológia mennyire fejlett, már csúcspontján van, és csak szélesebb körben kéne alkalmazni, vagy azért van még mit fejlõdni?
#360
Ez egy aktuális reklám, no komment...
Az .... fûtõpanelben nem izzószál van, melyet napjainkban megszoktunk, hanem egy speciális fémötvözetû fûtõbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hõmérsékleten mûködik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fûtésteljesítményt még gazdaságosabbá teszi a precíz elektronikus vezérlés. Ha az ADAX önálló fûtésként üzemel, az óránkénti fogyasztása általánosságban a fûtésteljesítmény harmadának megfelelõ kWh.
Ez nem azt jelenti, hogy nem veszi fel a teljesítménye maximumának megfelelõ áramot, hanem azt, hogy a vezérlõ, mely méri a fûtendõ helyiség hõmérsékletét csak akkor enged a fûtõbetétnek hõt közölni, amikor az feltétlenül szükséges.
Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, ki-be kapcsol.
...
A fûtésteljesítményének harmadának megfelelõ áramot fogyaszt.
....
Érdemes kihasználni a vezérlõ adta takarékossági lehetõségeket, ugyanis ezekkel 15-20% energiamegtakarítás érhetõ el."
Életem egy szakaszában alkalmazott kutatói alkalmazott voltam, radiátorokat is mértem.
Különösen az "Energiatakarékos radiátor" reklám tetszett.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#359
Valahol az elõzõ, távfûtéses hozzászolásom is arról szól, amiért te tüzeltél a sorozatvetõdbõl. Majd meglátod, hogy ha majd drágul az áram, azt fogják mondani, "mert sokan kiléptek a távfûtésbõl". És akkor az ellenérdekeltek, a nem távfûtésesek fognak tiltakozni az ellen, hogy a távfûtésesek kiléphessenek, hogy azt meg kell nekik tiltani!
Jó módszer ez: miközben mi pattogunk, valaki mindig jól jár.
Jó módszer ez: miközben mi pattogunk, valaki mindig jól jár.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#358
Ha valahol mûködhet egy hõszivattyú hõbázisú (adszorpciós, abszorpciós)berendezéssel, mert olcsó megujuló, vagy hulladékhõ van, akár geotermikus hõbevezetéssel az elpárologtatóban, ahol a hõjét átadja, akkor miért készülne kompresszoros? Télen fût, nyáron hût ugyanúgy. A legjobban akkor hût, amikor legjobban süti a nap a kollektorokat. 1kWh napsütés 0,6-0,7 kWh hûtést ad. Ingyér. Nyáron.
Télen meg 1 kWh 90 oC kazánvíz adhat 1,7 kWh fûtési vizet, a geotermikus kutakból kiegészítve. Ez jobb, mint egy kondenzációs kazán, vagy a kompresszoros hõszivattyú hatásfoka, ha annak a 30% áramtermelési hatásfokát is figyelembe vesszük.
Télen meg 1 kWh 90 oC kazánvíz adhat 1,7 kWh fûtési vizet, a geotermikus kutakból kiegészítve. Ez jobb, mint egy kondenzációs kazán, vagy a kompresszoros hõszivattyú hatásfoka, ha annak a 30% áramtermelési hatásfokát is figyelembe vesszük.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#357
Hát igen, de akkor különítsük el a villamos hatásfokot ami kisebb, a kapcsolt energiatermelésétõl, ami tényleg lehet 80 % is!.
Alapvetõ kérdés, hogy mi valósuljon meg gáz, villamos, és megujuló (hulladék) energia forrásból, és hogyan?
Ehhez kellenek megfelelõ eszközök, eljárások.
A kompresszoros hûtõ, hõszivattyú technológiát többnyire már ismerjük, tudjuk: áram kell hozzá. Emellett a szükséges berendezések is fejlettek, nagy sorozatban gyártottak, relatív olcsók is.
A hõbázisúak viszont kevésbé ismertek (abszorberek, adszorberek), pedig esetenként kedvezõbb, olcsóbb hõvel üzemelnek. Viszont kis sorozatban gyártják õket, drágák.
Mindenesetre problémának látom, hogy még csak nem is beszélnek róluk. Ezért akartam többet írni azokról is.
Mert hûtésre, hõszivattyúzásra ugyanúgy alkalmazhatók lennének.
Végül is nincs rendben, hogy az erõmûvek részben a kapcsolt áramtermelésnek köszönhetõen adhatnak olcsóbban áramot a hõszivattyúknak, miközben a távfûtés meg a drágább elosztó hálózat költségeit is meg kell, hogy fizesse.
Ha a távfûtés kiállna az erõmûvek mögül, nyilván megdrágulna az áram is, hiszen a hulladékhõvel mit kezdene az erõmû?
Nem is beszélve a többlet környezetszennyezésrõl, és annak költségeirõl.
Megszoktuk, hogy mi szemetelünk, mások meg eltakarítják. De ma már az eltakarítást is jól meg kell fizetnünk.
Miért csak a távfûtéses fogyasztóknak kellene ingyen, sõt többletpénzért eltakarítaniuk az erõmûvek hulladékhõjét?
Mikor a hõszivattyú elõnyeirõl beszélünk, ne feledkezzünk meg az áramtermelési oldal problémáiról se, amit most szépen a távfûtés nyakába varnak...
Ki a fenének kell majd a CCGT erõmûvek hõje, ha érte fenn kell, hogy tartson egy költséges, veszteséges hálózatot? Inkább megveszi az olcsó hõszivattyút, vagy gázkazánt, amitõl viszont a hõ a CCGT nyakán marad. És bizony az áram ára is nõni fog!
Ezért beszélek a megfelelõ forrásarányokról.
Alapvetõ kérdés, hogy mi valósuljon meg gáz, villamos, és megujuló (hulladék) energia forrásból, és hogyan?
Ehhez kellenek megfelelõ eszközök, eljárások.
A kompresszoros hûtõ, hõszivattyú technológiát többnyire már ismerjük, tudjuk: áram kell hozzá. Emellett a szükséges berendezések is fejlettek, nagy sorozatban gyártottak, relatív olcsók is.
A hõbázisúak viszont kevésbé ismertek (abszorberek, adszorberek), pedig esetenként kedvezõbb, olcsóbb hõvel üzemelnek. Viszont kis sorozatban gyártják õket, drágák.
Mindenesetre problémának látom, hogy még csak nem is beszélnek róluk. Ezért akartam többet írni azokról is.
Mert hûtésre, hõszivattyúzásra ugyanúgy alkalmazhatók lennének.
Végül is nincs rendben, hogy az erõmûvek részben a kapcsolt áramtermelésnek köszönhetõen adhatnak olcsóbban áramot a hõszivattyúknak, miközben a távfûtés meg a drágább elosztó hálózat költségeit is meg kell, hogy fizesse.
Ha a távfûtés kiállna az erõmûvek mögül, nyilván megdrágulna az áram is, hiszen a hulladékhõvel mit kezdene az erõmû?
Nem is beszélve a többlet környezetszennyezésrõl, és annak költségeirõl.
Megszoktuk, hogy mi szemetelünk, mások meg eltakarítják. De ma már az eltakarítást is jól meg kell fizetnünk.
Miért csak a távfûtéses fogyasztóknak kellene ingyen, sõt többletpénzért eltakarítaniuk az erõmûvek hulladékhõjét?
Mikor a hõszivattyú elõnyeirõl beszélünk, ne feledkezzünk meg az áramtermelési oldal problémáiról se, amit most szépen a távfûtés nyakába varnak...
Ki a fenének kell majd a CCGT erõmûvek hõje, ha érte fenn kell, hogy tartson egy költséges, veszteséges hálózatot? Inkább megveszi az olcsó hõszivattyút, vagy gázkazánt, amitõl viszont a hõ a CCGT nyakán marad. És bizony az áram ára is nõni fog!
Ezért beszélek a megfelelõ forrásarányokról.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#356
Én azt mondtam, hogy duplája is. A bõven 40% feletti egy n+1 éves erõmû kalapálgatása lesz csak. A modern zöld mezös CCGT erõmûvek lazán 80% felett vannak. A CCGT problémája az, hogy hõfogyasztó is kell mellé, de erõmûvet meg nem szeretnek a lakóterületek közelébe lakni. Hõ meg elsõsorban oda kel...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#355
A jó hõszigetelés koncepciója a tömbházakban, (például panel is) szinte automatikusan megvalósul, hiszen körbeépített. Ha mindjárt szigetelték volna jól a panelt, akkor ilyen probléma fel se merülhetett volna. Most utólagosan hõszigetelik, nagyon eredményesen, pedig sajnos, alig tesznek rájuk hõszigetelést. Egy régi építésû ház homlokzatának hõszigetelése, ablakcsere, tetõ stb. fajlagosan többe kerül, sõt esetenként el is lehetetlenül. Mégis a panelesek fajlagosan többet fizetnek azonos komfort esetén, pedig már szinte mindenütt csak a máshol "hulladéknak tekintett" hõt (kapcsoltan termelt) hasznosítják.
Normális szomszédokkal "panelfóbiát" csak a távhõszámla, és a szokásos társasházi problémák okoznak. (én panelben lakom). A panel távfûtés- amit az energetika állatorvosi beteg lovának állitanak be, valójában nem rossz üzlet...
Kivéve a fogyasztóinak.
Normális szomszédokkal "panelfóbiát" csak a távhõszámla, és a szokásos társasházi problémák okoznak. (én panelben lakom). A panel távfûtés- amit az energetika állatorvosi beteg lovának állitanak be, valójában nem rossz üzlet...
Kivéve a fogyasztóinak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#354
A kombinált ciklus hatásfoka 45-55%, nem a duplája az átlagosnak..
Ehhez képest egy korszerû gázmotoros blokkfütõerõmû villamos hatásfoka (amelybõl összesen ~500 MW van, vagy volt?) 40-45%. Ilyenbõl vagy 25 MW-ot (az elsõket is)én terveztem, ezt a techonológiát tehát ismerem. Ez az un. kapcsolt energiatermelés alapja-mert itt a fejlõdõ hõ is hasznosítható, pld. a távfûtésben. Akik úgy termeltek energiát vele, hogy 75% hõ hasznosul (koogeneráció, vill+hõ), azokra volt érvényes (némelyikre ma is) a KÁT, ami egy támogatási rendszer. Pont ezért terjedt el a "trigeneráció" (Villany+hõ+hõbázisú hûtés) Ma már léteznek egész kis egységteljesítményü gázmotorok is.
Sõt,kazánok is (20 kW-os) amelyek 1 kW áramot termelnek, hõbázison, stirling motorral. Nem tévesztendõ össze a spilling gõzmotorral- ami lényegében modulrendszerû gõzmozdony.
Így kirajzolodhat több lobbista törekvés:
-Mindent villannyal (valaki mondott valaha valamit a villamosításról, hogy hova vezet, már nem emlékezem, hogy ki)
- Mindent gázzal
- Mindent megújuló energiával
Ha mondjuk egy emberi szervezetet energiarendszereit vizsgáljuk, abban valamilyen, gondolom optimális arányban szintén többféle energiakoncepció érvényesül. Van anyagcsere, idegrendszer, stb.
Bizonyára az oemberi társadalom is megtalálja majd a neki megfelelõ optimumot. Ami valószínüleg nem lesz egy szélsõség.
Ehhez képest egy korszerû gázmotoros blokkfütõerõmû villamos hatásfoka (amelybõl összesen ~500 MW van, vagy volt?) 40-45%. Ilyenbõl vagy 25 MW-ot (az elsõket is)én terveztem, ezt a techonológiát tehát ismerem. Ez az un. kapcsolt energiatermelés alapja-mert itt a fejlõdõ hõ is hasznosítható, pld. a távfûtésben. Akik úgy termeltek energiát vele, hogy 75% hõ hasznosul (koogeneráció, vill+hõ), azokra volt érvényes (némelyikre ma is) a KÁT, ami egy támogatási rendszer. Pont ezért terjedt el a "trigeneráció" (Villany+hõ+hõbázisú hûtés) Ma már léteznek egész kis egységteljesítményü gázmotorok is.
Sõt,kazánok is (20 kW-os) amelyek 1 kW áramot termelnek, hõbázison, stirling motorral. Nem tévesztendõ össze a spilling gõzmotorral- ami lényegében modulrendszerû gõzmozdony.
Így kirajzolodhat több lobbista törekvés:
-Mindent villannyal (valaki mondott valaha valamit a villamosításról, hogy hova vezet, már nem emlékezem, hogy ki)
- Mindent gázzal
- Mindent megújuló energiával
Ha mondjuk egy emberi szervezetet energiarendszereit vizsgáljuk, abban valamilyen, gondolom optimális arányban szintén többféle energiakoncepció érvényesül. Van anyagcsere, idegrendszer, stb.
Bizonyára az oemberi társadalom is megtalálja majd a neki megfelelõ optimumot. Ami valószínüleg nem lesz egy szélsõség.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Oldal 1 / 9Következő →