Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ezért is van hidegebb ritkább levegõben, és ezért csökken a hõmérséklet a földtõl távolodva.
Tehát más szóval a hõmérséklet igen is arányos a rendszer részecskeszámával.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A részecske NEM RENDELKEZIK OLYAN TULAJDONSÁGGAL, hogy független hely és független impulzustulajdonság. Éppen ezért írja le a kvantummechanika a részecskét hullámfüggvénnyel, és származtatja belõle a hely és impulzusmennyiségeket. Nincs olyan hullámfüggvény, ami tetszõlegesen konkrét és pontos impulzus és helykoordinátákat ad meg.
Ebben az értelemben a részecske állapota teljesen pontosan meghatározott egy adott idõpillanatban, de mi nem látjuk közvetlenül, hanem helyet, és sebességet látunk, ami ennek az állapotnak két, nem független vetülete.
Képzeld el úgy, mintha egy test árnyékát néznéd felülrõl, oldalról és szembõl megvilágítva. Világos, hogy elég szabadon variálhatod õket, valamennyire függetlenül: van olyan test, melynek vetületei kör, négyzet és háromszög. De akármilyenre nem választhatod meg õket, nem létezik bármely háromhoz test.
A pontos álláspont pedig az, hogy ha egy testet kettévágsz, akkor egyrészt a vágás által befektetett munka növeli az összhõmérsékletet, de ez gázoknál minimálisra csökkenthetõ (egy vékony lappal elválasztom egy gáztartály két felét).
A két rész együttes átlaghõmérséklete egyenlõ lesz a kiindulási hõmérséklettel.
A két hõmérséklet nem hajszál pontosan egyforma, az egyik kicsit kisebb, a másik kicsit nagyobb, attól függõen, hogy éppen milyen állapotban van a gáz. A termodinamika foglalkozik azzal, hogy milyen valószínûségekkel mekkora eltérések lehetnek.
A makroszkópikus mennyiségû anyagoknál úgy számolunk, hogy ezt az eltérést elhanyagoljuk.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Vagy ha végtelen létezik.
és Ha mozgás létezik.
Akkor a fénysebesség nem maximális elérhetõ sebesség.
😛 Szia
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Van egy egyenesvonalú mozgás A és B között. Pontszerû az objektumom ami mozog.
Ez azt jelenti, hogy az A és B közötti távolság végtelen pontból áll és így véges idõ alatt nem érhet oda az objektumom, bármilyen gyorsan is mozogjon.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Nem csak ott szerintem, a megfigyelõ azt látja, amit látni akar.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ugyanis idõ nélkül nincsen távolság, ami ugye nekem hibás törvényeket eredményez. Többekközött...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ezt én is így látom.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha van végtelen.
és Ha nincs végtelen.
Akkor arra következtethetünk ebbõl, hogy minden szám 2-vel egyenlõ.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Viszont a dobókockák a valóságban nem szabályosak.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A tudomány azt állítja, hogy a rendszert alkotó részecskék számától független annak hõmérséklete, másszóval a hõmérséklet intenzív mennyiség.
Én azt mondom, hogy ez nem igaz.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A rendszer hõmérséklete pedig szerintem függ az õt alkotó részecskék számától.
Mivel a részecskék energiája a hõmérséklet.
A jégkocka darabszáma pedig nem függ az õt alkotó részecskék számától.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Energiájuk nem. Darabszámuk sem.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A darab az intenzív mennyiség? Szerintem ehhez kétség nem férhet. Másszóval 1 darab alma függetlenül attól, hogy mennyi atom alkotja az almát 1 darab igaz?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Te vagy az ellenben, akitõl MÉG MINDIG NEM hallottunk egyetlen példát sem a hibás tövényekre, definíciókra.
Ebben az értelemben a hõmérséklet intenzív (mert fél kiló olvadó jég ugyanúgy 0 fok mint egy kiló) de az energia nem (mert a fél kiló jégnek kevesebb a belsõ energiája).
A hõmérséklettel annyi a gond, hogy statisztikus jellemzõ, tehát bizonyos anyagmennyiség alatt nincs értelme.
Nem szeretem aki elõítéletes. Az elõítélet hiba, és hibás következtetésre jutsz ha elõítéletes vagy.
A törvényeink is egyfajta elõítéletek a világgal szemben, amelyek évszázadokon keresztül alakultaki ki tudósainknak köszönhetõen.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
"Az intenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétõl – ami az alkotó részecskék számával arányos – független. Ezzel szemben az extenzív mennyiség függ a rendszer mennyiségétõl, nagyságától." Wiki... egyetértek, elnevezés kérdése, de elfogadom...
"A fizikai mennyiségek egy része intenzív sajátságú. Például: a hõmérséklet, a nyomás, a feszültség, a sûrûség, a fajlagos ellenállás, a felületi feszültség, a moláris térfogat, minden fajlagos és moláris mennyiség stb."
Na itt a hiba, ez nem igaz, a hõmérséklet az extenzív, mert függ a rendszert alkotó részecskék DARAB-számától.
Az energia viszont intenzív és ebbõl kellene valami normális mértékegységet hozni.
Tehát ENERGIA mértékegységet nem szabad extenzív mennyiségbõl levezetni. Itt a Hiba. Csakis fordítva.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Viszont amit a weblap írója ír, nagy marhaság. "Ugyanis, ha a v sebességû szél A-tól C irányába fúj, akkor AB és BA irányban haladó repülõ mozgási irányára merõleges a szél iránya, így a repülõ oda-vissza mindekor c sebességgel repül."
Hát nem! Ha oldalirányú szelem van, és A-ból B-be akarok megérkezni, akkor a szél ellen is kell dolgoznom, tehát a sebességvektorom nem B fele mutat, hanem oldalra, a szél felé. A szélirányú sebességkomponensem nagysága a szél sebességével egyezik meg, és ekkor fogok B-be érkezni. Különben "elcsúsznék" oldalra. Ez valóban így van, egy igazi repülövel is.
Ezt a barmot!
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A darab egy intenzív mennyiség, míg a sebesség extenzív.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
( pedig de! )
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy idõben változik-e a sebessége, akkor viszont el kell fogadnunk egy idõalapot, amivel mérünk. Ha ez meg van, akkor ellenõrizhetjük ezt az állítást is. Ez utóbbi is igaznak tûnik, ugyanis a tapasztalatok szerint a rádióhullámok frekvenciájának és hullámhosszának aránya nem változik évtizedek óta. Tehát hosszú távon sem halmozódik fel eltérés.
és ez a tér, ami elgörbül vajon mibõl áll?
Mert valaminek lennie kell ami görbülni tud..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
1) Michelson és Morley: A Lorentz transzformáció levezethetõ pusztán abból a feltételbõl, hogy a fénysebesség állandó. Így talán a weblap írójának elgondolásában lesz a hiba.
2) Merkúr pályaanomáliák: ez csúnya bukta. A Merkúr pályája nem abban az irányban forog, mint ahogyan a rajzon lévõ erõ mutatja. Ez durva elnézés. Nem ég az arca a fickónak?
3) Gravitációslencse-effektusok: pont arról van szó, hogy a gravitáció HELYETT használja a térgörbület-modellt.
4) Az idõdilatáció, a hosszkontrakció: már említettem, hogy a GPS mûholdaknál tapasztalt relativisztikus idõeltérést korrigálni kell, különben nagyságrendileg 100m-t tévedne a rendszer. Kell ennél jobb kísérlet, bizonyíték?
5) Alagúteffektus: hát az epromok így mûködnek. Van mobiltelefonotok? Abban is van.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A kérdésünkben viszont errõl szó sincs! Azt kell megállapítani, hogy a fény egyforma sebességgel megy-e. Ehhez nem kell mértékegységeket definiálni egyáltalán. Az eredmény pedig egy arányszám, például:
"kimutattuk, hogy az interferométer karjaiban a sebességek aránya az 1-tõl nem térhet el jobban, mint 10^-6". Ehhez nem kell mértékegység.
Ezt olvasta-e már valaki közületek?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Viszont az hogy 3 biciklis kevesebb mint 5 gyalogos az már egzakt.
Nem úgy mint a biciklis gyorsabb, mint a gyalogos, ez milyen pontatlan már. És a miértre nem tudsz válaszoln az utóbbi esetben.
Az elõbbinél a 3 kisebb mint 5, a magyarázat.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Az egyik példa, ami a fénysebesség változatlanságáról szól, az a Michaelson-féle interferometriás kísérlet. Megjegyzem, a kísérlet célja ennek ELLENKEZÕJÉNEK kimutatása volt, de hát õk elfogadták az eredményt, mármint hogy állandó a sebesség.
Viszont 1 méter az mindíg más hosszúságú. Márpedig, amit anyagiasítunk vagy ahhoz viszonyítunk az már nem objektív és nem állandó. Így a fénysebesség sem az.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A fény sebességének értéke alég sok képletben szerepel, és ha magát az állandó fénysebességet hibásan határozod meg mérésekkel, akkor a képletekben eleve hibás értéket helyettesítesz a c helyére.
Ami nem tetszik nekem a beszúrt linkbe, hogy nem a fény mint pontszerû test segességét mérik, hanem egy fény sugár sebességét, ami nagyon sok fotonból. Az hogy mindezt nem vákuumban azt nem is említem.
Most belinkelhetnék ide számos c-t tartalmazó képletet és rázhatnám az öklömet, hogy ott a hiba.
De ha magát az alapfelvetésemet nem ismered el, hogy hibával tudjuk csak vizsgálni a viágot mûszereinkel és megfigyeléseinkkel, és azt állítod, hogy amit mondok az csak "szócséplés", akkor feleslegesen mondok neked bármit.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
http://www.tiszaparti-szolnok.sulinet.hu/Sulinetverseny/12b2001/Uses/Feny/Fenysebesseg_meresi_modszerei.htm
Mint említettem, a fénynek van energiája és impulzusa. Ez adott frekvenciájú fény esetében fotononként egy jól meghatározott érték. Az energia sosem változik, amíg létezik a foton. Az impulzus iránya változhat, például visszaverõdéskor.
Leírod érthetõen nekem?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Mi történik akkor, amikor visszaverõdik? Akkor csak meg kell állnia, arra a kis idõre.
Tudomásom szerint minden mozgáshoz véges energia kell.
A fény keletkezésekor már max fénysebességgel, mozog? vagy amikor már fénysebességgel mozog kap még végtelen energiát hozzá?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A fény sosem mozdulatlan. A többi dolog pedig sosem mozoghat fénysebességgel. Ez két külön csoport, amelyeknek nem lehetnek közös elemei.
A fénysebességnél lassabb dolgokra használhatóak azok a bizonyos képletek amiket például a speciális relativitáselméletben felírunk.
Az, hogy a fény számára hogyan telik az idõ, és milyennek látja a dolgokat, az kideríthetetlen, hiszen a mûszerek, részecskék, és bármi a fényen kívül, amivel mérni lehetne (például idõt, vagy tárolni a mérés eredményét) az nem gyorsítható fel fénysebességre.
Tehát pusztán spekulálni lehet róla, de a fizika szempontjából ez jelenleg érdektelen, hogy a "fényhez szemével nézve" milyenek a dolgok. A képletek a fényre nem alkalmazhatóak. A fény energiájára, impulzusára más képletek vannak.
Korábban írtad, hogy a fénysebességgel mozgó dolgok számára másképp telik az idõ.
Tehát nem mozog a fény saját magához képest, és az idõ sem telik számára.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)