Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1618
Basic ettõl az új nicktõl még hibásak a törvényeink.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1617
Te a szemednek nem hiszel.
Vagy az itt a dolgod, hogy kötekedj.
Nekem úgy tûnik, hogy vagy 10 ember olvassa ezt a sz...t.
Vagy az itt a dolgod, hogy kötekedj.
Nekem úgy tûnik, hogy vagy 10 ember olvassa ezt a sz...t.
#1616
nem hiszek neked
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#1615
Mert egy ember nemérti?
Majd ha 1000 ember ideirja, hogy nem érti.
,)
Majd ha 1000 ember ideirja, hogy nem érti.
,)
#1614
fekete hátteret
nem azt mondtad, hogy feladod?
nem azt mondtad, hogy feladod?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#1613
Mi az amit látsz?
Szines vonalakon kívül?
Szines vonalakon kívül?
#1612
én nem látom
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#1611
pff
#1610
Pontosabban csak ekkora a külömbség. Az idõ a newtoni fizika szerint egyenletesen telik, de a fényóra ott is lassabban jár.
És ezt még a hozzáértõk se képesek belátni, pedig ott van az ábrán.
Nem oldalakat kell teledumálni, hanem számolni kell.
Az irodalom az megint más téma. A relativitás nem irodalom.
Vannak akik könyvet írnak róla.
Mirõl? Ennyi a lényege amit itt leírtam.
#1609
Kérdés.
Látja valaki, hogy a mozgó óra lassabban jár?
Látja valaki, hogy a mozgó óra lassabban jár?
#1608
Csak beleolvastam, nem ajánlott végig olvasni.
Ha boncolgatni akar, menjen biológusnak.
Légbõkapott kijelentéseket tesz. Semmiféle bizonyítás nincs a weboldalán. Még csak egy konkrét modell sincs.
Egy modellnek jóslatokat kell tennie egy kisérleti elrendezésre. Te látsz ilyet ott?
Ha boncolgatni akar, menjen biológusnak.
Légbõkapott kijelentéseket tesz. Semmiféle bizonyítás nincs a weboldalán. Még csak egy konkrét modell sincs.
Egy modellnek jóslatokat kell tennie egy kisérleti elrendezésre. Te látsz ilyet ott?
#1607
Az túlzás, hogy helyes ábrát kapnánk, de akkor is kevesebbet 'ütne' a fényórája annak aki megfordul.
#1606
Szimmetrikus az eltérés? Igen.
Amelyik megfordul, annak 7szer pattan a foton vissza az egyik tükörrõl.
A másiknak mindig 10-szer.
Newtoni térben és idõben maradtam? Igen.
Egyedül a Lorentz-kontrakció az, ami különleges az ábrán. De az sem mérvadó. A nélkül is nagyjából helyes ábrát kapnák.
Amelyik megfordul, annak 7szer pattan a foton vissza az egyik tükörrõl.
A másiknak mindig 10-szer.
Newtoni térben és idõben maradtam? Igen.
Egyedül a Lorentz-kontrakció az, ami különleges az ábrán. De az sem mérvadó. A nélkül is nagyjából helyes ábrát kapnák.
#1605
Utolsó próbálkozásom. Ha ez is kínai nektek, akkor feladom.
Ikerparadoxon.
Most mindkét ikert tükrörpárokból álló órák helyettesítik. A zöld vonalpár a földi iker fényórájának két tükre, a sárga az elutazóé. Ez az elsõ rajz.
A piros vonalak a fényórában pattogó fénysugarak. Ezek a rajzon mindig 45 fokban állnak, tehát az ábrán a c=1.
Meg lehet számolni, az utazó fényórában a fény kevesebbszer verõdik vissza. Ha a Föld fordul meg, és megy az elutazott iker után, akkor a Föld órája fog lassabban járni A MÁSIKHOZ képest.
Látszik nem?
#1604
Látod hogy a mozgó óra lassabban jár? Mi olyan bonyolult ezen, hogy képtelenek vagytok felfogni?
#1603
2.
A KÉPLETBEN NINCS GYORSULÁS.
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/tdil.html
TECCIK LÁTNI?
A KÉPLETBEN NINCS GYORSULÁS.
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/tdil.html
TECCIK LÁTNI?
#1602
Nos akkor nézzük, mi is történik valójában.
" Relativity
According to the theory of relativity, due to their constant movement and height relative to the Earth-centered inertial reference frame, the clocks on the satellites are affected by their speed (special relativity) as well as their gravitational potential (general relativity). For the GPS satellites, general relativity predicts that the atomic clocks at GPS orbital altitudes will tick more rapidly, by about 45,900 nanoseconds (ns) per day, because they are in a weaker gravitational field than atomic clocks on Earth's surface. Special relativity predicts that atomic clocks moving at GPS orbital speeds will tick more slowly than stationary ground clocks by about 7,200 ns per day. When combined, the discrepancy is 38 microseconds per day; a difference of 4.465 parts in 1010.<17>. To account for this, the frequency standard onboard each satellite is given a rate offset prior to launch, making it run slightly slower than the desired frequency on Earth; specifically, at 10.22999999543 MHz instead of 10.23 MHz.<18>
GPS observation processing must also compensate for another relativistic effect, the Sagnac effect. The GPS time scale is defined in an inertial system but observations are processed in an Earth-centered, Earth-fixed (co-rotating) system, a system in which simultaneity is not uniquely defined. The Lorentz transformation between the two systems modifies the signal run time, a correction having opposite algebraic signs for satellites in the Eastern and Western celestial hemispheres. Ignoring this effect will produce an east-west error on the order of hundreds of nanoseconds, or tens of meters in position.<19>
The atomic clocks on board the GPS satellites are precisely tuned, making the system a practical engineering application of the scientific theory of relativity in a real-world environment."
http://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
A GPS órája 38msec-et késik naponta. Ez tény. Ha nem veszik figyelembe ezt az effektust, egy kelet-nyugati poziciós hiba keletkezik, ami több 10 méter eltérést is adhat. Az pedig egyértelmû remélem, hogy a mûhold szabadon esik, vagyis erõmentesen mozog.
/Más kérdés, hogy ezt egy newtoni modell, a Lorentz-elmélet is tudja magyarázni, mindenféle téridõ nélkül./
" Relativity
According to the theory of relativity, due to their constant movement and height relative to the Earth-centered inertial reference frame, the clocks on the satellites are affected by their speed (special relativity) as well as their gravitational potential (general relativity). For the GPS satellites, general relativity predicts that the atomic clocks at GPS orbital altitudes will tick more rapidly, by about 45,900 nanoseconds (ns) per day, because they are in a weaker gravitational field than atomic clocks on Earth's surface. Special relativity predicts that atomic clocks moving at GPS orbital speeds will tick more slowly than stationary ground clocks by about 7,200 ns per day. When combined, the discrepancy is 38 microseconds per day; a difference of 4.465 parts in 1010.<17>. To account for this, the frequency standard onboard each satellite is given a rate offset prior to launch, making it run slightly slower than the desired frequency on Earth; specifically, at 10.22999999543 MHz instead of 10.23 MHz.<18>
GPS observation processing must also compensate for another relativistic effect, the Sagnac effect. The GPS time scale is defined in an inertial system but observations are processed in an Earth-centered, Earth-fixed (co-rotating) system, a system in which simultaneity is not uniquely defined. The Lorentz transformation between the two systems modifies the signal run time, a correction having opposite algebraic signs for satellites in the Eastern and Western celestial hemispheres. Ignoring this effect will produce an east-west error on the order of hundreds of nanoseconds, or tens of meters in position.<19>
The atomic clocks on board the GPS satellites are precisely tuned, making the system a practical engineering application of the scientific theory of relativity in a real-world environment."
http://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
A GPS órája 38msec-et késik naponta. Ez tény. Ha nem veszik figyelembe ezt az effektust, egy kelet-nyugati poziciós hiba keletkezik, ami több 10 méter eltérést is adhat. Az pedig egyértelmû remélem, hogy a mûhold szabadon esik, vagyis erõmentesen mozog.
/Más kérdés, hogy ezt egy newtoni modell, a Lorentz-elmélet is tudja magyarázni, mindenféle téridõ nélkül./
#1601
Bár Basicnek írtam, de nem csak ezt az 1 témát boncolgatja, van ott elég sok, kezdve az elektron, mint atomot felépítõ részecske tagadásától...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1600
A sebesség a gyorsulásból van leredukálva.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1599
Ezt írja:
"A speciális relativitáselmélet egyik bizonyítékának tekintik, hogy a repülõgépre feltett atomóra kevesebbet mutat, mint a Földön maradt társa. Nos ez nem a relativitáselmélet bizonyitéka, hanem a gyorsulás következménye. A cézium atom a repûlõgéppel együtt gyorsul, melynek következtében a gyorsulással szemben munkavégzésre van kényszerítve az elektromágneses mezeje, ezáltal energiát és azzal egyenes arányban rezgésszámot is veszít a gyorsulás intervallumában. Ezáltal a repülögépen elhelyezett atomóra rezgésszámlálója kevesebb azonos rezgésfázist regisztrál, mint a Földön maradt társa."
Az egész oldal sületlenség, elég erre válaszolni. A képletekben NINCS gyorsulási paraméter, az idõdilatáció nem függ a gyorsulástól, csak a sebességtõl.
Na ilyen egyszerû. Különben is a relativitás az utolsó szóig igaz. És nem tagadja a klasszikus fizikát, mint ahogy ez az agyament állítja, hanem abból nõtte ki magát.
"A speciális relativitáselmélet egyik bizonyítékának tekintik, hogy a repülõgépre feltett atomóra kevesebbet mutat, mint a Földön maradt társa. Nos ez nem a relativitáselmélet bizonyitéka, hanem a gyorsulás következménye. A cézium atom a repûlõgéppel együtt gyorsul, melynek következtében a gyorsulással szemben munkavégzésre van kényszerítve az elektromágneses mezeje, ezáltal energiát és azzal egyenes arányban rezgésszámot is veszít a gyorsulás intervallumában. Ezáltal a repülögépen elhelyezett atomóra rezgésszámlálója kevesebb azonos rezgésfázist regisztrál, mint a Földön maradt társa."
Az egész oldal sületlenség, elég erre válaszolni. A képletekben NINCS gyorsulási paraméter, az idõdilatáció nem függ a gyorsulástól, csak a sebességtõl.
Na ilyen egyszerû. Különben is a relativitás az utolsó szóig igaz. És nem tagadja a klasszikus fizikát, mint ahogy ez az agyament állítja, hanem abból nõtte ki magát.
#1598
Errõl te hogyan gyõzõdtél meg?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1597
Nemtom kinek válaszoltál, de én nem is jártam arra. ,)
De beleolvasok, adunk neki. Láttam van benne ikerparadoxon.
Egy fizikai elméletet nem lehet matematikailag bizonyítani. Ott a kisérlet a döntõbíró.
De beleolvasok, adunk neki. Láttam van benne ikerparadoxon.
Egy fizikai elméletet nem lehet matematikailag bizonyítani. Ott a kisérlet a döntõbíró.
#1596
Az anyagi világ csak illúzió..minek ennyit agyalni rajta? 😄 😄 😄
Amúgy igen hamar elintézted antiEinsteint, pedig õ is alátámasztja képletekkel a mondanivalóját.
Most akkor a matematikai bizonyítás semmit sem ér?
Csak akkor jó, amikor az egyetemen írják fel a táblára?
Amúgy igen hamar elintézted antiEinsteint, pedig õ is alátámasztja képletekkel a mondanivalóját.
Most akkor a matematikai bizonyítás semmit sem ér?
Csak akkor jó, amikor az egyetemen írják fel a táblára?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1595
Ha amit mérek az egyenlõ a valósággal, akkor annyi valóság van ahányan mérnek.
Ha nem, akkor egy valóság van, de mindenki másnak látja, méri.
Kell egyáltalán választani? Szerintem nem, mind a kettõ igaz lehet bizonyos szemszögbõl nézve a dolgot.
A világ úgy van beállítva, hogy mindig több magyarázat lesz a dolgokra, és vég nélkül lehet ezekrõl vitázni.
De lehet, hogy az összes magyarázat igaz, csak mind más szemszögbõl nézi a problémát.
Ha nem, akkor egy valóság van, de mindenki másnak látja, méri.
Kell egyáltalán választani? Szerintem nem, mind a kettõ igaz lehet bizonyos szemszögbõl nézve a dolgot.
A világ úgy van beállítva, hogy mindig több magyarázat lesz a dolgokra, és vég nélkül lehet ezekrõl vitázni.
De lehet, hogy az összes magyarázat igaz, csak mind más szemszögbõl nézi a problémát.
#1594
"mint mondottam, a fény vákuumban MINDENHOL egyforma SEBESSÉGGEL mozog. "
Ez nem jelent semmit, mivel az órák úgy torzulnak, hogy mindig 300000km/s-t mérsz.
Ha te hozzám képest mozogsz v sebességgel, és mérem a fény sebességét, akkor hozzám képest c-vel halad hozzád képest c-v vel.
Ha te méred, akkor fordítva van.
Ez nem jelent semmit, mivel az órák úgy torzulnak, hogy mindig 300000km/s-t mérsz.
Ha te hozzám képest mozogsz v sebességgel, és mérem a fény sebességét, akkor hozzám képest c-vel halad hozzád képest c-v vel.
Ha te méred, akkor fordítva van.
#1593
Ténylegesen tökéletes gázok nem léteznek, a valóságos gázok csak többé-kevésbé követik a gáztörvényeket.
Tessék.
Ez a mondat minden törvény mellett ott van.
Ideális eset nincs!!!!!
pV=nRT
Ott az n, mit nem értesz?
Tessék.
Ez a mondat minden törvény mellett ott van.
Ideális eset nincs!!!!!
pV=nRT
Ott az n, mit nem értesz?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1592
Tényeket?
Tények:
A gáz H2, valamennyit ebbõl az egykomponensû gázból bezárok egy edénybe.
Ekkor kialakul az edényben egy gáznyomás és hõmérséklet, amely függ a gázmolekulák számától.
Ha több van benne akkor nagyobb a gáznyomás és hõméréklet, ha kevesebb van benne akkor hidegebb és alacsonabb a nyomás.
A nyomás nõ ha kívülrõl hõt közlünk az edényen kereszül.
Ha a hõt elvonunk akkor csökken a nyomás.
Tények:
A gáz H2, valamennyit ebbõl az egykomponensû gázból bezárok egy edénybe.
Ekkor kialakul az edényben egy gáznyomás és hõmérséklet, amely függ a gázmolekulák számától.
Ha több van benne akkor nagyobb a gáznyomás és hõméréklet, ha kevesebb van benne akkor hidegebb és alacsonabb a nyomás.
A nyomás nõ ha kívülrõl hõt közlünk az edényen kereszül.
Ha a hõt elvonunk akkor csökken a nyomás.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1591
Tehát ha azonos méretû edénybe beleteszünk különbözõ mennyíségû gázt annak hõmérséklete megegyezhet, annak ellenére hogy más mennyíségû gáz van benne.
Ez érdekes, csak elfelejtetted, hogy a gáz mennyiségébõl következik a sûrûsége és nyomása.
Minél több gáz van az edénybe annál nagyobb a nyomása, mert az edény falának több részecske tud ütközni.
A gáznyomás szintén extenzív mert függ a részecskék számától.
Ez érdekes, csak elfelejtetted, hogy a gáz mennyiségébõl következik a sûrûsége és nyomása.
Minél több gáz van az edénybe annál nagyobb a nyomása, mert az edény falának több részecske tud ütközni.
A gáznyomás szintén extenzív mert függ a részecskék számától.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1590
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/kinetic/eqpar.html
Minden molekulának szabadsági fokonként 1/2kT az energiája átlagosan. Atomos gáznál például 3/2kT átlagosan, MOLEKULÁNKÉNT.
Tehát a MOLEKULÁNKÉNTI átlagos energia, osztva 3/2k-val (ahol k a Boltzmann állandó) adja a hõmérsékletet. Ebben nincs benne a molekulák száma!
Minden molekulának szabadsági fokonként 1/2kT az energiája átlagosan. Atomos gáznál például 3/2kT átlagosan, MOLEKULÁNKÉNT.
Tehát a MOLEKULÁNKÉNTI átlagos energia, osztva 3/2k-val (ahol k a Boltzmann állandó) adja a hõmérsékletet. Ebben nincs benne a molekulák száma!
#1589
#1588: azt hiszem, te is pont olyan primitív barom vagy, aki elutasítja a tényeket. Ezeket, amiket itt olvasol:
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zt%C3%B6rv%C3%A9ny
ki lehet mérni.
Már megint egy mókus, aki kitalálja magában, hogy milyennek kellene lennie az õ képzeletbeli világának, de a tényeket nem fogadja el. Tudod mit? Menj te a fenébe, minek vitatkozzak veled.
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zt%C3%B6rv%C3%A9ny
ki lehet mérni.
Már megint egy mókus, aki kitalálja magában, hogy milyennek kellene lennie az õ képzeletbeli világának, de a tényeket nem fogadja el. Tudod mit? Menj te a fenébe, minek vitatkozzak veled.
#1588
Tipikus esete a hibás félremagyarázásnak.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1587
Igen el vagy tévedve...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1586
Ez hülyeség...
A gázok nyomása, hõmérséklete függ az anyagmennyiségtõl, anyagminõségtõl(milyen molekulák alkotják) és a térfogattól.
A térfogata meg az edény térfogatától.
Remélem ezt nem gondoltad komolyan... "A gáztörvények szerint a hõmérséklet függ a nyomástól, természetesen."
A gázok nyomása, hõmérséklete függ az anyagmennyiségtõl, anyagminõségtõl(milyen molekulák alkotják) és a térfogattól.
A térfogata meg az edény térfogatától.
Remélem ezt nem gondoltad komolyan... "A gáztörvények szerint a hõmérséklet függ a nyomástól, természetesen."
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1585
#1583:
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zt%C3%B6rv%C3%A9ny
Láthatod barátom, hogy a gáztörvényben a HÕMÉRSÉKLETET MEGSZOROZZÁK A MOLEKULÁK SZÁMÁVAL, merthogy a hõmérséklet független az anyagmennyiségtõl. Hát pont ez a lényege a hõmérsékletnek, szerencsétlen!
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zt%C3%B6rv%C3%A9ny
Láthatod barátom, hogy a gáztörvényben a HÕMÉRSÉKLETET MEGSZOROZZÁK A MOLEKULÁK SZÁMÁVAL, merthogy a hõmérséklet független az anyagmennyiségtõl. Hát pont ez a lényege a hõmérsékletnek, szerencsétlen!
#1584
#1582-1583: mi az hogy "beleteszel"? A gáztörvények szerint a hõmérséklet függ a nyomástól, természetesen. Ha ugyanakkora térfogatba, ugyanakkora nyomással akarsz beletenni kétszerannyi gázt, akkor természetesen feleakkora hõmérsékletre le kell hûtened. Ezt mondják a gáztörvények.
De beleteheted úgy is, hogy ugyanakkora hõmérsékleten, ugyanakkora dobozba, persze akkor a több gáznak nagyobb lesz a nyomása. De a hõmérséklete ugyanakkora lesz.
De beleteheted úgy is, hogy ugyanakkora hõmérsékleten, ugyanakkora dobozba, persze akkor a több gáznak nagyobb lesz a nyomása. De a hõmérséklete ugyanakkora lesz.
#1583
Nem kell ide statisztika, meg átlagolás, az csak hibát hoz.
Több molekula = magasabb hõmérséklet.
Mi nem érthetõ ezen?
Több molekula = magasabb hõmérséklet.
Mi nem érthetõ ezen?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1582
Na várjál hello... !!!
ha én beleteszek egy azonos térfogatú tartályba azonos gázból különbözõ mennyiséget akkor az egyensúly kialakulása után a több gáznak nagyobb lesz a hõmérséklete.
ha én beleteszek egy azonos térfogatú tartályba azonos gázból különbözõ mennyiséget akkor az egyensúly kialakulása után a több gáznak nagyobb lesz a hõmérséklete.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1581
#1578: mint mondottam, a hõmérséklet statiszikus, tehát két molekulára ne használjuk.
De ha van egy 1m^3 tartályod mondjuk 10^20 molekulával, illetve ezerszer ennyivel, akkor a hõmérséklet lehet egyforma, vagy bármelyik lehet nagyobb.
Természetesen ha egyforma a hõmérséklet, akkor a kevesebb molekulát tartalmazó tartályban a nyomás ezerszer kisebb lesz, a gáztörvények szerint.
De ha van egy 1m^3 tartályod mondjuk 10^20 molekulával, illetve ezerszer ennyivel, akkor a hõmérséklet lehet egyforma, vagy bármelyik lehet nagyobb.
Természetesen ha egyforma a hõmérséklet, akkor a kevesebb molekulát tartalmazó tartályban a nyomás ezerszer kisebb lesz, a gáztörvények szerint.
#1580
A tartály hõmérséklete a benne lévõ gáz és a külsõ gáz hõmérséklete közötti grádiens lesz.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1579
De csak az egyensúly kialakulása után...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1578
Van egy 1m3-es tartályom 2000db hidrogénmorelkulával.
és egy 1m3es tartályom 2 db hidrogénmolekulával.
A 2 darabos tartályomban sokkal hidegebb lesz mint a 2000dbosban.
és egy 1m3es tartályom 2 db hidrogénmolekulával.
A 2 darabos tartályomban sokkal hidegebb lesz mint a 2000dbosban.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1577
#1576: kiegészítés. Tehát kétszerannyi gáznál sem lesz energiaátadás, ha ugyanaz a mozgási állapot megoszlása. És mivel a hõmérsékletet úgy definiáltuk, hogy az a mennyiség, ami mutatja, hogy milyen irányú belsõenergia átadás történik, ezért a nulla átadásból következik, hogy a gáz hõmérséklete továbbra is egyezik a tartály hõmérsékletével.
#1576
#1575: "ütközések miatt van", ez eléggé elnagyolt megfogalmazás. Nem amiatt van, hanem az ütközések révén jön létre az a KÖLCSÖNHATÁS, amit kísérhet BELSÕENERGIA-VÁLTOZÁS.
Ha a gáz hõmérséklete megegyezik a tartály hõmérsékletével, akkor nincs energiaátadás. Miért? Mert az ütközések során ÁTLAGOSAN nincs energiaátadás. Azaz egyes ütközéseknél a tartály részecskéi adnak a gáznak, máskor a gáz a tartálynak. Függõen attól hogy éppen hogyan mozog és rezeg a két részecske. Ha a részecskék MOZGÁSI ÁLLAPOTÁNAK MEGOSZLÁSA jól meghatározott az edényre és a gázra, akkor nyilván jól meghatározható fajta ütközési esetek fordulhatnak elõ. Az átlagos energiaátadás nulla.
Ha kétszerannyi gázt veszek, a részecskék MOZGÁSI ÁLLAPOTÁNAK MEGOSZLÁSA ugyanaz, akkor a gáz hõmérséklete ugyanaz! Miért? Mert az ütközések ugyanolyan fajtájúak, megoszlásúak lesznek, csak kétszer annyi lesz belõlük, de az energiaátadás kétszer nulla, azaz nulla lesz továbbra is. A hõmérséklet változatlan.
Ha a gáz hõmérséklete megegyezik a tartály hõmérsékletével, akkor nincs energiaátadás. Miért? Mert az ütközések során ÁTLAGOSAN nincs energiaátadás. Azaz egyes ütközéseknél a tartály részecskéi adnak a gáznak, máskor a gáz a tartálynak. Függõen attól hogy éppen hogyan mozog és rezeg a két részecske. Ha a részecskék MOZGÁSI ÁLLAPOTÁNAK MEGOSZLÁSA jól meghatározott az edényre és a gázra, akkor nyilván jól meghatározható fajta ütközési esetek fordulhatnak elõ. Az átlagos energiaátadás nulla.
Ha kétszerannyi gázt veszek, a részecskék MOZGÁSI ÁLLAPOTÁNAK MEGOSZLÁSA ugyanaz, akkor a gáz hõmérséklete ugyanaz! Miért? Mert az ütközések ugyanolyan fajtájúak, megoszlásúak lesznek, csak kétszer annyi lesz belõlük, de az energiaátadás kétszer nulla, azaz nulla lesz továbbra is. A hõmérséklet változatlan.
#1575
A hõmérséklet a részecskékkel való ütközések miatt van, ha kevesebb a részecske akkor kevesebb a hõmérséklet. Ennyi.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1574
#1572: nem. A TELJES BELSÕ ENERGIA függ a részecskék számától és az egy részecskére jutó mozgási energiától. A hõmérséklet a részecskék számától nem függ.
Mint mondtam, a nagyobb hõmérsékletû test melegíti az alacsonyabbat. Ha veszel 500kg jeget, annak a belsõ energiája sokkal nagyobb, mint egy pohár szobahõmérsékletû vízé, mégsem tudja felmelegíteni, mert HÕMÉRSÉKLETE KISEBB.
Mint mondtam, a nagyobb hõmérsékletû test melegíti az alacsonyabbat. Ha veszel 500kg jeget, annak a belsõ energiája sokkal nagyobb, mint egy pohár szobahõmérsékletû vízé, mégsem tudja felmelegíteni, mert HÕMÉRSÉKLETE KISEBB.
#1573
#1569: mint mondtam, a jelenlegi modelljeinkben hullámfüggvények vannak. A kísérletek eredményeit pontosan magyarázhatjuk a hullámfüggvénnyel. Itt nincs semmi hiba, vagy pontatlanság. Teljesen determinisztikus képletek vannak arra, hogy a részecske hullámfüggvénye hogyan fejlõdik.
MEGMÉRNI nem lehet a hullámfüggvényt, de indirekt módon, számos kísérlettel, több méréssel, próbákkal ellenõrizni lehet a modell pontosságát.
A modell teljesen pontosan megjósolja, hogy egy adott hely és sebességmérés milyen fajta eloszlást kell adjon, ha adott kiindulási állapotú részecskékkel kezdjük a kísérletet.
Annak tárgyalása pedig, hogy a hullámfüggvény "létezik-e a valóságban", nem a fizika feladata, érdektelen, mert a fizika MODELLEKKEL foglalkozik, és a hullámfüggvény is egy modell. Csupán azzal foglalkozik, hogy MINT MODELL mennyire korrekt.
MEGMÉRNI nem lehet a hullámfüggvényt, de indirekt módon, számos kísérlettel, több méréssel, próbákkal ellenõrizni lehet a modell pontosságát.
A modell teljesen pontosan megjósolja, hogy egy adott hely és sebességmérés milyen fajta eloszlást kell adjon, ha adott kiindulási állapotú részecskékkel kezdjük a kísérletet.
Annak tárgyalása pedig, hogy a hullámfüggvény "létezik-e a valóságban", nem a fizika feladata, érdektelen, mert a fizika MODELLEKKEL foglalkozik, és a hullámfüggvény is egy modell. Csupán azzal foglalkozik, hogy MINT MODELL mennyire korrekt.
#1572
A hõmérséklet kizárólag a részecskék számától és energiájától függ.
Ugyanis ezek a részecskék intenzív váltotói.
Ugyanis ezek a részecskék intenzív váltotói.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1571
#1568: a hõmérséklet egy STATISZTIKUS fogalom. És érvényes rá mindaz, amit az 1570-ben elmondtam.
Ott jelenik meg a probléma, hogy a "HA" feltétel annál kevésbbé teljesül, minél kevesebb részecskénk van.
És természetesen csak anyagnak lehet hõmérséklete, sõt, egy csomó részecskének van csak együtt hõmérséklete.
De a hõmérséklet nem a részecskék számától függ, hanem egy részecske tömegétõl és átlagos sebességétõl.
Ott jelenik meg a probléma, hogy a "HA" feltétel annál kevésbbé teljesül, minél kevesebb részecskénk van.
És természetesen csak anyagnak lehet hõmérséklete, sõt, egy csomó részecskének van csak együtt hõmérséklete.
De a hõmérséklet nem a részecskék számától függ, hanem egy részecske tömegétõl és átlagos sebességétõl.
#1570
#1557: valóban, gyakori HIBA a valószínûségszámítást és statisztikát TÉVESEN ALKALMAZÓK részérõl, hogy a kiindulási feltételeket nem vizsgálják.
Például a dobókocka sosem szabályos, de egy kaszinó kockát jól modellezhetünk EGYENLETES ELOSZLÁSÚ véletlenszámmal.
Pont a valószínûségszámítás ad választ azokra a kérdésekre, hogy hány dobás után kell kicserélnünk a kockát, illetve hányszor kell megkevernünk a paklit, hogy az EGYENLETES ELOSZLÁSHOZ közeli eredményt kapjunk.
De minden esetben valamit FELTÉTELEZÜNK, és a valószínûségszámításban fokozottan figyelni kell a ha-akkor szabályokra. Például a 7 egymásba pörgetés körülbelül elég egy jó egyenletes eloszláshoz, HA feltételezzük hogy egy egymásba pörgetése a kártyacsomagnak teljesít bizonyos feltételeket, köztük azt, hogy az osztó nem csal.
Egyébként a valószínûségi alapú modellek általában tényleg csak MODELLEK, hiszen legtöbbször determinisztikus jelenségekre használjuk õket. Itt úgy használjuk, hogy a HA feltétel nem teljesül, de JÓL KÖZELÍTI a vizsgált valóságos folyamat, ezért az eredmény is JÓL KÖZELÍTI a valóságban végzett megfigyelés.
Persze vannak tisztán valószínûséginek vélt folyamatok, mint például a radioaktív bomlás.
Például a dobókocka sosem szabályos, de egy kaszinó kockát jól modellezhetünk EGYENLETES ELOSZLÁSÚ véletlenszámmal.
Pont a valószínûségszámítás ad választ azokra a kérdésekre, hogy hány dobás után kell kicserélnünk a kockát, illetve hányszor kell megkevernünk a paklit, hogy az EGYENLETES ELOSZLÁSHOZ közeli eredményt kapjunk.
De minden esetben valamit FELTÉTELEZÜNK, és a valószínûségszámításban fokozottan figyelni kell a ha-akkor szabályokra. Például a 7 egymásba pörgetés körülbelül elég egy jó egyenletes eloszláshoz, HA feltételezzük hogy egy egymásba pörgetése a kártyacsomagnak teljesít bizonyos feltételeket, köztük azt, hogy az osztó nem csal.
Egyébként a valószínûségi alapú modellek általában tényleg csak MODELLEK, hiszen legtöbbször determinisztikus jelenségekre használjuk õket. Itt úgy használjuk, hogy a HA feltétel nem teljesül, de JÓL KÖZELÍTI a vizsgált valóságos folyamat, ezért az eredmény is JÓL KÖZELÍTI a valóságban végzett megfigyelés.
Persze vannak tisztán valószínûséginek vélt folyamatok, mint például a radioaktív bomlás.
#1569
Én értem, azért idéztem mert a kvantummechanikában is nagyon sok hibával kell számolnunk, ami sajnos nem kiküszöbölhetõ, csak elfogadható.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)