Mi az idõ?

Mért ne lehetne? Azért nem tudod megmérni mert a mûszered is hasonló ritmusban létezik - nem létezik plusz sok hatvánnyal magasabban ketyeg mint egy ember vagy gép fölfoghatná. Nincs értelme az idõt méregetni keresgélni hogy hol van mert minden idõbõl van és mikor közelítesz a forrásához nagyítóval azt veszed észre hogy kifordul a világ,szétesik a fizika, vajon miért?nem esett le még mindig?

Mi van ha az idõ nem létezõ? -Akkor Te sem vagy mert minden ami lett az igébõl lett és most is abból van csak anyagot alkot amire ráépül egy fizika a megfigyelések alapján csakhogy ez akkor is puszta illúzió hiába mûködik jól.
Ez az illúzió esik szét mikor a kutató atomi szinteken mozog azaz az anyag látszata alá bekukucskál.

Nos, lehet. Minden lehet. Mindennek van valamekkora valószínûsége.

Mint ahogy a valószínûségszámítás kiindulási adatai teljességének mekkora a valószínûsége.

:D

Természetesen éppen amit te állítasz ebben a gondolatkísérletben ugyanúgy lehet, h nem igaz, hiszen az anyagról is sokáig azt gondolták, hogy mindig találni fogunk arra módot, hogyan lehet mind kisebb és kisebb részekre "felvágni", miközben nem változnak a kapott darabok anyagjellemzõi, aztán mégis beleütköztünk az atomi méretû részecskékbe...

Elképzelhetõ, hogy az idõ is e két lehetõség között van: nem folytonosan telõ és folytonosan telõ jellemzõje a valóságunknak. Ha a hétköznapok durva idõskálájával nézünk rá, akkor mondhatjuk, hogy igen, egymás utáni események között határozott idõtartam telik el: egy év "évrõl-évre" ugyanaz a 365.2422 nap és egy nap ugyanaz a 86400 másodperc.

Ellenben lehet olyan finom idõskála, ahol egy periodikus jelenség adott valószínûséggel történt még csak meg, mivel az idõrészecskék között van olyan, amelyek állapota már megváltozott és van, amelyeké még nem. Ezek olyan jelenségek, amelyek valamilyen valószínûséggel vannak éppen megtörténve.

Ez is egy kritikus szófordulat ekkor, hogy "éppen megtörténve", mivel az "éppen", az "adott pillanatban" fogalma is ugyanilyen valószínûségi fogalommá válik: Ilyen finomságú idõfelbontásnál egy ébresztõóra adott valószínûséggel éri el a beállított idõpillanat értéket és maga az ébresztés is adott valószínûséggel kezdõdik el. (Kicsit rossz a példa, sorry...)

Be kell látni, hogy nem az idõnek, hanem a mérési módjának a kvantálása az amit mi csinálunk.
Ettõl még maga az idõ nem lehet kvantált.

Jó a megközelítésed.

Most fordítsd meg és nézd meg úgy is. Mi van ha az idõ nem létezõ?

Ha például az idõ fogalmat a különféle ciklikus folyamatos lezajlásainak összehasonlításából képezzük?

Akkor nincs mit kvantálni az idõben, mert maga az idõ mint "tárgy" nem létezik.

Ez esetben az összehasonlítgatott folyamatok a kvantálás alapjai.

A leggyorsabb ciklusú folyamatnak legkisebb a ciklusideje, ezt vehetjük kvantálási alapnak.. és szépen hátradõlünk, hogy megoldottuk az idõ kvantálását.

Aztán jön valaki aki a leggyorsabb ciklusú folyamatot képes megfigyelni és például 360 fokra bontani a "körét".

Hú tényleg, -- mondhatnánk -- és az új idõkvantumot megtalálva dõlnénk hátra nagy megelégedettségünkben.

Ezek után jönne egy harmadik aki még finomabb felbontással tudja a leggyorsabb ciklusút megfigyelni, felbontani..

Ezzel az idõ kvantumát még kisebbre zsugorítani.. és így tovább a végtelenül kicsiny idõkvantumig..

Aham, ez egy olyan bináris szám, ahol a helyiértékek helyén 0..1 közötti értékek állhatnak (úgy, mint a valószínûségek).

Most mondok egy sci-fi ötletet, nem akarok belekontárkodni a fizikusok dolgába, de megtetszett, amit írtál:

A futós példád nekem azért tetszik, mert ha mi vagyunk a "célbírók", a futók pedig 1s alatt tesznek meg egy kört, és a futók jelzik azokat az állapotokat, amint a számunkra telik az idõ, amint egyre több futó lépi át a célvonalat, a célbíró annál nagyobb valószínûséggel jelzi az 1s elteltét.

Ez sci-fi.

Az az ötlet, hogy az idõnek is vannak részecskéi, amelyek hordoznak egy "eltelt" állapotot, amit mi tudunk érzékelni. Mivel sok van belõlük, adott pillanatban mindig találunk olyanokat, amelyek egyenletesen lefedik az 1s intervallumot úgy, hogy a már eltelt idõhöz tartozó állapotúak aránya a valós, folytonosnak érzékelt eltelt idõt mutatják.

Ha ez így van, akkor lehet az idõ kvantált, amelybõl mi a folytonosságot tapasztaljuk meg.

:D

Valószínûleg részecskék nélkül is le lehet írni a fenti dolgot, de elsõre ez volt szemléletes.

"Aki nem ismeri ez az egypont ketpont jelolest, annak talan ilyeszto is lehet. Pedig ismert dolgokat takatnak ezek. A hely elso derivaltja a sebesseg, a masodik a gyorsulas. A sebesseg a hely valtozasa, a gyorsulas pedig a hely valtozasanak valtozasa. Egyszeru."

Nos, idõ szerinti differenciálhányadost nevezzük deriváltnak a felsorolt esetekben.
A differenciálhányados pedig a differenciahányados határértékét jelentõ fogalom ahol dt --> 0 (Ejtsd: dété tart a nullához.)

A differenciahányados fogalma pedig két differencia hányadosát jelenti.
A fenti esetben a nevezõben az idõpontok és a számlálókban rendre a helykoordináták, a sebességek, a gyorsulások differenciái szerepelnek.

Azaz nem a hely, hanem a helyváltozás idõ szerinti elsõ deriváltja a sebesség,
a helyváltozás idõ szerinti második deriváltja a gyorsulás,
(a harmadik deriváltja a szökkenés, amit nem említettél pedig van, úgy nevezzük másként, hogy a változó nagyságú gyorsulás).

Amitõl igazán értékessé válik ez az ismeret az az, hogy a deriválás inverze az integrál, azaz a szökkenés idõ szerinti integrálja a gyorsulás, a második integrálja a sebesség és a harmadik a helyváltozás azaz a koordináták közötti távolság. (Ami pedig a pillanatnyi koordináta ismeretében a kiindulási koordináta meghatározásához elengedhetetlen.)

Pauli tilalmi elve azt mondja ki, hogy egy-egy elektron nem vehet fel tetszõleges energia értéket, hanem csak a kvantált energia szintek valamelyikét ezért egy atom elektronfelhõjében nem lehet két olyan elektron amelynek minden kvantumszáma egyezõ.

Ha ezt nézzük, akkor megfordítva ezt a megfigyelésekkel igazolt felvetést akár mondhatnánk azt is, hogy egy-egy atomi rendszerben csak

kvantált energia szintû fotonokat lehet detektálni, mert csak kvantált energia szinteket tölthetnek be az elektronok

így csak az ezekhez a szintekhez tartozó energiájú fotonok létezhetnek.

Nos, mint a TV rádiótechnika léte bizonyítja ez a kvantáltságra vonatkozó felvetés hamis.

Bármekkora különbség azaz még végtelenül kicsiny különbség is lehet egy elektron két energia állapota között.

Azaz az energia nagysága nem kvantált, sõt még a detektálhatósága sem kvantált.
Csupán a mérés módszere kvantálhatja a mérendõ mennyiségeket.

Példa: Egy zászlós ember jelzi, hogy a célvonalon átlépett a futó.
Ha egyszerre egy vagy egyszerre milliárd futó lép át akkor is csak két állapotot tud megkülönböztetni a zászlóval.

lent a zászló=nincs átlépés
fent a zászló= van átlépés

de az átlépések számát nem tudja jelezni.

Azaz a zászlóval kvantálja a mérés eredményét, de ettõl még a megmért mennyiség lehet az ettõl a kvantáltságtól eltérõ akár folyamatos akár kvantált..

Hiszen ha emberek átlépését kell jeleznie, akkor az egész ember darabszáma is egy kvantálás..


De ha csak átnyúl egy ember a vonalon és a feltétel nem az átlépés hanem a vonal túloldalán megjelenõ ember, akkor már nem egész ember,

hanem akár egyetlen atomja átér a vonalon, akkor az is kiválthatja a jelzést.

Sõt! Ha az ember hatását írjuk elõ kvantálandó jelzés alapnak, akkor az egyetlen ember gravitációs téridõ görbülete a végtelen távolról is megérkezik végtelen sok idõ alatt.. és átlép a vonalon ez a hatás..

Ami pedig végtelen piciny hatásként végtelen piciny elemekre kvantáltsággal jelenik meg a vonal túloldalán.

Ha mind ezt végiggondoljuk, akkor nincs értelme a Planck egységeket határ egységeknek tartani. Mert nem zárható ki, a náluknál kisebb értékek létezése. Sem matematikailag, sem logikailag, sem az eddig megismert fizikai tapasztalatok alapján.

Az teljesen más kérdés, hogy mi emberek szeretünk egységekben gondolkodni, kvantálni..
csak azt nem szabadna elfelejteni, hogy amikor kvantálunk, akkor a kvantálás végén mindig "kerekítünk" az utolsó számjegyre.

jééé, hogy ráéreztem anno, mit találtam a wikipédián:

az energia kvantálása a fizika jelenlegi állása szerint arra vezet, hogy a tér és az idõ is kvantált (diszkrét, vagy „szemcsés”, ha úgy tetszik) és nem folytonos.

Planck-hossz

Akkor én most okos vagyok-e? <#zavart2><#fejvakaras><#wilting>

Sok igazságod vagyon és köszönöm a segítségedet. Viszont ha tényleg akarnál segíteni, nem angol-nyelvû videókat linkelnél be, hanem mellé leírnád pár mondatban, hogy mirõl van bennük szó. 'Félreneérts', nem szabatos fordításról van szó, de egy magyar fórumban magyarul kellene beszélni és érvelni.

Nem ellenôrizhetô, azokkal az eszközökkel, amit a tudomány felkínál. De bezárul-e a tudomány által a valódi tudás ? Épp az imént írtad le a véleményedet a saját topikodon a tudósokról gyógyszer ügyben. Itt sem más a helyzet. A földi hatalom bitorlóinak a legkevésbé érdekük, hogy mi megismerjük a valós világot. Másrészt meg földön kívüli, vagy e-világon kívüli aspektusból ellenôrizhetô, csak nyitva kell állni az infok befogadására...
Itt van egy bevezetô Gregg Braden-tôl, amit az NWO-n már évekkel ezelôtt linkeltem:

http://www.youtube.com/watch?v=yXBnrLPVTVY&feature=related

Igen, én is olvastam. Meglepõ, de elgondolkodtató. Csak éppen nem ellenõrizhetõ.

Köszi a linket, pontosan erre gondolok. Na, és ez már elég "todományos" ?
Ezután talán már azt sem kell újra megkérdezned, hogy mit honnan todok.

A tér mindig mozgásban van, ha állna nem jönne lét re változás, a tér ami tágul ,de lassan ki is hûl, ami miatt az agyagi részek elkezdenek össze sûrûsödni, ami halmazt alkot, ha akkorára sûrûsödik hogy az anyag belsejében akkora gravitációs nyomás keletkezik, hogy beindul a fúzió, amitõl elkezdi elveszteni gravitációs erejét

Idõ ami állandó, de nem változik az idõt, az ember találta ki, és be zárta magát.például egy repülõ kelet felé repül, 33 kilométeres sebességek, soha nem ér célba ,mert egy helyben repül, a forgás irányában

Ilyen is van?

"A Cornell Egyetem kutatói szó szerint lukat ütöttek az idõ szövetén. Mielõtt valaki félreértené: nem, ez nem egy elméleti elgondolás, ez egy mûködõ eszköz.

Röviden összefoglalva, az "egyszerû" láthatatlanná tevõ köpenyeknél is alkalmazott elektromágneses mezõk azon tér-idõ dualitását használták ki, hogy a térben a fényelhajlás és fényszóródás matematikailag egyenlõ.

Egy fokkal érthetõbben (bár kevésbé tudományosan) megfogalmazva azt is mondhatnánk, hogy "idõlencséket" hoztak létre, melyek együttes alkalmazásával - és most jön az ésszel fel nem fogható rész - el tudnak rejteni egyes eseményeket az idõ szeme elõl, vagyis az idõn kívülre tolják.

Az, hogy ez pontosan mit jelent, és hogy milyen érzés idõn kívül létezni, még valószínûleg egy ideig senki nem fogja megtapasztalni, mivel a kísérlet során mindössze 120 nanosecundumig voltak képesek fenntartani ezt az állapotot, és a jelenlegi technológia elméleti határa is megáll néhány mikrosecundumnál."

Érdekes volt hallani, köszönjük a megosztást.
Ebben a formában még sosem hallottam, de így is beleillik a holografikus illúzió (árnyékvilág) teóriába...

köszönjük emese!

Voltam már e téridõn kívül, aztán újjáélesztettek és visszajöttem. A halál ugyanolyan mint a 3D-s valóság, azzal a különbséggel, hogy minden fekete ködbe vész. Olyan, mint egy hatalmas hangár, ami olyan nagy, hogy nem látom a falait. Amin állok, az sem valóságos talaj, hanem egyfajta fekete valami, csak a talpam alatt létezik. Kemély és meleg. Sima tapintású, de olyan, mintha valami szigetelõ habból készült felületet érintenék a lábammal. A beszédemnek, a hangoknak nincsen visszhangjuk. Talán azért, mert nem verõdnek vissza semmirõl. Ez a hely nem létezik sehol. Nem telik benne az idõ. Nincsen kiterjedése, nincsenek korlátai. Még amin állok, az sem az, hiszen közvetlenül a lában malattt is távoli ködbe vész, akárcsak oldalt és felettem. Hát ilyen az idõtlenség. De vajon ettõl jobban érthetõ a saját világunk idõkorlátja. Sajnos nem, de gondoltam mégis megosztom veletek az idõtlenségrõl megtapasztalt emlékeimet.

Az számít beszélgetésnek, hogy én a felvetett dologhoz szóltam hozzá, és nem a kedves fórumtárs személyérõl irkáltam. Veled ellentétben, ugye:
Mármint szerinted.
Ez csak játék a szavakkal.
Ugyan azt csinálod mint a számmisztikusok. Csak te a szavakkal játszadozol nem a számokkal.

Ezt a mondatomat pedig ajánlom újra a figyelmedbe: "B@szki fogd már fel, hogy nem az a lényeg, hogy szerinted mi hazugság és mi nem az!!!" Hiszen ezt írod: Szerinted miért hazudozik ilyesmit? És neked mi tetszik ebben annyira? Te már megint a mi személyünkkel kapcsolatos álláspontodat erõlteted. Nem volt világos, hogy a személyünket érintõ kérdések nem tartoznak ide? Nem volt érthetõ, mikor azt írtam, hogy nyiss egy topikot a gumiban?

Egyébként meg arra is emlékeztetnélek, hogy én nem a relativitáselmélethez szóltam hozzá. A relativitáselméletrõl beszélgess azzal, aki ezzel kapcsolatban felvetett valamit.

Milyen beszélgetést?
A relativitáselméletet még nem cáfolta meg senki, egybevág a megfigyelésekkel, ez tény.
Albertus egyszerûen hazudott. Beszélgessünk errõl?
Akkor kezdhetjük. Szerinted miért hazudozik ilyesmit? És neked mi tetszik ebben annyira?

B@szki fogd már fel, hogy nem az a lényeg, hogy szerinted mi hazugság és mi nem az!!! Te jogot formálsz a trollkodásra abban a pillanatban, mikor szerinted valami "hazugság", és ezzel ellehetetleníted a konkrét témához kapcsolódó beszélgetést! (Persze tudod hogy ezt csinálod, és még büszke is vagy rá.)

Ez az "eredeti felvetés" egy közönséges hazugság.
Ennyi erõvel beszélhetnénk arról is hogy Dzsekó mit csinálhat mostanában. Ugyanis él. Látta egyik haverom anyósaának macskájának gyilkosa, õ mesélte.

Az a trollkodás, hogy ez (az én mostani hsz-emmel és dronkZero-éval együtt) már az ötödik olyan hsz. aminek semmi köze az eredeti felvetéshez, kizárólag a személyemhez. Ha ennyire érdekes vagyok, nyiss egy topikot a gumiban, ahol meg tudjátok nyugodtan beszélni a "remark jelenséget". De arra semmi szükség, hogy egyfolytában kimozdítsd a beszélgetéseket az eredeti medrükbõl. Ez utóbbi trollkodás, és nyilvánvaló, hogy ez az egyetlen célod, ami miatt ide jársz a fórumra.

Mindegy, ezt már elbasztad örökre. Mostantól bárhol próbálsz majd megszólalni, felbukkan ez a fasz, és belinkeli ezt a hozzászólásodat, az aktuális mondandódtól függetlenül. Így jártál. :P

Ez most nem az volt.
A trollkodás az olyan mint amikor kijelentem hogy hülye vagy, és még ki is röhöglek.

Igen, az írásnak a mondandó lenne a lényege, nem a trollkodás.

Mármint szerinted.
Ez csak játék a szavakkal.
Ugyan azt csinálod mint a számmisztikusok. Csak te a szavakkal játszadozol nem a számokkal.
Az írásnak a mondanivaló lenne a lényege, nem a jelentésének a kiforgatása.

Az nem vicces, hogy a világban a "konkurencia kicsinálása" egy teljesen elfogadott és minden egyes nap alkalmazott alapelv. És a tudomány meg minden erejét bedobja, hogy bebizonyítsa, hogy ez márpedig teljesen természetes és magától értetõdõ dolog. És miközben minden erejét bedobja, maga is a "konkurencia kicsinálásának" módszereihez nyúl.

de :D

Ez nem vicces.

perszehogy megértem. vízautó is csak azért nincs, meg ingyenenergia, meg örökmozgó, mert a feltalálók féltve õrzik titkaikat. amúgy én építettem otthon egy teleportálógépet, amivel a marsra át tudtam teleportálni a teknõsbékámat. (vissza sajnos nem :/ ). de ezt a találmányomat titokban kell tartani, mert jön az olajmaffia, és elkobozza.. stb, hogy így õrizze meg a hatalmát. szóval ezért nem mutathatom be a találmányt, de amúgy már bemutattam volna. becsszó.

Ennek örülök, mert akkor megérted, hogy én is tudok..

tudok

Tudsz titkot tartani?

történetesen?

Vannak magasabb szempontok is.

bizonyára vértes kolléga úr levezetései helyesek. nem is értem, miért nem kapott eddig még nobel-díjat. vagy legalább valami kisebbfajta elismerést. de legalább egy interjút a tévében. vagy ha azt nem is, legalább egy cikket írhatott volna a Nature-ben. De ha ott nem is, legalább a New Scientistbe. Ha pedig angolul nem tud publikálni, egy ilyen publikus ismeretterjesztõ írást igazán megejthetne az Élet és Tudományban, vagy legalább a Magyar Tudományban. Ha más nem, legalább egy füzetet kiadhatna a Fizikai Szemle keretén belül. Nem is értem miért nem népszerûsíti az elméletét, kezdem azt hinni, hogy vértes kollégával nem értenek egyet a fizikusok, de az hogy lehet, hogy Einstennel annyi sokan egyet értenek? Tudommá!!!
Azok, akik Einstennel értenek egyet, azok a hülyék, mindenki hülye fizikus, aki Einstennel egyt ért, akik pedig vértes kollégával értenek egyet, azok az okosak:)))

Na igen, mert Einstein állítása szerint a gyorsulások megkülönböztethetetlenek.
Csak az a probléma ezzel a felvetéssel, hogy Vértes kolléga több mint féltucat olyan módszert mutatott be, amelyekkel megkülönböztethetõk.
Azt is mondhatjuk, hogy Vértes kolléga több féltucat módszerrel cáfolta meg Einstein alapelveit, de ez nem lenne pontos.
Miután a kolléga úr a relatív sebességtõl a gravitációs potenciálig két tucat helyen bizonyította Einstein relativitási elveinek érvénytelenségét.

a relativitáselmélet értelmében a szabadon esés nem gyorsuló mozgás. ne, ne is fáradj a válaszzal, tudom, hogy nem vagy tisztában a relativitáslmélettel.

Érdekeseket írsz.
http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=8&p=18341#p18341
Ezt már olvastad?

"Nem szabad elfelejteni, hogy a relativitas pont az allitja, hogy a test szabadon es eromentesen mozog, amikor gravitacios mezoben 'esik'."

Valóban nem szabad elfelejteni.. Mert a folyamatosan gyorsuló mozgás (az esés) az bizony mozgásállapot változás.
Az erõhatás mentes állapotban viszont nincs mozgásállapot változás.

A relativitásnak ez a hamis állítása csak egy a sok közül.

Nem szabad elfelejteni, hogy a relativitas pont az allitja, hogy a test szabadon es eromentesen mozog, amikor gravitacios mezoben 'esik'.

A felvetesnek ugy van ertelme, hogy egy esni probalo testet folyamatosan megakadalyozzuk az esesben. /szep egy mondat lol/
Ekkor folyamatosan erot kell kifejteni, folyamatos a gyorsulas.

A kulonbseg annyi, hogy ebben az esetben a testet egy masikhoz kepest ugyan olyan potencialis energian tartod, mig sik teridoben noveled a gyorsitassal a mozgasi energiajat.

"(gyorsulásnál a sebesség következtében idõdilatációval számolhatunk? "

Nem teljesen egyenerteku a mozgo test idodilatacioja es a gravitacios 'terben' levoe.
Gondolj bele, a gyorsulasnal indulhatsz 0 sebessegrol. Ekkor nem lenne idodilatacio, majd az ido fuggvenyeben novekedne. Ennek a logikai szalnak igy nincs ertelme.

Amennyiben az állandó mértékü gyorsulást egyenértékünek vehetünk egy homogén gravitációs mezõvel, (gyorsulásnál a sebesség következtében idõdilatációval számolhatunk? gravitációs mezõben kimutatható gravitonok, gravitációs hullámok jelenléte) akkor megkülönböztethetetlenek lennének, de a gyorsuló mozgást végzõ test energiája nõ, a gravitációs mezõben levõi viszont nem. (eltekintve attól amit annak a testnek az energiájából vesz el ami létrehozza a gravitációs mezõt) Ha a tömeg az energia egyik formája akkor nem tekinthetõ állandónak, de akkor mégsem ekvivalens a gyorsulás és a gravitáció?

A tehetetlensegi elv kimondja, hogy a tehetetlensegi es a gravitacios tomeg ugyan az.

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6meg#A_tehetetlens.C3.A9gi_.C3.A9s_a_gravit.C3.A1ci.C3.B3s_t.C3.B6meg_ekvivalenci.C3.A1ja

Ha a gravitacio egyfajta diszperzio mentes fenytores, akkor a tehetetlen tomeg is visszavezetheto egyfajta hullam-tulajdonsagra. Ha a hullamok racskent tudnak egymasra hatni, akkor az osszes tobbi ero felirhato erre a hatasmechanizmusra.

Ekkor minden anyaghullam racskent funkcional, es egy masik anyaghullam kepes megtorni ezen a racson. Ez valami olyasmi, mint a Bragg-diffrakcior, de a racs mozog, tehat jelen van a Doppler-eltolodas is.

A Bragg egyenlet es a Compton szoras egyenlete nagyon hasonlo. A hasonlosag nem veletlen.

Ha egy foton es egy elektron hat egymasra, akkor ennek a hatasnak az erossege a hullamhosszak kulonbsegetol fugg. Ez teljesen megfelel a Bragg-feltetelnek, ott is a hullamhossz es a d racstavolsag a fontos, ettol fugg a toresi szog.

A ket latszolag fuggetlen fizikai folyamat kozott szoros kapcsolat van.
Ez egy hipotezis, mert pontosan nem tudom kiszamolni.
De ha igaz, akkor ra lehet epiteni egy TOE-t.

Ha nem, akkor egy ujabb ertelmetlen szoveg kerult az amugy is ertelmetlensegekkel teleszort internetre.
xD

Mielott barki nekikezdene a Schwarzschild megoldassal szamolni.
Nem annyi, hogy betesszuk a newtoni helyere, mert az alabbi harom sorban mindenhol a dt valojaban dT, vagyis a sajatido derivaltja, amit teljesen mashogy kell szamolni, mint a dt-t.
Sot az adott megoldas csak rs/2 egysegben szamolva ad helyes eredmenyt. Tehat mindent at kell skalazni erre, a fenysebessegtol kezdve az rs-ig bezarolag.

dpdp helyett a
do*do is r2-vel van szorozva

Igazabol ez sem ujdonsag annak, aki ismeri a Schwarzschild megoldast, hiszen az hasonlo.

ddr = -c*c*(r-rs)/(r*r*r)*dt*dt +(rs/2)/(r*(r-rs))*dr*dr +(r-rs)*do*do;
ddo = -dr*do*2/r;
ddt = -rs/(r*(r-rs)) * dt*dr;

A ddo {nalam ddp.y} szinte egy az egyben ugyan az. A ddt a sajatido es a koordinata-ido kulonbozosege miatt kell. A ddr {ddp.x}-nel a dpdp is r2-vel van szorozva, igy az en peldamban is jobb egyezes erheto el. Sot, a gyok(2) sem kell.

r2 = r-rs;
ddp.x = (-g*m/(r2*r)) + v*v*r2;

Ez az origo eltolas mar onmagaban kiadja az ellipszis-palya nagytengelyenek vandorlasat. A sajatido mar csak kis mertekben valtoztat ezen, nem az az ok, hanem az origo eltolodasa a Schwarzschild sugarra.