Magyar õstörténet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#174
Nagy Magyar Birodalom? Mini köztársaságok százai lennének akkor, ha a te terveid meg valósulnának.
#173
Senki sem hagyja el szívesen a szülõföldjét.
Inkább 1 olyan magyar kormány kellene, amelyik elindítaná a triannoni határok revízióját, és sokkal jobban támogatná a jelenlegi határainkon túl élõ magyarságot ( akár egy jelképes gesztussal: minden magát magyar nemzetiségûnek valló állampolgár ingyen kapna magyar útlevelet, magyar igazolványt) MInden városba pedig ki lehetne nevezni egy személyt, akinek hivatalosan panaszkodni tudnának, h magyar voltuk miatt hátrány érte.
Ha a zsidóknak lehet, akkor a magyaroknak miért nem?
Bár szerencsétlen baszkok is már évtizedek óta küzdenek a függetlenségükért, nem tudom, miért nem lehet már õket is egy autonóm köztársaságként elismerni???
Inkább 1 olyan magyar kormány kellene, amelyik elindítaná a triannoni határok revízióját, és sokkal jobban támogatná a jelenlegi határainkon túl élõ magyarságot ( akár egy jelképes gesztussal: minden magát magyar nemzetiségûnek valló állampolgár ingyen kapna magyar útlevelet, magyar igazolványt) MInden városba pedig ki lehetne nevezni egy személyt, akinek hivatalosan panaszkodni tudnának, h magyar voltuk miatt hátrány érte.
Ha a zsidóknak lehet, akkor a magyaroknak miért nem?
Bár szerencsétlen baszkok is már évtizedek óta küzdenek a függetlenségükért, nem tudom, miért nem lehet már õket is egy autonóm köztársaságként elismerni???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#172
Mondom én hogy hozzuk át õket ide, a hazai többséget meg rakjuk ki.
#171
Egy érdekes töri könyvitt
és egy hozzászólas:
szerintem igaz az az állítás mely szerint ha valamelyik népnek elveszet a multját azt teheted vele amit akarsz....
ennek analógiájára figyelhetsz fel a mai felvidéken:
ugyanis egy új törvény bevezetésével a magyar helységneveket csak szlovákul tanulhatják a magyarnyelvû iskolákban
ez annyit jelent hogy nem azt tanulják hogy Duna hanem Dunaj, men azt tnulják majd hogy Tátra hanem Tatry....
és majd szép lassan csak a szlovák megnevezések maradnak a köztudatban
(elfelejtve a magyart)
így majd joggal fognak a jövõben hivatkozni a szlovák eredetre....<#rinya>
és egy hozzászólas:
szerintem igaz az az állítás mely szerint ha valamelyik népnek elveszet a multját azt teheted vele amit akarsz....
ennek analógiájára figyelhetsz fel a mai felvidéken:
ugyanis egy új törvény bevezetésével a magyar helységneveket csak szlovákul tanulhatják a magyarnyelvû iskolákban
ez annyit jelent hogy nem azt tanulják hogy Duna hanem Dunaj, men azt tnulják majd hogy Tátra hanem Tatry....
és majd szép lassan csak a szlovák megnevezések maradnak a köztudatban
(elfelejtve a magyart)
így majd joggal fognak a jövõben hivatkozni a szlovák eredetre....<#rinya>
#170
Igen, és?
#169
A lappok meg csak terelgették a rémszarvas csordáikat, és sem tudták, h hol a határ 😄 😄 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#168
És azt se feledd el, hogy a finneket évszázadokig uralták a svédek aztán a 18-sz-tól egésszen 1917-ig meg az oroszok.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#167
De nem úgy, ahogyan írod. Ez nem olyan, mint amikor Széchenyi behozta az angol WC-t. Átvették egymástól a földmûveléshez kapcsolódó technikákat és velük együtt az elnevezéseket is. A követek nem ekét vittek ajándékba az uralkodóknak. A "kapál" szót sem követek útján vettük át a tót parasztoktól.
#166
A paraszt pont, hogy átfog venni. Be hozzák a diót(most csak mondok valamit) és ezentúl az Iránból és ezentúl diónak fogjuk mi is hívni az iráni dió szó pedig a sumerbõl ered. Vagy arisztokratikus divat lesz nyelvet tanulni.(Kazár birodalom) Két más nyelvet beszélõ ember él egymás mellett és megtanulják egymás nyelvét. Aztán ebbõl a 2-bõl a magyar átmegy a szomszéd faluba és ott mondd pár szót ott megjegyzik aztán ez így megy tovább...
#165
Ez nem így mûködik. A paraszt nem fog átvenni mezõgazdálkodással kapcsolatos szavakat, mert egy követ importálja õket, ráadásul akkor internet sem volt, hogy segítse a "szakkifejezések" elterjedését...
#164
Mi van akkor ha csak követeket küldtünk szét õk hoztak haza valamit, a valami nevét és új szavakat? Miért kellett volna ennyi embernek ennyit menni?
#163
Iráni jövevényszavaink valóban vannak. Ehhez azonban valóban nem kellett a perzsa birodalom területén élni, ráadásul az õ nyelvük sem rokon a sumérral, mint alább is írtam.
#162
A perzsa és sumér nyelv nem áll rokonságban egymással, egészen pontosan egyetlen nyelvrõl sem sikerült még minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy rokonságban áll a legõsibb írott nyelvvel.
"Az angolok fele szókincse latin szavak elangolosításából származik..."
Tény, hogy jelentõs a latin jövevényszavak arány az angol nyelvben, de a francia-normann, illetve germán eredetûek is hasonló mennyiségben jelennek meg. A hétköznapi tevékenységekre õk is germán eredetû szavaakt használnak, s nem latin kifejezéseket, mint a többi nép. Ettõl független történelmi távlatokban valóban nincs jelentõs hatása a magyar szókincsre.
A #150-re még reagálok (most nincs kedvem gépelni), van benne pár érdekes, de egyébként megkérdõjelezhetõ felvetés.
"Az angolok fele szókincse latin szavak elangolosításából származik..."
Tény, hogy jelentõs a latin jövevényszavak arány az angol nyelvben, de a francia-normann, illetve germán eredetûek is hasonló mennyiségben jelennek meg. A hétköznapi tevékenységekre õk is germán eredetû szavaakt használnak, s nem latin kifejezéseket, mint a többi nép. Ettõl független történelmi távlatokban valóban nincs jelentõs hatása a magyar szókincsre.
A #150-re még reagálok (most nincs kedvem gépelni), van benne pár érdekes, de egyébként megkérdõjelezhetõ felvetés.
#161
Ez badarság
#160
arra sincs bizonyíték hogy léteznek.Nem nekünk kell bizonyítani hogy nincsenek,hanem nektek ufó hivõknek hogy vannak.De ne offoljunk ez nem a magyar õstörténethez kapcsolódik
#159
A sumér-magyar nyelvrokonság annyiban igaz, hogy egy ideig voltak/lehettek a magyarok a perzsa birodalom területén, és ezen idõ alatt átvettek perzsa szavakat. A török szavak jelenléte a magyar nyelvben is két korszakra bontható, a honfoglalás elõtti és a hódoltság alatt átvett szavakra.
#158
Vagy a hülye németek elírták a szót a naptárban? Erre nem gondoltál?
#157
Az ufókról (ûrlény értelemben) csak annyit, hogy jelenleg nem cáfolható a létezésük, ugyanis:
1. A világegyetem végtelen.
2. Senki sem állíthatja, hogy a végtelen világegyetemben caakis és kizárólag egy Föld nevû bolygó lakható.
3. Tehát nem cáfolható, hogy a végtelen világegyetemben végtelen sok lakható bolygó létezik (arról nem is beszélve, hogy nem csak a mi létformánk szerinti lakhatóságot nézhetjük)
4. Senki sem állíthatja, hogy a végtelen sok lakott lakható bolygó közül csakis egy lakott.
5. Ezek szerint a végtelen sok lakott bolygó közül igen nagy valószínûséggel több is lakott (valószínûleg a lakottak száma is végtelen)
6. Ezek szerint akár végtelen sok fajta életforma létezhet a világegyetemben,
Tehát azt kijelenteni, hogy nincs élet rajtunk kívül a világegyetemben, azt senki, de senki sem képes bizonyítani.
1. A világegyetem végtelen.
2. Senki sem állíthatja, hogy a végtelen világegyetemben caakis és kizárólag egy Föld nevû bolygó lakható.
3. Tehát nem cáfolható, hogy a végtelen világegyetemben végtelen sok lakható bolygó létezik (arról nem is beszélve, hogy nem csak a mi létformánk szerinti lakhatóságot nézhetjük)
4. Senki sem állíthatja, hogy a végtelen sok lakott lakható bolygó közül csakis egy lakott.
5. Ezek szerint a végtelen sok lakott bolygó közül igen nagy valószínûséggel több is lakott (valószínûleg a lakottak száma is végtelen)
6. Ezek szerint akár végtelen sok fajta életforma létezhet a világegyetemben,
Tehát azt kijelenteni, hogy nincs élet rajtunk kívül a világegyetemben, azt senki, de senki sem képes bizonyítani.
#156
(Azóta a németeket elõvigyázatosságból megreformálták a szót. Vagy csak egyszerûbb H nélkül írni ?
#155
Hegyeshalmi határátkelõn a vámépületben az egyik irodában volt egy naptár, és a naptáron volt egy német szöveg, egy lap egy része aminek a közepén az a bizonyos ungarische még hungarische volt.
#154
Az angolok fele szókincse latin szavak elangolosításából származik...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#153
Az anglolal nem értek egyet.Mi nem sokat köxönhetünk nekik,persze az elmúlt 10 évben gyakorol erõteljes hatást a nyelvünkre,de elõtte abszolút nulla volt
#152
Nem ám a te teóriád helyes a magyarok dicsõtetteit elleplezik a hamis 300 év kitalált történelmével.De ez nem elég az általunk tanított törökökre fogják azt hogy tulajdonképpen mi tanultunk tõlük😄
#151
És mi van akkor, ha éppen a törökök vették át a magyaroktól a török nyelvben is megtalálható szavakat?
Azt meg végképp nem értem, h miért lehet csak az Uralig elhinni a magyar törzsek létezését?
Tehát az elõember átvándorolt ugye Afrikából Ázsiába, majd a nagy széles Ural alatti pusztákon lótenyésztésbe kezdett, és "kitalálta" a magyar nyelvet. És ott élt ezer éveken át,( lovakat, marhákat tenyésztve, meg nyilazgatva) míg elindult ez a nagy népvándorlás, és besodorta a maroknyivá zsugorodott magyarságot a Kárpát-medencébe.
A magyarok annyira buták voltak, h soha sem láttak még földmûvelést, sose ettek gyümölcsöt, csak mindig lóhúst, meg szürkemarha húst. Nem mitõlünk tanulták a dolgokat, hanem szegény tanulatlanoknak a törököktõl kellett megtudni mindent, akik ugye egy hatalmas kultúrával, több ezer éves írásbeliséggel büszkélkedhettek már akkor is...
Hátakkor biztos ígyvolt.
Persze, ha nem teszünk ellene, 10 év múlva már azt fogjátok tanulni, h arrajáró zsidóktól tanulták a nyelvüket, meg a nyilazást, meg a lótenyésztést is. Tehát Magyarország örök háláját nyilvánítsa ki a zsidó népnek.
Azt meg végképp nem értem, h miért lehet csak az Uralig elhinni a magyar törzsek létezését?
Tehát az elõember átvándorolt ugye Afrikából Ázsiába, majd a nagy széles Ural alatti pusztákon lótenyésztésbe kezdett, és "kitalálta" a magyar nyelvet. És ott élt ezer éveken át,( lovakat, marhákat tenyésztve, meg nyilazgatva) míg elindult ez a nagy népvándorlás, és besodorta a maroknyivá zsugorodott magyarságot a Kárpát-medencébe.
A magyarok annyira buták voltak, h soha sem láttak még földmûvelést, sose ettek gyümölcsöt, csak mindig lóhúst, meg szürkemarha húst. Nem mitõlünk tanulták a dolgokat, hanem szegény tanulatlanoknak a törököktõl kellett megtudni mindent, akik ugye egy hatalmas kultúrával, több ezer éves írásbeliséggel büszkélkedhettek már akkor is...
Hátakkor biztos ígyvolt.
Persze, ha nem teszünk ellene, 10 év múlva már azt fogjátok tanulni, h arrajáró zsidóktól tanulták a nyelvüket, meg a nyilazást, meg a lótenyésztést is. Tehát Magyarország örök háláját nyilvánítsa ki a zsidó népnek.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#150
gondoltam, én is ide írok valamit, érdekes a téma, és nemrég tanultam róla egy keveset.
Ahogy tudjuk, az uráli hegység környékérõl származunk, és ez a feltevés alá is van támasztva. Több olyan növényt is találhatunk Európában, amelyek nem voltak honosak itt, és a mi érkezésünk után kezdtek elterjedni. Vagyis az õsmagyarok hoztak magukkal olyan dolgokat, amit az európaiak nem ismertek, de idõvel átvették, fejlesztették, és felhasználták. Különbözõ eszközök is persze ide tartoznak.
Pontos feljegyzések hiányában persze ez is csak egy teória, de a legkézenfekvõbb, és a legésszerûbb.
Ahogyan valaki már leírta, a magyarság több népbõl tevõdik össze. Mikor ide érkeztek a honfoglalók, különbözõ népekkel találkoztak, akik ki tudja mióta itt éltek, nem mentek sehova, inkább "lapultak", és megpróbáltak beilleszkedni. Sokuk kis népcsoport volt, akik békések voltak, és harc helyett inkább megpróbáltak alkalmazkodni, mint sem kiirtatni magukat. Ilyen pl. a Bodrogköz, ahol már kimutatták, hogy a mi megérkezésünk elõtt élt egy népcsoport, ami genetikailag változatlan volt még nemrégiben is. Mivel a közlekedés ott elég nehézkes volt a modern technikai dolgok megjelenése elõtt, maradtak egy helyben, és jópár kultúra váltást megéltek.
A történelmünk során rengeteg betelepítésrõl tudunk, szóval a magyarság igazán genetikailag nem egyezõ, és rengeteg népcsoportbol tevõdik össze. És mint tudjuk, jó ideig az "idegen" népeket teljesen máshogy kezelték, jóval kevesebb joguk volt az életben, és a kiegyezés után kezdtek olyan intézkedésekbe, melyek hasonló jogokat adtak a különbözõ népcsoportoknak. De ebbe inkább ne menjünk bele. A lényeg, hogy a magyarság rengeteg népbõl tevõdik össze.
Szóval kikkel is állunk rokonságban? Egyszerûbb kérdés volna azt feltenni, hogy kivel nem?<#vigyor2>
Na és a nyelvrokonság. Voltak ilyen sumér-magyar rokonság feltevések, amik teljesen tévesek. Amikor nagyon nagy valószínûséggel megmondhatjuk, hogy nem délrõl jöttünk, akkor biztos, hogy azokhoz a nyelvekhez nincs sok közünk.
Bár ebben a témában nem vagyok nagyon jártas, de azért már kellett vizsgáznom belõle, és a tanárom is több féle teóriát felvázolt, így okoskodom egy picit. 😊 Ami a tankönyvekben van, az a legjobban elfogadott jelenleg. Hogy mi igaz belõle, és mi nem, azt már szerintem soha nem fogjuk megtudni.
Megcáfolták már többen, hogy igaz, vagy nem. De ha elhisszük, hogy igaz a finnugor nyelvrokonság, akkor gondoljuk végig, miért nem hasonlít egymásra a kettõ manapság.
Szóval eljöttek a magyarok Európa közepére, akkori távolságokat tekintve majdnem a fél világot átszelték. Vagyis több ezer kilométeres távolság, na meg több, mint 1000 év, szinte 0 kapcsolattartással. Teljesen más hatásoknak volt kitéve az egykori közös nyelvcsalád. Ergo a nyelvek fejlõdése teljesen más irányba haladt.
Az olyan feltevések, miszerint a török nyelvvel áll kapcsolatban a miénk, valamelyest helytálló. Mivel tudjuk, hogy a különbözõ népek találkozásakor elõkerülhetnek olyan eszközök, növények, állatok etc., melyeket a másik még csak nem is látott, de szívesen átvenné, tovább fejlesztené, és használná, amennyiben egy kis fantáziát lát benne, így kijelenthetjük, hogy vannak jövevény, és idegen szavaink. Vagyis a nyelvünkben van szláv, török, német, angol, és kitudja még mennyi nyelvû, vagy abból kialakult magyarosított szavunk.
Hát ennyi mára 😊
Ahogy tudjuk, az uráli hegység környékérõl származunk, és ez a feltevés alá is van támasztva. Több olyan növényt is találhatunk Európában, amelyek nem voltak honosak itt, és a mi érkezésünk után kezdtek elterjedni. Vagyis az õsmagyarok hoztak magukkal olyan dolgokat, amit az európaiak nem ismertek, de idõvel átvették, fejlesztették, és felhasználták. Különbözõ eszközök is persze ide tartoznak.
Pontos feljegyzések hiányában persze ez is csak egy teória, de a legkézenfekvõbb, és a legésszerûbb.
Ahogyan valaki már leírta, a magyarság több népbõl tevõdik össze. Mikor ide érkeztek a honfoglalók, különbözõ népekkel találkoztak, akik ki tudja mióta itt éltek, nem mentek sehova, inkább "lapultak", és megpróbáltak beilleszkedni. Sokuk kis népcsoport volt, akik békések voltak, és harc helyett inkább megpróbáltak alkalmazkodni, mint sem kiirtatni magukat. Ilyen pl. a Bodrogköz, ahol már kimutatták, hogy a mi megérkezésünk elõtt élt egy népcsoport, ami genetikailag változatlan volt még nemrégiben is. Mivel a közlekedés ott elég nehézkes volt a modern technikai dolgok megjelenése elõtt, maradtak egy helyben, és jópár kultúra váltást megéltek.
A történelmünk során rengeteg betelepítésrõl tudunk, szóval a magyarság igazán genetikailag nem egyezõ, és rengeteg népcsoportbol tevõdik össze. És mint tudjuk, jó ideig az "idegen" népeket teljesen máshogy kezelték, jóval kevesebb joguk volt az életben, és a kiegyezés után kezdtek olyan intézkedésekbe, melyek hasonló jogokat adtak a különbözõ népcsoportoknak. De ebbe inkább ne menjünk bele. A lényeg, hogy a magyarság rengeteg népbõl tevõdik össze.
Szóval kikkel is állunk rokonságban? Egyszerûbb kérdés volna azt feltenni, hogy kivel nem?<#vigyor2>
Na és a nyelvrokonság. Voltak ilyen sumér-magyar rokonság feltevések, amik teljesen tévesek. Amikor nagyon nagy valószínûséggel megmondhatjuk, hogy nem délrõl jöttünk, akkor biztos, hogy azokhoz a nyelvekhez nincs sok közünk.
Bár ebben a témában nem vagyok nagyon jártas, de azért már kellett vizsgáznom belõle, és a tanárom is több féle teóriát felvázolt, így okoskodom egy picit. 😊 Ami a tankönyvekben van, az a legjobban elfogadott jelenleg. Hogy mi igaz belõle, és mi nem, azt már szerintem soha nem fogjuk megtudni.
Megcáfolták már többen, hogy igaz, vagy nem. De ha elhisszük, hogy igaz a finnugor nyelvrokonság, akkor gondoljuk végig, miért nem hasonlít egymásra a kettõ manapság.
Szóval eljöttek a magyarok Európa közepére, akkori távolságokat tekintve majdnem a fél világot átszelték. Vagyis több ezer kilométeres távolság, na meg több, mint 1000 év, szinte 0 kapcsolattartással. Teljesen más hatásoknak volt kitéve az egykori közös nyelvcsalád. Ergo a nyelvek fejlõdése teljesen más irányba haladt.
Az olyan feltevések, miszerint a török nyelvvel áll kapcsolatban a miénk, valamelyest helytálló. Mivel tudjuk, hogy a különbözõ népek találkozásakor elõkerülhetnek olyan eszközök, növények, állatok etc., melyeket a másik még csak nem is látott, de szívesen átvenné, tovább fejlesztené, és használná, amennyiben egy kis fantáziát lát benne, így kijelenthetjük, hogy vannak jövevény, és idegen szavaink. Vagyis a nyelvünkben van szláv, török, német, angol, és kitudja még mennyi nyelvû, vagy abból kialakult magyarosított szavunk.
Hát ennyi mára 😊
#149
Keress a googl-ban rá a Móricz levelekre. Olvasd el és sírj vagy röhögj rajta.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#148
3 millión meg tuti nem jönnének haza.
#147
12 millió. De kevesen vagyunk...
#146
Kosztka Tivadar van kitéve hehehe...
#144
16 millióan szerintem.
#143
Á. Jobb lenne mindenkinek. Hányan lennénk akkor itthon?
#142
Vardar-dekrétumok?
#141
Hányan lennénk akkor?
#140
Az kellene, hogy összegyûjtenénk a Föld összes magyarját, haza hoznánk õket, a többieket meg kivinni.
#139
Ennyi erõvel Danikentõl kiindulva mondhatnánk azt, hogy mi vagyunk az UFÓ-k kiválasztottjai.
#138
Ezekben az elméletekben aza vicc, hogy minden nagy kultúrájú népet a rokonunknak tekintenek, akár egyszerre, akár külön-külön.
#137
Túl sokat nem. Talán asszimilálódtak az örmények és grúzok között, de járt arra Timur Lenk és az oszmán birodalom is. Bár vannak, akik még szavárd magyar milliókat képzeltek a XIX. században, ez nemk túl valószínû. Állítólag Ógyallai Besse János még találkozott velüka XIX. század elején. Ottlétükrõl - a források mellett - magyar helységnevek árulkodnak.
#136
ÁÁÁÁÁ. Én csak viccbõl mondtam az aztékokat. ÁÁÁÁÁ Ki az aki ilyet ki tud találni?
#135
Sõt mondok neked még nagyobb marhaságot is. Van olyan elmélet, hogy az õs haza dél-amerikában van és az inkák a rokonaink...
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#134
Bocsi de Nagy Károly igen csak létezõ személyiség volt. Függetlenûl attol, hogy a csillagok mit mondanak. Már csak azért is mert az arabok is írtak róla. És akkor feltehetném azt a kérdést, hogy ezen elmélet szeriont a Poitiers-i csata sem volt és az csak mese. Ergo akkor hispániában nem is léteztek a mórok ami meg aztán végképp elképzelhetetlen. Aztán ez az elképzelés meg már a leggyengébb lábakon áll ugyan is az arab történet írás is megemlíti azon személyiségeket akiket az európai történelem is. Vagy szerinted õk is benne voltak abban az össze esküvésben amiben esküdt ellenségeik a keresztények voltak benne?
Az a baj, hogy ez az egész elmélet jellemzõen a 20. század szüleménye. Folyton össze esküvés elméleteket kerestek és keresnek most is mindenben.
Az a baj, hogy ez az egész elmélet jellemzõen a 20. század szüleménye. Folyton össze esküvés elméleteket kerestek és keresnek most is mindenben.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#133
Azt tudtam, hogy kaukázusi magyarok de tudunk róluk bármi egyebet?
#132
Éltek? Most hol vannak? Rendesen magyarok voltak?
#131
*Kaukázus
#130
Õk a kuakázus déli lejtõin is éltek magyarok, évszázadokon át, és tartották is a hazaiakkal a kapcsolatot. Persze egzakt módon az õ ottlétükre sem lehet választ adni, de kézenfekvõnek tûnhet, hogy egyes törzsek Levédiából vándoroltak oda.
#129
Kik a szavárd magyarok?
#128
Az Attila név csak a törökök szerint török eredetû...
#127
Az 'Ungarn' még csak nem is h-val kezdõdik. Lentebb már írtam, hogy vélhetõen az onogur szóból származik a külföldi elnevezésünk, ha olvasol könyveket a témában, nem hiszem, hogy ezzel újdonságot mondtam.
A hun-magyar rokonság egy érdekes kérdés lehet. Tudni kell, hogy a hunok Európába érkezése idején mi Magna Hungariában éltünk, és bár ennek a helyét igazán pontosan meghatározni még nem sikerült, szinte bizonyosan a hunok útjába estünk. Az összes nomád (vagy inkább félnomád) pusztai népnél szokás volt az alávetett, csatlakozott népek élére vezetõt kinevezni, akár az uralkodó vagy egyéb magas rangú (törzsfõ) családból is (a kazárok birodalmában eltöltött idõ megítélésem szerint túl közel van a honfoglaláshoz ahhoz, hogy annyi idõ alatt egy teljes elitcsere végbement volna). Tehát Árpád és Attila rokonságában van ráció, más kérdés ennek a bizonyíthatósága. Szintén érdekes feltételezés, amire László gyula felhívja a figyelmünket, nevezetesen a honfoglaló magyarság különbözõ társadalmi osztályai között fellépõ antropológiai különbségek. Míg az elõkelõbb rétegek koponyája inkább pamíri, turanid jegyeket mutatnak, addig a köznép soraiban viszonylag elterjedtek az európaibb formák is, például a finnugor népekre jellemzõ keletbalti koponyaforma. Ez alapján joggal lehetne arra következtetésre jutni, hogy egy ázsia, talán török eredetû nép(ek), és egy neki alávetett finnugor nép (vagy népek) egyesülése hozta a létre a késõbbi magyarság magját (itt persze érdemes elgondolkozni azon, hogy a törzsek mennyire különbözõ vagy hasonló népeket tömörítettek). Egészen biztosan nem véletlen az sem, hogy az összes törzsünk és törzsfõnk neve török eredetû. Persze lehet vitatkozni elmélwetben ezekrõla dolgokról, a lényeg az, hogy kutatnunk kéne, mert túl keveset tudunk a múltunkról, 100%-os biztonsánggal szinte semmit.
A hun-magyar rokonság egy érdekes kérdés lehet. Tudni kell, hogy a hunok Európába érkezése idején mi Magna Hungariában éltünk, és bár ennek a helyét igazán pontosan meghatározni még nem sikerült, szinte bizonyosan a hunok útjába estünk. Az összes nomád (vagy inkább félnomád) pusztai népnél szokás volt az alávetett, csatlakozott népek élére vezetõt kinevezni, akár az uralkodó vagy egyéb magas rangú (törzsfõ) családból is (a kazárok birodalmában eltöltött idõ megítélésem szerint túl közel van a honfoglaláshoz ahhoz, hogy annyi idõ alatt egy teljes elitcsere végbement volna). Tehát Árpád és Attila rokonságában van ráció, más kérdés ennek a bizonyíthatósága. Szintén érdekes feltételezés, amire László gyula felhívja a figyelmünket, nevezetesen a honfoglaló magyarság különbözõ társadalmi osztályai között fellépõ antropológiai különbségek. Míg az elõkelõbb rétegek koponyája inkább pamíri, turanid jegyeket mutatnak, addig a köznép soraiban viszonylag elterjedtek az európaibb formák is, például a finnugor népekre jellemzõ keletbalti koponyaforma. Ez alapján joggal lehetne arra következtetésre jutni, hogy egy ázsia, talán török eredetû nép(ek), és egy neki alávetett finnugor nép (vagy népek) egyesülése hozta a létre a késõbbi magyarság magját (itt persze érdemes elgondolkozni azon, hogy a törzsek mennyire különbözõ vagy hasonló népeket tömörítettek). Egészen biztosan nem véletlen az sem, hogy az összes törzsünk és törzsfõnk neve török eredetû. Persze lehet vitatkozni elmélwetben ezekrõla dolgokról, a lényeg az, hogy kutatnunk kéne, mert túl keveset tudunk a múltunkról, 100%-os biztonsánggal szinte semmit.
#126
Pontosan<#eplus2>
#125
Ez olyan elmélet mint a német,angol,japán,héber,hun rokonság neevetséges kisérlet a történelem hamisitásra