Japáné lesz a leggyorsabb maglev
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#158
Az a pár kiló súly nagy teher egy több tonnás gépnek...
#157
Boldog új évet kívánok Neked és becses családodnak!
;-)
;-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#156
Engem már szóra sem méltatsz? :D
#155
Ilyent kellene szerelni biciklire. <#idiota>
Kara kánként folytatom tanításom.
#154
És a lendkerék súlyát hurcolja a gép?
#153
Amúgy vmi hasonló van az AN2-es repülõben is, amit úgy hívnak h ICS gyorsító. Mivel a légcsavart nme lehet akkuról felpörgetni az asszem 9 henger miatt, ezért egy lendkereket pörgetnek fel és azt kapcsolják rá a motorra.
Szerintem bármilyen hasonló gépben alkalmazható lenne ahol mozgási energiát újra akarnánk hasznosítani...<#eljen>
Szerintem bármilyen hasonló gépben alkalmazható lenne ahol mozgási energiát újra akarnánk hasznosítani...<#eljen>
#152
Ez a lendkerék dolog nagyon tetszik. Az energia nem vész el csak átalakul... Ha rövid idõ alatt gyakran kell ráfékezni és újra gyorsítani, akkor nagyon jó megoldás a lendkerék. Fékezéskor felpörgetjük, ezzel (is) fékezve a szerelvényt, gyorsításkor ezért jelentõs részét adná a vonóerõnek.
Persze ha nem használjuk pl állomáson, akkor elõbb-utóbb leáll és akkor megszokott módon gyorsítanánk, de újabb fékezés-gyorsításkor jól jön, tehát hosszú távon nagyon megéri.
Ezzel jelentõs áram-, energiamegtakarítást lehetne elérni.
Persze ha nem használjuk pl állomáson, akkor elõbb-utóbb leáll és akkor megszokott módon gyorsítanánk, de újabb fékezés-gyorsításkor jól jön, tehát hosszú távon nagyon megéri.
Ezzel jelentõs áram-, energiamegtakarítást lehetne elérni.
#151
Felpörgõ lendkerék az már most is van modernebb mozdonyokban asszem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#150
Vagy lehet, hogy nem tehetetlenségi nyomaték, hanem helyzeti energia, mindegy.
#149
A fékezést generátoroka lehetne bízni, és akkuk közvetítésével ezen energiából fedezhetõ a hegymenet (visszaút v. másik hegy) energiaszükségletének valamekkora része. De ez asszem már most is így van - valahol legalábbis.
Lehetne egy nagy ingát is csinálni, ami két végpont között szállítja az embereket - a cserélõdõ utasok végülis hasznos tömeg, mert részt vesznek a tehetetlenségi nyomaték kialakításában. :) Csak egy egészen minimális rásegítés kellene, ami kompenzálja a légellenállást (mint az ingaóránál). Na, ez milyen? :)
Lehetne egy nagy ingát is csinálni, ami két végpont között szállítja az embereket - a cserélõdõ utasok végülis hasznos tömeg, mert részt vesznek a tehetetlenségi nyomaték kialakításában. :) Csak egy egészen minimális rásegítés kellene, ami kompenzálja a légellenállást (mint az ingaóránál). Na, ez milyen? :)
#148
Nem, én arra gondoltam, hogy van 2 hegyed, például Tata felett a Gerecse 633 m.
Sopron mellett a legmagasabb pont 557 m.
Építesz egy-egy állomást minden hegycsúcson 500 m magasan, és a szerelvények a kettõ között ingáznának.
A hegycsúcsról a városba lejutni nem lenne nehéz, egy helyi kis csúszdavonat oldaná meg.
Az érdekes a szerelvény sebessége lenne a út felénél, de már nem emlékszem, hogyan kell kiszámítani.
E = m(gh + v×v/2)...
Igazából, - na, jó, bevallom - a nagy gyorsulás miatt én sem hiszek az ötletben (talán áruszállításra alkalmas lenne), mert az utasok rosszul lennének és összehánynák magukat. :-)
Sopron mellett a legmagasabb pont 557 m.
Építesz egy-egy állomást minden hegycsúcson 500 m magasan, és a szerelvények a kettõ között ingáznának.
A hegycsúcsról a városba lejutni nem lenne nehéz, egy helyi kis csúszdavonat oldaná meg.
Az érdekes a szerelvény sebessége lenne a út felénél, de már nem emlékszem, hogyan kell kiszámítani.
E = m(gh + v×v/2)...
Igazából, - na, jó, bevallom - a nagy gyorsulás miatt én sem hiszek az ötletben (talán áruszállításra alkalmas lenne), mert az utasok rosszul lennének és összehánynák magukat. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#147
"a motor lényegében a pályában van, tehát a szerelvények elõállítása, módosítása igencsak olcsó, nem kell mindegyikbe motort tenni"
Ez sem jó. Annyit illene tudni hogy egy elektromágneses motor két részbõl áll, még a lineáris is.
Ez sem jó. Annyit illene tudni hogy egy elektromágneses motor két részbõl áll, még a lineáris is.
#146
akkor megcsinálnád ezexerint az örökmozgót, mert ugye, ha valamit x magasból y útán 0 magasságra esik, akkor ezek szerint a helyzeti energiáját visszatáplálva további y úton x magasságba visszamenne és megint és megint és megint... viszont a hullámvasúthoz mégiscsak kell emelõ..
közegellenállás, súrlódás, hogy csak a legismertebb akadályozó tényezõket említsem. valamint, mint lejjebb mondták, tényleg nem praktikus. fõleg, ha 0 magasságban is lenne megálló :)
közegellenállás, súrlódás, hogy csak a legismertebb akadályozó tényezõket említsem. valamint, mint lejjebb mondták, tényleg nem praktikus. fõleg, ha 0 magasságban is lenne megálló :)
Blackmail the Universe
#145
szar dolog lehet, ha a témához csak annyit tudsz hozzátenni, hogy más elütését kritizálod. gratulálok.
Blackmail the Universe
#144
hülye vagyok liftekre gondoltam xD
Blackmail the Universe
#143
ilyeneket nagyon kis távon csináltak az ókorban
Blackmail the Universe
#142
ouu ívben futásnál is nagy elõny, hogy nem kell a kerekekkel és a forgóvázzal szenvedni
Blackmail the Universe
#141
létezik továbbá a szinuszfutás nevû jelenség is, ami kb azt jelenti, hogy a profilos futófelület miatt kicsit megengedett az oldalirányú mozgása a kerekeknek-> a tengely középpontjának helyzetét-egyenes páyán haladva-idõben ábrázolva szinuszgörbét mutat.. a súrlódás meg igenis számít (kerék kipörgése azért még ilyen nagytömegû vonatoknál is lehetséges, valamint energiát von el)
elõnye a maglev vonatoknak, hogy a motor lényegében a pályában van, tehát a szerelvények elõállítása, módosítása igencsak olcsó, nem kell mindegyikbe motort tenni (cserébe a pályát qrva drága felépíteni, sebesség növelése->csere-> drága). a vonat kisiklani magától nem nagyon fog (bár mint fentebb is leírták, balesetek lehetségesek). halk. áramfelhasználása itt lentebb írták, hogy nagyon nagy, nekem viszont úgy rémlik, hogy kevesebb, mint a mai elektromos mozdonyoké, a pálya végig nincs 'bekapcsolva', csak egy igen kis szakasza (mindig a szerelvény elõtt vmennyivel, hogy az vonzza, illetve kicsit mögötte, hogy a vonzásával lassítsa). súrlódó erõ, parazita mozgások (x,y,z, valamint ezek rotatorikus változatai) szinte megszûnnek, rúgózást se nagyon kell használni blablabla... ezt persze nem neked írtam, hanem aki kérdezte, csak a tiedet fûztem tovább
elõnye a maglev vonatoknak, hogy a motor lényegében a pályában van, tehát a szerelvények elõállítása, módosítása igencsak olcsó, nem kell mindegyikbe motort tenni (cserébe a pályát qrva drága felépíteni, sebesség növelése->csere-> drága). a vonat kisiklani magától nem nagyon fog (bár mint fentebb is leírták, balesetek lehetségesek). halk. áramfelhasználása itt lentebb írták, hogy nagyon nagy, nekem viszont úgy rémlik, hogy kevesebb, mint a mai elektromos mozdonyoké, a pálya végig nincs 'bekapcsolva', csak egy igen kis szakasza (mindig a szerelvény elõtt vmennyivel, hogy az vonzza, illetve kicsit mögötte, hogy a vonzásával lassítsa). súrlódó erõ, parazita mozgások (x,y,z, valamint ezek rotatorikus változatai) szinte megszûnnek, rúgózást se nagyon kell használni blablabla... ezt persze nem neked írtam, hanem aki kérdezte, csak a tiedet fûztem tovább
Blackmail the Universe
#140
valahol létezik még kultúra, megnyugtató azért..
Blackmail the Universe
#139
1 km egy kicsit vakóban magas, olyan, mintha az alföldön a kékes magasságába kellene valamit emelni.
#138
1% lejtõ lófütyi,felfogható mérési hibának,vagy szórásnak is,és ezt nyugodt szívvel mondhatjuk h vizszintes,akkor meg nem fog csúszni.
Akkor meg meghajtás kell neki...
Akkor meg meghajtás kell neki...
Minnél több idõt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
#137
100 km távon 1km lejtés szernited nem gáz??? Egy krumplis zsákot felemelni olyan magasra húzós és dárga, nemhogy vasúti SZERELVÉNYKET!! És mindenzt minden 100 kilolméteren megtenni az meg már több, mint röhejes. 100 km távolség a vasútnál vicctáv világviszonylatban. Ez totálisan életképtelen, nem véletlen, hogy sehol sem üzemel ilyen és nem is tervezik. 100 kilométerenként szakaszolni meg aztén tényleg már mindennek a teteje, végre begyorsul a szerelvény azt lassíthat is egybõl, mert lejtön nem két perc megállni egy szerelvénnyel.
Sokszor írsz értelmes dolgokat, de ez valami HIHETETLENÜL ostoba ötlet szerintem.
Sokszor írsz értelmes dolgokat, de ez valami HIHETETLENÜL ostoba ötlet szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#136
Az ingázás sem rossz ötlet. Én arra gondoltam, hogy a szavad - na, jó - lecsúszáskor keletkezõ energiát visszatáplálom a rendszerbe, és a pálya végén azzal emelem fel a szerelvényt.
A molnibalage által említett színtkülönbség nem vészes, mert, ha 1%-kos lejtéssel számolunk, akkor 100 km-en 1 km-es szintkülönbség kell, de fel lehet osztani a pályát szakaszokra.
Igazából itt a helyzeti energiát használod fel, amelyet ugye a gravitáció kölcsönöz, és megfelelõ domborzati viszonyok esetén mûködõképes lehet a rendszer. Persze, A és B nem feltétlen kell párhuzamosak legyenek, hanem a domborzathoz igazodna a pálya. Lényegében egy-egy hegyre van szükség a pálya végén, és ilyen azért minden 2-300 kilométerenként van.
A molnibalage által említett színtkülönbség nem vészes, mert, ha 1%-kos lejtéssel számolunk, akkor 100 km-en 1 km-es szintkülönbség kell, de fel lehet osztani a pályát szakaszokra.
Igazából itt a helyzeti energiát használod fel, amelyet ugye a gravitáció kölcsönöz, és megfelelõ domborzati viszonyok esetén mûködõképes lehet a rendszer. Persze, A és B nem feltétlen kell párhuzamosak legyenek, hanem a domborzathoz igazodna a pálya. Lényegében egy-egy hegyre van szükség a pálya végén, és ilyen azért minden 2-300 kilométerenként van.
Kara kánként folytatom tanításom.
#135
Igen. De téged rég nem. Bunkó.
Kara kánként folytatom tanításom.
#134
" szabadessében eljut B-be"
Miben? Orvos látott már?
Miben? Orvos látott már?
#133
Szabad "gurulásban/csúszásban" inkább.
Oda alacsony gördülési ellenállás kellene,bár ez a lejtõ dõlésének mértékétõl is függ.
Nem rossz ötlet de az ára az autópálya szintjén lehet.
Ha 'A' 0-méteren van 'B' 200-on(vizszint felett értendõ),A kocsit lecsúsztatod 'B'-bõl 'A'-ba.Oké de ha ugyanolyan "menetidõt" szeretnél ,akkor 'A'-ba 'B'+200 méter magasra kéne felraknod a sinpálya végét.
1irányba jó lenne hogy 'B'-bõl csúszik 'A'-ba és utána felhúzzák/felmegy.
Ugy van értelme hogy ha párba rakjuk õket ,éa amig '1'es kocsi le megy akkor a '2'es fel,vica versa,és csak a súrlódást kell legyõzni+ egy motor kell a gyorsuláshoz.
Oda alacsony gördülési ellenállás kellene,bár ez a lejtõ dõlésének mértékétõl is függ.
Nem rossz ötlet de az ára az autópálya szintjén lehet.
Ha 'A' 0-méteren van 'B' 200-on(vizszint felett értendõ),A kocsit lecsúsztatod 'B'-bõl 'A'-ba.Oké de ha ugyanolyan "menetidõt" szeretnél ,akkor 'A'-ba 'B'+200 méter magasra kéne felraknod a sinpálya végét.
1irányba jó lenne hogy 'B'-bõl csúszik 'A'-ba és utána felhúzzák/felmegy.
Ugy van értelme hogy ha párba rakjuk õket ,éa amig '1'es kocsi le megy akkor a '2'es fel,vica versa,és csak a súrlódást kell legyõzni+ egy motor kell a gyorsuláshoz.
Minnél több idõt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
#132
Ja és ebbõl normális hálózatot csinálni totál lehetetlen. A pálya kiépítése többe lenne, mint a várhatû haszon. Ezt TÉNYLEG komolyan gondoltad?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#131
Nem. Számold ki, hogyha csak 0,5%-1%-os a lejtés akkor mekkora szintkülönbség kell 1000km-ként. Sok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#130
Nono! Ez sem igaz asszem. A homok az a súrlódási tényezõt növeli meg a két felület között. NAGYON régen tanultam gördülési ellenállást, de emlékeim szerint az összenyomó erõtõl függ, a gördülõ test és felület rugalmassági moduluszától és a gördülõ test átmérõjétõl és talán nagyon kis mértékben a súrlódási tényezõ értékétõl. Megkeressem az jegyzeteim közt? Asszem Gépelemek II. tárgyból volt róla szó.
Tault itt valaki mozgástant? A súrlódási erõnek nincs teljesítménye, az nem fékez! (bár ezt még régebben tanultam, de tényleg szinte hihetetlen) A gördülési ellenállás és egyéb rugalmas deformációk fékeznek erõteljesen, meg a légellenállás.
Tault itt valaki mozgástant? A súrlódási erõnek nincs teljesítménye, az nem fékez! (bár ezt még régebben tanultam, de tényleg szinte hihetetlen) A gördülési ellenállás és egyéb rugalmas deformációk fékeznek erõteljesen, meg a légellenállás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#129
Na, van még egy forradalmi ötletem.
Csinálok két párhuzamos sínpárt. Az egyik a felé lejt, a másik B felé. Olyan X alakúak a vízszinteshez képest.
A-ból szabadjára engeded a (csúszkaszerû) jármûvet, és szabadessében eljut B-be. Ott csak fel kell emelni a megfelelõ magasságba, és a másik sínpáron viszacsúszik A-ba. :-)
Mondok valamit?
Csinálok két párhuzamos sínpárt. Az egyik a felé lejt, a másik B felé. Olyan X alakúak a vízszinteshez képest.
A-ból szabadjára engeded a (csúszkaszerû) jármûvet, és szabadessében eljut B-be. Ott csak fel kell emelni a megfelelõ magasságba, és a másik sínpáron viszacsúszik A-ba. :-)
Mondok valamit?
Kara kánként folytatom tanításom.
#128
Cinkota Pest határán van, a BNV elágazása meg már majdnem a Népstadionnál; úgy 10 kilométer körül.
#127
". Egy felemelt forgóvázon ha megpörgetem a kerékpárt, akkor az hamarabb áll meg mint egy ugyanakkora tömegû egyéb kerék."
Ez csak azt bizonyítja, hogy a csapágyazása szar. Ha jó lenne, elforogna akár egy órát is, mert nem fékezné a súrlódás.
A gördülési ellenállás a kerék és az úttest között lép fel. Ez amitõl a vonat(villamos) egyáltalán mozdulni tud, mert ha ez kicsi, akkor "kipörög" a kerék. Ekkor szórod a homokot a kerék alá, hogy mégis mennyen valahogy. Növeled a gördülési ellenállást.
Acél-acél között a gördülési ellenállás kicsi, ezért kis teljesítmény is elég a vonat mozgatásához. Egy kocsihoz több kell, mert a gumi-aszfalt gördülési ellenállása jóval nagyobb. Egy vonat ezért jobb, mint egy kamion.
Ez csak azt bizonyítja, hogy a csapágyazása szar. Ha jó lenne, elforogna akár egy órát is, mert nem fékezné a súrlódás.
A gördülési ellenállás a kerék és az úttest között lép fel. Ez amitõl a vonat(villamos) egyáltalán mozdulni tud, mert ha ez kicsi, akkor "kipörög" a kerék. Ekkor szórod a homokot a kerék alá, hogy mégis mennyen valahogy. Növeled a gördülési ellenállást.
Acél-acél között a gördülési ellenállás kicsi, ezért kis teljesítmény is elég a vonat mozgatásához. Egy kocsihoz több kell, mert a gumi-aszfalt gördülési ellenállása jóval nagyobb. Egy vonat ezért jobb, mint egy kamion.
#126
A gördülési ellenállás a vonatnál a legnagyobb a többi jármûhöz viszonyítva. Amúgy villamost vezetek és dolgoztam a fehér úti fõmûhelyben is. Egy felemelt forgóvázon ha megpörgetem a kerékpárt, akkor az hamarabb áll meg mint egy ugyanakkora tömegû egyéb kerék. Akkor miért gurul olyan sokat egy vonat? Mert minél nagyobb a test tömege, annál nagyobb a lendülete (a tehetetlensége).
Amúgy az általánosan felvázolt elmélet ez volt a suliban:
Egy kb 500m hosszú, 500 tonna összsúlyú (15-20 kocsi) szerelvény ha 100-zal robog, akkor 1-1.5km-es féktáv kell a megállításához normál körülmények között. Nálad az a 600m rendben is van.
Egyébként már megfigyeltem ha nincs utas akkor enyhe lejtõn még lassul is a villamos, de félig megpakolva ugyanazon a helyen már felgyorsul!
Amúgy az általánosan felvázolt elmélet ez volt a suliban:
Egy kb 500m hosszú, 500 tonna összsúlyú (15-20 kocsi) szerelvény ha 100-zal robog, akkor 1-1.5km-es féktáv kell a megállításához normál körülmények között. Nálad az a 600m rendben is van.
Egyébként már megfigyeltem ha nincs utas akkor enyhe lejtõn még lassul is a villamos, de félig megpakolva ugyanazon a helyen már felgyorsul!
#125
Aha és a jegyárak többe kerülnénel, mint egy elsõ osztályú NY-London repjegy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#124
Nem feltétlenül mai vasúti kocsi méretben kell gondolkodni. És nem is mai technológiákban.
Embert a Holdra? Már voltak, hagytak pár lábnyomot, meg hoztak némi kõzetet és fényképet, aztán ennyi. Egy Amerika-Európa, vagy Amerika-Ázsia összekötõ, a távot 1 óra alatt megtevõ földalatti vasútnak kicsit több értelme lenne.
Embert a Holdra? Már voltak, hagytak pár lábnyomot, meg hoztak némi kõzetet és fényképet, aztán ennyi. Egy Amerika-Európa, vagy Amerika-Ázsia összekötõ, a távot 1 óra alatt megtevõ földalatti vasútnak kicsit több értelme lenne.
#123
A merevlemezt sajnos tényleg nem a legjobb megoldás, de most ez van. Vicces, hogy ilyenekben nem hiszel, mert ezek adják az áramot 100%-ban. Ennyit a hitrõl..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#122
Ez nekem nem mond sokat. Ez mekkora táv?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#121
Én épp ezért nem hiszek azokban a cuccokban, amelyekben mozgó alkatrészek vannak (merevlemezekben sem).
Kara kánként folytatom tanításom.
#120
Két éve, vagy régebben történt, hogy egy karbantartó szerelvény elszabadult Cinkotánál a HÉV-en. És a BNV elágazásánál siklott ki, a Kerepesi úton, mert nem tudták megállítani.
#119
Ezért gazdaságosabb a vasút, a közúti fuvarozásnál. Persze csak nagy tömegnél, és "háztól-házig". Ha valahol már át kell rakodni, az már drágítja.
Ami a fékezést illeti, szerepet játszik az is, hogy egy vonatszerelvény több száz tonna tömeggel büszkélkedhet. Egyszer láttam olyat filmen, Ausztráliában, amelyik több mint két mérföld hosszú volt.
Ami a fékezést illeti, szerepet játszik az is, hogy egy vonatszerelvény több száz tonna tömeggel büszkélkedhet. Egyszer láttam olyat filmen, Ausztráliában, amelyik több mint két mérföld hosszú volt.
#118
Hát a gördülési ellenállás tudtommal elég alacsony a vasutaknál. Gonolj csak bele. Egy 100-zal robogó 10-12 kocsis szerelvény féktávja olyan 600 méter környékén van asszem. Na akkor képzeld el, hogy egy teljesn sík terepen meddig menne el lendületbõl. Hát szerintem 10-15km-ig lazán. Nagy teljesítmény csak az emelkedõkhöz és a gyorsításhoz kell.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#117
Fõleg az utóbbi. Monibalage ugyan leír egy valóban létezõ problémát, de a komolyabb az állandó centrifugális erõbõl adódó terhelés. Ez okozta nemrég a németországi vasúti szerencsétlenséget, a kerék-karimája anyag-elfáradás miatt levált, és a vonat kisiklott.
Ami a súrlódást(gördülési ellenállást illeti), az itt elveszõ energia hõvé alakul, ami gyengíti a kerék anyagát. Ez okból tértek át az újabb hullámvasutaknál a repülõgép-kerékre, a régebbi mûanyag-görgõrõl. Ezek jobbak.
Ami a súrlódást(gördülési ellenállást illeti), az itt elveszõ energia hõvé alakul, ami gyengíti a kerék anyagát. Ez okból tértek át az újabb hullámvasutaknál a repülõgép-kerékre, a régebbi mûanyag-görgõrõl. Ezek jobbak.
#116
Mi a baj? Nos MINDEN anyag rendelkezik rugalmas deformációval, még ha kicsi is. Acél és acél között hatalmas külnöbségek vannak merevség és szilárdság terén. Figyelem a kettõ nem ugyanaz!!! Attól, hogy pl. a kompozitok sokszor acélszilárdságúak is lehetnek, nem merevek! Ugyanakkora behatásra sokkal jobban deformálódnak. Namármost a vasúti szerelvények kerekei tudtommal kéregedzettek vagy teljesen átedzettek kemények, de nem túl rugalmasak. Tökéletesen sík pálya és tökéletsen keres kerék sincs. A magas fordulatszámon az ismétlõdõ igénybevétel igen nagy mind terhelés és frekvencia szempontjából.
1. A sajátfrevenciáit a keréknek messze el kell kerülni, de még ekkor is bejön a vibráció.
2. A kerék mivel nem teljesen kerek, egy kiegyensúlyozatlanságot okoz és akkor ehhez jön még a másik tengely irányú szerelési hiba. Lehet, hogy kurva pontos, de azért 500km/h felett már ez is iszonyatos erõket generál. Kanyarban az igénybevétel méginkább nõ, mert döntik a pályát, viszont ettõl a lefele ható erõ komonense meg nõ...
NAGYON röviden lenne, azokan akik esetleg nem értenek ilyesmihez.
(Mellesleg az gumiabroncsoknál is van egyfajta defromációs probléma, ha a deformáció túl lassú az abroncsban akkor a deformációk halmozódnak a forgás során és igen hamar defekt lesz a vége.)
1. A sajátfrevenciáit a keréknek messze el kell kerülni, de még ekkor is bejön a vibráció.
2. A kerék mivel nem teljesen kerek, egy kiegyensúlyozatlanságot okoz és akkor ehhez jön még a másik tengely irányú szerelési hiba. Lehet, hogy kurva pontos, de azért 500km/h felett már ez is iszonyatos erõket generál. Kanyarban az igénybevétel méginkább nõ, mert döntik a pályát, viszont ettõl a lefele ható erõ komonense meg nõ...
NAGYON röviden lenne, azokan akik esetleg nem értenek ilyesmihez.
(Mellesleg az gumiabroncsoknál is van egyfajta defromációs probléma, ha a deformáció túl lassú az abroncsban akkor a deformációk halmozódnak a forgás során és igen hamar defekt lesz a vége.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#115
Sajnos nem látszik a felbontás miatt, de az EUROSTAR felirattól balra van egy másik felirat:
design by Pininfarina ;)
design by Pininfarina ;)
#114
köszi ez jóval informatívabb volt, de nem létezõ technikai tudásom miatt továbbra sem tiszta a dolog. én úgy tudom, hogy (egyenes pályán) relatíve kicsi a súrlódási tényezõ.
a kerék anyaga gondolom nem mindegy, de nem írtad le pontosan mi az, ami miatt nem lehetséges a nagyobb sebességek elérése sínen. felmelegszik és instabillá válik? nem bírja a nagy sebességû forgást? nehezen tudom elképzeli mi lehet a baj.
pont az a problémám, hogy az elõnyök és hátrányok ismeretében nem látom benne azt a hûde nagy elõnyt. még azt is megértem, hogy kevesebb karbantartást igényel a pálya, de ennyi erõvel lehetne sín is a magas betonpillérekre szerelve kilométernyi motorok helyett.
a kerék anyaga gondolom nem mindegy, de nem írtad le pontosan mi az, ami miatt nem lehetséges a nagyobb sebességek elérése sínen. felmelegszik és instabillá válik? nem bírja a nagy sebességû forgást? nehezen tudom elképzeli mi lehet a baj.
pont az a problémám, hogy az elõnyök és hátrányok ismeretében nem látom benne azt a hûde nagy elõnyt. még azt is megértem, hogy kevesebb karbantartást igényel a pálya, de ennyi erõvel lehetne sín is a magas betonpillérekre szerelve kilométernyi motorok helyett.
#113
Gondolom, azért kérdezte, mert ha lenne technikai tudásod, akkor tudnád a magleb elõnyeit, és hátrányait.
Röviden: mivel lebeg a pálya felett, ezért csak a légellenállás korlátozza az elérhetõ végsebességet. Hátránya viszont a lebegéshez szükséges energiafelhasználás mértéke, meg a szükséges technológia ára.
Kerekes megoldásnál ugyan lejön a lebegtetéshez szükséges energia, de a kereknek van súrlódása, illetve magasabb sebességnél az sem mindegy, hogy maga a kerék mibõl készül.
Röviden: mivel lebeg a pálya felett, ezért csak a légellenállás korlátozza az elérhetõ végsebességet. Hátránya viszont a lebegéshez szükséges energiafelhasználás mértéke, meg a szükséges technológia ára.
Kerekes megoldásnál ugyan lejön a lebegtetéshez szükséges energia, de a kereknek van súrlódása, illetve magasabb sebességnél az sem mindegy, hogy maga a kerék mibõl készül.
#112
Ugye mondtam valamit? <#nyes>
Az a kupakolós a #78-ból jó volt.:-) Sz4bolcsé pálma!
Ami megfogott, a prágai helyzet.
Na, ugye, hogy lehet másként, csak ehhez normálisabb kormány kell.
Különben Romániában is a pályaudvarokon vegyes õrjáratok (rendõr, katonai rendész géppisztollyal!!!!, esetleg polgárõr is) vannak.
Magyarországot valakik le akarták/-ják zülleszteni.
Az a kupakolós a #78-ból jó volt.:-) Sz4bolcsé pálma!
Ami megfogott, a prágai helyzet.
Na, ugye, hogy lehet másként, csak ehhez normálisabb kormány kell.
Különben Romániában is a pályaudvarokon vegyes õrjáratok (rendõr, katonai rendész géppisztollyal!!!!, esetleg polgárõr is) vannak.
Magyarországot valakik le akarták/-ják zülleszteni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#111
nem, csak kíváncsi. mondjuk ahogy látom nem te fogsz fényt gyújtani nálam, de azért köszönöm a hosszászólást.
#110
Aha. Számoldt ki, hogy mekkora vastagságú csõ kell, hogy kibírja nyomást, szigetelést és a csõhosszat is számold ki. Egy vonal árából embert küldhetsz a Holdra.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#109
(Ja, egyébként persze viszonylag esztétikus, jópofa feliratok és egyebek voltak, nem dühödt összerondítás céllal.)
Oldal 1 / 4Következő →