2008 lesz az idõutazás nulladik éve?

fhejj, te megint itt? menj az áltudományos dolgaiddal vissza valami jobber oldalra

Okostojások!

Csak szólok, mert épp nézem az ATV-n (már nem Magyar ATV, csak ATV!), Fridinek a Most c. mûsorát, benne Lukács Béla elméleti fizikussal. Ha az ember eltekint attól, hogy kancsal, és grimaszol, azért mond okosságokat. Okostojásoknak épp jó. :-)

Idõutazás...pfff.

Ne fáraszanak már ezek engem ezzel. :D

Ez nekem nagyon kínai. Ellenben van pár ötletem h mit változtatnék meg a multamban.

Így van, de te is láthatod hogy a fénysebesség mérésérõl egy szót sem írtam, csak egy csillag sebességének mérésérõl, meg arról, hogy létezik a doppler effektus, amivel ezt teszik.

qandalf, attol meg, hogy valami piros, nem biztos, hogy gumilabda.
A Karman orvenyek valamennyire periodikusak, ilyen pl nincs a galaxisoknal.
De persze, tegyuk fel, hogy valami elszaguldott a terben es orvenyeket hozott letre, de ahhoz ugyanugy kellenek az alapveto kolcsonhatasok, amik vegul letrehozzak az orvenylest. De csak huzd ki a kadbol a dugot, ott is lesznek orvenyek, nem feltetlenul kell oda gyorsan mozgo valami. Ha fogsz egy csomo csillagot, es veletlenszeruen kiszorod oket a terben, akkor is galaxisszeru objektumok fognak letrejonni, es az osszperdulet ugyanakkora lesz, mint kezdetben, szoval akar meg az is lehet hogy egy csomo galaxis egymassal ellentetes iranyban forog...
De nem latom, hogy ez lenyeges lenne, mert manapsag nem latunk ossze-vissza cikazo objektumokat az urben, amik orvenyeket keltenenek, szoval mindegy nem sok mindenbe szol bele ez az elmelet.
Masreszt irtad: az elektronok is csak ilyen karman orvenyek: lehet hogy van nemi, hasonlosag, de azert nem kell tulzasba vinni. A karman orvenyek leirhatoak a folyadekokra kitalalt Navier-Stokes egyenletekkel, amik kapcsolatban allnak az elektrodinamikaval es a kvantummechanikaval. De te azt allitod, hogy a kvantummechanika is csak Navier-Stokes-szeru, hiszen ott vannak a Karman-orvenyek, ni! De azok alatt meg ujabb kvantummechanika van?
Elmeletben leashatsz, es konstrualhatsz 50 emeletes navier-stokes-kvantummechanika szendvicset, de nem hiszem, hogy ez egyszerubb elmelet mint elfogadni a kvantumterelmeletet.

Itt olyan kis idõeltérésekrõl lehet szó, amit az ember nem tud érzékelni. A mozgó vonatnak egyébként ehhez semmi köze nincs. Írhattad volna ilyen alapon pl. azt is, hogy közben almát kell enni :)

Amúgy a doppler-hatást már régen megfigyelték fénynél is. Egy mozgó vonatból egy tükörrel kell nézni a villámlást. Érdekes dolog, h a villámlástól távolodva azt tapasztaljuk h a tükörben mindig egy kicsit késõbb látjuk ugyanazt. Kicsit hozzá jön még h nagyobb utat jár be a fénysugár a tükrön át a szemünkig, mint közvetlenül a fényforrástól a szemünkig.

A rendõrök nem hiszem h a fény sebességét mérik, legfeljebb egy kibocsájtott fénysugár-hanghullám-rádióhullám... elküldése és visszaérkezése közötti idõt mérhetik. Ezzel távolságot mérnek.
Példa: -Ha közeledik feléd egy autó 50-nel, akkor az 14m/s-al halad. Ha tehát pl az elsõ elküldött jel visszaérkezésekor azt látom h az autó 100m-re van tõlem, akkor 1mp különbséggel visszaérkezõ jelbõl már azt fogom látni h az autó 14m-rel közelebb van, és már tudom is h pont 50-nel mozog felém. (persze ezt nem én számolom ki, hanem írja a mûszer)

<#szomoru1><#rinya>

A választ az "Egy új dimenzió nyomában" topicban megtalálod.

Csak megmutattam egy alternatív valóságot.
Nem kell vitatkozni egy mesérõl.
De arról elgondolkozhatsz, hogy a 11 26 dimenzió meg a görbülõ ürés tér mennyivel valóságosabb, mint az én mesém?

Miért jobb az a mese, amit többen álmodnak.
Na ennyi volt, majd ha hiányzom sírjatok...
:PPPPPP

"olyan rém egyszerû problémát kéne tudnod megoldani, hogy ez a topic miért vágott ki."

Kedves willcox!
Ez mit jelent?
Hogy tud a topik kivágni vkit?

Befejeztem a veled való kommunikációt. Komolytalan vagy.

Én a helyedben sokkal prózaibb dolgokkal foglalkoznék. Mielõtt épületes fantáziálást adsz elõ, elõtte olyan rém egyszerû problémát kéne tudnod megoldani, hogy ez a topic miért vágott ki.
Elõvezetted a teóriádat, oké. Azt ne várd, hogy majd ezzel elkezdek vitatkozni. Csak hogy értsd, pl. arról sem állnék le vitatkozni, hogy hány tündért látott valaki.

A kávém

Mi örvénylik?

Ez a relativitáselmélet baromsága. Szó sincs errõl.

http://www.onera.fr/photos-en/tunnel/images/255551-von-karman.jpg

Jé, ilyenek a galaxisok is.
ÁÁ biztos csak véletlen.

A galaxisok ugyan így jöttek létre. Valami végigszáguldott a térben, és örvénypárokat keltett.

http://images.google.hu/images?q=K%C3%A1rm%C3%A1n+vortex&um=1&hl=hu&start=20&sa=N&ndsp=20

Az elektron-pozitron párok pedig olyan örvények a térben, mint a Kármán-vortexek, csak ezek a túl nagy energiájú foton mögött jönnek létre.

Cáfold meg amiket írtam, ha tudod.
Érvek nélküli dumától kimélj meg..

Nem keverem.
Én se minõsítelek.
xDSD

És miért?

Mert ha távolodsz egy fényforrástól, akkor lassabban telik ahhoz képest az idõd. Az utánnad küldött fényjel lassabban megy, mint c, de az órád is lassabban jár, plusz ehhez jön, hogy a fénynek nagyobb utat kell megtenni ugyanannyi idõ alatt.
Ezen hatások összessege miatt c-t mérsz.

Ha közeledsz a fényforráshoz, akkor is lassabban telik az idõd a fényforráshoz képest, de a fénynek jóval kevesebb utat kell megtennie egységnyi idõ alatt, mert folyamatosan közeledsz a fényforráshoz. A fény gyorsabban megy ilyenkor mint c hozzád viszonyítva, de a három effektus miatt újra csak c-t mérsz.
Ilyen eccerû

"az anyag fénybõl, fotonokból áll" - jaj. A többit meg már nem is minõsítem. Azaz mégis. A tér nem rezeg. Te valamit nagyon keversz.

A választ te is tudod: mindig c-t fogunk mérni.

"PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességû fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest).
"

De sok minden igazolja. A magyarázata ennek pedig az, hogy az anyag fénybõl, fotonokból áll, ezenek az állóhullámai. Ezek ha elég összetett a mozgásuk, akár õrvényeket is alkothatnak. Ezek az õrvények nem a lefolyóban lévõkhöz hasonlatosak, hanem azokhoz, amiket a delfinek készítenek légbuborékokból. Ezek az örvények önmagukba csatlakoznak, önfenntartóak.Iyesmik az einsteini egyenletek Kerr-megoldásaiban található szingularitás-gyûrûk.
A foton nem más, mint a tér rezgése, gerjesztett állapota, emiatt csak egyféle sebességgel haladhat. A térnek lehetnek másféle mozgásai is, amit mi a kvarkok szintöltésének látunk. Ezeket mi nem tudjuk elképzelni, mert a mi makroszkopikus világunkban ilyen mozgás nincs. A húrelmélet is valami hasonlót ir le.
A különbözõ részecskék pedig ennek a gyûrû-örvény-rezgésnek a más szabadsági fokú mozgásai.
Modulációk, rezonanciák.

"Ezaz csak gyárcsanak idõgépeket,1 pár ember meggazdagodik rajta"

Ha léteni fog idõgép, akkor már meggazdagodtak rajta-

Ja, én nem is kérdésre válaszoltam, csak leírtam, hogy lehet sebességet mérni.

Ja és még a rendõrök is használják ezt az effektust, igazán nem hihetetlen.

A kérdés nem ez volt. Te másról beszélsz.

Na én is belekotyogok.
Meg lehet mérni egy csillag radiális sebességét. Pont így fedeztek fel csomó exobolygót, megfigyelték, hogy a bolygó ide oda mozgatja.
Itt a spektrumvonalak tolódnak el vörös vagy kék felé, szó sincs arról, hogy a fény sebessége változna. Tágulásról szó sincs ebben az esetben, és egyik relativitás elmélet sem kell hozzá.

Nem nekem címezted, de belekotyogok.
A fény sebessége c lesz (maximum).
A csillag sebességét pedig (ha éppen nyílegyenesen feléd halad nem fogod tudni megmérni (szerintem). Bár valószínûleg itt pár okos majd elõjön azzal, hogy ilyen-olyan eltolódás (doppler), de szerintem ez nem jó mérés, mert a fény állandó sebességgel halad (ugyanolyan közegben), így az, amit pl. vöröseltolódásként mérnek, és tágulásként értelmeznek, az hamis.

Ha már válaszolsz, miért nem olvasod el a kérdést?
"hogyan kell egy égitest hozzánk közeledõ fényének a sebességét megmérni?"

A kérdés az volt h milyen eszközökkel lehet egy fénysugár sebességét megmérni ami éppen felénk halad!? Más szavakkal: ha látok egy csillagot az égen, akkor honnan tudhatom h mekkora sebességgel haladt a fénysugár amikor elérte a szemem?

Ennek persze az elõzõekben felvetett plusz-sebesség problémája érdekelne nagyon. Vagyis ha felém mozog az a csillag pl 800km/h-val, akkor a hozzám érkezõ fénybõl honnan lehet megállapítani h az a csillag mozog-e, és milyen gyorsan? Vagyis h összeadódik-e a csillag sebessége és az általa kibocsájtott fény sebessége, vagy akkor is ugyanazt mérném mintha a csillag nem mozogna felém?
Tehát mindig C-t fogok mérni? Vagy C + a csillag sebességét?

értem. akkor ezt megbeszéltük. Passz. :-)

"Einstein bácsi elmélete azt mondja, hogy ez a c betûvel jelölt érték nem léphetõ túl" - ez a fény számára igaz is, az én elméletem szerint is. A bácsid elméletét már rég nem jegyzem, mert hibás.

"És olyan nincs, hogy mozog egy fényforrás, és abból kiszökken a fény, és máris 2c-vel húz el" - ilyet én nem is állítottam (talán olvass figyelmesebben, még ha görög istenekrõl nem is szokásom írni). Sõt! Azt állítottam, hogy egy c-vel, vagy nagyobb sebességû fényforrásból a fény nem tudja elhagyni a fényforrást.

Oké, én jövök. Ha kérdezel, akkor kérdezz (kérdõjelet nem láttam). Mert ami megállapítást az 1. és 2.-ben teszel, azt maximum sajátodként vezesd elõ, én ugyanis ilyeneket nem állítottam.

lol ti mind birkák vagytok, még mindig nem gondolkoztok 4d ben!!!! AZOK az INDIÁNOK nem lesznek ott xDXDDXDXDXDXDXDXD

"Én azt állítottam, hogy a fény mindig fénysebességgel halad, mert a közvetítõ közeg ezt engedi a számára."

Különben ez világos. Az általunk észlelt világban, úm. ideális körülmények között (értsd: tökéletes vákuumban) a fény max. terjedési sebessége c.
Innentõl két lehetõség van:
1. Azt mondod, hogy okés, de a mi világunkon kívül (ezen pedig érts, amit akarsz, akár pluszdimenziót, akár féreglyukas akármit) a fény tud c-nél nagyobb sebességgel menni. Persze, nekem is, ha sok pénzem lenne, akkor felülnék az ûrhajóra. (Azért is furcsa ez, mert a fotont nem lehet csak úgy a világok közt, már ha vannak sokan, ide-oda tologatni.)
2. Azt mondod, hogy a mi világunkban is tud a foton c-nél gyorsabban menni, csak meg kell teremteni a vákuumnál is faszább körülményeket. Ki kell porszívózni a vákuumot, fel kell seperni a Tejútat, mittudomén.
Megint te jössz!

Úgy, hogy kinevezel egy pontot viszonyítási alapnak. Ez lehetsz te magad, vagy egy tetszõleges pont rajtad kívül, a térben. Utána ehhez a ponthoz képest már lehet mérni a mozgó tárgyak sebességét.

"én azt állítottam, hogy a közvetítõ közeg szabja meg, hogy mekkora a fény sebessége. Függetlenül attól, hogy mekkora a fényforrás sebessége."

Ezzel nem mondtál semmit. Nem az a kérdés, hogy a fény adott közegben épp aktuális sebessége mekkora, hanem, hogy a fény vákuumban mért sebessége, ami durván 300 ezer km/s túlléphetõ-e vagy sem.
Einstein bácsi elmélete azt mondja, hogy ez a c betûvel jelölt érték nem léphetõ túl. A foton, vagy ha akarod az elektromágneses sugárzás csak-csak eléri, ha minden összejön neki, de slussz-passz, semmi más nem tudja ezt túllépni.

És olyan nincs, hogy mozog egy fényforrás, és abból kiszökken a fény, és máris 2c-vel húz el, mert:
1. nincs olyan fényforrás, amely c-vel tudna mozogni, ugyanis csak a foton tudja ezt, õ pedig nem fényforrás

Persze, ha papíron lerajzolod, és odaírod, hogy ad.1: c, és ad.2: 2c, az más, vagyis játék a számokkal, mert a valóságban olyan helyzet soha nem fordul elõ. A matematikában az a csodálatos, hogy nem csak a létezõ világot tudod vele leírni, hanem a lehetségest, a virtuálist is. Ennél már csak a mûvészet csodálatosabb, mert a valótlant képes ráadásul szépnek is mutatni.

Miért, szerinted hogyan kell egy égitest hozzánk közeledõ fényének a sebességét megmérni? Nagyon érdekel a válasz.

Ezt "egyszerû" mérni. Egy a Földhöz képest álló és egy közeledõ, nagysebességû ûrsikló közötti sebességet könnyû megmérni. Ha egyszerre mûködtetnek egy-egy fényforrást akkor amikor egyvonalba érnek, akkor máris látható h egyszerre villantak fel a fények v pedig a mozgó ûrsikló fénye jutott ide hamarabb.
Én kiváncsi lennék az eredményre.

??????????
Talán az onnan jövõ fénynek nagyobb a sebessége? Ugye, hogy nem. Akkor most mirõl beszélünk? Én azt állítottam, hogy a fény mindig fénysebességgel halad, mert a közvetítõ közeg ezt engedi a számára.

PS: annak a fénynek, ami onnan jön, hogyan is mérték meg a sebességét? Mert hogy nem traffipaxszal, az biztos :)

Azért a majdnem fénysebességgel pörgõ pulzárok által kibocsátott fény sebességét meg lehet mérni. Te jössz!

Tudod mit tudtak kimérni? Azt, hogy a fény fénysebességgel halad. Nem pedig azt, hogy a mozgó fényforráshoz képest halad fénysebességgel.

Ugyan! Ezt te sem gondolhatod komolyan!

1. Minden ûreszköz? Melyik is halad fénysebességgel?
2. A lézer mikor halad fénysebességgel? Csak a belõle kijövõ fény, nem?
3. Melyik fotont emittáló részecskére volt mérõeszköz felszerelve?
Tudod mi a tény? Hogy félrebeszélsz, csúsztatsz. Ezért inkább te nem vagy vitaképes.

PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességû fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest).

De igazolták kisérletileg, és minden ûreszköz, lézer, fotont emittáló kozmikus részecske igazolja naponta. Egy tény nem vitatéma, azt el kell fogadni. Ha pedig nem ismered, akkor nem vagy vitaképes. Ennyi.

Túlságosan ragaszkodsz a dogmáidhoz. Leírtam, amit akartam, a kérdéseidet már megválaszoltam, csak nem vagy képes felfogni. Túlságosan rabja vagy a relativitáselméletnek.
Utoljára, csak neked:
1. én azt állítottam, hogy a közvetítõ közeg szabja meg, hogy mekkora a fény sebessége. Függetlenül attól, hogy mekkora a fényforrás sebessége.
2. A fényhez képest. Mert a közvetítõ közeg ezt nem teszi lehetõvé.

PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességû fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest).

Ezzel nem értek egyet.
Múlt MÁR nincs.
Pillanatnyi jelen van.
Jövõ MÉG nincs.

Ezeket persze úgy kell értelmezni, hogy a múltbéli anyagi világ állapota már nincs, korábban, sok fázissal elõbbi állapotok VOLTAK, amik akkor éppen az akkori JELEN pillanatát valósították meg.
A jövõ egy majdani állapotát jellemzi az anyagi világnak, ami majd egy akkori pillanatban az akkori jelen állapotát fogják megvalósítani.
Ettõl függetlenül a pillanatnyi jelenben tudjuk a múltat dokumentálni, és a jövõbeli állapotokat valószínûsíteni.