2008 lesz az idõutazás nulladik éve?

Azt hiszem elsiklottál két fontos dolog fölött:

1. a fényforrásból jövõ fény a forráshoz képest is fénysebességû, és az észlelõhöz képest is. Függetlenül a kettõ egymáshoz képesti sebességétõl.

2. nem beszéltünk arról, hogy ha valami a fénynél gyorsabb, akkor mihez képest? És mégis miért ne menne belõle elõre a fény, hiszen mihez képest méred a fény sebességét?

Az elõbb lemaradt:
Egy fénysebességnél nagyobb sebességû fényforrásból nem tudna a fény elõre kijönni.

Nincs ezzel semmi baj. Tökmindegy, hogy a fényforrás milyen sebességgel halad, az azt elhagyó fény a közegben akkor is csak azzal a sebességgel tud haladni, mint amit azt a közeg lehetõvé tesz. Extrém esetben, ha lenne egy fénysebességnél nagyobb sebességû fényforrás, az azt elhagyó fény akkor is csak fénysebességgel tudna haladni, mert a közvetítõ közeg nem teszi lehetõvé számára a nagyobb sebességet.
A fény mindig a számára elérhetõ maximális sebességgel halad. Ebbõl a szempontból különbözik egy hétköznapi, bárki által megfigyelhetõ mozgástól. Pl. egy autó nem tud az elindulásától kezdõdõen a maximális sebességével menni, ahhoz elõbb fel kell gyorsulnia. A fénynek ilyenre nincs szüksége.
A mindennapi életben azok a mozgást leíró egyenletek, amik pl. leírják a mozgó vonatból elõre dobott kõ sebességét simán alkalmazhatók, hiszen mind a kõ, mind a vonat messze nem azzal a sebességgel halad, amit a közeg a számukra lehetõvé tesz, vagyis a relatív sebességekre érvényes összefüggések addig alkalmazhatók csak, amíg azt a közvetítõ közeg lehetõvé teszi.

És a lyukon keresztül elmenekültek innen...

Mik az univerzumunkban található fekete lyukak?

Olyan civilizációk nyomai akik eljutottak arra a fejlettségi fokra hogy LHC-t építettek.

<#wow1>

Ezzel csak az a baj, hogy ha ez a közeg létezne, akkor lenne mozgásállapota, a közegnek is lenne egy sebességgradiense, és a fénysebességet ahhoz képest kellene mérni, de ez nem így van. A fényforrás mozgásától független a kilépõ fény sebessége. Még mindig várom a magyarázatot...

Psszt, nem tudhatnak a fluxuskondenzátorról, titok! <#ejnye1><#idiota>

Egyszerûen. Annak a közegnek, amiben terjed a fény, ekkora az áteresztõ képessége. Legalábbis a fény számára.

ugy hogy a fluxus kondenzátor felgyorsítja, nem tudtad? XD

Egy kérdésem lenne: hogyan magyarázod, hogy bármilyen sebességgel mozog egy fényforrás, mindig 299792458 m/s a kilépõ fény sebessége? (ez kísérleti megfigyelés, tehát tény, és meg kell tudni magyarázni)

Már hogyne lenne univerzális most! Csak el kéne már szakadnod attól az idejétmúlt és hamis, általad nagyra tartott relativitáselmélettõl. El kéne szakadnod attól, hogy itt bármi is maximum csak a fény sebességével terjedhet. Azt senki sem vitatja, hogy a fény fénysebességgel terjed. Azt sem vitatja senki, hogy az az általunk eddig ismert legnagyobb sebesség. De azt már én pl. vitatom, hogy ne létezhetne ennél nagyobb sebesség. Vagyis igenis lehet egy univerzális most. Vonatkoztass el a fénysebességtõl, meg a relativitáselmélet korlátaitól és akkor belátod.

Ugyanilyen érvekkel támadták azt is, hogy a Föld gömbölyû. Mert ha tényleg az, akkor hogyhogy nem esnek le az emberek a túloldalán a semmibe? Aki ezt az egyszerû dolgot nem képes egyértelmûen felfogni és nyugat felé akar Indiába hajózni az épelméjû?

Te egy nagyon egyszeri emberke lehetsz (finoman fejeztem ki magam, nem szeretném az õstermelõket megbántani) <#mf2>

Az nem ismeret hogy valaki felfogja az agyával hogy mi az a NINCS! Aki ezt az egyszerû dolgot nem képes egyértelmûen felfogni és múltba meg jövõbe utazásról hablatyol az épelméjû?

Neked is eléggé elavultak az ismereteid. Szerintem mielõtt elképzeled, hogy szerinted hogy lenne logikus, inkább tanulj róla. Tudás nélkül nem biztos hogy az ötleteid megfelelnek az igazságnak.

Nincs olyan, hogy univerzális "most". Csak egyes lokális megfigyelõk esetében van értelme, globálisan nincs olyan hogy "jelen". Csak az biztosított, hogy az események egymás után következnek, és nincs olyan megfigyelõ, aki fordított sorrendben észleli a bekövetkeztüket. Viszont hogy mekkora eltelt idõt és megtett távolságot mérnek különbözõ megfigyelõk ugyanazon események között, az megfigyelõnként változik.

Erre alapul az egész XX. századi tudomány és technika.

hát én errre csak azt tudom mondani hogy: MÁRTI még mindig nem gondolkozol 4d ben! azok az indiánok nem lesznek ott xDXDXDXDXD

"A múlt az biztosan van, mert biztos hogy volt."

Ami van az nem volt.A múlt hogy lenne mikor nincs.Nekem volt egy bizonyos tipusú fényképezõgépem 15 éve, de nincs most.Most van egy Pentax K100D. A múltba sem lehet utazni mert nincs, a jövõbe se mert nincs.

Végre valaki észrevette.Teljesen igazad van. Akármilyen téma van "õk" mindent jobban tudnak, mint azok a hülye tudósok.<#mf1>

A múlt az biztosan van, mert biztos hogy volt.
A jelen sosincs, mert végtelen kicsi pillanat töredéke.
A jövõ sosincs, mert csak lesz.

Jók a büntipontok...nahát miért kaptad :-D

"Áltudomány pld a csillagjóslás mert egyetlen állítása nem igaz mert az alapja nem igaz."
Aham, hát kétségtelen, hogy a csillagokból max. annyi derül ki, hogy este van, az, hogy mi lesz velem fél év múlva, az nem. Én még az xy horoszkópban sem hiszek, a személyesnek esetleg lehetne valami alapja, de alapból kizártnak tartom. Aztán egyszer vagy megcáfol valaki, vagy sem. :)

"aztán a legelemibb törvényekrõl állítják hogy nem is igazak"
Na, ez érdekelne! :) Tudnál példát is említeni, hogy mit cáfoltak meg a "kis tudósok"? A gravitáció törvényét? A lendületmegmaradást? Esetleg a hõmérséklet változás utáni térfogatváltozást?

"amikor az ember az utolsot lehelli, akkor vegleg meghal."; ""ez hulyeseg. probaljuk meg ujraeleszteni.""
Ettõl függetlenül vannak, akiket sajnos nem lehet újraéleszteni. Magától a halál okától is függ az ú.é. sikere. Úgyhogy a régi mondás némely tekintetben igaz. De az kétségtelen, hogy (idézve a szavaidat) "barmikor kiderulhet barmelyik fizikai alapszabalyrol is, hogy az hibas vagy hianyos" - azt hiszem, mintha nemrégiben lett is volna valami ilyesmi hír is.

Látom, leesett a tantusz. :)

<#szomoru1><#falbav> helyesírás + iq

ha az emberek nem ketelkednenek a dolgokban, akkor sokminden hibasan maradna a koztudatban. pl tobb ezert evig azt hittek, hogy amikor az ember az utolsot lehelli, akkor vegleg meghal. aztan valaki egyszercsak azt mondta: "ez hulyeseg. probaljuk meg ujraeleszteni.". es most az o ketelkedesenek koszonhetjuk a manualisan vagy geppel torteno ujraelesztest. barmikor kiderulhet barmelyik fizikai alapszabalyrol is, hogy az hibas vagy hianyos.

Hát ez már tényleg túlzás...
Ezaz csak gyárcsanak idõgépeket,1 pár ember meggazdagodik rajta,majd aztán az egyik állam ellopja a másiktól,és a rendes adó fizetõ polgárok(azaz mi)ugy járnak mint a zsidók a Auschwitzbe...
Majd robotok támadnak minden felõl+ Arnold Schwarzenegger helyett rendes terminátorok fognak mászkálni az utcákon...érdekes lesz,alig várom...

"Anno a Föld kereksége volt áltudomány"

Ne keverd ez csak egy állítás. A tudomány sok állítás összessége.Áltudomány pld a csillagjóslás mert egyetlen állítása nem igaz mert az alapja nem igaz. Az a szomorú hogy az emberiség meredeken hülyül mert olyan dolgokat is kétségbevon ami ezerszeresen bebizonyosodott már, és olyant mond igaznak amirõl semilyen tény nincs hogy igaz lenne.Legalábbis túl sokan vannak ilyenek akik vizsgáztak pld fizikából aztán a legelemibb törvényekrõl állítják hogy nem is igazak. Annyi eszük már nincs hogy hogy a fenébe lenne ûrutazás ezek nélkül?

Érdekes cikk mégérdekesebb hozzászólásokkal. :-)

The cake is a LIE!<#eplus2>

Rohatt jó lenne, ha jáccanék, erre trukbummmmmmmmmmmmmmmmmmcsatárrrrrrrrrrrr aztán whuuuuuuuuuuff azt megint ott van a torta elõttem 5 gyertyával:O. Valaki állítsa leeee... nem akarok megint 5 éves lenni:'(

Természetesen fekete lyukak léteznek, csak a nevük megtévesztõ, semmiféle lyukról nincs szó, azért kapta ezt a nevet, mert úgy fedezték fel, hogy a fényt is magába vonzva az univerzum térképének egy darabkáját láthatatlaná teszi, mintha egy lyuk lenne ott...
Te mit értesz paranormális jelenségen, mert az általam ismert fogalom nem takar létezõ dolgot...

Hát ez hihetetlen.
Te mindenhol próbálsz okoskodni és mindenhol beégeted magad, húzd be a kéziféket, mert ahogy elnézem sem a csillagászathoz, sem a paranormális jelenségekhez nincs semmi rálátásod.
Remélem, most már látod, hogy benned van a hiba, nem bennünk...

Ja, fekete lyukak léteznek... tudományosan bizonyított tény!
A Swift távcsõvel már egy fekete lyuk születését is megfigyelték.

Komolyan mondom sokkoló arc vagy, te mindent megcáfolsz? Ez ilyen betegség?

Fúú, de vicces gyerek vagy <#pardon1>

Te pedig nem is vagy értelmes ember, hanem csak hozzávetõleg.

Régen laposat meg kereket mondani is ugyanúgy áltudományos állítás volt. Nem jártak utána, hogy is van valójában.
Aztán Eratoszthenész volt olyan bátor meg leleményes, hogy mérési eljárást talált ki a Föld kerületére. Tehát nem csak okoskodott már hanem el is végzett egy "kísérletet".

Egyébként a Föld csak a hétköznapi emberek fejében volt lapos, a természetfilozófusok körében nem.

"Anno a Föld kereksége volt áltudomány, aztán kiderült, hogy mégsem az (na jó, nem kerek, hanem geoid, de ettõl most tekintsünk el :))"
az hogy regen elfogadott volt, hogy a fold lapos. aztan jott az hogy gombolyu. mostpedig hogy ovalis. valojaban pedig szabalytalan test. ennyit a tudomanyrol.

és ebbõl mi következik? semmi.

meg csak ez sem igaz. a fold az egy szabalytalan test, mint ahogy az osszes letezo dolog is az. geometriai alakzatok csak az elmeletben vannak. merj csak le egy kockat vagy egy gulat lezeres merovel, es egybol kiderul, hogy minden oldala mas hosszusagu. es ekkor meg szoba se kerult a feluleteik egyenetlensege es folyamatos valtozasa az atomok rezgese miatt.

Hát a baba-jaga megmondja!
Tria-Oui! :-)

ÉS ki dönti el, hogy mi áltudomány? Mert ugye egy áltudományságnak tartott elmélet is lehet valós. Anno a Föld kereksége volt áltudomány, aztán kiderült, hogy mégsem az (na jó, nem kerek, hanem geoid, de ettõl most tekintsünk el :)).

LOL-ember, az csak irónikus megjegyzés volt! Ész nuku, avgy mi?

Csakhogy közérthetõ legyek: be kell webkamerázni a világegyetemet. Az ISP-k kaszálnának. Méghogy dotkomlufi? Az egekbe szökne a NASDAQ!

"A megoldás a közös tudáskincs, az enciklopedikus összegzés, amelyre nagyon jó példa a Wikipédia. A kockázata az, hogy ott is megjelennek a cenzorok, adminek, akik egyes, általuk helytelennek ítélt elméleteket kizárhatnak.
"
Az ál információ kiszûrése végett mindenképp szükség van a cenzúrára, de még így sem ez jelenti az össztudását az emberiségnek, enciklopédiák léteznek ezen kívûl számtalan formában és témában. Többször elõfordult hogy a keresett szócikk még üres volt a Wikin.
De ráadásul elképzelhetõ rengeteg hiba is a cikkekben, és hát egy-egy téma csak felületesen érintett, ezért semmi képp nem tekinthetõ az emberiség tudástárának, az ugyanis jóval nagyobb falat lenne annál, mintsem egy enciklopédiában (még ha elektronikus is) elhelyezhetõ lenne.
És jellegükbõl fakadóan nem enciklopédiába illeszthetõ pl.: egy szaktudás, hiszen nem szócikkezhetõ összefüggõ de szerteágazó területrõl származó tudásanyagokról van szó, ami folyamatosan bõvül is...
Az emberi tudás továbbvitelérõl intézmények gondoskodnak (oktatás), ezért mérhetetlen nagy bûnt követnek el a politikusaink...
Ha az emberek átlag tudását nézzük azt most rombolják...
Közben pedig misztifikálják a tudományt és a technikát, ami szintén a butítás része...

..sejtései (Epikurosz' conjectures)

Epikurosz sejtése:

1. A csillagközi, de méginkább a galaxisközi utazásról
Elvileg elképzelhetõ, de annyira drága, meg annyira necces, hogy más megoldásokat kell találni. Analógia: régen, ha amcsi üzleti partnered volt, repcsire kellett ülni, és elszállni Amcsiba. Ma ez egy, ill. 2 webkamera segítségével megoldható. Idem a levelekkel. Információalapú társadalomra van szükség, ezt megmondta már a rosszemlékû Gyurcsány Ferenc is. Ahogy virtuális sétát tehetek a párizsi Louvre-ban, ugyanúgy megkukkolhatom majd az aldebarániak mindennapjait. Egyszer.
Minket már lehet, hogy kukkolnak a megfelelõ high-tech-kel rendelkezõ ET-k, mi szellemekként érzékeljük õket, ha igen.

2. Idõutazásról
Neccesebb, mint a fenti, de az alapelv ugyanaz, tehát a fentiek alapján kisakkozható.

Vörösmarty 1842-ben híres versében kikelt az áltudományok ellen. Erre mi történt? 2008-ban az áltudományok több embert érdekelnek mint a valódi.Bravó! Ez a fejlõdés! Hátrafelé.

"egyetlen ember <...> képtelen lenne megbírkózni az újonnan megjelenõ cikkek tömegével."

Igen, ez nagy probléma, mert rengeteg cikk, tanulmány stb. jelenik meg, és ezeknek 90%-a süket duma. A lényeg két bekezdésben van leírva. (Nálad is.)

A megoldás a közös tudáskincs, az enciklopedikus összegzés, amelyre nagyon jó példa a Wikipédia. A kockázata az, hogy ott is megjelennek a cenzorok, adminek, akik egyes, általuk helytelennek ítélt elméleteket kizárhatnak.
Szóval, le a kalappal a Wiki elõtt.

Szent Habakukk!

Szerintem az emberek inteligenciája nem nõtt jelentõsen az elmúlt 10 000 évben...
A tudás jellege változott, meg talán a mennyisége, de az IQ elég lassan változik...
Az áltudományba vetett hit semmiben nem különbözik a sámánizmustól, vagy más hitektõl...
Aki az idõutazásban hisz ..............

A számítástechnikának aki ismeri a 10%-át az már nagyon komoly, valami prof lehet, vagy vamilyen nagy cégnél(pl.:Microsoft) a legjobb szakemberek...
Ja és az embereknek az átlagtudásuk a technikáról (a proftól a cigánygyerekig számolva) nagyon silány lehet, talán ha ezrelékekben lehet mérni...
Ezt azért írom mert az emberiséget nem fenyegeti a "szuper agy" kialakulásának a veszélye...

A Világegyetem civilizációktól való látszólagos érintetlenségének okain én is sokat gondolkodtam, de a fejlett civilizációkra leselkedõ balesetveszély helyett helyett másra jutottam végül. Egész más okokból azt véltem valószínûnek, hogy az intelligens lények egy idõ után a tudatukat hordozó testüket rendre több lehetõséget nyújtó fizikai közegbe kénytelenek áthelyezni, és a sokadik ilyen váltásnál ez már számunkra egyelõre észlelhetetlen.

Mi indította volna õket erre?
A kiváncsiság, a természet összes törvényeit megismerni akaró vágy.
Mivel valószínûleg a természet )de legalábbis a matematika biztosan) végtelen, kimeríthetetlen, lezárhatatlan,* ezért a kutató elmék kénytelenek állandóan szembesülni megismerési korlátaikkal, és ezért rendre jobb és jobb megismerõ rendszereket létrehozni:
elõször csak örök biológiai létet érik el, majd egyre gyorsabb és nagyobb kapacitású agyakat építenek, amelyek esetleg már a fizika olyan tartományára épülnek, hogy mi még nem érzékeljük.
Mivel az összes törvényt így sem ismerhetik meg, legfeljebb többet, ennek nincs vége, annál inkább hajtja õket az örök kiváncsiság.

Tudománytörténet

Ha a -- egyetlen kéznél levõ analógiaként -- az emberiség tudománytörténetét nézzük: valaha a gyakorlati ismeretek és mágiikus-animisztikus jellegû világkép szervezte az emberek életét.
Nem is volt a dolog teljesen irracionális, legalábbis meglepõen sok volt benne a mechanisztikus-racionális elem, és -- a közhiedelemmel ellentétben -- nem volt feltétlenül mindenütt misztikus jellege.**
Egyes animisztikus elemek még Leibniz gondolataiban is jelen voltak (Benedek 1985: 179), éspedig nem misztikus, hanem racionális fiozófia részeként (Durkheim 2003: 36), és Newton felfogásában is voltak elemek a megelõzõ korok mágikus gondolataiból (Webster 1980, Ismertetõ 1, Ismertetõ 2).
Azt is hallottam (de ellenõrizni nem tudom), hogy esetleg esetleg éppen mágiával való foglalkozása inspirálta Newton ,,távolbaható erõ'' gondolatát (amely akkoriban kissé okkultnak misztikusnak tûnhetett a racionálisabb kortárs ,,ütközéses'' természetfilozófiákkal összevetve).

A mágikus-animisztikus világképbõl aztán különváltak a késõbbi területek.
Durkheim szeint a mágikus erõ fogalmából ered a természeti erõ (és a jogi erõ) fogalma (Durkheim 2003: 35).
Különváltak a mûvészetek, a filozófia, utóbbiból meg a tudományok. Newton fõmûve még a ,,Természetfilozófia matematikai elvei'' címmel jelent meg (igaz, ez lényegében már akkor fizikát jelentett) (Benedek 1985: 160).

Neumann szerint még a matematikát a XIX. században még átfoghatta egy ember, de ,,ma'' már csak 28%-át (Staar 2002).
Ráadásul a második világháború óta eltelt ,,utolsó 50 évben még több matematikát alkottak, mint az összes elõzõ korban együttvéve'' (Stewart 1991: 24). Az egyelõre exponenciálisnak tûnõ növekedés eredményeképp már az egyes ember számára követhetetlen a matematika fejlõdése (Staar 2002: 55, 217).

Sejtések

Az a sejtésem, hogy ma már a matematikának mégcsak egy ágát sem (pl. matematikai logika) tudja átfogni egyetlen ember, és ha tudná is, akkor is képtelen lenne megbírkózni az újonnan megjelenõ cikkek tömegével.
Késõbb ugyanez lesz igaz a matematikai logika ágainak ágainak ágainak ágaira is, és végül egy emberélet sem lesz elég rá, hogy akár a legkisebb szakterülethez szükséges elõismereteket megszerezze az ember, vagyis a specializáció sem fog már megoldást jelenteni, mint ma még jelent.

Ráadásul a század második felében korábban távolinak gondolt területek között meglepõ kapcsolatokat fedeztek fel, például a logika kapcsolatot talált az algebrával (algebrai logika), az analízissel (nemstandard analízis) és a topológiával (denotációs szemantika).

Talán az emberiség az örök élet feltalálásával jut túl a nehézségek egy részén, és, ha igazak a remények biológia és számítástechnika közeledésérõl (Brooks 2003), akkor tán képesek leszünk tudatunk ,,hardverét'' is nemcsak tartósabb, de gyorsabb, és átfogóbb megismerést lehetõvé tevõ fizikai közegbe helyezni.
Persze a természet (vagy legalábbis a matematika) törvényei ettõl még továbbra is végtelenek maradnak, így a problámák, magasabb szinten, de újra meg újra elõjönnek.

A végsõ sejtésem az, hogy az intelligenciák tudatának elõb-utóbb olyan fizikai közeg adja a ,,hardverét'', ameély számunkra még észlelhetetlen, akár azért, mert túl mikroszkopikus, akár mert makroszkopikus léptékû, esetleg nagyon távoli. Sõt esetleg teljesen lokalizálhataltlan is (mint az unparticle-k feltételezett elméletében).
Szóval, ez a folyamat, kezdve az írás feltalálásától kezdve az örökéletig és a gyorsabb közegig, mindvégig egy szükségszerûség hajtotta dolog (amennyiben a kiváncsiság motivációját elfogadjuk), egész egyszerûen ,,gazdasági'' szükségszerûség a mindenkori értelem számára.

Ezzel az állandó fejlõdési kényszerrel szemben, remélem, nem valós alternatíva az egyes elmék egyetlen szuperaggyá összeolvadása: az egyéniség valamilyen formában mindig is megmarad, mert vannak a sokféleségnek elõnyei (mármint a fejlõdés gyorsasága szempontjából is).
Talán nem véletlen, hogy éppen az legelszigeteltebb kis gyûjtögetõ törzseknek-csoportoknak tudnak számomra megdöbbentõen szép mítoszaik lenni (csukcs mesék, szibériai eszkimó mesék).

P.S.: Tulajdonképpen, egyáltalán igaz-e az, hogy exponenciális a tudomány fejlõdése?

Jegyzetek

* Éppen a cikkben említett Kurt Gödel nemteljességi tételébõl következik a ametematika elvi végtelensége.
Igaz, ez még nem zárja ki, hogy a matematika fejlõdése lelassuljon vagy pangjon: Neumann szerint a matematika egészséges fejlõdáse megköveteli, hogy a természettudományokból, vagy máshonnakn a külvilágból idõnként inspirációt kapjon.
Safarevics is a tartalmi elemet hangsúlyozza a matematikai fogalmak fejlõdésében (Safarevics 2000: 8 (= Elõszó)).

** Egyes afrikai népeknél meséiben úgy adták-vették a varázsszereket, mint mi a videókamerákat:
mindenféle misztikus-áhitatos jelleg nélkül, pragmatikus célokból (Kende 1962: 25, 40, (45), 46, 58, 63, 80-81, 95, 105, 121, 128).
Kb. ,,Segíts, varázsló: a háznépem szerintem dézsmálgatja a raktáramat. Elutazom vidékre pár napra, szeretném látni, mit csinálnak a távollétemben, adj valami varázs-szemet''.
Késõbb az egyik feleség megjelenik ugyanannál varázslónál ugyanakkora ajándékkal, mint a gazda: Kb. ,,A gazdánk mellett felfordulunk éhen, adj valami ellenvarázsszert a varázs-szem ellen'' (Ortutatay 1962: 318-319).
Más törzsi vagy gyújtögetõ társadalmaknál is megemlítik, hogy világképük kerüli a misztikus jelleget (Durkheim 2003: 34-38, 43), sok nép samanizmusa is a mindennapi élethez kötõdik, nem misztikus jellegû (Hoppál 1998: 40) (Hoppál 2005: 26).http://www.youtube.com/v/GbVnsS4VuDI&rel=1&border=0
Több eszkimó csoportnál is hasonló fogyelhetõ meg.
A varázslatok természetérõl alkotott felfogás meglepõen racionális-mechanisztikusnak tûnik számomra (Kleivan & Sonne 1985: 8-9, 10-11, 15, 22-23), és nemigen különül el a hétköznapi-praktikus ismeretektõl (Tokarjev 1966: 96).
Egyes feltételezett kozmikus erõk meglepõen közömbösek az emberek világa iránt, erkölcsi szabályok helyett formális törvények szerint mûködnek (Kleivan & Sonne 1985: 11), többnyire a segítõ szellemek jóra és rosszra is fölhasználhatók voltak, és csak a velük visszaélõ sámánt tekintették az emberek felelõsnek az esetleges rosszindulatú felhasználásárt, nem magukat a szellemeket (Kleivan & Sonne 1985: 7).

Más, személyesebb példa az animisztikus-mágikus gondolkodás tudománytörténeti szerepére: 8 éves koromban sajét kis laborom volt, Öveges könyvei alapján: elektrosztatikus feszültségmérõ, leideni palack, stb., konzervdobozokból, csokipapírból, tejfölöspohárból. legmeglepõbb, hogy -- ahogy gyerekekrõl sejthetõ -- teljesen animisztikus, megszemélyesítõ módon tekintettem ezekre a jelenségekre.

Hivatkozások

Benedek, István (1985). A tudás útja. Budapest: Gondolat. ISBN 963 281 526 2.

Brooks, Rodney (2003). "Az ember és a gép egyesítése", in Brockman, John (szerk.): A következõ 50 év. A tudomány a huszonegyedik század elsõ felében. Budapest: Vince. ISBN 963 9323 95 0.

Durkheim, Emile (2003). A vallási élet elemi formái. Budapest: L'Harmattan.

Hoppál, Mihály (1998). "A honfoglalók hitvilága és a magyar samanizmus", Folklór és közösség. Budapest: Széphalom Könyvmûhely, 40–45. ISBN 963 9028 142.

Hoppál, Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3 2.

Kleivan, Inge; B. Sonne (1985). Eskimos: Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII, "Arctic Peoples", fascicle 2. Leiden, The Netherlands: Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill. ISBN 90-04-07160-1.

Ortutay, Gyula (szerk.) (1963). A zsugori törzsfõnök, A csillagok szíve. Afrikai mesék. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 317–320. o.

Safarevics, I.R. (2000). Algebra. Budapest: Typotex.

Staar, Gyula (2002). Matematikusok és teremtett világuk. Budapest: Vince.

Stewart, Ian (1991). A matematika problémái. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tokarjev, Szergej Alekszandrovics (1996). Vallás és történelem. A vallás a világ népeinek történetében. Budapest: Kossuth.

Webster, Charles <1980> (2005). From Paracelsus to Newton. Magic and the making of modern science. Dover Publications. Ismertetõ 1, Ismertetõ 2.

"de utána az anyag teljesen eltûnik, nincs többé, és nem marad más utána, mint a felcsavarodott tér "

Hogy mi csavarodott fel arról vannak sejtéseim.