Földünk, és az emberiség sorsa
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Nem szabad félnem. A félelem az elme gyilkosa. Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam.
<#hamm>#hamm>
És sajnos van egy szomorú hírem is .Már szálkeresztben vagyunk.
Csak azt nem tudjuk mikor húzzák mag a ravaszt!
Elképesztõ sebességgel "fúvódik fel" dél-amerikai Uturuncu vulkán. A tudósok szerint a tûzhányó magmakamrája a normálisnál tízszer gyorsabb tempóban telik, félõ, hogy a békés hegy a normál tûzhányónál akár ezerszer több anyagot robbanásszerûen kilövellõ szupervulkánná alakul.
link
Walk the Talk.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
A birtoklási vágy valóban emberi dolog és nincs is vele baj igazából, csak nem feltétlen kéne mindenek fölé helyezni, ugyanis emiatt lehet tömegeket úgy irányítani, hogy észre sem veszik. Meg kéne tanulni kicsit lemondani néha anyagi dolgokról, ha annak megszerzésével másoknak ártunk.
"mindenki azt lesné hol segíthetné a másikat.
De nem így van. És valószínûleg! nem is lesz így, mert ez alapjaiban nem "emberi"."
Számomra pont ez az egyik emberi dolog és vannak is olyan emberek szerencsére, akikben még ez megvan.
Pont leírtad egyébként azt, amirõl tegnap is írtam, hogy nevetséges minket fejlett civilizációnak nevezni, hisz az általad leírt szövegbõl is kiderül, hogy a kõbalta óta ugyanott tartunk (igaz, az eszközök valóban fejlettebbek, amiket használunk): "az elsõ kõbalta óta minden a birtoklásról szól a mai napig. Minden fejlettebb emberi civilizáció erre épült" - bár a többi civilizációról ezt állítani kicsit botor dolog (hisz nem is ismerjük a legtöbbet).
Remélem is, hogy nem csinálsz ilyeneket 5 Ft-ért és többért sem, de nem csak azzal tudsz ártani másnak, hogy elteszed láb alól... magával az eszmével pedig szimpatizáltál: "(de nem is kell szerintem, ha nem lenne az emberiség törtetõ és kapzsi mi se lennénk most itt)"
Erre több állatfaj is rácáfolhat, hisz régebb óta létezik, mint az ember és nem pusztította el közben a saját életterét, hanem szimbiózisra lépett vele. Lehet, hogy a technikai fejlõdésünk nem tartana itt, de valóban szükségünk van arra, hogy minden évben kiadjanak egy új típusú tv-t, vagy egy új autómodell-t? Sorolhatnánk még, de a lényeg, hogy a világ egyik fele szenved (vagy inkább a 3/4-e), a másik része pedig kidobálja az ételt, a mûszaki cikkeket, stb.-t, mert túltermelés, túlkínálat van. Egyszerûen nem csak embertelen, de ésszerûtlen is az egész rendszer. Erre úgy is rá fog jönni mindenki, legkésõbb akkor, amikor nem lesz áram a vadonatúj tv-hez, villanyhoz, egyebekhez vagy benzin a csodaautóba. Akkor majd lehet azon gondolkodni, hogy miért marják egymást az emberek, mert biztos vagyok benne, hogy akkor is fogják valamiért... lehet, hogy megint egy kõbaltáért? <#vigyor4>#vigyor4>
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
Ez szerintem nem a kõbaltával kezdõdött. Sok jelét látom annak, hogy arra a birtoklásra amire te hivatkozol úgy kellett ránevelni az embereket.
De nem így van. És valószínûleg! nem is lesz így, mert ez alapjaiban nem "emberi". Csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy az elsõ kõbalta óta minden a birtoklásról szól a mai napig. Minden fejlettebb emberi civilizáció erre épült és nehéz lenne az ellenkezõjét megvalósítani.
Nem lehetetlen de nehéz.
És megbocsáss de nem azt mondtam, hogy 5 forintért bárkit megölök, elsõsorban nem is magamról beszéltem.
Nem lehetetlen. Már meg is történt:
"Az ember anyagias."
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
Szerintem ha csak a túlélésért aggódsz, tök alaptalan a félelmed, egyszerûen nem gondoltad át, vagy túl kevés infóból vonsz le túl távolra mutató következtetést.
Vannak persze dolgok mik eltûntethetnek minket, aszteroidák, a nap halála, meg ilyesmi, de az ellen úgysincs mit tenni ha az elõtt jön hogy lelécelhetnénk innen.
Az ember sosem fogja magát kipusztítani. Ha akarnád akkor is nehéz lenne, mindig lenne egy pár aki megmenekül, és makacsul él tovább.
Mondjuk ha az összes atomot bevetnék, az más tészta:) De amik miatt aggódsz, hogy elfogy ez meg az, na amiatt felesleges aggódni. Majd lesz az efogyott cuccok helyett más, vagy éhenhal a világ "felesleges" fele, de semmiképp nem fogunk ilyesmiért kihalni.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
Egyébként tetszett az elméleted, de azt veszem észre benne, amit több más véleményben is: nagyon anyagi alapú a megközelítés. Szerintem a problémák gyökere inkább pszichológiai, hisz fejben kezdõdnek a dolgok. Ha normálisan vagy normálisabban állnánk hozzá mindenhez, akkor hiába a sok ember, mégis fenntartható fejlõdés menne végbe. A jelenlegi civilizációt fejlettnek nevezni viszont - mert van mikrohullámú sütõnk és számos kényelmi szolgáltatás - számomra nevetséges dolog. Egyszóval annyi a lényeg, hogy minél több az ember, annál embertelenebb lesz a világ. Innentõl kezdve teljesen mindegy, hogy itt vagy egy másik bolygón folytatjuk a szellemi vegetációt.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
Örömmel látom, hogy azért vannak emberek, néhányan, akiket érdekel mi is lesz velünk és nem csak a repülõ autókat várják, hanem a realitás talaján maradva aggódnak! is egy kicsit.
Sajnos, ahogy én látom, a jelenlegi helyzetet és a haladási irányt tekintve helyénvalóbb az aggódás, mint az örömteli várakozás. Lehet, hogy e pár sor után rögtön begubózott pesszimistának bélyegeztek, de hadd írjam le a gondolataimat. Lesz benne egy kis science fiction, de hát a jövõ mindig is ebbe a témakörbe tartozott.
Van egy elméletem/elvem, melyet csak úgy hívok, hogy "egy faj második születése". Mivel engem ténylegesen az emberiség mint faj jövõje aggaszt, elmagyarázom nektek ezen elmélet lényegét.
"Van egy bolygónk melyen adottak az élet kialakulásának feltételei. Megjelennek az elsõ élõlények, fajok, változatos formákban. Kipusztulnak, vagy továbbfejlõdnek, újak jelennek meg. Mindegyik kihasítja a bolygó életterébõl a saját kis szeletét, melyhez alkalmazkodott. Ezt hívjuk evolúciónak. De talán, bizonyos idõ múltán megjelenik egy (vagy több) olyan faj mely magasabb intelligenciával rendelkezik társainál. Ez a faj dönthet úgy is, hogy elhagyja addig
otthonaként és bölcsõjeként szolgáló bolygóját és elindul, hogy a világegyetem nyújtotta korlátlan lehetõségeket kutatva terjeszkedjen tovább. Ez a második születés. Az anyaméhként szolgáló bolygón fejlõdõ faj megszületése a végtelen mindenségbe."
Persze, ez a lehetõség opcionális és egyénenként változó lehet a helyesnek ítélt utópia milyensége. 100 ember 100 különbözõ, általa helyesnek ítélt jövõképet festhet meg. Az enyém a fent említett második születés. Más talán azt mondaná, maradjunk itt, találjunk valamiféle belsõ békét és éljük le a fajunknak kiszabott idõt. Vagy dobjuk el a technikát és vessük magunkat a természetbe. Opcionális, egyéni és a fantáziánkra bízott.
Ami bennem aggodalmat kelt az a jelenlegi haladási irányunk népesedés és bolygópusztítás tekintetében. Sokan vagyunk és egyre többen leszünk, egyre jobban pusztítunk. Sok mindent hall az ember, hogy elfogy a víz, elfogy a kõolaj, elfogy az ózonréteg, elfogy az étel, elfogy az élettér. Hiteles adatok hiányában ezek rémhírek, feltételezések. De azért aggodalomra adnak okot. Ami azonban még aggasztóbb az az, hogy a tudomány és technika fõ csapásvonala látszólag nem ezen problémák kiküszöbölését célozza. Azért mondom, hogy látszólag, mert természetesen ezzel sem lehetek teljesen tisztában.
Félek, hogy eltûnünk a süllyesztõben. Nem éljük meg a második születést. Nem jutunk sehova csak elpusztítjuk magunkat. Félek, hogy nekünk az emberi fajnak, nem lesz jövõnk.
Ettõl félek én.
elképzelhetõ, de én úgy tudtam hogy pontosan megjósolni 1-2 évre nem lehet hogy mikor következik be
a cikk is millió évekrõl is beszél, szóval ez csak egy felfújt hírverés, nyugodtan aludhatunk
Walk the Talk.
Ha idõben holnap robban fel, akkor 640 év múlva lesz két napunk az égen.
Ez nem derül ki a cikkbõl, homályos.
Walk the Talk.
Walk the Talk.

Ezért írta azt, hogy "az felfog érni, egy kisebb világvégével".

Attól, hogy összeomlik a pénzrendszer még nem lesz totális világvége.
Kisebb csoportokba szervezõdnek az emberek és jön a jó öreg cserekereskedelem.
Az erõforrásokért meg majd menni fog a harc:)
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
Ez a videó tetszeni fog neked. Van benne reptile is.
"A Kisérlet az Kisérlet" A&B Sztrugackij:A kárhozott város
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
Különbem a pénzrendszer bukására gondolok. Az felfog érni, egy kisebb világvégével és ez már nagyon közel van.
"A Kisérlet az Kisérlet" A&B Sztrugackij:A kárhozott város
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
"A Kisérlet az Kisérlet" A&B Sztrugackij:A kárhozott város
Hallottad már ? : A Holdra leszállt asztronauták egyike jelentést tesz a Földre: Huston, az egyik társunk megôrült. Azonosította magát az ûrruhájával...
Lehet, hogy valahol nálad is itt a gond ? Azonosítod magadat a testel, ami üres atomokból áll ?
A todománynak nem kell tennie semmit sem ! Egyedül neked kell elengedned azt, amihez görcsösen kapaszkodsz, és rájönni arra, hogy a "világ" (fizikális) amit valóságnak hiszel csak illúzió. Te pedig önmagad képzelete/vetülete vagy.
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
Van valami célja a halhatatlanságnak és a tudás minél nagyobb mértékû felhalmozásának, vagy ez egy axióma, hogy ez jó lenne nekünk?
Pl. mi utal arra, hogy a hosszabb életkor és a nagyobb tudás önmagában is elõnyös tulajdonság?
Lehet-e az, hogy bizonyos célok eléréséhez önmagukban is elõnyös dolgok ezek, míg más célok eléréséhez önmagukban ezek hátrányos dolgok? Ha mindez így van, akkor mi alapján döntjük el, hogy mik a "helyes" célok és mik a "helytelenek"?
Vagy visszatérve egy adott népcsoporthoz vagy szervezethez: mi alapján döntöd el, hogy egy adott szervezet "helyes" célokért harcol-e, vagy amit elért, azok valóban értékes dolgok-e, azaz hogyan döntöd el, hogy pontosan mit is kellene ellesni egy adott csoporttól? Ugyanazon csoport ugyanazon eredményének vagy céljának a szemlélõtõl függõen lehet pozitív vagy negatív megítélése is.
Most minden egyénnek újra és újra meg kell tanulnia az elõzõek által már megszerzett tudást.
ez elég fejlett?
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!




