Földünk, és az emberiség sorsa
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#284
A technológia csak fejlett eszközöket ad, de mi ad "fejlett" célokat?
#283
a hangyák, csótányok ilyesmi, esélyesek a világuralomra:)
De amúgy nem hiszem, hogy még egy, az emberhez hasonló intelligens faj ki tudna alakulni, pl a macskákból, kutyákból, madarakból....
Majmok már nincsenek is jóformán.
Talán az húzná ki a Földet a szarból, ha az automatikát, robottechnológiát magasabb szintre emelnék (de a Mátrix, meg a Terminátor negatív kampány volt ennek az ötletnek) és megoldanák a születésszabályzást genetikai úton (itt meg a kereszténység, meg a III. világ a hunyó).
A felmelegedés csökkentésére láttam múltkor egy merész ötletet (többet is csak ez tetszett a leginkább).
Szal: elektromegnetikusan gyorsított lövedékeket juttatnak az ûrbe (6km -es függõleges indítóaknából), amik nagyon vékony és könnyû irányítható lemezeket állítanak valami távoli pályára a Nap és Föld közé. 8000 lövedékbõl lövedékekként több száz lemezbõl álló árnyékoló függönnyel csökkentenék a Földre jutó napfény mennyiségét.
Tetszett.
A többi megoldás mesterséges felhõkkel operált.
De amúgy nem hiszem, hogy még egy, az emberhez hasonló intelligens faj ki tudna alakulni, pl a macskákból, kutyákból, madarakból....
Majmok már nincsenek is jóformán.
Talán az húzná ki a Földet a szarból, ha az automatikát, robottechnológiát magasabb szintre emelnék (de a Mátrix, meg a Terminátor negatív kampány volt ennek az ötletnek) és megoldanák a születésszabályzást genetikai úton (itt meg a kereszténység, meg a III. világ a hunyó).
A felmelegedés csökkentésére láttam múltkor egy merész ötletet (többet is csak ez tetszett a leginkább).
Szal: elektromegnetikusan gyorsított lövedékeket juttatnak az ûrbe (6km -es függõleges indítóaknából), amik nagyon vékony és könnyû irányítható lemezeket állítanak valami távoli pályára a Nap és Föld közé. 8000 lövedékbõl lövedékekként több száz lemezbõl álló árnyékoló függönnyel csökkentenék a Földre jutó napfény mennyiségét.
Tetszett.
A többi megoldás mesterséges felhõkkel operált.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#282
Vagy feljönnek elsõ helyre a termeszek és a jó kis boly-társadalmukkal, leigázzák az univerzumot. :)
"A Kisérlet az Kisérlet" A&B Sztrugackij:A kárhozott város
#281
Földön lesz élet sokáig.
Amint kipusztulnak az emberek kezdõdik minden elölrõl (max baktérium szinten) és csokiság lesz.....
Amint kipusztulnak az emberek kezdõdik minden elölrõl (max baktérium szinten) és csokiság lesz.....
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#280
Ültess egy fát. Tedd olyanná a környezetedet, hogy dédunokáidnak is teremjen.
Ismerj meg mindent, amit az internetes pénzkeresés titkairól tudni kell.
#279
Köszönjük... ülj le, 1-es <#hehe><#banplz>
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#278
Ha az ember már elmúlt 40 éves, akkor gyakorlatilag már semmi értelmét nem látja az életének.
Az élet egyik legszörnyûbb attribútuma a megöregedés. Elsõsorban ezt kellene felszámolni. Az öregség borzalma még a fiatalságot is meggyalázza és értelmetlenné teszi.
Viszont azt is szem elõtt kellene tartani , hogy az örök élet is ( vagy a több száz évig tartó élet ) halálosan unalmas és értéktelen volna.
Valahol a kettõ között kellene a biológia tudományának valami megoldást találnia.
Az élet egyik legszörnyûbb attribútuma a megöregedés. Elsõsorban ezt kellene felszámolni. Az öregség borzalma még a fiatalságot is meggyalázza és értelmetlenné teszi.
Viszont azt is szem elõtt kellene tartani , hogy az örök élet is ( vagy a több száz évig tartó élet ) halálosan unalmas és értéktelen volna.
Valahol a kettõ között kellene a biológia tudományának valami megoldást találnia.
#277
Na gyerekeknek pont felesleges lenne most vetíteni, mert õk a legkevésbé fogják fel az ilyen globális dolgokat, meg nem is tudnának túl sokat tenni. Persze a mindenkibe õk is beletartoznak, de nem hiszem, hogy õk lennének a fõ célközönség. Mindenesetre az lenne nagyon jó, ha el lehetne érni, hogy 1 nap az összes tévé a világon fõmûsoridõben ezt adná és nem lehetne mást nézni..., akkor tuti nagyon sokan látnák. De így, hogy m1-en adják nálunk is péntek este, mikor mindenki valamelyik hülye sorozatot nézi... Persze én azóta is terjesztem 1000-el ismerõsök között. <#alien2>
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#276
hy.ugyhiszem tetszik a film mindenkinek,igazan vetithetnek az iskolakban a gyermekeinknek hatha ök még felfognanak vmit belöle de min elgondolkodnanak hogyan is tovabb.itt van meg1szer a link http://stagevu.com/video/xtwwdymuaesb
#275
251-es hsz-ben truckshow megadta a linket... multkor volt az m1-en, a bemutatót meg tudod nézni az oldalon és a filmet meg cím alapján megszerzed valahonnan.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#273
Úgy látszik, kiürült egy rövid idõre ez a topic, pedig arra számítottam, hogy többen megfogadják truckshow tanácsát és megnézik a filmet! Biztos nem hagyná szó nélkül, aki látja, én kötelezõvé tenném világszinten a megnézését!!! Tessék megnézni!
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#272
Megnéztem a filmet és "nagyon jó" volt. Abszolút jól magyarázza el a még felfogható határokon belül, hogy nagyjából mi mennyire van kölcsönhatásban egymással, de sajnos a buta emberek ezt sem fogják fel szerintem. Õk akkor sem hinnék el, hogy baj van, ha a szemük elõtt borulna lángba a Föld. Nagyon jó volt a filmben az, hogy tényszerû adatokkal rávilágít a dolgokra, de igyekezve nem pánikot kelteni, hanem ösztönözni arra, hogy cselekedjünk már végre és perspektívákat is ad. Számomra a leginkább megragadó az volt benne, ahogy az okot elmagyarázza, ami miatt idáig jutottunk, vagyis, hogy a fejlõdés annak volt köszönhetõ, hogy az ember ismerte a korlátait. Jelenleg pont ez a probléma okozója, azaz, hogy nem ismerjük a korlátainkat és nem vagyunk hajlandóak elhinni, hogy igenis megtörténhet a legrosszabb. A múltkor egész nagy beszélgetés kerekedett az 1 millió év múlva történõ távoli csillagrobbanásból, ami elpusztíthatja a Földet, majd ebbõl jutottunk el a Mars-ra való költözésig.
dronkZero, remélem Te is megnézted és rájöttél, mekkora hülyeség az a grafikon, amit belinkeltél.
Hát, aki látta a filmet, az remélem most nem legyint, hogy van még idõnk, mert 2050-re voltak benne utalások ugye.És mindössze 10 év van, hogy tegyünk ellene valamit. Jó, ezek csak becslések, de nyilván nem állnak messze a valóságtól. Bárcsak idõben felismernénk a helyzet súlyosságát, de sajnos az átlag polgár úgy gondolkozik, ahogy múltkor is írta itt valaki reakcióként, mikor mondtam, hogy nagy vállalatok is felismerték a környezetvédelem fontosságát és olyan technológiával gyártanak dolgokat, ami számukra esetleg költségesebb lehet. Na erre volt az a reakció, hogy marketingnek nem dõlünk be, mert csak azért csinálják, hogy könnyebb legyen eladni a termékeiket. Persze az sem véletlen, hogy a legtöbb ember így áll hozzá a dologhoz, a média és a kormányok, nagy vállalatok tisztességtelen viselkedése tette ennyire szkeptikussá az embereket, de ezzel együtt baromi idegesítõ ez az együgyûség. Asszem többet nem igazán tudok hozzátenni, hacsak azt nem, hogy remélem, minél többet látták/látják a filmet és belátóbban fognak élni.
dronkZero, remélem Te is megnézted és rájöttél, mekkora hülyeség az a grafikon, amit belinkeltél.
Hát, aki látta a filmet, az remélem most nem legyint, hogy van még idõnk, mert 2050-re voltak benne utalások ugye.És mindössze 10 év van, hogy tegyünk ellene valamit. Jó, ezek csak becslések, de nyilván nem állnak messze a valóságtól. Bárcsak idõben felismernénk a helyzet súlyosságát, de sajnos az átlag polgár úgy gondolkozik, ahogy múltkor is írta itt valaki reakcióként, mikor mondtam, hogy nagy vállalatok is felismerték a környezetvédelem fontosságát és olyan technológiával gyártanak dolgokat, ami számukra esetleg költségesebb lehet. Na erre volt az a reakció, hogy marketingnek nem dõlünk be, mert csak azért csinálják, hogy könnyebb legyen eladni a termékeiket. Persze az sem véletlen, hogy a legtöbb ember így áll hozzá a dologhoz, a média és a kormányok, nagy vállalatok tisztességtelen viselkedése tette ennyire szkeptikussá az embereket, de ezzel együtt baromi idegesítõ ez az együgyûség. Asszem többet nem igazán tudok hozzátenni, hacsak azt nem, hogy remélem, minél többet látták/látják a filmet és belátóbban fognak élni.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#271
Én úgy emléxem, h egyik dokuban úgy magyarázták, h mivel nincsen mágneses tere, a napszél "elfújta". Persze kisebb a szökési sebesség is.
#270
Az a gond a Marssal, hogy pont kevés a tömege a légkör hosszú távú megtartásához. Volt légköre, csak elszökött az ûrbe.
Na most lehet oda gázt vinni, de az is el fog szökni elõbb-utóbb.
Úgyhogy kb a kupolaváros marad...
Na most lehet oda gázt vinni, de az is el fog szökni elõbb-utóbb.
Úgyhogy kb a kupolaváros marad...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#269
azt a Földre értettem, bocs lehet nem volt egyértelmû
Marson épp ellenkezõleg, több üvegházgáz kellene
(kéne nyitni egy Mars terraformálás topikot)
Marson épp ellenkezõleg, több üvegházgáz kellene
(kéne nyitni egy Mars terraformálás topikot)
#268
"vannak tervek hogy az üvegház gázokat a föld alá vagy a tengerek mélyére szivattyúznák" csak emiatt kérdeztem...
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#267
lehet hogy a Marson van élet, amíg nem tudjuk biztosan cáfolni addig semmi légkörstimuláló beavatkozást nem szabad tenni
a jog onnan jön hogy van egy egyezmény ami szerint semelyik nemzet se sajátíthat ki bolygókat
a valóságshow kérdése meg az anyagi támogatás miatt fontos, ha a közvéleményt nem érdekli akkor a kutatók is kevesebb pénzt kapnak
tenger? <#merges2> tudtommal sehol, max jég formájában
a jog onnan jön hogy van egy egyezmény ami szerint semelyik nemzet se sajátíthat ki bolygókat
a valóságshow kérdése meg az anyagi támogatás miatt fontos, ha a közvéleményt nem érdekli akkor a kutatók is kevesebb pénzt kapnak
tenger? <#merges2> tudtommal sehol, max jég formájában
#266
<#nyes> lol <#ravasz1>
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#265
"van-e jogunk drasztikusan beavatkozni a Mars életébe, vagy így kell-e meghagynunk unokáinknak" - Ez aztán a dilemma. :D:DD
Vörös Marsot a ghoul unokáinknak! :D
Vörös Marsot a ghoul unokáinknak! :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#264
A valóságshow hatás még soha nem okozott problémát, sõt, inkább ösztönzõ szokott lenni azok számára, akik ilyesmit találnak ki. Más részrõl nem hiszem, hogy a kutatók azzal foglalkoznának, hogy a közvélemény mit szól az õ munkájukhoz. Hogy van e jogunk hozzá? Elég szép a megfogalmazás, de ez lefordítva annyit jelent, hogy nem tudják még, alkalmas e az emberi életre. Mert lássuk be, a jogot ugyan ki kérné számon az emberiségen? Az ember nem az a fajta, aki különösebben foglalkozik ilyesmivel, ha érdeke úgy kívánja, le sem sz-rja a jogokat. Tehát amint az elõbb is írtam, nem tudják, hogy milyen következményei lennének, ha beavatkoznánk a Mars ökoszisztémájába.
Egyébként biztos én vagyok tudatlan, de a Mars-on hol van tenger?
Egyébként biztos én vagyok tudatlan, de a Mars-on hol van tenger?
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#263
vannak tervek hogy az üvegház gázokat a föld alá vagy a tengerek mélyére szivattyúznák
hosszútávon ezzel nem lesz gond
hogy ember még nem jutott a Marsra annak biológiai okai is vannak, amikor az ûrbõl visszatérnek az ûrhajósok járni nem tudnak, úgy kell õket kivenni az ûrhajóból, amikor a Marsra érnek ott nem lesz segítségük
embert azért se küldenek mert a nagyközönség szemében csak egy újabb valóságsó lenne az egész ami hamar lecsengene és egyelõre robotok is helyettesíthetik az embert azokban a tudományos kutatásokban amit jelenleg ott folytatnak
másik kérdés hogy vajon van-e jogunk drasztikusan beavatkozni a Mars életébe, vagy így kell-e meghagynunk unokáinknak
bár én nagyon várom a Marsra szállást, de szerintem évtizedekig még nem lesz szó róla
hosszútávon ezzel nem lesz gond
hogy ember még nem jutott a Marsra annak biológiai okai is vannak, amikor az ûrbõl visszatérnek az ûrhajósok járni nem tudnak, úgy kell õket kivenni az ûrhajóból, amikor a Marsra érnek ott nem lesz segítségük
embert azért se küldenek mert a nagyközönség szemében csak egy újabb valóságsó lenne az egész ami hamar lecsengene és egyelõre robotok is helyettesíthetik az embert azokban a tudományos kutatásokban amit jelenleg ott folytatnak
másik kérdés hogy vajon van-e jogunk drasztikusan beavatkozni a Mars életébe, vagy így kell-e meghagynunk unokáinknak
bár én nagyon várom a Marsra szállást, de szerintem évtizedekig még nem lesz szó róla
#262
Tetszik a pozitív hozzáállásod, azonban a Mars-ot nem tudom elképzelni átalakítva. Ha még a Földön sem bírjuk fenntartani, ami már kész van, akkor hogyan tudnánk kialakítani ugyanezt egy másik helyen? Ez kb. olyan, mintha a virágod elpusztulna, mert nem locsolod, de új virágot akarsz létrehozni egy marék földbõl. Amúgy tényleg jól hangzik a terv, ha egy hollywoodi forgatókönyv alapját akarjuk képezni vele. A Mars-ra kb. még ember sem jutott el, csak 1 tetves robotot sikerült odaküldeni, meg ráállítottak 1 ûrszondát, de már kitalálják, hogy alkalmas lenne az emberi életre? Ráadásul ott a nap hatásai is máshogy érvényesülnek, arról nem is beszélve, hogy a nap sem tart örökké ugye. Mindenesetre nem akarok semmit elhamarkodottan kijelenteni, hisz 100 évvel ezelõtt még elképzelhetetlen volt a mai világunk, ahogyan most élünk és az erkölcsi hanyatlás ellenére számos területen valóban rengeteget fejlõdött ez emberiség.
A Föld sosem lesz alkalmatlan, ez szerintem is igaz, remélem, hogy az, de ez ugye egy globális megállapítás, vagyis az emberi számára bizony lakhatatlanná válhat. Azért a technikát ne becsüljük nagyon túl, nem lehet a fákat, vizet, levegõt stb.-t technikai vívmányokkal helyettesíteni és ha lehetne is, nem szívesen élnék egy fémbolygón.
A Föld sosem lesz alkalmatlan, ez szerintem is igaz, remélem, hogy az, de ez ugye egy globális megállapítás, vagyis az emberi számára bizony lakhatatlanná válhat. Azért a technikát ne becsüljük nagyon túl, nem lehet a fákat, vizet, levegõt stb.-t technikai vívmányokkal helyettesíteni és ha lehetne is, nem szívesen élnék egy fémbolygón.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#261
vannak tervek amikkel a Marsot is 100 év alatt olyanná alakíthatnánk mint a Föld
üvegház gázokat engednénk a légkörbe, stb.
ezek csak papíron vannak de az ember megveti majd a lábát a Marson, csakúgy mint távoli Földszerû exobolygók felszínén
a Föld pedig sose lesz lakhatatlan szerintem, vannak kilengések szélsõséges idõjárás, környezetszennyezés de ennek nincs szerintem globálisan akkora szerepe, a technika úgyis megoldást nyújt minderre
üvegház gázokat engednénk a légkörbe, stb.
ezek csak papíron vannak de az ember megveti majd a lábát a Marson, csakúgy mint távoli Földszerû exobolygók felszínén
a Föld pedig sose lesz lakhatatlan szerintem, vannak kilengések szélsõséges idõjárás, környezetszennyezés de ennek nincs szerintem globálisan akkora szerepe, a technika úgyis megoldást nyújt minderre
#260
Ok, ez tök jól hangzik, csak ha még a Föld-ön sem tudjuk fenntartani az egyensúlyt, akkor miért mûködne ez más bolygókkal, amik nem kifejezetten az emberi élet feltételeinek kedveznek? Vagy mindig elpusztítunk egyet, aztán továbbállunk? Mert akkor már vírusnak is hívhatnánk a fajunkat... az találóbb elnevezés lenne. Azt nem hiszem, hogy a világegyetemet képesek lennénk elpusztítani, mert tuti, hogy vannak más fajok is, akik vagy megelõznének ebben, vagy megakadályoznák.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#259
Akkor elég sekélyes lehetsz... <#eplus2>
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#258
a távoli cél szerintem az hogy az ember benépesítse az univerzumot, hogy több lábon álljon
ehhez még meg kell oldani a sebes ûrhajó kérdését és az ember ûrben történõ életét
de ez a jövõ
ehhez még meg kell oldani a sebes ûrhajó kérdését és az ember ûrben történõ életét
de ez a jövõ
#256
http://stagevu.com/video/xtwwdymuaesb itt nezhetö es letölthetö a tuti film:otthonunk a föld, jo lenne ha a gyermekeinknek ilyen filmeket latnanak akkor mas lenne a jövö, talan nekik sikerül valtoztatani.
#255
Hát nemtom, én simán el tudom képzelni magam egy marsi telepen, ahol játékbábúkkal és babaházakkal játszom. xD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#254
Igen, én is erre próbáltam rávilágítani leginkább az elõzõ hsz-ekben. Tuti megnézem a filmet, nagyon jónak tûnik.
sz4bolcs: mellesleg annyira felesleges ez a hosszútávú tervezgetés. Elsõsorban azért, mert itt szó sincsen 100 ezer éves távlatokról. Annak is örülhetünk, ha pár 100 éven belüli terveket meg tudunk valósítani.
Másodsorban pedig már rég nem ott kéne tartanunk, hogy a fennmaradási/túlélési esélyeinket növeljük, hanem az életminõségen kéne erõsen pozitív irányban változtatni. A túlélésünk soha sem lesz garantált, az ember nem irányíthatja a világegyetemet és mindig lesznek olyan bekövetkezõ események, melyek nem rajtunk múlnak. Persze, ezekre fel lehet készülni bizonyos mértékben, de hány ilyen esemény is jöhet szóba?
Harmadsorban nem tudom Ti hogy vagytok vele (persze ez tiszta elméleti eszmefuttatás ismét), de én nem örülnék neki, ha nekem vagy bármelyik ismerõsömnek, akit kedvelek, valami ismeretlen bolygón kéne élnie. Nem hiszem, hogy meg kéne feledkeznünk arról, amit a Föld-tõl kaptunk, ennél szebb bolygót egyébként sem találunk valószínûleg. Itt érdemes elgondolkodni azon is, hogy mennyi ideig tartott, még az ember megvetette itt a lábát és kiismerte, majd hasznára tudta fordítani a bolygó adta lehetõségeket. Egy idegen helyen újra kezdeni mindent... maximum olyan szempontból lenne jó, hogy talán (TALÁN) nem követnénk el azokat a hibákat újra, amiket itt.
sz4bolcs: mellesleg annyira felesleges ez a hosszútávú tervezgetés. Elsõsorban azért, mert itt szó sincsen 100 ezer éves távlatokról. Annak is örülhetünk, ha pár 100 éven belüli terveket meg tudunk valósítani.
Másodsorban pedig már rég nem ott kéne tartanunk, hogy a fennmaradási/túlélési esélyeinket növeljük, hanem az életminõségen kéne erõsen pozitív irányban változtatni. A túlélésünk soha sem lesz garantált, az ember nem irányíthatja a világegyetemet és mindig lesznek olyan bekövetkezõ események, melyek nem rajtunk múlnak. Persze, ezekre fel lehet készülni bizonyos mértékben, de hány ilyen esemény is jöhet szóba?
Harmadsorban nem tudom Ti hogy vagytok vele (persze ez tiszta elméleti eszmefuttatás ismét), de én nem örülnék neki, ha nekem vagy bármelyik ismerõsömnek, akit kedvelek, valami ismeretlen bolygón kéne élnie. Nem hiszem, hogy meg kéne feledkeznünk arról, amit a Föld-tõl kaptunk, ennél szebb bolygót egyébként sem találunk valószínûleg. Itt érdemes elgondolkodni azon is, hogy mennyi ideig tartott, még az ember megvetette itt a lábát és kiismerte, majd hasznára tudta fordítani a bolygó adta lehetõségeket. Egy idegen helyen újra kezdeni mindent... maximum olyan szempontból lenne jó, hogy talán (TALÁN) nem követnénk el azokat a hibákat újra, amiket itt.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#253
El tudom képzelni, az akkori aktuális klímacsúcson eszkimó fõmuftik azon fognak tanakodni, hogy még mennyi -e-s-õ-e-r-d-õ- jav.: fenyvest kell felégetniük, hogy a hõmérséklet emelkedjen 0,001 fokkal. :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#252
"Lehet, hogy inkább örülni kéne, hogy nem fagy be a seggünk..."
-Továbbgondolva, lehet, hogy örülni kéne annak, hogy teszünk azért, hogy a fajunk túlélési esélyét hosszabb távon is (köv. 100ezer év) növeljük. <#vigyor2>
-Továbbgondolva, lehet, hogy örülni kéne annak, hogy teszünk azért, hogy a fajunk túlélési esélyét hosszabb távon is (köv. 100ezer év) növeljük. <#vigyor2>
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#251
http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/01/11/12/Home__Otthonunk_a_Fold.aspx aki szamara nem vilagos mi a fö problema es van ideje, nezze meg ,eleg 1ertelmü ki a hibas mindenert, aki latta mar biztosan elgondolkodott 1 picit,milyen is az emberiseg
#250
És akkor nemsoká zutty le?
Egyépként én nem a diagrammot vontam kétségbe, csak megemlítettem, hogy ilyen régóta nem befolyásolja az ember a környezetét, szal nem biztos, hogy ez alapján lehet a jövõre vonatkozó következtetéseket levonni. Mindenesetre a zuttyot nem lenne rossz elkerülni:D
Egyépként én nem a diagrammot vontam kétségbe, csak megemlítettem, hogy ilyen régóta nem befolyásolja az ember a környezetét, szal nem biztos, hogy ez alapján lehet a jövõre vonatkozó következtetéseket levonni. Mindenesetre a zuttyot nem lenne rossz elkerülni:D
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#249
Ezekhez már nem igazán tudok mit hozzátenni. A szélsõségek alatt azt értem, hogy egyik nap szakad a hó és - 10 fok van, 2 nappal késõbb meg gyönyörûen süt a nap, minden száraz és tavaszias az idõ, a 2 nappal ezelõtti nagy hó meg sehol sincs.
Összességében csak annyi következtetést osztanék még meg veletek, hogy szerintem a BigBrother után bármit túlél az emberiség... <#idiota>
Összességében csak annyi következtetést osztanék még meg veletek, hogy szerintem a BigBrother után bármit túlél az emberiség... <#idiota>
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#248
A diagram jó.
Lehet látni hogy a többtízezer éves ciklusokon belül vannak párszáz éves tüskék.
És ha jól megnézed mi most pont egy kis tüske tetején csücsülünk.
Lehet látni hogy a többtízezer éves ciklusokon belül vannak párszáz éves tüskék.
És ha jól megnézed mi most pont egy kis tüske tetején csücsülünk.
#247
" A mûszaki cikkek gyártói is hatalmas pénzeket ölnek, hogy környezetvédõ technológiával gyártsák a termékeiket. Vajon miért van ez?"
Személyes véleményem szerint (amit adatokkal nem tudok alátámasztani) azért, mert beindult a pánikbiznisz, és a "környezetvédõ technológia" jó marketingfogás.
"Az elmúlt 1 hónapot tekintve (hogy gyakorlatiasabbak legyünk kicsit) itthon hideg-, meleg-rekord."
Az elmúlt 100 év rekordja(amióta regisztráljuk és gyûjtjük a hõmérséklet-adatokat). Éljen.
"Heti szinten rendkívül szélsõséges idõjárás jellemzõ."
Definiáld: szélsõséges!
"Abszolút nem nevezném sikeresnek a fajunkat, mert csak úgy tudtuk/tudjuk fenntartani magunkat, hogy pusztítjuk a környezetünket"
Ez minden fajra jellemzõ. Mármint az a tény, hogy csak más fajok és a környezet kárára tud szaporodni. A világ így mûködik sajnos...
" mely hosszútávon a mi pusztulásunkhoz is vezet..."
Ez egyáltalán nem biztos.
És ha az egészet abból a szemszögbõl nézed, hogy ez egy szükséges és elkerülhetetlen rossz idõszak, ami eljuttatja a technológiát a mesterséges fúzióig, ami meg majd késõbb az emberiséget a bolygóközi kolonizálásig, akkor nem is olyan nagy ár ez érte.
A második hosszabb bekezdésedre nem térnék ki részletesen, csak általánosságban: a helyi katasztrófa egyedek, fajok szempontjából értelmezhetõ, ökoszisztéma szempontjából nem. Egy helyi katasztrófát az élet mindenképpen túlél. Ha nem, akkor nem helyi, hanem bolygószintû katasztrófáról beszélhetünk. De minden, ami ez alatt van, az lényegesen nem befolyásol semmit, az ökoszisztéma megváltozik, ez egyes fajoknak kellemetlen, de lényegében semmi extra nem történik.
Fertõzõ betegség ellen valóban jobb az elszigetelt populációk összessége, viszont az ellen a "fegyverünk" az egyedszámunk, a populációnk nagysága. Olyan vírus még nem jött, amibe kivétel nélkül mindenki belehalt volna. Gyakorlatilag ez lehetetlen is, a diverzitásunk nagy, a kórokozók meg eléggé specifikusak.
Néha jó ilyesmiken járatni az agyunkat, valóban... :)
Személyes véleményem szerint (amit adatokkal nem tudok alátámasztani) azért, mert beindult a pánikbiznisz, és a "környezetvédõ technológia" jó marketingfogás.
"Az elmúlt 1 hónapot tekintve (hogy gyakorlatiasabbak legyünk kicsit) itthon hideg-, meleg-rekord."
Az elmúlt 100 év rekordja(amióta regisztráljuk és gyûjtjük a hõmérséklet-adatokat). Éljen.
"Heti szinten rendkívül szélsõséges idõjárás jellemzõ."
Definiáld: szélsõséges!
"Abszolút nem nevezném sikeresnek a fajunkat, mert csak úgy tudtuk/tudjuk fenntartani magunkat, hogy pusztítjuk a környezetünket"
Ez minden fajra jellemzõ. Mármint az a tény, hogy csak más fajok és a környezet kárára tud szaporodni. A világ így mûködik sajnos...
" mely hosszútávon a mi pusztulásunkhoz is vezet..."
Ez egyáltalán nem biztos.
És ha az egészet abból a szemszögbõl nézed, hogy ez egy szükséges és elkerülhetetlen rossz idõszak, ami eljuttatja a technológiát a mesterséges fúzióig, ami meg majd késõbb az emberiséget a bolygóközi kolonizálásig, akkor nem is olyan nagy ár ez érte.
A második hosszabb bekezdésedre nem térnék ki részletesen, csak általánosságban: a helyi katasztrófa egyedek, fajok szempontjából értelmezhetõ, ökoszisztéma szempontjából nem. Egy helyi katasztrófát az élet mindenképpen túlél. Ha nem, akkor nem helyi, hanem bolygószintû katasztrófáról beszélhetünk. De minden, ami ez alatt van, az lényegesen nem befolyásol semmit, az ökoszisztéma megváltozik, ez egyes fajoknak kellemetlen, de lényegében semmi extra nem történik.
Fertõzõ betegség ellen valóban jobb az elszigetelt populációk összessége, viszont az ellen a "fegyverünk" az egyedszámunk, a populációnk nagysága. Olyan vírus még nem jött, amibe kivétel nélkül mindenki belehalt volna. Gyakorlatilag ez lehetetlen is, a diverzitásunk nagy, a kórokozók meg eléggé specifikusak.
Néha jó ilyesmiken járatni az agyunkat, valóban... :)
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#246
A 242 és 243 kicsit ellentmondásos a diagramm szerint inkább afelé battyogunk, márhogy a jégkorszak.Nem? Mindegy nem lényeg.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#245
Ok, nem dõlök be a médiának, de ennek a diagrammnak se. Olyan korokat ábrázol, amikor az ember még nem avatkozott bele ennyire a környezete dolgaiba. Mellesleg, ha igazad lenne, lassan megint "idõszerû" egy jégkorszak?:D Hát ez sokkal üdítõbb perspektíva:D
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#244
Ok, az 1. és 3.-as kérdést akkor kilõhetjük. <#vigyor4>
Maradt a 2.: Ami a körülményeket illeti, nekem kicsit elkalandozott a fantáziám, tehát nem feltétlen a mostani körülményekre gondoltam. De igaz, maradjunk a jelen helyzetnél. Perpillanat valóban eltartjuk magunkat, de milyen áron? Manapság annyira hangoztatják a környezetvédelmet és olyanok, akiktõl nem vártuk volna ezt pár éve még. A mûszaki cikkek gyártói is hatalmas pénzeket ölnek, hogy környezetvédõ technológiával gyártsák a termékeiket. Vajon miért van ez? Mert olyan jól tartjuk fent magunkat a jelen körülmények között? Az elmúlt 1 hónapot tekintve (hogy gyakorlatiasabbak legyünk kicsit) itthon hideg-, meleg-rekord. Heti szinten rendkívül szélsõséges idõjárás jellemzõ. Abszolút nem nevezném sikeresnek a fajunkat, mert csak úgy tudtuk/tudjuk fenntartani magunkat, hogy pusztítjuk a környezetünket, mely hosszútávon a mi pusztulásunkhoz is vezet... igaz, felcsillant valami remény a környezetvédõ lépésekkel, de ennek még ki kell várni a végét.
Az biztos, hogy Ausztrália elpusztulása érzékenyebben érintené az erszényes fajokat, mint az embert, persze, ki tudja, hogy ez milyen változást vonna még magával, azért egy kontinens eltûnésének számos következménye lehet, de én sem értek ehhez annyira, hogy belemenjek. Viszont vegyünk mondjuk egy olyan helyi katasztrófát, ami nem elszigetelt helyen történik. Mondjuk süllyesszük el Kínát, itt már biztos, hogy megéreznénk a hiányt. Az ottani állatfajok, erdõk stb. pusztulása egészen biztos, hogy nagy láncreakciót indítana el. Mint tudjuk, bizonyos állatfajok kapcsolatban vannak egymással, ahogyan pl. az amazon õserdõk tisztítják Földünk jelentõs levegõmennyiségét, tehát ezek a kölcsönhatások nem elhanyagolhatóak, ahogy a kínai állat- és növény-világ is fontos része a környezetnek. Ok, valószínûleg fennmaradásunkat rövid távon nem veszélyeztetné a dolog, de hogy hosszú távon mit okozna, azt nem tudom. Nyilván itt lehet kontinensekre tagolni a dolgot, valamelyik biztos megmarad, csakhogy ez a katasztrófától is függ, ami esetlegesen bekövetkezik. A süllyedésnek, mint olyannak, valóban nem tûnnek olyan ijesztõnek a következményei, mint egy atomnak vagy hasonlónak. Most nem is tértem ki külön a gazdasági kapcsolatokra, amik bizony jóval nagyobb problémákat is okozhatnak, mint amekkora jelentõséget mi tulajdonítunk nekik itt.
Ami a biológiai eszmefuttatást illeti, ok, ezt elfogadom, ha itt is tisztázzuk, hogy milyen katasztrófáról lenne szó. Milyen tulajdonságok lehetnek, amikkel az ember rendelkezik és egyes állatfajok nem. Szerintem pont ez az ember egyik leggyengébb pontja. A külsõ hatásokkal szemben (pl. betegségek) az ember csak tudományos eszközökkel tud védekezni. A vírusokat az egymástól elszigetelt populációk pont, hogy jobban ki tudják védeni, mivel nincsenek összeköttetésben egymással.
Összességében egyébként teljesen igaz, mivel többen vagyunk, nagyobb az esélyünk, de ha azonos számú emberrõl és valamilyen más populációról lenne szó önmagában, akkor más a helyzet.
Valóban a technikától függ leginkább a fejlõdésünk, ha kizárjuk az alapvetõ tényezõket vagyis a környezetet, amit nem irányíthatunk. A 2. részt lezáró mondatod ide is érvényes, ez teljesen elméleti téma, amirõl tárgyalunk, igazából talán felesleges is megmagyarázni ezeket a dolgokat, mert csupán saját feltevéseink vannak. Ahogy a mondás is szól: "Ember tervez, Isten végez." - ki jósolhatná meg, hogy mi fog történni bizonyos helyzetekben...
Maradt a 2.: Ami a körülményeket illeti, nekem kicsit elkalandozott a fantáziám, tehát nem feltétlen a mostani körülményekre gondoltam. De igaz, maradjunk a jelen helyzetnél. Perpillanat valóban eltartjuk magunkat, de milyen áron? Manapság annyira hangoztatják a környezetvédelmet és olyanok, akiktõl nem vártuk volna ezt pár éve még. A mûszaki cikkek gyártói is hatalmas pénzeket ölnek, hogy környezetvédõ technológiával gyártsák a termékeiket. Vajon miért van ez? Mert olyan jól tartjuk fent magunkat a jelen körülmények között? Az elmúlt 1 hónapot tekintve (hogy gyakorlatiasabbak legyünk kicsit) itthon hideg-, meleg-rekord. Heti szinten rendkívül szélsõséges idõjárás jellemzõ. Abszolút nem nevezném sikeresnek a fajunkat, mert csak úgy tudtuk/tudjuk fenntartani magunkat, hogy pusztítjuk a környezetünket, mely hosszútávon a mi pusztulásunkhoz is vezet... igaz, felcsillant valami remény a környezetvédõ lépésekkel, de ennek még ki kell várni a végét.
Az biztos, hogy Ausztrália elpusztulása érzékenyebben érintené az erszényes fajokat, mint az embert, persze, ki tudja, hogy ez milyen változást vonna még magával, azért egy kontinens eltûnésének számos következménye lehet, de én sem értek ehhez annyira, hogy belemenjek. Viszont vegyünk mondjuk egy olyan helyi katasztrófát, ami nem elszigetelt helyen történik. Mondjuk süllyesszük el Kínát, itt már biztos, hogy megéreznénk a hiányt. Az ottani állatfajok, erdõk stb. pusztulása egészen biztos, hogy nagy láncreakciót indítana el. Mint tudjuk, bizonyos állatfajok kapcsolatban vannak egymással, ahogyan pl. az amazon õserdõk tisztítják Földünk jelentõs levegõmennyiségét, tehát ezek a kölcsönhatások nem elhanyagolhatóak, ahogy a kínai állat- és növény-világ is fontos része a környezetnek. Ok, valószínûleg fennmaradásunkat rövid távon nem veszélyeztetné a dolog, de hogy hosszú távon mit okozna, azt nem tudom. Nyilván itt lehet kontinensekre tagolni a dolgot, valamelyik biztos megmarad, csakhogy ez a katasztrófától is függ, ami esetlegesen bekövetkezik. A süllyedésnek, mint olyannak, valóban nem tûnnek olyan ijesztõnek a következményei, mint egy atomnak vagy hasonlónak. Most nem is tértem ki külön a gazdasági kapcsolatokra, amik bizony jóval nagyobb problémákat is okozhatnak, mint amekkora jelentõséget mi tulajdonítunk nekik itt.
Ami a biológiai eszmefuttatást illeti, ok, ezt elfogadom, ha itt is tisztázzuk, hogy milyen katasztrófáról lenne szó. Milyen tulajdonságok lehetnek, amikkel az ember rendelkezik és egyes állatfajok nem. Szerintem pont ez az ember egyik leggyengébb pontja. A külsõ hatásokkal szemben (pl. betegségek) az ember csak tudományos eszközökkel tud védekezni. A vírusokat az egymástól elszigetelt populációk pont, hogy jobban ki tudják védeni, mivel nincsenek összeköttetésben egymással.
Összességében egyébként teljesen igaz, mivel többen vagyunk, nagyobb az esélyünk, de ha azonos számú emberrõl és valamilyen más populációról lenne szó önmagában, akkor más a helyzet.
Valóban a technikától függ leginkább a fejlõdésünk, ha kizárjuk az alapvetõ tényezõket vagyis a környezetet, amit nem irányíthatunk. A 2. részt lezáró mondatod ide is érvényes, ez teljesen elméleti téma, amirõl tárgyalunk, igazából talán felesleges is megmagyarázni ezeket a dolgokat, mert csupán saját feltevéseink vannak. Ahogy a mondás is szól: "Ember tervez, Isten végez." - ki jósolhatná meg, hogy mi fog történni bizonyos helyzetekben...
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#243
"Na ezt spec mi emberek csináljuk."
Ezt így nem lehet kijelenteni. Ne dõlj be a médiának.
Egyébként ez az ábra
a jégsapkákból kikövetkeztetett átlaghõmérséklet-adatokat is mutatja, az elmúlt négyszázezer évre.
Ebbõl az látszik, hogy százezer évenként húszezer évig van csak meleg. Lehet, hogy inkább örülni kéne, hogy nem fagy be a seggünk...
", pl. vegyél elõ egy mikroszkópot,"
Komplex élõlényekrõl volt szó alapvetõen...
Ezt így nem lehet kijelenteni. Ne dõlj be a médiának.
Egyébként ez az ábra
a jégsapkákból kikövetkeztetett átlaghõmérséklet-adatokat is mutatja, az elmúlt négyszázezer évre.
Ebbõl az látszik, hogy százezer évenként húszezer évig van csak meleg. Lehet, hogy inkább örülni kéne, hogy nem fagy be a seggünk...
", pl. vegyél elõ egy mikroszkópot,"
Komplex élõlényekrõl volt szó alapvetõen...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#242
A felmelegedésbe mi csak besegítünk.
A Napunk csinálja. Jelenleg ugyanis egy jégkorszakból battyogunk szépen kifelé.
A Nap mûködése ugyanis nem állandó. 1000 körül a Római kori maximum lecsengésekor a Vikingek állatokat tartottak Grönlandon, aztán jött a Maunder-minimum és az 1400-as években a Temze jegén vásárokat rendeztek, a Duna jegén meg királyt választottak.
A Grönlandi viking telepek meg elpusztultak.
Azóta a naptevékenység növekszik. Most is. Ez az úgynevezett jelenkori maximum.
Ezért aztán párezer éves távlatokban is fel kell készülni komolyabb éghajlatváltozásokra, még akkor is ha holnap varázsütésre minden Co2 kibocsájtásunk, meg erdõirtásunk megszûnne.
A Napunk csinálja. Jelenleg ugyanis egy jégkorszakból battyogunk szépen kifelé.
A Nap mûködése ugyanis nem állandó. 1000 körül a Római kori maximum lecsengésekor a Vikingek állatokat tartottak Grönlandon, aztán jött a Maunder-minimum és az 1400-as években a Temze jegén vásárokat rendeztek, a Duna jegén meg királyt választottak.
A Grönlandi viking telepek meg elpusztultak.
Azóta a naptevékenység növekszik. Most is. Ez az úgynevezett jelenkori maximum.
Ezért aztán párezer éves távlatokban is fel kell készülni komolyabb éghajlatváltozásokra, még akkor is ha holnap varázsütésre minden Co2 kibocsájtásunk, meg erdõirtásunk megszûnne.
#241
Ja, ott nem évmilliókat emlegettek és nem a csillagokból jövõ zuttytól tartanak. Hát a tudományos bizonyítékokat már csak el lehet fogadni.
Lehet, hogy az emberiség fogja kipusztítani saját magát?
Lehet, hogy az emberiség fogja kipusztítani saját magát?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#240
Vmelyik nap volt egy film a globális felmelegedésrõl plusz hat fok esetén milyen lenne a Föld. Na ezt spec mi emberek csináljuk.
Bizony vannak fajok, amik jelen vannak az egész bolygón, pl. vegyél elõ egy mikroszkópot, ha nem hiszed:D Bár nem is szügséges annyira "kicsiben" gondolkodni...
Bizony vannak fajok, amik jelen vannak az egész bolygón, pl. vegyél elõ egy mikroszkópot, ha nem hiszed:D Bár nem is szügséges annyira "kicsiben" gondolkodni...
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#239
:)
1. Persze, csak kicsit erõsíteni akartam a kontrasztot. Meg alapvetõen arra akartam reagálni, hogy a bolygóról megpattanásnak nemigen alternatívája a bolygó ápolgatása, tekintve hogy egyben fog elpusztulni az egész, ha igaz a feltételezés.
2.
"Az viszont, hogy a populáció kiterjed az egész bolygóra, még nem jelenti azt, hogy bármilyen körülmények között fent tudná ott magát tartani."
Nem is bármilyen körülmények közt, hanem a jelen körülmények közt tartja el magát.
A populáció kiterjedése abból a szempontból fontos, hogy helyi katasztrófa már nem érinti az embert, mint fajt. Ha Ausztrália elsüllyedne, mint Atlantisz(:P), az elég kellemetlenül érintené az erszényes fajok nagy részét, de az embert már nem.
Másik része, hogy a populáción belül szabad génáramlás történik, egy-egy elõnyös tulajdonság elvben az egész emberiségre kiterjedhet. És ha hirtelen beüt egy katasztrófa, ami megnöveli a szelekciós nyomást, akkor nagyobb az esély, hogy lesznek olyan emberek, akik az adott szelekciós hatás szempontjával rendelkeznek az elõnyös tulajdonságokkal és túlélik, mint egy egymástól elszigetelt, kis populációkból álló fajnál.
Harmadrészt a több egyed több mutációt is jelent, egy nagy populációnak nagyobbak a túlélési esélyei megváltozó körülmények esetén, mint egy kisebbnek.
De ez erõsen elvi jellegû téma, az ember túlélése már régen nem a biológiai tulajdonságaitól függ, hanem a technológiától, úgyhogy ez az egész csak szellemi maszturbáció volt.
3-assal tökéletesen egyetértek, fentiekbõl kifolyólag. Nem vagyok benne biztos, hogy még akár 1000 ember felszerelés nélkül bármit tudna kezdeni sarkköri körülmények közt, de határozottan több eséllyel rendelkeznének, mint egy magányos szerencsétlen.
1. Persze, csak kicsit erõsíteni akartam a kontrasztot. Meg alapvetõen arra akartam reagálni, hogy a bolygóról megpattanásnak nemigen alternatívája a bolygó ápolgatása, tekintve hogy egyben fog elpusztulni az egész, ha igaz a feltételezés.
2.
"Az viszont, hogy a populáció kiterjed az egész bolygóra, még nem jelenti azt, hogy bármilyen körülmények között fent tudná ott magát tartani."
Nem is bármilyen körülmények közt, hanem a jelen körülmények közt tartja el magát.
A populáció kiterjedése abból a szempontból fontos, hogy helyi katasztrófa már nem érinti az embert, mint fajt. Ha Ausztrália elsüllyedne, mint Atlantisz(:P), az elég kellemetlenül érintené az erszényes fajok nagy részét, de az embert már nem.
Másik része, hogy a populáción belül szabad génáramlás történik, egy-egy elõnyös tulajdonság elvben az egész emberiségre kiterjedhet. És ha hirtelen beüt egy katasztrófa, ami megnöveli a szelekciós nyomást, akkor nagyobb az esély, hogy lesznek olyan emberek, akik az adott szelekciós hatás szempontjával rendelkeznek az elõnyös tulajdonságokkal és túlélik, mint egy egymástól elszigetelt, kis populációkból álló fajnál.
Harmadrészt a több egyed több mutációt is jelent, egy nagy populációnak nagyobbak a túlélési esélyei megváltozó körülmények esetén, mint egy kisebbnek.
De ez erõsen elvi jellegû téma, az ember túlélése már régen nem a biológiai tulajdonságaitól függ, hanem a technológiától, úgyhogy ez az egész csak szellemi maszturbáció volt.
3-assal tökéletesen egyetértek, fentiekbõl kifolyólag. Nem vagyok benne biztos, hogy még akár 1000 ember felszerelés nélkül bármit tudna kezdeni sarkköri körülmények közt, de határozottan több eséllyel rendelkeznének, mint egy magányos szerencsétlen.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#238
Csak pont azért kéne ügyelni a jelenlegi helyzetünkre, hogy a költözés hosszútávú cél maradhasson és ne az legyen a vége, hogy hoppá, most valahova sürgõsen menni kell...
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#237
lol, az utolsó 2 mondat nagyon tetszik és igaz is.
1. Mert 1 millió év az rohadt sok és csak egy feltételezésrõl van szó, valamint a túlélés iránti ösztönbõl.
2. Az viszont, hogy a populáció kiterjed az egész bolygóra, még nem jelenti azt, hogy bármilyen körülmények között fent tudná ott magát tartani. Ha olyan helyzet alakulna ki, ami mondjuk a veszélyes állatfajokat is arra kényszerítené, hogy egységben éljenek és ne féljenek az ismeretlentõl (embertõl), akkor pl. azonos létszámú tigris- és ember-populáció esetén nem mernék végkimenetelt jósolni.
Mellesleg nem is teljesen igaz az állítás, mivel, ha még jól tudom, akkor a Föld 71%-át még mindig víz borítja és az nem az ember közege. Az, hogy hajóforgalom, turisták, búvárok stb. vannak jelen az adott közegben ideiglenesen, nem jelenti azt közel sem, hogy hosszútávon képesek lennénk ott életben maradni. Ajánlom mindenkinek a "Nyílt tengeren" c. filmet, aki még nem látta.
3. Ha mégis belegondolunk az általad említett helyzetbe, mint kísérletbe, akkor elég sokat lendíthet a dolgon az emberek lélekszáma ezen a bolygón. Tehát, ha mondjuk nem egy embert dobunk ki egy szál p-ben az Antarktiszra, hanem 10-et, 100-at, 1000-et, akkor más-más eredményt kaphatunk a végén. Lényegében az ember egyik legnagyobb fegyvere a szükség esetén való összetartásban rejlik... erre akarok kilyukadni. Sajnos ez általában tényleg szükséghez kötött dolog és hosszútávon kevésbé jellemzõ, azonban még a legcsekélyebb formájában is hatalmas eredmények születhetnek belõle.
1. Mert 1 millió év az rohadt sok és csak egy feltételezésrõl van szó, valamint a túlélés iránti ösztönbõl.
2. Az viszont, hogy a populáció kiterjed az egész bolygóra, még nem jelenti azt, hogy bármilyen körülmények között fent tudná ott magát tartani. Ha olyan helyzet alakulna ki, ami mondjuk a veszélyes állatfajokat is arra kényszerítené, hogy egységben éljenek és ne féljenek az ismeretlentõl (embertõl), akkor pl. azonos létszámú tigris- és ember-populáció esetén nem mernék végkimenetelt jósolni.
Mellesleg nem is teljesen igaz az állítás, mivel, ha még jól tudom, akkor a Föld 71%-át még mindig víz borítja és az nem az ember közege. Az, hogy hajóforgalom, turisták, búvárok stb. vannak jelen az adott közegben ideiglenesen, nem jelenti azt közel sem, hogy hosszútávon képesek lennénk ott életben maradni. Ajánlom mindenkinek a "Nyílt tengeren" c. filmet, aki még nem látta.
3. Ha mégis belegondolunk az általad említett helyzetbe, mint kísérletbe, akkor elég sokat lendíthet a dolgon az emberek lélekszáma ezen a bolygón. Tehát, ha mondjuk nem egy embert dobunk ki egy szál p-ben az Antarktiszra, hanem 10-et, 100-at, 1000-et, akkor más-más eredményt kaphatunk a végén. Lényegében az ember egyik legnagyobb fegyvere a szükség esetén való összetartásban rejlik... erre akarok kilyukadni. Sajnos ez általában tényleg szükséghez kötött dolog és hosszútávon kevésbé jellemzõ, azonban még a legcsekélyebb formájában is hatalmas eredmények születhetnek belõle.
A képzelõerõ sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás behatárolt, még a képzelõerõ felöleli az egész világot. És csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
#236
Tehát a biztos halált választanád?
Nem rossz trükk, kivéve, ha a túlélés a cél.
Komolyan gondolod, hogy az ember nem intézné el magának, hogy nagyobb legyen a túlélési esélye mint a csótányoknak ha jönne valami gebasz?
A föld nem tarthat örökké. A civilizáció célja hosszútávon a költözés, ezt kell tennünk.
Ha nincs más hely ahol élhetünk, csinálni kell magunknak, ez még azért odébb van...
Nem rossz trükk, kivéve, ha a túlélés a cél.
Komolyan gondolod, hogy az ember nem intézné el magának, hogy nagyobb legyen a túlélési esélye mint a csótányoknak ha jönne valami gebasz?
A föld nem tarthat örökké. A civilizáció célja hosszútávon a költözés, ezt kell tennünk.
Ha nincs más hely ahol élhetünk, csinálni kell magunknak, ez még azért odébb van...
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#235
Õk is úgy lopták ezt a dumát ahogy én:D
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz