Muszáj lesz megépíteni Bõs-Nagymarost?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#146
"Na szóval. Igen tárolhatunk energiát akkuban, és összerakhatunk piszok nagyot is. Példa rá a tengeralattjáróké. De nem gazdaságos, akkor sem a Te azt állítod."
Bár még más célból,de ezek a pancserek itt amerikában ennek ellenére azt gondolják jo ötlet akkumlátorokban energiát tárolni.
"Ez az árammennyiség 2010-re a tervek szerint már 25 megawattóra, 2020-ra pedig akár egy gigawattóra is lehet." ha pusztán biztonsági okból megéri nekik,akkor az energia termelés részeként pláne megéri szerintem.
Áramtárolókkal tehermentesítenék a túlterhelt hálózatokat
Bár még más célból,de ezek a pancserek itt amerikában ennek ellenére azt gondolják jo ötlet akkumlátorokban energiát tárolni.
"Ez az árammennyiség 2010-re a tervek szerint már 25 megawattóra, 2020-ra pedig akár egy gigawattóra is lehet." ha pusztán biztonsági okból megéri nekik,akkor az energia termelés részeként pláne megéri szerintem.
Áramtárolókkal tehermentesítenék a túlterhelt hálózatokat
#145
"Viszont ez nem napelem (napelemes erõmûbõl 60 MW a csúcstartó, az is Spanyolországban van) hanem koncentrátoros napkollektoros lesz, és Izraelben egy sivatagban (ahol az éves napsugárzásösszeg kb. a duplája a miénknek)."
Nem kell a duma :) napenergiábol áramot állitanak elö meghozzá kétszer annyit mint paks csucsteljesitménye,az nem fontos hogyan.
Nem kell a duma :) napenergiábol áramot állitanak elö meghozzá kétszer annyit mint paks csucsteljesitménye,az nem fontos hogyan.
#144
A politikára hárítani az erõmû nem-megépítését azért csúsztatás - mintahogy a "sötétzöldek" véleménye is csúsztatás, hogy a vízlépcsõnek kizárólag negatív hatásai lennének. A Duna-Kör tisztán természet- és környezetvédelmi indíttatású volt, de mivel a párt döntése ellen irányult, így ellenzéki mozgalom volt - innetõl vált politikaivá. Mellesleg Csehszlovákiában ugyanígy ellenezték a természetvédõk a vízlépcsõ megépítését, csak ott a politikai környezet nem volt még "érett", ezért simán elnyomták a törekvéseiket. Ja, és egy 1983-as MTA-jelentés is a beruházás leállítása mellett érvelt - azért az Akadémiát szerintem nem lehet "zöldséggel" vádolni, bár sokmindennel igen, de ez más téma...
Kétségtelen, hogy a kormány Duna-Kör elleni gyengeségét látva sok egyéb rendszerellenes megmozdulás próbált zöld ruhát ölteni (dorogi hulladékégetõ, Szársomlyó, bátaapátii atomtemetõ stb. azóta mind megépült), de ez az alaphelyzeten (hogy a vízlépcsõ megépítése természetvédelmi szempontból rendkívül káros) nem változtat.
Amint lentebb írtam, a "C"variáns megépítése (Bõs megépült, Nagymaros nem) tényleg az egyik legrosszabb variáció - már persze, ha Bõst "üzemszerûen" használják. Magyarország meg persze kuncsorog meg perelget (illetve tette ezt a Horn-Meciar paktumig), hogy engedjenek elég vizet. Jelenleg kb 20-30%-ot kapunk, ennek minimum duplája kéne a jelenlegi károk enyhítésére. A kiszolgáltatottságot és a károkat valamelyest csökkenteni lehetne azzal is, ha belenyúlhatnánk vízrendezésbe egy nagymarosi tározóval, de akkor a szlovákok "feljebb csavarnák" Bõst is, és ott lennénk, ahol a part szakad. Nincs szakmai konszenzus arról, hogy a jelenlegi helyzetnél jobb vagy rosszabb lenne , ha befejeznék a beruházást, amin egyértelmûen javítana, az a hajózás, és tényleg termelne egy csepp áramot is, kérdés, hogy milyen áron.
Kétségtelen, hogy a kormány Duna-Kör elleni gyengeségét látva sok egyéb rendszerellenes megmozdulás próbált zöld ruhát ölteni (dorogi hulladékégetõ, Szársomlyó, bátaapátii atomtemetõ stb. azóta mind megépült), de ez az alaphelyzeten (hogy a vízlépcsõ megépítése természetvédelmi szempontból rendkívül káros) nem változtat.
Amint lentebb írtam, a "C"variáns megépítése (Bõs megépült, Nagymaros nem) tényleg az egyik legrosszabb variáció - már persze, ha Bõst "üzemszerûen" használják. Magyarország meg persze kuncsorog meg perelget (illetve tette ezt a Horn-Meciar paktumig), hogy engedjenek elég vizet. Jelenleg kb 20-30%-ot kapunk, ennek minimum duplája kéne a jelenlegi károk enyhítésére. A kiszolgáltatottságot és a károkat valamelyest csökkenteni lehetne azzal is, ha belenyúlhatnánk vízrendezésbe egy nagymarosi tározóval, de akkor a szlovákok "feljebb csavarnák" Bõst is, és ott lennénk, ahol a part szakad. Nincs szakmai konszenzus arról, hogy a jelenlegi helyzetnél jobb vagy rosszabb lenne , ha befejeznék a beruházást, amin egyértelmûen javítana, az a hajózás, és tényleg termelne egy csepp áramot is, kérdés, hogy milyen áron.
#143
"Konkértabban: pl az állam támogatná és ösztönözné a lakosságot nap-kollektorok, -elemek vásárlására amik a felesleget visszanyomják a rendszerbe"
Legalább hússzor elhangzott már ebben a topicban, hogy mi ezzel a baj.
Napelemek, szélturbinák mind egyszerre termelnek áramot (mikor épp süt a nap vagy fúj a szél) és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor szükség van rá.
Az áramot pedig hatékonyan tárolni nem tudjuk -> Ugyanúgy ki kéne építeni megbízható (fosszilis, atom, víz) forrásból a teljes kapacitást.
Amikor meg éppen hétágra süt a nap és közben orkánerejû szél fúj, és a sok kis erõmû éppen a pillanatnyi szükségletek dupláját állítja elõ, akkor gyorsan lõjjék le az atomerõmûvet (nem olyan egyszerû dolog) és az állam még fizessen is azért, amire nincs is szüksége, és egyébként is dupla vagy tripla áron állítják elõ, mint amennyiért központosítva, nagy erõmûvekben lehetséges...
Legalább hússzor elhangzott már ebben a topicban, hogy mi ezzel a baj.
Napelemek, szélturbinák mind egyszerre termelnek áramot (mikor épp süt a nap vagy fúj a szél) és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor szükség van rá.
Az áramot pedig hatékonyan tárolni nem tudjuk -> Ugyanúgy ki kéne építeni megbízható (fosszilis, atom, víz) forrásból a teljes kapacitást.
Amikor meg éppen hétágra süt a nap és közben orkánerejû szél fúj, és a sok kis erõmû éppen a pillanatnyi szükségletek dupláját állítja elõ, akkor gyorsan lõjjék le az atomerõmûvet (nem olyan egyszerû dolog) és az állam még fizessen is azért, amire nincs is szüksége, és egyébként is dupla vagy tripla áron állítják elõ, mint amennyiért központosítva, nagy erõmûvekben lehetséges...
#142
Csak inkább azt kéne megvizsgálin, hogy az arra szánt pénzbõl mi jönne ki. Mert, ha csak egy blokk belefér Paksra akkor gyanítom már nem érné meg még járulékosan sem talán. Persze ezt így minden számítás nélkül kijelenteni nem merem. A vízgazdálkodáshoz nem értek. Pusztán villamosáram termelésre biztosan nem buli a dolog.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#141
Ezt meg honnan???
Egy tározó leginkáb szabályozza a vízhozamot, kiegyenlíti az éves egyenlõtlenséget.
Ezért kéne.
Az, hogy a szlovákok lopják a vizünket más tészta, persze politikai beállítottságtól függõen sokféle képp elõ lehet adni.
Egy tározó leginkáb szabályozza a vízhozamot, kiegyenlíti az éves egyenlõtlenséget.
Ezért kéne.
Az, hogy a szlovákok lopják a vizünket más tészta, persze politikai beállítottságtól függõen sokféle képp elõ lehet adni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#140
Kicsit félretájékozódtál.
Víz-háztartásbeli gondok pont azért vannak, mert nem épült meg.
Legfõképp ezen problémák megoldása miatt kéne. Hogy áramot is termel, az csak egy kis extra. Amiikre hivatkozol, csak afféle zöld-demagógia, mûszakilag indokolt az erõmû, ezen nincs mit vitázni. Sajnos a politika rendesen megkavarta a szart az üggyel kapcsolatban, és akinek nem az a szakmája, hogy ezzel foglalkozik általában jól be van etetve valami maszlaggal.
Víz-háztartásbeli gondok pont azért vannak, mert nem épült meg.
Legfõképp ezen problémák megoldása miatt kéne. Hogy áramot is termel, az csak egy kis extra. Amiikre hivatkozol, csak afféle zöld-demagógia, mûszakilag indokolt az erõmû, ezen nincs mit vitázni. Sajnos a politika rendesen megkavarta a szart az üggyel kapcsolatban, és akinek nem az a szakmája, hogy ezzel foglalkozik általában jól be van etetve valami maszlaggal.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#139
Csak, hogy tudd a 30 fok kb. az a hõmérséklet amivel a víz a távfûtésnél visszatér a hõközpontba. Tehát ennyi hõtartalma marad a rendszernek fûtés és szállítás után. És te ezzel akarsz fûteni? Eh...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#138
30 fok és fûtés? Te be vagy nyomva. A radiátor hány fokos? 50-60. Így lesz a szoba 20-25 fok. Akkor a 30 fokos vízzel szerined lehet fûteni? Talán csinálj egy egyszerû közelítõ számítást egy hõcserélõre és sírj.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#137
Igazából Magyarországon valami elosztott-rendszer szerûségben kellene gondolkodnunk mindenféleképp, mivel mi minden fajta nyersanyagból szûkösen állunk. Tehát ahelyett, hogy valami központi energiatermelõ "szuper atomerõmû", meg naperõmû, szélerõmû park, duzzasztógát stb. helyett valami intelligens rendszert kéne kiépíteni illetve támogatni. Egy példa a sok közül: ha az autóipart nézzük, akkor ott is láthatjuk hogy a mai "szuperalacsony" károsanyag kibocsátás, intelligens biztonsági rendszerek, kutyafüle stb mibenléte is bonyolult, részletekbe menõ technológiai megoldások, rendszerek sokaságából jön létre. Hasonlóan kéne nekünk is gondolkodni energia politika szempontjából. Én úgy képzelem el a dolgot, hogy nap, szél, geotermikus, bio, atom, víz, gáz, stb. mindegyikébõl kihasználni "egészséges mennyiséget" és hozzá egy intelligens elosztó rendszert tervezni, ami azt tudná hogy akár kissebb régió szinten is lehetne bele pumpálni az energiát. Konkértabban: pl az állam támogatná és ösztönözné a lakosságot nap-kollektorok, -elemek vásárlására amik a felesleget visszanyomják a rendszerbe, aztán a megfelelõ régiókba egy két szélerõmûvet, ahol meg a geotermikus megoldás gazdaságos oda meg azt. Aztán külföldrõl is jöhetne a gáz, egy picike atomerõmû, hõerõmû bõvítés. Arra az esetre amikor a megujjulók éppen nem eléggé aktívak akkor mehetne egy kis lignit égetés. És így összeségében mégis csak kevesebb lenne a CO2 kibocsátás, valamint így a lakosságnak is hosszútávon kímélné a pénztárcáját a dolog, ha egyénenkét is tudnak áramot vissza termelni. Meg további elõnye lenne, hogy nem függnénk közvetlenül egyik tényezõtõl sem (ha pl nem jön gáz, akkor a többi tényezõ átmenetileg könnyedén áthidalná a dolgot).
#136
mennyire vagy képben a passzív házak légellátásában? merthogy jellemzõen minden szobában külön levegõztetõ rendszer van, ami csak friss levegõvel táplálkozik. az más téma, hogy egy nagy hõcserélõben majdnem találkoznak, de nem keverednek.
esetleg a talajszondás beszívócsövekrõl beszélhetsz, ott elképzelhetõ páralecsapódás. azt meg ki lehet mosni, vagy eleve bacimenteset kell fektetni.
én még mindig ott tartok, hogy semmire sem megyünk infrastruktúra-függõ cuccokkal. szóval kéne mondjuk:
-2-3 nm napelem,
-egy napelemmel hajtható és arra méretezett keringetõszivattyú,
-egy bazi nagy, 10-20 nm napkollektor,
-egy pár m3-es tartály,
-sok-sok nagy keresztmetszetû csõ a padlóban.
-n --> n kapcsolat kollektor / tartály / fûtés kör között.
kemény télre meg még mindig ott a tömegkályha.
el kell felejteni a technológiákat, azok juttattak minket a szakadék szélére.
érdemes nem elfelejteni, hogy vagy van gáz / villany, vagy nincs. spórolós gépek hajtására ugyanúgy nincs, ha nincs. pláne, hogy akár egy kombi gázkazán is többszörös függõséget okoz, pedig csak 90w-os a keringetõ szivattyú.
esetleg a talajszondás beszívócsövekrõl beszélhetsz, ott elképzelhetõ páralecsapódás. azt meg ki lehet mosni, vagy eleve bacimenteset kell fektetni.
én még mindig ott tartok, hogy semmire sem megyünk infrastruktúra-függõ cuccokkal. szóval kéne mondjuk:
-2-3 nm napelem,
-egy napelemmel hajtható és arra méretezett keringetõszivattyú,
-egy bazi nagy, 10-20 nm napkollektor,
-egy pár m3-es tartály,
-sok-sok nagy keresztmetszetû csõ a padlóban.
-n --> n kapcsolat kollektor / tartály / fûtés kör között.
kemény télre meg még mindig ott a tömegkályha.
el kell felejteni a technológiákat, azok juttattak minket a szakadék szélére.
érdemes nem elfelejteni, hogy vagy van gáz / villany, vagy nincs. spórolós gépek hajtására ugyanúgy nincs, ha nincs. pláne, hogy akár egy kombi gázkazán is többszörös függõséget okoz, pedig csak 90w-os a keringetõ szivattyú.
#135
szemétégetõt is lehetne építeni, szemét van bõven, szerintem
#134
Elviekben igazad van, az ördög a részletekben lakozik. Tudni kéne, hogy:
- mennyi a vízhozamuk
- mekkora a hõmérsékletük
- mekkora részét pancsolják el a fürdõk
- mibe kerülne a rendszer kiépítése
Ez utóbbi a legneccesebb: a melegvizet (pláne ilyen alacsony hõmérsékletût) nem lehet messzire vinni, mert nemes egyszerûséggel kihûl. Ráadásul azon a környéken a "lakósûrûség" is igencsak alacsony, vagyis relatíve sok utaztatással kevés lakást lehetne a vízzel fûteni. Nomeg ott van még a lakások átalakításának költsége is. Szóval fene tudja megéri-e.
- mennyi a vízhozamuk
- mekkora a hõmérsékletük
- mekkora részét pancsolják el a fürdõk
- mibe kerülne a rendszer kiépítése
Ez utóbbi a legneccesebb: a melegvizet (pláne ilyen alacsony hõmérsékletût) nem lehet messzire vinni, mert nemes egyszerûséggel kihûl. Ráadásul azon a környéken a "lakósûrûség" is igencsak alacsony, vagyis relatíve sok utaztatással kevés lakást lehetne a vízzel fûteni. Nomeg ott van még a lakások átalakításának költsége is. Szóval fene tudja megéri-e.
#133
"a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelõ hõmérsékletû vizet(gõzt) kapjunk egy erõmûhöz"
Igenis hõbörgök, megint!
Ki beszél itt erõmûrõl?
Ott vannak a budai Duna-parti termélvizek. Bemegy belõle valamennyi a fürdõkbe, a többi meg elfolyik bele a Dunába.
Pedig legalább a környezõ utcák fûtését bztos meg lehetne ebbõl oldani, a 30 fok meg bõven elég (lásd padlófûtés), nekem a lakásban nem is kellene annyi, csak 22 fok (Celsius).
Persze, gondot okoz a sok ásványi anyag-tartalom, épp ezért indirekt fûtõközeg lehetne csak, de lehetne. Kiváló távfûtést lehetne csinálni, egy-két hõközponttal, és a 30, ami igazából majdnem 40 fokos víz, ismétlem padlófûtéssel - hej, azok a rómaiak tudtak valamit! - megoldaná a problémát.
Igenis hõbörgök, megint!
Ki beszél itt erõmûrõl?
Ott vannak a budai Duna-parti termélvizek. Bemegy belõle valamennyi a fürdõkbe, a többi meg elfolyik bele a Dunába.
Pedig legalább a környezõ utcák fûtését bztos meg lehetne ebbõl oldani, a 30 fok meg bõven elég (lásd padlófûtés), nekem a lakásban nem is kellene annyi, csak 22 fok (Celsius).
Persze, gondot okoz a sok ásványi anyag-tartalom, épp ezért indirekt fûtõközeg lehetne csak, de lehetne. Kiváló távfûtést lehetne csinálni, egy-két hõközponttal, és a 30, ami igazából majdnem 40 fokos víz, ismétlem padlófûtéssel - hej, azok a rómaiak tudtak valamit! - megoldaná a problémát.
Kara kánként folytatom tanításom.
#132
Hátha valakiben felmerül, hogy miért ennyivel nagyobb a szlovák erõmû, mint a magyar, és miért volna nekik fontos a nagymarosi megépítése: az erõmû "csúcsra járatva" adja le az említett teljesítményt, ami azzal jár, hogy csak üzem közben engednek át vizet a vízlépcsõn, duzzaszás közben (éjszaka) egyáltalán nem. Ezt jelenleg értelemszerûen nem tehetik meg, hiszen akkor minden nap felében ki lenne száradva a Duna medre. Ha a nagymarosi duzzasztó ennek "ellendolgozna" (amikor nincs utánpótlás, akkor Nagymaros sem engedi "elfolyni" a vizet), akkor megoldható lenne a dolog, vagyis csúcsra járathatnák Bõst, és a vízszint sem ingadozna horrorisztikus mértékben.
#131
A bõsi erõmû 720MW-ra lett tervezve, a nagymarosi 158-ra. (ezért volt fontosabb a "cseszlovákoknak" megépíteni...)
www.bosnagymaros.hu
www.bosnagymaros.hu
#130
Geotermikus energia: Nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben mint modjuk Izland, ahol az aktív vulkánosságnak köszönhetõen nagy mennyiségû forró gõz és víz tör a felszínre: a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelõ hõmérsékletû vizet(gõzt) kapjunk egy erõmûhöz. Ez sajnos nem gazdaságos.
Hõszivattyú: nem keverendõ össze a fentivel: ez a talaj nagy hõkapacitását használja ki. Kis méretben, fûtésre használható, áramtermelésre nem. És sajnos igaz, hogy még a családiház-méretben is nehezíti az árán kívül a hazai szabályozás: lakhatási engedélyt csak olyan ház kaphat, ahol két független fûtési mód van. A tartalékfûtést "hagyományosan" letudják azzal, hogy úgy méretezik az elektromos hálózatot, hogy végszükség esetén villannyal is befûthetõ legyen a ház, de a hõszivattyú árammal mûködik, ezért elektromos fûtésnek minõsül. (sõt, 10 fok feletti levegõhõmérsékletig azzal is fût, ismerõsömék beruháztak egy ilyenre: október-november és március-áprilisi villanyszámlájuk 50-60ezer havonta, a kettõ között kb harmada.)
Hõszivattyú: nem keverendõ össze a fentivel: ez a talaj nagy hõkapacitását használja ki. Kis méretben, fûtésre használható, áramtermelésre nem. És sajnos igaz, hogy még a családiház-méretben is nehezíti az árán kívül a hazai szabályozás: lakhatási engedélyt csak olyan ház kaphat, ahol két független fûtési mód van. A tartalékfûtést "hagyományosan" letudják azzal, hogy úgy méretezik az elektromos hálózatot, hogy végszükség esetén villannyal is befûthetõ legyen a ház, de a hõszivattyú árammal mûködik, ezért elektromos fûtésnek minõsül. (sõt, 10 fok feletti levegõhõmérsékletig azzal is fût, ismerõsömék beruháztak egy ilyenre: október-november és március-áprilisi villanyszámlájuk 50-60ezer havonta, a kettõ között kb harmada.)
#129
Asszem az Oil & Gas Jornualban olvastam, hogy ekörüli mélyésgben van a gázkitermelési világrekord most. Csak éppen nem egy olyan területen ahol a geotermikus gradiens cirka kétszerese az átkagnak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#128
Pont errõl beszélek. A sok hõbrögõ nem tud semmit, de azért csak veri az asztalt, hogy miért nem mi termeljük ki. Hát ezért.
A bõsi erõmû akkor most mekkora is lett volna? Mert írt itt valaki 700 MW-ot is. Az szemre is soknak tûnt. A 200 MW meg lószar. Egy paksi blokknak a fele sincsen...
A bõsi erõmû akkor most mekkora is lett volna? Mert írt itt valaki 700 MW-ot is. Az szemre is soknak tûnt. A 200 MW meg lószar. Egy paksi blokknak a fele sincsen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#127
Makó: sehol a világon nem termelnek még ilyen mélységbõl, ezért nincs rá kidolgozott technológia. A kanadai cég be merte vállalni, hogy több milliárd dollárt(!) belefeccöl, de jelenleg õk is megakadtak, mert alábecsülték a magyarországi geotermikus gradienst. (sokkal melegebb van lent, mint számították). Persze nem adják fel, de jelenleg kifutottak a pénzbõl, és újabb befektetõt próbálnak bevonni. Ha sikerülne nekik végül, azzal mi igencsak jól járnánk, hiszen megbízhatóan, tranzitdíj nélkül kapnánk gázt, plusz a 11% bányajáradék is az államot illeti. Aki meg hõbörög, hogy az egészet meg kéne tartania az országnak, az nyúljon a zsebébe pártízmilliárd dollárért, és vásárolja fel a kanadai céget, "ajándékozza" az államnak, aztán kotorásszon a másik zsebében is némi apróért, hogy a kutatást folytatni tudja.
#126
A nagymarosi erõmû egyszerre okozna tájvédelmi- (az egyik legszebb magyar táj, a Dunakanyar "rondítása"), környezetvédelmi- (a talajvízszint csökkenése ezáltal a pari szûrésû ivóvízkutak tönkretétele) és fõleg természetvédelmi- ( a Szigetköz ökológiájának teljes tönkretétele) problémát. Ezek egy része sajnos már a Bõsi erõmû megépítése miatt bekövetkezett. Mindezért cserébe egy 158MW teljesítményû erõmûvet kapnánk, horror áron. (OK, a 158 MW az 1977-es szerzõdésben szereplõ adat, korszerõ technológiával talán 200MW is lehetne.) Összehasonlításképpen: a pirinyó, vacak, sehol nem jegyzett Újpesti Hõerõmû 110MW-os...
#125
Ven ilyen topik és a szélenergia topikban is volt róla szó. A geotermikus dolog sajnos olyan, mint a legtöbb média által felkapott hír. Van alapja, csak a valóságtartalommal van kis gond. A technikai és egyéb problémákról elfeledkeznek. Az energetika nem 2 x 2 = 4 dolog. Ennél kicsit több...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#124
Ez ennél egy kicsit sokkal bonyolúltabb, és nem úgy van, hogy csak belefúrunk a földbe aztán már ott is van minden ami kell...annyi geo energia nincs, a passzív házat pedig hermetikusan zárni kell > több kórokozó ragad bent stb.vannak problémák azért...Sporolással és ésszerû használattal lehet többet elérni.
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#123
Nem tudom említették -e már elõtem a geotermikus energiát...na az kellene nekünk. Magyarországon elég vékony a földkéreg(példa erre a sok gyógyvíz). CSak le kellene fúrni s nesze energia. Régebben olvastam, hogy egy család megcsinálta magának kicsiben. Egyszeri többszázezer forintos kiadás volt..de már biztos a többszörösét behozta... S ilyenkor meg röhög a markába...
Mindig így kezdõdik, aztán jön a futás meg a sikítás...
#122
Lehet, hogy rosszul emlékszem és nem gránit, de a lényeg hogy kemény kõzet van ott lent. Mondom, nem vagyok geológus...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#121
Egyébként Bõs-Nagymarost ellenezni mûszakilag hülyeség.
Amellett hogy energiát termel, vízgazdálkodási szempontokból is szükséges.
A legnagyobb elkúrás, hogy nem csináltuk még meg.
Amellett hogy energiát termel, vízgazdálkodási szempontokból is szükséges.
A legnagyobb elkúrás, hogy nem csináltuk még meg.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#120
Azt elhiszem, hogy nehéz onnan kitermelni, de a gránit jelenléte erõsen kétséges.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#119
Szerintem ott nem lehet gránit.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#118
Honnan tudjam? Nem vagyok geológus. És csak elmondtam, hogy mi a helyzet. Az öreg rókák mondták el a cégnél, hogy mi a helyzet. A gázkitermelés kezdte óta tudják, hogy ott a gáz. 1000 éves infó. Csak felhozni nem lehet. A Hold mindig is ott volt a fejünk felett mégis csak 1969-ben jutott el oda az ember..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#117
Lehet, hogy hülye kérdés, de hogy kerül magmás kõzet olyan helyre, ami köztudottan üledékes kõzetekbõl áll?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#116
Biztos, hogy ugyanabban az országban élünk?
Japán mióta mérvadó abban, hogy Mo-n mennyi idõ megépíteni valamit.
Ide kell hívni õket? Na de melyik fejesnek vannak Japán rokonai, hogy részesülhessen a zsébõl?
Japán mióta mérvadó abban, hogy Mo-n mennyi idõ megépíteni valamit.
Ide kell hívni õket? Na de melyik fejesnek vannak Japán rokonai, hogy részesülhessen a zsébõl?
#115
Fõleg azért ellenzik, mert még nem pusztult ki a '80 évek végi-'90 évek eleji politikus réteg. Õk az erõmû elleni hisztéria hátán kerültek hatalomra, Jellegzetes példa volt az akkori MDF-es "vízügyes szakértõ" hölgy, aki még akkor is állította, hogy a C-variáns nem fog megépülni, amikor már a terelõgátat is lezárták.
#114
Na szóval. Igen tárolhatunk energiát akkuban, és összerakhatunk piszok nagyot is. Példa rá a tengeralattjáróké. De nem gazdaságos, akkor sem a Te azt állítod.
Mert az akku csak egyenáramot tud tárolni, tehát a váltóáramot egyenirányítani kell, ami veszteséggel jár. Az akku, legyen bármilyen modern, nem 100%-os hatásfokú, azaz a betáplált energia egy része itt is elveszik. Azután ezt az energiát vissza kell alakítani egyenáramból váltóba, ami még az általam ismert legjobb módszerrel (egyenáramú motor forgat generátort) is csak 80-90% körüli.
Jó esetben visszakapjuk úgy az 50, talán a 60%-át, a többi elveszik.
Mert az akku csak egyenáramot tud tárolni, tehát a váltóáramot egyenirányítani kell, ami veszteséggel jár. Az akku, legyen bármilyen modern, nem 100%-os hatásfokú, azaz a betáplált energia egy része itt is elveszik. Azután ezt az energiát vissza kell alakítani egyenáramból váltóba, ami még az általam ismert legjobb módszerrel (egyenáramú motor forgat generátort) is csak 80-90% körüli.
Jó esetben visszakapjuk úgy az 50, talán a 60%-át, a többi elveszik.
#113
"napenergiával lehet annyi energiát termelni mint atomerömûvel.4000 megawattos naperömû:"
Viszont ez nem napelem (napelemes erõmûbõl 60 MW a csúcstartó, az is Spanyolországban van) hanem koncentrátoros napkollektoros lesz, és Izraelben egy sivatagban (ahol az éves napsugárzásösszeg kb. a duplája a miénknek).
Viszont ez nem napelem (napelemes erõmûbõl 60 MW a csúcstartó, az is Spanyolországban van) hanem koncentrátoros napkollektoros lesz, és Izraelben egy sivatagban (ahol az éves napsugárzásösszeg kb. a duplája a miénknek).
#112
Csak izrael picit kisebb Magyarországnál és picivel többet süt a Nap. Egészen "apró" eltérések.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#111
Ezt most találtam,ezek szerint másnak is eszébe jutot,hogy a napenergiával lehet annyi energiát termelni mint atomerömûvel.4000 megawattos naperömû:
Villanyautó-hálózat Izraelben
Villanyautó-hálózat Izraelben
#110
A szlovákok aztán rengeteget átadnak a bõsön termelt áramukból...
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#109
Elapad a duna? A Dunai szabályzás, amit még valamikor az 1800-as évek elején kezdtek el tervezgetni, pont azért kellett volna (az erõmûves móka mellett!), mert a szabályozatlan Duna az év nagyrészében vagy túl magas vagy túl alacsony vízállású hajózásra, és mert több helyen, így a Dunakanyarban is folyamatosan eliszaposodik, és nem két fillér kikanalaztatni. Akit ismertem és tudtam, hogy ért hozzá, mind azt állította, hogy puszta politikai döntések miatt nem épült meg.
Nem baj, bontsuk le Paksot is, a franciák adnak jó áron áramot, hiszen minden erõsebb "zöld" (sötétzöld? jó kifejezés) fizetet ... izé megmozdulás után felajánlják nekünk.
Nem baj, bontsuk le Paksot is, a franciák adnak jó áron áramot, hiszen minden erõsebb "zöld" (sötétzöld? jó kifejezés) fizetet ... izé megmozdulás után felajánlják nekünk.
#108
Hát egyrészt ezt a föld mélyére teszik ahol gondolom helyes tárolás mellett nincs probléma...másrészt van/lesz olyan technológia amivel a rádióaktív elemeket újra felhasználhatjuk.
#107
Hello. Csak egy kérdés. Miért ellenzitek olyan sokan a Nagymarosi erõmûvet??? Elvégre vízierõmû, megújuló, etc. Vagy mire végeznek elapad a Duna, vagy elkezd visszafolyni a németekhez? Ezt most nem értem. Az atom jó, de én félek tõle, még ha nagyon biztonságos is. Végtére az elhasznált hasadóanyagot, ami még sugároz azt kell rakni valahova. Erre még nem gondolt senki? Vagy csak én vagyok paranoiás?
#106
"A napelem jó, ha pl. egy tanyát kell ellátni árammal, mert ott akkuval tárolhatsz éjszakára kakaót, de nagyobb méretekben ez nem kivitelezhetõ.
"
Azt te csak gondolod:
"Az E.ON brit részlege óriási méretû akkumulátort fejlesztett ki szél- és naperõmûvek számára, amely 4 MWh energia tárolására alkalmas.
A prototípus négy hajókonténer méretû, és képes 4 órán keresztül 1 MW villamos teljesítményt leadni
Orias akku
És van ennél sokkal nagyobb is,de most nem találom,egy amerikai cég fejleszti,és futbalpálya méretü.
"
Azt te csak gondolod:
"Az E.ON brit részlege óriási méretû akkumulátort fejlesztett ki szél- és naperõmûvek számára, amely 4 MWh energia tárolására alkalmas.
A prototípus négy hajókonténer méretû, és képes 4 órán keresztül 1 MW villamos teljesítményt leadni
Orias akku
És van ennél sokkal nagyobb is,de most nem találom,egy amerikai cég fejleszti,és futbalpálya méretü.
#105
Ez pl egy lehetséges megoldás. De csak ha a plug-in hibridek beválnak.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#104
személy szerint egyetértek, az atomerõmûvek építésével hazánk területén, de vegyük számításba a költség tényezõt is, kérdésese mennyibe kerül egy komplett erõmû + infrastruktura (amennyiben nem paksot bõvítjük) kiépítése?
Azt mondom, amíg az államnak olcsóbb behozni gázt, még fennakadásokkal is, jobban megéri, mint új blokkokat, avagy vadonatúj atomerõmûvet építeni, ez a szomorú valóság...
Legalábbis meglátásom szerint a fenti a fõ faktor amiért pakson még nem épült 2-3 új blokk
Azt mondom, amíg az államnak olcsóbb behozni gázt, még fennakadásokkal is, jobban megéri, mint új blokkokat, avagy vadonatúj atomerõmûvet építeni, ez a szomorú valóság...
Legalábbis meglátásom szerint a fenti a fõ faktor amiért pakson még nem épült 2-3 új blokk
#103
A 10-15 éves idõtartam erõs túlzás. Ha sürgõs lehet akkor gyorsan csinálni. Japánban két év alatt építenek erõmûvet. Ide kell hívni õket. Ha 2x annyi idõ kell nekik akkor is csak 4 év.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#102
Igen, nyilvánvaó hülyeség. Hol tárolsz el 4 x 460 MW x 8 óra (alsó hangon) = 14720 MWh elektromos energiát? Számold már ki, hogy ehhez mennyi akku kéne. Atyaisten...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#101
De csak tenyésztõ és egyéb újabb reaktorkkal tudtommal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#100
1. A szén nem feltétlenük koszos erõmû. Csak nem olyat kell építeni...
2. Az urán a jelenlegi II. generációs erõmûvekkel ad ennyi idõt. Na, de azok 30 év múlva már a múltat képviselik. Az újabb erõmûvekkel ez cirka egy nagyságrenddel kitolódik majd.
3. Addig is ad idõt mást kereseni.
2. Az urán a jelenlegi II. generációs erõmûvekkel ad ennyi idõt. Na, de azok 30 év múlva már a múltat képviselik. Az újabb erõmûvekkel ez cirka egy nagyságrenddel kitolódik majd.
3. Addig is ad idõt mást kereseni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#99
"As opposed to current light water reactors which use uranium-235 (0.7% of all natural uranium), fast breeder reactors use uranium-238 (99.3% of all natural uranium). It has been estimated that there is up to five billion years’ worth of uranium-238 for use in these power plants.[]
Breeder technology has been used in several reactors, but the high cost of reprocessing fuel safely requires uranium prices of more than 200 USD/kg before becoming justified economically.<56> As of December 2005, the only breeder reactor producing power is BN-600 in Beloyarsk, Russia."wik
5 milliárd évig! Akkor mirõl beszélünk?
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
Kicsit erõsnek érzem ezt a "Talán annyi fáradságot vehetnél" dolgot...
Hallottam már korábban, hogy szó van róla, de nem tudtam, hogy ez már ennyire fix dolog.
Ráadásul az a +20 év sem olyan sok. Tekintetbe véve a cikkben is említett, átlag 10-15 éves (Magyarországon szvsz jóval több), új erõmû engedélyzetetéséhez és kivitelezéséhez szükséges idõt.
Hallottam már korábban, hogy szó van róla, de nem tudtam, hogy ez már ennyire fix dolog.
Ráadásul az a +20 év sem olyan sok. Tekintetbe véve a cikkben is említett, átlag 10-15 éves (Magyarországon szvsz jóval több), új erõmû engedélyzetetéséhez és kivitelezéséhez szükséges idõt.
#97
Kara kánként folytatom tanításom.