Világgazdasági krízis

"Abból indul ki ez a gyanú, hogy többel tartozik a világ, mint amit valaha is vissza lehet fizetni"

Baromság. Le kell nettósítani a világ adósságát és nem a bruttó összegeket figyelembe venni és akkor talán át is látod. Ugyanis a körbetartozások miatt szép nagy buborék van. Azaz lehet 1 milliárd az adósság egy rendszerben úgy hogy valójában mindenki csak körbead a másiknak.

Abból indul ki ez a gyanú, hogy többel tartozik a világ, mint amit valaha is vissza lehet fizetni. És ha nem tudják visszafizetni, akkor újabb hiteleket kell felvenni ahhoz, hogy a lejáró tartozásokat ki lehessen egyenlíteni, ezáltal csak nõ eladósodottság. Számlapénzt elõállítani nem nagy kunszt annak akinek ez jogában áll, akinek meg nem, annak viszont keményen meg kell érte dolgoznia, vagy odaadni azt ami eddig a tulajdona volt.

Persze biztosan tévedek, mert csak.

Nem értem ki találta ki NWo dili körben ezt a "számlapénz nem kerül semmibe és nem jár kockázattal" dolgot, de nyílvnvalóan halvány gõze sem volt mirõl beszél...

A kurucot meg drábikot had ne emlegessük mint mértéket a gazdasági hozzáértésben. Ennyi erõvel gazdasági témában az indexet nézzük meg...

Az, h kijelöli az elnököt az USA elnöke, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok tulajdona a FED.

Ki szabja meg ki legyen a FED intézõ bizottságának a többsége? Az elnök, aki 7 fõt ad meg, ezzel szemben áll a bankok által reprezentált 5 fõ. Ki felügyeli a FED mûködését? A Kongresszus. Én úgy látom, hogy a FED

Még egyszer: ez a rendszer azért született, hogy a kormány ne tudjon közvetlenül beleszólni a FED mûködésébe. A FED-et azért hozták létre, hogy megteremtsenek egy független, de államilag azért közvetett felügyelt központi bankrendszert, amely garantálja a befektetõk és a bankok ügyfeleinek is a biztonságát. Mindkettõét, ez itt a lényeg. A bankok is kötelesek az alaptõkéjük 3 (ill. 6) százalékát elhelyezni a FED-ben.

Nem akkora probléma szerinted, h lufira szednek kamatot és kérnek kockázati felárat, amikor nem is kockáztatnak számlapénz-hitel folyósításkor semmit, csak a profitjukat?

Ha nem kockáztatnak semmit, akkor miért dõlt be a hitelezés miatt annyi bank? :)

Szerintem nem hozzászokott ehhez a rendszer, hanem rászoktatták.

Valaki fegyvert tartott a fejéhez a hitel felvevõhöz (legyen az egy ország, vagy mari néni a másodikról)? Nem. Õ csak irigykedett a másikra, hogy neki ez is van, az is van (beszélhetünk itt mindenfélérõl a szociális juttatásoktól kezdve egy mikrohullámú sûtõig), és hopp, itt egy lehetõség, amivel neki is lehet ilyenje.

Ez emberi egyszerû gyarlóság...

1. Nem értettél meg igazán, de én sem voltam eléggé tisztában a hitel változataival.
Szóval van kézpénz.hitel és számlapénz-hitel. Ezt nem tudtam eddig, azt hittem mindent hitelhez szükséges pénzt számlapénzzel kreálnak. Így már azt hiszem érthetõ, miért írtam.


2.

"egyébként ez nem akkora probléma - a kérdés, hogy miért vett fel hitelt az illetõ, és miért nem tartotta be az általa aláírt szerzõdésben foglaltakat..."

Nem akkora probléma szerinted, h lufira szednek kamatot és kérnek kockázati felárat, amikor nem is kockáztatnak számlapénz-hitel folyósításkor semmit, csak a profitjukat?

3.
"Lekönyvelsz valamit -> ez akkor minek minõsül? Valós értéknek? "
De annak minõsül, ha amit lekönyveltél valóban létezik és van mögötte valós gazdasági teljesítmény, nem pedig csak oda lett írva a levegõbõl. Itt nem errõl van szó, hanem arról, hogy eleve alapjaiban ott a rendszeren a hiba, azaz a részleges fedezet szerepe.

4.
"A rendszer hibája az, hogy hozzászokott ahhoz, hogy hitelbõl épített légvárakat. Légvárakat, amelyeket a verseny hajtott. Aki nagyobb légvárat épített, az versenyképesebb volt. Addig, amíg össze nem omlik, vagy az összeomlás szélére nem kerül. Ez a rendszer kétségkívüli hibája."

Szerintem nem  hozzászokott ehhez a rendszer, hanem rászoktatták. Látszólag hozzászokást színlelve. :) Ha rászoksz valamire, de kiderül, h káros számodra és hosszú távon nagyon súlyosan tönkretesz, akkor arról le fogsz szokni, ha van elég eszed , elszántságod és támogatásod rá, hogy változtass. Sajnos nem lehet nem összeesküvés elméleti szálakat is figyelembe venni, mert nagyon sok jel mutat arra, hogy nem a rendszer gyengeségének vagy lustaságának a következménye ez, hanem azé, hogy a a rendszer erõforrásai valahol koncentrálódnak. Ha pedig így van, akkor valakiknek ezt meg kellett tenni és fenn kell tartani.

Ne keverjük már a szezont a fazonnal....
Az, h kijelöli az elnököt az USA elnöke, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok tulajdona a FED.
Ez csak egy látszólagos bírtoklás, ami parasztvakításra jó, de másra nem igazán. Nem véletlenül élvez akkora függetlenséget...

Szerinted a FED az amerikai jegybank az privát-e vagy állami ?

Állami. Az Egyesült Államok elnöke jelöli ki a FED elnökét és alelnökét is, illetve a mûködését is az állam felügyeli. Ami különbség, hogy a kormánytól jelentõs függetlenséget élvez, így nem lehet közvetlenül befolyásolni a döntéseit.

Azt hiszem a bannerben az a szép pirossal írt szöveg elég jól olvasható. Aki nem képes elolvasni, illetve értelmezni, azt hiszem nem igazán való a fórumra, szóval ennek megfelelõen tessék szépen kommentelni, értve?

"1. Ha semmibõl teremtenek pénzt, akkor mi van, ha kézpénzben kérek 1 millió forint hitelt?
Mit kapok? Mert akkor elvileg semmit nem tudnának adni."

Nos, mivel tudnak adott esetben adni, akkor talán a jelek szerint mégis csak van készpénzük, nem igaz? :)

"2. Magyarországon egy jelzálogba helyezett ingatlan bank általi birtokba vételekor megtámadható-e úgy szerzõdés, mint a filmben(Zeitgeist:addendum) mondták annak érdekében, h a hitelfelvevõ bírtokában maradjon az ingatlan? azaz mi lenne a kimenetele egy olyan pernek, mint a filmben? (a fickó visszakapta a házát, mert bebizonyosodott, h a bank nem rendelkezett a kölcsön-pénzzel, mint tulajdonnal)"

Az amerikai jogrend más elvû, mint a magyar (római jogrend vs. angolszász jogrend). Ugyebár amerikában beperelheted egy vasaló gyártóját, és pert is nyerhetsz ellene, ha nincs a vasalóra ráírva, hogy az felmelegedhet és megégethet...
Ie.: ez nem járható út itthon. (egyébként ez nem akkora probléma - a kérdés, hogy miért vett fel hitelt az illetõ, és miért nem tartotta be az általa aláírt szerzõdésben foglaltakat...)

"3. A fizetésem amit a munkámért kapok, képvisel-e valós megteremtett értéket? Azaz létezhet-e értékteremtõ tevékenység egy olyan rendszerben, amiben a kizsákmányolás nem a rendszeren kívülrõl támad, hanem annak része? Azaz ha a fizetésem valaki tartozása, akkor hol a munkám valós értékének ellenértéke?!"

Külön kellene venni a pénz értékét és a munkád értékét.

Legyártasz egy széket mondjuk -> ez valós, megteremtett érték, nemdebár?
Lekönyvelsz valamit -> ez akkor minek minõsül? Valós értéknek?

A pénz fizetõeszköz, nem megteremtett érték. A pénzzel veszünk meg mindent, teljesen mindegy, hogy 10 deka parizer a boltban, vagy egy óra munkát fizetnek ki vele.

"4. Megváltozhat-e ez az egész valaha? Kinek, mit kellene tennie hozzá?"

Megint alapvetõ értelmezési problémáról van szó. Egész pontosan mit is akarsz megváltoztatni?

A bankrendszer azért jött létre, mert igény volt rá. A pénzrendszer azért jött létre, mert igény volt rá. Mire akarod megváltoztatni? Visszatérni a cserekereskedelemre?

A rendszer hibája az, hogy hozzászokott ahhoz, hogy hitelbõl épített légvárakat. Légvárakat, amelyeket a verseny hajtott. Aki nagyobb légvárat épített, az versenyképesebb volt. Addig, amíg össze nem omlik, vagy az összeomlás szélére nem kerül. Ez a rendszer kétségkívüli hibája.

Én inkább ezt a videósorozatot ajánlanám:

http://www.youtube.com/v/t5Dt5vDhM7w&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Mivel kezdõdik? A pénz értéke a hiten alapul...

Szerinted a FED az amerikai jegybank az privát-e vagy állami ?
Elárulom neked föleg Rotschild bank ! A Rotschild-ok és több bankárdinasztia közös bankja 1913-óta ! Ezt sohasem reklámozzák de olvass utána ! Az esztelen profithalmozás és inflációgyártás egyik fellegvára az amerikai befektetési bankokkal és a tõzsdei értékpapirkufárokkal karöltve ! Az egyik égetõ legnagyobb probléma a pénzt csináljunk pénzbõl és ne állitsunk elõ terméket értékpapir doktrina ami miatt a reálgazdaságtól ( értékteremtõ ) levált a pénzgazdaság ( spekuláció ) , és emiatt egymás hegyin hátán álnak a fedezetlen kötvények , értékpapirok stb amit még a fedezetlen pénz jelenléte is fokoz . Egyszóval létezik a világon egy virtuális lufigazdaság ami mögött semmilyen valódi érték nincs ! Egy tõzsdei ökör-köri kör ami csak a folyamatosan bajt csinálja !


A FED története : " Amerikai álom "
http://www.youtube.com/watch?v=Nl4cBQsA3PY

Ha Drábiknak valaha is szobrot emel az állam a közgazdasági munkájáért fizetek neked egy sört :)

"Amúgy is agyrémnek tartom, hogy nem az állam ellenõrzi a pénz kibocsátásának mennyiségét, hanem privát bankok. "

A privát bankoknak semmi köze a pénzkibocsájtáshoz. Pénzt csak a jegybank bocsájthat ki. A számlapénz az más, de annak is leszabályozott rendszere van. A jegybank nem az államtól független, hanem a kormánytól. És ez jó is, ha így marad.

"Kicsit mintha most zsarolni próbálná a kormány ezeket szervezeteket, amelyek révén eddig csak szívtunk és gyarmatosodtunk."

Csak az a baj, hogy ez nem zsarolás. Kb. úgy néz ki, mintha egy nyeszlett 40 kg-s hülye gyerek odamenne két kigyúrt állathoz és elkezdene beszólogatni nekik. Nem tudjuk mivel zsarolni õket, nekünk nagyobb szükségünk van rájuk, mint nekik ránk. Szép elgondolás, hogy próbáljuk erõsíteni a pozíciónkat, de ezt nagyon nem így kéne, fõleg nem egy gazdasági válság közepén, ahol a magyar gazdaság romokban hever és ez a két szervezet az, amire támaszkodhatunk, ha el szeretnénk kerülni az államcsõdöt. Gyakorlatilag a kormány, most széllel szembe hugyozik.

A többire nem reagálok, mert... fogalmazzunk úgy, hogy nem hiszek az nwo-ban :)

Igen, nwo-nézetei vannak, de mindennek logikusan alátámasztja a "miért?" és "hogyaln"-ját.
A könyveit nem olvastam, de láttam a videóit és az említett uraknak is láttam szerepléseit és egyikük sem mond mást, csupán Drábik meri vállalni a következményeit annak, hogy kimondja: a zsiráfok felelõsek mindezért. A többiek csak utalásokat tesznek különbözõ háttérhatalmakra leginkább azzal, hogy midnenkit le antiszemitáznak, ha ezeket a dolgokat pedzegetjük, hogy nemzeti erõforrások állami kézbe vétele, vagy a bankjegy feletti szuverinitás.
Ha már szóba került a kormány is( lehet, h nem épp Te  mondtad), annyit hozzáfûznék, hogy eddig nekem sincs olyan sok jó szavam rájuk, gazdasági intézkedések tekintetében pláne nincs, de most ez, hogy nem tetszik az eu-nak és az imf-nek, hogy nincs garantálva a jegybanki függetlenség, nekem annál inkább.... :) Kicsit mintha most zsarolni próbálná a kormány ezekt szervezeteket, amelyek révén eddig csak szívtunk és gyarmatosodtunk. Amúgy is agyrémnek tartom, hogy nem az állam ellenõrzi a pénz kibocsátásának mennyiségét, hanem privát bankok. Mit ad Isten, kiderül, hogy osztrák bankok leányvállalatai vannak az országban....a drága sógoraink nagyon szeretnek minket, ha uralkodni kell ide jönniük! Akkor fegyverrel küzdöttünk ellenük, most meg gazdasági harcot kell vívnunk velük!

Mint írtam a többieket nem ismerem. Drábikot azért nem szeretem mert nem közgazdász, hanem újságíró. Igaz, hogy dolgozott egy gazdasági lapnál, de szerintem ott jobban kamatoztatta az újságírói tudását. Elismerem, hogy sok mindent letett az asztalra, de nem közgazdász, még csak nem is ezen az irányvonalon tevékenykedett. Emellett nwo-s nézeteket vall, és a számomra a fogalmazásmódja sem szimpatikus.

Drábik is teljesen ugyan azt mondja, mint azok az urak, akik között megemlítette, úgyhogy nem értem mi a gondod vele, ill., hogy Õt mondta....?

Nos, én épp az ellenkezôjét javaslom. Aki még nem ismeri, az gyorsan fogjon hozzá, hogy megismerje ! Drábik nem "elvárás" közgazdász, hanem egy tisztán gondolkodó igaz magyar ember, akinek a világrabló pénzoligarchia megbukása után (ha lesz ilyen) szobrot fognak emelni, mint legelsô magyarnak, aki felismerte - és volt mersze hangoztatni - a bitangok cselszövését...

másik topikba beraktam, de oda nem ír senki :)

http://www.youtube.com/v/n9bCDYwRMs4&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

A felsoroltak közül csak Drábikot ismerem, de õt nagyon messzire kerüld el, mert nem közgazdász (hiába próbálják annak beállítani), és elég furcsa tévképzetei vannak.

Elöször is én nem vagyok közgazdász meg nem is akarok az lenni csak megnéztem a témával kapcsolatban egy pár , Drábik János , Varga István , Róna Péter , Boros Imre , Bogár László , Vezér Szörényi László videot meg olvasgattam egy kicsit . Én már lassan a fõvonalu médiának akkor se hiszek ha igazat mond pláne az ugynevezet " elvárás közgazdászoknak " ( mindig meg tudják magyarázmi miért szivunk ) . Lényeg ami lényeg hogy valamit magyaráz a sok okos a kisember meg továbra is szivja a " bögyöröt " . Ezért vagyok a hive annak hogy az ember probáljon meg egyszerû paraszt ésszel gondolkodni amirõl igyekeznek ami mai világban leszoktatni az embereket a tömegmédia által ( való világ stb gagyi müsorokkal ) , hiszen pont az a lényeg hogyha az ember képtelen a saját fejével gondolkodni akkor minden hülyeséget le lehet nyomni a torkán elfogadja a saját nyomoruságos sorsát nem gondolkodik el róla kik és miért csinálják ezt vele . A pénz és értékpapir kartell-nek pont ez a célja amihez a tömegmédia aszisztál .
A nagy világvallások ( Zsidó , Muzulmán , Katolikus ) mégha öncéluan is de tudták hogy hova vezet az esztelen kamatmechanizmus amit még a tõzsdei brokerek " bohockodása " kapzsisága is fokoz a mai világban szerintem ehhez tényleg nem kel közgazdaságtant tanulni hogy az ember érezze a bõrén a hülyeséget .
Ezt direkt nem a New World Order-ba irtam !

Inkább tanulj.

A világgazdasági válság egyik legfontosabb alapvetõ oka amit a " Mainstream " fövonalú tömgegtájékoztató sajtó mélyen ellhalgat ( nem kis bankár és pénzügyi lobby háttértrámogatással ) a kamatmechanizmussal müködtetett magánpénzrendszer . Nem kell hozzá közgazdasági egyetemet vagy középiskolát végezni hogy tudja az ember hogyha kamatmechanizmussal müködtetenek egy pénzrendszert ohatatlanul folyamatosan pénzt kell nyomtatni a jegybankoknak hogy folyamatos legyen a pénzellátás mert a kamat mindent elsziv olyan mint egy porszivó . Namárpedig ha folyamatosan kell pénztnyomtatni az a pénz elértéktelenedését szakinyelven fogalmazva inflációt okoz ( magyarul több pénz van a rendszerben mint amennyi fedezet van mögötte ). Ráadásul a gazdaságot is folyamatosan növekedésre kényszeriti hogy lehessen fizetni a kamatot egyszoval ez ilyen ördögi fogaskerék . Az az igazság hogy leszoktaták az embereket a józan paraszti
gondolkodásról ( pont ez a célja a pénzoligarcháknak ) mert ha tudnák mi az igazság az emberek már rég segberugták volna az összes " Bankszter " nevû gavalléros bünözõt .

Már a " Zsiráfok " is tudták Mózes idejében hova vezet a kamatmechanizmus
ezért tiltják törvényeik Zsidó a Zsidónak nem adhat kamatra semmit !
Na persze azért machináltak is vele de az õsi törvény az õsi törvény :

http://www.hazankert.com/200701_kamatszedes.html

áá, dehogy.. csak futattak velük egy kört a kakas elôtt, nehogy még azt hidjük, hogy kurvák..

Horthy barátunk nagyon is jól látja a dolgokat. Mindig csak akkora csutkát tolnak le a torkunkon, amibe még bele nem fulladunk.. Mit kezdene a gazda a döglött libával ? Nem gondolod, hogy neked kellene már végre utánanézned, hogy nem a ló farkánál fogod-e a gyeplôt ?

Röviden csak az véleményem, hogy gõzöd nincs mirõl beszélsz.

Az Orbán kormányról meg annyi, hogy nem igazán tudják mit csinálnak.

Ugylátszik magyarországot és az Orbán Kormányt betörték ?!

http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20120105-fellegi-a-kormany-hatarozott-szandeka-hogy-megallapodjon-az-imffel.html?olvastamar

Csak kérdés hogy mikor küldi a nemzetközi pénzkartel a " tartományi helytartót " Orbán helyett ?? Ugylátszik ez a hitel olyan mint a libatömés ha akarjuk ha nem lenyomják a torkunkon . Lehet hogy az IMF is ugy van vele mint a TESCO a gagyi termékeivel hogy mindenképpen el kell adni a teméket mert különben semmi szükség a TESCO-ra !

Sziasztok, épp egy olyan topicot kerestem, ahol a pénzteremtés folyamatáról van szó, látom egész jól elbeszélgettek itt róla. Lenne pár kérdésem....

A véleményem azt hiszem remark-éhoz van közel.

Úgy tudom ugyanis, hogy a bankok nem a saját tõkéjüket, valamit a betéteseik pénzét helyezik hitelbe, valamint "forgatják" a nemzetközi ügyletek során, hanem egy bizonyos tartalék mennyiséget kell csak képezniük(résztartalék) a náluk elhelyezett betétbõl és ennek jogán elõállíthatják a betétbõl letétbe helyezett összegen felül a hiányzó részt a betét nagyságáig, mint a folyósítható hitelek alapját.
Szóval, hogy érthetõbb legyen:
5%-résztartalék ráta esetén(asszem ma mo-on kb ennyi)
Kap a bank 100 millió Ft tõkeinjekciót.
Jön az ügyfél, kéne neki10 millió Ft.
A bank kötelezõ rész-tartalékként, ahogy a központi bank elõírja neki, leköti a 1000 millió 5%-át, azaz 5.000.000 ft-ot.
Most azt gondolná az ember, hogy 95 millió Ft van a banknál, amibõl hiteleket adhat és majd szépen megkapja az ügyfél a 10.000.000-ját, ami után már csak 85 millió van nála és erre a saját tulajdonú kölcsönbe kihelyezett 10.000.000-ra szedi a kamatot, hogy nehogy veszteség érje.

A valóság úgy tudom az, hogy a banknál marad a 95.000.000 Ft, ebbõl nem ad semmit, viszont ez az a folyósítható hitelkeret, amibõl felírhatja az ügyfél által igényelt hitelmennyiséget annak elektronikus folyószámlájára, azaz ez egy nem létezõ, virtuális pénz( csak egy számítógépes jel, mert azt elõ lehet a kvázi semmibõl is teremteni mint pénzt, de valós pénzt nem),
amelybõl kap az ügyfél és ez után szedik a kamatot, valamint veszik el a házad, ha nem tudod fizetni. A kockázati felár is mint olyan teljesen erkölcstelen, mert egy bank nem kockáztat semmit, mivel nem volt a tulajdonában a folyósított vagyon.
Vissza a számokhoz, most a rendszerben valójában 195.000.000 Ft van, amibõl nem létezõ pénz 95.000.000, 5 millió a központi letétben, 10.000.000 meg.... na, ezt nem tudom, hogy hol, többek közt ezt is akartam kérdezni, a következõk mellett:

1. Ha semmibõl teremtenek pénzt, akkor mi van, ha kézpénzben kérek 1 millió forint hitelt?
Mit kapok? Mert akkor elvileg semmit nem tudnának adni.
2. Magyarországon egy jelzálogba helyezett ingatlan bank általi birtokba vételekor megtámadható-e úgy szerzõdés, mint a filmben(Zeitgeist:addendum) mondták annak érdekében, h a hitelfelvevõ bírtokában maradjon az ingatlan? azaz mi lenne a kimenetele egy olyan pernek, mint a filmben? (a fickó visszakapta a házát, mert bebizonyosodott, h a bank nem rendelkezett a kölcsön-pénzzel, mint tulajdonnal)
3. A fizetésem amit a munkámért kapok, képvisel-e valós megteremtett értéket? Azaz létezhet-e értékteremtõ tevékenység egy olyan rendszerben, amiben a kizsákmányolás nem a rendszeren kívülrõl támad, hanem annak része? Azaz ha a fizetésem valaki tartozása, akkor hol a munkám valós értékének ellenértéke?!
4. Megváltozhat-e ez az egész valaha? Kinek, mit kellene tennie hozzá?

Köszi a válaszokat!

Jól van.

Realista szemszögbõl csak azzal lehet tárgyalni aki nem keveri a szezont a fazonnal...

Te meg nyílvánvalóan ezt csinálod és amikor erre rámutatok akkor megsértõdve elvonulsz vagy témát váltassz vagy engem próbálsz megbélyegezni azzal, hogy nem értek hozzá.

Tudod a probléma az, hogy a vita kereteirõl nem vagy hajlandó megállapodni és ahogy haladunk a vitában úgy keversz bele újabb és újabb dolgokat és nem hagyod a peremfeltételeket érintetlenül. így eléggé parttalanná és értelmetlenné válik amihez nem kívánok asszisztálni.

Arra a tényre mutattam rá, hogy a retorikáddal próbálsz meg eredmény elérni ahelyett, hogy a témát realista szemszögbõl közelítenéd meg. Pedig ki van írva a topik fejlécébe nagy piros betûkkel.

Sajnálom ha megbántottam a pici lelked.

Én nem ilyen hangot ütöttem meg veled szemben.

Még mindig nem érted igaz?

Ahhoz hogy egy bank hitelt adjon ki felesleges forrással kell rendelkeznie. ergó a forrás oldalad (a betétek azaz a saját tõke betét és kapott kölcsönök összege) nagyobb kell hogy legyen mint a kiadott hitelek + tartalék összege. MIt nem tudsz ezen felfogni?

Ugrálsz itt a készpénzen tök feleslegesen mikor az is csak a pénz egy definíciója. Már az elsõ beszélgetéskor is megkérdeztem mit tekintünk pénznek. M1 M0 vagy M2 M3? Azóta sem döntötted el.

De tudod mit? Cipelgesd csak a rögödet meg a váltogatós mindenedet a többféle rendszered jellemzõit összemosva... Azt hittem ,hogy a világos példák alapján egyértelmû lesz számodra, hogy mit jelent a mérleg 2 oldalára könyvelni, de te még mindig ugyanazt a tamtamot ütögeted.

Van egy régi mondás: Aki nem akar tanulni azt nem lehet tanítani.

Egyébként meg akkor most adhat ki a bank a betéteknél (annál a kp. összegnél, melyet a betétesek a bankra bíztak) nagyobb összeget, vagy a bank a betétekbõl ad ki hiteleket? Egyik, vagy másik? Mert a kettõ egymást kizárja, és te már mindkettõt állítottad.

Akkor adhat ki több hitelt mint a nála lévõ készpénzállomány amennyiben nem egyedül van a rendszerben

A bank egyedül van a rendszerben? Nem.
A kp.-t az emberek normál esetben ki szokták venni a bankból? Nem.
Akkor meg nem látom hol van itt a probléma.
A fentieket a bankok is pontosan tudják, és kb. azt is tudják, hogy pontosan mekkora az az összeg amit létrehozhatnak úgy, hogy ne üssék meg a bokájukat (ne maradjanak kp. nélkül). Egyébként meg a rendszer stabilitásáért a központi bank a felelõs, és a központi bank mondja meg a többi banknak hogy mennyi az a kp. amivel még biztonsággal el lehet lavírozni... ezt hívják tartalékrátának.

A probléma még mindig az remark, hogy az egy és több bankos példa közötti különbséget nem érted.

Akkor adhat ki több hitelt mint a nála lévõ készpénzállomány amennyiben nem egyedül van a rendszerben ergó vagy van kapcsolata egy központi bankkal aki szükség esetén végtelen mennyiségû KP-val tudja ellátni vagy gond nélkül képes a készpénzpiacról kp-t bevonni ha esetleg többet kívánnak kivenni mint amennyi a KP állomány.

Mert mint tudjuk a folyószámládon lévõ összeget is bármikor kiveheted, csak akkor mi történik a folyószámla duplázással létrehozott hitelpénzzel??? Az nem áll meg a mérleg egyik lábán. amellé megint forrást kell rendelni.

Ezt nem vagy hajlandó belátni.

Oké, értelek. (a Bucserral való több éve(?) húzódó vitátokat csak nemrég óta olvasom, így nem voltam teljesen képben)

Az, hogy ez jó-e vagy sem, az nem képezi részét a mostani vitának. Most szimplán arról van szó, hogy a bank adhat-e a nála lévõ készpénz (monetáris bázis) nagyságánál NAGYOBB hitelt egy összegben.

Az általános vélekedés az, hogy ilyet nem tehet.

A valóság pedig az, hogy de, ilyet megtehet.

Ennyi.

Ha legalább ez tiszta lenne minden fejben, akkor sokaknak beindulna a fantáziája, hogy mindennek pontosan mi a gyakorlati következménye a társadalmunkat nézve.

Bucser is folyamatosan úgy érvel, hogy a bank a nála lévõ betéteket helyezi ki hitelként. Ami nyilvánvalóan nem igaz. És õ egy "szakember".

Tehát hova akarok kilyukadni? Ide. Kizárólag ide.

Értem ezt a "trükköt", de azt nem, hogy hova akarsz kilyukadni ezzel. Tehát, hogy miért rossz az, hogy a bankok így "trükközhetnek".

Az a gond, h a bank így hatalmas hitelt tud kihelyezni, biztosíték gyanánt pedig egy értékes zálogtárgy zálogjogosultja lesz, amit bedõlõ hitel esetén megkap, viszont ha nem dõl be a hitel, akkor pedig beszedi a szép nagy kamatokat, tehát nem vállalt nagy kockázatot, mégis nagyot kereshet az üzleten, ellenben a zálogkötelezett könnyen elvesztheti mindenét?

De a maximális teremtett pénzmennyiség így is pont ugyanannyi lehet, mint akkor, amikor csak készpénzkiadás van.

Ha a kp-ben kiadott hitelt nem fizeti be az ügyfél a bankba, akkor a pénzteremtés megáll. Tehát nem tudja a bank a maximálisan létrehozható számlapénzt létrehozni. (Ez van a wikiben is.)

Ha viszont a kp-ben kiadott hitelt az ügyfél azonnal visszafizeti, akkor létrehozható a maximális összeg szépen apránként. (Ez még mindig az, ami a wikiben van.)

Amit én mondok ezen felül, az az, hogy ha a kiadott hitelt a kiadás pillanatában azonnal be is fizeti az ügyfél, azaz gyakorlatilag nem is kéri a pénzt kp.-ben, hanem elég neki a számlapénz, akkor a wikipédiában látható hitelkiadási tételek összevonhatóak egyetlen tétellé!

Tehát a bank által elõállítható pénz maximális összege ígyis úgyis ugyanannyi. Ez igaz.

De az egy tranzakcióval elõállítható pénz összege nem ugyanakkora! Ha egybõl számlapénzt kér az ügyfél, akkor a bankban lévõ kp. többszöröse is kiadható számlapénzként, ha viszont kp-t kér az ügyfél, akkor a bankban lévõ kp. csak egy töredéke adható ki. Ez a "trükk".

Az Argentina-i államcsõdröl tud valaki jó magyarnyelvû videot ? Hogy zajlott le ?

Na de fontoljunk meg most valamit. Mi lenne akkor, ha az elsõ és a második hitelt ugyanaz az ember veszi fel? Bejön egyszer, kap 80-at, számlára teszi (mert utalgatni akarja), majd bejön még egyszer, és kér 64-et, és azt is számlára teszi. Vajon muszáj-e neki 2x bejönnie a hitelért? NEM! "Sal" videója pontosan ezt az esetet magyarázza el, hogy a bank csak kp. kiadás esetén számol úgy, ahogy ti, de számlapénz hitel kiadása esetén NEM! Ekkor visszafele számol, megnézi, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amivel megnövelheti a mérlegének a jobb oldalát anélkül, hogy a tartalékráta szabályokat megszegné

De a maximális teremtett pénzmennyiség így is pont ugyanannyi lehet, mint akkor, amikor csak készpénzkiadás van. Máshogy vizsgálod a dolgot, de a végeredmény ugyanaz, mint amit a wiki is állít (Fractional reserve banking). Feltételezem, h emögött te még mindig valami rosszindulatú összeesküvést sejtesz, csak azt nem tudom, h miért.

El kell különítened a likviditás és a szolvencia kérdését.

A likviditást betétekbõl tõkébõl és kölcsönbõl lehet biztosítani. Ez tulajdonképpen azt érinti, hogy a bank mennyit hitelezhet. Miután jegybanki pénzkibocsátás által ez korlátlanul állhat igény esetén rendelkezésre (kölcsönként 1 napos 1 hetes kölcsönök mennyire van éppen szüksége a bankoknak), amennyiben a jegybank úgy dönt, hogy szükséges megemelni az összhitel mennyiségét.

A szolvencia a másik oldal mivel a megemelt tartalékrátát nagyon sokszor a saját tõkébõl és eredménytartalékokból finanszírozzák. kérdés hogy megfelelõ-e a bank tõkehelyzete.. Ezt kölcsöntõke bevonással lehet bõvíteni (állami bailout valaki?:)) vagy összeolvadásokkal (ami zajlik éppen) vagy éppen magánbefektetõk elsõbbségi részvény vásárlásával (Warren Buffet vs Bank of America ML).

A szûkülõ portfólió nem olyan hatalmas probléma, amennyiben a portfólió állaga maga nem romlik jelentõsen. (azaz nincs tele szemétértékû kölcsönökkel). Egyszerûen annyira alacsonyra veszik le a betéti kamatot, hogy ne legyen több új betétes, a meglévõ betéteseket pedig a megnövekedett kamatkülönbözetbõl fizetik ki (vagy tartalékokból ha nagyon nagy lenne a veszteség).

Azon töprengtünk a múltkor egy ismerõssel, hogy lehet majd most a bankoknak pénzt szerezniük (ugye most az Eurózónán belül meg kell emelni a tõketartalékaikat).

A bankok fõ bevételi forrása eddig a hitelezés volt. Ugye adott a hitelkérelmezõnek 100 pénzt, és idõvel visszakapott mondjuk 130 pénzt. Most a hitelezés ugye elég rendesen befagyott, tehát az egyik fõ bevételi forrásuk elapadt (ez nem igaz ugye, mivel a kint lévõ hiteleket azért még fizetik vissza - kivéve persze a bedõlt hiteleket).

Ugye az sem túl járható út, hogy hitelt vegyenek fel, hiszen hosszú távon nem tudni, hogyan fizetnék vissza (ezen vitatkoztunk, hogy ilyenkor elviekben ha máshonnan nem is, a központi banktól kellene, hogy tudjanak hitelt felvenni). A másik megoldás, hogy valahogy pénzt vegyenek be, befektetési jeggyel, vagy más, hasonló módon. Ám ez esetben nekik kell késõbb több pénzt kiadni azoknak, akik a pénzüket a banknak adták -> kérdés, hogy mibõl?

Én arra jutottam, hogy az egyetlen mód, hogy pénzt "termeljenek" ha nem adnak hitelt - de ekkor is maguk alatt vágják a fát, hiszen a saját késõbbi bevételi forrásukat zárják el.

Egyszóval úgy tûnik nekem, mint laikusnak, hogy a bankokra nagyon cudar idõ vár...

HA egy bank inszolvenssé válik azt 2 entitás tudja kimenteni. A tulajdonos (tõkeinjekcióval) vagy az állam. Általában a tulajdonos eddigre már padlón van úgyhogy az állam segítségére van szükség.

Amikor a postabank run volt akkor pl nem inszolvens volt a bank, hanem illikvid. csakhogy a folyamatos run következtében kiadta az összes tõkéjét ergó fel kellett újra tõkésíteni.

"Elmondja, ha több pénzt akarnak kivenni mint amennyi a reserved akkor vagy el kell adnod az assetjeidet vagy kölcsön kell venned máshonnan."

De ennyi kockázatot simán bevállalnak a bankok a kihelyezett hitelek által elérhetõ profit érdekében, nem? Statisztikai alapon tudják, hogy a legrosszabb eset bekövetkeztének valószínûsége elég alacsony, ráadásul nem is vágná õket tönkre, mert ha nehezen is, de ki lehet mászni belõle. Tévedek?

Arra gondoltam, hogy mindkettõtöknek igaza van, csak más részeit fogjátok meg a dolognak, más szemszögbõl nézitek, de tk. ugyanazt mondjátok, látszólagos véleménykülönbséggel. De ezt már nem állítom.

Akkor hogyhogy Bucsernek van igaza szerinted?

Te valami mást mondasz?
Nem.

Na végre egy hivatkozás. Hétvégén meg is nézem.